Értékelési, kiválasztási módszerek

Hasonló dokumentumok
É É Ö ű Ú Ú É ű


Mikroökonómia elıadás

É Ö É É Ú ü É Ü É ü Ü ü

ö é ö ó é é é ó é é é ő ó ü é ű é í ü é é ó é é é ö é é ó é é ü é ó é é é é ú ó é ő ő é é é ü é é é É ó í ú ü é é ő Ő é í é é é é é ő é ő ű é ó ö ö é

Á ő ő ö é é ő ü ő ő é Ö é ő ü ő ő ő é ö é Á é é é é ó ó ó é ö é é őí ü ű ö é ö ő ő é ö é ö é ó Ő Ő ö é Ö ö ö é é é ű ö ő ó ö ö Ö ó ő ő é ü ö é é ü ű ö

ü ü ű ű ü ü ü Á ű ü ü ü ű Ü


Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é

ö ű é é é é é é ü é é é é ű é é ü é é é é é ó ó é Í é í é é é é ó ö é ö ö ö ó é é í é é é é Ő é é é ü ü é é é ö ö ö é ü é é í é ó ü é é ü é ó é ó ó é

É ű ű ú ú ú Ü ú Ö ű ü ü ü

Érzékeink csábításában


Intelligens technikák k a

Ó ú É Ú

Ö Ó Ó Ó

Ó ű ű ű ű ű ű É É É

Ó ú É ú É É É Ő ú ú ű Ó Ö É É ú Ü ú É ú

É ö

TERMÉKFEJLESZTÉS (BMEGEGE MNTF)

Ü ű Ü É ű ű É Ü Ü

Ü Ü Ó Ü Ó

ű ű ű Ö ű ű ű Ú ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű

Ú Ú Ü Ü ű ű ű É Ú É ű

Ó Ó ú ú ú ú ú É ú

Ö

Ö Ö É Ő Ú É

Ó Ó É ü É ü ü

ű ő ű ű ű ö ő ú ö ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő ő ü ü ő ü ü ő ú ü ő ő ü ü ü ő ú ü

ö é ü ö é é ü é í ü é é ü é é é é é é ö é é é í é ö é ö ö ö é ü ü é é é é é é ü é í í é é ü ö é é é é é ü é é é ú ú ö é Ó é ü é ü ü é é ö é Ö é ö é é

Í í ó í Í í í é í ó ő ő ö í é ő ő é é í ü é é ö é é é ú ő ö é é é ő é ő í é í ő é é é é é é í é é é é ú í ó í í ó í é é é í é ú í é í é ü é é í ő ő ő

ü ű í ú ű í É í Ö í ü Ö É í í Ö í É ú ú Ú í

Döntéselőkészítés. XII. előadás. Döntéselőkészítés

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015

EGYSZERŰ ÉS ABSZOLÚT TÖBBSÉGI SZAVAZÁS

ó ó é é é ó ü é é Í ő ő ó ó é ö é ó é ő ü é é ó í é é é ű ő ő ő é é ő í é í é é é ú é é é ó í é ö é ő ö é é é ö ü í é é ő é é ü é é í Ú ő ó ö é ő ö ö

é ő é ó á é ő ó í á á é ö é á é í é á á é é ű á é ö ö ö ó é ü ö ö ő é ó é ő á í á é í é é á á é í ű ö é Í é ü ö é ó é ü á ű é á ö á Í é ő é á á ó ő é

Szavazási protokollok - közös preferencia kialakítása













é ü ö ü é í ó

Többtényezős döntési problémák

Í ú ü ü ú Ó É ü Í É ü Í ü ü Íü







ö ö ö ö ö ű É ö ö Ú ö ö ö É É É ű ö É ö É Ú Ú É ű ö ö ű Ú É Ü ö Ü ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö É Ö ű Ú ö ÉÉ ö Ü É ö ű Ú ű ö Üö

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

É Á Á Ö Á

É É Ö

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

ó ü Á Ú ü í Ó ó ö Ú ö ü Ó Ó ő Íó í ő ú ő í ó ö Ö ö ö í ó ó Í ü ő ó ó Ó Ó Ó í Ó Í Ú Ó Ó í í í Ó ő Ö ü Ó Ö ű Ö ű ö ü Ó ő ü Ö í Ö Í ó Ó ó ö ü ü ö ó Ö Ó Ó

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

Í é é ö é é é ő ü ö é é é é ü ö ö é é é ő é é ü ü ö Í ú ü ö é ü Á éí É ü é ú é é é ű é é é Í é ő ú é é é úö é é ö é ú é ö ö Í é é ö é é éé ü é Í é é é

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

ó Ü Á ó Ó í É É Í Ó Ő Ó Á ó Ó É Í í Í Ó ő É É Ű í É ó ó í ö Í Ó ő ó í ó í ó Ú í ó ó Í Í ő ő ó Ő ö ó Í íí Ö ó

Á Ü É Ü Ú Ü É

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó


Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

ű Ú ű ű É Ú ű ű

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

ő ű É Ó Ü É É É É Ü Ö É É É ű É Ö É Ü É Ú Ó ő Ó

ú ü ú ü ú

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

ű í ú í ú í ü ü í í í Ö í Í É í ú í í í ű ű í í Í í í É í í í

ű ő ő ő

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

ö ű ü ü ö ü ö ö ü ö ö Í Ö ö ü ö Í ű ö ű ü ü ö ú ö ű ü ü ö ö ö ü ű ü ö ü ű ű ú ö ö ö ű ü ú ú

ü ú ú ü ú ú ú ú

Á ű ó ó

é í ő ü í ü é é ö é Ö é ö é é é ó Ö ó é é ó ó ó ö ó í é í é ö é é í ü ö é Ö é ö é é é ó é Ö ő é ü ó í ü ú ő é ö é í é ü ő ó ó é í ö é é ő ó ó ó ő é é

Í Í Í ű Í ö Ú Ú ö ö É ö ö Í É ö ö ő Á Ö ő ő Ü Í Í É Í Í É Í ö ú ö ú ö Í Á Á Ö Í


ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

ü É ü Ö ü ü ü Ü ü ü Í

Dr. Piskóti István Marketing Intézet. Marketing 2.

í é ó í ö ö ő é é é é é é í é é é é í ő é é é é é ó í é é é é é é é ö ö é é é é é é é é é ö é é ó é ú é í í í é ö í é í ö é ő ú í ö é ö ú é í ö ő ú é

ű ű ű ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű

í ó ö é é í ó ó é í í ó ö ü ő ö ö é ő é í é é í é ő í ü é é é Í é ő í ó í é ő é í ü í ő ő é ú í ó é é ö é ö é é é é ú í ó é í ü í é ú ú ö ö é é ú í ő

Átírás:

Értékelési, kiválasztási módszerek Értékelési módszerek csoportosítása: 1. Ordinális (kvalitatív) elárások 1.1 Többségi módszer 1.2 Rangsor összegzési szabály 1.3 Copeland módszer 1.4 Datum módszer 1.5 Értékprofil 1.6 Lexikográfiai szabály 2. Kardinális (kvantitatív) elárások 21E 2.1 Egyszerű ű pontozásos értékelés éték (összegzett ttétékfü értékfüggvény) é 2.2 Súlyozott pontozásos értékelés (súlyozott célok módszere, használati érték elemzés) 23Műs 2.3 Műszaki-gazdasági akiga értékelés (VDI 2225 szerint) 1. Dia 1 1.1 Többségi módszer C 1 C 2 C 3 C 4 C 5 C 6 A többségi szabály szerint A 1 - A 2 A 2 A 1 A 1 A 1 A 2 V(A 1 ) > V(A 2) A 2 -A 3 A 2 A 3 A 2 A 3 A 3 A 2 V(A 2 ) = V(A 3 ) A 1 -A 3 A 1 A 3 A 1 A 3 A 3 A 3 V(A 3 ) > (A 1 ) Két változat közül az az értékesebb, amely a nagyobb számú kritérium tekintetében értékesebb. Ha kettőnél több alternatíva van, akkor mindegyiket össze kell hasonlítani minden másikkal. Vigyázat! Arrow-féle szavazási paradoxon! 2. Dia 2

1.2 Rangsor összegzési szabály C 1 : (Forint) ár C 2 : élettartam (év) x i1 e i1 x i20 e i2 Σe i A 1 80 000 1 4 3 4 A 2 80 500 2 8 2 4 A 3 120 000 3 8,5 1 4 A rangsorösszegzési szabály szerint az egyes változatok rangsorának a megállapítása a rangsorolási ellemző értékek összeadásaival történik. Ennek értelmében az az alternatíva lesz a legobb, amelyhez a legkisebb összeg tartozik. A rangsor összegzési szabály nem veszi figyelembe a tuladonságok közötti különbségek abszolút értékét 3. Dia 3 1.3 Értékelési módszerek - Copeland-módszer Páros összehasonlítás az adott értékelési kritérium alapán A 1 A 2 A 3 Σ Rangsorolás A 1 1-1 0 2 A 2-1 0-1 3 A 3 1 0 1 1 Adott értékelési kritériumra az alternatívák páros összehasonlítása. Több kritérium esetén több ilyen táblázat szükséges. 4. Dia

1.4 Datum-módszer (vonatkoztatási változat módszere) Koncepció Kritérium 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 A + - + - + - D - + + + B + S + S - - + - + - C - + - - S S A + S - - D - + + - S + S - - S E + - + - S + T S + + + F - - S + + - + - + S + 3 2 4 1 2 2 U 3 2 4 2-3 3 1 4 1 3 1 3 2 2 S 0 1 1 1 3 1 M 2 1 0 2 5. Dia 1.5 Értékprofil (Harris) -2-1 +1 +2 Pénzügyi szempontok Az egyes változatok A beruházás megtérülése (adózás előtt) erős és gyenge Becsült éves forgalom A következő fix tőkekifizetési idő pontainak a grafikus A tervezett értékesítési forgalom elérési Termelési és műszaki szempontok ábrázolása. Az időponta ábrázolásnak ez a A vállalat kívánt mérete Nyersanyagok móda hasznos eszköz Berendezések Kutatási és felesztési kilátások Az elárás ismertségi foka a felesztési proektek A kutatási beruházások megtérülési idee (az ú üzleti A felesztési beruházások megtérülési idee Kutatási know-how Szabadalmi helyzet A piacszervezéssel és a termékkel kapcsolatos kérdések Hasonlóság a elenlegi gyártósorokhoz Hatás a elenlegi termékekre Értékesíthetőség a elenlegi fogyasztóknak A potenciális fogyasztók száma A elenlegi piaci helyzet értékelése A piac stabilitása Piaci tendenciák Vevő szolgálat tevékenységgel kapcsolatos elgondolások) értékeléséhez, de felhasználható a termékfelesztés későbbi fázisaiban is az értékeléshez és a döntéshez. Piacfelesztési követelmények Propagandakívánalmak A termék versenyképessége A termék előnyei A termék élettartama 2009 GT3 Ciklikus és szezonális kívánalmak Dr. Horák Péter Dr. Bercsey Tibor www.gt3.bme.hu 6. Dia 6

1.6 Lexikográfiai-szabály A kritériumokat a relatív fontosságuk szerint rangsorolák. Az alternatívákat a legfontosabb kritérium alapán értékelik, és azt a változatot tekintik a legobbnak, amely a legobban kielégíti ezt, tekintet nélkül arra, hogy az adott változat egyéb tuladonságai mennyire ók vagy rosszak. Csak akkor veszik figyelembe a döntés során a fontossági sorrendben második kritériumot, ha a legfontosabb kritérium tekintetében egy vagy több alternatíva egyformának bizonyult. Ekkor megállapíták, hogy a számításba övő alternatívák közül melyik elégíti ki ezt a legobban. Ha még ezután is maradnak azonos értékű változatok, akkor következik a harmadik kritérium stb. 7. Dia 7 2.2 Súlyozott pontozásos értékelés C 1 Önköltség C 1 C 2 C 3 C 4 C 5 C 6 Kényele Töme Állítható Illeszkedés m g -ság a C 6 Átlagos élettar- belső ő tam részhez λ 20 40 12 5 15 8 Σλ e i A 1 8 6 9 1 6 3 627 A 2 9 4 7 1 2 8 523 A 3 3 9 3 8 8 6 664 8. Dia

Értékelési kritériumrendszer felállítása 9. Dia 9 2.2 Súlyozó tényezők A súlyozó tényezők meghatározása 10. Dia 10

2.2 Használati érték elemzés 11. Dia 11 2.2 Értékprofil két változat összehasonlítására a használati érték elemzésnél 12. Dia 12

2.3 Műszaki-gazdasági értékelés (VDI 2225 irányelv) Műszaki érték: X λe + e + + ie 1 1 λ2 2... λ i = < 1 ( λ1 + λ2 +... + λi )ee max Gazdasági érték: = ideális költségcél Y tényleges költség Összérték (hiperbolikus): X Y 13. Dia 13 Az alkalmazott pontozási skálák összehasonlítása 14. Dia 14