E L Ő T E R J E S Z T É S

IKTATÓSZÁM: 03-3/233-6/2014. TÁRGY: PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉ- SÉNEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ 18/2013. (V.22.) ÖNKOR- MÁNYZATI RENDELETÉNEK MÓDOSÍTÁSA MELLÉKLET: 1 DB E L Ő T E R J E S Z T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2014. NOVEMBER 13-I ÜLÉSÉRE ELŐTERJESZTŐ: DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: DR. BALEJ EMESE JOGTANÁCSOS ELŐADÓ: DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER HIVATALI KOORDINÁTOR: VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: BIZOTTSÁGI TÁRGYALÁS: SZÁMA: AZ ELŐTERJESZTÉS SZAKMAILAG INDOKOLT: ILLETÉKES TISZTSÉGVISELŐ: DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER TERJEDELEM: 7. OLDAL

Tisztelt Közgyűlés! A szervezeti és működési szabályzat az Önkormányzat számára a működés alapdokumentuma, itt kerülnek rögzítésre azok a legfontosabb rendelkezések, amelyek meghatározzák az Önkormányzat szerveit, feladatait, a testület működésével kapcsolatos szabályokat. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXLXXXIX. törvény (a továbbiakban Mötv.) 43. (3) bekezdésében rögzítettek szerint a képviselőtestület az alakuló vagy az azt követő ülésén e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét. A Közgyűlés 2013 májusában alkotta meg Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2013. (V.22.) önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: SZMSZ) már az új Mötv.-ben foglaltaknak megfelelően, így szükségtelenek tartom új rendeletet alkotni, azonban a felülvizsgálat eredményeként több pontban is javaslom módosítani a hatályos rendeletet az alábbiakban kifejtettek miatt: I. A Közgyűlés az elmúlt ciklusban 6 bizottságot hozott létre, melyek közül a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságra aránytalanul nagy munkateher nehezedett azzal, hogy tulajdonképpen ellátta a közgyűlés működésével kapcsolatos ügyrendi feladatokat is. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján javaslom, hogy a Közgyűlés a Természeti és Emberi Erőforrás Fejlesztési Bizottság megszüntetése mellett hozza létre a Jogi és Ügyrendi Bizottságot és ennek megfelelően módosítsa az SZMSZ állandó bizottságokat felsoroló 50. (1) bekezdését. A Természeti és Emberi Erőforrás Fejlesztési Bizottság által eddig ellátott feladatok beintegrálhatók a többi bizottság, ill. a polgármester feladatkörébe. Az SZMSZ 6. (7) bekezdésében foglaltak szerint a Közgyűlés az éves munkatervében meghatározott nyári szünet idejére hatásköreit a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságra ruházta át. Javaslom, hogy ez a hatáskör kerüljön a Jogi és Ügyrendi Bizottság hatáskörébe. Javaslom továbbá, hogy az SZMSZ 38. -ában szabályozott titkos szavazás lebonyolításának és az 54. -ban szabályozott összeférhetetlenség megállapításának, továbbá a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésének feladatát az Oktatási és Kulturális Bizottságról telepítse át a Jogi és Ügyrendi Bizottságra. Javaslom, hogy a Bizottság gyakorolja továbbá a polgármester szabadságának kiadásával kapcsolatos valamennyi hatáskört. Indítványozom, hogy a 8. (1) bekezdésében szabályozott, a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy akadályoztatásuk esetén a közgyűlés ülésének összehívására vonatkozó feladatot, továbbá a 12. -ban szabályozott - a polgármester illetve az alpolgármesterek akadályoztatásának esetén a közgyűlés elnöki tisztségének ellátására vonatkozó feladatot a Közgyűlés telepítse a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnökére. Az SZMSZ-nek a Bizottságokra átruházott hatáskörökről szóló 2. mellékletét a fentieknek megfelelően módosítani kell. A Közgyűlés bizottságaival kapcsolatban javaslom továbbá, hogy az Oktatási és Kulturális Bizottság elnevezése módosuljon Kulturális és Köznevelési Bizottságra, tekintettel arra, hogy az oktatási feladatok legnagyobb része kikerült az TERJEDELEM: 7. OLDAL

2 önkormányzatok feladatköréből, a közoktatási intézmények fenntartói feladatait a Klebersberg Intézményfenntartó Központ látja el. Az önkormányzat így túlnyomórészt kulturális, közművelődési feladatokat lát el a köznevelési feladatok (óvodák működtetése) mellett, amit jobban tükrözne a Bizottság új elnevezése. II. Az Mötv. 62. -a rendelkezik a településrészi önkormányzatokról. A (4) bekezdése szerint a részönkormányzat szervezetére, működésére és tagjaira a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a részönkormányzatban a nem települési önkormányzati képviselő tagok a települési önkormányzati képviselő tagok számához viszonyítva nem lehetnek többségben. A korábban hatályban lévő Ötv. ilyen rendelkezést a részönkormányzat összetételére vonatkozóan nem tartalmazott, ezért a 2014. október 12-éig a városunkban működő 10 részönkormányzatban a nem önkormányzati képviselő tagok voltak túlsúlyban és mindössze a részönkormányzat elnöke volt települési önkormányzati képviselő. A fentiek miatt a településrészi önkormányzatok összetételén a 2014. évi önkormányzati választásokat követően változtatni kell. Amennyiben a jelenlegi településrészi önkormányzati rendszer maradna fenn, a bizottságokra vonatkozó szabályok betartása miatt nem lenne lehetséges az eredeti célt megvalósítani, azt hogy a helyben lakó önkormányzati képviselő a helyben lakó polgárokkal kiegészített testületben képviselje a helyi polgárok érdekeit. Javaslom ezért a 10 települési részönkormányzat megszüntetését és csak ott - a várostól valóban elkülönült helyen lévő városrészeken, ahol eredetileg egy földrajzilag, történelmileg is önálló településrész, falu olvadt be Pécs város közigazgatási területébe - hozzunk létre Településrészi Testület elnevezéssel egy új szervezeti formát, amely konzultatív testületként működne, javaslattevő, véleményező, közvetítő feladatot látna el a településrész és lakosai érdekeinek képviselete körében. A településrészi testület önálló döntéshozatali hatáskörrel nem rendelkezne, vezetője önkormányzati képviselő. A következő településrészeken javaslom létrehozni: Vasas-Somogy-Hird Településrészi Testület, tagjainak száma 5 fő (1 képviselő, 4 fő a településrészen élő választópolgár) Újhegy-Üszög Településrészi Testület, tagjainak száma 5 fő (1 képviselő, 4 fő a településrészen élő választópolgár) III. Az Mötv. 13. (1) bek. 17. pontja szerint az önkormányzat feladata különösen: közreműködés a település közbiztonságának biztosításában. Javaslom, hogy a Közgyűlés ezen feladata ellátására Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Tanács elnevezéssel hozzon létre egy olyan 9 tagú konzultatív, javaslattevő testületet, amelynek 3 helyi önkormányzati képviselő mellett a következő szervezetek vezetői lennének a tagjai: a Pécsi Városi Rendőrkapitányság vezetője, a Pécsi Járási Ügyészség vezetője, a NAV Baranya Megyei Adóigazgatóságának képviselője,

3 a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője, a Pécsi Közterület-felügyelet vezetője, a Baranya Megyei Polgárőr Szövetség vezetője. A testület tevékenységi köre, feladata az alábbiakra terjedne ki: - a település köz- és közlekedésbiztonsági, bűnügyi helyzetének elemzésére, új elkövetési formák, valamint a lakosság szubjektív biztonságérzetét befolyásoló tényezők ismertetésére; - a gyermek- és ifjúságvédelmi propaganda feladatokkal összefüggő tevékenységi körök leosztására, a végrehajtott feladatok értékelésére; - közlekedési balesetek megelőzéseinek kérdéskörére; - sport, illetve a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvények, valamint egyéb kiemelkedő kulturális és vallási események biztosításának tapasztalataira; - az önkormányzat képviselő-testületének tagjaihoz eljutatott köz- és közlekedésbiztonságot érintő állampolgári bejelentések megtárgyalására, a polgármesternek a bűnügyi helyzetre vonatkozó elvárásainak közlésére; - a rendőrkapitányság, valamint a lakosság önvédelmi szerveződéseinek, illetve a közterület-felügyeleteknek együttműködési csatornáinak biztosítására. A tapasztalatok szerint a testületet az aktuális bűnügyi, köz- és közlekedésbiztonsági helyzetre, valamint az egyes váratlanul bekövetkező eseményekre tekintettel legalább negyedévente szükséges összehívni. IV. Az Mötv.-nek a helyi önkormányzati képviselők választása napján hatályba lépő 33. -a szerint az e törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak alapján legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható. A képviselőket illető tiszteletdíjat, juttatásokat, ezek megvonásának feltételeit eddig az önkormányzat külön rendeletben határozta meg. A jogszabályi változás miatt a tiszteletdíj csökkentésének, megvonásának feltételeit az SZMSZ-ben kell szabályozni, emiatt célszerűnek tartom a képviselőket illető tiszteletdíj juttatás mértékét, az őket illető a természetbeni juttatásokat is az SZMSZ-ben rögzíteni, ezzel együtt a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjának szabályozásáról szóló 29/2006. (IX.30.) önkormányzati rendeletet hatályon kívül helyezését. A képviselőket illető tiszteletdíj mértékét, a természetbeni juttatásokat, a tiszteletdíj csökkentésének, megvonásának mértékét az SZMSZ-ben egy új 73/A. -ban és 73/B. -ban javaslom szabályozni a következők szerint: 73/A. (1) A Közgyűlés a képviselők, a bizottsági tagok és elnökök, a részönkormányzatok vezetői, a tanácsnok és a bizottságok nem képviselő tagjainak részére az 5. mellékletben foglalt tiszteletdíjat állapítja meg. (2) A polgármester és az alpolgármesterek képviselői tiszteletdíjat nem kapnak. (3) A Közgyűlés a képviselők részére a 6. mellékletben foglalt természetbeni juttatásokat biztosítja.

4 (4) A képviselőnek a képviselői tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, indokolt költséget meg kell téríteni. A kifizetést a polgármester engedélyezi. 73/B. (1) A képviselő részére kifizethető tiszteletdíjat 12 havi időtartamra 25%- kal csökkenteni kell, ha a képviselő egy naptári évben a Közgyűlés vagy tagként a bizottság rendes üléseinek több mint egyötödéről hiányzott. (2) A Közgyűlésen és a bizottság ülésén való részvételt az ülések jelenléti ívei igazolják. (3) Nem minősül igazolatlan távollétnek a Közgyűlés megbízásából, az önkormányzat képviseletében teljesített kiküldetés miatti távollét, továbbá az egészségügyi ok miatt bekövetkező távollét, ha arról orvosi igazolást nyújt be a képviselő. V. A fentieken túlmenően még a következők miatt vált szükségessé a rendelet módosítása: - Az SZMSZ 32. (2) bekezdése rögzíti a napirend előtti felszólalás szabályait, annak időtartamát. A pontosabb meghatározás érdekében javasolom, hogy kerüljön rögzítésre, miszerint a napirend előtti felszólalás időtartama maximum egyszer 3 perc lehet, továbbá 3 perces napirend előtti felszólalásra a képviselő legfeljebb egyszer kérhet szót. - Az 54. (3) bekezdése szerint az Oktatási és Kulturális Bizottság tesz javaslatot a polgármester illetményének emelésére. Mivel az Mötv.-nek az önkormányzati választás napján hatályba lépő rendelkezése pontosan meghatározza a polgármesteri illetmény összegét, annak emelésére nincs lehetőség, ezért a (3) bekezdést hatályon kívül kell helyezni. - Az SZMSZ alapdokumentum jellegére tekintettel célszerűnek tartom az alpolgármesterekről rendelkező 68. (1) bekezdését kiegészíteni az alpolgármesterek számának megjelölésével: A Közgyűlés a polgármester javaslatára 2 alpolgármestert választ. - 2014. október 1-jén lépett hatályba a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény helyi népszavazási eljárásra vonatkozó rendelkezése. A törvény változást hozott az eddigi eljárási rendhez képest azzal, hogy a népszavazás elrendelése iránti kezdeményezést a kezdeményezőnek nem a polgármesterhez, hanem a helyi választási bizottsághoz kell benyújtania. Erre tekintettel az SZMSZ 78. -ának (3) bekezdését amely szerint a polgármesterhez kell benyújtani a kezdeményezést hatályon kívül kell helyezni, mivel az ellentétes a törvényben foglaltakkal. - A helyi önkormányzati képviselők 2014. október 12-ei választásával egyidejűleg került sor a nemzetiségi önkormányzatok megválasztására is. A választás eredményeképpen az eddig városunkban működő 10 nemzetiségi önkormányzat helyett 9 nemzetiségi önkormányzat megválasztására került sor, mivel ukrán önkormányzati képviselő jelölt a választáson nem is indult, ezért az SZMSZ-nek a nemzetiségi települési önkormányzatról szóló 63. (1) bekezdéséből hatályon kívül kell helyezni az ukrán nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó részt. Módosítani kell továbbá a Nemzetiségi Tanácsról szóló 64. (1) bekezdésben a Tanács

5 tagjainak számát az ukrán nemzetiségi önkormányzat megszűnése miatt 10-ről 9 főre. A rendelet módosítás nem az SZMSZ paragrafusai szerinti sorrendben tartalmazza a változásokat, hanem a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009.(XII.14.) IRM rendelet 45. A módosító rendelkezések tagolása alcím alatti szabályai megtartásával kerültek a tervezetbe. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Közgyűlést tájékoztatni kell. A Jat. 17. (2) bekezdése meghatározza, hogy a jogszabály előkészítőjének a hatásvizsgálat során milyen szempontokat kell vizsgálni, melyre tekintettel a rendelet módosításának várható következményeiről az előzetes hatásvizsgálat tükrében az alábbi tájékoztatást adom: 1. A módosítás valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen: a) A módosítás társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: A Rendelet megalkotásával az Önkormányzat az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségének eleget téve felülvizsgálja és aktualizálja a Szervezeti és Működési Szabályzatát. A felülvizsgálatnak gazdasági költségvetési kihatása nincs. b) A módosításnak környezeti és egészségügyi következményei: nem határozhatóak meg. c) A módosításnak adminisztratív terheket befolyásoló hatása: nincs. 2. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás várható következménye: A rendelet módosítása a gyakorlat során felmerült kérdéseket, problémákat rendezi és az Mötv.-vel való összhang megteremtése miatt indokolt. 3. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: rendelkezésre állnak, a rendelet megalkotásának pénzügyi kihatása nincs. Kérem a Tisztelt Közgyűlést döntsön a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet módosításáról. A rendelet megalkotása az Mötv. 50. -a alapján a Közgyűlés részéről minősített többségű döntést igényel. Pécs, 2014. november 10. Dr. Páva Zsolt

polgármester 6