DICŢIO N AR PENTRU SCO LA ŞI CASĂ IOAN LÂZÂRICIÜ PROFESOR. ISKOLAI ÉS HÁZI SZÓTÁR IRTA TANÁR. SIBIIü - NAGY- SZEBEN

Hasonló dokumentumok
MESEBÁL 3.A hõs kisegér Huszti Zoltán

KOCSÁR MIKLÓS. Dalok magyar költ k verseire

Kösd össze az összeillı szórészeket!

136 Con Dolore. Tenor 1. Tenor 2. Bariton. Bass. Trumpet in Bb 2. Trombone. Organ. Tube bell. Percussions

Erzsébet-akna. Munkások a készülõ aknánál 1898-ban. A jobb alsó kép nagyított részlete. Az aknatorony egy régi képeslapon. Rajz a mûködõ aknáról

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

ö á á ö á ü á í á ö ü í ö ö ő ö á á ó ö á á á í ó á á á ő ő ú ú á á ó ó ó ő ö ü ö ö ü ö Ö á ő á á Ö á Í á ó á ő ü á ö á á ü ö ö á ö á á ö ó ü ú ő á í

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

VOLT EGYSZER, LESZ EGYSZER (Was Albert nyomán)

Érzékszerveink. Olvasószint: A

ö É É Ö É Ő É ü ŕŕ ő ő ő í í ü í ú ü ö É É É É Ő É É Ő É É É É ő ö í ď

í ó ö é é í ó ó é í í ó ö ü ő ö ö é ő é í é é í é ő í ü é é é Í é ő í ó í é ő é í ü í ő ő é ú í ó é é ö é ö é é é é ú í ó é í ü í é ú ú ö ö é é ú í ő

Ked ves Ta ní tók! Ked ves Szü lôk!

Garay János: Viszontlátás Szegszárdon. kk s s. kz k k t. Kö - szönt-ve, szü-lı - föl-dem szép ha - tá-ra, Kö - szönt-ve tı-lem any-nyi év u-

é á áí ő ö é á á á á á á á á é ő ú í á á á é á á ö é é ö é őí á é é í é é ó ö é é ü é é é ő á ű ö é é é é é ű é ö é é á ú á é é í ő ö ö é á ó é é í ő

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról

ó ü í ó ü Í é é ó ó ő ó ü ö ő ú ő ö ö é é ó ö ö ó ó ö Í é é ö é ó ó ó ö é Í ó ó é ű é ó ő é é Í é ű é ó ö é ő é ó í ő é é é é ű é é é é é ó ő é ő é ó

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

á ő á ó á á ö á ö ő á á ő á á á á ő ő ö ö ö á ú á á ű ö á á á ü ó á á á ö ű á á á á á á ü ö Á í á á á ó á ö ű á í ü á É í á ó ü á á á á ó á ó ö ő ó á

21. szám. Budapest, má jus 14., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 525, Ft. Oldal

Örvendjetek, mert Isten úgy szeret

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A Kormány rendeletei

Japán dalok vázlatok mezzoszopránra és vonósnégyesre

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM

1. Bevezetés. Szent-Györgyi Albert: Psalmus Humanus. œ œ. A-nyám? œ œ œ Œ Ó. Te al - kot - tál en-gem, vagyté-ged. œ Ó. meg-osz-szam?

á á ő ö á ő á ő ő őí á á á ő ö í í á ó ő í ó ó ö á á á á ó ö ö í á ő ö á ó í ő á á ű í á á ó á á í ó ó ö ü ö í ő ű í á ő á á á á á ó ö ö á á á ő ö ő ő

ö É Á É É Ú Ö É Á

Boldog, szomorú dal. 134 Tempo giusto. van gyer - me- kem és. már, Van. Van. már, fe - le - sé - gem. szo-mo - rít - sam? van.

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

ó Í Ó ó ö ö ó ö ó ó ó ö ó ü ö ó ó Í ó ó ó í Í ó ö í í ó Í ó ö ó í í í ó ö ó ó í ó Í Í ö ö Í ö ó ó ó ö ö ó í ü í ó Í ó ö ó ó í ó ö Í Í

Í Í í ú Í ü í ő í ö ö ö ü í Í Í Í ü í í ü í ő ő

ő ü ü í Á í ü ő í í í ű í í ű í í ű í ú í í ű í ű ű í í

ö ö í őí ö ö í ő ö ő ú ú ö ő ú ö ő ú ö ü ö ö ö ö ö ő ö í ő ü ü ő ö ü ű ő ö ú í ö ő ö í í ű ű í ő ö í ú ű ő

ő ő ü ö ö ü ő ő ö ő ö ő ö ö ó ö ő ő ö í Ö ö í őí ö ö ó ö ö ő ö í Ö ő ő ö ö í í ő í ö ó ő ö ó í ó í Ö Í ó ö í ó ó ö Í Ö ő Í ő ő ó ö ő í ó ö í í í ü ö í

í ó ó ő ő ő Íő í ó í ó ó ő ő ó ő Íő í ó ú ő í í ó ö ő ő í ő ő í ó ü ö í ő ő ó ú ő ő ő ó ő í ő Í ő í ó í ü ő í í ü í í ó ö í ő í í ö í í őí ö í ü í ó ö

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

ő ö ö ő ó ö ü Ö ö ő í í ő ő ű ö ö ú ö ö ö ő ő ö ö ö ö ő ő ö ő ű í Á ó ó ö ő ö ü ö ö í ű ő ö ö í ö í ü ö ü ü ö ö ö ö ő ö ü í í ő ö ö ű ö ö ó ő ö ö ü ó

Á í ó ó ö Á ö ü É Á É ü É ó ó É ü Á í Á Á ö É ó Á Á Á ó ú É ö ö É Á Á Á í ó Á É É Á ó Á Á É Á ó ü Ű Ö Á Á Á ó ö É Á Á ü É Á É ó É Á Á Á Á Á Á ö ö É Á

Á É Ő Ö É Á Á É í í ő ő ő ó ú ő ü ű ő ü ő í ü ó ú ó ű ő ó ő ő ú ő ő ó ó ó ő í ú ó í ú ó í í É ü ő ó ó

ú í ü ö ú ö ö ő í ö ü ö ő ö ü ö í í ü ö í ü ő ö ú ú ő ő ő ő ő ő ö ö ő ő ü ö ü ő ő ö í ő ő ü ü ö í ü Á ő í í ő

ű ő ű ő ő í ü ő ü í ű ű ó ó ü í ü ó ű ő í ó ő ő ő ű ó ü ó ő ő í ó ó í ű ű ű í ó ü ő ű í ó ó ó ő Á Ö ő ó ő ő ó ü ő ó ő ő ő ő í ó í ü ő ő í ű ő ü ü ő ő

ü ő ú í ő ö ő ő í ü ő ö ó Ü ü É ő ő ö Í ó Í ő ő ő ö ü í ő í ö í ú í ö ü í Ő ő ő ő ő í Ü ő ó ö ó ő ó Ö Ó ö í Ü í ó ú ó Ö Ü ó ő ő ő ő ő ü ó í í í ö ó ö

í ő ő Ü Ü Ü Ó í őí Ü ő ű í í ú í ő Ú ő Ü í ő í Ó ő ü í í ú ü Ü ü

œ œ œ œ œ œ œ œ œ œ j œ œ œ œ œ œ œ œ œ œ

Kisiskolás az én nevem,

Kösd össze a szót a hozzá tartozó képpel! bab. ba-ba. ba-nán. bál-na. lá-da. vi-rág. ka-kas

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

Gábeli Ádám és felesége, Gábeli Teréz gyerekeikkel az 1900-as években

III. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM Ára: 610 Ft JANUÁR 31.

Jobbágytelki Falumúzeum

1. Hány király él a mesében? egy... Hány lánya van neki? három... Hány országa van? három...

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

asztal bárány oroszlán káposztafej róka zebracomb farkas családapa kályha tyúk nyúl édesgyökér sámli anya medve kéményseprő szekrény óriás küszöb fa

é ő é ó á é ő ó í á á é ö é á é í é á á é é ű á é ö ö ö ó é ü ö ö ő é ó é ő á í á é í é é á á é í ű ö é Í é ü ö é ó é ü á ű é á ö á Í é ő é á á ó ő é

93. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 6., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 667, Ft. Oldal

á ü ö ó á ö ó üí á á ö ó á ó á ó Í ö í á ű ö ő á ű á á ó á á á á ű ő á á ó ő á á ű ö í őí ö üí á á ű á öí ó ó í á ö ö ö ö í ő í á Í ü ö ö ő á í ú ö üí

TÓTH PÉTER. Karácsonyi kantáta. gyermekkarra és zenekarra. szövegét népi szövegek felhasználásával. MECHLER ANNA írta

ő ó ű í ú é é é ö é é ő ü ű Ö ő é ő ű é é ő ó ü é é Ő í í ó ö ó é ö é ő ű ö é é é ö é í é é é ő é é é ő é é ű ö é é Ó Ó é é é ó í ü ú í é é é é é í ö

bál, hab, bab, bot, láb, busz, zab, bőr, bor, seb

ő ľ ó ű ö ő ý ó ű ú í ö ę ú ő ö ĺ ö ý ó ń ű ĺ ĺ í ü ő ó ő ű ő ü ó ę ő ö ę ý ó ű í ú í í ę ö ý ó ú í ö ö í ü ó ó ü í í ó í ź óľí í ĺ ĺ ĺ ý ó í ő ú í Ĺ

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI KÖZLÖNY A NEMZETI ERÕFORRÁS MINISZTÉRIUM ÉS A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

2008. évi CVIII. tör vény. 2008/187. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 24697

ő é ü Ó Ó ö é Ó Ó ú Ó ö é é í é ü í é ü í ö éí íé é é é é í ő í é é é é ő ö ö é é ü ú ö é í é ü ú ő é í é é é é é é ő é é é é é é é ő é é é é Ó Ó é ü

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A debrői kertek alatt (gyermekjáték / Heves vm.) A kazári piacon Bábi, Bábi, de beteg (gyermekjáték)... 2

ú ľ ľ ú ľ ő ú ő ľ ü ľ ö ľ Í ľ öľ Á ő ő ö ľ ľ ú ü ö ö ú ö ü ľ ű ö ő ľ ö í ő č ő ľ ö í ľ ľ Ĺ í ö ř Ĺ ö ö ő ö ľ ö ä ľ í í ö ő ő í ä ü ľ ľ ľ ü ő ü ö ö í ä

á á á ö ö ü á á á ő á ó á á ő í á í á ú á ö ó á á ó á ó á á ó í á á á á á ó ő á ő ú á á á á ü á í í á ó ü ű ó ó ő á á á ö á á á ü á á ú á á ö ő á á í

Képességfejlesztı feladatok 1. feladatlap

Váci Országos Börtön

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, má jus 29., csütörtök. 80. szám. Ára: 1755, Ft

TARTÓSZERKEZETI SZAKVÉLEMÉNY

ú ź ő í ü ź ü ź ź í ź ü ö ú ę í ő ź ź ö ő ő í ę ú ő É ů ę í ő í ý ú í ä ő í í í ű ő ö ü źű ő ź ú ő ü í Ĺ í í í ő í ő ę ő ő í ú ő ü ź ę ę ő ő ý ö ź ü í

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

ú ö ó ű ö ö ö í ó ó ö ö ü í ü ü ö ö ü ó ü ü ü ü ö ü ö ö ü ó ó ű ö ó ü ü ü ó ó í í ü ó í í ú í ö ü ü ö ö ö í ó

é ü ö ü é í ó

í Á Í Á Ü Á É É é ö é ő é é é á ó é á á é é é á ő é ő ő á ő á é ő é é á ő é ő Í é ó ő ú é í é é á ő á á é é ó á ó ü í é é ö á ó é ö ö í é ó á é ő é í

A gazdasági és közlekedési miniszter 124/2005. (XII. 29.) GKM rendelete

É Á ű ő ó ű ő ő ű ő ó ő ü ő ő ó ó ő ő ő ő ó ó ő Ö ő ő í ó ó ó ó ű ő í ó ő ó ó ű ő ó ó ó í ű í ű ő ü ő ő ó ő ő ű ű ó í ó ű ő ő ó ó ó ó ő ő ó ő ó

ő ő ö ő ó ö í ő ő ó Ó Ó ö ó ó ű ö ö ó ő ő ö ö Ó ó Ó Ó ó Ó ö Ó ü Ó ó Á ő

A KING JAMES BIBLIA 1611 APOKRIF IMÁDSÁG és AZARIAH dal három zsidó. A dal, a három zsidók és Azariah ima

ź í ű á ó á á ó đ Ĺ ź ó í ü í á ü á ű ö á á á á á ö ö ě Í Ĺ í á á ź ź ö á í á á á á ó á ü ó ö Ĺ á ó ź á ü ź á á ź ź á á á á ö ó á á ó í á ö ü á ź ź á

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

É ő ő ő ú ö ü ő ű ö ö ö ó í ü ó ü í ü ó ö ö ü ö ö ó ó ő ü ü ö ö ő ö ö ö í í ő í ő ó ú ó í ő ü ö ö ő í ö ő ü ö ő ó ő ő ö ő í ö ű ó ü ü ö ö ü í ö ó ó ö

ő ő ö ó ö ú ő ő ó ó ö ö ó ö ó ó ó ó ö ö í í ö í ő ő ó ó ó ö Á É ó Á ű ú ó ö ő ú ó ó ó ó ű ö ó ó ó ó í ő ú ö ő ő ö í ó ö ő ú ó ó ó ó ű ö í ó ö ú ú ó ó

Ü É É É É ő ő ő í ó ő í í ó ó ó í ó ó ő ó í í ó ó ó í ő ó í ó í í ó ó ő í íí ő ó ó ő ó í í ó ú ő ő í í ó í í ó ű Í í ó í í ó ó ó ű Í ó ó í í í ó ó ő í

ö ö Í ő ú ü Í ú ő ö ü ő ő ú ö ü ő ö ú ő ö ő ő

ö ő ö ő ó ó ö ó ü í ő í í í ő ü ó ü ö ő ó ü ő í ő ő ő ú ú ó ú ú ő ü ő ü ö ő ó ü ö ü ő í ó í ő í ő ő ö ö ú í ü ó ű ö ü ú ő ö ő ö í í ó ő ö ű ő ö ö ö ó

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott

ü ó ó ü ó ü ľ ö ĺő ü ĺ ĺő ó ó ľ ĺ ú í ĺ ľ ź ó ű ö ő ó ó ĺ í ü Í ź ĺ ő ü í ľ ó ľ ü ő Íő í ö ő ő ö í ő í ź í ź ü ú í ű ľ ó ó őí ü í í í ő ü ľ ö ö ź źń í

ú ľ ľ ú ľ ő ú ő ľ ü ľ ö ľ Í ć ľ öľ Á ő ő ö ľ ľ ú ü ö ö ú ö ü ľ ű ö ő ľ ö í ő č ő ľ ö í ľ ľ Ĺ í ö ř Ĺ ö ö ő ö ľ ö ä ľ í í ö ő ő í ä ü ľ ľ ľ ü ő ü ö ö í

ö Á É ö ö í Á É í

ő í ü ű ó ó ö ö ű ó ő ő ő ö ö ő ó ő í ő ó ö ö ő ó ő ó ö ő ő ő ö ö ü ó ö ő ő ő ú Í ö ö í ő ú ö ő ő ő ő ő ö ö ö ő Á ó ő ő í í ő ő í ö ő ő ő ö ő í ö ü ő

é ö é ő á á ő é ö é ö é é í ü ő á é á ó ó á é á ő á á é ő í é í ő ő é é á á ő á á ő á á á ó ö ö ö ő é ó é á á ő é á á ö ő é ö á á ö é á á ő ő é á í ü

ú ő í ö ő ő í ő ö ö í í ő ó ó í ó ó ő ő ü ü ü ó ű ő ö ő ő ö ő ő ő ó ő í ő ő í ó ó ú ű ö ö ő ő ő ó ö ő ő í ó ó ú ű ó í ó ő ő ó ő ű ő ö ö ó ő ö ö ó í í

Ügyeljünk a természetre, környezetünkre! Válogassuk a hulladékot! Szelektív hulladékgyûjtési útmutató az középiskola éves korosztály részére

ő ü ö ő ü ö ö ő ő ó ó ö ő ö ő ő ő ö ö ö ö ó ö ő ö ő Ö ü ö ó ö ú ó ő Ö ö í ö ü ö ö ó ő ő ö ő ü ő ő í ó ü ö í ö ü ö ö ő ö ő ő ő ö ő ő í ő ü ó ó ő í í ü

Átírás:

r DICŢIO N AR ROMÀN-MAGI AR PENTRU SCO LA ŞI CASĂ DE IOAN LÂZÂRICIÜ PROFESOR. ISKOLAI ÉS HÁZI ROMÁN-MAGYAR SZÓTÁR IRTA LÁZÁRICS JÁNOS, TANÁR. SIBIIü - NAGY- SZEBEN TIPĂRITURĂ ŞI EDITURA LUI W. KRAFFT. 1886.

DICŢIONAR? R O M Â N - M A G IA R PENTRU SC0LĂ ŞI CASĂ DE IO AN LÄZÄRICIÜ, PROFESOR. SIBIIU, TIPĂRITURĂ ŞI EDITURA LUI W. KRAFFT. 1886.

...» ; YA ISKOLAI ÉS HÁZI R O M ÁN - M A G YA R SZÓTÁR IRTA LÁZÁRICS JÁNOS, TANÁR. BCU Cluj-Napoca N AGY-SZEBEN, W. KRAFFT NYOMDÁJA- ÉS KIADÁSÁBAN. 1886.

Alfabetul. A betűrend. a (ă, â), 6, c (ce, ei), d (çl), e (é, e, ê), f, g (ge, gi), h, i (î), j, l, m, n, o (à), p, r, s (f), t (ţ), u, v (x), z. Notă. Literele din parantese n au separate grupe de cuvinte. Jegyzet. A zárjelközti betűknek nincs külön szócsoportjuk. n. Scurtări. Rövidítések. / = m = sz = n = i = főnév sustantiv. melléknév adiectiv. számnév numeral, névmás pronume, ige verb. h = határozd adverb. j viszonyrag,viszonyszó l preposiţiune. k = kötszó conjuncţiune. I '>, *í

A. Aba-abale f. durva fejér török Accesibil-ă, m. hozzáférhető. posztó. [ gyáros. Acel-aceea, n. az, amaz. Abagiu-ï, f. posztókereskedő, Abànos-ï, /. ébenfa. Abate-ut, i. a se eltérni, kihágni. Abatere-i, f. kihágás, eltérés. Abecedar-e, f. abecekönyv. Abia, h. alig. Acelalalt-aceealaltă, n. a másik. Acest-acésta, n. ez, emez. Acestalalt-acéstalaltá, n. e z, emez, a másik. Acestasl-acéstasí, n. ez, emez. Aci-acilea, h. itt, itten. Acicular-á, m, tűalaku. Abona-ez*at, i. előfizetni. Acoiű-e, nagytű. [oda. Abonat-á, m, előfizetett. Abonement-urï, /. előfizetés. Abonent-ă, f. előfizető. Absorbi-it, i. kiszívni, kiinni ; igénybe venni. Acolo, acolea, h. ott, ottan, Acompania-ez-at, i. kisémi. Acoperement-e, /. födél, födő, takaró. Acoperi-it f. fedni, takarni. Abur-ï, /. gőz, pára. [zölgés. Acoperire-i, f. fedés, takarás. Aburélá-ell,/. kipárolgás, kigő- Aburi-esc-it, i. a se, kipárologni ; kipárolagtatni, kigőzölögtetni. Abus-uri, /. visszaélés. Ac-e, /. tű. Acoperis-e. f. fedél, tető. Acoperitor-óre, m. fedő, takaró. Acord-urí, f. összhangzat. Acorda-ez-at, i. hangoztatni, engedélyezni. Acordare-án, f. hangoztatás, Acar-ï, tűmester. [tok. egyetértés, beleegyezés, engedélyezés. Acaret-urí, /. jószág, fekvő bir- Acariţă, /. tűpárna. Acarniţă, e. tűtok. Acăţa-at, i. akasztani. Accent-uri-e,/.ékezet,hangsúly. Accentui-esc-it, i. hangsúlyozni, Acrélá-i, f. savanyúság. Acri-esc-it, i. savanyítni, a se, megsavanyodni. Acrime-I, f. sav. Acrisor-órá, m. kévéssé, kicsi hangoztatni. savanyu. [dék. Accentuire-ï, /. hangoztatás, Acritura-l, /. savanyított folyahangsúlyozás. Acru-á, m. savanyú. Accept-uri, /. váltó. Acsiomă-e, f. alapelv. [bán). Accepta-at, i. elfogadni. I Act-uri, /. felvonás (a színház-

6 Act-e Aerian-ă. Act-e, /. beadvány, hivatalos irat; a lua despre ceva, tudomást venni valamiről. Activ-ă, m. cselekvő, [kásság. Activitate,/, cselekvőség, mun- Actor-!, /. színész. Actriţă-e, /. színésznő. Aculeţ-e, /. tücske, kis tű, cu gămălie, gombostű. Acum-acuma, h. most, mostan. Acusa-ez-at, i. bepanaszolni, beperelni, vádolni. Acusativ-ï, /. tárgyeset. Acuşi, k. mindjárt, rögtön. Acuşică, h. mindjárt, rögtön. Adauge-us, i. hozzáadni. Adaugere, /. hozzáadás, össze-. adás. [hozzáadás. Adaus-urí, /. pótlás, ráadás, Adălmaş-aldămaş-e,/. áldomás. Adăpa-at, i. ittatni. Adăpare, /. ittatás. [kút, tó. Adăpătore-î, /. ittatási hely, Adápost-urí, m. menedékhely. Adäposti-it,, i. óvni, védeni. Adăpostire, /. menedék, óvás. Adăsta-at, i. várni. Adăstare, /. várás, várakozás. Adăuga-at, i. hozzá adni, tenni. Adăugare, /. hozzáadás. Adăugător-0re, m. hozzáadó, tevő, gyarapító. Adecă, k. azaz, u. m. Ademeni-esc-it,?. édesgetni. Ademenire-!, /. édesgetés. Ades, adese-orï, h. gyakran. Adeveri-esc-it, j. bizonyítani. Adeverinţă-e, /. bizonyítvány. Adeverire-i, /. bizonyítás. Adeveritor-óre, ni. bizonyító. Adevêr-urï, /. igazság, valóság. Adevërat-â, m. való, igaz. Adie-at, i. kis szellő jár. Adiectiv-e, /. melléknév. Adiere, /. szellő járás. Adineaori, h. az imént, kevéssel ez előtt. Adins-urí, /. szándék ; din, h. szándékosan, intr, szándékosan. Adiutant-ţî, /. segédtiszt. Administra-ez-at, i. igazgatni, kezelni, kormányozni. Administrativ-ă, m. közigazgató, kezelő. Administrator-!, igazgató, kezelő, kormányzó. [gatás. Administraţie-iune, /. közigaz- Admiral-!,/. tengernagy, [tál. Admiralie, /. tengernagyi hiva- Adopta-ez-at, i. gyermek gyár nánt felvenni valakit ; örökbe fogadni. [alunni. Adormi-jt, i. aludni, altatni, Adormire-ï, f. altatás, halálozás. Adormitor-óre, m. altató. Adriatic'ă, m. adriai. Aduce, adus,?. hozni. Aduna-at, i. gyűjteni, szedni. Adunare-! / gyűlés, összeadás. Adunátor-óre, m. gyűjtő. Adunătură-!, ö.sszegyüjtés, rakás. Adunc-ä, m. mély. Adûnc-urï, /. mélység. Adunci-esc-it, í. mélyedni. Adûncime-ï, mélység, örvény. Aduncire-í, mélyedés. Advocat* ţî, /. ügyvéd. Adi-astădI, h. ma, manap. Aer, /. levegő ; a-şl da aer, a nagyot játszani. [tetni. Aeri-esc-it, i. szellőzni, szellőz- Aerian-ă, m. levegői.

Aerisare-ï, /. szellőztetés, szellőzés. [lőztetni. Aerisi-esc-it, i. szellőzni, szel- Aerografie, /. levegőleirás. Aerologie, /. levegőtan. Aerostat, /. léghajó. Afară, h. kün, de, kívülről ; de, azon kívül, kivéve, din, pe din, kívülről, könyv nélkül. Aferim! A. nagyon jó! helyes! Afion-óne, /. opium. Afiş-uri, /. falragasz. Afla-at, i. találni, feltalálni; a se de faţă, jelen lenni. Aflare-än, f. találás, feltalálás, találmány. African-ă, m. afrikai, [sértés. Afront-uri, f. csúfság, szégyen, Afuma-ez-at, i. füstölni. Afumare-ärl, /. füstölés. Afumat-är, m. füstölt. Afund-ä, m. mély. Afunda-ez-at,». mélyedni. Afurisanie, f. átok, átkozás. Afurisi-esc-it,». átkozni. Agat-ţî, /. agátkő. Agaţ-ţî, f. akáczfa. Agăţa-at,- i. aggatni, akasztani. Agăţare-ărî, /. akasztás. Agent-ţî, /. ügynök. Agenţie-î, f. ügynökség. Ager-ä, m. éles, élezés, éles- eszü, gyors. [siteni. Ageri-esc-it, i. élesíteni, hegye- Agerime-í, f. éleseszüség, élczesség, csalfaság. Aghie-i, f. rendőrség. Agonisélá-elí f. keresmény, kereset, szerzemény. Agonisi-esc-it, i. keresni, szerezni, gyűjteni. Aerisare-ï Alătura-at. 7 Agonisire-i, f. keresmény, kereset, szerzemény. [dászi. Agricol-á, m. foldmivelői, gaz- Agricultură-î, f. földmivelés. Agris-i, /. pőszmetecserje. Agrisa-e, /. pöszméte, egres. Agronom-i, f. gazdász. Agronomic-á, m. gazdászi. Agronomie-i, f. gazdászat. Aguridă-e, f. éretlen szőllő, éretlen bogyó. Ah, ah, jaj. Aiasmä-e, /. szentelt viz. Aicea, aici, h. itt, itten, ide ; p aici, erre ; de icï, innen. Airea-aiurea, h. máshol, hová. Ajun-urí, /. böjt, a nagy ünnep előestéje ; al Crăciunului, karácson előestéje. Ajuna-at, i. böjtölni, nem enni semmit. Ajunge-ajuns, i. érni, utolérni, elérni, elégséges lenni. Ajnngere-i, /. elérés, utólérés. Ajuta-at, i. segíteni, segélyezni. Ajutare-ï, f. segélyezés. Ajutátor-óre, m. segélyző. Ajutor-óre, f. segély, segítség. Ajutora-ez-at,?. segélyezni, segíteni. Ala, ăla, ăl, n. az, amaz. Alabastru-I, f. alabastrom. Alaiű-uri, f. kiséret, diszmenet. Alaltă-di, h. a múltkor, nem rég óta. Alalta-ierï, h. tegnap előtt. Alaltă seră, h. tegnapelőtt este. Alamă, /. sárgaréz. Alămar-î, /. bádagos. AlAmâie-i, /. ezitrom. [fa. Alămâiîi = lămâiii, f. ezitrom- Alătura-at, i. mellékelni.

8 Alăturare-âri Amanet-urï-e. Alăturare-ărî, f. melléklés. Alăturat-ă, m. mellékelve. Alăturea, v. mellett, mellé. Alb-ă, m. fehér. Albastru-ă,m. kék, világoskék. Albästriü-ie, m. kékes. [to. Albélâ-elï,/. fehérítő, keményi- Albeneţ-âţă, ni. fehérkes. Albi-esc-it, i. fehéríteni.. Albicios-ósá, m. fehéres. Albina-e, /. méh. Albinárit-urî, f. méhészet. Albiniţă-e, /. méhecske. Albire-ï, /. fehérítés. Album-urí, /. album. Albus-urí, /. tojásfehérke. Alcal-urï, /. hamany. Alcätui-esc-it, i. alkotni, össze- állítani, készíteni. [állítás. Alcătuire-irî, f alkotás, össze- Alchimie, /. aranycsináló mesterség. Alchimist-stí, /. aranycsináló. Alcohol-urí, f. borszesz. Alcov-óve, f. fülke, erkély. Aldamas-e, f. áldomás. Alee, /. sétahely. Alegător-î, /. választó. Alegátor-óre, m. válogató. Alege-ales, i. választani, [tás. Alegere-Í, /. választás, váloga- Alegorie-ï, f. allegória. Alerga-at,?. nyargalni, ügetni, futni. [nyargalás. Alergare-ări, f. futás, ügetés, Alergátor-óre, m. ügető, futó, nyargaló. [gatott. Ales-ésá, m. választott, vála- Alesui-esc it,?. lesni, olálkodni. Alesuire-Í, /. lésés, leselkedés. Alesuitor;óre, m. leselkedő. Alfabet-urï,/. abecze, betűrend. Alfabetic*ă, m. abecze szerint. Algebra-e, f. betűszámtan. Algirean-á, m. algiriai. Alia-at, i. szövetkezni. Aliat-ă, m. szövetkezett. Alianţă-e, f. szövetkezés. Alica, halicä-e, /. sörét.(a puskában). Alifie-ï, f. kenőcs. Alina-at, i. csendesíteni, a se, csendesülni. Alinare-í, /. csendesités, csendesülés, könnyítés. Alişveriş-urî, /. árilczikk, üzlet. Almanac-urí, f. naptár. Almar-e, f. szekrény.. Áltar-e, /. oltár. Altădată, k. máskor. Altcum, k. máskép, különben. Altiţă-ţe, /. válvarrás a női ingeken. Altmintrea, h. és k. máskép, különben. Altoi-esc-it, oltani. Altoiéla-eli, /. oltás. Altoitor-ï, /*. oltó. Altóiü-i, f. oltovány. Aluat-urï, f. kovász. Alun-í, /. mogyorófa. Alună-e, f. mogyoró. Aluneca-at,* í. siklani. Alunecare-ărî, f. siklás. Alunecator-óre, m. síkos. Alunecos-osă = lunecos-osă, m. síkos. Alunecuş-urî = lunecuş, sikon- ka, sik jég. [ bokor. Aluniş-urî, f. mogyoró erdő, Aluniţă-e, /. kis mogyoró ; anyajel az arczban. Alvie-í, f. meder, folyóágy. Amanet-urí-e, /. zálog.

Amar-ă, m. keserű. Amar-urI, /. keserűség, nyomorúság. [vagoló női ruha. Amazonă-e, /. amazonnő, lo- Amägi-esc-it, i. csalni. Amăgire-!,/. csalás, csalatkozás. Amăgitor-ore, m. csaló. Amána-at, i. halogatni. Amărăciune-!, /. keserűség. Amăra-esc-ít, i. keseriteni, a se, keserűim. Amărea-ele, /. tövis. Ambar-harabar-e, /. gabonás. Ambasadă-e, /. követség* Ambasador-!, /. követ. Ambiţie-iune,/. önérzet, becsűletérzés. Ambiţios-osă, m. önérzetés. Ambrozia, /. isteni eledel, ambrozia. American-ä, m. amerikai. Amerinda-ez-at, i. utravalóval ellátni. Amerínta-at, /. fenyegetni. Amerinţare-ărî, /. fenyegetés. Amerinţător-dre, m. fenyegető. Amesteca-at,?. vegyiteni, a se, vegyülni. Amestecare-ărî, /. vegyités. Amestecătură-!, /. vegyiték. Ameţelă-elî, / kábulás, szédülés, ájulás. Ameţi-esc-it,?. szédülni. Ameţire, /. szédülés, ájulás. Ameţitor-0re, m. széditő, bo- londitó. [letesség. Amërunt-urï, /. apróság, rész- Amërunti-esc-it, i, apritani. Amêndoi-ôuë n. mindkettő. Amfibie-I, /. kétéltű (állat). Amiaclí, /. dél. Amin, /. ámen (imában). Amar-ă Anarcbist-şti. 9 Aminte, a-şi aduce, eszébe jutni, emlékezni. Amintirea, /. emlékeztetés. Amiral, admirai. Amiralie, admiralitate, tengernagyi méltóság, hivatal. Amnar-e,/. aczél, tüzverőaczél. Amor, /. szerelem. Amorez-ï, /. szerető. Amorţi-esc-it,».megmerevedni. Amorţire, megmerevedés. Amploiat-ţi, hivatalnok. Amputa-ez-at,?. levágni. Amurg, /. szürkület, de sara, esti szürkület. Amuţa-at, i. uszítani. Amuţare-î. /. uszítás. Amuţâlă-el!, /. megnémulás. Amuţi-esc-it,». megnémulni. Amuţire-!, /. megnémulás. Amvon-óne, /. szószék, predikálószék. An-i, / - év, esztendő. Anaforă, /. jelentés, Ítélet. Anafură, /. szentelt kenyér. Anahronism-e, f. anachronismus, téves időszámítás. Anale, /. évkönyvek. Analisa-ez-at, «. elemezni. Analisă-e, /. elemezés. Analitic-ă, m. felbontó eljárás, vegyelemzési. [értelmű. Analog-ogă, m. hasonló, hason- Analogia-!,/. hasonlítás, hasonértelmüség. Analogic-ă, m. hasonértelmü. Ananas-şi,/.ananas (gyümölcs). Anarchie-!,/, anarchia, törvénytelenség. Anarchist-şti, /. törvényes állapotok ellen működő, anarchista.

10 Anason Apusan-ă. Anason = anison, /. ánis. Anatomie-!, /. anatomia. Anatomist-şti, f. anatomista, bonczoló. Ancora-ez-at, i. horgonyozni, horgonyt vetni. Ancorare-ărî, /. horgonyozás. Ancoră-e, /. horgony. Anecdotă-e, f. anekdota. Anevoie, h. bajosan, nehezen. Angarie, /. kaláka, szolgamunka, adó. Anin = arin-ï, /. égerfa. Anina-at, i. akasztani, aggatni, függeszteni. [kivétel. Anomalie, f. szabálytalanság, Antereü-e, /. görög kabát. Anti, v. ellen. Antică-!, /. régi mű, régiség. Anticvár-!, f. régész. Anticvitate-ăţî, /. régiség. Antipatic-ă, m. ellenszenves. Antipatie-!, /. ellenszenv. Antipod-dï, /. ellenlábos. Anţerţ, /. harmadév.. Anuar-e, /. évkönyv. Anume, h. nevezetesen. Anumi-esc-it, /. nevezni. Anutimp-urí, f. évszak. Aoleo! jaj nekem! [kás. Apartament-e,/. lakosztály, la- Apatie, /. érzéstelenség. Apă-e, f. v íz. [Őrizni. Apăra-at, i. védeni, oltalmazni, Apârare-ăr!, f. védelem. Apărăment-e, f. védeszköz. Apărăt<5re-orî, f. védd. Apasa-at, i. nyomni. Apásátor-óre, nyomó. Apătos-osă, m. vizes, nedves. Apel-urí, /. felhívás. Apelaţie-iune, /. felebbezés. Apetit, /. étvágy. [hajlani. Apleca-at, i. szoptatni, hajolni, Aplecare, f. hajlás, szoptatás. Apocalipsul, /. Szt.-János nyilatkoztatása (a szentirásban). Apogeu-ur!, f. földtávolság. Apoi, k. azután, aztán, továbbá, erre. [tanulságos mese. Apolog-óge,/. dicsérő beszéd, Apologist-st!, /. védő szónok. Apoplexie, /. guttaütés. Apos-ósá, m. vizes. Aposta-at, i. vallását elhagyni. Apostasie-!, /. vallástagadás. Apostat-ţî, f. vallástagadó. Apostol-!, /. apostol. Apostolicesc-éscá, m. apostoli. Apostolié-!, /. apostolság, val* lásmissio. Apostrof-urí, f. hiányjel. Apriat-ă, m. tiszta, nyílt. Aprilie, f. április. Aprinde-aprins, i. gyüjtani ; a se, gyuladni. Aprindere-i,/.gyuladás. [noncz. Aprod-dï, f. aprod, inas, táj Apropiabil-á, m. hozzáférhető. Apropie-at, /. közeledni. Apropiere-ï, f. közeledés. Aprópe, h. közel, alig, körülbelül. Apuca-at,?*. megfogni, megcsípni, kezdeni, megszokni. Apucătură-!, /. fogás, fortély. Apune-apus, i. leáldozni (a nap), leszálni. Apunereí, f. leáldás, lenyugvás, leszálás. Apururea, h. mindig, örökké. Apus, /. nyugat este. Apusal-ă, m. \ Apusan-ä, m. /

Ara-at Aritmetic-ă.. 11 Ara-at,?. szántani. Arab-ï, /. arab (nép). Arababulä, /. zagyvalék. Arabesc-éscâ, ni. arab. Arabesce, h. arabul. Arabia, f. Arabia. Arabic*ă, m. arabiai. Aramă, /. réz, vörösréz. Aram ărie-î,/. rézárii, rézverde. Arare-orl, h. ritkán. Arare-ărî, /. szántás. Arámos-ósá, m. rezes. Arămui-esc-it, i. rézzel bevonni. Arărit, gabnavám. Arăta-at, i. mutatni, jelenteni. A rătare-ărî,/. mutatás, jelentés. Arätätor-öre, m. mutató, magyarázó. Arătură-Î, /. szántás. Arc-urï, /. iv. Arcadá-e, /. ivesboltozat. Arcan-e,/.karikás ostor, lászszó. Archéologie, /. régidolgok leirása, régiségtan. Archidiacon-ï,/. esperes (kath.) Archiducat-e, /. főherczegség. Archiduce-cí, /. főherczeg. Archiducésá-e, /. fdherczegnd. Archiepiscop-i, /. érsek. Archiepiscopesc-éscâ, m. érseki. Archiepiscopie-í, /. érsekség. Archiereü-i, /. fópap. Archimandrie, /. apátság. Archimandrit-ţî, /. apát. Archipelag-e, /. szigettenger. Architect-ţî, /. épitész. Architedtonic-ă, m. épitészeti. Architectură-i, /. építészet. Archivar-ï, /. \.,,,, Archivist-şti, /. / lrattarnok' Archont-ţî, /. athenebeli főhivatalnok. Archontărie, /. főhivatal. Arcus-urï, /. nyil. Arde-ars, i. égni, égetni; fájni. Ardeiü, /. paprika. Ardere-ï,/. égés, égetés. [tani. Ardica-at,?. felemelni, felálli- Ardëtor-ore, m. égő, égető. Arest-urï, fogság. Aresta-ez-at, f. fogságba vetni, letartóztatni. Arestant-ţî,./. fogoly. Arestare-ărî, /. letartóztatás. Arendare-ărî, /. bérbeadás. Arêndas-sï, /. bérlő. Arendă-e, /. bér, haszonbér. Argat-ţî, /. szolga. Argăselă-elî, /. cserzőlé. Argasi-esc-it, /. czerzeni. Argäsire-I, /. cserzés. Argăsitor-î, /. tímár, cserző. Argăsitură-Î, /. czerzés. Argea-ele, /. takácskunyhó. Argint-ăriî,/. ezüst, ezüstnemü. Arginta-ez-at, i. ezüstezni. Argintar-i, /. ezüstmives. Argintárie-í, /. ezüstnemü. Argintător-i, /. ezüstöző. Argument-e,/. érv, bizonyíték. Argumenta-ez-at, i. érvelni, bizonyítani. Argumentare-ărî, /. érvelés, bizonyítás, bizonyitgatás. Arhangel-t, /. arkangyal. Ariciu-í, f. sün, sündiszné. Arie-i, /. csűr, szérű, felület. Arin-I, /. égerfa. Aripa-i, /. szárny. Aristocrat-ţî, /. főur. Aristocratic-ă, m. főúri. Aristocraţie-î, /. aristokraczia. Aritmetic-ă, m. számtani, számoló.

1 2 Aritmetică-! Asiguranţă-ănţi. Aritmetică-!, /. számtan. Arma-ez-at, i. fegyverkezni. Armalie, armarie, f. nemesi levél, czimer. Armare-ărî,/. felfegyverkezés. Armaş-î, /. hadaprod. Armat-ă, m. felfegyverkezett. Armatură-î, /. fegyverkezet. Armă-e, /. fegyver. Armăsar-!, /. ménló. Armean-că, /. örmény. Armenesc-éscà, m. örményes. Annenesce, h. örményesen. Armie-Ï, f. armádia, hadsereg. Armonic-ă, m. összhangzó. Armonie-ï, /. összhangzás, egyetértés. Armonios-ósá, m. összhangzatos. Armorie, /. czimer, nemesi czimer, nemesi levél. Armură-!, /. fegyverzet. Arnăut-ţî, /. albán. Arnăuţesc-âscă, w. albáni. Arnăuţoică-e, f. albánnő Arpagic-ă, f. apró maghagyma. Arpăcas, f. árpakása. Ars-ă, m. égett, égetett. Arsiţă-ţe, /. darázs, forróság. Arsură-!, /. égés, égetés. Artesian-ă, m. ártézi, puţ, ártézi kút. Articol-ï, f. névelő. Artifice-!, f. művész. Artificios-ósá, m. művészi. Artificiu-!, f. művészet. Artilerie-ï, f. tüzérség. Artilerist-st!, f. tüzér. Arturisi-esc-it, i. tulliczitálni, tuligérni, felhajtani, [harag. Arţag-uri, /. harag, hirtelen Arţăgos-osă, m. haragos. Arunca-at, i. hajigálni, dobni, lökni. Aruncare-ărî, /. \ dobás, dobá- Aruncătură-î, /. /lás.hajigálás. Arvon-óne,/. teplom előtti tér, udvar. [arbona. Arvună-e, f. előpénz, foglaló, Arvuni-esc-it, i. előpénzt adni, a vásárt megkötni, a vásárt lefoglalni, [sáriás, foglalás. Arvunire, f. előpénzadás, vá- Asalt-urï, f. roham. Asculta-at,?. hallgatni, szót fogadni, engedelmeskedni. Ascultare-ărî, /. hallgatás, engedelmesség. Arcuitător-óre, m. engedelmes. Ascunde-ns, i. rejteni, elrejteni, dugni, bújni, bujtatni. Ascundere-!,/, rejtőzés, buvás, elrejtőzés. Ascundátóre-orí, /. búvóhely. Ascuns-ă, m. elbújt, elrejtőzött; intr, titkosan. Ascuţi-it, i. fenni, élesíteni. Ascuţire-!, f. fenés, élesítés, köszörülés. Ascuţit-ă, m. éles, fent. AscuHtóre-orí, /. fenkő. Ascuţiş-urî, /. él. Asemena-ez-at, i. hasonlítani. Asemenare-ărî, /. hasonlítás. Asemenátor-óre, m. hasonló. Asemenea, A. hasonlóan, szinte, ép úgy. Asemui-esc-it, i. hasonlítani. Asérá, h. tegnap este. Asfalt, /. földszurok, földolaj. Asiatic-ă, m. azsiai. Asigura-ez-at, i. biztosítani. Asiguranţă-ănţî, /. biztosíték bizonyosság.

Asigurare-ărî, /. biztosítás. Aspidă-e, siklókigyó. Asprélâ-elï, /. érdesség, keménység, durvaság, szigorúság. [szigorítani. Aspri-esc-it,». keményíteni, Asprime-Ï, f. szigorúság. Aspru-á, m. szigorú, kemény. Ast-á, n. ez, emez, az. Astalaltá, n. a másik. Astar-í, /. szita. Astará = astáséra, h. ma este. Ástad!, h. ma, manap. Asteral-a, m. csillagi. Astemper, nyugalom, csend, mérséklet. Astempera-at, /. csendesíteni, nyugodni, békét hagyni, mérsékelni. Astemperare, /. nyugvás, csendesség, mérsékletesség. Astrolab-!,/. csillagmagasságot mérő eszköz. Astrolog-ï, /. csillagász. Astrologic-ă, m. csillagászi. Astrologie-í, /. csillagászat. Astrometru-í, f. csillagmérő. Astru-ï, /. csillag. Astupa-at,». dugni, dugaszolni. Asigurare-ărî Atlas. 13 Asupritor-óre, ni. nyomó, lenyomó, szomoritó. [múlni. Asurdi-esc-it,». némitani, né- Asurdime 1. / nemasag. Asurdire ; ö Asurditor-óre, némitó. Asverli-it,». dobni, eldobni, ellökni, hajigálni. [dobó. Asverlitor-óre, /»».hajigáló, lökő, Asvêrlitura-ï, f. dobás, hajigálás, lökés. As! h. hogy ne! Asa [tehát igy Aşa, h. igy, ily módon, - dar Aschie-Í, /. forgács. Aseda-at, i. rendezni, leülni letelepedni. [helyezkedés Aşedare, f. letelepedés, el Aşedat-ă, m. rendezett, letele pedett. [alapítás, intézet Asedement-e, f. letelepedés Aşişdirea, h. ép úgy, szintén hasonlóképpen. Astepta-at,». várni. [zás Aşteptare-ări, f. várás, várako Asteme-ut, teríteni. Aşternut-e,/. terítés, ágynemű. Atac-urí, f. támadás. Atât-a, sz. annyi. Atâtuţ, sz- csak annyi. Atâţi-a, sz. annyian. Ateism, /. istentagadás. Atenean-a, f. athenebeli. Ateü, f. istentagadó. Astupare-ăr!, /. dugaszolás, bedugás. Astüpátor-óre, m. dugaszoló. Astupus-uri, /. dugó. Asud-urï, /. gyapjuzsir. Asuda-at, i. izzadni. Asudare, /. izzadás. Atingator-óre, m. érintő, vonatkozó, hozzátartozó. rá Asudátor-óre, m. izzadós. Asudélá, /. izzadság. Atinge-ns, i. vonatkozni. érinteni, illetni, Asupra = asuprä, v. felett, felé, felül, rajta. Atingere-!,/, érintés, sértegetés. Atlantic-á, m. atlanti. Asupri-esc-it,». nyomni, lenyomni, Atlas, /. atlászhegy, atlaszatlasz. szomoritani. selyem, földrajzi

14 Atlet-ţî Baionetă-e. Atlet-ţî, /. atleta, viaskodó. Atletic, m. atlétikai. Atletică*e, /. viaskodâştan. Atmosferă-e, /. légkör. Atmosferic-ă, m. légköri. Atom-Ï, /. parány. Atotputernic, m. mindenható. Atotsciinţa, /. mindentudás. Atotsciitor, m. mindentudó. Atotvédőtor, m. mindenlátó. Atrage-as, i. vonzani. Atragere, f. vonzás. Atrágator-óre, m. vonzó. Atuncia, k. és \, t. A, > akkor, erre. Atunci, n. ) Atírdisi-esc-it, i. többet adni a liczitaczion, tiüliczitálni. Atírdisire, f. tulliczitálás. Atírna-at,?. akasztani, függeszteni, csüngeni. ' Atirnare, f. függés, csüngés. Aţă-e, /. fonal. [rozni. Aţinti-esc-it, í, czélozni, fixi- Aţiţa-at, i. izgatni, bujtogatni, tüzelni ; focul, a tüzet gyújtani, a*şî paie în cap, magának bajt okozni, [tás. Aţîtare-ărî, f. izgatás, bujtoga- Audinţă-e, /. kihallgatás. Auditoriu, /. hallgatóság. Aud, /. hallás. Ba, h. nem; k. hanem. Babă-e, /. vén asszony. Babel, f. Babilon. Babilonic-ă, m. babilóniai. Babiţă-e, /. pelikán, gödény. Baciu-ï, /. juhász, ki feji ajuhokat ; bátya, öregebb ember. B. Audi-it, i. hallani. Audire, /. hallás. Auditor-!, /. hallgató, [dőlni. Augura-at,?. jósolni, jöven- Augur-ï,./. jós, jövendőlő. August, f. Ágoston, augusztushó. Aur, f. arany, de, aranyból. Aurar-ï, f. aranymives. Auri-esc-it, i. aranyozni. Auricula-e,/.kankalin(növény). Auroră-e, /. hajnalpir, bo-. reală, éjszaki fény. Austral-ă, m. déli. Austriac-ä, m. osztrák. Austru-ï, /. déli, forró szél. Autocrat-ţî, f. önkormányzó. Autocraţie-!, f. Önkormányzás, önuralom. Autor-i, /. szerző, iró. Avaet-urí, /. törvénytelen adó. Avantgarda-e, f. előőrs. Avantpost-urí, /. előörség. Avere-í, /. birtok. Avé-ut, i. lenni, birni. Avis-urï, /. értesítés. Aviza-ez-at, i. értesíteni. Avocat-ţî, f. ügyvéd. Avut-a, m. gazdag. [birtok. Avuţie-i, /. gazdagság, jószág, Azimă-e,/. kovásztalan kenyér. Bacşiş-urî, f. borra való. Bade-I, /. bátya, öregebb testvér, öregebb ember. Bae-bái, f. fürdő, melegfürdő, gyógyfürdő; bánya. Baera-í, /. ingkötő, ingszalag. Baionetă-e, /. szurony.

Bajocori-esc-it, í. csúfolni, gúnyolni, kicsufolni. Bajocorire-ï, /. kicsúfolás, ki- - gunyolás. [nyoló. Bájocoritor-óre, m. csúfoló, gu- Bajocura-ï, /. csúfság. Bal-urï, /. bál, tánczmulatság. Balama-ale, /. Ízület, csukló. Balamut-ă, m. paraszt, együgyű. Balá-e, /. szájnedv, hab, pök, pökedelem. Balcon-óne, /. fedetlen hely, erkély. [szar. Balegă-!,/, állati ürülék, trágya, Balet-urï, /. ballet, szinházi ' táncz. Balota-ez-at,?. golyózni, azaz : golyó által kisorsolni. Balotare-ari, /. kigolyózás. Balotaţie-i, /. kigolyózás. Bajocori-esc-it Băcănie-î. 15 Barniţâ-e, reggeli könnyű köd. Barometru-!, f. legsulymérő. Báron-!, /. báró. Baronie-ï, /. báróság. Baros-sï, /. nagy kalapács, csákány. Baróná-ésá, /. báróné. Barză-berze, /. gólya. Basilica-e, f. kis templom. Basm-ur!-e, /. rege, mese. Basma-ale, /. zsebkendő. Basmeluţă-e, /. kis zsebkendő. Bastard-di, /'. fattyú. Bastardi-esc-it,?. rontani, el-. csenevészedni. Bastardire-!,/. elcsenevészedés. Baston-óne,/. sétapálcza, sétabot. Bastonas-e, /. kispálcza. Bas-uri, /. agio ; bas boer, főur, főbojár. Bască, h. külön. Baştie-i, /. bástya. Batalion-óne, /. zászlóalj. Batä-e, /. szegély, pánt. Bate-ut, i. verni, ütni, kopogni, în pălmî, tapsolni. Batere,./. ütés, verés. Baterie-i- /. telep, ágyutelep. Balsam-ur!,/. balzsam, [pocs. Baltac-e, /. hagy fejsze, vaska- Baltă-ţ!, /. mocsár, tó. Ban-ï, /. pénz, krajczár; banus (méltóság). [pénzintézet. Bahcă-e,/.pad, bank,váltóbank, Bancher-Í, /. bankár, pénzváltó. Bancnotă-e,/.bankó, papírpénz. Bancrotä-ur!,/. csőd. [ember. Bancrotier-ï, /. csődben levő Barăm, h. legalább. Barbar-í, /. barbár. Batistă-e, /. zsebkendő. Bavarez-ézá, batiszt vászon, m. bajorországi. Barbaric-ă, /. barbár. Barbarie-!, / barbárság. Bavaria, /. Bajorország. Bazaconie-!, / bohócz, bohózat, Barbarism-ï, /. barbárság, trágár beszéd. nyelvtisztaság elleni hiba. Barbă-e, /. szakáll^ barba sasului Bazalt-urî, /. bazáltkő. Bazar-ur!, f. bazár, vásártér., lófark, mezei surló Băbică-e, /. vén nagybátya. (növény). Băbtrcă-e, /. kis wénecske. Barcarolă-e, /. velenczei dal. Băbîrnac-Î, /. fricska. Bardă-e, /. b árd, kisnyélü Băcan-î, /. füszerkereskedő. fejsze. Băcănie-î, /. füszerkereskedés.

16 Bădişor-î Bâlbăire. Bădişor-i, /. \ nagyobb fivér, Bădiţă-i, /. / szerető. Băga-at, i. dugni, bedugni, tenni, betenni ; a de samă, figyelni, ügyelni, vigyázni; a în samă, tekintetbe venni; a vină cuiva, valakit hibáztatni a se slugă, béresnek beállani, szegődni, szegődtetni. Băgare, /. betevés, bedugás, de samă, figyelés, ügyelés. Băiaş-şi, /. bányamunkás, bányász. Băiat-ă, f. fiú, leány. Băierî, /. belek; din le inimii, a szív belsejéből. Bâieţel-ei, /. fiúcska. Băieţesce, h. gyermekmódon. Bănărie-i, f. pénzverd^.. Bănişor-I, /. kis-, aprópénz. Băniş0ră-e, /. fonott kosár. Bănos-0să, m. pénzes. Bánuélá-eli, f. gyanú, gyanúsítás. Bănui-esc-it, i. gyanúsítani. Bănuit-ă, m. gyanúsított. Bánuitor-óre, m. gyanúsító. Bănuţ-i, /. krajczár, kis pénz. Barbat-á, m. szorgalmas, derék, bátor. Bărbat-ţi, f. férfi, férj. Bárbátesc-éscá, m. férfias, bátor, derék. [derékason. Bărbătesce, h. férfiasán, bátran, Bărbătuş-î, /. him-(a madaraknál). [ság. Bărbăţie, /. férfiasság, derekas- Bărbăţime, /. férfivilág. Bărbie-i, /. toka. Bărbier-i, /. borbély. Bárbierésá-e, f. borbélynő. Barbierie-i, f. borbélyhelyiség. Bárbos-ósá, m. szakálos. Băjeni-esc-it, i. száműzetésbe menni, kivándorolni. Băjenie-ii, f. száműzetés emigratio. Băjenire-i, /. száműzés. Bălan-ă, \,/, fehér ; Bälaniü ä, / m\ SZ0ke Bărbuţă-e, f. kis szakái, [ni. cal fákó ló. Băsmui-esc-it, i. regélni, mesél- Bălaur-i, /.' sárkány, hydra. Bălega-at, i. ürülni, szarni. Bălegar-e, /. lótrágya. Bäli-esc-it, i. habzani. Bălicări-esc-it, i. piszkitni. Bălitor-ă, m. habzó. Bălitură-î, /. pokelválasztás. Bălos-0să, m. tajtékos, habzós. Bălsămi-esc-it, i. balzsamozni. Băltocăi-esc-it, a vízben túrni, Bătaie-ăi, /. verekedés, ütés. ütközet, harcz, háború; a da, verni. Bătălie-î, /. ütközet, csata. Bătătură-i, /. akol, delelő. Bătăuş-ă, m. bátor, harczias, verekedő. Bătând, h. ütegetve, vervén. Bătuci-esc-it, i. veregetni, ütegetni, egyengetni, lágyítani. locskolni. Bătut-ă, m. megvert, ütött-; Báltócá-e, />mo*csár. Băltăcărie, /. locskolás; Băltău-0ie, /. kis mocsár. Bălţat-ă, m. tarka. drum, járt ut. Băţ-beţe, /. bot, dorong. Bâlbăi-esc-it, i. gagyogni. Bâlbăire, /. gagyogás.

Bârfi-esc-it, i. leszólni, csevegni, csúfolni, ócsárolni. Bârfire, f. csúfolás, leszólás. Barfitor-óre, m. csúfoló. Bárglá-e = zalä, /. karika, lánczszem. Bârnă-e, /. gerenda. Bâtă-e, /. bot. Bé-ut, i. inni. Bét-á, m. ittas, részeg. Beciü-uri, /. pincze. Beilic-uri, /. robot, szolgálat. Beiü-ï, /. ur, fejedelem. Belciug-e,/. gyűrű, rövid láncz. Belea-le, f. baj, kereszt. Beli-esc-it,?. nyúzni. Belire, f. nyuzás ; colţilor, fogat mutatni. Belşiţă-e, /. bámbusznád. Belveder, /. belveder, szép kilátású hely. Beneficiű-e, /. haszon, előny. Berar-ésá, /. sörfőző, nő. Berá-1, /. zálog, amulet. [bér. Berbant-ţî, /. erkölcstelen em- Berbece-í, /. berbécs, kos. Berc-uri, f. berek, bokor. Bercar-i, /. berekőr, erdőőr. Bere, /. sör. Bergamotá-e,/'. bergamotkörte. Berigatá-e, f. gége. Besi-esc-it, i. íingani, ereszteni. Beşicat-ă, m. daganatos, kelevényes. Beşină-e, f. fing, szél. Besinos-ósá, /. fingos. Betég-a, m. beteg. Betélá-elí, /. aranyfonál. Beteji-esc-it, i. megbetegetni. Betesug-uri, f. betegség. Betonica-e, f. sebfű. Beut-ă, Wv ittas, részeg. Bârfi-esc-it Binecuvêntare-arï. 17 Beutor-óre, ni. részeges. Beutura-í, /. ital, ivás ; de beüt inni való. Beznă, f. sötétség. Bëtrân-à, m. öreg, vén. Bétranatic-á, m. vénecske. BëtrânéÇa-e, f. vénség, öregség, régiség. Bentui-esc-it, nyugtalanitani, alkalmatlankodni, sértegetni. Béntuitor-óre, m. kínzó, sértegető, neheztelő. Bibilică-e, f. gyöngytyuk. Biblie-i, /. biblia, szent iras. Bibliofil-ï, /. könyvbarát. Bibliograf-ï, f. könyviró. Bibliografic-ă, m. könyvészeti. Biblioman-ï, f. könyvtéboly. Bibliotecar-ï, könyvtári őr. Bibliotecă-e, f. könyvtár. Bibol-ï, /. bivaly. f. könyvtárnok, Bibolar-î, bivalypásztor. Biboliţă-e, /. bivaltehén. Bicaş-e, /. kovakő, tűzkő. Biciü-e, /. ostor. Biciüi-esc-it, i. osl vozi : Biciuşcă-î, f. kis ostor. Bidinea-ele, f. fehéritő kefe. Biet-biata, w. szegény, boldogtalan, szánandó. Bila-e, f. teke, golyó. Bilet-e, /. levélke, névjegy. Biliard-urí,/. biliard, tekeasztal. Bină-e, /. mellékepület. Bine, h. jól. Bine-le, /. jó, jószág, előny ; se fie de bine. váljék egészségére! Binecuventa-ez-at, i. áldani, szentelni, beszentelni. Binecuventare-árí, /. áldás. Lázáriciű, Dicţionar Român -Magiar. 2

18 ßinevoi-esc-it Boia-ele. Binevoi-esc-it, i. szíveskedni, méltóztatni. [sen. Binişor, k. jól, lassan, csende- Biograf-í, /. életrajziró. Biografic-ă, m. életrajzi. Biografie-!, /. életrajz. Bir-urí, /. adó, fejadó. Birjar-í, f. fiakeres, bérkocsis. Birjă-e, f. bérkocsi, fiaker. Birnic'ă, m. adóköteles. Birt-ur!, /. vendéglő, korcsma. Birtaş-î, f. korcsmáros, vendéglős. Birui-esc-it,?. győzni, legyőzni, kiállani, képes. Biruinţă-e, /. győzelem. Biruitor-óre, m. győzelmes. Bisericas-ï, f templomi ember. Biserică-!, f. templom, egyház. Bisericesc-éscá, m. templomi, egyházi. [lomba járó. Bisericos-ósá, m. buzgó temp- Bitum, f. aszfált, földi szurok. Bituma-e, f. iratcsomag. Bizuélá-eli, f. bizás, bizalom, elbizakodás. Bizui-esc-it, i. bizni, építeni. Bizuitor-óre, m. megbízható, elbizakodó. Bîlciü-urï, /. vásár. Bízic, h. merev, kemény. Blana-e, f szörmebélés, bunda, prém ; hasáb. Blastru-ï, /. flastrom, tapasz. Blazon-óne, /. czimer. Blăjin-ă, ni. jóságos, szeretetre méltó, szende, [jámborság. Blăjînătate-ăţ!, f. szendeség, Blánar-í, f. szűcs-, szőcsmester. Blăni-esc-it, i. bélelni bundával, szőrmével ; pe cineva, valakit megverni. Blănire-î, f. bélelni bundával. Blăstăma-at, i. átkozni. Blăstămat-ă, m. átkozott. Blăstămăţie-i, /. gazság, garázdaság. [csendes. Blând-ă, m. szelíd, jámbor, BlândéÇâ-e, f. jámborság, csendesség, szelidség. Bleot-ótá, m. gyáva, rest. Bleotie-í, /. együgyuség, balgatagság. Blid-e, /. tál. [rohanás. Blocadă-e,/. megtámadás, meg- Boa, /. oriáskigyó. Boar-ï, J. Ökörpásztor. Bóba-e, /. szem, bogyó. Bólá-e, /. nyavalya, betegség. Bómbá-e,/. bogyó, ágyúgolyó, szó; numai dice nici o, egy szót sem mond többet. Bob-í, f. b ab, disznobab ; a da cu, bab szemekből jövendölni. Bobiţă-e, f. bogyócska, szemecske. Boboc-ï, /. bimbó ; ludpipe. Bobotézá-e, f. vizkeresztnap. Boccea-ele, f. kötény, női kendő, dohánykötés. Bocsea-ele, j. kerekzsineg. Bodírláü-ai, f. búvár. Boer-ï, /. bojár, Boeresc-éscű, m. bojári. Boeri-esc it, i. bojárositni ; a se, bojárosodni. Boerie-i, f. bojárság, nemesség. Boerime-í, f. bojárság, bojárvilág. [lusi nemes. Boernas-ï, f. falusi bojár, fa- Bogat-ă, ni. gazdag. Bogăţie-!, f. gazdagság. Boia-ele, f. szín, festék.

j i j I Boiangerie-ï, /. festészet. Boiangiii-!, f. festék, festő. Bojoc-óce, f. állati belek, állati apróság (belső részek). Bőiből, h. pompásan, bőségesen, elégségesen, telesteli. ßolborosi-esc-it, i. bugyogni, dadogni, hebegni. [forrás. Bolborosire, /'. bugyogás, fel- Bolborositor-óre,?)>. felforró, bugyogó, dadogó. Bold-uri, f. füzőszeg, gombocska, Ösztön. Boldi-esc-it, i. serkenteni, lökni, Ösztönözni. KBoli-esc-it. i. betegeskedni, nya- * valyáskodni. f Bolin-ï, /. fatapló. Bolnav-a, m. beteg. Bolnăvi-esc-it, 'i. betegekedni. Bolovan-!, /. nagy kő. Bolt-urí, f. tfígombolya. Bolta-e, /. bolt, boltozat. Bolti-esc-it, i. boltozni, ivezni. Ÿ, Boltire-i, f. boltozás, ivezés. Boltiţă-e, /. kis bolt. 'ţf Bombai-esc-it, dadogni, zum- E ' inogni. - Bombăire, /. zummogás, dapíé Bombănire,/. / dogás, zsongás. Bondoc-óce,/. pöttön, kotyon- [ fitty, kisrüvid, vastag ember. Boranţă-e, f. borágó, borics (növény). Boiangerie-ï... Brazdătură-î. 19 i Brazdá-e, f. barázda, Borcan-e, /'. korsó, fazék. Bradis-urí, f. fenyőerdő.. Bordeiü-e, /. kunyhó, bordély, Brădişor-î, f. kisfenyő. r - Borfaj-Í, /. gazember.! Brăţar-e, f. karperecz, ujjas, Borfe, /. piperenemü. i Brazda-at, i. barázdálni. Bori-esc-it, i. okádni, hányni, Brazdare-i, f. barázdálás. j f Boríre, f. okádás, hányás. Brăzdătură-î, barázdálás. r Borítura, /. okádat. ' Boroboţa-e, szerencsétlenség. Boscorodi-esc-it, i. mormogni, kurranni, d aczoln i. Bosumfla-at, /. daczolni, duzzadni. [czolás. Bosumflare-árí, f. duzzadás, da- Bos-óse, /. tok. Bosorog-óga, vn, sérvényes. [ni. Bosorogi-esc-it, i. sérvénytkap-, Boşorogire, sérvényezés. I Bot-uri, f. orr, orrmány, száj. Botanic-ă, m. növénytani, i Botanică-e, növénytan, [dós. ; Botanist-sti, f. füvész, növénytu- ; Botez-urT, keresztelés. : Boteza-at, /. keresztelni. Botezător-!, keresztelő. ; Botniţa-e, f. szájkosár. Boţochină-e, f. növényhagyma. ; Boţochinos-osă, m. hagymaszerű, gumós, Boü-ï, /. ökör. i Boulean-í, f. fiatal ökör.! Boz-í, törpe bodza. IBrad-dt, f. fenyőfa, i Bragagerie, f. korpasőrfőzés. : Bragagiü-ï, f. korpasőrfőző. Braga, f. korpasőr. Branişte-!, f. magas erdőcske. Braşov, /. Brassó. Braşovan-ă, in. brassói. Brasovénca e, f. brassói nő : régi nagy hintó. Braţ-e-urî, f. kar. Braţetă-e, t. karperecz. Bradeţ-urî, f. fenyőerdő.

20 Brâncă-î Bun-ă. Brâncă-!, f. kormos láb ; a da brânci, kilökni. Brânză-e, /. túró, sajt. Brâslă-e, /. czéh, egylet. Breaz-ă, m. tarka, szűrke. Bric-urï, /. harczi hajó. Briceag-ege, /. bicsak, tolikés. Briciu-e, /. borotváló kés. Brigadă-e, f dandár. [nők. Brigadier-!,/, dandár, parancs- Briliant-uri, f. gyémánt, csillárkő. Brişcă-e, /. = briceag. Brişcă-e, /. briske, lengyel szekerecske. Britanic-á, m. britaniai. teknős béka, zár az ajtónál. Bróscá-e, f. béka, ţest0să. Brojbă-e, f. karaláb, karórépa. Bronz-ur!, f bronz. Broscoiu-Ï, /. varrós béka, varangy osbéka. Brosterie-í, /. békató. Brostesc-éscá, m. békás. Brotoc-Ï, r- zöldbéka. Brotocel-ce!, / Brozbă-e, /. karaláb Bruma-at, i. dér esik, hóharmat esik, támad. Brumar, /. harmatos hónap, október; mare, november. Brumă, /. dér, hóharmat. Brumos-osă, m. ködös, veres, hóharmatos. Brutar-ï, kenyérsütő. Brutărie-!, /. kenyérsütőde. Bubat-ă, m. hirnlos, köteges. Bubá-e, kelevény, gümő, höpörcs ; reá, négrá, pokolvárr ; asta ebuba, ez a baj. Buboiü-óie, tályog, kelevény, hólyag. Bubos-ósá, w. borsokás, pörsenéses. Bubuliţă-e, /. csuz, hanyság. Bucatá-e,/. gabna, étel, élelem. Bucată-ţî, f. darab. Bucătar-!, /. szakács. Bucatárésá-e, /. szakácsné. Bucătări-esc-it, i. főzni, konyhát vezetni. Bucătărie-î, /. konyha. Bucăţel-ele, /. darabocska. Bucăţică-î, f. darabocska. Buche-! == litera-e, /. betíi. Bucher-ï, f. kezdőtanuló. Bucóvná-e, /. abckönyv. Bucsëü-ï,/. rekettye. [örülni. Bucura-at,?. örvendeni, a se,- Bucurie, /. öröm, kedv. [vés. Bucuros-ósá, m. örvendetes, szi- Buestraş-ă, m. sebes lejtő lépésben járó ló. Buestru-éstrá, m. lejtő léptű. Bufnă-e, /. bagoly. [lenni. Bufni-esc-it, i. daczolni, makacs Buget-uri, /. költségvetés, költség előirányzat. Bühä-e, /. bagoly. [czolni. Buhái-esc-it, i. felduzzadni, da- Bui-esc-it, i. leszálni. Buléndrá-e, /. szajha, kurva. Bulendros-ósá, m. rongyos, czafrangos. Bulgar-ă, /. bolgár, bolgárné. Bulgăr-!, /. gömbocz. Bulgáresc-éscá, m. bolgár. Buliu-ur!, /. ostya. Bumb-í, /. gomb. Bumbac-un, /. gyapot. Bun-ă, /. nagyatya, nagyanya. Bun-ă, m. jó ; de ceva, alkalmas valamire ; de gură, szájas.

j Bunavestire, /. gyümölcsoltó boldogasszony napja hnárczius 25-én). [ség. Bunătate-ăţî, /. jóság, jószivü- Bunda-e, f. bunda. Bundulită-e, 1.,.,, r> «. J ; ţ kis bunda. Bunduta-e, / 1 Bunică-e, f. nagyanya. Bunicel-cea, m. meglehetős jó, megjár. [jószivü. Bunişor-oră, in. együgyű, jó, Bura*éza-at, /. hidegen esni, köd képződni. Buracă, /. zúzmara. Bură, /. köd, zúzmara. Burduf-í, f. tömlő'. Burdusi-esc-it, /. potrohosodni ; a se, incselkedni, lökdösődni. Burélá, /. köd, fagy. Burete-ţî, f. gomba. Buric-ce, /. köldök. Bunavestire Caisa-e. 21 (Ce, Bursuc-cí, /. borz. Burtă-e, /. has, altest. Burtos-ósa, ni. hasos, nagyhasu. Buruiana-e, /. burján, gyom* dudva. Busuioc-óce, f. bazsalikom. Bute-ţî, /. hordó. Butelcă-cî, f. palaczk. Butlănaş-e, t. hordócska, átalag. Butoias-ese, /. hordócska. Butuc-ci, /. tönk, törzs ; de róta, kerék ágy. Buturuga-ï, f. törzs, gyökér. Buzat-ă, m. vastagajku. : Buza-e, /. ajak. [kedni. Buzai-esc-it, /. daczolni, kényes* Buzăit*ă, in. hurkaszájú, vastagajku. Buzdugan-e, f. buzogány. Buzişoră-e, f. kis ajak. i Buzunar*e, f. zseb. i Buzuţă-e, f. kis ajak. C. Ca, k. hogy, mint. Cabalá-e, f. ármány, intrika, Cabalist-ştî, /. ármánykodó, 1 intrikus. Cabaniţă-e, /. bundaköpény. Cabinet-e, f. dolgozó szoba, ; Ci.) Caduceü, /. mérkurpálcza. Cafea-ele, /. kávé. Cafegiü-í, f. kávémérő, kávé* készitő. Cafeiű-ele, /. kávé. Cafeiű-i, /. kávéfa. titkos szoba; kormány tanács. ; Cafenea-ele, f. kávéház. Cacao, /. kákáo kávé. Cafenet-url, kávéültetvény. Cacăfrică, /. gyáva. Caftan-e, /. török díszruha. Cacior-ă, m. tarkaszinű. [lin. ; Caíc*e, /. ladik, csolnok. Cacom-i,/.hölgymenyét,herme- i Caicciű-i, f. hajós, csolnokos. Cadă-cădî, f. kád. ; Caimac-e, /. tejfel. [tartó. Cadiü-i, /. kádi, török biró.! Caimacan-i, f. kormányzó, hely - Cadril-url, f. négyes franczia, j Caisa-e,/.kaiszin szilva, kaiszin táncz. baraczk.

Cal-caí Caracter-e. Cal-caï, f. ló ; - de călărie, Canară*e, /. kanári madár. hátas ló. Calabalic-urí, f. málha, holmi. Canat-uri, f. ajtószárny. Canava-ale, f. kanava vászon. Calafat, f. szösz, a hajóhasa* dékok betömésére. Cancelar-ï, niszter. /. kanczclár, mi Calafatuire-ï, /. hajóhasadékok Cancelărie-î, f. iroda. betömése. Cancer-rac, /. rákfene, rákcsillagzat. Calafon-óne, f. kolofonium, j [pa. vonógyanta. Candelă-e, f. lámpa, éjjeli lám- Calapod-óde, /. kaptafa. Calcaburá-Í, /. pof, baraczk. Calce-f, /. békavirág. Cald-ă, m. meleg. Candidat-ţî, jelölt. [jog. Caldărîm, /. utcza kövezet; piatră de, kövezetkő. Caldârîmgiü-ï, /. kövező. Cale*căî, f. út, pálya, ösvény, bună, szerencsés út ; a găsi cu cale, jónak, méltónak találni ; eszesnek, illedelmesnek találni; a puné la, útba igazitni, érvényesíteni, foganatosítani, végrehajtani. Calésá-e, f. \,.,.. Calesca-e, / Calfa-e, f. mesterlegény, tanoncz. Calic-i, /. koldus, semmihází. Calomfir*e, f. balzsamita. Calorifer-ă, m. melegkészitő. Calp-ü, m. hamis. [ka. Calpac-e, /. magas prémes sap- Calpuran-ï, /. hamis pénzcsináló, csaló. Cam, h. körülbelül, hozzávetőleg, meglehetősen ; aşa, körülbelül úgy. Camătă-e, /. kamat. Cambiu-e, /. váltó. Camfor, /'. kámfor. [ték. Canal-urí, f. csatorna, vizveze- Canapea-ele, f. kánápé. Canon-óne, f. szabály, egyházi Canonic-ă, tu. egyházi törvény szerint. Canonic-i, f. kanonok. Canoniza-ez-at, i. szentnek nyilatkoztatni; egyházilag büntetni. Cantaridá-e, /. körisbogár. Cap-ï, f. főnök, vezér. Cap-url' f. ) fej fe3ezet> vés' Capac-e, f. födő, födél. Capace, m. képes, tehetséges. Capăt, f. vég, csúcs, gerincz. Capişte-şti, f. pogány templom. Capital-urí, /. tőke, főösszeg. Capitală-e, f. főváros. Capitalist-sti, f. tőkepénzes, tőzsér. Caprá-e, f. kecske; hintóbák, favágóbak. Capriţ-uri, f. szeszély, akaratosság, önfejűség ; tücsök. Capriţios-osă, m. szeszélyes. Car-ă, f, szekér. Car-ï, f. szil, faszú. [puska. Carabiná-e, /. fegyver, rövid Carabinier-i, f. fegyverkovács, fegyverlakatos. Caracatiţă-e, f. tengeri pók. Caracter-e, f. jellem, gondolkodási mód.

Caracteristic-ă, m. jellemző. Caraeios-osă, m. bolondos, tréfás, bohoczos. [zet. Carantină-e, /. veszteglő inté- Caraulá-e, f. főörség, katonai fogda. Caravane, f. bő török nadrág. Carbonic-ă, m. szénsavas. Card-e, f. takács bogáncs. Cardinal-a, m. és/'.fő, bibornok. Care-I, n. ki, melyik. Carímb-urI, /. csizmaszár. Came-cărnurî, /'. hús. Carpin-i, gyertyánfa. [basz. Cartabos-i, í. véres, májaskol- ' Carte-cărţî, /. könyv. Cartofor-í, /. kártyaember. Carton-óne, /. kártyapapir. Cas-urI, /. eset, esély. Casac-ï,/. kozák; borkereskedő. Casa-e, f. ház, szoba; a casă, otthon, odahaza, haza; om de, házi ember, házhoz tartozó. Cascada-e, /. vízesés, zuhatag. Casnă, f. kin, fájdalom, csúfság. Casnic-a, m. házi. [nők. Cassar*ï, f. pénztáros, pénztár- Cassa-e, /. pénztár. Castan-í, _/. gesztenyefa. Castană-e, gesztenye. Castanet-uri, j. gesztenyeerdő. Castaniű-ie, m. gesztenyebarna. Castel-urí, f. vár, kastély. Castravete-ţi, /. ugorka. Castron-óne, _/. kasztról, lábos. Cas-urï, f. ) sajt, túró. Caşcaval-î /. / Cat-urï, f. házemelet. Catalog-óge, f. jegyzék, lajstrom. [pasz. Cataplasme, /. borogatás; ta- Caracteristic-a Căi-esc-il. 23 Cataract-uri, /'. vízesés. Catart-uri, f. árboczfa. Catastrofă-e, f. szerencseváltózas, fordulat, gyászoskimenete). Catechism-e, f. káté. Catedraki-e, 7. főtemplom, dóm. Catedra-e, /. szószék, tanszék. Categoric-n, m. kathegorikus, határozott. [tály. Categorie-í /. kathegoria, osz- Catifea-ele f. bársony. Catifeluţă-e, f. bársonyzsinor. Catir-ï, f. mula, lószamár. Catolic-o, m. katholikus. Catolicism, katholiczismus. Catrafuse, r.zsibárií,lom,kaczat. Caţ-urî, T. kapta, hurok. Caţaveică-e, f. nőbundaféle ; vakolási kanál. [csogó. Caţă, m. beszélős, csevegő, lo- Caval-e, f. juhászfurulya. Cavaler-ï, /. lovag, ur. Cavaleresc-éscá, m. lovagi. Cavalerie-ï, f. lovasság. Că, k. hogy, mert, mivel. Caca-at,?. szarni, ronditani. Căcare, /. szarás, ronditás. Căcat-ţî, /. szar, rondaság. Căcăcios-osă, in. szaros, szarházi; gyáva. Căcăreţ-î, / szarházi. Cacárézá-eze, f. birkatrágya. Căce-căci, Jc. mivel, mert. Căciulă-Î, f, sapka. [ző. Cădelniţă-e,y. füstölő, tömjéne- Cădere, /. esés, hanyatlás. Cadé-dut, i. esni, leesni, bukni; a se, illeni. Cadi-esc-it, i. tömjenezni. Cádire, /. tömjénezés. [ni. Cai-esc-it, i. vezekelni, megbán-

24 Căinţa Căprar-i. Căinţă, /. vezeklés, megbánás. Căiţă-e, /. főkötő. Călare, h. lóháton. Călăraş-şî, /. lovas. Călăreţ-!, /. lovas. Călărie-!, /. hátas ló. Călărime-î, /. lovasság. Călărit-ur!,/.iovaglási ügyesség. Călător-ore, m. utas, vándor. Călători-esc-it, i. utazni, vándorolni. Călătorie-î, / utazás. [zető. Călăuz-î, f. kalauz, útmutató,ve- Călăuzi-esoit,?. kisérni, vezetni kalauzolni. Călăîi-ăi,./. hóhér, gyepmester. Călca-at, i. lépni, tiporni, taposni; teglázni; a casa, házmosozást tartani. Călcare-ări, /. tiprás, áthágás, téglázás ; nyavalyatörés. Călcător-0re, ni. áthágó, tipró, taposó. Călcătură-î, /. tiprás, taposás. Căldare-ărî, /. üst. Căldărar-Î, /. üstös. Căldărârie-i,/.üstáru,üstmunka. Căldură-!, /. melegség, hőség. Călduros-0să, m. meleg, heves, melegitő, hevítő. Cäli-esc-it, i. keményíteni a vasat, melegíteni, hevíteni. Călici-esc-it, i. koldussá, szegénynyé tenni; a s e, koldussá lenni. Călifar-!, /. vad lúd. Călimăr-ere, /. tentatartó, kalimaris, Íróeszköz. Călindar-e, /. naptár. Călire, /. hevítés, melegítés. Călit-ă, m.hevített, keményített. Călţun-î, /. félcsizma, harisnya. Călţunaş-î, /. kis félcsizma. Călugăr-!, /. szerzetes. Calugáresc-éscá, m. szerzetesi. Călugări-esc-it, i. szerzetessé tenni; a se, szerzetessé lenni. Călugărie, /. szerzetesség. Călugăriţă-e, /. apácza. Căluşar-!, /. kalusár tánczos. Căluşea-ele, /. kis kancza. Căluşeî-ei, / kis ló. Cämarä-ere, /. kamra. Cămaşă-eşî, /. ing. Cămăraş-î, /. kamarás. Cămăruţa-e, /. éléskamra. Cămătar ţ Cămătarnic /í h, /. uzsorás. Cămilă-e, /. teve. Cămin-!, /. kémény. Căminar-!, /. kéményseprő, kéményfeltigyelő. Cănăţue-î, /. kis kanta. Căntar-e, /. gyorsmérő. Cantari-esc-it, i. mérni, mérlegelni. Căpăsztru-estre, /. kötőfék. Căpăta-at, /. kapni, nyerni, találni. Căpătâiu-e, /. vég, fej, párnahéj ; fără, szállás nélkül. Câpăţină-i, /. fej, fejüreg; de varză, káposztafej ; de zăhar, czukorsüveg. Căpătinos-osă, m. makacs, vastag nyakú, csökonös. Căpcăun-!, /. emberevő, emberfaló. Căpetenie-!,/, főnökség, vezér; főtárgy, mestermu. Căpitan-!,/, százados, kapitány. Căpral-i./. káplár (katona). Căprar-!, /. kecskepásztor.

Câpricorn-Ï, /. sziklabak, Z o diakus, bakkcsillagzat. Căprior-!,/. őzbakk, zergebakk, szarufa. Căprioră-e, /. őzkecske, zerge. Căpşună-e, /. eper, szamócza. Cáptuséla-elí, /. bél, bélés ; csalás, verés. Căptuşi-esc-it, i. bélelni, megcsalni, megverni. Căptuşit-ă, m. bélelt, megcsalt, megvert. Căpuşă-!, /. kullancs, atka. Căpută-e,/. fejelés (lábbelinél). Căra-at, /. f. hordani, vinni; cară-te, hord el magadot, takarodjál! Cărat-ură, f. hordás, behordás ; de grâu, buzabehordás. Cărăbuş-!, f cserebogár. Cărămidă-e, /. tégla. Cărămidărie-î, f. téglavetés, téglaégetés. Cărătură-!,/. hordás, behordás. Cărăuş-!, f. szekeres, fuvaros. Cărbunar-!, /. szénégető. Cărbunărie-î, /. szénegetési hely, szénpajta. Cărbune-!, /. szén. Cärbuni-esc-it, /. szénégetni, feketiteni. [tartalmú. Cărbunos-osă, m. szenes, szén- Cărnos osă, ni. húsos. Cărticică-!, /. könyvecske. Cărturar-!, /. Írástudó. Cărţaş ï, /. kártyás. Cäruiu-e, m. ittas, pityuz. Cărunt-ă, m. szürke, ősz. Cârunţi-esc-it, i. őszülni, megö szülni, szürkülni. Căruţa-ez-at, i. kocsizni, szekerezni. Capricon-ï Când. 25 Căruţaş-!, /, fuvaros, bérkocsis. Căruţă-e,/. kocsi, szekerecske. Cărţulie-!, /. vámjegy, barcza. Căsători-esc-it, /. házasodni. Căsătorie-!, /. házasodás. Cască-at,?. ásítani; a gura, szájat tátani. [gás. Căscare-ărî, /. ásitozás, táton- Căscat-ă, m. tátotszáju, zavart, bámészkodó. [ház. Căsoie-oî, /. nagyszoba, nagy- Căsuţă-e, /. kisház, kisszoba. Căşună-ez-at, i. okozni. Cata-at, keresni. Cătană-e, /. katona. Cătare, /. kereset. Cătăramă-e, /. csat. Cătărigă-î, /. faláb, kocsonya. Cátun-e, /. kis falu (templom nélkül). [ni. Căţăi-esc-it, i. csevegni, csavol- Căţea-eîe, /. nosténykutya. Căţel-ei, f fiatal kutya. Căţeli-esc-it,?. párosodni, kölykezni. Căţeluş-!, /. kis kutya. Cáuta-at, i. keresni, gondozni ; kelleni, Căutare, /. keresés, gondozás. Căutătură, /. keresés, kinézés, pillantás. [genda. Căzanie-î, /. predikaczio, le- Cazni-esc-it, /. kínozni, keseríteni, boszantani, csúfolni. Căznire, /. csúfolás, boszantás, kinzás. Câlţî, /. szősz. [tömni. Câlţui-esc-it, i. szőszszel be- Câmp-urï, /. mező, szántóföld. Campie-i, /. mezőség. Când, h. mikor; k. midőn, h a; ride, plânge, majd ne-

26 Câne-i Cércân. vet, majd sir ; őri, bár mikor, şi, néha néba. Câne-ï, /. kutya, eb. Cănepă-î, /. kender. Cánesc-éscá,?>/. kutyái. Cânta-at, i. énekelni; a ín clavir, zongorázni. Cántare-ári, /. éneklés. Cântăreţ-âţă, m. és f. énekes, énekesnő. Cârăi-esc-it,?, kiábálni, lcrákogni kodácsolni. Cârâire, f. kiábálás, krákogás. Cârcă, /. hát, hátgerincz. Cârcei, f. görcs. Cârcîmă-e, f. korcsma. Cârcïmar-ï, f-. korcsmáros. Cárcímárésa-e,/. \ [né. Cârcîmăriţă-e, /. / korcsmáros- Cárcótá-e, f. veszekedés. [da. Cârd-ur!,/. csoport, falka, csor- Cârjă-î, f. mankó, bot, pásztorbot. Cârlan-ï, /. (egyéves) kos, csikó. Cárlig-e, /. horog. Cárliga-at, i. görbíteni, fodrozni, kondoritani. Cârmas-ï, f. kormányos. Cârmă-e /. evező kormány, állam-kormány. Cármui-esc-it, i. kományozni, vezetni, evezni, igazgatni. Cârmuire-i, f. kormányzás, evezés. Cármuitor-óre, m. et f. kormányzó, evező. Cârn-ă, m. tompa orrú. Cârnaţ-I, /. kolbász. Cárni-es-it,?. kanyaritni, görbitni, hajtani. Cârnitură-Î, f. hajlás, görbülés. Cârpaciü-ï, /. foltozó. Carpí-esc-it, /. foltozni, javitni, összevarrni; ütni. Cárpire, /. foltozás. Cârpitură-î, /, foltozás. Cartélá-elí, /. roszalás, gáncsolás, szcmretrányás. Carti-escdt, i. roszalni, szemrehányást tenni, gáncsolni, veszekedni. Câslegï, /. husnapok. Câştig-urî,/. nyeremény, szerzemény. Câştiga-at, i. nyerni, szerezni. Câştigare, /. nyeresség. Cât-ă, sz. mennyi ; cu, menynyiért; încât, a mennyiben, numai de s, rögtön, mindjárt ; de mult, bármennyi, bármekkora, mai mult de, több mint. Cătăţime-î, f. mennyiség. Câte-câţî? az. hány? hányán? câte do!, câte trei, kettenként, hármanként, kettő-kettő, három-három; de orí? hányszor? odată, egyszer-egyszer; al catelea, a catea r hányadik : Câteva-câţiva, az. nehány, nehányan, többen. Câtinel, h. lassan. Câtuş, h. bár; de puţin, bár milyen kevés. Ce, v, mi. Cea-cele, n. az, amaz. Ceacár \ Ceachîr Ï kancsbs kszinu(szem). Céfa-cefe, /. nyak, a fej hátsó része. Cépá-e, /. hagyma. Céra, f. viasz. [fejei körül). Cércân, f. szentfény (a szentek

Cérceaf-urï Ceteraş-î. %7 Cérceaf-urï, f. ágyteritő, le-. Cerb-í, /. szarvas. pedo. [gas. Cerbice-i, f. nyak. Cérdac-urï, f, Őrház, sátor, lu- Cerboica-e, ;,.,. ^! /. szarvas tehen. Cérgá-e, f. pokrocz. [das. ^Cerboie-ï,? Cértá-e, f. veszekedés, czivo- Cés-urï, f. óra. Cerc-urí, f. kör, rület; abroncs. megye, ke Césornic-e, /. óra. 1 Cerca*at, i. kisérteni, kisérlcni. Césornicar-ï, f. órás. ; Cérsaf-urî, /. ágyteritő. Césca-ï, f. íindzsa, csésze. Céta-e, sereg, csoport. Ceţă-e, f köd. [vázból. Céun-ceaun-uri, /. üst, öntött Ceda-ez-at, i. engedni, átengedni, leengedni. Cel-ceï,». az, amaz. Censor-i, f. Ítész, kritikus, bíráló, felügyelő. Censurá-I, f. ítélet, kritika, bírálat, nyomtatási engedély. Centigrad-ă, m. százrétu. Centigram - e, /. centigram,, Vioo gr- Centimetru-i, /. centiméter, Vioo m. Central-a, központi. [futó. Centrifugal-ă, m. központtól Centrietal-a, m. központhoz futó. Centru-e, f. központ. Cenu.sa-ez-at, i. hamuzni, hamvazni. Cenuşă-î, /. hamu. Cenusiü-e, m. hamuszin. Cenusos-ósá, m. hamus, hamvas. Cenuşotcă, /. hamupipőke. Cep-urí, f. csap. Cepar-ï, /. hagymaámló, hagy- «matermelő. Cepută-e, f. kis hagyma. Cer-urï, f. ég, menny. Cer-i, f. cserfa. Cercare-arí,/. kísérlet, kisértet. Cercel-eí, f. függő. Cerceta-ez-at, i. vizsgálni, próbálni, keresni. Cercetare-ărî, /. kiséret. Cercetator-ore, in. vizsgáló. Cercevea-ele, f. keret, állvány, ablakráma. Cercui-esc-it,?. abroncsozni. Cercuire-i, y. abrancsolás. Cere-ut, i. kérni, követelni. Cerebiş, /. csontvelő. Ceresc-ésca, ni. mennyei, égi. Cerne-ut, i. szitálni, rostálni. Cernere, /. szitálás, rostálás. Cernélá-elí, f. tenta. Cerni-esc-it, i. feketére festeni, feketitni. Cernit-ă, m. feketített. Cerşi-esc-it, koldulni. Cersitor-óre, m. és f. koldus, koldusnő. Cerşitorie, /. koldulás. Certa-at, i. szidni; a se, veszekedni, czivakodni. Certare-ári, f. veszekedés, czivakodás. Cerui-esc-it, viaszszalbevonni. Cetate-ăţî, f. város, vár. Cetăţean-ă, m. és f. polgár. Cetăţenesc-dscă, tv. polgári, városi. Cetăţenie-1, f. polgári jog. Cetăţue-i, /. városka. Ceteraş-î, /. hegedűs.

28 Ceteră-e Chiti-esc-it. Ceteră-e, f. hegedű. Ceteţ-eţâ, m. olvasható. Ceti-esc-it, i. olvasni. Cetire, f. olvasás. Cetitor-óre, ni. olvasó. Ceus-ă, m. bandi, kancsi. Ceva-cevaşi,- n. valami. [zó. Chehaia,/. képviselő,kormány - Cheie, /. kulcs. Chel-à, m. kopasz. Chelar-ï, /. kulcsár. [kezes. Cheltuelă-elî, /. költség, költe- Cheltui-esc-it, i. költeni, költekezni. Cheltuitor-óre, m. költekedő. Chepeneag-ege, /. esőniente. Chiag-urï, /. oltó. Chiar-á, m. tiszta; k. pedig; când, akkor is ha. Chibrit-e, /. gyufa. Chibzui-esc-it, i. vélekedni, gondolkodni, mérlegelni, tanácskozni. [legelés. Chibzuire, /. tanácskozás, mér- Chief-uri, /. jó hangulat, vig kedély. Chiel-á, m. kopasz. Chielie,/. kopaszság, varrosság. Chiema-at, i. hivni, hivatni, nevezni. Chiemare-árí, f. hívás, hivatás. Chihlibar, /. borostyánkő. Chilav-á, m. nyomorék, idomtalan. Chila-e, /. Kila = 400 oka = 5 köböl = 80 kupa. Chilävi-esc-it, i. nyomorítani. Chilávire, /. nyomoritás. Chilău-ăî, /. nagy vascsákány. Chüie-l, /. szoba, czella. Chilim-urí, / ágynemű, ágytakaró, szőnyeg. Chilipir-urí, f. könnyű nyeresség. Chilogram-ï, /. kiló, kilogram. Chilometru-ï, f. kilométer. Chilug-ä, m. kopasz, sima. Chimen, f. kömény. Chimir-e, f. tuszu, őv. Chin-uri, /. kin, fájdalom. Chină, f. kinahéj, kina. Chinez-á, m. kínai, sinai. Chinezesc-ésca, m. kínai. Chingâ-ï, f. nyeregőv. Chinov-I, /. szerzetes. Chinover, f. czinober. Chinovie-í, f. szerzetház, szerzetépület, zárda. Chinui-esc-it, kinozni. Chinuire, f. kínzás. Chior-órá, m. kancsi, vak egy szemen, egyszemű, [rogni. Chiorai-esc-it, i. = corái, ko- Chíori-esc-it, i. kancsikálni. Chiostură-î, /. hosszú gyalu. Chiot-e, /. kiáltás, kiabálás ; a da, tele torokkal kiábálni. Chip-urí, f. mód, kép; arcz, pofa, termet, kinézés. Cliiparos-sï, f. thuja, czyprusfa. Chipuleţ-te, f. kis kép. Chir, /. ur (bizalmasan). Chirias-ï, f. bérlő. Chirie-i, f. bér, házbér. Chirigiű-í, f. fuvaros. Chişea-ele, f. tartó ; de tutun, dohánytartó. Chit-ţi, /. czethal. Chitéla-ele, /. gondolat, vélemény, öltöny, disz, czifraság. Chiti-esc-it,?. gondolkozni, czelozni ; a se, magát kiczifrázni, kiczifritani.

Chitoran-ï, /.patkány, póczegér. Chiveră-e, f. csákó. Chivernisi-esc-it,?. gondozni, fenntartani ; a-sï casa, a házát fentartani, kitakarítani. Chivot-urí, /. szekrény; hajó. Ciaiü, / tea, csáj. Ciaus-ï, /. altiszt, felügyelő. Cibóta-e, /. csizma. Cibuc-urí, /. csibulc, török pipa. Cicáli-esc-it,?. veszekedni, ocsávolni, csaholni. Cicóre-i f. czikorja. Cigă-î /. kecsege ; kerékcsiga. Cigmegea-ele, f. pénztár. Cilindric-ă, m. hengeres. Cilindru-i, /. henger ; czilinder. Cimbrisor-i, f. \ -, Cimbru-I, /. } csombor- Cimpoias-i, /. dudás, czimpolyás. [lya. Cimpoiu-óie, / duda, csimpo- Cimpovi-esc-it, i. patakoptatni. Cimpovire, / patakoptatás-. Cin-úri,/, rang, szerzet, osztály. Cina-ez-.at,?. vacsoráim. Ciná-i /. vacsora. Cinci, sz. öt. Cincïdeci, sz. ötven. Cincïdecile, sz. ötvenedik. Cincile, sz. ötödik. Cincïspredece, sz. tizenöt. Cincïspredecele, sz. tizenötödik. Cine? n. ki ; őri, bárki. Cineva,??. valaki. Cinovnic-ï, f. hivatalnok. Cinste, f. tisztelet, becsület ; ajándék. [ajándékozni. Cinsti-esc-it, i. tisztelni,becsülni, Cinstire-!, / tisztelés, becsülés. Cinstit-ă, m. tisztelt, becsült ; ajándékozott, adományozott. Chitoran-í Giomagi-esc-it. 2 9 Cinterim-uri, / temető. Ciórá-e, /. varjú. Cioban-i. / juhász. Ciobăniţă-e, f. juhászné. Ciobóta-e, / csizma. Cioc-urí, /. csőr. Ciocan-e, f. kalapács. Ciocă-e, f. csóka. Ciocănaş-î,/ bányász, bányászapród. Ciocánel-ele, f. kis kalapács. Ciocani-esc-it, i. kalapácsolni. Ciocănire-î, /'. kalapácsolás, k o vácsolás. Ciocanitóre-orí, f. harkály. Ciocănitură-î, f. kalapácsolás. Ciocârlan-ï, f. \., Ciocârlie-Ï. /. ( ï>acslrta- Ciocârteü-e!, f. igaszeg, járomszeg. Ciocârti-esc-it, i. metszeni, szétmetszeni. Ciochina-e, f. nyereggomb. Ciocï, /. gyermek, harisnya. Cioclu-ï, /. sirásó. Ciocmanélá-elí, f. veszekedés, verekedés, czivakodás. Ciocmăni-esc-it, i. csőrrel, csipdesni, birkózni. Ciocni-esc-it, i. csipdesni. Ciocoi-esc-it, i. hizelegni, nemesiteni; a s e, behízelegni, csúszni, mászni. Ciocoiü-i, f. csokoj = nemes. Ciofai-esc-it, i. csemcsegni. Ciôie-ï, f. sárga réz. Ciolac-ă, m. bena, sánta. Ciolávi-esc-it, i. nyomoritni. Ciomag-ege, f. bunkósbot, hadaró. Ciomagi-esc-it, i. ütlegelni, bunkozni.

3 0 Ciomăgaş-i Ciupitor-óre. Ciomăgaş-î, f. verekedő. Ciont-ontă, in. tompa, megcsonkítva. Cionti-esc-it, i. megcsonkitni. Ciopli-esc-it, i. bárdolni ; finom móderra tanítani. Cioplit-ă, m. faragott, gyalult; nevelt, müveit. Cioplitore-orï, /. faragókés, faragószék. Ciopriţă-e, f. pinczemélyedés, (gyümölcs eltartásra). Ciorap-I, f. harisnya. Ciorái-esc-it, i. krákogni. Ciorăire-î, f. krákogas. Ciorbă-e, /. leves. Ciordi-esc-it, i. lopni, eldugni, elcsípni. Ciorchiná-e, f. szőllőgerezd. Cioronélá-e,/. veszekedés, perlekedés. Ciot-un, f. csomó. Cioturos-ósa, m. csomós. Ciovica-e, f. ^ csuvik, Ciovina-e, f. / halálmadár. Ciovlică-î, f. kibicz. Cir-urí, /. pép, ragasztó. Circ-uri, f. czirkus, lovarda. Circula-ez-at,?. körülfutni, forgalomba lenni. Circulaţie-iune, /. forgalom. Cireşar-î, cseresnyeáruló. Cirédâ-edï, /.csorda,falka, nyáj. Cirésá-e, /. cseresnye. Ciripi-esc-it, i. csicseregni. Ciripire, f. csicsergés. Ciripit-urí, /. csicsergés. Cismar-I, f. csizmadia. Cisma-e, csizma. Cismărie-î, f. czizmadia ipar. Cismea-ele, /. forrás, kút. Cit-urí, f. virágos fényperkál. Citerá-e, f. czitera. Citeţ-eţă, m. olvasható. Ciubár-ere, f. cseber. Ciubotar-ï, /. csizmadia. Ciubotá-e, /. csizma. Ciubuc-carí, f. csibuk, török pipa. [gomba. Ciuciulete-ţî, f. szömörcsök, Ciucurat-íf, m. bojtos. Ciucure-!, f. bojt. Ciudat-ä, m. csodás, különös, sajátságos, önfejű. Ciudaţie-î, /. különös magaviselet; önfejűség, sajátság. Ciudă, /. bosszú, dacz ; ml-e, bosszant engem. Ciudi-esc-it, i. a se, csodálkozni, bosszankodni. Ciufuli-esc-it, csúfolni, ócsárolni. [koskodni. Ciuguli-esc-it, csipdesni, tor-. Ciuhă-e,/. csóva, madárijesztő. Ciuli-esc-it, i. (urechile), (fülét) hegyezni (a ló). Ciumá-e, /, pestis. Ciumăfaiă, /. bolonditó csalnia. Ciung-ă, m. csonka. Ciungi-esc-it, i. megcsonkitni. Ciungire, f. megcsonkítás. Ciunt-a, m. idomtalan lábú ember, csonka. [bu. Ciuntit-ă, m. megcsonkitott lá- Ciupag-e, f. ruhaderék (női ruhánál). Ciupari-esc-it, i. csipdesni, szedegetni ; garast garasra összerakni. Ciupércâ-ï, f. gomba. Ciupi-esc-it, i. megcsipdesni. Ciupire, f. csipdesés. Ciupit-a, ni. csipdesett, kopott. Ciupitor-óre, ni. csipdeső.

Ciupitură-!, f. csipdesés. Ciupos-osă, rn. fősvény, zsugori. Ciur-urî, /. rosta. Ciura-ez-at. i. rostálni. Ciurar-î, f. rostacsináló. Ciurui-esc-it, rostálni ; szakadni, ömleni (eső). Ciuşni = cişni-esc-it,?. precskelni. Ciut-ă, m. szarv nélküli. Ciută-e, J". szarvas telién. Ciuti-esc-it,?. levetni (a szarvakat). [bita. Ciutură-e, f. fapalaczk, trom- Clacă-clăcî, /. kaláka, jobbágy- I munka, robot ; a umbla de t -, hiába járni. Claie-clăî, f. kazal. Clanţă-e, kilincs. Clapá-e, f. billentyű, szellentyíi. Clarinet-ă, /. klárinet. Clasa-e, /. osztály. Clasic-ă, m. klaszikus. Clavir-e, /. zongora. Clăcaş-î, /. jobbágy. Clădi-esc-it, i. épiteni, felállitani, rakni. Clădire-!, /. épités, rakás. Clănţăni-esc-it, i. károgni, krákogni, kelepelni. [nálni. Clăponi-esc-it, i. kaponyt csi- Clăsa-ez-at, /. osztályozni. Clăsare-ărî, /. osztályozás. Clăti-esc-it, /. rázni, ingatni ; öblinteni. Clătina-ez-at,?. biczenni, ingatni, rázni. Ciătinare-ărî, f. rázás, ingadozás, biczenés. [czenő. Clătinător-ore, m. ingadozó, bi- Clătită-e, f. palacsinta. Clátitor-óre, m. öblintő. Ciupitură-! Clopot-G. 3 1 Clătitură-î, f obiintés. Clâncăi-esc-it, i. csörenni, zörrenni. [nés. Clâncăire, f. csorrenés, zörre- Clefetea-ele, f. pletyka; pintér eszköz. [rolni. Clefeti-esc-it, i. pletykálni, ocsá- Clei-esc-it,?. enyvezni. Cleios-osă, m. enyves. Cleire, f. enyvezés. Cleiü, f enyv. Cler-urí, f. papság. Cleşte, f. fogó, csipő. Cleveti == clefeti. Clevetire = clefetire, /. pletykálás, ocsárlás. Clică-cî, f. ragadó pép, nyálkás anyag; klik == párt, társaság. Clicos-osă, m. pépes, ragadós. Clin-urí, f. ék, foldás. Clipă-e, f. pillanat. [tás. Clipélá-elí, f. pillanat, pillan- Clipi-esc-it,?. pillantani. Clipire, /. pillantás. Clironom-ï, f. trónörökös, örökös, utód. Clisă, /. szallona, iszap, agyag, piszok. Clisos-ósa,m. szallonás,iszapos. Clocă-î, f. kotló, kotlós tyuk. Cloci-esc-it, i. költeni, kotolni, elzáposodni. Clocit-ă, m,. záp, kotlós. [ség. Clocitură-î, f. rothadás, büdös- Clocot-e, /. forrás (főzésnél). Clocoti - esc-it, i. forrni, bugyogni, főni, bugyborékolni. Clocotire, /. \ [lás. Clocotitură-î, f. / bugyboréko- Clondir-e, f. iivegpalaczk.! Clopot-e, f. harang.

3 2 Clopotniţă-e Cojoc-óce. Clopotniţă-e, f. harangszék, harangállomány. Clopoţel-ele,/. csengetyű, csörgő ; harangvirág. Cloşcă-e, /. kotlós tyuk. Club-urî, /. hasonelvüek társassága. Cocăz-î,/. veres ribiszke cserje. C<5căză-e, /'.ribiszke, veres szőlő. Cóce-copt, /. sütni ; érni. Códá-e, 1. fark; a face coda colac, farkalni, forgolódni; céda calului, lófark, mezei surló ; códa boului, farkkoró, gyopár ; códa sorecelului, egérfarku cziczkoró. Cójá-i, /. kéreg, héj. Cóla-e, f. iv, papirlevél. Cóma-e,/. sörény; hegygerincz. Cópsá-e, f. czomb, csipő. Córdá-e, /. húr. Cósa-e, /. kasza. Cóse-cusut,?. varrni, himezni, a la gherghef, a rámán himezni. Cóstá-e, /. hegyoldal, lejtő. Cobi-esc-it, i. roszat jelezni, baljós ölni. Cobila-e, /. koballa. Coborí-it, i. leszállni, leereszkedni, leszármazni. Coboríre, /. leszármazás. Coboris-urï, f. lejtő, leszáló út. Cobur-urí, f. pisztalytartó. Cobuz-urî, \. -, Cobză-e, // huros hangszer. Coca-e, f. tészta, kis kenyér. Cocean-em, /. (gyümölcs) törzse, magtartó. Cochet-a, m. hiú, czifra. Cochetărie-!,/, czifraság, tetszvágy. Cocină-e, /. disznóól. Cocióba-e, f. kunyhó, lyuk. Cocoloş-urî, /. gombocz. Cocolosi-esc-it, /. gombolyítani, összenyomni. Cocon-ï, /. ur, urfi. Coconas-ï, /. urficska. Coconiţă-e, /. kisasszony. Cocor-ï, f. daru, búb. Cocostirc-ï, f gólya. I Cocoş-!, f. kakas; seibatic, \ r -j de munte, / a-* la puşcă, punskakakas. Cocosa-ez-at, i. görbitni (a hátat) ; a se, görbülni. Cocoşat-ă, m. görbehátu. Cocosel-eï, /. kis kakas; seprőczirok, fekete üröm. Cocóna-e, /. asszony, úrnő. Cocósa-e, /. púp. Cod-urï, /. törvénykönyv. Codi-esc-it, i. farkalni, csüggedni, lábatlankodni. Codire, /. farkalás, lábatlankodás. Coditură-î, /. határozatlanság, lábatlankodás. Codobatură-!, f. barázda billegető (madár). Codrean-ă, m. erdei lakos. Codru-ï, /. erdő, magaserdő ; de pane, falat, darab kenyér. Cofă-e, /. kanna, kanta, korsó. Cofetar-!, /. czukrász. Cofetărie-!, /. czukrázda. Cofetură-î,/. czukor sütemény. Coif-urï, /. sisak. Coiog-óge, /. csalétek. Coiü-cóie, f. tők. Cojoc-óce, /. bunda.

j Colac-ï, /. sütemény. Colan-e, /. kardakasztó öv, szíj. Colăcî-esc-it, i. tolvajt keresni, tudakozódni ; guggolni. Colăcire, /. tudakozódás, keresés, guggolás. Colea, h. itt, ott, oda. Coliba-e, /. kaliba, kunyhó. Colibru-i, /. kolibri (madár). Colilie, /. szénavirág. Colindă-e/. karácsonyesti ének. Colinda-at,?. kolindálni, körüljárni,bázról-házra járni és énekelni karácsonkor. Colivă, /. halotti buzatorta, áldozati sütemény. Colivie-ï, /. kalitka. Colnic-ï, f. domb. Colóná-e, /. oszlop ; hasáb I (nyomtatásban). Colóre-ori, /. szín. Colb, h, ott, amott, oda. Colonada-e, /. oszlopsor. Colonie-ï, /. telep, telepitvény. Colonist-şţî, /. telepes. Colţ-urî, /. fog, agyar, sark, szeglet. Colţuros-osă, m. érdes, görön- gyös, egyenetlen, agyaros. Colură-î, /. napfordulási kör. Comanda-ez-at, i. vezényelni, parancsolni; rendelni, [ló. Comandant-ţî, /. vezér, vezény- Comandare,/. vezényelés ; megrendelés. [delem. Comanderie-i, f. szerzetjöve- Comediant-ţî, f. színész. Comedie-i /. vigjáték. Comerţ-urî, f. kereskedés, forgalom, érintkezés. Cometă-e,/.üstökös, farkcsillag. Comic-a, m. komikus, vig. Colac-ï Concentraţie-iune. 3 3 Comisar-ï, /. biztos, ügynök. Comisie-í, f. küldöttség, bizottság. Comitat-e, /. megye. Comitet-e, f. bizottság. Comóra-e, /. kincs, kincses kamara. [tű. Compas-uri, /. kompász, irány- Compătimi-esc-it, i. sajnálni, résztvenni. [vét. Compătimire, /. sajnálás, rész- Complementar-ă, m. kiegészítő. Compliment-e, /. kiegészítés, bök, üdvözlet. Complini-esc-it, i. kiegészíteni. Complinire, f. kiegészítés. Complinitor-óre, m. kiegészítő. Complot-uri, /. összeesküvés, szövetség. 1Componist-ştî, /. zeneszerző, i Composiţie-iune, /. fogalmazvány, összetétel, zeneszerzemény. [kompot, Compotă-e, /. befőtt gyümölcs,! Compuitor-i = culegător-î, f. betűszedő. Compune-us, i. fogalmazni, ösz- szetenni, szerkeszteni. Comun-ă, m. közös, általános, közönséges. Comunal-ă, m. községi. Comuná-e, /. község. [leni. I Comunica-at, i. közlekedni, köz- Comuricaţie-iune,/.közlekedés. Con-uri, /. báb, teke. Conac-ï, /. vendéglő, fogadó, éjjeli szállás, állomás. Conaci-esc-it, i. betérni, m eghálni, ejjelezni. [sitni. Concentra-ez-at, i. központo- Concentraţie-iune, /. központositás. L ă z ă r i c i ü, Dicţionar Román-Magyar. 3

3 4 Concentrie-ă Corastă. Concentric-ă, m. központi. Concinä-e, /. koncsina (kártya játék). Condeiü-e, /. toll, irón, irótoll. Condică-e, f. anyakönyv, törvénykönyv. Condiţie-iune, /. feltétel. Confronta-ez-at, i. szembe állítani. Congläsui-esc-it,i.összhangzani, egyetérteni. Conglăsuire, /. összhangzás, Conglásuitor-órepmösszhangzó. Congres-uri, /. közgyűlés, egyházi szinodus. Conic-a, m. bábalaku. [ni. Conjuga-at, i. ragozni, igeragoz- Conjugare-ari, /. igeragozás. Conjunctiv-!, /. kötmód, foglaló mód. [ni. Conlucra-ez-at, i. összemunkál- Conlucrător-î, /. munkatárs. Conopidá-e,/. kárfiol, kártifiol. Consciinţă, /. lelkiismeret. Consfinţi-esc-it, i. szentelni, ajánlani, áldozni. Consfinţire, f. megszentelés. Consfinţitor-ore, m. megszentelő. Constituţie-iune, f. alkotmány. Constituţional-ă, m. alkotmányos. Consulat-e, /. konsulatus, kereskedelmi ügynök külföldön. Contabil-!, /. számvevő, számtiszt. Contabilitate, /. számvevőség. Conte-esá, /. gróf, grófné. Conteni-esc-it, i. beszüntetni, megszűnni, tartóztatni. Continent-e, /. szárazföld. Contract-e-uri, /. szerződvény. Contradanţ-urî, /. quadril, négyes franczia. Contrahent-ţî, /. szerződő fél. Contrast-e, /. ellentét. Controlă-e, /. ellenőrzés. Controlor-!, /. ellenőr. Copac-ăî, f. teknő. Copac i, /. \ ^ erdei, élőfa. Copaciu-i, j. ) Copăcel-eî, f. kisfa, bokor. Copáü-ö, /. kopó, vadászkutya. Copcá-e, f. csat ; a se duce pe, meghalni. Copertă-e, f. boríték, takaró. Copia-ez-at, i. másolni. Copie-!, f. másolat. Copil-Ï, /. fiúgyermek. Copilă-e, /. leánygyermek. Copilandru-!, /. ifjoncz. Copilaş-!, /. fiúcska. Copilaresc-éscá, m. gyermekes, gyerekes. [gyermekiesen. Copiláresce, h. gyermek módra, Copilărie, f. gyermekkor. Copilării, f. gyermekség. Copită-e, f. (ló) pata. Coplesi-esc-it, i. elfedni, elnyomni, elárasztani. Coprinde-ins, i. felfogni, elfog- - a lalni, megölelni, elragadni ; a se cu ceva, valamivel foglalkozni. Coprindere-ï, /. foglalás. Coprindător-ore, m. elfoglaló, befolyadó. Coprins-uri, /. tartalom, kerület; vagyon, összbirtok. Copt-cóptá, m. sütött, sült, érett. Coptură-! f. genyedés. Corabie-!, /. hajó. Corastă, /. frisen borjúzott tehén összement teje.

Corăbier-î, /. hajós. Corăbierie-î, /. hajósműhely, hajósmesterség. Corábiórá-e, /. hajócska. Corăî-esc-it, i. korogni. Corb-î, f. holló. [latokat) Corci-esc-it, i. keresztezni (ál- Cordea-ele, /. szallag. Cordi-esc-it, i. összehúzni, feszíteni. Cordiş, h. oldalról, kancsian. Cordovan, /. kordovánbór (fekete). Corfă-e, /. kosár. Corlă-e, f. nyirfajd. [szeglet. Corn-córne, f. szarv, sark, Corn-ï, f. somfa. Cornări-esc-it, i.szarvakat rakni. Cornorat-ă, m. szegletes. Coróna-e, f. korona. [körte. Corobeţă-e, /. vadalma, vad- Corp-uri, f. test; diplomatic, diplomaticus testület. Cörsar-í, f. tengeri rabló. Cort-urí, f. sátor. Corturar-í /. sátoros (czigány). Corvetă-e, gyorshajó. Cosaş-î, kaszás. Cosi-esc-it, i. kaszálni. Cositor, /. ón, czinedény. Cositură.î, /. kaszálás. Cosiţă-e, f. fonat. [tan. Cosmogonie, /. világképződés- Cosmografie, /. világleirás. Cosmopolit-ţî, f. világpolgár. Cosor-órá, /. kerti kés, szőlőköször. Cos-í, f. bőrféreg. Cos-urï, f. kas, kosár, gabnár ; füstfogó. Coşciug-urî, /. koporsó. Coşer-e, f. kukoriczakas. Corăbier-î. Grăişor-I. 3 5 Coşniţă-e, /. méhkas, tyúkkas. Cosniciórá-e, f. kis kas. Coşuleţ-e, /. kis gabnás, kosár, kas. Cot-cóte, /. könyök. Cot-ţî, /. sing. [tyúkól. Coteţ-e,/. disznóól ; de găini, Cotí-esc-it, i. a se, elgörbülni (az ut), kayarodni. Cotigă-î, /. félkocsi. Cotire-í, f. lökés a könyökkel, elgörbülés, kanyarodás. Cotiş-urî, /. görbület. Cotitură-î,/. görbület, czikczák. Cotlon-óne, f. nagykémény. Cotoire, /. macskapárosodás. Cotoiü-ï /. kandúr. Cotor-óre, f. tönk, szár, nyél. Cotoronţă-e,/. vén boszorkány. Cotorosí-esc-it, i. kotorni, k e resni ; a se, szabadulni valamitől. Cotroci-esc-it, i. kotorni. Cotropi-esc-it, i. szétzúzni, szétrombolni, megsemmisíteni. Cotropire-í f. rombolás. Cotropitor-óre, m. romboló, szétzúzó. Crac-í, /. lábszár, nadrágszár. Cracă- e, /. ág. Craiű-i, /. király; hordár. Crap-í, f. ponty. Crastavete-ţî, /. ugorka. Cratiţă-e, /. lábos. Crăci-esc-it, i. szétterpeszteni. Crăciun, f karácson. Crăiasă-e, /. királyné. Crăie-î, /. királyság. Crăiesă-e, /. királyné. Cráiesc-éscá, m. királyi. Crăişor-î, /. kiskirály; ökörszem, (madár). 3*

3 6 Crăită-e * Cucernic-ă. Crăită-e f. bársonyvirág, amaránt; reinette-körte. Crăpa-at, i. hasítani; dögölni; a uşa ; az ajtót kissé nyitni, a se de diuă, pittymallik, szürkülni kezd a nap. Crătinţă-e, katrincza, kötény. Créstá-e, /. rovat ; cocoşului, a kakas taréja. Crede-dut,?. hinni, vélekedni. Credeü, /. hiszek egy (istenben). Credincios-ósá, m. hű, hűséges, igazhitű. [mény vallás. Credinţă, /. hit, hűség, véle- Credit-uri, f. hitel ; tekintély. Creditor-!, f hitelező. Creer-ï, f. agyvelő. Creion-óne, f. rajzirón. Cremene-!, /. tűzkő va. Crepătură-î, f. hasadék, hasítás. Cresce-ut, nőni, növelni, dagadni. Crescere, /. növés, nevelés. Crescet-ur!,/. a fej teteje, hegycsúcs. [jegyezni. Cresta-ez-at, i. rovatolni, meg- Crestătură-î, /. rovat, bevágás. Creştin-ă, m. /. keresztény. Crestina-ez-at, i. kereszténynyé, lenni. Crestinesc-ésca, m. keresztényi. Creştinism, f kereszténység. Cretă, f. kréta, döröz. Creţ-crâţă, m. kondor, fodros. Creţitură-Î, f. ráncz, recze, kondorság. Cridă-e, /. csőd. Crimă-e /. bűntény. Criminal-ă m. bíinös, bűntettes. Crin-i, f. liliom (virág). Cristal-e-uri, f. jegecz. Cristeiű-i, /. haris. Crişă-e, f. vén szűz. Critic-ă, m. kritikus, kényes, bajos, veszélyes. [bírálat. Critică-! f. kritika, tudományos Criză-e, f. krizis, fordulópont betegségben, veszély. Croi-esc-it f. szabni. Croiélâ-elï, f. szabás. Croitor-!, /. szabász, szabó. Croncan-ï, f holló, sas. Cronic-ă, m. időrendi, krónikus, lassú (betegség). Cronică-e, f. időrendi történet. Cronologie-!, időszámítás. Cronometru-i, f. időmérő. Cruce-ï, f. kereszt ; a-si face, keresztet vetni; csodálkozni. Crucifica-at, i. keresztre feszíteni, kínozni. [kínzás. Crucificare,/, keresztre feszítés, Crucifix, f feszület. [san. Cruciş, h. keresztben haránto- Crucişa-ez-at, i. keresztezni, kereszt alakban kötni. Cruciuliţă-!, f. kis kereszt. Crud-ă, m. nyers, zöld, éretlen ; kegyetlen, kemény. Crudel-ă, m. kegyetlen. Crudime-ï, f. kegyetlenség. Crunt-ă, m. kegyetlen, vérszomjuzó. Cruţa-at,?. kímélni ; megtakarítani. Cu, v. val, vei; tóté că, k. ámbár ; tóté aceste, mindazon által. Cualitate, /. minőség, tulajdonság. Cub-urf, /. koczka. Cubic-ă, m. koczkás. Cuc-i, f kakuk. Cucernic-ă, m. jámbor, ájtatos.

Cucernicie, /. ájtatosság, jámborság. Cucóna-e, /. úrnő, asszony. Cucon-ï, /. úr, urii. Cuconaş-î, f. urficska, urfi. Cuconiţă-e, /. kisasszonyka. Cucovă lebedă, hattyú. Cucuiű-e, /, daganat, hólyag. Cucuruz-e, /. törökbuza, kukoricza. Cucută-e, /. bürök. Cucuvaie-aï, /. bagoly. Cuestor-Ï, /. számvevő. Cuestură-î, /. számvevőség. Cufurélá-elí, /. hasmenés. Cufuri-esc-it, i. a se, hasmenésben szenvedni (állatról). Cufuricios-ósá, m. hasmenéses. Cuget-e, /. gondolat, szándék, lelkiismeret. Cugeta-at, i. goldolkodni, szándékozni, elmélkedni. Cugetare-ári, /. gondolkodás. Cugetátor-óre, m. gondolkodó, elmélkedő. Cuib-urï, /. fészek, szállás. Cuisóre, /. szegfű. Cuiü-e, f. szeg. Culá-e, /. rablófészek, rablóvár, vártorony. Culca-at, i. lefekünni, aludni. Culcare, /. lefekvés, alvás. Culcuş-urî, /. ágy, fekvőhely, fészek. Culegátor-óre, szedő;, Culege-cules, i. szedni. Culegere, f. beszedés. Cules-uri, f. aratás, beszedés; de viï, /. szüret. Culme-í, /. hegygerincz, hegytető, él, orom. [hegyéles. Culmenos-ósá, m. kiemelkedő, Cucernicie Curăţenie. 3 7 Cum? h. hogy? minő? mikép ) nici de, semmiképpen. Cum, Jc. mint, hogy, mihelyt. Cumetrie-i, f. komaság. Cumétrá-e, f. komaasszony. Cumëtru-i, f. koma. Cumineca-at, a se, áldozni, urvacsarát venni. Cuminecare, /. áldozás. Cumnat-á, f. sógor, sógorné. Cumpani-esc-it, i. mérlegelni, kiegyenliteni. Cumpána-ene,/. kompona, mérleg, egyensúly. Cumpănire,/, kiegyenlítés, mérlegelés. [megvásárolni. Cumpăra-at,?*. venni, megvenni, Cumpărare-ărî, f. vásárlás. Cumpárátor-óre, m. vevő, vásárló. Cumpët-urï, /. mérséklet. Cumpëta-at, i. a se -, mérsékelni magát. Cumpétat-á, m. mérsékletes. Cumva, h. talán, valami módon ; orí, bár mi módon ; nu, talán nem. [merni. Cunósce-ut, i. ismerni, megis- Cunóscere, /. megismerés. Cunoscátor-óre, m. ismerő. Cunoscinţă, f. tudás, ismeret. Cununa-at,?. esketni ; a se, eskünni, házasodni. Cununie-i, /. esketés, házasság. Cupá-e, f. kupa, bögre. Cuptor-óre, /. kályha; juliushó. Cur-uri, /. segg, far. Curat-á, m. tiszta. Cură e,/. gyógyítás, gyógyulás. Curăţel-ică, m. tiszta, czifra. Curáütor-óre, m. tisztitó. Curăţenie, /. tisztaság.

3 8 Curăţi-esc-it Dac-cï. Curăţi-esc-it, i. tisztítani, takaritni, hántani; a se de cineva, valakit a nyakáról lerázni. [hántás. Curăţire-î, f tisztítás, tisztálás, Curbă-e, f. görbe vonal. Curcan-ï, f. pulykakakas. Curcă-e, f. pulyka. Curcubeü-e, f. szivárvány. Curcuma = sofran, f. sáfrány. Curea-ele, f. szíj, szíju. Curechiü, /. káposzta. Curelar 1 -,.,,, C u re ra r}1 ^ sz^ > 'árto' Curelárie-i, f. szíjgyártás. Curend, h. gyorsan, hamar. Curgátor-óre, m. folyó. Curge-curs, i. folyni. Curgere-!, f. folyás. [végezni. Curma-at, i.beszüntetni, levágni, Curmal-i, f. datolyafa. Curmalá-e, f. datolya. Curmare, f. megszakítás, beszüntetés, megszűnés. Curmeziş, h. harántosan, oldalvást, lejtősen. Curpene-ï, f. inda, vadszőlő. Curs-url, /. folyás, tanfolyam, váltófolyam. Cursă-e, f. kelepcze, kapta. Curte-ţî, f. udvar, udvartartás. Cusătură-î, /. varrás. D. Da! h. igen! Da-dete-dádu-dat, i. adni ; ajándékozni, a gură, csókolni ; a socotéla, beszámolni; a din gură, kiabálni ; a» Cusitor 1 jy,.,, C u s u to r p ón czlnedeny- Custură-!, /. rósz kés. Cusur-urí,/. hiba, hiány, fogyatkozás. Cuşbă-e, /. üsttartó görbefa. Cuşcă-e, f. kalitka. Cuşniţă-e, f. kovácsműhely. Cutare, n. valaki, valamelyik. Cute-ţî, /. köszörülő kő. Cuteza-at, i. merni, merészelni, bátorkodni. [ság. Cutezare, /. merészség, bátor- Cutezător-ore,m. merész, bátor. Cutie-i, f. doboz. [indulás. Cutremur, /. földrengés, föld- Cutremura-at, i. rengeni, reszketni, borzadni. Cuţit-e /- kés. Cuţitaş-e, /. késeczke. Cuţitărie-i, /. késműhely. Cuţitoie-î, f. esztergályos kés. Cuveni-it, i. illeni ; se, illik. Cuvent-inte, f. szó, ész, jog ; are, igaza van; fără, nincs igaza. Cuviinţă, /. illedelem, illem. Cuviincios-osă, m. illedelmes. Cuvios-ósá, m. istenfélő, jám bor, ájtatós, illedelmes. Cuvioşie,/. jámborság, ájtatósság, illedelmesség. cp.) de a berbecul, hengergetni, gurítani. D abia, h. alig, nehezen. Dabilă-!, f. csontváz, gebe. Dac-cï, /. Dák.

Dacă, k. ha. [felé. D a drépta, h. jobbfelől, jobb- D a dreptul, h. egyenesen, közvetlenül. Dafin-i, /. babér. Dajdie-dăjdie, /. adó. Daltă-e /. véső. Damă-e, /. hölgy, urhölgy. Damla Dacă De curênd. 3 9 nyavalyatörés. Danie-í, /. ajándék. Danţ-urî, f. táncz. Dar-ă, k. de, pedig, azonban, aşa, tehát. Dar-urí, f. adomány, ajándék. Daravere afaceri, f. ügy, számadás. Dare-dărî, /. adó, adás ; de samă, beszámolás. Darnic-ă, m. adakozó. Dascăl-î, /. tanító. Dată-e, m. adva, adott; sz. odată, egyszer; altă dată, máskor; câte odată, néha. Datină-e, f. szokás. Dativ-ï, f. tulajdonitó eset. Dator-óre, m. tartozó, köteles. Datorie-i, f. kötelesség, kötelezettség, adósság. Datorinţă-e, f. kötelesség. Dădacă-e, /. dajka, pesztra. Dădăţel-eî, f. kökörcsin. Dănănaie-ăî, /. tréfás, komikus ötlet. [matolázni. Dăpăna-at, i. legombolyítani Dăpănare, f. matolázás, gombolyitás. Dărab-urî, /. darab. Dărămat-ă, m. rombolt. Dărămătură-î,/. rombolás, rom, összerombolás. Dascálesc-éscá, m. tanítói. Dăscăli-esc-it, i. tanítani, fenyiteni, szörszálhasogatni. Dăscălie-i, f. tanítás, tanítói hivatal. Dăscălime, f. tanítóság. Dătător-ore, m. adakozó. D ântâiu, k. először, mindenek előtt. [szájú. Dârd-ă, m. vaskos, erős, tátat- Dárdui-esc-it, i. dörögni, zörögni. [daczos. Dârj-ă, m. vakmerő, tolakodó, Darjie, /. vakmerőség, dacz. Dârstă-e, f. kallómalom, ványolómalom. Dârz-ă, m. daczos, vakmerő. D e, v. tói, tői ; ból, bői, h. óta.! k. ha; de nu, ha nem, de nu cumva, hacsak nem. Deal-urï, f. hegy ; la deal, hegyen fel, felfelé, de, lefelé. Dealungul, h. hosszára. Deamerunt, h. apróra, körülményesen. Deaprópe, h. közelről, közel; pontosan. D e când, h. mióta. De cât, k. mint ; h. mennyiért. D e câte-orï, sz. hányszor, valahányszor. Deci, le. tehát, következőleg. Declama-ez-at, i. szavalni. Declamaţie-une, f. szavalás. Declina-at, i. ejtegetni, ragozni; magától elodázni. Diclinaţie-une, f. névragozás, ejtegetés. Decret-e, f. okmány, rendelet. Decumva, k. hacsak, talán. De curênd, h. nem rég óta.

4 0 Deda-at Derbedeü-eï. Deda-at,?. szoktatni ; a se, szokni, megszokni. De demult, h. régóta. [volról. De departe, h. messziről, tá- De desupt, h. alulról; alul. De dinjos, h. alulról. D e dinsus, h. felülről. De faţă, h. jelen. Defăima-at, i. rágalmazni. Defăimare-ărî, /. rágalom. Defáimator-óre, m. rágalmazó. Degiaba, h. hiába. Degera-at, i. fagyni. Deget-e /. ujj. Degetar-e, /. gyűszű. De la, v. ból, bői, tói, tői ; pl. aduce apă de la rîü, hoz vizet a patakból. Am primit epistolă delatatămeiü,levelet vettem atyámtól. Delătura-ez-at, i. mellőzni. Delăturî, h. félre, oldalvást. Delicat-ă, m. gyöngéd, finom, kellemes, érzékeny. Delicatéçâ-e, /. gyöngédség, érzékenység, finomság. Deligianţă-e, f. gyorskocsi, gyorsposta. Delir-uri,/. gyönyör, kéj, öröm. Delisor-óre, f. kis hegy, domb, lejtő. De loc, h. rögtön, mindjárt. Delungat-ă, m. hosszú ; régi. Deluros-ósá, m. hegyes. Demn-démná, m. méltó. Demnitate-ăţî, f. méltóság. Democrat-ţî, /. népbarát. Democratic-ă, m. népbaráti. D e mult, h. régóta. [ran. D e multe-orí, h. sokszor, gyak- Denar-ï /. fillér. D e nicăirî, h. sehonnan. Denie-í, /. éjjeli mise, éjjeli istentisztelet. De nimic-ă, m. semmire való. De nópte, h. éjjel. De noü, h. újra. De obşte, h. általánosan. Deocamdată, h. egyelőre. Deochia-at, i. megigézni. Deochiat-ă. m. megigézett; nem sikerült. De omenie, in. becsületes, illedelmes, tisztességes. Deopotrivă, h. egyenlőleg. Deoseb, h. külön. Deosebi-esc-it, i. megkülömböztetni, elválasztani, kitüntetni; a se, megkülömbözni, kiválni, kitűnni. Deosebire, f. külömbség, külömböztetés. Departe, h. messze, távol. Depărta-ez-at, i. távolítani, eltávolítani. [távolítás. Depărtare-ărî, f. távolság, el- Depărtat-ă, m. távol, eltávolított. [táviratozni. Depesa-ez-at, i. sürgönyözni, Depeşă-e f. sürgöny, távirat. De pe urmă, sz. utolsó. Deplin-ă, m. teljes. [kott árú. Deposit-e, /. lerakó hely, lera- De pretutindinea, h. mindenünnen, minden oldalról. Deprinde-ns, i. gyakorolni. Deprindere-!, f. gyakorlat. Deprindétor-óre, m. gyakorló. Deprisos, h. felesleges. Depune-us, i. letenni. Deputat-ţî, /. képviselő. Deputaţie-iune, f. követség. Derbedeü-eï, f. utczakoptató, naplopó, semmittevő, koldus

Deregatorie-ï, f hivatal, hatóság. Deregător-î, f. hivatalnok. Dereş-ă. m. szűrke (ló). De rend, h. sorban, közönségesen, rendesen. [kül. Derost, h. szóbeli, könyvnél- Des-désá, m. sűrű. Desagi, f. átalvető. Desameţi-esc-it, i. szédülésből szabadulni, magához jönni. Desarma-ez-at, i. lefegyverezni. Desarmare-ărî, f. lefegyverzés. Desbarca-at, i. hajóról leszállni, leszállítani. Desbarcare-ărî, f. leszállitás. Desbate-ut, i. tárgyalni. Desbatere, /. tárgyalás. Desbăra-at, Deregatorie-ï Descurca-at. 41 leszoktatni, a se, leszokni. Desbáta-ut, i. kijózanodni. Desbátare, f. kijózanodás. Desbátator-óre, m. kijózanodó. Desbina-at,?. elválasztani, szétvenni. Desbinare-ârï, f. elválasztás, egyenetlenség, szétválás. Desbírci-esc-it, i. kiránczosodni. Desbrăca-at, i. levetkőztetni, a se, levetkezni. Desbrácare, /. levetkőzés, le- vetkőztetés. [szekedőket). Descăera-at, i. szétvenni, (a ve- Descálica-at, i. leszállni (lóról). Descarca-at,?. lerakni, szekérről. Descărcare-ărî,/. lerakás, lövés. Descărcătură-î, /. lerakat, lövés. Descăţa-at, lekötni, leakasztani, lehorgolni, feloldani. Descăţare, /. leakasztás, feloldás. Descanta-at, i. kuruzsolni. Descântare, f. kuruzsolás. Descantátor-óre, ni. kuruzsoló. Descheietură, nyílás, hasadék. Descheia-at, i. kikulcsolni. Deschide-is,?. kinyitni; a se, kinyílni. [lás. Deschidere, f kinyitás, kinyi- Deschinga-at, i. feloldani (nyerget). [őszinte. Deschis-ă, m. nyitott, nyílt ; Deschisator-óre, m. kinyitó. Descinge-ns, i. leővezni, feloldani (az ővet). Desclei-esc-it, i. az enyvből széjjel venni ; a se, szét menni enyvből. [bői. Descleire-iri, f. szétválás enyv- Descóse-ut, i. fölfejteni (varrást). Descoperi-it, i. felfedezni. Descoperitor-óre, ni. felfedező. Descreţi-esc-it, i. felbontani, felfejténi fodrot, ránczot. Descrie-is, i. leírni. Descriere-ï, f. leírás. Descriitor-óre, m. leiró. Descuia-at, i. kizárni. i. fészket ki Descuiba-ez-at, üríteni. Descuiere, /. kizárás. Descuietor-óre, ni. kizáró. Desculţ-ă, ni. mezítláb, [lit). Desculţa-at, i. levetni (a lábbe- Desculţare, f. lehúzása, vagy levetközése (a lábbelinek). Descurágia-ez-at, i. bátortalanitani ; a se, bátortala - nodni. Descurágiare, f. bátortalanitás. Descurca-at, i. szétbontani, szétfejteni.

4 2 Descurcare-àrï Despăgubi-esc-it. Descurcare-ărî, /. szétbontás, szétfejtés. [bontás. Descurcătură-î, /. feslés, fel- Desdoi-esc-it, i. szétbontani, szétrakni (a két rétfít). Desemn-uri, ) * Desen-urI, /{ Deserta-ez-at, i. szökni, elszökni, megszökni. Desertare-ărî, f. szökés. Desertor-ï, f. szökevény. Deseverşi-esc-it, végezni, teljesíteni. Deseversire, /. teljesség; cu h. teljesen. [oldani. Desface-ut,?. felbontani, fel- Desfăşurare-ărî, f. fejtegetés, felbontás. Desfăta-ez-at, i. gyönyörködtetni; a se, gyönyörködni, örvendeni, mulatni, Desfătare-ărî, f. mulatság, gyönyör, öröm, kéjelgés. Desfátui-esc-it, i. lebeszélni, ellentanácsot adni. Desfiinţa-ez-at, i. feloszlatni, felbontani. Desfiinţare-ărî, f. feloszlatás. Desfoia-ez-at, i. levelektől lefosztani. Desfrena-ez-at, i. lefékezni, levenni a féket. Desfrenare-ărî, f. pajkosság, féktelenség. Desfrénat-á, m. féktelen,pajkos, pajzánkodó. Desgheţa-at,?.felolvadni (ajég). Desgheţare, f jégfeloldás. Desghioca-at, i. lehántani. Desgradi-esc-it, i. felfejteni, felbontani a sövényt. Desgropa-at, i. kiásni. Desgropare-ári, f. kiásás. Desgropátor-óre, f. kiásó. Desgusta-at, i. kedvetleniteni, megunni. [ni. Deshăma-at, i. a hámból kifog- Desime-i, /. sűrűség. [fogni. Desjuga-at, f. a járomból ki- Deslega-at, i. feloldani, felszabadítani. Deslegare-ărî, /. feloldás; de păcate, bűnbocsánat. Deslegat-ă, m. feloldott. Deslipi-esc-it, i. felpattintani, felbontani. Desluci-esc-it, i. felfejteni, magyarázni. Deslucire-i, f. felvilágosítás, magyarázat, fejtegetés. Deslucitor-óre, m. felvilágosító. Desmădulare-ărî, /. széttagositás. Desmănia-at, i. kibékülni, engesztelni; a se, engesztelődni. Desmierda-ez-at,?. czirógatni, kedvezni, simogatni, kéj elégni, kényeztetni. Desmierdare-ărî, /. kedvezés, kéjelgés, kényeztetés. Desmierdat-ă, m. elkényeztetett, kényes, pajkos. Desmorţi-esc-it, i. feléledni, éleszteni. Desmorţire-Î, /. feléledés. Desmosteni-esc-it, i. kitagadni, örökségből kizárni. Desnădăjduire, f. kétségbeesés. Desnădăjdui-esc-it,?. kétségbeesni. [gozni. Desnoda-at,?. feloldani, felbo- Despăgubi-esc-it, i. kárpótolni, kártalanítani.

Despăgubire-!, f. kárpótlás. Despărţi-esc-it,?. osztani, felosztani, elkülöníteni, elválasztani; a se, elválni* Despărţire-!, /. elválás, elkülönítés. Despărţitură-î, /. választó fal, elkülönített hely. Despecetlui-esc-it, i. felbontani a pecsétet. [békót. Despiedeca-at, i. feloldani a Despica-at, i. hasítani. Despicătore-orî,/.hasitó penge. Despicătură-î, /. hasadék. Despleti-esc-it, i. hajat felbontani. Despoia-at, i. lenyúzni, levetkőzni, rabolni. [teni. Despopora-ez-at, i. népteleni- Despot-ţî, /. zsarnok. [venni. Despotcovi-esc-it, i. a patkot le- Despotic-ă, 771. zsarnoki. Despotism, /. zsarnokság. Despre, v. ról, ről, felől, felett, fölött; mine, rólam, tine, rólad, el, ea, róla, - női, rólunk, voi, rólatok, * ei, ele, róluk; său: felőlem, ed, e ; felőlünk,, etek, ük; 10 fi., tiz forintról. Despreţ, /. megvetés. Despreţui-esc-it, i. megvetni. Despreţuire-Î, /. megvetés. Despuma-ez-at,?. lehabozni. Desrădâcina-ez-at, i. gyökérből kihúzni, kitépni. Desruginit-ă, m. rozsdából kitisztult ; illedelmes, müveit. Desumfla-at, i. kipuffasztani, lelohanni (a daganat). Desuni-esc-it, i. szétválasztani. Despăgubire*! Dibui-esc-it. 4 3 Desveţa-at, i. leszokni. [ni. Destăinui-esc-it, i. titkot monda- Destórce-rs, i. visszafelé forgatni, visszafelé fonni ; kifacsarni, kificzamitni. Destoinic-ă, m. ügyes, képes, derék. [ség. Destoinicie, /. ügyesség, képes- Destrăma-ez-at, i. szétbontani összekuszált szálakat. Destul-ă, 771. elég, elégséges. Destupa-at, i. kidugni, kerítésben nyílást csinálni. Desela-at, i. csípőre bénitni, megsántitni. Deşert, h. hiába. Desert-értá, m. üres; hiú. Deserta-ez-at, i. üríteni. Deşert-urî, f. sivatag, puszta. Destept-éptá, m. éber, okos. Destepta-at, i. kelteni ; a se, felkelni, magához jönni. Detot, h. egészen, teljességgel. Detuna-at, i. dörögni. Detunare-ărî, f. 1 Detunätura-I,/. / d0rges- Diacon-ï, /. diakónus, a lelkészi kenet első lépcsője. Diademă-e, f. királynői fejdísz. Dialect-e-ur!, f. tájszólás. Diálog-urí, f. párbeszéd. Diamant-ur!, f. gyémánt. Diametral-ă, m. átló ; opus, szembe álló, ellenkező. Diametru-!, f. átló vonal. Diată-e, /. végrendelet. Diavol-!, /. ördög, manó. Diavolesc-éscá, m. ördögös. Dibaciü-iá, m. ügyes. Dibăcie-!, /. ügyesség. Dibui-esc-it, i. tapogatni, b i zonytalan kézzel dolgozni.

4 4 Dice? = pentruce Dori-esc-it. Dice? pentruce? h. miért? Dicta-ez-at, i. tollba mondani. Dogană-e, f. vámhivatal. Dogar-ï, f. kádár, pintér. Dictatură,/, dictatori méltóság. Dogărie-î \ [térség. Dietă-e, f. képviselőház, országgyűlés Dogárit-urí / /. kádárság, pinétel. ; életmód, sovány- Dihonie-ï, f. viszály. Dogmatic-ă, m. valláselvi. Dogmă-e, /. valláselv. Dogóre-orí,/. forróság, égetés; Dihor-ï, f. görény. morţii, halálóra. Dijmă-e, f. tized, dézsma. Dogori-esc-it, i. perzselni, sütni. Dimindţă-e, f. reggel; des de, kora reggel. Din, v. ból, bői. Din adins, h. szándékosan. Doi-dóué, sz. kettő; vr'o, egynéhány. Doică-e, f. dajka. Doicie, f. dajkázás, dajkálás. D incóce, h. innen, innenső Doile-dóua, *z. második ; a dóué óra, másodszor. részen. [részen. Dincolo, h. túl, tulnán, túlsó Dinte-H, /. fog. Dintru-e, v. ból, bői. Diplomat-ţî, /. államférfi. Diplomă-e, /. oklevél. Disc-urï, /. tányér. Divan-uri, /. törvényszék, államtanács. Divan-uri, f. diván, kanapé. Divisie-i, f. osztás ; dandár. Dogă-e, f donga. Dómna-e, f. úrnő, asszony. Dórá, h. talán, tán. Dobitor-óce, /. marha, állat. Dobitocesc-éscá, ni. állati. Dobitoci-esc-it, i. ostoba lenni, megbutitni ; a se, megbutulni, elparasztosodni. Dobitocie, /. ostobaság. Dodorî-ît, i. leverni, ledönteni. Doborîre-ï,/. ledöntés, leverés. Dobendă-dî, f. nyeresség. Doctor-ï, f. orvos, tudor. Doctorat-e, /. tudori fokozat. Doctrina-e, f. tanitás, tanulság, tanítási elv. [nyiték. Document-e, f. okmány, bizo- Doiná-e, f. népdal. [gyodó. Doios-ósa. m. fájdalmas, vá- Doioşie, f. fájdalom, vágy. Dojană, f. intés, feddés. Dojeni-esc-it, i. inteni, feddni. Domestic-ă, m. házi, szelíd. Domestici-esc-it, i. szeliditni. Domn-i, /. úr. Domnesc-ésca, m. úri, urasági. Domnesce, h. uriasan. Domnie-i, f. uraság, tisztség. Domnisóra-e, f. kisasszony. Domnişor-î, /. urfi, fiatal úr. Domnitor-ï, f. fejedelem, úr. Domniţă-e, f. kisasszony, asszonyka. Domnuleţ-î, /. uracs, urficska. Domol-ólá, m. lágy, csendes. Domoli-esc-it, i. szeliditni, csendesíteni, csilapitni. Domolire, f. csilapitás. Domolitor-i, f. csilapitó. Don-urI, f. adomány ajándék. Doniţă-e, f. kanta. Dopus-urï, f. dugó, dugasz. Dor-urï, f. vágy, kívánság. Dori-esc-it, i. vágyni, kívánni.

Doric-ă, m. dóriai. Dorinţă-e, /. vágy, kívánság. ^Doritor-óre, m. vágyó. Dormi-it, i. alunni, szenderülni. Dos-uri, f. hát, hátsó rész; pe, din, hát mögöl. Dosada-e, /. bánat, aggodalom, keserűség, szivbánat. Dosădi-esc-it, /. kivánszorodni, kikelni. Dosnic-ă, m. daczos. Dospélá-1, /.' kovász. Dovadă-edî /. érv, bizonyíték. Dovedi-esc-it, i. érvelni, bizonyítani. Dovléc-ï, f. tök, zölddinye. Dovlecel-e!,/. tököcske. Doric-ă Dulgher-!. 4 5 [dög. Drac-!,/. ördög ; ce, mi az ör- Drag-ă, m. kedves, becses. Dragoste-ï, f. szerelem. Dram-urí, /. drachma. Dramatic-ă m. drámai. Dramă-e, /. dráma. Drácesc-éscá, m. ördögös. Drăculeţ-î, f. ördögöcske. Drăculiţă-e, /. női ördögöcske. Drăgălaş-ă, m. kedves. Drăgăstos-osă, m. szerelmes. Drăguleţ-î, /. kis szerető. Drăguliţă-e f, kis női szerető. Drânc-urï, f. szájdob. Drépta, /. jobb kéz, jobb oldal; la drépta! jobbra! Dregător-î, /. hivatalnok. Drept-uri, f. jog, igazságosság. Drept-dréptá, m. egyenes, helyes, igaz, igazságos. Dreptate-ăţî, /. igazság. Dreptaş-ă, m. jobboldali. Dres-ésá, m. kijavítva. Dres-uri, f. kendözés, arczfesték, tettetés. Dresa-ez-at, i. szoktatni, nevelni, fegyelmezni. Dressură-î,/. szoktatás, fegyelmezés. Dric-ur!,/. szekértengelypárna, határrész, dőlő; ágyúágy. Drojdie-ï \.«> A eleszto. Drojdiuţă-e, / J Dromedar-!, f. teve. Dropie-ï, /. túzok. Droşcă-e, /. fiaker, droske. Drug-ur!, /. hintórúd. Drum-ur!,/. út, országút, pálya, járás; robilor, tejút (az égen). Drumar-ï 1 /., L. > /. utazó. Drumeţ-! / J Ducat-e, f herczegség. Duce-dus, i. vinni, viselni, vezetni; a se -, elmenni. Ducere, /. elm enés; vezetés. Dud-dí, /. szederfa, eperfa. Duducă-e, /. kisasszony. Dudui-it, i. elkergetni. Duel-ur!, /. párbaj. Dugheană-e, f. bolt. Duh-uri, /. szellem, lélek. Duhovnic-í, /. lelkész. Duhovnicesc-éscá, m. lelkészi, lelkipásztori. Duios-ósá, m. = doios. Dulamă-e, /. hosszú tunika. Dulap-urï, /. szekrény. Dulău-ă!, /. szelindekkutya, nagykutya. D ulce, m. édes; di de, húsos nap; a mânca de, zsíros eledelt enni. DulcéÇâ-urï, f. édesség ; befőtt. Dulcişor-oră, m. édeses. Dulgher-ï, f ácsmester.

46 i Dumbravă-ăvî Eden. Dumbravă-ăvî 1 a Dumbrăviora-on n. fiatal -,, e r d, o - -r^ T. r ikisnatal erdo. Dumbrăviţă-î j Dumiata, /. uraságod, kegyed. Dumica-at, i. apritni, morzsolni. Duminecă-î, f. vasárnap. Dumitale, /. uraságodnak, kegyednek, magának. [nek. Dumneavostră, /. önök, önök- Dumnezeesc-éscá, m. isteni. Dumnezeire, f. istenség. Dumnezei-esc-it, i. istenitni. Dumnezeu, /. isten. Dungă-î, /. él, vonás, sáv, esik. După, v. után, képest, szerint, folytán ; k. aceea, azután ; ce, miután; cum, a szerint. Duplica-at, i. kettőztetni. Duplicat-urï, f. második példány, másodszor kiadott példány. Duplu-ă, m. kétszeres. Ea-ele, n. ő, ők (a nőkről). Éca = étá! ime! écá-l étá-l, ime, itt van! écate! ime! Eda-e, f. gidó (fiatal kecske). Epa-e, /. kancza. Ér-éra, k. de, pedig. Erăşî, h. ismét. Érbâ-urï, f. fű; de urechi, fűlfű. codrului, timsógyökér. crâţă, fodormenta. grasă, portulák. [nek). lui Tatin, czirok (seprii- şerpelui, sárkányfű. tăieturii, szagos müge. E. Duré-ut, i. fájni. Durere-i, f. faj ás, fájdalom ; de cap, főfájás. [rögni. Durui-esc-it, i. dörömbölni, zö- Dus-ă, m. elmen ve, v itt, magán kivül lenni; zace dus, magán kívüli állapotban fekszik. Dusman-ï, f. ellenség. Dusmánesc-éscá, m. ellenséges. Duşmănie-î, f. ellenségeskedés. Duşumea-ele, f. parchet, táblázott padló. Duzină-e, f. tuczat. Dece, sz. tiz. Decele, sz. tizedik. Decime-Í, /. tizes. Decïui-esc-it, i. megtizedelni. Deü-i, /. isten. Deu! biz isten. Di-le, /. nap. Dice-dis, i. mondani, szólni. Dicere-i, f. mondat. Diuliţă-e, /. nap, kis nap. Ésca, f. tapló. [tét. Ésmá-esme,/. tünemény, kisér- Echipaj-urí, /. équipage, hintó és ló, fogat; felszerelés. Económá-e, f. gazdasszony. Econom-ï, /. gazda. Economie-ï, f. gazdaság, takarékosság. [kodni. Economisa-ez-at, i. takarékos- Ecvator, f. egyenlítő. Ecvaţie, /. egyenlít. Ecvinocţiîi-î, f. nap s éjj egyenlőség (márcz. és szept. 21). Ed-di, /. gidó (fiatal bakk). Eden, f. éden, paradicsom.

Ederă, f folyondár, repke borostyán. Edil-ï, f. épitész. Edil-ă, in. építészi. Ediţie-iune, /. kiadás (könyvkiadás). Educaţie-iune, f. növelés. Efect = efept-uri, f. hatás. Eftin-ă, 7Ji. olcsó. Eftinătate, /. olcsóság. Egal-ă, m. egyenlő, hasonló. Egalisa-ez-at, «.egyenlővé tenni. Egalitate, /. egyenlőség. Egidă-scut, /. óvás, menedék ;, vért. Egiptean-ă, in. egyptomi. Egoism, f. önzés, önszeretet. Ei! no! (indulatszó). El-ei, n. ő, ők (a férfiakról). Elastic-a, m. ruganyos. Elasticitate, /. ruganyosság. Electric-a, m. villanyos. Electricitate, /. villanyosság. Elefant-ţi, f. elefánt. I Elegant-ă, m. elegáns, szép, csinos, illedelmes. Eleganţă, /.csin, választékosság, szépség. Elegiac-a, m. elegiai, panaszkodó, szomorú. Elegie-i, f. elegia, szomorú dal. Element-e, /. elem; alkatrész, alapelv. Elementar-á, m. elemi. Elenic-ă, m. görög, hellén. Elev-i, f. növendék. Elevator-i, f. emeltyű. Elevaţiune, /. emelkedés. Elin-i, f. hellen, görög. pr r \ kerülék (mértani W» r J ) mondat. Ederă Episodic-ă. 4 7 Eliptic-ă, m. hiányos. [noki. Elocvent-ă, m. ékesszóló, szó- Elocvenţie, f. ékesszólás, szép előadás, szónoklás. Emancipaţie, f. felszabadulás. Emblematic-ă, m. jelképes. Emblema-e, f. jelkép. Eminent-ă, m. kitűnő. Eminenţă-e, f. Eminenczia, (bibornoki és primási czim) kitűnőség. Emulatie-iune, f. verseny. Englez-ă, m. angol. Englezesc-ésca, m. angol. Englezesce, h. angolul. Englitera, f. Angolország. Energic-ă, m. erélyes. Energie, /. erély, erélyesség, bátorság, erő. Enigmă-e, f. talány. Entusiasm, f. lelkesedés. Enumeraţie-iune,t/. felszámolás, leszámolás. Eparchie-i, f. egyházmegye. Epic-ă, m. épikus, elbeszélő. Epidemic-ă, m. járványos. Epidemie-i/. járvány, ragályos betegség. Epigraf-uri, f \ ' Epigram-e, /. / Epilepsie, /. nyavalya, nehéz nyavalya. [toros. Epilepticos-ósa, m. nyavalya- Epilog-urí, f. zárszó. Episcop-i /. püspök. Episcopat-e,/. püspöki főtanács püspökség. Episcopesc-ésca, m. püspöki. Episcopie-i, f. püspökség. Episod-óde,/. mellék cselekvés, mellékének. Episodic-ă, m. [vésü. mellékcsellek-

4 8 Epistat-ţi Extraordinar-ă. Epistat-ţi, /. felügyelő, rendőri felügyelő. Epitaf-urï, /. sírfelirat. Epitrop-i f. kurátor, gyám. Epoletă-e, /. karzsinor, (a tiszteknél.) Epopee-i, f. hősköltemény. Epos-uri, /. bösköltemény. Epure-i, /. nyúl. Epuras-ï, f. nyulacska. Eră-e, f. korszak. Erbar-e, f. herbárium, növénygyűjtemény. Erbărit-uri,/. legelő, legelő jog. Erbui-esc-it, i. fíivészni, botánizálni. Erete-ţi, /. tyúkölyv. Erghelie-i, f. herghelie, ménes. Eroic-á, m. hősi, vitézi. Eroü-í, f. hős, vitéz. Eroism, f. hősiesség. Erua-ez-at, i. kifürkészni. Escadron-óne, /. scadron, lovagszázad. Esclamaţie-iune, f. felkiáltás. Esperinţă-e, f. tapasztalat, tapasztalás. Estern-a, m. külső. Estraordinar-a, m. rendkivül. Esi-it, i. kimenni, kitörni, származni, előtűnni, a din cuvent, a beszédből kiesni; a din fire, magán kivül lenni. Esire-i, f. kimenet, kilépés. Esitóre-orí, /. árnyékszék. Eterogen-á m. különnemü. Etimologie-i, f. szószármaztatástan. Etnografic-ă, m. népleirói. Etnografie, f. népleirás. Eufonic-ă, m. széphangzatu. Eufonie-ï, f. széphangzat, jóhangzat. Euharistie, /. áldozati kenyér, ostya. Eur, f. déli és keleti szél. European-ă, m. európai. Europenesc-éscá, m. európai. Evangelic-ă, m. evangélikus. Evangelie-ï, f. evangélium. Evlavie, /. jámborság, áj tatosság; Evlavios-ósá, m. istenfélő, jámbor, ájtatos. [ringés. Evoluţie -iune, /. kifejlés, ke- Evreesc-éscá, m. héber. Evreesce, h. héberül. Evreű-i, /. héber, zsidó. Examen-e, f. vizsga, próba. Exarch = esarc, f. patriarchai kiküldött, legátus. Execuţie-iune, f. végrehajtás, erőszakos behajtás ; halálitélet végrehajtása. Exemplar-e, f. példány. Exemplu-e, f. példa. Exerciţiu-e, /. gyakorlat. Exod, /. Exodus, Mózes II, könyve; a szomorujátéknak kimenetele. Exord-uri, f. bevezetés (a szónoklatban). Experienţă, f. = experinţă, tapasztalat, tapasztalás. Extern = estern-ă, m. külső. Extraneü-e, m. külső tanuló, ki nem lakik az intézetben. Extraordinar-ă, m. rendkívüli, szokatlan, ritka.

Fa Fálos-ósá. 4 9 F. Fa! fă! te asszony! te leány! Fabrica-at, i. gyártani, készíteni. Fabricant-ţî, f. gyáros, gyártó. Fabrică-cî, f. gyár. Fabula-ez-at, i. mesélni. Fabulă-e, f. mese. Face-ut,?*. csinálni, tenni; készíteni, cselekedni; a se, lenni, magát tétetni. Facere-i, f. cselekvés, tevés, teremtés ; a lumei, világ-, teremtés. ^Factură-Î f. áruszámla. Fag-ï, f. bikkfa. Fagur-ï, /. mézlép, viaszlép. Faimă-e, f. bir. Fain-ă, m. finom (népies). Falanga-e, f. ütés, verés pál-.czával, ostorral a láb talpára (Törökországban). Fală, /. dicsekvés, gög. Falcă-î, /. álkapcza. Falnic-ă, m. büszke, pompás. Familiar-ă, m. családi, családias, bizalmas, ismeretes. Familie-ï, f. család. [gó. Fanatic-ă, m. fanatikus, vakbuz- Fanatism, f. vakbuzgóság. Fanfaron-i, f. szájhds. Fantasia-ez-at, i. ábrándozni, képzelődni. [ábránd. Fantasie, f. képzelő tehetség, Fantast-sti, f. ábrándos. Fantastic-ă, m. ábrándos. Faptă-e, f. tett, cselekvés. Farfurie-ï, f. csésze, tányér. Farfurier-ï, f. edénykereskedő. Faríuriórá-e, f. kis csésze. Fariseism, f. képmutatás. Fariseu-i, /. képmutató. Fasan-ï, /. fáczán. Fasole, /. bab, pasuly. Faşă-făşi, f. polyakötő. Fatal-ă, m. balsorsu, balvégzetű, szerencsétlen. Fatalism, /. fatalismus, végzetben való hit. Fată-fete, /. leány ; mare, nagy leány, hajadon. Faţă-feţe,/. arcz, előrész ; faţa pamêntului, földfelület ; a fi de, jelen lenni, [mazás. Făulă-e, f. arcz, nem, szár- Faur-ï, f. kovács. Făcăleţ-e, /. henger, laskanyujtó, sodrófa. Făcător-ore, m. tettes, csináló, végző ; de bine, jóltevő ; de réű, gonosztevő. Făclie-î, /. fáklya. Făcut-ă, m. tett, csinált, végzett. Făgaş-url = ogasie, /. kerékvágás. [máros. Făgădar-î, /. fogadós, korcs- Făgădău-ae,/. fogadó, korcsma. Fágáduélá-eli, /. Ígéret. Făgădui-esc-it, i. Ígérni. Făgăduinţă-e, f. Ígéret. Făgăduitor-ore, m. Ígérő. Făinar-î, /. lisztkereskedő. Făină-î, /. liszt. Făinărie-î, /. lisztbolt. Făinos-osă, m. lisztes. Fălcea-ele, /. szánkafa. Făleţ-dţă, m. dicsekvő, büszke. Fălie-î, f. szelet. Fălinar = felinar-e, f. lámpa. Fălos-osă, m. büszke, gőgös. Lázáriéi ű, Dicţionar Român-Magiar. 4

50 Făptui-esc-it Fierb e-fi ért. Fäptui-esc-it, i. tenni, alakítani, cselekedni. Făptuire-î, /. cselekvés, eszközlés, közreműködés. Făptură-î, /. teremtés, alkotás, termet. Făr-ă, v. nélkül; aceea, a nélkül, azon kívül ; voie, akaratlanul, soţ, társ nélkül. [morzsolni. Faráma-at, i. zúzni, apritni, Fărâmare-ărî, f. zúzás, tiprás, morzsolás. [zsalék. Fărâmătură-î, f. morzsa, mór- Fărâmiţă-e, /. darab, szem. Fărtat-ţî, /. barát, társ. Făţarnic-ă, m. képmutató. Făţări-esc-it, /. színlelni, [tás. Făţărie, f. színlelés, képmuta- Făţiş, h. jelenlétben, szemben. Făulă, /. tartás, külső alak. Fauri-esc-it, i. kovácsolni. Fâsăi-esc-it,?. fingani, ereszteni. Férá-fere, f. ragadozó állat. Februarie,,/. februárhó. Fecióra-e, f. szűz, leányka. Fecior-i, /. legény, ifjú, fiú. Fecioras-i, /. fiúcska. Feciorie, f. ifjúság, fiatal kor. Fedeles-e, /. puttón. Federat-a, m. szövetséges. Federativ-á, m. szövetséges. Federaţie-iune, f. szövetség. Fel-urí, /. faj, fajta ; fel de fel, mindenféle. Felinar-e, f. lámpás. Felie-ï, /. szelet (kenyér). Feligéna = filigiană, f. findzsa csésze. Femée-í, f. asszony, nő. Femeesc-ésca, m. női. Femeesce, h. nőiesen. Fenice-i, f. Phönix. Fenomen-e, f. tünemény. Fér = fier-férë, f. vas. Ferestă-ştI, /. \ Feréstrá-e, f. / Fereca-at, \ vasalni, vasa- Ferecătură-î, /. / lás. Ferestrue = ferestue = ferestuicá,/. kis ablak. [fűrész. Ferestráű-aué, /. fürészmalom, Feri-esc-it, i. őrizni oltalmazni; a se, őrizkedni. Ferice, m. boldog. Ferici-esc-it, i. boldagitani, szerencséltetni. [ság. Fericire, /. boldogitás, boldog- Fericit-á, m. boldog. Fericitare-ï, \» Fericitaţie-î, / ^ Ferman-e, /. parancs. Fermec-e f. varázsolás. üdvözlet. Fermeca-at, i. elbűvölni kuruzsolni. Fermecátor-óre, /. bűvész, bűvésznő, lcuruzsoló. Fes-uri, (török) fez, sapka. Festá-e f. tréfa. Festila-e, szöszmécs. Feti-esc-it, i. hajadonnak lenni, maradni. Fe.tisóra-e, f. leányka. Fetiţă-e, /. leányka. Feţişoră-e, f. arczocska. Fi, suin, eşti, este, suntem, sunteţi, sunt; eram, fui, fusem; fost, i. lenni, létezni. Fiară-e, /. vadállat. Ficat-urï-e, f. máj. Fier-e, /. vas. Fierar-ï, f. vaskereskedő. Fierărie-î, f. vaskereskedés. Fierbe-fiert, i. főni, főzni, forrni.

Fierbinte, m. forró. Fierbinţală-elî, /. forróság,'láz. Fiere, f. epe ; méreg. Fiertură-î, foszt, leves,, étel. Fiică-e, f. leányocska. Fiicuţă-e, /. leányocska. Fiindcă, k. mivel, mert, midőn. Fiinţă-e, f. lény, teremtés. Fiiü-ï, f. fiú, gyermek. Filantrop-i, f. emberbarát. Filantropic-ă, m. emberbaráti. Filantropie, /. emberbarátság. Fildeş-urî, f. elefántcsont. Filigean-á, f. csésze. Filologic-ă, m. nyelvészi, Filologie-i,/. nyelvészet, nyelvtudomány. Filologist-str, f. nyelvész. Filosof-i, /. bölcs, bölcsész. Filosoíic-á, m. bölcsészi. Filosofie-i, /. bölcseség, bölcsészet. Filosofism, f. bölcsészet, álbölcsészet. Filosofist-sti, /. álbölcs. Fin-ă, m. finom, gyöngéd. Fin-a,/. keresztfiú, keresztleány. Finanţ-ţî, j. pénzügyőr. Finanţă-e, f. pénzügy. FinéÇa-e, /. finomság. Finic-cï, f. pálmafa. Fior-í, f. borzadály, iszony. Fiorin-í, f. forint. Fioros-ósa, m. borzadályos, iszonyatos. Fir-e, f. szál. Firav-ă, m. halvány, zöld, sárga. Fire-ï, f. természet ; preste í természetfeletti ; a esi din f, eszét elveszteni. Firesc-éscá, m. természetes. Firfirica-cí, /. ezüsttizes. Fierbinte Fleneăni-esc-it. 51 Fisidă-e, /. vakablak. Fisic-a, m. természeti. Fisic-ci, /. természettudós. Fisică-cî, /. természettan. Fisiologic-ă, m. élettani. Fisiologie-ï,/. élettan, fisiologia. Fisionomie-ï, f. arcztan, arczképzéstan. Fisionomist-stï, f. arcztudós, ki az arczból ismeri az embert. Fistic-ci, /. pisztácziafa. Fistie-í, /. pisztáczia. Fiság-ur!,/. töltés, puskatöltés. Fitil-uri, f. kanócz gyutacsbél. Flacara-ï, f. láng, lobogás. Flauta-e, /. fuvola. Flăcăî-esc-it, i. legényeskedni, agglegényképpen élni. Flăcăiaş-î, /. serdülő legény. Flăcău-î, /. legény, ifjú. Flăcăra-ez-at, i. lobogni. Flămând-ă, m. éhes. Flamândéla-elï, f. éhség. Flămândi-esc-it, i. éhezni. Flămândie, /. éhség. Flămenditore-orî, f. gyomorgödör (a marhánál.) Flăutar-î /. 1 r,, t?>i v, /> ( íuvolas F lăutaş-î /. j Fleac-urï, /. locsogás, léha beszéd ; szapulás, trécselés. Fléncá-í,/. locsogó száj ; trécselő asszony. Fiéndéra-e, /. rongy, kurva, sároshátu. Flecar-i, m. locsogó, csevegő, trécselő. Flegmatic-ă, m. hidegvérű, rest, flegmatikus. [ség- Flegmă, /. flegma, hidegvérü- Flencăni-esc-it, i. csevegni, trécselni, locsogni. 4*

5 2 Flenduros-ósá Frăţietate. Flenduros-osă, m. rongyos. Flóre-ori, /. virág. Floc-cï, f. pehely, szőr. Flocos-osă, m. pelyhes, szőrös. Florărie-î, /. virágház. Floren-ï, /. forint. Floret-e, /. vivópenge. Florii, /. virág vasárnap. Floricea-ele, ),, cm viragocska. ö F loncica-ci, ) * Fluer-e, f. furulya. Flueraş-şî, /. furulyás. Flustura-ez-at, i. széjjelfujni, szétszórni. [piilni. Flutura-ez-at,?'. rebdeşni, re- Fluturare,/. rebdesés, repülés. Fluturat-ă, m. pillangós, tarka. Fluturas-i, f. kis pillangó. Fluture-í, pillangó. Fóie-i,levél ; de hârtie, ív papir. Fóle-foi, f has, tömlő. Foleş-ă, m. hasas, tömlős. Fóme, /. éhség. Fómete, /. éhség, éhinség. Fórfeci, f. olló, (fórfecá). Forte, h. igen, nagyon. Foc-uri, f. tűz, tűzvész. Focos-ósa, m. tüzes. Foculeţ-e, f f kls tuz' Fofinca = fonf, orrhangon beszélő. Foi-í, /. fúvó. Foios-ósá, f. leveles, lombos. Foiţa-e, f. \ levélke, kis le- Foisórá-e, f. / vél. Foísor-óre, f. erkély. Folos-ur!, f. nyereség, haszna, fortély, hasznosság. Folosi-esc-it, i. használni. Folositor-óre- m. hasznos. Fond-uri, f. alap, tőke; telek. Fonf-fónfá, f. orrhangon beszélő ember. Fonfai-esc-it,?. orrból beszélni. Forfotélá-elí, f. locsogás, csevegés. Forfoti-esc-it, i. csacsogni, fecsegni, locsogni. Format-a, m. alaki. Formă-e, f. alak, termet. Formulă-e, f. minta, szabály. Forţa-ez-at, i. erőszakolni; a se, erőltetni. [tetés. Forţare-ărî, f. erőszakolás, eről- Forţă-e, f. erőszak, erő. Fosfor, /. vilió, phoszfor. Fosforic-a, m. villós, phoszforikus. Fost-ă, ni. volt, néhai. Fragă-gî, /. eper, szamócza. Fraget-ă, m. gyöngéd, törékeny. Fragment-e, f. töredék, darab. Franc-c'í,/. frank (franczia ezüst pénz = 40 kr.). Franc-a, m. szabad. Francat-ă, ml fizetve = franco. Francez-ă/1 m. franczia férfi, nő. Franţozesc-0scă, m. franczia. Franţozesce, h. francziául. Franzelă-e, f. zsemle. Frasă = frază-e, /. mondat; üres beszéd. Fräsen (in)-i, körisfa. Frate-ţi, testvér, fivér. Frăgesime, /. györgédség. Framenta-at, i. gyúrni ; hánykolódni. Frăsinet-urî, f. köriserdő. Frăţesc-dscă, testvéri. Frăţesce, h. testvériesen. Frăţie, f. testvériség. Frăţietate, f. testvériség.

Frânge-frânt, i. törni, szakítani. Frânt-ă, m. tört, megtört. Frântură-!, f. törés, töredék. Freca-at, f. törölni, súrolni; verni. Frecare-ărî, f. törölés, súrolás, koptatás ; verés. Frecátóre-or!, /. surlórongy. Freü-ne, f. kantár, fék, kötöfék. ív Frică, /. félelem, félsz. Fricos-ósa, m. félelmes, félénk. Frig-uri, f. hideg, fagy ; hi- - degláz., Frigare-ărî, /. nyárs..r Frige-pse-pt, i. sütni, f Friguros-ósá, m. fagyos, hideg. W Fringhie-ï, f. kötél. I Friptură-!, f. sült. Frumos-ósa, m. szép. f Frumuseţă-uri, /. szépség. Frumuşel-ică, m. kellemes, kies, csinos. Fruntaş-!, f. előkelő, fő.» Frunte-ţî, f. homlok; ín, az élén. i' Frunză-e, f. levél, lomb. Frunzătură-î, f. lomberdő. p: Frunzos-osă, m. lombos, leveles, y. Fudul-ă, m. biiczke, gőgös, képzelődő. Fuduli-esc-it, i. büszkélkedni, gőgös lenni. Î4 Fudulie, f. büszkeség, gög. : Fugar-!,/, szökevény; m. gyors futamu (ló). Fugá-i, f. futás ; a da, futni,!» sietni; a lua-o la, futásnak eredni, kereket oldani ; de a, futván, gyorsan, g' Fugări-esc-it, i. elszalasztani, H elkergetni. Frânge-frânt Furnică-î. 58 Fugi-it, i. futni, menekülni, szökni. Fuior-óre,/. szösz, szöszcsomag. F"ulger-e, /. villám. Fulgera-at, i. villámlani. Fum-uri, füst, gőz, a face, füstölni. [tölni. Fuma-ez-at, i. dohányozni, füs- Fumare,/. füstölés, dohányzás. Fumărit-urî, f kéményadó. Fumega-at, i. füstölgetni. Fumos-osă, m. füstölt. Fund-ur!, /. alap, mélység, fenék. F'undament-urï, f. alap, alapfal, alapeszme. Fundamental-ă, m. alapos. Fundă-e, /. fodor, másli. Fune-ï, /. kötél. Funerie-i, f. kötél verő mesterség, ipar. Funingine-!, /. korom. Funioră-e f. kis kötél. Funt-ţî, /. font. Funtenea-ele, f. fejlágy; kis kút, kutacs. Fûntâna-e, f. kút. Fur-ï, f. tolvaj Fura-at i. lopni, rabolni. Furcă-cî, /. villa, favilla, de tors, rokka. Fűre!, f. akasztó fa. Furcoiü-óie, /. vasvilla. Furiş, h. pe, lopozva, titkosan, észrevétlenül. Furisa-ez-at, i. a se elosonni, el, belopozni. Furnica-at, nyüzsögni, hangyázni. Furnicar-e, f. hangyadomb, boly. Furnică-!, /. hangya.

5 4 Furtisag-urï Gatéla-i. Furtisag-urï, f. tolvajlás, lo- Fus-e, /. orsó, henger. pás. IFustanelă-e, f. (albaniai sok- Furtună-e, f. szélvész, zivatar.! rétü) szoknya. Furtunos-osä, m. szélvészes. j Fustă-e, f. szoknya. Gadină-i, f. vad, ragadozó állat, állat. Gae = gaie,/. karvaly, mátyás. Gaitan-e, f zsinór. Gaiţă-e, f. mátyás (madár). Galant-ă, m. illedelmes, galant. G. finom szerető. Galanterie-!, f. illedelmesség, finomság. Galbin-ă, m. sárga; f. arany. Galbulă-e, f- sármány. Galeră-e, f. evező hajó, gulya. Galerie-!, f. folyosó, karzat. Galon-óne, f. paszomány. Galos-óse, f. felső czipő, sárczipő. Gamă-e, /. hanglétra, skála. Garbură-e, f sármány. Gard-uri, f. sövény, kerítés. Gardin-urï,/. a faedények fenekének körcsatornája. Gata, h. készen. Gaură-e, f. lyuk, verem, gödör. Gaz-uri, f. gőz. Gază-e, f. gáz (vászon). Gazdă-e, f. gazda, háziúr. Gazela-e, f. áfrikai zerge. Gazos-ósa, m. gázos, gáztartó. Gădili-it,?. csiklandani. Gádilire, f. csildandás. Găgăi-esc-it, gágogni. Găgăire-î, f. gágogás.. Găgăilă, /. zsémbelő, siró. Găgăuţ-ţi, f. balga, ostoba. IGăinar-î, f. tyúkos, tyukáruló. Găină-i, f. tyúk. Gáinarésá-e, f. tyúkárusnő. Găinărie-î, /. tyúkól. Găinăriţă, /. tyúkház. Găinuşa-e, f. mogyorotyúk. de apă, vizi tyúk. de munte, fajdtyúk. Gălăgie-î,/. veszekedés, lárma. Gálbézá-e, f. métely. Gălbeji-esc-it, i. mételyezni. Gálbejos-ósa, m. mételyes. Gălbenuş-e, tojássárga. Gălbinel-ei, /. tojásvirág. Gălbini-esc-it,?. sárgítani ; a se, sárgulni. Gălbior-osă, m. sárgás, aranyos. Gălbinare. f. sárgaság (kór). Gálcévá-i,/. veszekedés, feleselés, ingerkedés, czivakodás. Gálcevitor-óre, m. veszekedő, czivakodó. Gálétá-e, /. veder, meritő. Găldtă-ţi, f. veder. Gălgăi-esc-it, i. gárgárizálni. Găluşcă-e,,f. gombócz. Găman-i, /. faló. Gămălie-!, f. gombostűfej. Gărdini-esc-it, gárgárizálni. Gărgăriţă-e, f. zsizsik. Găsi-esc-it, i. találni. Găsire, /. találás.. Gâtélâ-i, f készülés, pipere, diszités.

Găti-esc-it,?. készíteni, végezni, előkészülni, tisztogatni ; a se I, öltözködni. [gatás. Gătire-î, /. készülődés, tiszto- Găuri-esc-it, i. fúrni, ásni. Găurice-i,/. kis lyuk. [-tányér. Găvan-ne, f. fatál, faedény, Gade-di, f. hóhér. [tani. Gadili-esc-it, i. csiklani, csiklin- Gadilire, /. csiklintás. Gâfăi-esc-it, i. lihegni. Gâfăire-î, f. lihegés. Găfăit-ă, m. lihegő. Galdeü-ei, /. kis tó. [nat. Gâlcă-cî,/. mirigy, mirigydaga- ciumii, pestismirigy. Gálcos-ósá, m. mirigyes. Gáligan-i, f. nagy ügyetlen. Gand-ur!,/. gondolat, szándék; a avé de, szándékozni; a se lua de, csodálkozni, bámulni. Gândac-ï, f. bogár. Gandácel-ei, f kis bogár. Gándi-esc-it, i. gondolni ; a se, elmélkedni. Gândire, /. gondolás. Ganditor-óre, m. gondolkodó, elmélkedő. Gângar-â, m. orron beszélő. Gângăvire, /. orr által beszélés. Gânsac-ï, f. gunár. Gânscă-e, f. liba, lúd. Gârbaciû-e, f. ostor. Gârbăci-esc-it, i. ostorozni. Gârbov-ă, m. görbe, hajolt ; nas, sasorr. Garbovi-esc-it, i. görbíteni, a se, görbülni. Gârlâ-e, f. folyó, viz, gödör. Gârniţă-e, f. gyertyánfa. Gâscă-e, f. lúd, liba. Găti-esc-it Ghebui-esc-it. 5 5 Gâscuţă-e, f. kis lúd. Geaba, h. hiába. Geam-urï, /. üveg, ablak. Geamantan-e, f. bőrönd, poggyász. Géná-gene, f. szempilla. Gelat-ţî, /. hóhér. Gelos-ósá, m. féltő, féltékeny. Geloşie, /. féltékenység. Geme-ut, i. nyögni. Gemere, /. nyögés. General-ï, /. tábornok. General-ă, m. általános. Generalat-e, f. tábornoki, katonai kerület hivatala. Generaţie-iune, f. nemzedék, korszak. [meslelkű. Generos-ósá, m. nagylelkű, ne- Gerositate, f. nagylelkűség, nemeslelküség. Genital ă, m. nemző. Genitale, /. nemzőrészek. Genitiv-ï, /. birtok eset. Genimche-ï, /. térd. Geodesie, /. földméréstan. Geograf-i, /. földleiró. Geografic-ă, m. földrajzi. Geografie-í, f. földrajz. Geologie-ï, /. földtan. Geometric-ă, m. mértani. Geometrie-i, f. mértan. Geometru-i, /. mérnök. Ger-urí, /. fagy. Geratic-ă, m. fagyos. Germania, /. Németország. Germân-ă, m. és f. német. Geros-osă, m. fagyos, [való. Get-beget, m. tiszta, öröktől Ghebos-ósá, m. bolfás, görbehátú, púpos. Ghebui-esc-it, i. púpossá tenni, a se, bolfássá lenni.

5 6 Ghelai Gónga-e. Ghelai, i. gyere velem. Ghem-urï, f. gombolyag. Ghemuleţ-ţe, f. kis gombolyâg. Gherghef-urï, f. keret, ráma (hímzésre). Ghiară-ghiere, f karom. Ghiaţă-urî, /. jég. Ghiebä-e, /. köpenyféle. GhieC'Urí, f. kis török fez. Ghieţar-î,/. jégverem, jégáruló. Ghieţărie-i, /. jegverem. Ghimpa-ez-at,?. szúrni. Ghimp-uri, f. tövis, szurkáló. Ghimpos-ósa, m. szúrós, tövises. Ghimpuros-ósá, m. szúrós, tövises. Ghin-uri, f. rovatkagyalu. Ghinda-e-dí,/.cserfamag, makk. Ghiócá-ghioc, f. kagyló. Ghiocel-eï, f. hóvirág. Ghiont-urî, f. lökés. Ghiontui-esc-it, i. lökni, döfni. Ghips-urï, /. gipsz, fősz. Ghipsărie-i, f. főszkészités. Ghipsui-esc-it,z. gipszelni, gipszszel trágyázni, behinteni. Ghirlandă-e,/. virágkötél, virágkoszorú. Ghiulea-ele, f. ágyúgolyó. Ghící-esc-it, f. találni, jósolni. Ghícitor-óre, m. jós, jósló, találó. Giaba, h. hiába. Giambas-Ï, f. lókupecz. Giamën-ï, f. iker. Giamie, f. török templom. Gimnasiü-ï, /. gymnasium. Gimnastica-e, f. tornászat, tornázás. Gimnastic-ă, m. tornai. Ginere-Í, f. vő, vőlegény. Gingaş-ă, m. gyöngéd. Gingaşî-esc-it,?. dédelgetni, kényesztetni. Gingăşie, /. gyöngédség. Giubea-ele, f. bő felső ruha (török). [vászon. Giulgiií = giolgiü, f. finom Giuvaer-e,/. arany-, ezüstnemű. Giuvaericale, f. ezüstnemű. Giuvaergiü-i, f. arany ezüst műves. [csibuk szárának. Giuvanea-ele, f. belső csöve a Gîngăni-esc-it, i. zengeni, kelepelni. Glas-urí, /. hang, dallam, de clopot, harangszó. Glasnicá-e, /. magán hangzó. Glásui-esc-it, énekelni. Glăsuire-î, f. éneklés. Glesná-e, /. bóka, csontocska. Glóbá-e, f. gebe, vén kancza. Glóta-e, /. csoport, gyiilevész, népfelkelés. Glob-urí, /. teke, golyó. Globi-esc-it, i. bírságolni. Globos-ósá, m. tekealaku, golyós. Globusor-óre, f. golyócska. Glod-urï, /. iszap, sár, mocsár. Gloduros-ósá, m. sáros, mocsáros, iszapos. Glonţ-urî, f. golyó. Glonţişor-ore, f. golyócska. Glugá-i, /. csuklya. Glumá-e, /. tréfa. Glumeţ-âţă, m. tréfás, vig, komikus. Glumi-esc-it, i. tréfálni. Góna-e, f. hajtás, vágtatás, vadászat. Gónga-e, /. rovar, izállat.

Gogă-î, f. vadember, p Godină-e, /. bolonditó csalma. Goglézá-e, f. badarság. Gogleţ-eţă, m. badar, izetlen, sliletlen. / Gogoriţă-e, /. gyermekijesztő, jp* Gol-golă, m. üres, meztelen. Golan-î, /. meztelen koldus. Golătate-ăţî, /. meztelenség. Goli-esc-it, i. üresedni. 1 Goliciune-î, /. meztelenség. Gonaciu-ă, m. hajtó, kergető; I hágtató bika. [hágni. Goni-esc-it, i. hajtani, kergetni, Gonire-ï, /. hajtás, kergetés, hágtatás. B Goniţă-e, /. hágtatási, pároso- * dási vágy (teheneknél). g Gorun-i, /. tölgyfa. ( I Goruná-é, f. tölgyfa mag. Got-ţî, f. Goth. J Gotic-á, m. goth(i). Grabă, f. sietség, gyorsaság. Grabnic-ă, m. siető, gyors. S Grad-urï, f. fok, lépcső, í'; Graiű, f. beszéd, szó, nyelv. Grajd-iun, f. istálló, ól. Gramatic-ï, f. nyelvtanár. Gramatical-ă, m. nyelvtani. Gramatică-!, /. nyelvtan, y Gramaticesc-éscá, m. nyelvtani. Grangur-ï, f. sárga rigó. '. Granîţă-e, f. határ. Grapă-e, f. borona. Gogă-î Grijanie. 5 7 Grădea-ele, j. sövényvessző. Grădinar-!, /. kertész. Grădină-e, /. kert. Grádinarésá-e, f. kertészné. Grădinări-esc-it, i. kertészkedni. Grădinărie, f. kertészkedés. Grăi-esc-it, i. szólni, beszélni, kifejezni. Grăire, /. beszélés. Gráitor-óre, m. beszédes. Grămadă-dî, f. rakás. Grămăzue-î, /'. kis rakás. Granatir-ï, /. gránátos. Grăniţui-esc-it, i. határolni. Grăniţuire, f. határjelzés. Grăpa-at, /. boronálni. Grăscean-ă, m. kövérecske. Grăsime-!, f. kövérség. Grăsuleţ-âţă, m. kövérecske. Grăsuliu-e, m. húsos, lágy, kövérecske. Grăsun-!, /. süldő. Grătar-e, /. rostély. [mag. Grăunte-ţî, /. gabnaszem, vető Gráü-ne., f. buza. GréÇa-e, /. undor. Grebla-ez-at, i. gereblyélni. Greblă-e, /. gereblye. Grec-grécá, m. görög. Grecesc-éscá, m. görög. Grecesce, h. görögül. Grecia, /. Görögország. Grecoică-e, /. görögnő. Greluş-î, /. tücsök. Gresélá-elí, f. hiba, tévedés. Gresi-esc-it, i. hibázni, tévedni. Gras-ă, m. kövér. [kellem. Greţos-osă, m, undorító, Graţie, f. kegyelem, kecs, inger, :v Graţios-osă, m. kegyelmes ; kern esés, kellemes, Graur-ï, f. seregély. K Grăbi-esc-it, i. sietni, i Grăbire, f. sietés, gyorsaság. [hes. Greű-grea, m. nehéz, súlyos, ter- Greutate-ăţî, f. nehézség. Grier-ï, /. tücsök, prücsök. Grijanie,/, áldozás, úrvacsorát venni.

5 8 Grijă-î Haimana-ale. Grijă-î, f. gond, figyelem, bánat, ápolás. Griji-esoit, /. gondozni, gondoskodni ; a se, áldozni, urasztalához járulni. Grijire, /. gondozás, ápolás. Grijitor - őre, m. betegápoló, gondozó. [dós. Grijnic-ă, m. gondteljes, gon- Grindă-dî, /. gerenda. Grindeiü-e, /. gerendely. Grindină, f. jégeső. Gripă, f. náthaláz, náthahurut. Griş-urî, f. dara. Gropă-e, /. sír, verem, gödör. Groză-e, f. borzadály, ijedés. Groznic-ă, m. borzadályos, rettenetes, iszonyú. [högni. Grojoni-esc-it, i. röfögni, rö- Gropniţă-e, f. sírbolt. Gros-grósá, m:vastag, sűrű (tej); la céfá, vastagnyaku, akaratos ; la pungă, pénzes. Gros-uri, f. láncz (foglyoknál). Gros-şî, /. törzs, fatörzs. Grosime-!, f. vastagság. Grozav-ă, m. borzasztó. Grozăvie-i,/. rettenetesség, borzasztóság. Grumaz-ï, f. nyak. Gugoşă-e, f. = gogoşe, burgonya ; selyemhernyó bábja. Gugoman-ï, f. ostoba, hájfejii. Guguli-esc-it, i. kényesztetni; czirogatni, simogatni, dédelgetni. [tetés, simogatás. Gugulire,/.dédelgetés, kenyesz- Guiţa-ez-it, i. röfögni. Guler-e, /. gallér. Gunoi-esc-it, i. trágyázni. Gunoiu-óe, f. szemet, trágya. Guraliv-ă, m. szájas, lármázó, csevegő. Gură-î,/. száj ; nyilás ; mare, nagyszájú, lármázó ; slobodă, szabad szájú; ríului, a folyó szája, beszakadása, din, szóbeli; cu o gură, egyhangú. Gusgan-i,/. poczegér, patkány. Gust-uri, /. íz, ízlés ; fără, ízetlen. Gusta-at,?. ízlelni, kostolni. Gustare, f. ízlelés; reggelizés. Gustos-osă, ni. ízlelős, jóizfí. Guşat-ă, m. golyvás. Guşă-e, /. golyva. Gutuiü-e, f birsalmafa. Gutuie-!, /. birsalma. Guturaiü, /. nátha. Guvernanta-e, f. nevelőnő. Guvernor-ï, f. nevelő- Gût-urï, /. nyak. Gûtlej-urï, /. gége. Gútui-esc-it, i. nyakalni, nyakat szoritani ; verekedni. H. Ha! (kiáltás) ha! ah! j Haide, i. megyünk. Habar-ur!,/.gond,bánat; n am ; Haiduc-ï, /. hajdú, rendőri, nem bánom. j szolga; tolvaj. Hagiü-i, f. zárandok.! Haimana-ale, /. lézengő, kö- Haham-ï, /. főrábinus. j vezettipró, hordár..

Hain-ă, m. nyakas, önfejű. Haină-e, /. ruha öltöny. Halat-urî, /. házi ruha, sláfrok. Halcă-hălcî, /. rézgyűrű. Halviţă, f. hálvál (török sütemény, méz és lisztből). Ham-urï, f. hám. Hamal-i, f. hordár. Hambar-e, f. gabnás. Han-uri, f. vendéglő, korcsma. Hanger-e, /. tör, nagy kés. Hangiü-i, /. korcsmáros, vendéglős. Hap-urï, /. labdacs. Haraciü-í, /. (török) fejadó. Harfă-e, f. hárfa. Harnic-a, m. ügyes, képes, derék, szorgalmas. Hărnicie,/, képesség, ügyesség. Harta-e, f. térkép. Hasnă-ale, /. pénztár, kincs. Hatîr-urï, f. kedvezmény, szivesség. Haz-urï, /. tréfa, plăcere. Hădărăii-ă!, f. virşa, varsa, topagató. Hăciug-ge,/. ostormén. [rogni. Hărăi-esc-it, i. kurjantani, mo- Haraitóre-orí, /. kelepcze. Hărciog-gî, f. hörcsög, [bér. Hărdău-ae, /. hordó, kád, cse- Hărezi-esc-it, i hagyományozni, ajándékozni. Hartie-i, f. papir. Hârtiuţă-e,/. papirdarabocska. Hăţ-uri, f. gyeplő. Hăţiş-urî, f. csalit, kiserdő. Hăţăi-esc-it, i. a gyeplőt kezelni, rángatni. Helesteü-eie, /. tó, halasztó. Hemeiu-urí, /. komló. Herestreü-éué, /. fürészmalom. Hain-ă Husar-î. 5 9 Herghelie-i, f. ménes. Herleţ-e, f. ásó. [kös, titkos. Himeric-ä, m. képzelődő, tücs- Himeră-e, f. agyrém, tücsök. Himic-ă, /. vegytani. Himie, /. vegytan. Hirotonie, / papi felszentelés. Hirotoni-it, i. felszentelni. Hirurg-gi, f. sebész. Hîd-ă, m. csúnya, csúf. Hîrb-urï, /. cserép. Hírbui-esc-it, i. törni,összetörni. Hîrcă-e, /. koponya. Hodorog-óge, f csevegő ; gyenge edény. [csogni. Hodorogi-esc-it, i. csevegni, lo- Hoit-urí, / dög. Hohot-urï, /. nevetés, hahota. Hohoi-esc-it, i. hahotázni. Hoţ-hoţă, /. tolvaj, zsebelő. Hoţesc-éscá, m. tolvajló. Hoţie-i, /. tolvajlás. [tokról. Hrană-î, /. táplálék, koszt (álla- Hrănitor-ore, m. tápláló. Hrăni-esc-it, i. táplálni, fentartani. Hrănire, f táplálás, jóllakás. Hrăpi-esc-it, i. rabolni, megragadni, elragadni. Hrean, /. torma. Hrisov-óve, /. okmány. Huiet-urï, /. kurjantás. Hulă-e, /. gunyolás, csúfság. Huli-esc-it,í. korholni, gúnyolni, gyalázni. Hulire, /. ócsárolás. Humă,/, agyagföld, sárga föld; meszes fejér föld. [goly- Hurez = huhurez, /. füles ba- Hurlup-ï, /. korai elszáradt szilva. Husar-ï, / huszár.

6 0 Iad-urî Imn-urï. Iad-urï, /. pokol, alsó világ. Iară, h. ismét. Iarmaroc-óce,/. országos vásár. Iarnă-iernî, f. tél. Iasmă-esme, /. tünemény, kisértet, árnyék. Iasomie-i, f. jázmin. Iatac-ce, f. hálószoba. Iatagan-e, f. övkés, (albán). Iaz-urï, f malom árok, állóvíz, vizárok. Iarna-e, f. tél. Ibîncă-ce, f nyeregpárna. Ibovnic-ă, f. szerető. Ibric-ï, f. kanta, öntöző ; tál (fémből) ; de spălat, mosdótál. Ibrisin, f. facsart selyem, varróselyem. Ic-uri, /. ék. Ichtiologie, f. haltan, a halókról szóló tudomány. Icni-esc-it, i. fuladni, hányni ; hányási erőlködés, lenire, f. hányás, fuladás. Icnitură-î, f. hányás. Iconă-e, f. kép, széntkép. Iconar-ï, f. képárus, képfestő. Iconografie-i, f. képleirás. Iconolatrie, f. képimádás. Iconolatru-i, /. képimádó. Iconologie-i, /. képtan. Icră-e, f. haltojas, ikra. Ideal-ă, m. eszményi, képzelődő. Ideal-uri, /. eszmény, előkép. Idee-ï, f. eszme, fogalom. Ideologic-ï, f. eszmetan. Idila-e, /. pásztordal. Idiom-uri, f. tájszólás. I Idiotism, /. ostobaság, nyelvsajátság. Idol-ï, /. pogány isten, bálvány. Idolatrie, f. bálványozás. Idolatru-i, /. bálványimádó. Idrogen, /. köneny. Idrograf-ï, f. vizleiró. Idrologie, /. viztan. Idrometru, f. vízmérő. Idropică, f. vizkórság. Idropicus-ă, m. vizkóros. Ierarchie-ă, m. egyházkormányzási. Ierarchie, /. egyházi kormány. Ieri, h. tegnap. Iérnâ-ï, tél. Ierna-ez-at,?. kitelelni. Iernat-url, /. kitelelés. Iernos-ósá, m. téli, hideg. Ierta-at, i. bocsátani, igazolni, engedni. Iertare-ărî, /. bocsánat. Iertăciune-î, f. bocsánat, cu, engedelemmel. Iertător-ore, m. bocsátó. Igienă, /. egészségtan. Igienic-ă, m. egészségtani. Igumen-ï, /. apát. Igumenie, /. apátság. Iler-e, /. apró himlő, vörheny. Ilot-ţî, /. helóta, rabszolga. Imamea-ele, f. török pipa szipkája. Iman-ï, f. imán, török pap. Imita-ez-at, i. utánozni. Imitare-ărî, f. ) Imitator-Ï, f. ) utanzas Imitaţie-ţiî, f. utánzó. Imn-urï, dicsérő dal.

Imosélâ-elï, /. piszok, sár. Important-á, m. fontos. Importanţă-e,/. fontosság jelen- I tőség, határ. Import-urï, f. \,,, Importaţie-i, /. / In-urï, f. len ; selbatic, vad len ; de baltă, gyopár, farkkoró. Inar-ï, f. lenáruló, lentermelő, leniparos. Indrisaim, f. gólyaorr, gerely. Inel-e, f. gyűrű. [áruló. Inelar-í, f. gyürügyáros, gyürü- Inima-ï, f. szív. kedély, érzület. Inchisitor-ï, /. inquisitor. Inchisiţie, /. vizsgálat. Insista-at, i. sürgetni. Inspecta-ez-at, i. felügyelni. Inspector-ï, f felügyelő. Interes-uri, f. érdek, kamat, részvét, önhaszon. Interesa-ez-at, i. érdekelni. Interesant-a, m. érdekes. Interesat-ă, m. érdekelt. Interjecţie-iune, f indulatszó. Intriga-ez-at, i. ármánykodni. Intrigă-!, f. ármány, intrika. Intrigant-ă, m. ármánykodó. Iobagiü-i, f. jobbágy. Iobăgie-!, f. jobbágyság, szolgaság. Ionic-ă, m. joniai; architectură, joniai építészet. Ipángea-ele,/. csuklyás köpeny. Iperbolă-e, f nagyítás. Iperbolic-ă, m. nagyitó. [ság. Ipocrisie, f. képmutatás, álnok- Ipocrit-ţî, f. képmutató, álnok. Ipohondric-ă, m. lépkóros. Ipohondrie, f. lépkór, hypo-! chondria. Imoséîâ-elï Isgoni-esc-it. 61 Ipotenusa-e, f. átfogó. Ipotetic-ă, m. feltételes. Ipoteză-e, f feltevés. Ipotipos-urï, f. szófestés, festői leírás. Ipsomă-e, /. lágy kenyér. Ireü-eï, /. heréit kos. Isbavă-ăvî, /. mentés, megszabadulás, menekvés. Isbăvi-esc-it, i. szabaditni, menteni, a se, szabadulni. Isbăvire, /. szabaditás, szabadulás. Isbândă-e, f. siker, szerencsés kimenetel. Isbandi-esc-it, i. sikerülni. Isbélá-el!, f. támadás, roham, összetalákozás, lökés. Isbi-esc-it, i. támadni, ütni, lökni. Isbucni-esc-it, i. kitörni, szétpatanni. Isbucnire, /. kitörés. Isbucnitură-î, /. kitörés. Isbuti-esc-it, i. sikerülni, keresztül vinni, esni. Isbutire-ï, /. siker, szerencsés kimenetel. Iscăli-esc-it, i. aláírni. Iscălire-î, f. aláírás. Iscălit-ă, m. aláirt. Iscălitor-ore, m. aláíró. Iscălitură-!, /. aláírás. Iscodă-e, f. kém, leső. Iscodi-esc-it, i. kikutatni, kémlelni. Iscusi-esc-it,i.ügyes lenni,ügyességet szerezni. [ság. Iscusinţă-e, f. ügyesség, ravasz- Iscusit-ă, m. ügyes. Isgóná-e, /. kergetés, hajtás. Isgoni-esc-it, i. kergetni, hajtani.

6 2 Isgonit-ă ImblâiKlire. Isgonit-ă, m. elkergetett. Isgonitor-óre, m. kergető. Islaz-urî, /. legelő. Ismă-e, /. menta; piperată, borsmenta; créçâ, fodarmenta. Ismene, /. gatya. [újra. Isnovă, h. ismét; de-, ismét, Ispas-urî, f. áldozó csütörtök; Kristus menybemeneteli ünnep. Ispită-e, /. kisértet. Ispiti-esc-it, i. kisérteni, megvizsgálni. Ispitire, /. kisértetés. lspravă-e, f. kimenetel, siker, eredmény ; fără, eredmény nélkül, om de, megbízható, derék ember. Isprăvire, /. teljesítés, végzés. Ispravnic-ï, főfelügyelő. Isteţ-âţă, in. éleseszű, bátor, nagyzó. [esség, bátorság. Isteţime*!, f éleseszüség, ügy- Istm-urï, /.földszoros, földnyelv. Istovi-esc-it, f. folyósítani, igazítani, kiegyenlíteni. Istovire, f. leszámolás, kiegyenlítés. Isvod-óde,/.minta, alak, eredet. Isvodi-esc-it, i. kitalálni, felfedezni, kigondolni. Isvodire, f. eredés, származás. Isvor-óre, f. forrás. Isvoras-se, kis forrás. Isvori-esc-it, i. eredni, kiforrni, kibugyogni. Işlic-cî, /. magas bárány sapka, kucsma. lubeţ-âţă, m. szerelmes. Iubi-esc-it. i. szeretni. Iubire, /. szeretet, szerelem. Iubit-ă, m. szeretett. Iubitor-óre, m. szerető. Iuncăr-î, f. junker, fiatal aristocrata. Iute, h. hamar, gyors. Iuţdlă-elî, f. gyorsaság. Iuţime, f. gyorsaság. Ivélá-eli, f. előtíinés; ese la, napvilágra kerül. Ivi-esc-it, i. előtűnni, előfordulni. Ivire, f. tünemény, előállás. Imbarca-ez-at, i. hajóra szállni. Imbalega-at, i. trágyázni, trágyával bepiszkolni. Imbărbăta-ez-at, i. felbátoritni ; a se, felbátorodni. Imbelsuga-at, i. bőséggel ellátni. Imbelsugare, f. bőség, gazdagság, teljesség. Imbëta-at, i. a se, részegeskedni, ittasodni. Imbëtare-àrï, f. részegség, részegedés. Imbëtat-à, m. részeg, ittas. Imbétator-óre, m. szédítő, bóditó. Imbëtrâni-esc-it, i. megöregedni. îmbëtrânire, f. megvénülés. Imbia-at, i. kínálni, buzditni. Imbina-at, i. egyesíteni, összetenni (kéttárgyas). Imblăni-esc-it, i. bundával bélelni, bevonni. Imblăti-esc-it, i. csépelni. îmblătire /. cséplés. Imblătitor-i, f. cséplő. Imblândi-esc-it, i szelídíteni, csendesíteni. Imblándire, f. szelidités.

îmboboei-esc-it împerat-ţî. 6 3 îmboboci-esc-it,?. rügyezni, îmbogăţire,/, gazdagodás, gazdagítás. îmbogăţi-esc-it, i. gazdagítani, îmboldi-esc-it, i. ösztönözni, sarkalni, serkenteni, îmboldire, /. ösztönzés. [ni. îmbolnăvi-esc-it,?. betegeskedîmbrăca-at,?. öltözni, Öltöztetni ; a se, öltözkedni. îmbrăcat-ă, m. öltözött, öltözkedett, öltöztetett, îmbrăcăment-minte, /. öltöny, ruha, ruhadarab, îmbrăţişa-ez-at, i. ölelni ; a se, ölelkezni. [zés. îmbrăţişare, /. ölelés, ölelkeîmbrobodi-esc-it, i. fejét, be- [a kötni, kendővel, jmbuca-at, i. harapni, falatozni. Imbucătură-î, /. harapás, falat, falatozás. Imbufna-ez-at, i. a se, da- : a czolni, duzzogni. Imbuiba-ez-at, i. tömni, tűitőlteni, telitni. îmbuibare-ărî, /. táltömés, îmbulzélâ-elï, f. tollongás, tollakodás. Imbulzire-i, f. tolakodás, to- A longás. Imbuna-ez-at, i. csillapitni, megszeliditni; a se, megsze- A üdülni. Imbunătăţi-esc-it, i. javitni; a se, javulni. Imbunătăţire-î, /. javítás, ja- A vulás. Jmmormênta-ez-at, i. eltemetni. Immormentare-ări, /. temetés. Immormentátor-óre, m. sirásó. Immuguri-esc-it, i. rügyezni. Immuia-at, i. lágyítani, megnedvesitni; a se, gyengülni, lágyulni, engedni. Immulţi-esc-it, i. szorozni, gyarapitnijase, gyarapodni. Immulţit-ă, m. sokszorozott, gyarapítóit. Immuldtor-óre, m. sokszorozó, Impăca-at, i. f. kibékitni ; a se, kibékülni, engesztelődni. Impăcare-ărî, f. kibékités, kibékülés, ldengesztelődés. Impăcător-ore, m. kibékítő, engesztelődé. Impăciui-esc-it, i. kibékíteni ; a se, kibékülni. Impăciuire-î, /. kibékülés. Impáciuitor-óre, m. kibékítő, kiengesztelödő. Impărechere-î, f. párosodás. Impărechia-ez-at, i. párosítani, Impărtăşi-esc-it, i. résztvenni, részesitni, közleni, részesülni. [lés. Impărtăşire-î,/. részesülés, köz- Impărţi-esc-it, i. osztani. împărţire-i, /. osztás. Impărţitor-ore, m. osztó. Impătra-ez-at, i. négyezni. Impeliţa-ez-at, i. a se, megbőrösödni, megtestesülni. Impeliţat-ă, m. megtestesült. Impena-ez-at, i. beékelni, a se, felczifrázni, felékesiteni. Impenat-ă, m. feltollasodott, felczifrázott. mpestriţa-ez-at, i. tarkázni. împestriţat-ă, ni. tarkázott. Impetica-at, i. foldozni, darabolni. [bolás. Impeticare, /. foltozás, dara- Imp0rat-ţî, /. császár.

6 4 împërâtésa-e împrumutare-ărî. împërâtésâ-e f. császárné, împërâtesc-éscâ, m. császári, împërad-esc-it, i. uralkodni, împërâde-i, /. uralkodás ; császárság. împïedeca-at, i. megakadályozni, meggátolni, lezárni (a kereket). Impiedecátóre - őri, /. akadályozó, alabor. Impietri-esc-it, i. a se, meg- kövesitni, megkövesedni, megmerevedni. împïetrire-ï, /. megkövesülés, megmerevedés. lmpietrit-a, m. megkövesült. Împîezişa-ez-at, i. lejtőssé tenni, oldalvást futni. Impila-ez-at, i. kényszeríteni, kényszert alkalmazni, nyomni, sújtani. ímpilátor-óre, m. kényuri, nyomasztó, sújtó. Impinge-ns, i. lökni, taszigálni. Implé-ut, i. tölteni, împleti-esc-it,?. fonni, kötni, împletire, /. fonás, kötés. Ímpletitor-óre, m. fonó. Impletitură-î, f. fonás, kötés, împlëtura-ï, /. töltés. Implini-esc-it, i. teljesíteni, kiegészíteni, a se, teljesülni, împlinire-ï, /. teljesülés, teljesítés. împodobi - esc - it, i. díszíteni, szépíteni, czifritani. împodobire, /. díszítés, împopora-ez-at, i. benépesitni ; a se, népesedni, népesülni. împoporare-ărî, f. benépesítés, népesedés. împotrivă, v. ellen; k. ellenben, împotrivi-esc-it, i. a se,ellentállani, fellázadni, feleselni, împotrivire-!, /. ellentállás, feleselés. Impotrivnic-a, m. ellenséges, împovăra-ez-at, i. megterhelni, megnehezitni. împovărare, /. megterhelés, nyomás. Imprăschia-ez-at,?. elszórni, împrăschiare, f. elszórás, széjjelhintés. împrăschietor-ore, m. pazarló, elszóró. împrejur, h. körül, körülbelül ; tăere, f. körülmetélés. Imprejur-urí, f. környék, împrejura-at, i. körülvenni, körülzárni, ostromolni. Împrejurare-ărî, /. körülmény, împresura - at, i. elhalmozni, körülzárni, ostromolni, împresurare-ărî, /. elhalmozás, ostromlás. Impresurátor-óre, m. ostromló, ímpreuna-at, i. egyesíteni, összegyűjteni ; a se, összekelni, împreunare,/, egyesítés, összegyűjtés, összekelés. împreună, h. együtt, együttesen, împrïetini-esc-it, «összebarát kozni. [zás împrïetinire-ï, /. összebarátko Improspëta-ez-at, i. felfrisiteni Improspëtare-àrï, /. felfizetés Improtivi = împotrivi. Improtivnic-ă = împotrivnic. împrumut, h. kölcsönképen. Imprumut-urï, f. kölcsön. Iprumuta-at,?. kölcsönözni, împrumutare-ărî, f. kölcsönzés

împrumutător-ore încărca-at. 6 5 Ímprumutátor-óre,m.kölcsönző. Impune-us, i. rákényszeríteni, megterhelni, meghagyni. Împungaciu-ce m. döfös, szűrös, împungător - őre, m. döfös, szűrös. Impunge-ns,?. döfni, szúrni. Impungere-í, /. döfés, szúrás, împunsătură-î,/. döfés, szúrás. Imputa-ez-at, i. szemrehányást tenni, hibáztatni. împuternici-esc-it,f.felhatalmazni ; a se, hatalmassá lenni, împuternicire-!, /.felhatalmazás, împuternicit-ă, m. felhatalmazott. împuţi-esc-it, i. megbüdösődni, poshadni. [hadás. împuţiciune, /. büdösség, posîmpuţina-ez-at, i. megkevésbiteni; a se, kevésbülni, a fogyni. împuţinare, /. kevésbités. Impuţire-î, /. büdösség, poshadás. împuşca-at, i. lőni, kisütni, (a puskát). împuşcare-ărî, /. lövés, împuşcătură-!, /. lövés. Ín v. ba; be; bán, ben, în şcolă, az iskolában, az iskolába, înacri-esc-it, i. savanyítani ; a se, megsavanyódni. înainta-ez-at, i. haladni, előre menni. înaintare-ărî, /. haladás, eló'- menetel. înainte, h. elől, elé, előtt; cél de, az első, az előlálló. Inait, h. magasan, înalt-ă, m. magas. înamora-ez-at, i. a se, szerelmes lenni, belészeretni. Inamorat-ă, m. szerelmes. Inamorezat-ă, m. szerelmes. Inapoï, h. vissza, hátra, înapoia-ez-at, i. visszaadni, visszaküldeni, viszonozni ; hátrafelé menni, hanyatlani. înapoiere-!,/, hanyatlás, visszaesés. inarma-ez-at, i. felfegyverkezni. Inarmare-ar!,/. felfegyverkezés, înavuţi-esc-it, i. gazdagitni ; a se, meggazdagodni. Inălţa-at, /.magasztalni, emelni, înălţare - ărî, /. magasztalás, emelés. înălţime-!, /. magasság, înăspri-esc-it, i. szigorítani erősíteni. Incai, h. legalább. [bán. In cap, h. éppen, kerekszám- Incă, k. még. Încăîdi-esc-it, i. melegitni, fütni, meggyuladni. [gités. încăldire, /. fűtés, megmeleîncăleca-at,?*. lóra ülni, felülni, încălecare, /. lóra felülés, lovaglás. încălţa-at, i. czipőt felhúzni, harisnyát felhúzni, bocskort kötni lábára, încălţăminte, /. lábbeli. Incăpăstra-ez-at, i. kötőféket tenni, feltenni. Íncápé-ut, beférni, încăpere-!, /. helyiség, szoba. Incăputa-at, i. fejelni (czipőt). încărbuni-esc-it, i. szenesitni. încărbunire, /. szenesedés, încărca-at, i. felrakni, megterhelni, tölteni.

66 încărcare-ăr! încredere. încărcare-ărî, /. felrakás, încărcătură-!, /. felrakás, încătărămă-at, i. becsatolni, ïncânta-at, megbájolni, megbűvölni. Íncantare/.megbűvölés bájolás. încântător-ore, m. bűvölő, bá- joló. [bitni. încârliga-at, i. horgolni, gör- Incât, h. a mennyiben, încenuşa-ez-at, i. behamuzni, elvamvazni. încenuşare-ărî, /. beliamuzás, leégetés, hamuvá tevés, începător-ore, m. kezdő, începe-ut, i. kezdeni, megkezdeni. începere,/, kezdés, megkezdés. Inceput-urí, /. kezdet, eredet. Incerca-at,?. kisérleni, próbálni, kisérteni, tapasztalni, încercare-ârï, /. kísérlet, încercat-ă m. megkisért. Incet, h. lassan, csendesen. Inceta-ez-at,?. megszűnni, beszüntetni, megszakitani, félbeszakítani. [lés. încetare-ărî, /. szünet, szünete- Incetinel = încet, lassan. Incheia-at, /bezárni, befejezni, încheiere, /. befejezés, încheietură-!, /. Ízület, csukló. Inchina-at, i. ajánlani, imádni, tisztelni. [üdvözlés, închinare, /. hajlás, imádas, închinăciune-!, f. meghajlás, üdvözlet, imádás. închipui-esc-it, i. képzelni, kigondolni. închipuire-!,/, képzelődés, képzelő tehetség. Ínchiria-ez-at, i. bérelni. închiriat-ă, m. bérelt, închis-ă, m. bezárt ; sötét (színekről). Inchisóre-or!, /. fogság. Incingátóre-ori, /. öv, övező, încinge-ns, i. övezni, derekat kötni. încleşta-ez-at, i. a se megmerevedni, megzárkozni, zárulni. Íncóce-mcóc!, h. ide. încolăci-esc-it, i. tekerni, görbitni ; a se -, görbülni keresztbe tett lábakkal leülni, încolăcire, /. görbülés, tekerés. încolo, h. oda, arrafelé. Incolţi-esc-it, i. marni ; csírázni. Incolţire-î, /. marás ; csírázás, încolţura-ez-at, i. kihegyezni, harapni. Inconjura-at, i. körülvenni, körülfogni, ostromolni, înconjurare-ărî, /. körűlvevés. înconjurat-ă m. körülvett, înconjurător-ore, m. körülvevő, încontra, h. ellenben, ellentétben, az ellen. Incorda-ez-at,?. feszíteni ; a se, feszülni. încornorat - ă, m. szarvakkal ellátott, szarvas, încorona-ez-at, i. megkoronázni. încoronare-ărî, /, koronázás, încotro? h. merre, mely irányban? n am încotro, nem tehetek másként, încovăi-esc-it,?. hajlítani, görbítni, tekerni. încovriga-at, i. görbítni, tekerni, forgatni. încrede-dut, i. bízni, megbízni, încredere, /. megbízás.

Incredinţa-ez-at, i. megbízni, I îndeletnicire, f. foglalkozás. rábízni, biztosítani; a se,! îndelung, /?. hosszas ideig. eljegyeztetni magát. Indelunga-at,?. hosszabbítani, Incredinţare-ărî, f. eljegyzés, îndemână, h. kényelmes, la, megbízatás, bizonyosodás. kézügyben. [tés. Incremeni-esc-it, i. megmere- Ïndemn-urï, f. buzdítás, síirgeţ ved ni, bámulni, încremenire, f. rémülés, megmerevedés. încreţi-esc-it, i. fodrozni, kondoritani, ránczolni ; a se,rán- a ez o sód ni. Increţire, f. fodrás, ránczolás. îndemna-at,?. buzditni, sür Increţitură-î, f. ráncz, fodor. Incrucisa-ez-at,?. keresztezni, keresztet vetni. íncrunta-ez-at, i. vérbe mártani, vérengzeni, mérgesen nézni. Incuia-at, i. zárni, bezárni. Incuiba-ez-at, i. a se, befészkelni, befészkelődni. Inciűere-i, f. bezárás. Incuietóre-ori, f. zár. lncumeta-ez-at,?. a se, merni, bátorkodni. Incurca-at, i. összezavarni; a se, összezavarodni. Incurcare-ărî, f. összezavarás, ' bonyolodás, összekuszálás. Incurcat-a, m. zavart, bonyo- A lódott. [lódás. Incurcătură-î,. f. zavar, bonyo- Indată, h. rögtön, azonnal. Indatora-ez-at,?. lekötelezni ; I adósságba merülni. [ség. Jndatorare-ărî, f. lekötelezett- Indelete, la îndelete, h. kézügy-! ben; mai, kényelemmel. Indeletnici-esc-it, i. a se, I foglálkoztatni, ; gyakorolni. încredinţa-ez--at îndoire. foglalkozni, 6 7 getni, felbátoritni. îndemnare-ărî, f. buzdítás, sürgetés, felbátoritás. Indeplini-esc-it,?. teljesíteni, îndeplinire, /. teljesítés. Indeplinitor-óre, m. végrehajtó, teljesítő.. îndesa-at, i. nyomni, sajtolni, préselni ; a se, tolakodni. Ïndesare-arï, f. nyomás, tolakodás. îndesat-ă, m. nyomott, erős, köpezös, tömör, îndeséla-elï, f. tolakodás. Índesérá, h. estefelé, îndesi = îndesa-at,?. nyomni, îndestul = destul, /?. elég. îndestula-ez-at,?. megelégedni, îndestulare, f. megelégedés, îndeşert, h. hiába, való. îndërêpt, h. hátul, vissza, îndërëpnic-à, m. daezos. Îndërëpnîci-esc-it, i. daczolni, ellentállani. îndërëpnicie-i, f. daczolás. Indobitoci-esc-it, i. buta lenni ; a se, megbutiîlni. îndobitocire-irï, f. megbutiîlàs. îndoélâ-elï, f. kételkedés, bizonytalanság, határozatlan- ságîndoi - esc-it,?. kétszeresitni ; hajlitni ; a se, kételkedni, îndoire, /. kétszerezés, kételkedés.

68 îndoit-ă înfiorător-ore. Indoit-ă, m. dupla, kétszeres, índura-at, i. kitartani ; a se, összehajtott, kétes. irgalmazni. [ság. Indopa-at, i. tömni, betömni, IIndurare, f. kitartás, irgalmasîndopare-ărî, /. tömés, în doué, sz. ketté. Iîndurător-ore, m. kitartó, irgalmas. lndoiosa-ez-at,?. megilletődni, j Indeci-esc-it, i. tizszeresitni. meghatni. îndoioşare, /. megilletődés, haîndrăci-esc-it, i. ördöggé lenni. Indrăcire-î, /'.őrültség, dühösség. índragi-esc-it, i. megkedvelni, megszeretni, szerelmes lenni, îndrăgire-î, /. megkedvelés, belészeretés. îndrăgit-ă,??i. megszeretett, megkedvelt. îndrasnéla-elï, /. bátorság, merészség, vakmerőség, îndrăsneţ - éça, m. vakmerő, vállalkozó. îndrăsni-esc-it, merészelni, bátorkodni. índrepta-ez-at, i. javitni, iga- zitni, egyenesitni, utasitani ; a se, javulni egyenesedni. Indreptare-ărî, /. igazítás, javítás, irányítás. îndreptător - óre, m. igazitó, javító. Indulci-esc-it,?. édesgetni, enyhíteni. [getés. îndulcire-ï, f. enyhítés, édes- Indulcitor-óre, m. édesgető, índumnedei-esc-it, i. isteniteni, megisteniteni. îndupleca-at, i. rábeszélni, meggyőzni, rábírni ; a se, meggyőződni. înduplecare-ărî, /. rábirás, rábeszélés, indítás, înduplecător - óre, m. rábíró, indító. [tás. i Indëcit-â, m. tízszeres. IIndécit, h. tízszeresen. IInfăina-ez-at, i. belisztezni. IÎnfăinare-ărî, f belisztezés. ; Infăinoşa-ez-at, i. lisztté lenni, tenni. IInfăşa-at, i. bepólyázni, i înfăşura-at,?. becsomagolni, betakarni, beburkolni. Iînfăşurare-ări, f. beburkolás. ]înfăţoşa - ez - a.t, i. előállítani, megjelenni, szembe állítani. înfăţoşare-ărî, f. megjelenés, jelentkezés ; előállítás, előmutatás. Infiera-ez-at,?. bélyegezni, vasba verni. [sál.)!infierătură-î,/'. bélyegezés (vas- ;înfierbênta-ez-at,?. tiizesiteni, hevíteni, forrósitni, a se, felhevulni, felforrni, meg- ; tüzesedni. înfierbentare-ărî,/. forróságiás, felhevűlés. ínfige-ipt, i. beékelni, feszíteni. înfiinţa-ez-at, i. létesíteni, alapítani, állítani. Infiinţare-ărî, f. létesítés, felállítás, megállapítás. în fiinţă, h. valóban, valóságosan. ínfiora-ez-at, i. megborzadni, reszketni. înfiorare-ărî, f. borzadály. ínfiorátor-óre, m. borzadályos, rettentő.

înfipt-ă îngrămădi-esc-it. 69 înfipt-ă, m. beékelt, ráfeszitett. inflăcăra-ez-at, i. megyulasztani, lobogtatni. Inflori-esc-it, kivirágozni, virágozni. înflorire-!, f. virágzás. Infoca-at,?. feltüzelni ; lelkesitni ; a se, lelkeslűni felbevfílni. (lievűlés. înfocare-ărî, f. feltüzelés felînfricoşa-ez-at, i. félemliteni, megijedni. Infunda-at,?. betömni, bedugni; a se, bedugulni, înfundătură - ï, f. bedugulás, mélyedés, árok. înfuria-ez-at, i. diihösködni, dühbe ejteni. Infuriat-ă, m. dühös. Íngáduélá-eli, f. engedelem, tűrés, várakozás, îngădui-esc-it, i. engedni, megtűrni, várni. (rés. îngăduire-î, f. megengedés, tü- Înfricoşare - ári, f. félemlités, îngălbini-esc-it, i. sárgára festeni ; a se, sárgulni, ijédelem, aggodalom ; fenyegetés. îngalbinire-ï, f. sárgára festés, Infricoşat-ă, m. rettentő, borzasztó; b. igen, nagyon. sárgul ás, sárgaság. Ingălbinit-ă, ni. sárga, sápadt. Infrumseţa-ez-at, i. szépíteni, Ingána-at, i. kigunyolni, arcz- ' dísziteni ; a se, szépülni, fintorgatni. magát czifritani. îngânare-ărî,/. kigúnyolás, arcz- Infrumseţare - ărî, f. díszítés, tintorgatás. szépítés, czifritás. îngânfa-ez-at, i. gőgös lennie Infrundi-esc-it, i. kilevelezni, felfuvalkodni. levelet hajtani, lombot kapni, jnfrundit-ă, ni. leveles, lombos, îngânfare-arï, f. gőg, felfuvalkodás, fenhéjazóság. înfrunta - a t, i. megdorgálni, îngenunchere-!, f. térdelés. feddni ; daczolni. íngenunchia-at, i. térdelni. înfruntare-ári, f. dorgálás, da- Inger-!, f. angyal. czolás, támadás, înfrăţi - esc - it,?. testvérisitni, Ingeresc-éscá, m. angyali. Inghieţa-at, i. fagyni. a se, testvérisűlni. Inghieţat-ă, m. fagyott. înfrăţire-!, f. testvérisűiés. Inghieţată, /. fagylalt. înfrânge-ns, i. hajlítani, meggyőzni, ; Inghimpa-at, i. megszűrni. törni, áthágni. înghiţi-it, i. lenyalni, [deklő. Infrena-ez-at, i. fékezni, visszatartani, ; Inghiţitore-orî, f. garat, nyel- mérsékelni, szelidi-! înghiţitură-!, f. nyelés, falat. A teni. Infrénare-ár!, /. felfékezés (a IIngloda-at,?. iszaposódni, sárral bepiszkitni, sárba alámerülni. ; lónak) felkantározás, mér- Ingrădi-esc-it, i. bekeríteni, A séklés. Infumura-ez-at i. füstölődni ; îngrădire-!, f. bekerítés. Ingrămădi-esc-it, i. összehal- I képzelődni, fenhejázni. I mozni.

70 îngrămădire-î înnoire-!. îngrămădire-!, /".összehalmozás. îngrăşa-at, i. hizni, meghízni ; hizlalni. îngrăşat-ă, m. hizott, hizlalt, îngrăşătură, f. hizás, hizlulás ; trágya. îngreţoşa-ez-at,?. undoritni ; a se, undorodni, îngreuia-ez-at, i. f megnehezi- A \ teni, megíngreuna-ez-at, i. (terhelni, îngreunare-ăr!,/. megnehezítés. megterhelés. [aggódni. lngrija-ez-at,?. gondoskodni, Ingrijare-ărî, /. gondozás, előrelátás, gondviselés. Ingrijitor-óre, m. gondoskodó, felügyelő, őrködő. Ingropa-at, i. temetni, îngropare, /. temetés, îngropăciune-!, /. temetés. Ingrosa-at,?. vastagítni ; a se, vastagodni. Ingrosare, f. vastagodás, îngrozi-esc-it, i. rettenteni; a se, megrettenni, megborzadni. îngrozire-!, f. megborzadás. Ingrozitor-óre, m. borzasztó, înhăma - ez - at, i. behámozni, hámba befogni. Inhămare-ărî, f. behámazás. înhăţa-ez-at, i. hurokra kerülni, megfogni, megcsípni, în jós, /?. lent, lefelé. Injosi-esc-it, lealacsonyítani, înjosire-!, /. lealacsonyitás. ïnjuga-at, i. befogni a járomba, leigázni. ïnjumëtâçi-esc-it,?. felezni, înjunghia-at, i. megszűrni, keresztül szúrni, leőlni. înjura-at, i. szidni, szitkozódni, înjurător-ore, m. ocsárló, szitkozódó. înjurătură-!, f. szitkozódás. înlăptoşa-ez-at,?. a se, tejet kapni, tejes lenni, înlărgi-esc-it, i. tágitni, tágulni, înlăuntru, h. benn, bent, belé. Inlemni-esc-it, i. megfásitni ; megmerevedni (félelemben), înlemnire-ï, f. megfasitás ; megmerevedés, megdermedés. înlesni-esc-it, i. könnyíteni ; a se,megkönnyülni, olcsulni. înlesnire-!,/.könnyítés, olcsulás. Ínlesnitor-óre, m. könnyítő. In loc, h. a helyett, înlumina-ez-at,?. világitni, megvilágitni. ïnlungi-esc-it, hosszabbítani ; a se, meghosszabbodni. Inmiit-ă, m. ezerszeres. Innădi-esc-it, i. összefűzni, înnăditură-î, /. pótlás, hozzáadás, fűzés. Innărăvi - esc - it, i. összeférni, összeszokni, összesimulni; elkényesztetni. Innărăvit-ă, m. összesimult, elkényesztetett. înnebuni-esc-it, i. megbolondulni, megbolonditni ; téboly lenni. înnebunire-ï, f. megbolondulás. Inneca-at,?. fuladni, befuladni. Innecăcios-osă, m. fulasztó. ïnnegri-esc-it, megfeketítni ; a a se, mégfeketedni. Ínnoda-at, í. bekötni, újítani, megú înnoi-esc-it, jítani. înnoire-!, /. újítás.

Innoitor-óre - ínsufletire-í. 71 Innoitor-óre, m. ujitó. Innomoli-esc-it, i. sárban fe-,a trengeni ; a se, besározni, lnnopta-ez-at, éjjelezni ; a se, éjjelre elkésni, [borulni. Innora-ez-at,?. a se, be- Innorat-ă, m. beborulva. Innoroi-esc-it,?. bepiszkitni sárral; a se, eliszaposodni. Innot, f. úszás; a trece cu, átúszni. Innota-at, i. úszni. Innotare-ărî, f. úszás. Inparte, k. részint, különben, înrădăcina-ez-at,?. ; a se, begyökerezni, gyökeret verni. Inrădăcinare-ărî, f. begyökerezés. [begyökerezve), lnrădăcinat-ă, m. begyökerezett Inrări-esc-it, i. ritkitni, ritkulni. Inrărire-î, f. ritkítás. Inrăutăţi-esc-it, i. megroszabbitani, roszszá tenni. Inríuri-esc-it.?. befolyni, befolyást gyakorolni. Inrîurire-ï, f. befolyás. Insă, k. de, pedig, hanem, különben. Insă-mî-ţî-şî ; însé-ne-vë-sï, magam, magad, maga, magunk, magatokjuk (nőnemben). Insănătoşa-ez-at, i. ; a se, a meggyógyulni. Insănătoşare-ări, f meggyóa gyulás. [nyozni. Insăpuni - esc - it, i. beszappa- Insăpunire-î, f. beszappanyozás. Insărăci-esc-it, elszegényedni. Jnsărăcire-î, f. elszegényedés. Insărcina-ez-at, i. megterhelni, înscăuna - ez - at,?. bevezetni,, széket elfoglalni. Inscorţi-esc-it, i. ; a se, bekérgesedni. In scorţoşa-e z -a t, i. ; a se, bekérgesedni. [felírni. Inscrie-is, i. beírni, beíratni, Inscris-ur!,/. irás, Írott okmány. Inscurt, h. röviden, szóval. Insemna-ez-at,?. jegyezni, megjegyezni, kijelölni. Insëmnat-â, ni. nevezetes, meglehetős. Insënina-ez-at,?. ; a se, kiderülni, kitisztúlni. Insëra-ez-at, i. esteledni. Insëta-ez-at, i. szomjuzni. Insínui-it,?. bekebelezni, hizelegni. Insînuire-Ï, f. behizelgés. Insínuitor-óre, m. behizelgő. Insoţi-esc-it,?. társítani, elkísérni; a se, párosodni, összekelni. Inspăimenta-ez-at, megijeszteni; a se, megijedni. Inspăimentare-ărî, f. megijedés. Inspăimentător-ore, m. ijesztő, megrettentő. Instrăina-ez-at, i. elidegenitni, eladni, elvinni. înstrăinare-ărî, f. elidegenítés. Insu-mî-ţî-şî ; însi-ne-vë-însisi, n. magam, magad, maga, magunk, magatok, maguk. Insufla-at, i. besúgni, belehelni ; eszébe juttatni. Insuflare-ărî, f. belehelés. Insufleţi-esc-it,?. lelkesítni, fe lelevenedni, felbátoritni, feltüzelni ; a se, fellelkesülni, felbátorodni. Insufleţire-î, f. lelkesedés, lelkesülés, felbátoritás.

7 2 însufleţitor-ore întrebuinţa-ez-at. Insufleţitor-ore, m. lelkesítő, lelkesülő, felbátorító ( odó). Insura-at, i. házasitni ; a se, házasodni (a férfiakról szólva) însurat, m. nősült, házas ; de, nősülendő. Insus, h. fent, felfelé. Insusi-esc-it, i. tulajdonitni. Insusire-i, /. tulajdonság, minőség. Insuţit-ă, m. százszoros, íntardia-at, i. el, megkésni, intări-esc-it, i. erősíteni, helyben hagyni; a se -, erősödni. [edzés, întărire-î, /. erősítés, erősödés, íntáríta-at, i. izgatni, bosszantani. [tás. Intărîtare-î,/. izgatás, bosszanintărîtător-ore, m. izgató, boszantó. Intáiü, sz. először. Intâiuaşdată,. sz. első Ízben. Intálni-esc-it, i. találkozni, întâlnire-ï, /. találkozás. Intampina-at, i. találkozni, megelőzni. Xntâmpinare-ărî, f. megelőzés, találkozás. [mogatni. íntemeia-ez-at, i. alapítani ; tá- Intemeiere-í, f. alapítás. Intempla-at, ; a se, történni, véletlenül esni. Intemplare-ărî, f. esemény. Intina-at, besározni, intinde-ns, i. kifesziteni, kiteritni, átnyújtani ; a se -, kiterjeszkedni, kinyujtozni. Întindere-!, f. kiterjesztés, kiterjedés ; terület. Intindëtor-ore, m. kiterjesztő, kiterjedő; nyújtózkodó. Intineri-esc-it, i. fiatalitni ; a se, fiatalodni ifjadni. întipări - esc - it, i. benyomni ; a-şî, megszívlelni, megj egyezni. Intipărire-i, /. benyomás. Intipáritor-óre, m. benyomó. Intórce-rs,?. visszatérni, feltiirni, visszatéríteni. Intocma = întocmai, h. éppen, pontosan. Intocmi-esc-it, i. helyreállítani, rendbehozni, intézni. Intocmire-ï, f. intézés, szervezkedés, állapot. Intórcere-i,/. visszatérés; megtérés. Intortochia-at, i. összezavarni, összekuszálni. Intortochetură - ï, f. összekuszálás. întovărăşi-esc-it, i. összetársulni, elkísérni, vezetni. Întovărăşire-î, f. társitás, társulat, kiséret. Intovărăşit-ă, ni. összetársitott, elkísért. Intra-at,?. belépni, bemenni, ereszkedni. Intrare-ări, f. belépés, bemenet. Intr arma-ez-at, i. felfegyverkezni. lntr aripa-ez-at, i. szárnyalni. Intr aripat-ă, ni. szárnyas. Intr ascuns, h. titkosan. íntr atáta, h. olyannyira. Intre, v. között,, közé. Intreba-at,?. kérdezni, kérdeni. Intrebare-ărî, f. kérdés. întrebător-ore, m. kérdő. Intrebuinţa-ez-at, i. alkalmazni, használni.

întrebuinţare-ărî înveţător-ore. 7 3 Intrebuinţare-ărî, f. használás. ţ: alkalmazás. Intrebuinţat-ă, m. alkamazott, I használt. [nyezni. întrece-ut, i. felülmúlni, verse- Intreg-éga, m. egész, jntregi-esc-it, i. kiegészíteni. Intregime-î, /. épség, tökéle- A tesség. Intrei-esc-it, i. háromszorozni. Intreit-ă, m. háromszoros. Intreprinde-ns, vállalkozni. Intreprindëtor-ore, m. vállal- I kozó. [eszközölni. Jntrepune - us,?. közbelépni, Intrepunere-i,/. közbelépés. Intrista-ez-at,?. szomoritani ; a a se, szomorkodni. Intristare-ărî, /. szomorúság,! gyász. Introducátor-óre, m. bevezető, fntroduce-us, i. bevezetni. Ïntroducere-ï, /. bevezetés. Intru, v. ban, ben, benne. Intr untaiű, h. először, erede- tüeg- Intrupa-ez-at,?. megtestesitni ; a se, megtestesülni. Intrupare-ărî, f. megtestesülés ; egyesülés. [bán. Intr ínsul-a, n. abban, magá, întuneca-at, i. sötétítni; a se, sötétülni, homályosodni. Intunecare-ari, /. sötétedés, sötétség. íntunecat-a, m. sötét, megsötétedett. [lyos. jntunecos-ósá, m. sötét, homálntunerec-(ic)-e, f. sötét, sötétség. Inválmásélá-elí, f. zavar, rendetlenség, bonyolodás. învălmăşi-esc-it, i. bonyolítni, zavarni; a se -, bonyolulni. Invăpăia - ez - at, i. felheviilni, feltüzelni, fellobbani. Invechi-esc-it, i. vénitni ; a se, megvénülni. învecinat-ă, m. szomszédos. Invecmici-esc-it,?. örökíteni. Invedera-ez-at, belátni, érteni. Invederat-ă, m. tiszta, nyilvános. látható, érthető, învëli-esc-it,?. bepolálni, beburkolni. [kólát, învëlitôre-orï, f. fejkötés, burînvëliturâ-ï, /. fejkötés, învëlis-urï, f. bekötés, becsomagolás, beburkolás. Invenina-ez-at,?. megmérgezni. Inveninare-ărî,/. megmérgezés. Inverdi-esc-it, i. kizöldfílni. Inverdit-á, m. kizöldíílt. Invermănat-ă, in. férges, înverşuna-ez - at, i. megharagitni, megkeseritni ; a se, felháborodni, felheviilni. înverşunat-ă, m. felhevűlt, felháborodott. înverşunare-ărf, f. felháborodás, felhevűlés, Ínveseli-esc-it,?. örvéndezni, felvidulni. învëluiala-elï, f. zavarodas, b o nyolodás, bonyolítás, învëluire-ï, /. beburkolás. învëhurï, f. szokás. Înv0ţa-at,?. tanulni, tanitni ; a se i, megszokni. Înv0ţare-î, f, tanulás, înveţat-ă, ni. tanult, megszo ko tt. învëtücel-eï, f. tanítvány. ta învëçator- óre, f. tanító, nítónő.

74 înveţatorâsă-e Jidov-î. învëçatorésa-e, f. tanítónő. Inv0ţătură-î, f. tudomány, tanulság. învenăţi-esc-it, i. kékitni, kékre festeni ; a se, megkéktílni. Invêrti-esc-it, i. forgatni; a se, forogni, forgolódni. Invertire-!, f. forgás, fordulás. lnvertit-ă, m. forgott, forgolódott. Invertosa-ez-at, i. megkeményitni, megszilárditni ; a se, megkeményedni, megszilárdulni. Invertosare-er!, /. megkeményedés, szilárdulás. Invia-ez-at,?. feléledni, felele- venitni, feltámadni, [nedés. Inviere-i,/. feltámadás, feleleve- Jaf-uri, /. préda, zsákmány. Jalbă-e, /. kérelem, folyamodvány. Jale, /. szomorúság, gyász. Jalnic-á, m. szomorú, gyászos. Jaluz-ă, 7ii. féltékeny. Jaluzie-i, f. féltékenység. Jandar-ï, f. csendőr. Jandarmarie-i, j. csendőrség. Jap-ur!, f. lópokrocz. Japiţă-e, /. pozna, vessző. Jar-urí, /. parázs. Jăfui-esc-it, i. zsarolni, zsákmányolni. Jăli-esc-it,?. gyászolni. Jálui-esc-it, i. panaszkodni, siránkozni. I înviermăna-ez-at, i. ; a se, megférgesedni, megromlani. Invinge-ns, i. győzni, legyőzni. Invingere-ï, f. győzelem. Invinovăţi-esc-it, i. hibáztatni, vádolni.! Invins-ă, m. győzött, legyő-! Ä ZÖtt. J. Invoi-esc-it,?. beleegyezni ; a se, egyezkedni. Invoiélá-el!,/. egyezkedés; szerződés. Invrajbi-esc-it, i. összeharagitni; a se -, összeharagodni. Invrajbitor-óre, m. összehara- A gitó. Invrednici-esc-it, i. méltatni ; a se, méltó lenni. Invrednicire-ï, f. méltatás, érdem. IJáluiéla-el!, f. panaszkodás. : Jáluitor-óre, m. panaszkodó. IJárui-esc-it,?. tüzet kaparni. ; Jăruire-î, f. piszkálás, kaparás í a tűzben.! Jaruitor-óre, f. tűzkapa, piszkafa, huzó vas. I Jertfá-e, /. áldozat. : Jertfi-esc-it,?. áldozni. IJertfelnic-ce, f. áldozati asztal, oltár. IJertfire-ï, /. áldozás, jertfitor-óre, m. áldozó. Jeţ-urî, /. szék, karszék. Jicniţă-e, f. buzakamra, csűr. Jidanie-i, /. állat, szörny. Jidov-ï, f. zsidó.

Jidovesc-éscá, m. zsidós. Jidovesce, h. zsidósan. Jilav-á, m. nyirkos, nedves. Jilávi-esc-it,i. nedvesíteni, [ség. Jilăvire-î,/. nyirkosság, nedves- Jimblă-e, /. zsemle. Jintiţă-e, f. összefutott tej. Jir, /. makk, bikkfamag. [ni. Jira-ez-at,?. jótállani, kezesked- Jirafá-e, f. nyakorján. [dőör. Jitar-ï, f. határőr, mezőőr, er- Jórdá-e /. vessző, korbács. Joc-uri, /. játék, táncz. Jói, f. csütörtök. Jolj-urï, /. finom vászon. Jordeni-esc-it, i. vesszőzni. Jós, h. lent, le, lefelé ; a d a, ledobni, ledönteni. Jubiná-i, f. tisztátalan állat ; ; tisztátalan nő. Juca-at, i. tánczolni, játszani. Jucátor-óre, in. játczó, tánczoló. Jucárie-i, /. játékszer. Jucăuş-î f. tánczkedvelő. Judeca-at, i. Ítélni, Ítéletet mondani, bírálni. Judecată-ăţî,/. Ítélet, vélemény; cu, okos, eszes. Judecátor-i, /. Ítélő, biró. Judecătoresc - éscá, m. bírói, törvényszéki. [vényszék. Judecátorie-i, f. bíróság, tör- Jiideţ-uri, f. törvényhatóság ; megye, kerület. Jidovesc-éscá Laborator-óre. 7 5 Jug-urï, /. járom, iga. Jugan-ï, f. ló, heréit ló. Jugastru-ï, /. juharfa. Jugáni-esc-it,?. herélni. Jugánit-á, m. heréit. Jugánitor-óre, m. f. herélő. Jumará-ári, /. tepertyű, csörge. Jumânare-ărî, f. jégcsap. Jumătate-ăţî, /. fél. Jumătăţi-esc-it, i. felezni. Junc-i, f. tulok, tinó. [leölni. Junghia-ez-at, i. szúrni, leszúrni, Junghiere-i, /'. szúrás, leszurás ; nyilalás. [ros. Junghietor-ï, f. leszúró, mészá- June-ï, f. ifjú ember ; legény. June-á, m. ifjú, fiatal. Junie-e, /. fiatalság. Junincá-cí, f. ünő, üsző. Jupân-ï, /. úr, mester. Jupanésá-e,/.asszony, mesterné. Jupui-esc-it,?. nyúzni, lenyúzni, lehántani. Jur-uri, /. kör, környék; îm prejur, h. köröskörűi. Jura-at,i. esketni; a se strímb, hamisan esküdni; eskíinni. I Jurat-á, m. esküdt, esketett.! Jurat-ţî, /. esküdt, (falusi hivatalnok). Jurámént-inte, /. eskü. Jurátor-óre, m. eskető. Jurnal-e, f. napló, újság. Juvaer-e, /. ékszer, ldncs. L. La, v. nál, nél; hoz, Labá-e, /. lába, lápfej, köröm, hez, hoz; la masă, asztal- 1Labirint-ţî, /. tömkeleg, hoz, asztalnál.! Laborator-óre, f. műhely; ve- La-lăutp.mosni; a se,mosdani j gyészi műhely.

76 Lac-un Lăudător-ore. f Lac-urï, /. tó, tócsa. Lacăt-ţî, /. lakat. Lacom-ă, m. falánk, sóvár, de bani; pénzvágyó. Lacrămă-î, /. köny. Lada-di, /. láda. Lagăr-e, /. tábor. Lalea-ele, f tulipán, biaczint. ba verni. Lampá-e, /. lámpa. Lampagiü-ï, /. lámpacsinaló. Lance-cï, lándzsa, dárda. Lanţ-uri, f. láncz. Laolaltă, h.összesen. Laptagiü-i, /. tejárus. Lapte-ţî, /. tej ; închegat, aludt tej ; covăsit, bătut, vert tej. Lapp de pesce, /. haltojás. Lare, /. mosás. Larg-ă, m. tágas, széles. Larmă-e, f. lárma. Lat-ă, m. széles, tágas. Lateral-ă, m. mellékes. Latin-ă, m. latin, Latinesce, /?. latinul. Latinism-ï, f. latinismus. Laţ-urî, f. hurok ; lécz. Laudă-e, /. dicséret. Laută-e, f. hegedű. Lavă, f. láva. Lavendulă-e, f. lavendula. Laviţă-e, f. pad, láda. Laz-uri,/. tisztított hely, legelő. Lăcaş-uri, /. lakás, helyiség. Lacat-e, f. lakat. Lăcătuş-î, f. lakatos. Lăcomie-!, f. vágy, sóvárgás, falánkság ; de bani, pénzvágy. Lădiţă-e, f. kis láda. Lamâie-ï, f czitrom. Lămâiu-î, f. czitromfa. Lămuri-esc-it,?. tisztázni ; a se, tisztulni. Lămurire-î, tisztázás, tisztulás. Lăncer-î, f. lándzsás, lándzsakovács. Lănţişor-ore, f. kis láncz. Lănţui-esc-it, i. lánczolni, láncz- [tés. Lăptărie-î,/. tejbodé; tejkészi- Lărgi-esc-it, i. szélesitni, kinyújtani, tágositani. Lárgime-i, f. széllesség. Lărgire-î, f. szélesítés. Lăsa-at, i. hagyni, engedni, átengedni ; a din preţ, az árból leengedni ; a - jós, leereszteni, leejteni. Lăsare-ărî, /. elhagyás, elhagyottság; de lucru, munkabeszüntetés. Lăscaie-ăî, /. fillér. Lăstar-î, f. rúd, karó, dorong. Lăstun-i, f. partfecske, jégmadár. Lătra-at, i. ugatni, csávóim. Látrare á ri,* y.,,, _, y.ugatas, csavolas. Lătrat-un, y & Lătrător-ore, m. ugató, csavoló. Lătrătură-!,/, ugatás, csavolás. Lătură-!, f. moslék. Lăţi-esc-it, i. szélesiteni. Lăţime-!, /. szélesség. Lăţire-!, /. elterjedés. Lăţitor-ore, m. terjesztő. Lăuda-at,?. dicsérni ; a se, dicsekedni. Lăudabil-ă, m. dicséretes, dicséretre méltó. Lăudare-î, /. dicsérés. Lăudat-ă, m. dicsért. [kedő. Lăudător-ore, m. dicsérő, dicse-

I Lăudă-e, f. gyermekágyas nő. Lăudi-esc-it,?. gyermekágyban I; lenni. Lăuruşcă-î, f. vadszőlo. JLăut-ă, m. mosott, mosdott ; f. haine nelăute, szennyes ruha. Lăutar-î, f. hegedűs, zenész, t muzsikus; hegedűcsináló.. Lânar-ï, f. gyápjűkereskedő. ELână-e, /. gyupjú. r Lânărie-i, f. gyapjúárú. f Lângă, v. mellé, mellette. I Lángóre-í, f. tifus, idegláz. Lanos-ósá, m. gyapjús. [szer. Leac-uri, /. orvosság, gyógyírlégán-e, f. bölcső. Léfa-ï, f. fizetés, bér.! Léncá-ce, /. belorvosság. Lésa-lese, f. fonadék, kas, Ï kocsikás. vlebedă-de, /. hattyú. Lega-at,?. kötni, bekötni; a se, bekötözni, lekötelezni. Lecui-esc-it, i. orvosolni. Lecuire-i, /. orvoslás, í Lecuitor-óre, m. orvosló. Legare-ărî, /. kötés, kötözés. Legat-ă, m. kötött. Î Legat-e, /. ajándék, adomány. ; Legăna-at, i. ringatni rángatni, hintázni, biczenni. Legator-óre, m. f. kötő. Legătură-î, /. kötés, kötet. Lege-ï, f. törvény ; vallás. 1 Legion-óne, /. légió. Legionar-!, /. légionárius. Legitima-ez-at,?. hitelesíteni. Legitimare-ărî, f. hitelesités. Legitimitate-ăţi, f. törvényesités. Legitimaţie-!, /. hitelesités. Legiui-esc-it, i. perelni. Lăuclă-e Lesnire-ï. 77 Legifera-ez-at,?. törvényt hozni, alkotni. Legiuit -ă, m. törvényes. Lèguraa-ï, f. zöldség, vastag étel. Legumăreţ-0ţă, m. zöldséggel és gyümölcsös el élő. Legum i-esc-it, rosziil élni ; fösvénykedni ételben. Leit, h. egészen, hasonló ; el, egeszen ő, magához hasonló. Lele, leliţă-e,/. öregebb nővér, szeretőm, babám. Lemn-e, f. fa ; lui Dumnezeu, fekete üröm. Lemnar-i, f. favágó. Lemnarie-i, f. faszin, famunka. Lemnărit-urî, f. favágási jog, faadó. Lemnos-ósa, m. fás. Lene, /. restség, lustaság. Lenevi-esc-it, i. restelkedni. Lenevie, f. restelkedés. Lenevos-osă, m. rest, lusta. Lenos-ósá, m. rest, lusta. L eu tă, /. h id eg, lopangos, váltó láz. Leoică-ce, f. oroszlán nőstény. Lépada-at, i. eldobni, elveszteni, elejteni; a se, lemondani, megtagadni (vallást). Lëpadare-arï, f vesztés, elejtés; apostasia. Lépadat-á, m. elhagyott, ellökött, elejtett, megtagadott. Lëpadatura-ï, f. sepredék, selejt; kurva; elvetélés. Lesne, m. könnyű ; de făcut, könnyű végezni, olcsó. Lesnire-ï,/. könnyítés, olcsóság.

78 Lespede-dï Lipsire-ï. Lespede-dï, /. kőtábla. Lespedi - esc - it, i. kőtáblákat készíteni. Les-urï, /. dög, hulla. Lesesc-éscá, vi. lengyel. Leşie-i, f. lúg. Lesin-uri, /. ájulás. Lesina-at,?. ájulni, elájulni. Leşiţă-e, f. fekete vadrécze. Leü-lei,/. oroszlán; pénzdarab ( = 42 kr. - - ágio). Leucá-ce, /. lőcs. Leustian-ï, f. Levisticum. Liber-ă, m. szabad. Libertate-aţî, f. szabadság. Librar-ï, f. könyvárus. Librărie-i, /. könyvkereskedés. Libuţ-î, f. kibicz. Licăi-esc-it, i. nyalni, nyalogatni. Lictor-ï,/. liktor, hivatal szolga. Liguriciü-ï, f. Sz. Jánosbogár. Lighian-e, /. mosdótál. Lighioie-oï, ) tisztátalan vad Lighióna-e, f - ' állat. Liliac-ecï, /. denevér ; orgonafa, szelencze. Liman-urï, f. kikötő. Limbă-Î, f. nyelv; - oiï, utilap, úti fű. Limbric-cï, /. giliszta. Limburus-sï, f. nyelv (a csatnál és sulymérőnél). Limbuţ-uţă, m.csevegő, csacska, fecsegő, locsogó. Limbuţă-e, f. kis nyelv. Limonadă, f. limonád, Limpede, m. világos, tiszta. Limpedélá-eli, /. tisztaság. Limpedi-esc-it, i. tisztitni. [lás. Limpedire-i, /. tisztázás, tisztu- Lin-a,?w.csendes,szelíd,nyugodt. Lin-urí, f. kád, cseber. Lindic-cï, f. csikló. Linge-ns,?. nyalni. Lingaş-ă, /. nyalakadó. Lingári-esc-it, i. élődni. Lingărire-î, f. élődés. Lingău-ăî, f. élősdi. Lingóre-orl, f. idegláz, tifus. Lingurar-ï, /. kaláncsináló, kalán tartó. Lingură-î, f. kalán. [gödör. Lingurea-ele, f. kis kalán, sziv- Linguriţă-e,/. kis kalán; kávés kalán ; békaporonty. Linguşi-esc-it, i. hizelegni. Lingusire-ï, f. hízelgés. Lingusitor-óre, m. hízelgő. Linial-urï, f. vonalzó. Linie-i, f. vonal, sor. Linisce-ï, f. nyugalom, csend, béke. Linisci - esc - it,?. csendesitni, nyugtatni ; a se, csendesíílni, nyugodni. Liniscit-ă, n. csendes, nyugadt. Linte, f. lencse. Lipău-î, /. bojtorján. Lipi-esc-it,?. összeragasztani, enyvezni ; a cu păment, földdel tapasztani, bevonni, a o palmă, pofozni, a se de ceva, valamihez tapadni, simulni. Lipicios-ósa, m. ragadós. Lipie-i, f. lepény. Lipitóre-orí, f. vérszipó. Lips-ă, /'. nem teljes súly. Lipsa-e, f. hiány, szükség, szegénység; nu e de, nem szükséges. Lipsi-esc-it, i. hiányozni. Lipsire-ï, f. hiányzás.

Lipsit-ă., m. szűkölködő.!liră-e,/. lant ; olasz pénz = 42 kr. -f- ágio. Liric-a, m. lantos, âteral-ă, m. betű szerint.,iterar-ă, m. irodalmi. Literat-ţî, f. tudós..iteratură-i, /. irodalom. I Litera-e, /. betű. Litere, /. a szép tudományok. Litograf-i, /. kőiró, lithograf. Litografic-ă, m. kőnyomdai, bitografie-i, / kőnyomda. Litologie-i, /. kőtan. itrá-e,/. félfertály, félmeszely. Litrosi-esc-it,?. szabaditni; a se, szabadulni. Litrosire-i, f. megszabadulás. Liturgie-i, /. mise. Livade-di, /. rét. Loc-uri, /. hely. fbocas-uri, /. lakás. Locui-esc-it, i. lakni. jlocuinţă-e, f. lakás. [Locuitor-i, /. lakó. iocustá-e, f. sáska. I Logic-ă, ni. észszerű, logikus. Logică-î, f. gondolkodástan, logika. ngicesce, h. észszerűen, -ogodi-esc-it, i. eljegyezni, bogodná-e, /. eljegyzés, bogodnic-a, /. jegyes, jegybe l; járó, (ara, vőlegény). I Logofăt-eţî, f iró, Írnok, - I bisericesc, vallásügyér, - S? maré, igazságügyér. Loitra-e, f. szekérlétra. ; bojă-e, f. páholy, bolt. Ibopată-ţî, f. lapát, bopätar-i,/. lapátcsináló, evező- ; mester, kanálos gém. Lipsit-ă Lună-!. 7 9 Lord-dï, f. lord (angol főúr). Los-urï, f. sors. Lot-ţî, /. lat ( = L V) Loterie-i, /. lotteria. Lovi-esc-it, i. ütni, lökni, verni, találni ; a se, ütközni. Lovire-ï, f. ütés, ütközés. Lovitură-î, f. ütés, ütközés. Loză-e, /. hajtás, inda. Lua-at, i. venni. Luare-ï, f. vevés. Luat-a, m. vett, vásárolt. Lubeniţă-e, f. tök, görögdinye. Lucélá-eli,/. pislogás, villogás. Luci-esc-it, i. fényeskedni, ragyogni, csillogni, pislogni. Lucire-Ï, f. ragyogás, csillogás, pislogás. Luciu -ă, m. sima, politiros, fényes. Lucra-ez-at,?'. dolgozni, cselekedni. [gozás. Lucrare-ărî, f. cselekvés, dol- Lucru-uri, /. dolog, tárgy mű ; de nimic, csekélység ; a avé de, foglalkozni. Luger = lujer-ï, f. inda, hajtás. Lulea-ele, /. pipa. Lume-i, /. világ ; sok ember. Lumesc-ésca, m. világi, földi, emberi. Lumesce, h. világiasan. LumeÇ-éÇa, m. világias, érzéki, életkedvű. Lumina-ez-at, i. világitni. Luminar-ï, /. gyertyacsináló. Luminare-ari, f. gyertya; de céra, viaszgyertya. Lumina-i,/. világosság, gyertya. Lunar-a, m. havi, hónapos. Lunatic-a, w. holdkóros. Luna-i, /. hónap, hold.

80 Luncă-! Mamă-e. Luncă-!, /. rét, liget. Lung-ă, in. hosszú. Lungan-ă, m. hosszúkás, om, idomtalan ember, pozna ember. Lungăreţ-eţă, m. hosszúkás. Lungime-!, /. hosszúság. Lunî, /. hétfő. Luntraş-!, /. hajós, csolnakos. Luntre-!,/, csolnak, ladik, hajó. Lup-ï, f. farkas. Lupesc-éscá, m. farkasszörű. Lupóica-!, /. farkasnöstény. Lupta-at, >. harczolni, viaskodni, ütközni, a se cu mórtea, a halállal küzdeni, ; vonaglani. Lupta-e, f csata, ütközet. Lustra-ez-at, i. fényesíteni, simítani ; vizsgálni. Lustru /. fény. [simítani., Lustrui-esc-it,?. fényesíteni,, Lut-un, /. agyag. Lută, f. sár, iszap. Luteran-ă, m. lutherféle. Lutos-ósa, m. agyagos. Mac-ur!, /. mák, pipacs. Macră-e, /. dorong, fütykös. Macris-e, /. sóska. Madea-ele, /. körülmény, ok. Mag-g!,/. mágus, bölcs, bűvész. Magazie-i, f. tár, raktár. Magazier-ï, /. raktáros. Magic-a, m. büvészi. Magie, /. büvészség. Magistrat-ur!, f. városi tanács, elöljáró, hivatalnok. Magistratură-!, /. elöljáróság, hivatal. Maglă-e, /. máglya. Magnat-ţî, f. mágnás, főur. Magnet-ur!, /. delejvas. Magnetic-ă, m. delejes. Magnetisa-ez-at, i. delejezni. Magnetism, /. delej esség. Mahala-ale, /. előváros. Mahometan-ă, m. mahomedá- nus. [vallás. Mahometism, /. mahométféle Mahon-ï, /. mahagonifa. Ma!, h. még, alig; vertos, különösen, cu samă, fő- képpen, pe urmă, későb- ben, toţî, tóté, csaknem mindnyájan ; a cânta, tovább énekelni. Maia-ele = chiag, /. oltó. Maică-ce, /. anya, apácza. Măicuţă-e, /. anyácska, fiatal apácza. [utánozni. Maimuţa-ez-at, i. majmolni, ; Maimuţă-e, /. majom. Maimuţoiu-î, /. nagy majom. Maiú, f. Május. [sulyok. Maiu-uri, /. sulykó, kalapács, ; Majă-î, /. mázsa. Major-!, /. őrnagy. Mal-ur!, /. part, mart. Malachie - i, /. őnfertőztetés, onánia. Malotea-ele, /. női bunda. Mamă-e, f. anya ; bëtrâna, nagyanya ; păduri!, erdőmanó, erdőnymfa.

Mandalac-cï, fi. földi mogyoró. Mandanelă-e, f. a tekeasztal szegélye, rámája, kerete. Mandragoră-!, fi. nadragulya. Mangal-e, /. szénserpenyő, ágymelegitő. Manta-ale, fi. mente, köpény. Mantela-e, fi. mente, köpény. Manteluţâ-e, f. kis mente. Marafet-urï, /. tréfa, bohóság. Maramá-e, fi. zsebkendő. Marchitan = sfêrlar, /. szatócs. Mare-ï, m. nagy, öreg ; mai, öregebb, nagyobb, cél (cea) mai mare, legnagyobb. Mare-ărî, fi. tenger, lucie, nyílt tenger. Marghióla-e/. divatbáb, bohó. Marghioli-esc-it, i. ; a se, magat kicsípni, szépet tenni. Marin-ă, m. tengeri. Marinar-ï, f. tengerész. Marina-e f. tengerészet. Marfá-urí, fi. portéka, áruczikk. Margine-!, fi. szegély, határ. Marmurá-e, fi. márvány. Martie, /. márczius, Martur-ï, fi. tanú. Marţi, f. kedd. Mandalac-cî Măluros-osă'. 81 [kedő. Marţafoiii-î, f. kamasz, keres- Masä-mese, f. asztal; de scris, Íróasztal. Mascá-e, f. álcza, maskura. Maslin-i, f. olajfa. Masliná-e, /. olajbogyó, aszalt szőlő. Maslinet-urí, f. olajfaerdő. Maslu-uri, f. utolsó kenet. Maşină-î, /. gép. Maşinărie-i, /. gépezet. Matca-e, /. anyaméh, a méhek í királynéja;medencze,meder. Matematic-i, /. számtudós. Matematică-î, f. betűszámtan. Material-uri, f anyag. Materialism, /. anyagisági elmélet. [bér. Materiali st-şti, f. anyagias em- Materie-i, /.anyag, kelme ; geny. Matriţă-e, f. anyaméh; betűöntő forma. Maţ-e, /. bél, hurka. Mazëre, fi borsó. Mazil-í, fi. felfüggesztett vajda. Măcarcă, k. ámbár, ámbátor. Mácelar-i, f. mészáros. Măcelări-esc-it,?. ölni, mészárolni. [hid- Macelarie-i, fi. hűsbolt, vágó- Mácinare, fi. őrlés. Măcinătură-î, fi. őrlési vám. Măciş-urî, fi. tövismező. Măciucă-cî, fi. dorong, fokos. Măcriş-î, fi. sóska. Mádular-e, fi. tag, rész. Măduvă, fi. velő. Măduvos-osă, m. velős. Măestru-î, fi. mester. Máestrie-i, fi. mesterség. Măestrit-ă, m. mesterséges. Măgădău-î, fi. kamasz. Măgar-!, fi. szamár; de A- frica, zebra. Magáresc-éscá, m. szamár. Măgărie, fi. szamárság. Măgăriţă-e, fi. szamárkancza. Măgăruţ-ţî, fi. kis szamár. Măglisi-esc-it, i. csalni; rászedni. Maiog-óge, fi. mozsártörő, kotis, ütő. Mălaiu-ae, fi. máié, kukoricza kenyér. Măluros-osă, m. magaspartu ; lisztes, nyálkás. 6

i 82 Mămăligă-î Mândru-ă. Mămăligă-î, puliszka. Mănăstire-!, f. zárda. Mănuşar-î, /. keztylis. Mărăcine-!, /. tövisbokor. Mărgăritar-e, gyöngy. Mărgea-ele, f. gyöngy. Mărginaş-ă, m. szomszédos. Mărgini-esc-it, i. határolni, szegélyezni. Mărginire-!, /. határolás. Mărginitor-ore, m. határoló. Mări-esc-it,?. nagyítani fokozni ; dicsőíteni. Măriaş, /. máriás (kártyajáték, régi garas). Măricel-ea, m. nagyocska. Mărime-!, f. nagyság. Mărinimie-!, f, nagylelkűség, nemeslelküség. Mărinimos-osă, in. nagylelkű, nemeslelkü. Mărire-!, /. dicsőítés. Marisor-órá, m. nagyocska, Mărita-at, i. férjhezadni, a se, ferjliez menni ; măritată, férjezett, de mărit, de măritat, férjhez való (leány). Măritiş-urî, /. férjezés. Măiii-esc-it, i. megbergetni, párosítani,(a juhok és birkáktól). Mărmurar-!, f. márványfejtő. Marmuros-ó sä,?n.már vány tartó. Mărturie-i,/'.tanúság,bizonyíték. Mărturisi-esc-it, i. tanúskodni, bevallani. [kodás. Mărturisire-!,/, bevallás, tanus- Mărunt-ă, m. apró. Mărunţi-esc-it, i. aprítani. Mărunţel-ea,???. apró. [ság. Mărunţiş-urî, /. apróáru, apró- Măscară-e, f. torzalak, maskarád. IMăscări-esc-it, i. torzalakot csinálni, bohoczot játszani. ; Măsea-ele, f. zápfog.! Măsean-î, f. asztaltárs. i Măsliniu-e, m. olajfaszinű. : Măslină-e,,/. olajtabogyó, a- I szalt szőlő.- Mătanie-i, f. olvasó, hajlás. i Mătasă-ăsurî,./'. selyem., Mătăsărie-i, f. selyemáru. IMătăuz-e, /. meszelő, ecset, j Mătrâţă-e, /. korpa.! Mătrice-1, f. bélgörcs.! Mătura-at, i. seperni.!măturare-!, \ j Mäturat-e, /. j S e P r e S ' :Mătură-!, /. seprű, i Măturică-!, /. kis seprű.!mătuşă-!, f. nagynéne.!mătuşică-î, /. nagynénecske.! Măzăriche-î, /. bükköny. IMăzili-esc-it,?. felfüggeszteni, j IMahni-esc-it, i. keseríteni, szomoritani ; a se, keseredni, szomorkodni.! Mâhnire-ï, f. keserűség, bánat. IMâhnit-ă, m. bánatos, szomorú. IMahnitor-óre, m. keserítő, szomoritó, bánatokozó. Mána-at, i. hajtani, kergetni. Mână-î, /. kéz. felmenteni (a romániai vajdaságtól). Manca-at, i. enni. [dél- Mâncare-ărî, f. evés, étel, ele- Mâncărime-î, f. viszketés. Mâncătorie-i, /. zsarolás. Mándri-esc-it, i. büszkélkedni, kevélkedni, gőgösködni. Mândrie-!, /. büszkeség, kevélység ; szépség. [szép-! Mândru-ă, m. büszke, kevély,

6* Mâné-mas, i. maradni, betérni. Mâne, h. holnap. Mâneca-at,?*. korán elindulni. Mánecar-e, f. fűző. Máner-e, /. nyél, fogantyú. Mânere-ï, /. betörés. Mângăia-at, i. vigasztalni. Mângăitor-ore, in. vigasztaló. Mânia-at, i. haragitni ; a se, haragodni. Mânică-î, /. ujas. Mânie, /. harag. Mánios-ósa, m. haragos. Mánjélá-eli, /. piszok, szeny. Mânji-esc-it, i. piszkitni, a se i bepiszkolni, szenyesedni. Mánui-esc-it, i. kezelni. imânuire-ï, /. kezelés. Mânuşă-e, f. keztyfí. [bolt. Mânuşerie,/. keztyűárú, keztyű- Mânz-ï, f. csikó. Mânzat-ă, m. száraz, meddő (a tehénről, ha nem tejes). Mânzăli-esc-it, i. csikozni. Mârşav-ă, m. alávaló, piszkos. Mârşăvie-i, /. alávalóság. Mâsgă, f. nyálka, macskaméz. fagyanta. [kás. Masgos-ósá, in. nedves, nyál- Mâţ-î, f. macskakölyök. Mâţă-e, f. macska. Mea-mele, 1 1. enyim, enyéim. Mecanic-a, m. gépies, géptani. Mecanism, f. gépiesség. Mecanicesce, h. gépiesen. Meiű, f. köles. Melic-ce, f. vérdaganat, gégemirigydaganat (lovaknál). Meliţa-ez-at, i. tilolni. Meliţă-e, f. tiló. Melc-cï, /. csiga. Melodie-i, /. dallam, melodia. Mâné-mas Meteorologic-ă. 8 3 Melodios-ósá, m. dallamos. Melodram-uri, f. énekes színdarab. Memorial-url, f. emlékirat. Memorie-i, f. emlékező, tehetség ; emlékezet. Menghiná-e, f. csavaró orsó. Mereu, h. lassan; szüntelenül. Merge-rs, i. menni, járni. Meridian-e,/. délvonal. [nali. Meridional-ă, m. déli, délvo- Merinde-dí, f. útravaló. Merit-e, f. érdem. Merita-at, i. érdemelni. Merisor-ï, f. kis almafa. Mers-urí, járás. Mertic-ce, f. mérték, portio. Meserias-i,/. mesterember, kézműves, iparos. Meserie-i, f. mesterség, ipar. Mestécan-ï-mestacan-ï,/. nyírfa. Mesteca-at, i. keverni, vegyíteni, elegyiteni. Mestecare-ărî, f. keverés. Mestecăniş-urî, /. nyírfaerdő. Mestecátura-i, f. vegyülök, keverék. Metafisic-ci, f. metafisikus. Metafisică-Î, /. a természetfelettinek tudománya, metafisika. Metaforă-e,/. áthasonitás (szóképlet.) Metal-urï, /. fém. Metalic-a, m. fémes. Metalisi-esc-it, i. fémesiteni. Metalografie-i, f. fémleirás. Metamorfosă - e, /. átalakitás, átváltozás. Meteleü-ei, f. kamasz. [lás. Metempsicose, f. lélekvándor- Meteor-ï, /. légtunemény. Meteorologic-ă, i.légtűneményi.

84 Meteorologie-i Mistuitor-óre. Meteorologie-i,/. légtűneménytan, időjárástan. Metodă-e,/.tanmenet, [meneti. Metodic-ă, m. methodikus, tan- Metonimie-i, /, szóképlet. Metric-á, m. szótagméretű. Metrică, f. szótagméréstan. Metru-ï, /. méter, mérték. Më! n. te! (népies megszólítás), hé kend! Mër-ï, /. almafa. Mër-e, /. alma. Mësura-at, i. mérni. Mësurare-arï, f. mérés. Mësura-ï, f. mérték. Mentui-esc-it, i. szabadítani, megmenteni. [tás. Mêntuire-ï, /. mentés, szabadí- Mentuitor-óre, in. szabadító, megváltó. [macskáról). Miauna-ez-at, i. nyávogni, (a Miazádí, f. dél. Miazánópte, f. éjfél.. Mic-a, m. kis, kicsiny. Micrometru-í, f. csillagmérő. Microscop-ópe,/. nagyító üveg. Micsandrá-e, f. viola (sárga). Micsunea-ele, f. kökörcsin. Miie-ï, sz. ezer. Mied, f. mézital. Mied-urí, f. közép, mag, belső, - de nópte, éjfél ; de páne, kenyérbél. Miea-ele, /. bárány (nőstény). Miel-mieï, /. bárány (him). Mieluşel-ea, /. bárányka. Miercuri, f. szerda. Miere, f méz. Mierlă-e, /. rigó. Mieü-miei, n. enyém. Migăios-osă, m. késlelkedő, babráló, szőrszálhasogató. Migăli-esc-it, i. migăi, késlelni, apróra babrálni, szőr. szálhasogatni. Migălie-i, f. babrálás, szőrszálhasogatás. Migdal-i, /. mandulafa. Migdala-e, f. mandula, mandulamag. Miji-esc-it,i. szemet behunni, elszundorodni. Mijloc-óce, f. közép, eszköz. Mijloci-esc-it, közbejárni, eszközölni. Mijlocire-i, f. közbejárás, eszközlés. Mijlocitor-óre, m. közbejáró, eszközlő. Mil-uri, /. mérföld. Milă, /. alamizsna; irgalom, szánalom. Miliőn-óné, f. millió. Militar-i, f. katona, harczos. Militáresc-éscá, m. katonai. Milităresce, h. katonáson. Miliţie-i, f. katonaság. Milosîrd-ă, m. kegyelmes. Milosírdie, f. kegyelem. Milostenie-i, f. elemosina, kegyelem, irgalmasság. Milostiv - ă, ni. irgalmas, kegyelmes. Milostivire - ï, f. irgalmasság, kegyelmesség. Milui-esc-it, i. irgalmazni, kegyelmezni, adományozni. Mimă-e, f. arczjelek általi kifejezés. [trácz. Mindir-e, f. szalmazsák, má- Mioră-e,/. egy éves juh, birka. Mistui-esc-it, i. emészteni. Mistuire-i, f. emésztés. Mistuitor-óre, m. emésztő.

Mişca-at, i. mozdítani, indítani, a se, mozdulni. Mişcare-ărî, /. mozgás. Mişcăcios - <5să, m. indítható, mozgatható. Miscátor-óre, m.. mozgató mo- ' zogható ; felkelhető (vagyon). Mişel-ea, m. rossz, gaz (tett). Mişel-eî, f. gazember. Miselie-i, /. gazság. Misui-esc-it, i. hemzseni. Misuire-i, /. hemzsés. Mitarnic-ă, m. megvesztegethető ; adományozó.. Mitá-e,/. ajándék; vesztegetés. Mitic-ă, m. egészen kicsi. Mititel-ea, m. kis, kicsi, iczipiczi. Mitologic-ă, m. mithologikus. Mitologie-i, /. mithologia. Mitră-e, /. püspöki süveg. Mitropolie-i, /. érsekség. Mitui-esc-it, i. vesztegetni. Mituire, /. vesztegetés. Mituitor-e, m. vesztegető. Mládié-at, i. hajlítani. Mlădiere -ï, /. hajlítás, ruganyosság. [nyos. Mládios-ósa, m. hajlítható, ruga- Mlădiţă-e,/.sarjad0k, galy, inda. Mócrá-e, m. édes cseresnye. Móle-moi,?;/.lágy, puha, gyenge, erőtelen. Moră-morî, /. malom. Morte-morţi, /. halál; de, halálos, életveszélyes. Moşă-e, fi szülésznő, bába ; nagyanya. Móste-i, f. ereklye. Mobilá-e, /. butor. Mocan-ă, m. és f. hegyi lakó, juhgazda, hegyi ló. Mişca-at Monitor-óre. 85 Mod-urï, /. mod. Modă-e, f. divat, szokás. Model-e, /. minta. Modern-ă, m. divatos, új. Mogándétá-e, m, utálatos, undo ritó. Moina-e, /. \ süppedékes, ned- Moişte-î, /. / vés hely. Mojic-ă, m. paraszt, durva, darabos, közönséges, f. dorocz ember. Mojicie-i, /. durvaság, parosztság, gyalulatlanság. Mojicime-ï, f. csőcselék. Mólatic-á, in. lágy, rest, lusta. Moldovean-ă, m. moldovai. Moleculă-e, f. részecske. Molesi-esc-it, i. lustálni, restelkedni. Moleşire-î, f. lágyultság ; levertség. Molfăi-esc-it,?. rágódni. Moliciune-i, f. lustaság, restség, engedékenység. Molipsi-esc-it,?. elragasztani, megrontani valakit. Mölipsit-á, m. ragadós Molişor-oră, in. lágyacska. Molitf-i, /. fennyű (-ő). Molitfelnic-e, f. imakönyv. Molitfă-e, f. ima, könyörgés. Molos-urí, f. omladék, kiásott föld; romhalom. Moméla-e, f csalétek. Momi-esc-it, v. csalni, ingerelni, elcsábítani. Monarch-i, f. egyeduralkodó. Monarchie- ă, m. egyeduralkodói. Monarchie-i,/'. egyeduralkodás. Monedă, monetă-e, pénz. Monitor-óre, f. hivatalos lap.

86 Monometru-i Mulsură-Î. Monometru-i, /. ütemmérő. Monopol-urï, f. egyedáru jog. Monosilabă-e, /. egyszótagii. Monument-e, /. emléktárgy. Mops-şî, f. mopskutya. Moral-ă, m. erkölcsös, erkölcs. Morală, f. erkölcstan. Moralist-stï, f. erkölcsianitó. Moralitate, f. erkölcs. Morar-i, f. molnár. Morárésa-e, f. molnárné. Morcov-ï, f sárga murok. Morment-e, f. sirhalom. Mort-ţî, f halott, elhalt. Mort-mórta, m. halott, elhalt. Mortăciune-î, /. dög, hulla. Morun-i, f. viza. Mosor-órá, m. orsó, henger. Mosori-esc-it, i. szomorkodni. Moş-î, f. nagyapa, vén ember. Mosi-esc-it,?. bábáskodni, szülész szolgálatot tenni. Mosie-i, /. jószág. Mosire-i, f. bábáskodás. Mosmóla-e, f. nászpolja. Moşneag-egî,/. agg, aggastyán. Mosnean-eni, /. földbirtokos. Mostean-ï, f. birtokos, törzslakos. Moştenî-esc-it, i. örökölni. Moştenire-î, J. örökség. Mostenitor-óre, m. örökös. Mototol-ola, m. összegomolyodott ; összecsomagolt. Moţ-urî, f. búb, konty, csokor. Moţ-ţî, /. hegyi lakó. M'oţat-ă, m. búbos, kontyos, csokros. Moţoi-esc-it, í. biczczenni, bólintani. Moţochină-e, f. búb, csokor. Mreajä-mreji, /. háló. Mreană-mrene, /. morenah al. Muc-urï, /. gyertyabél. Muc-ï, /. takony Mucălit-ă, m. tréfás, bohós. Mucărî, /. koppantó. Muced-ă, m. penészes. Mucedéla-elï, f. penész. Mucedi-esc-it, i. penészedni. Mucedire-ï, f. penészesedés. Mucenic-ï, f. vértanii. Mucenie-ï, /. vertanúság. Mucigaiü-e, f. penész. Mucos-ósá, m. taknyos. Mufluz-ï, f. csődbe esett. Mugi-esc-it, i. orditni, bőgni; zúgni. Mugitor-óre, m. ordító, bőgő, zúgó. Mugire-ï, f orditás, bögés,. zúgás. Mugur-Ï, /. bimbó, rügy. Mugurel-ei, f. bimbocska, rügyecske. Muguri-esc-it, i. rügyezni, bimbózni. [zés. Mugurire-i, /. bimbózás, rügye- Muia-at, i. nedvesiteni, megáztatni, bemártani ; a se, megázni. Muiere, f. megáztatás, meglágyitás, bamártás. Muiere-í, /. nő, feleség, asszony. Muieresc-éscá, in. női, asszonyi. Muieresce, h. nőiesen. Muierusca-ï, 1, Muieruk-e, asszonyka- Muietura-ï, f. nedves tárgy. Mulcomi-esc-it, i. csendesíteni, vigasztalni. Mulge-ls, fejni. Mulgere-i, f. fej és. Mulsură-i, f fejés.

Mult-ă Nalbă-e. 87 Mult-ă, sz. sok ; prea -, igen Muritor-óre, m. halandó. I sok; mai, több, cel (cea) Murmui-esc-it, i. mogorni. mai mult, legtöbb, [hálálni. Murmuire-í, /. mormogás. Mulţămi-esc-it, i. köszönni, meg- Murmura-ez-at,?. mogorni. Mulţime-!, /. sokaság. Mulţumire-î, */. megelégedés, köszönés. Mulţumitor-őre, m. hálálkodó, köszönő, elismerő. Muscal-i, /. orosz, muszka. Musca-e, /. légy. Muscálesc-éscá, m. orosz. Must, f. most. Mustaţă-e, /. bajusz. Muma-e,/. anya. [vesződség. Mustăcios-osă, m. bajuszos. Muncă-ci, /. fáradság, munka, Mustra-at,?.. dorgálni, korholni. Munci-esc-it, i. dolgozni, ki- j Mustrare-ărî, f. dorgálás, kornozni, fáradni. [gos.! holás, szemrehányás. Muncitor-óre, m. munkás, dől-. Muşamă-e, f. viasz vászon. Munte-ţî, /. hegy, havas. Muntean-eni, /. hegyi lakó. Muşăţel-el, f. pipitértea. Musca-at,?. marni, harapni, Muntenesc-éscá,m.hegyi,havasi. j Muşcare-ărî, f. harapás. Muntişor-i, /. kis hegy. Muntos-osă, m. hegyesvölgyes, hegycsoportos. Muşcător-ore, m. harapós. Muşcătură-!, f. harapás. Muschiü-ï, J. izom, hiis. Mura-ez-at,?. savanyítani, be-! tenni kovászra. Mură-e, /. szeder. Murătură-!, /: savanyítás, sa- ; vanyu lé. Murdar-ă, m. piszkos. Murdări-esc-it, i. piszkitni. Murdărie-i, /. piszok. Murg-ă, m. veresbarna (ló). Murgi-esc-it, i. szürkülni, esteledni. Muri-it,?". meghalni. Murire-i, /. meghalás. Muschiü, /. moha. Muşchios-osă, m. izmos, erős. Musinoiu-óe, f. vakondtúrás. Muşiţă-e, muşliţă-e,/. muslicza. Muştar-!,,/, mustár. Muşteriu-!, /. vevő. [minta. Mustră, f. katonai gyakorlat Muză-e, /. múzsa. Muzeü-e, /. régiségtár. Muzical-ă, in. zenei, kenészi. Muzicant-ţî, zenész. Muzică-!, f. zene. Mozoc-ï, /. komondor. N. Na! ime! itt van! fogja! Nafta, /. hegyi olaj. Nadă-e, f. függelék, pótdarab. Naiba, /. ördög ; ce, mi az Nadir, f. lábpont. ördög. Nae-nă!,'/. hajó. Nalbă-e, /. máivá.

88 Nalt-ă Năsprit-ă. Nalt-ă, m. magas. Nap-î, /. fehér répa. Napoleondor-!, f. napoleondor (arany pénz). Nare-ărî, /. orrlyuk. Nas-urï, f. orr, orrmány ; a da peste, orra koppintani, szemrehányást tenni. Nasal-ă, in. orrhangú. Nasture-!, f. gomb. Naş-ă, f. keresztatya, keresztanya. Nasce-ut, i. szülni; se születni. Nascere-ï, /. születés. Natural-a, ni. természetes. Naturalisa - ez - at, i. polgarisodni, honositani. Naturalisaţie-iune, f. polgarositás, honosítás, honosodás. Natura-ï, f. természet. Naţie-iune, f. nemzet. Naţional-ă, m. nemzeti. Naţionalitate-ăţî, /'. nemzetiség, Naval-ă, in. hajós, tengeri. Naviga-ez-at, i. hajózni. Navigaţie-i une, f. hajózás. Navigátor-i, f. tengerész, hajós. Naz-urï, f. díszítés, szépítés, önfejűség, szeszély. Náboiü-e, f. jég, jégtorlás. Nabusélá-eli, f. tikkasztás, fulasztás. Năbuşi-esc-it, i. fuladni, tik- kanni. [ség- Nădejde-i, f. remény, remény- Nádi-esc-it,/.hozzáfűzni,pótolni. Nădrag-i, f. nadrág. Nădajdui-esc-it, i. remélleni. Năduf, f. tikkasztás, fulasztás, hőség. Nádusélá-eli, f hőség. Năduşi-esc-it, i. izzadni, fuladni a hőségtől. Nălbi-esc-it, i. fehéríteni. Nălbire-i, f. fehérítés. Nálbos-ósa, m. málvaszerii. Nălţa-at, i. emelni ; a se, emelkedni. Nălţare-ărî, /. emelkedés. Nălucă-i, f. tünemény, lidércz, agyrém. Náluci-esc-it,i.rémleni. [rémkép. Nălucire-i,/. vakitás, tünemény, Nălţime-i, f. magasság. Năpadă-edi, akadály, nehézség. Năpraznic-ă, ni. véletlen, rögtön, borzasztó. [dály. Nápádélá-el!, f. elzárás, aka- Năpădi-esc-it, megtámadni, megrohanni. Năpăstui-esc-it, i. megterhelni, sújtani, gyanúsítani. Năpăstuire-i, f. sujtás, nyomás, gyanúsítás. Năpă'stuitor-ore, m. sújtó. Năprăznicie-i, f. véletlenség, rögtönzés, véletlen meglepetés. [hagyni. Năpusti-esc-it, felhagyni,cserbe Năpîrcă-i, f. siklókigyó. Năpîrli-esc-it, i. vedleni. Nărav-urî, i. erkölcs,' szokás. Nărăvi-esc-it, L kényeztetni, rosszul szoktatni. Nărod-odă, m. bolond. Nărodire, f. bolondság. Născoci-esc-it, i. válogatni, kényeskedni, feltalálni. Născocire-i, f. kényeskedés. Născut-ă, m. született.. Násprélá-el!, f. erősítő. Năsprit-ă, m. szilárdított, durva, érdes, erős.

Nătăflete-ţî, /. pimasz, tajbász. Nâtârëü-ëï,/. ostoba, bonfordi. Nătâng-a, m. ügyetlen, balog. Năuc-ă, m. együgyű, ostoba. Nâucie-ï, f. együgyűség, osto-! baság. Năvală-ălî, f. roham, támadás. Nâvăli-esc-it,?. rohanni. Năvălire-î, f. rohanás, [ecske. Nevăstuică-î, /. menyét, meny- Nea! (felkiáltás) hó! Negă, f. trucz, harag, ördög. Neacoperit-ă, m. fedetlen. Neadevër-urï,/.igazságtalanság; hazugság. Neadevërat-a, m. igazságtalan, elferditett. [fedezett. Neaflat-a, m. nemtalált, fel nem Neajuns-uri, f. szükség, hiány. Neales-ésá, m. választhatlan. Neam-urí,/. nép, nemzet, törzs, család, rokonság. Neamestecat-ă, m. kevertelen. Neamţ-nemţî, f. német. Neaoş-şă, m. kevertelen, tiszta, eredeti. Neapărat-ă, m. óvtalan, védtelen; /). okvetetlen. Neaplecat-ă, m. nem hajlandó, nem alkalmazott. Neaprins-ă, m. nem gyújtott. Neapropiat-ă, m. megközelithetlen. Nearat-ă, m. szántatlan. Nearătat-ă, ni. be nem mutatott. Neardere-í, /. éghetetlenség, nem égés, nem égetés. Nears-ă, ni. nem égett, nem égetett. Neascultare, f. engedetlenség, szófogadatlanság. Nătăflete-ţî Necercat-ă. 8 9 Neascultător-ore, m. engedetlen, szófogadatlan. Neascuns-ă, m. elrejthetlen, el nem titkolt. Neastemperare-ărî, f. nyughatatlanság, pajzánság, mérséketlenség. Neaşedare-ărî, f. nyugtalanság, el nem helyezkedés. Neasédat-á, m. nyugtalan, el nem helyezkedett, pajzán. Neaşteptat-ă, m. váratban. Neatins-ă, m. érintetlen, eléretlen. Neatêrnat-â, *m. független. Neaudit-ă, m. hallatlan. Nebăgare-ărî de samă, f. figyelmetlenség, észrevétlenség. Nebăgător-ore de samă, m. figyelmetlen, észrevétlen. Nebiruit-ă, m. gyozetlen, meggy őzhetetlen. Nebotezat-ă, m. kereszteletlen. Nebun - ă, m. bolond, balga, őrült, téboly, pajzán, vig. Nebunatic-ă, m. pajzánkodó,. bolondáskodó. Nebuni-esc-it, i. megőrülni, tébolyodul, megbolondulni. Nebunie-i, f. bolondság, őrültség, tébolyodás. Nëcaz-urï, f. bánat, keserűség, kellemettenség. [seriteni. Necăji-esc-it, i. bosszantani, ke- Necăjire-î, f. bosszantás. Necălcat-ă, m. tiportalan, járatlan, áthághatlan. Necârmuit-ă, m. fékezhetlen, kormányozhatlan. Necârpit-ă, m. foldatlan. Necercat-ă, m. kisértetlen, vizsgálatlan, tapasztalatlan.

9 0 Necernit-ă Nedreptate-ăţî. Necernit-ă, m. feketitlen. Necernut-ă, m. szitálatlan. Necertat-ă, m. szidatlan. Necerut-ă, m. el nem kért. Neceteţ-eţă, m. olvashattam Nechiemat-ă, m. hivatlan. Necinste, /. tiszteletlenség, szégyen. Necinsti-esc-it, i. szégyeníteni, meggy alázni ; sérteni. Necinstire-ï,/. szégyenítés, meggyalázás. Necinstit-á, m. szegyenített meggyalázott. Necioplit-ă, m. gyalulatlan; illetlen, durva. Neciungit-á, m. csonkitatlan. Neclintit-á, m. ingatlan, rendületlen. Necontenire-i, /. sziínetnélküliség, folytonosság. Necontenit-ă, rn. szünet nélküli, folytonos, megszakítás nélküli. Necopt-ópta, m. éretlen, suletlen. Necoverşit-ă, ni. felülmúlhatatlan, meggydzhetetlen, áthághatlan. Necredinţă-e, /. hűtlenség. Necredut-á, m. hihetetlen. Necugetare-ăr!,/. gondotlanság. Neciigetat-ă,?n.meggondolatlan. Necugetátor-óre, m. meggondolatlan. Necules-ésá, m. szedetlen. Necultivat-ă, m. miveletlen. Necumet-étá, m. határozatlan, félénk, bárgyú. Necuminecat-á, m. áldozattan, urvacsorat nem vett. Necomplinit-ă, m. nem teljes. Necumpănit-a, m. ki nem egyenlített, meg nem mért, mérték nélküli. Necumpătare-ărî, f mértéktelenség. Necunoscut-ä, m. ismeretlen. Necurat-ă, m. tisztátalan. Necurăţat-ă = necurăţit-ă, m. megtisztitatlan, hántatlan. Necurăţenie-!, f. tisztátalanság. Necurmat-ă,w.szüntelen, tartós. Necuviincios-ósá, m. illetlen, istentelen, illedelmetlen. Necuviinţă-e, f. illedelmetlenség, illetlenség. Necuvios-ósa, rn. nem ájtatos,' istentelen. Necuvioşie-i, f. istentelenség. Nedărâmat-ă, m. össze nem omlott. Nedarnic-ă, m. nem adakozó, fösvény. [ság. Nedárnicie-i, f. nem adakozó- Nedescurcat-a, m. feloldatlan, fel nem bonyolódott. Nedeslucit-ă, m. megmagyaraz- hatlan, homályos. [lan. Nedespicat-ă,???. meghasíthat- Nedespărţit-ă, m. oszthatatlan. Nedestoinic - ă, m. ügyetlen, képtelen. Nedestoinicie-!,/. ügyetlenség, képtelenség. [gálatlan. Nedogenit-ă, m. feddetlen, dor- Nedomolit-ă, m. meg nem szelídíthető, szelidíthetlen. Nedormire, f. álmatlanság. Nedovedit-ă, ni. bizonyíthatlan, be nem bizonyított. Nedrept-éptá, m. igazságtalan, méltatlan. [ság- Nedreptate-ăti, f. igazságtalan-

Nedreptăţi - esc - it, i. igazságtalanságot tenni, sújtani, nyomni, zsarolni. Nedres-ésá, ni. javithatlan. Nedumerire-i, f. bizonytalanság, nyugtalanság. Nedumerit-ă, m. bizonytalan, nyugtalan. Neevlavie-!,/. áj tatosság hiány. Neevlavios-ósá, ni. nem ájtatos, istentelen. [kész. Nefăcut-ă, m. csinálatlan, nem Nefâgăduit-ă, m. el nem Ígért, igérhetetlen. Neferecat-a. m. vasalatlan. Nefrămentat-ă, ni. gyuratlan. Nefrăţesc-dscă, ni. nem testvéri. Nefrânt-ă, ni. töretlen, ép. Neferici-esc-it, i. szerencsétleníteni ; a se, szerencsetlenűlni. Nefericire-ï, /. szerencsétlenség, boldogtalanság. Nefericit-ă, ni. szerencsétlen, boldogtalan. Nefiert-értá, m. fdzetlen. Nefiinţă:e, /. semmi, nem lét. Nefiresc-éscá, m. természet ellenes. Nefolositor-óre, m. haszontalan. Nefrecat-a, ni. reszeletlen ; tapasztalatlan. Nefrică - ï, /. félelmetlenség, bátorság. Nefricos-osă, ni. nem félénk, bátor, merész. Nefript-ă, m. sűletlen, nyers. Negândit-ă, m. véletlen, előre nem gondolt. Neghimpos-ósa, m. tövistelen. Neghină-e, /. konkoly. Nedreptăţi-esc-it Neîmpletit-ă. 91 Neghinos-ósa, m. konkolyos. Neghiob-ósa, m. balga, együgyű, ostoba. Neghiobie-ï, f. ostobaság. Negoţ-urî,/. üzlet, kereskedés. Negoţia-ez-at, i. kereskedni. Negrăit-ă, m. kimondhatlan. Negrélâ-elï, f. tenta.. Negreşit, h. okvefetlen, biztosan, bizonyosan. Negricios-ósá, ni. feketés. Negrime-i, f. feketeség. Negru-négrá, ni. fekete. Negruţ-ă, f. feketécske. Negură-e, f. köd, sötétség. Neguros-ósa, ni. ködös. Negustor-i, f. kereskedő. Neguţători-esc-it, i. kereskedni. Neharnic-a, m. képtelen. Nehatărît-ă, m. határozatlan. Nehărnicie-i, f. képtelenség. Nehotărîre-î, f. határozottlan- ság. [ság. Nehotarnicie-i, f. határozatlan- Neiertat-a, ni. nem szabad. Neinteresat-ă, m. önzéstelen. Neisbândă-dî, f. sikertelenség. Neiscusinţă-e, f. tapasztalatlanság, ügyetlenség. Neiscusit-ă, ni. tapasztalatlan, ügyetlen. Neispovedit-a, m. gyontatlan. Neisprava-e, f. eredménytelen ség- Neisprăvit - ă, m. végezetlen, készületien. Neiubit-ă, m. nem szeretett. Neîmblândit-ă, ni. szelidítlen, hajlíthatlan. Neîmbrăcat-ă, m. öltöztetlen. Neîmpletit-ă, m. össze nem fonva.

9 2 Neîmplinit-ă Nejugănit-ă. Neîmplinită, m. teljesítetlen. Neîmpodobită, m. diszitetlen. Neimpotrivire-i, f ellentállás nélkül. Neîncărcată, m. nincs megrakva. Neîncheiată, m. záratlan. Neînchis-ă,, be nem téve. Neîncredere-i,/bizalmatlanság. Neîncurcat-ă, m. nem bonyolítva, kúszálatlan. [zett. Neindatorat-ă, m. nem kötele- Neîndemână, h. nincs kézügyben, nincs kéznél. Neîndeplinit-ă, m. tökély télén, teljesítetlen, végezbetetlen. Neîndesat-ă, m. nem nyomott. Neindestulare-ărî, /. elégedetlenség. Neindestulat-ă, m. elegedetlen. Neîndoit -ă, m. kétségtelen, biztos. Neindrâsnéla-elï, /. félénkség, csüggedség, kíslelküség. Neindrăsneţ-âţă,w. nem merész, bátortalan. [ság. Neindreptare-ărî, /. javitatlan- Neînduplecat-ă, ni. hajlatlan, hajlithatlan, meggyőzhetlen. Neîndurare-ărî, /. irgalmatlanság, türelmetlenség. Neindurátor-óre, m. irgalmatlan, szánalom nélküli. Neînfiinţat-ă, m. nem létesített. Neînfrumseţat-ă, m. diszitetlen. Neînfrenare-ărî, /. fékezetténség. Neîngrădită, bekerítetlen. Neîngrăşat-ă, m. hizatlan, kövértelen. Neingrijire-i, /. gondtalanság. Neîngrijit-ă, m. gondtalan. Neíngrijitor-óre, gondtalan. Neîngropat-ă, m. temetetlen. Neîngroşat-ă, m. vastagítatlan. Neînmulţit-ă, m. szorozatlan. Neînnodat-ă, m. bogozatlan. Neînsemnat-ă,?«.nem nevezetes, jelentéktelen. Neînstrăinare-ărî,/. elidegenet- lenség. [len. Neînstrăinată, m. elidegenítet- Neînsurat-ă, m. nőtelen. Neînsufleţit-ă, m. élettelen, lelketlen. Neîntemeiată, m. alaptalan, oknélküli. Neîntinată, m. sározatlan. Neîntrebată, in. kérdezetlen. Neîntrebuinţat-ă, m. használatlan. Neîntristat-ă, m. nem szomorú. Neîntrupare-ărî, /. testnélküli' ség. Neîntrupat-ă, m. test nélküli. Neînţelegere-i, /. értelmetlenség. Neînţelepciune-i, /. oktalanság, esztelenség. Neînţelept-âptă, m. oktalan, esztelen. Neînţeles-âsă, m. érteden. Neînvederat-ă, m. be nem látható. Neînv0ţât-ă, : m. tudatlan, tanulatlan. Neînv ţetură-i, /. -tudatlanság- Neînvins-ă, m. meggyőzhetlen- Neînvocală-eli, /. egyenetlenkedés. Neínvoire-i, /. egyenetlenkedés. Nejudecat-ă, m. el nem Ítélt. Nejugănit-ă, m. nem heréit, heréletlen.

Nejurat-ä, m. esketlen. Nelăut-ă, m. szennyes. Nelegat-ă, m. kötetlen. Nelegiuire-i,/. törvénytelenség. Nelegiuit-ă, in. törvénytelen. Nelocuit-ă, m. lakatlan. Neluat-ă, m. bevehetetlen. Nelucrat-ă,m.munkálatban, nem készen. Nemăritată, m. nem férjes. Nemărginire-i /. végtelenség, korlátlanság, határtalanság. Nemărginit-ă, m. határtalan, korlátlan. [teilen. Nemăsurat-ă, ni. megmérhe- Nemâncat-ă, m. étien, éhgyomorral. Nemângăiat-ă, m.vígasztala tlan. Nemângăiere-î, f. vigasztalatlanság. Nemângit-ă, m. nem piszkos É szeplőtlen. Nemeri-esc-it,?. találni, czélt találni, illenni hozzá. Nemernic-ă, m. nyomorult. Nemestecat-ă, m. kevertelen. Nemet-uri, /. lavina, hógörgeteg. Nemijlocit-ă, m. közvetlen. Nemilostiv-ă, m. irgalmatlan. Nemilostivire-í, /. irgalmatlanság. Nemincinos-osă, m. nem hazug, csalhatatlan, igaz. Nemirositor-óre, m. szagtalan, illat nélküli. Nemişcare-ărî, f mozdulatlanság, megmozdíthatlanság. Nemulţămire-î, hálátlanság. Nemulţămit-ă, m. elégedetlen. Nemulţămitor-ore, m. hálátlan. Nemurire, f. halhatlanság. Nejurat-ă Nepărăsit-ă. 9 3 Nemuritor-óre, ni. halhatlan. Nemutare-ărî,. f. változhatlanság. Nemţesc-escă, m. német. Nemţesce, h. németül. Nemţoică-ce, f. németnő. Nene, f. bácsi, bátyám. Nenécá-e, f. anya. Nenorocire-ï, f. szerencsétlenség, baj. Nenorocit-ă, m. szerencsétlen. Nenumérat-a, m. számlálhatlan. Nenumit-a, m. meg nem nevezett. Neobicînuit-ă, m. szokatlan. Neobosit-ă, m. fáradhatlan. Neodihnă, /. nyugtalanság. Neodihnit-ă, m. nyugtalan, aggodalmas. Neologic-ă, m. neologikus. Neologie-i, f. ujszók használatáról szóló tan. Neologist-stï, f. neologista. Neomenie,/, becsület hiány, illetlenség, durvaság. Neomenire, f embertelenség, becstelenség. Neomenit-ă, m. meg nem becsült, meg nem tisztelt. Neoprit-ă, m. nem tiltott szabad, feltartózhatlan. Neorenduélá-eli, f. rendetlenség; kicsapongás. Neorenduit-ă, m. rendetlen, összebonyolodott. Neosebit-ă, m. külömbség nélkül, osztatlan. Neostenit-ă, m. fáradthatlan. Nepăcătos-osă, m. bűntelen. Nepăcătuit-ă, m. nem bűnös. Nepăgubit-ă m. kártalan. Nepărăsit-ă,???.el nem hagyatott.

94 Nepardosit-ă Nesădit-ă. Nepardosit-ă, on. kövezetlen. Nepărtinitor-ore, on. részre haji Nepovesztit-a, m. megmondhatlan, leírhatatlan, latlan. [lanság. j Nepregetat-a, m. habozás nélkül, Nepărtinire-î, f. részrehajlat- késedelem nélkül. Nepăscut-ă, on. el nem legeltetett. INepreţuire-i, f. értektelenség, [kozlás. becsnélküliség. [nélkül. Nepăstrare-ărî, f. pazarság, té- ;Nepreţuit-ă, m. értéktelen, becs- Nepăstrat-ă, m. pazar, nem ;Neprevedere-i, f. előre nem gondozott. látás, figyelmetlenség. Nepătrundere, f. áthatlanság. Nepătrundime, f. ki nem kút-, hatóság. Nepătruns-ă, m. áthatatlan. Nepăţire-î, f. tapasztalatlanság. Nepăţit-ă, on. tapasztalatlan. Nepângărit- ă, in. szeplőtlen, fertőztetlen. Nepecetluit-ă, on. pecsétlen. Nepedepsire-ï, f. büntetlenség. Nepedepsit-ă, m. büntetlen. Nepieptenat-ă, m. fésületlen. Nepipaire-ï, f. érintetlenség. Nepipăit-ă, m. érintetlen. Nepisat-ä,7?i.töretlen,oröltetlen. Neplăcere-î, /. kellemetlenség, kedvtelenség. Neplăcut-ă, m. kellemetlen. Neplătit-ă, m. fizetetten. Neplecat-ă, m. hajlatlan. Neplutitor-óre, m. usztathatlan, hajózhatlan. Nepocăinţă, /. töredelmetlenség, nem bfínbánás. Nepoleit-a, m. csiszolatlan, nem aranyozott, nem eziistezett. Nepomenit -ă, m. említetten, meg nem nevezett. Nepoprit-ă, m. nem tiltott. Nepotcovibă, m. nem patkóit. Nepotolit-ă, m. engesztelhetlen. Nepotrivit-ă, m. összeférhetetlen, össze nem illő. INeprevedator-óre, m. előre nem lató, elő vigyázatlan. Neprevédut-á, m. véletlen, előre nem látott. [len. Nepricepator-óre, m. értelmet- Nepricepere-i,/.éi telmetlenség. Nepriceput-ă, m. értelmetlen. Nepricopsélá - éli, f. tapasztalatlanság. Nepricopsit-ă, m. tapasztalatlan. Neprietin-á, m. barátságtalan. Nepriincios-ósá, m. eredménytelen, czelszerütlen, kedvezőtlen. Neprimiré-i, /. nem fogadás. Neprimit-ă, m. el nem fogadott. Neputincios-osă, in. tehetetlen, lehetetlen. [hetetlenség. Neputinţă-e,/. tehetetlenség, le- Nepurtat - ă, on. elviselhetlen, hordozhatlan. Neregulat-â, on. rendetlen. Nerodire-i, f. terméketlenség- Neroditor-óre, m. terméketlen- Nerugat-a, on. kéretlen. Neruginit-ă, m. rozsdátlan. Nerumenit-ă, m. kendőzetlen, be nem pirosított. Nerupt-a, on. törhetlen. Neruşinat-ă, on. szégyentelen, szemtelen. Nesaţ-urî, f. telhetetlenség. Nesădit-ă, m. hitetlen.

Nesănătate-ăţî,/. egészségtelen- ; ség. Nesănătos-c5să,?'/i.egészségtelen. Nesăpat-ă, m. kapálatlan. ; Nesărutat-ă, m. csókolatlan. I Nesăturat-ă, m. telhetetlen. ' Nesăţios-osă, m. nem tápláló, I telhetetlen. inescai - nescarï, n. bizonyos, I valami ; nescaï érnem, valami emberek. [lanság. Neschimbare-ărî, f. változhat- ; Neschimbat-ă, m. váltózhatlan I cserélhetlen. Nescine, n. valaki. Nescris-a, m. nem irt. Nescutnrat-á, in. megrázhatlan. Nesdrăvan-ă, m. természetfeletti erővel biró. Nesdrobit-a, in. törhetlen, mórzsolatlan, össze nem tiport. ; Nesecerat-a, in. aratatlan. Neséversit-á, m. tökéletlen. Nesferşit-ă, m. végtelen. Nesilit-ă, ni. nem kényszeritve. Nesimţiciune, f. érzéketlenség., Nesimţire-î, f. érzéketlenség. : Nesimţit-ă, m. észrevétlen, érzéketlen. ;Nesimţitor-óre, in. érzéketlen, észrevétlen. :Nesleit-á, m. kimeritetlen, össze nem aludt, nem vastagodott í meg. ; Neslutit-ă, m. nyomorítatlan, el nem nyomorított. Nesmerenie-i, f. szerénytelen- ség. Nesmerit-á, m. szerénytelen. Nesmălţuit-ă, m. zománcznél- küli. [tévedés. Nesocotélá-elí, /. gondatlanság, Nesănătate-ăţ! Netălcuit-ă. 95 Nesocoti-esc-it, i. számba nem venni, megvetni. Nesocotit-á, m. gondatlan. Nesoţial-ă, m. társadalom elleni, t. kerülő. Nespart-ă, m. el nem tört. Nespurcat-ă, m. fertőztetlen, szeplőtlen. Nespus-ă, m. kimondhatlan. Nestatornic-ă, m. állhatatlan, hfítelen, változó. Nestatornicie-i^.állhatatlanság. Nesters-érsa, m. eltöríilhetlen. Nestins-á, m. kiolthatlan. Nestrăbătut-ă, in. áthatolhatlan, járatlan. Nestrămutare-ărî, f. változhatlanság, visszavonhatlanság. Nestrămutat-ă, m. megváltozhatlan. Nestrâns ă, m. nem szorított. Nestătător-ore, m. állhatatlan. Nestricare-ărî, f. romlatlanság. Nestricat-a, in. romlatlan. Nestricaciune, f. romlatlanság. Nestropit-ă, m. nem precskelt, nem öntözött. Nestrujit-ă, m. el nem nyomódott, nem kopott. Nesuferire-i, /*. türelmetlenség. Nesuferit-a, ni. el nem tőrt, töretlen. Nesuferitor-óre, m. türelmetlen. Nesulemenit -ă, m. be nem kendőzött, festetlen. Nesupunere-i, f. alá nem rendelés, engedetlenség. Netăcut-ă, m. nem halgatag. Netăgăduit-ă, m. tagadatlan. Netăinuit-ă, m. eltitkolhatlan. Netălcuit-ă, m. megmagyarázhatlan.

96 Netălmăcit-a Nomol-uri-óle. Netălmăcit-ă, ni.. lefordíthatlan. Neted-ă, m. sima, tiszta, kifestett, kopasz. Netedéla-eli, f. simítás, tisztítás. Netedi-esc-it, i. simítani. Netedire-i /. simítás. Netenciuit - ă, m. meszeletlen, vakolatlan. Netipărit-ă, m. nyomatlan. Netocmit-ă, m. be nem szegődött, javítatlan. Netopit-á m. olvasztbatlan. Netors-órsa, in. fonatlan. Netrainic-a, m, nem tartós. Netrebnic-ă, m. haszontalan. Netrebnicie-i,/. haszontalanság. Netrebuinţă-i, f. hasznavehetetlenség. Netrupesc-ésca, m. testnélküli, testetlen. Netuns-a, m. nyiratlan. Neudat-ă, ni. öntözhetlen, nem áztatva. Neuitat-a, elfelejthetlen. Neumblat-ă', in. járatlan. Neunire - i, f. egyenetlenség, egyesiiletlenség. Neunit-a, in. egyenetlen, egyesületien. [teni. Neutraliza-ez-at, i. semlegesi- Neutralizaţie, f. pártatlanság, semlegesítés. Neutru-ă, ni. semleges. Nevastá-neveste, f. menyecske, asszony, feleség, ifjúasszony. Nevăstuică-î, f. menyét ; menyecske. Nevătămat-ă, m. sértetlen. Nevătămător-ore, m. sértetlen. Nevendut-ă, ni. eladatlan, [lan. Nevinovat-ă, m. ártatlan, hibát- Nevinovăţie-i f. ártatlanság. Nevoi-esc-it,?'. igyekezni, fáradni, iparkodni. Nevoie-i, f. baj, szerencsétlenség, veszély, szükség, bánat. Nevoios-ósa, m. szegény, nyavalyás. [iparkodás. Nevoinţă - e, f. akaratlanság ; Nevolnic-ă, m. akaratlan. Nevolnicie-e, f. akaratosság, dacz. [méltatlan. Nevrednic-ă, in. érdemeden, Nevrednicie-i, f. méltatlanság. Nésiparie-i, /. porondoshely. I Nësip-urï, f. porond. INésipos-ósa, m. porondos. Nicairï-a, h. sehol, sehová. Nici, k. sem. Nicovalá-eli, f. üllő. Nimeri-esc-it, czélt találni. Nimfă-e, f. tündér, nimfa. Nimic-uri,/. semmi, semmiség. Nimic, n. semmi. Nimici-esc-it, i. megsemmisiteni. Nimicire-i, f. 'megsemmisítés. Ninge-ns,?\ havazni. Ninsóre-ori, f. havozás. Nitrărie-i, f. sziksógyár. Nitric-ă, in. sziksós. Nitru, /. sziksó. Nópte-d, f. éjjel, éjszak. Noatin-ï, f. egy éves kós, egy éves csikó. Noatină-e, f. egy éves juh. Nobil-ă, m. nemes. Nobilime-i, /. nemesség NobléÇa-e, f. nemesség. Nod-urï, /. bog. Noda-at,?, bogozni. Noemvrie, f. november. Nojiţă-e, f. bocskorzsinor. Nomol-urí-óle, f. iszapos hely> mocsár.

Nomolos-ósa, m. mocsáros, iszapos. Noră-nurorî, /. menye. Norcă-î, f. mocsáros vidra. Norisor-óre, /. felkőcske. Normal-a, m. rendes, szabályos. Noroc, f. szerencse. Noroci-esc-it, i. szerencséltetni. Norocire-i, /. szerencséltetés. Norocit-a, m. szerencsés. Norocos-ósá, m. szerencsés. Norod-óde, /. nép. Noroiü-óie, /. iszap. Nostalgie-i, /. honvágy. Nostru-nóstrá, n. miénk. Notă-e, /. jegy, jegyzék. Notiţâ-e, /. kisjegy, jegyzék. Noú-nóua, m. új. Noué, sz. kilencz. Nouëdëcï, sz. kilenczven. Néuëdëcile, sz. kilenczvenedik. Nouëspredece, sz. tizenkilencz. Nouële-noua, sz. kilenczedik. Nouëspredecelea, sz. tizenkilenczedik. Nour-í, f. felhő. Nourat-á, m. felhős. Noutate-ăţI,/.újság, [nemcsak. Nu, h. nem; numai, nem többé, o. Oie-oi, f. birka, juh. Oches-á, m. barna. Ólá-e, /. fazék. Órá-e, /. óra. Oră-orî, h. szer, szőr, szór, pl. ântâia órá, először, a treia óra, harmadszor ; de r patru orï, négyszer. Ore, h. vajon. Nomolos-ósa Obadă-obede. 9 7 3uc-ï, /. diófa. Nuca-ï, /. dió. Nucet-urï, f. diós, dióerdő. Nucsórá-e, f. diócska. Nucular-ă, m. diótartalmií. Nuia-ele, /. vessző. Nula-e, /. nulla, semmi. Numaï, h. csak ; nu, nemcsak ; nu, ci şi, le. nemcsak, hanem is; de cât, tüstént, gyorsan. Nume-e, /. név, hir. Numera-at, i, számlálni, számolni. [lálás. Numerare-ărî, f. számolás szám- Numeraţie-i, f. számozás. Numerátor-óre, m. számláló. Numi-esc-it, i. nevezni. Numire-i, /. nevezés. Numër-ï, /. szám. Nun-á, f. násznagy, nő. Nuntas-ï,/. lakadalmazó. [ző. Nunta-e,/.lakadalom,mennyeg- Nur-ï, /. báj, szépség. Nurliü-e, m. bájos, szép. Nutreţ-urî, f. takarmány. Nutri-esc-it, i. táplálni. [lás. Nutrire-ï, /. táplálkozás, táplá- Nutritor-, m. tápláló. (ó). Óre când, h. valamikor. Óre cât, sz. bármennyi. Őre ce, n. valami. Ore cine, n. valaki. Óre cum, h. valamikép. Ospe-ţî, /. vendég. Óste-stí, f. had, sereg, csapat. Obadă-obede, f. keréktalp, kalácsfa. 7

98 Obagiü-ï Ocean-uri. Obagiü-ï, f. jobbágy. Obăgie-i, /. jobbágyság. Obedar-ï, /. keréktalpcsináló. Obedi-esc-it, i. szomorkodni. Obedire = obidare,-ărî, f. késergés, fájdalom, szomorúság. Obelisc-urï,/. obelisk, kőoszlop. Obelos-ósá, m. kapczás, rongyos. Obială-elî, /. kapcza. Obiceiü-urï, /. szokás. Obicïnuire-ï, /. megszokás. Obicînuit-ă, m. megszokott. Obidat-ă, m. szomorú, bánatos. Obidă-e,/. bánat, lehangoltság. Obida-at, i. fájlalni, keseregni. Obîrşă-î, /. völgy, völgyszoros. Oblădui-esc-it, j. igazgatni, kormányozni. Oblăduire-î,/.hatóság, hatalom. Oblăduitor-óre, in. igazgató, kormányzó. Oblăjală-elî, /. borogatás, bekötés. Oblaji-esc-it, i. borogatni. Oblăjire-î, /. borogatás Obli-esc-it, egyenesíteni. Obligaţie-iune, /. kötlevél, kötelezettség. Oblon-óne, /. ablaktábla. Oblu-óblá, m. egyenes. Oblu, h. egyenesen. Obor-uri, /. vásártér. Oboséla-elï, /. fáradság, bágyadtság, kimerültség, lehangoltság. Obosi-esc-it, i. fárasztani ; a se, fáradni, kimerülni. Obosire-i, /. fáradozás, kimerülés. Obraz-un, /. arcz, pofa ; fără, szégyentelen, arczátlan. Obraznic -ă, m. szégyentelen, arczátlan, szemtelen. Obrăznicie-i, /. arczátlanság, szégyentelenség, szemtelenség. ^ Obrintélâ-elï, /. gyuladás (a sebnél). Obrinti-esc-it, i. a se, meggyuladni. Obroc-óce, /. veder. [bár. Obron-óne,/. mozogható hám- Observa-ez-at, i. észrevenni, figyelni, megjegyezni. Observare-ărî, /. megjegyzés. Observaţie-iune, /. figyelés. Observător-î,/. figyelő; csillagvizsgáló torony. Obşte-î, /. közönység ; de, közönséges, nyilvános, általános. Obştesc - éscá, m. nyilvános, közönséges. [detni. Obsti-esc-it, i. közzétenni, hir- Obstire-i, /. hirdetés, nyilvánosság. [dás. Obuz-urï, /. sokaság, tolako- Oca-le, /. óka (2^4 fi), pint, kupa ; o de vin, egy pint (kupa) bor. Ocară-ărî, /. csúfolás, szégyen sértés, szidás. Ocasie-i-(iune), /. alkalom. Ocăcăi-esc-it, i. kvakogni. Ocăcăire-irî, /. kvakogás. Ocărî-esc-it, i. csúfolni, szidni. Ocărîre-î, /. csúfolás, szidás. Ocărît-ă, m. szidott, sértett. Ocarmuí-esc-it, i. kormányozni. Ocârmuire-ï,/. kormány, hatósag. Ocârmuitor-ï, /. kormányzó. Ocean-urí, /. tenger, oczeán.

Oceania, f. világtenger. Oceanic-ă, m. tengeri. Ochean-urï, /. távcső. Ochelari, f. szemüveg. Ochi-esc-it, i. czélozni. Ochişor-î, /. szemecske. Ochiu-î, f. szem; boului, ökörszem (madárj ; coda ochului, szemszeg. Ocnă-e, /. akna, sóbánya. Ocol-óle-uri, /. kerület, kerülő út, terület, udvar. Ocoli-esc-it, i. kerülni, görbe utón járni; a o cetate, egy várost ostromolni. Ocolire-ï,/.kerülés, körülfogás. Ocolis-un, /. kerülő ut ; kétértelműség. Ocrotélá-eli, /. védnökség. Ocroti-esc-it, i. védni, óvni, gyámolitani. Ocrotire-ï, f. védnökség. Ocrotitor-óre, m. védő, óvó. Ocrotitor-ï, /. védnök. Octomvrie, /. október. Ocular-á, m. szemes. Oculist-sti, f. szemorvos. Odaie-ăî, f. szoba. Odajdie-i, f. miseruha. Odaliscă, /. a Szultán kegyelt neje. Odată, sz. egyszer; de odată, egyszerre ; câte, néha ; nicï, soha. Odată, k. hajdan, egykor. Odăiaş-î, f. szobainas. Odăiţă-e, f. szobáczka. Odihnă, h. pihenés, nyugalom. Odihni-esc-it, i. pihenni, nyugodni. Odihnire, f. pihenés. Odinioră, h. egykor, hajdan. Oceania Ólai. 99 Odor-odoré,/, drágaság, kincs. Odos-ósá, m. üres zab, vad zab. Odrasla-e, f. sarj, inda, gally. Odrăsli-esc-it, i. sarjadni. Odràslire-ï, f. sarjadás, kihajtás. Oer-ï, /. juhász, juhgazda. Oficer-ï, tiszt, katonatiszt. Oficial-i, f. hivatalnok. Oiicial-ă, m. hivatalos. Oficios-ósa, m. félhivatalos. Oficiu-ï, /. hivatal. Oíili-esc-it, i. sápadni, fonyadni. Ofilire-ï, /. fonyadás. Ofilit-ă, m. fonyadt. Ofta-ez-at, 1. sóhajtani, nyögni. Oftalmie, f. szemfájás. Oftare-ări, f. sóhajtás. Oftică-î, /. sorvadás. Ofticos-osă, m. sorvadásos. Ogar-i, /. agár. Ogarcă-e, f. agárnöstény. Oglindar - ï, f. tükörgyáros ; tükörkereskedő. Oglinda-dí, f. tükör. Oglindărie-i,/. tükörárú, tükörkereskedés. Ogor-óré, f. ugar, szántóföld. Ogorí-esc-it,?. ugarolni, mivelés nélkül hagyni a földet, vagy az első szántás alá venni. Ogradă-ădî,/. kert, kerített rét, udvar. Ogrinjl, /. takarmány maradék. Oiste-í, /. szekérrud. Oiţă-e, /. juhocska, kis birka. Olac-e, /. postaszekér. Olan-e, /. csatornatégla. Olar-i, f. fazékas. Olăi == olălăi-esc-it, i. jajgatni, sírni.

100 Olanar-ésa Orbire-Ï. Olănar-esă, /. téglavető, nő. Olărie-î, f. fazékasműhely. Oligarchie-ï, f. oligarkia. Olimpiadă-e, f. olimpiada (4 évi időszak). Olimpic-ă, ni- olimpikns. Olog-óga, on. béna. Ologi-esc-it, i. megbénitni, megbénulni. Ologire-ï, f. bénitás. Oltar-e, /. = altar-e, f. oltár. Oltean-ă, m. oltföldi lakos. Om-ômenï, f. ember, férfi. Omenesc-ésca, m. emberi. Omenesce, h. emberiesen. Omeni-esc-it, i. tisztelni, becsülni. [emberség. Omenie, f. tisztelet, becsület, Omenime-ï, f. emberiség. Omët-ëturï, f. hó, hótömeg. Omidă-e, f. hernyó kukacz. Omidi-esc-it, i. hernyózni. Omogen-ena, on. hasonnemíi. Omonim-á, m. hasonnevű. Omor-ur!, f. gyilkosság, gyilkos halál. Omori-it, i.gyilkolni, agyonütni. Omorire-ï, f. gyilkolás, ölés. Omoritor-óre, m. gyilkoló, gyilkos, emberölő. Onor^ } f ' tisztelet, becsület. Onorabil-á, m. tisztelt, becsületes; tekintetes. Ontologie, f. léttan. Opac-ă, m. át nem látszó. Opal-urî, f. opal (drágakő). Opáci-esc-it, i. feltartóztatni. Opari-esc-it, i. forrázni, perzselni. Operă-e, f. dalmű, opera. Opincar-ï, f. bocskoros. Opincă-!, f. bocskor. Opintéla-elï, f. megerőltetés, fáradozás. Opinti-esc-it, i. megerőltetni, kémény munkát végezni. Oposiţie-iune,/. ellenzék, ellentállás. Oprélá-el!, /. tiltakozás, tartóztatás ; fogság. Opri-esc-it, i. tiltakozni, tartóztatni, megtiltani; akadályozni, bedugni ; a - sângele, a vért megállitani. Oprire-!, f. tiltás, tiltakozás, tartóztatás. [bor. Opritóre-or!, f. kerékláncz, ala- Opritor-óre, m tartóztató. Opt, sz. nyolcz. Optdec!, sz. nyolczvan. Optdecile, sz. nyolczvanadik. Optspredece, sz. tizennyolcz. Optspredecele, sz. tizennyolczadik. Optule, sz. nyolczadik. Oracol-e, /. jóslat, jósda. Orar-e, /. imaruha, stola. Orator-ï, /. szónok. Oras-e, f. város. [polgár- Orăşan-enî, f. városi lakos, Orăşană-e, f. városi nő. Orăşel-ele, f. várocska. Orasënesc-ésca, m. városi. Orb-órbá, m. vak. Orbesce, h. vakon. Orbi-esc-it, i. vakítni, vakulni, megvakulni. Orbime, f. vakság, a vakok összessége. Orbire-ï, f. megvakitás, meg' vakulás.

Ordin-urï, /. rendelet, parancsolat. Ordinar-ă, m. rendes, közönséges, alávaló. Ordonanţă-e,/. rendelet, parancsolat. Orez-urï, /. árpa. Orêndui-esc-it, i. rendezni, rendelni. [zés. Orênduéla-elï, /. rend, rende- Orênduire-ï, /. rendezés. Orenduit-ă, rendezett. Orfan-a, m. árva. Organ-e, f. szerv, érzékszerv ; közeg; orgona. Organic-a, m. szerves. Organiza - ez - at, i. szervezni, rendezni. Organisaţie-iune, f. szervezés, testalkat. Organism, /. szervezés. Organist-stí, f. orgonajátszó, orgonista. Orgeat, f. árpaital. Orgol-urï, f góg, büszkeség. Orí, k. vagy ; orï-orï, vagyvagy. Orí cine, n bárki. ce, n. bármi. când, h. bármikor. unde, h. bárhol bárhová. cât, h. bármennyi, bármekkora. Original-á, m. eredeti, sajátos. Originá-e, f. eredet, forrás. Ornitologie-i, /. madártan. Ortodox-á, m. igazhitű. Ortodoxie-i. /. igazhitüség. Ortografie-i, f. helyesírás. Os-óse, f. csont. Osebi-esc-it, i. megkülömböztetni. Ordin-urï Oţetărie 101 Osendi-esc-it, i. elitélni, átkozni, megbüntetni. Osendá-e, /. büntetés vezeklés. Osie-i, /. tengely. Osos-óse, m. csontos. Ospeta-ez-at, i. megvendégelni, lakmározni. Ospeţ-eţe, f. lakoma, vendéglés, lakadalmi lakzi. Ospitalitate-ăţî, f. vendégszeretet. Ostaş-î, f. harczos, katona. Ostasesc-éscá, m. katonai, harczos. [erőlködés. Ostënélâ-elï, f. fáradság,munka, Osteni-esc-it, fáradni, fárasztani. [ság. Ostenire-i, /. fárasztás, farad- Ostenitor-óre, m. fárasztó, kimerítő. Osteografie, f csontleirás. Ostrov-óve, f. sziget. Osti-esc-it, /. harczra készülni. Ostire-ï, hadsereg. Otavă-ăvî, /. sarju. Otavi-esc-it, i. sarjuzni. Otoman-ă, m. török. Otomaná-e, török kánápé ; török nő. Otravă-ăvî, /. méreg. Otravi-esc-it, i. megmérgezni. Otrăvire-î, /. mérgezés. Otrávitor-óre, m. mérgező. Oţel, /. aczél. Otelărie, /. aczélgyártás. Oţele, f. puskalakat. Oţelire-î, /. aczélosodás. Oţeli-esc-it, i. aczélozni ; edzeni, erősödni. Oţelos-osă, aczélos. Oţet-urî, /. eczet. Oţetărie, /. eczetföződe.

102 Oţeti-esc-it. Paradox-a. Oţeti-esc-it, i. eczetesedni. Oţetire, /. ecsetesedés. Oţetos-osă, eczetes. Oű-óué, /. tojás; clocit, záptajás. Oua-at,?*. tojni. Ouare, f. tojni. [deklő. Ouşor-ore, m. tajáska, nyel- Oval-ă, m. tojásdad. Ovar-e, f tejástartó. Ovipar-ä, m. tojó. Ovreesc-ă, m. zsidói. Ovreesce h. zsidóul. O/reică-cî, f. szidónő. Ovreiü-eï, f. zsidó. Oxid-e, f. sav. [nyezni. Oxida-ez-at, i. oxidálni, éle- Oxigen, /. éleny. P. Pace-păcî, /. béke, nyugalom. Pacinic-ă, m. békés, csendes. Pacoste-i, /. szerencsétlenség, veszély, zavar. Padiment-urï, /. padló. Pafta-ale, f. ajtósark, csatt. Pagină-e, f. oldal, lap. Pagubá-e, f. kár, hátrány. Paiü-e, f. szalma, szál. Pajeră = Pajură-e, f. czimer. Palabră-e, palavră f. hazugság, dicsekvés. Palat-urï, f. palota. Palatih-ï, f. nádor. Palatinat, /. országos grófi méltóság, nádori hivatal. Palavragiü-ï, f. dicsekvő, fecsegő, hazug. Palavri-esc-it, i. dicsekedni, fecsegni, hazudni. Paleografie, /. régi irásisme. Palmă-e, tenyér, arasz ; poff. Paloş-e, f. pallós, kard. Paltin-i, f. rezgő silfa. Pambrin-i, /. merinói juh. Panachidă-e, f. irótábla. Pană-pene, /. toll. Pancovă-e, f. fánk, rátota. Pandecte, f. pandekta (romai törvény gyűjtemény.) Pandur-i, f. pandúr. Pantalon-i, f. nadrág. Panteon,/, panthéon, (az összes pogány istenek temploma). Pantof-ï,/. czipő, papucs, topán. Pantofar-ï, /. czipész, varga. Pantofărie-î. f. czipészmfíhely- Papagal-ï, /. kajdás, pápágáj. Papal-ă, m. pápai. Papă-i, /. pápa. Papié, /. pápaság. [kus. Papistaş-î, /. papista, katholi- Paprica-e = ardeiü, f. paprika. Papură-î, f. káka. Par-ï, /. karó, dorong, czölöp. Para-ale, /. pénz, krajczár ; a lua la trei, csúfolni, űzőbe venni, verni. Parabolă-e, /. példabeszéd. Paraclis-e-urí,/. imakönyv, ima, könyörgés, imaház. Paradisier-Ï, /. egyházfi. Paradă-clî, f dísz, pompa. Paradigmă-e, /. minta, terv. Paradox-ă, m. ellenmondásos, I különös, meglepő.

Parafulger, /. villámhárító. Paragraf-ï, f. czikkely,. Paralaxă-e, /. parallaxa, csonttörés. Paralel-ă, m. egyenközű. Paralelogram-e /. egyenközű négyszög. Parasol-óle, f. napernyő. Paratoner-e, /. villámhárító. Paravan-e, /. spanyol fal. Pară-e, f. körte. Pară de foc, /. tűzláng. Parc-urï, /. park, kéj kert. Parchet-urï, /. fakoczkázat. Pardosélâ-elï,/. kövezet, parkétirozás- Pardosi-esc-it, i. padolni, deczkázni, kövezni, koczkázni. Parip-ï, /. paripa, nyerges ló. Parlament-e, /. parlament, országgyűlés. Parlamenta-ez-at, i. tárgyalni (béke iránt, háború idején). Parlamentar-i, /. béke iránt tárgyaló tiszt; követ, delegátus. Parodie ï, f parodia, gúnyvers (utánzat). [letszó. Parolă-e, f. szó, Ígéret, becsü- Paroxisin-e, f. paroxismus, betegség, szenvedély kitörése. Parte-ţî, f- rész, oldal, táj ; la o, félre; de o, egy részről. [névi igenév. Particip-e, f. részesülő, mellek- Particular-ï, /. magánember. Particular-á, m. sajátos, különös, titkos. Partidă-e, f. párt, rész. Partie-ï, f. vállalat, porczió. Partisan-Ï, f pártos, pártütő. Pas-urí,/. szoros, hegyi út, lépés. Parafulger Patrudecí. 103 Pasaport-urí, /. útlevél. Pasca-ï, /. hiisvéti kenyér. Pasere-ï, /. madár. Pastramă-e, f. páczolt, szárított hús. Pasalic-urï, f. egy basának járása, közigazgatási köre. Pasaport-uri, f. útlevél. Paşă-î, /. pasa, basa. Pasce-ut,?. legelni. Pasc!, /- húsvét. Paştetă-te, f. pástétom. Pat-urï, /. ágy, meder. Pată, pétâ-pete, /. folt, szégyenfolt. Patentă-e, f. patent, diploma, oklevél, rendelvény. Patentăr-î, f. patentás, kiszolgált katona. Patimă-î, /. szenvedés, betegség, szenvedély. Patrafir-e, f. stola, (templomi ruhadarab). Patriarch-i, /. érsek, patriarcha, egyházfő (a keleti egyházban). Patriarchal-ă, m. patriarchalis. Patriarchat-e, f. egyházfőméltóság. [tóság. Patriarchie-i,/. patriarchai mél- Patrician-ï, f. patrícius. Patrie-!, f haza, hon. Patriot-ă, m. hazai, honi. Patriot-ţî, f. hazafi, honfi. Patriotism, f. hazaszeretet. Patrirem-ï, /. négy evezői hajó. Patron-ï, f. védnök, patronus, kurátor, őrangyal. Patróná-óne. f. pátron, töltés. Patrontas-e, f. töltéstarisnya. Patru, sz. négy. Patrudeci, sz. negyven.

104 Patrudecile Părinte-ţî. Patrudecile, sz. negyvenedik. Patrule, sz. negyedik. Patr unghiü, /. négyszög. Patruspredece, sz. tizennégy. Patruspredecele, sz. tizennegyedik. Pavëzâ-e, f. vért, pajzs. Pavilon-óne, /. pavillon, nyári lak, nyaraló, kolna. Pază-î, f. őrzés, felügyelet. Paznic-ă, m. vigyázó, őrző. Păcal-ă, m. bolond, tréfás, bohocz. Păcăli-esc-it, i. kigúnyolni, megcsalni, kitréfálni. Păcălitură-î, /. kitréfálás, megcsalás, kicsúfolás. Pácat-e, f. bűn, hiba. [rult. Păcătos-osă, m. bűnös, nyomo- Păcătui-esc-it, i. vétkezni, bűnt követni. [gyáros. Păcurar-!, f. juhász ; kátrán- Păduche-î, /. tetü. Paduchi-esc-it, i. tetüt fogni ; a se păduchea, tetvészni. P^duchios-osă, m. tetves. Psducel-ei, f. lábviszketegség. Pădurar-!, f. erdősz, erdővéd. Pădure-!, f. erdő, erdőség. Pädurean - en!, f. erdőlakos, erdőlaki. Pădureţ-âţă, m. erdei vad. Pădurice-!, f. erdőcske. Păgân-!, f. pogány. Păgânătate-ăţî,/. pogány, népség, pogányország. Págánesc-éscá, m. pogány. a se, po Păgâni-esc-it, gány lenni. Pagânie-ï, f. pogányság. Păgânime, f. pogányság. Păgânism, f. pogány tan. Păhar-e, f. pohár. Păhăruţ-e, f. pohárka. Păiangen-î, f. pok. Păiş-urî, f. szalma. Paiste-ï, f. szalmadomb, szalmatrágya. Pălămidă-e, f. szamár bogáncs. Pălărie-!, /. kalap. Pălărier-î, f. kalapos. Păli-esc-it, i. ütni, találni, égetni üszköt kap, (gabnavetések- ről). [főt osztogatni. Pălmui-esc-it, i. pofot adni, po- Pămătuf-urî, f. meszelő, ecset. Păment-urî, f. föld. [honos. Pămentean-enî, f. földi lakos, Pámentesc-éscá, m. földi, világi. Pămentos-osă, m. földes. Pănă, v. ig; mâne, holnapig. Păpară-ărî, f. tojásétel, rátota. Păpădie-!, f. czikorja (vad). Păpuc-î, /. török íélpapucs. Păpucar-î, f papucskészitő. Păpurişte-î, f. sáskabokor. Papuşă-î, f. buba. Păpuşică-î, /. kis buba. Părăsi-esc-it, i. elhagyni, felhagni, feladni, abbahagyni. Părăsire-!, f. elhagyás. Páré-ut, i. tetszeni, vélekedni, látszani; mi se pare, úgy tetszik, látszit ; im! pare bine, örvendek. [san. Păreche-î, f. pár ; cu, páro- Părere-!, f. vélemény; părere de rëü, sajnálás. Păresemî, f. húsvét előtti böjt, nagy böjt. Părete-ţî, /'. fal. Páiéü-aie, f. patak, csermely* Părinte-ţî, /. atya ; szülők, pap*

Părintesc-escă, m. atyai, anyai, szülői. Părintesce, h. atyailag. Părtaş-ă, m. résztvevő. Părticică-ï,/. kis rész, részecske. Părtini - esc - it, i. támogatni, ; pártolni. Pártinitor-óre, m. pártfogó, támogató ; részrehajló. Părui-esc-it, i. hajat tépni, verekeszni ; karozni. Păs-urî, f. baj, bánat, gond, szükség, ügy. Păsa-at, i. bánni, megbánni ; nu-mi pasă, nem bánom. Păscut-urî, /. legelői jog. Pâsérar-ï, /. madarász. Páseresc-éscá, m. madári. Páséresce, h. madár módon. Pâsërica-ï, /. madárka. Păstărnac-ci, /. pásztérnak. Păstor-î, /. bojtár, őrző, juhász. Pástorésc-éscá, m. bojtári, pásztori ; lelkészi. [nő. Păstoriţă-e, /. juhásznő, bojtár- Păstra-ez-at, i. eltartani, megőrizni, megtartani, takarékoskodni ; a se, magát kímélni. Păstrare-ărî, /. kímélés, eltartás, takarékosság. Păstrător-ore, m. takarékoskodó, kimélő. Păstrav-î, pisztráng. Păşi-esc-it, i. lépni, lépést tenni. Păşire-!, f. lépés. Păşune-Î, /. legelő. Păşună-ez-at, i. legelni. [ni. Păta-at, i. beszennyezni, foltoz- Pătat-ă, m. foltos, szennyes. Pătimaş-ă, m. szenvedő, beteg. Pătimi-esc-it, i. szenvedni, tűrni, kiáltani. Párintesc-ésca Pe. 105 Pátimire-!, /. szenvedés. Pătlăgea-ele, f. paradicsom almaféle. Pătrar-e, /. negyed. Pătrat-ă, m. négyszögii. Pătrunde-ns, i. áthatolni, hatni, kifürkészni. Pătrundere-!, f. áthatolás, behatolás, éles ész. [eszü. Pátrundétor-óre, m. átható, éles Pătrunjel-eî, f. petrezselyem. Pătură-!, /. gyapjas, szőnyeg, posztó. Păţi-esc-it, i. szenvedni, tapasztalni ; am păţit o, megjártam. Păţit-ă, m. tapasztalt, okos. Păun-î, f. páva. Păunar-Î, /. pávász. Păuniţă-e, /. pávatyúk. Păzi-esc-it, őrizni, gondozni, vigyázni ; a se, őrizkedni. Pázitor-óre, m. f. őrző, őr, védő, ügyelő. Pâclă-e, /. nagy hőség. Pâclos-osă,m. zavaros, beborult. Pângări-esc-it, i. megfertőztetni, bepiszkítni, szentségteleaiteni, rágalmazni, szégyeníteni. Pângărire-î, f. megfertőztetés. Pândar-ï, őr, vigyázó. Pândă-e, /. lésés, őrzés. Pândi-esc-it, i. leskelődni, őrt állani. Pântece-!, /. has, also test. Pârgă, f. első gyümölcs, első gabna. [rúd. Pârghie-! = lăstar-e, /. emelő Pârgui-esc-it, i. a se, megérni, az érés kezdete. Pârîü-ae, /. patak. Pe = pre, v. -on, -en, ön; -rá,

106 Pe mine Peristil-urï. -re; pl. pe masă, az asztalon, az asztalra. Pe mine, -tine, -el, -ea; noï, -voï, -eï, ele ; engem, téged, őt; minket, titeket, önöket, őket ; pe lună, hóra, havonta, havi ; holdvilágnál ; pe furiş, lopozva. Péná-pene, f. penna, toll. Pétrá-i, /. kő, kőzet. Pecând, k. midőn, mialatt. Pecete-ţî, f. pecsét. Pecetlui-esc-it, i. pecsételni. Pecingine-Ï, /. fejkorpa. Peşches-uri, f. adomány. Peschir-e, f. kendő, törölköző. Peste-i, /. hal. Peşteră-î, f. barlang. Pedant-ă, m. szőrszálhasogató, pedáns, merev. Pedépsá-e,/'. büntetés, fenyités. Pe-de-desupt, h. alulról. Pe-de-laturi, h. oldalról. Pe dinainte, h. elölről. Pedepsi-esc-it, i. büntetni, fe- nyiteni. [tés. Pedepsire-i, /. büntetés, fenyi- Pedestraş-î, /. gyalogos, gyalog katona. Pedestrime, f. gyalogság. Pedestru, h. gyalogosan. Pe dinafară, h. kivíilről ; konyvnélkül. Pe dincóce, h. innenső oldalról. Pe dincolo, h. túlsó oldalról. Pe dinjos, h. alulról. Pe dinsus, h. felülről. Pe dós, h. bal fél; fonák. Peire = perire-ï, /. elpusztúlás, vesztés, veszély. Peisaj-urï,/. tájkép, [mavirág. Pejină, pejmă, /. pézsma, pezs- Pelângă, prelângă, k. a mellett. Pelican-ï, /. pelikán, gödény. Pelin-ï, /. üröm, ürmös bor. Peliţă-e, /. hártya, finom bőr. Pe loc, h. rögtön, mindjárt. Peltic-ă, m. selypő. [szegni. Pelticăi-esc-it, i. selypeni, szi- Peninsulă-e, f. félsziget. Pensie-iune, f. nyugdíj, [dék. Pensionar-i, /. benlakó növen- Pensionat-e, f. benlakással, ellátott nővelő intézet, nővelde; nyugdíjas. Pentagon-óne, /. ötszög. Pentru, v. -ért, iránt; ce, miért. că, mert ; cât mine, a mi engem illet ; hatîrul tëu, a te kedvedért; Ddeu! az istenért! aceea, azért. Pepene-ï, /. dínye; verde, görögdínye; galbin, czukor dínye. Pepenet-uri, f. dínyés. Pepeniste-i, f. dínyés. Pepinerie-i, /. dínyés hely. Perde-ut, veszteni, veszíteni. Perdea-ele, függöny. Perdevară-î, f. naplopó. Perênd, h. rendszerint. Peri-it, i. pusztulni, eltűnni. Perie-í, /. kefe. Pericol-óle, f. veszély. Periculos-osă, m. veszélyes. Periferie-i, /. körvonal. Perifras-e, /. körülirás. Perigeü-ï, f. a bolgók földközelsége. [körmondat. Periodă-e,/. periódus, korszak, Periodic-ă, m. korszáki, körmandati. Peristil-urï, /. oszlopfolyosó.

Perişoră-e, /. körtecske. I Perişor-!, /. körtefácska. Periuţă-e, f. kefécske. I Pernă-e, f. párna, vánkos.! Persian-ă, m. perzsiai. Personă-e, /. személy. [ Personaj-urï, /. személyzet. Personal-ă, m. személyi. Personiiicaţie-iune, f. személy lyesités. ; Perspectivă-e, /. kilátás. Perucar-î, f. fodrász. \Pesca, pescui-esc-it, i. halászni. JPescar-!, f. halász. K Pescărie-!, h. halászat, [lászat. R Pescărit-ur!, /. halászati jog, ha- I Pescurt, h. röviden, szóval. B Pesmet-ţî, f. kétszersült. B Peste, h. keresztül, rajta, azonfelül ; de an, éven át, peste drum, átellenben ; I tot, egészben; putinţă, lehetetlen. \ Pestriţ-ă, m. tarka. Pestriţat-ă, m. tarkázott. m Pestruiü-e, m. tarkázott, szeplős. ţ Peşteră-!, f. barlang. [szál. I! Petélá = betélá-el!, f. szövő ; Petec-e, f. folt, darab; a-s! da in petece, tönkre tenni ma- I gát, tönkre menni, i Petiţie-iune, f. kérelem, folyamodvány, beadvány. ( 1 Petrecanie-!, /. kiséret, mu- J Petrecere-!, / latás. B Petrece-ut, i. kisérni ; a se, mulatni, elkelni. [denhol.! Petutindinea, h. mindenütt, min-! Peţi-esc-it,?'. háztuzt látni; leánykérőbe menni. m Peţitor-!, /. leánykérő. Perişoră-e Picura-ez-at. 107 Pe urmă, h. végre, asztán. Pezenchiű, pezevenchiü, f. kéjszerző, lélekvásárló,kupleros. Peră-e, /. per. Perăi-esc-it, i. ropogni. Perăitură-î, /. ropogás. Percălab-î, /. adótárnok. Perci-esc-it, i. cziczerélni, párosodni, megpetélni; cocoşul percesce găina, a kakas a tyúkot megpetéli. Pêrî-esc-it, i. perelni. Pêrîs-ï, f. perelő, felperes. Perît-ă, m. perelt, beperelt. Perítor-óre, rn. peres, perelő, árulkodó, feladó. Perjol-óle, f. tűz, tűzvész. Pêriolire-ï, f. égetés. Perlă-e, f. \,,, Perlău-e,"/. Parol ' Pêrléz-az-urï, f. átjáró (a sövénykeritésen). Perli-esc-it, i. égetni, perzselni. Perlit-ă, m. perzselt, füstölt. Pësat-urï, /. köles, kása. Peslă-e, /. durva gyapjú, postó, szövet. Piatra-ï, /. kő, acră, timsó, de vin, borkő. Piaţă-e, /. piacz. Piază-e, f előjel; jósló. Pic-urí, /. csep, darab. Pic-cï, f. zöldharkály. Pica-at, i. esni, csepegni, cseperegni. Picătură-!, /. csep. Picior-óre, /. láb. Piciorang-e, f. faláb. Picnic-uri, f. piknik, társas, batyu tánczmulatság. Piculină-e, f. piccola, fuvola. Picura-ez-at, i. cseperegni.

108 Piedică-e Pişcătore-Î. Piedică-e, f. akadály. Pielar-î, /. tímár. Pielărie-î, /. timárság. Piept-urî, f. mell. Pieptar-e, f. mellény. Piepten-e, /. fésű. [gyarató. de postăvar, kárt, gyapjú- Pieptena-at, i. fésülni; a lână, gyapjút gyaratni, kártani. Pieptenas-e, f. kis fésű. Pierde-ut, i. veszteni ; a se, magát veszteni, tévedni. Pierdere-!, f. vesztés. Pierdevară, f. naplopó. Pieri-it, /. elveszni, meghalni, eltűnni. Piersic-ï, f. baraczkfa. Piersică-î, f. baraczk. Pietrar-i, /. kövező, kőmives, kőfaragó. Pietrărie-î, f. kőbánya. Pietros-osă, m. köves, kőnemű. Pierzare-ărî, f. vesztés ; loc de, vesztőhely (a hol az akasztófa van). Pierzător-!, /. vesztő, veszítő. Pierzător-ore, m. vészhozó, átkozott. Pieziş, h. ferdén, harántosan. Piezisa-ez-at, i. ferdén járni, kerülő utakat tenni. [nya. Piftie-ï, /. kocsonya, halkocso- Pil-urí, /. ostor, knuta. Pilar-pilav-uri, /. rizsétel. [da. Pilă-e, f. ráspoly, reszelő ; lab- Pildă-e, példa. Pildui-esc-it, i. példálózni. Pili-esc-it, i. reszelni; lopni. Pilire-ï, f. lereszelés, lopás. Pilitură-î, f. ráspolás. Pilug-i, f. törő, mozsártörő. Pingea-ele, /. féltalp. Pingelui-esc-it, i. féltalpalni ; hazudni, csalni. Pintene-ï, f. sarkantyú ; a da, serkenteni. [ló. Pintenog-ogă, m. fehér lábfoltos Pipă-e, f. pipa. [teni. Pipăi-esc-it, i. tapogatni, érin- Pipăire-î, f. tapogatás. Pipăit-ă, m. tapogatott. Piper, f bors. Pipera-ez-at, i. borsozni. Piperniţă-e, /. borsszelencze. Pir, útifű. Piramidă-e, f. gúla. Piron-óne, f. nagy szeg. Pironi-esc-it, i. szegezni, feszíteni. [kétségtan. Pironism,/. kétségesség vágya, Pirpiriü-e, rn. vékony, gyenge testalkotásu. Pirulă-e, f. pirula, labdacs. Pisa-ez-at, i. törni, szétzúzni. Pisare-àrï, f. szétzúzás, összetörés. Pisălug-î, /'. mozsártörő. Pisătură-î, f. morzsa, összetört por. Pisc-urí, /. magaslat, szikla. Pisic-ă, f. kandúr, macska. Pisicuţă-e, /. kis macska. Pismaş-ă, m. irigy, rosszakaratú, alatomos. [ság. Pismä-e, /. irigység, alattomos- Pismui-esc-it,?. irigyelni, bosszantani. Pistol-óle, /. pistoly. [seini. Pişa-at, i. hugyozni, pisilni, pe- Pişare-ărî, /. peselés, hugyozás. Pisat-urí, f. hugy. Pişător-ore, m. hugyozó. Pişca-at, i. csípni, viszketni. Pişcătore-î, /. hugyozási hely*

Pişcătură-î, /. csípés. Pişolcă, pişotcă-e, f húgyos. Pitar-!, /. kenyérsütő, (nemesi czím) pitár. Pită-e, /. kenyér. Pitic-ă, m. törpe, kismajom. Pitpalac-cí, /. fürj. Pitula-at, i. elrejteni, elbújni. Pitulice-!, /. ökörszem, (madár). Pitulus-e, /. rejtély, bujdoska. Piţigoiu-î, f. czinke, czinege. Piuar-ï, /. kallós. [lómalom. Piuă-e, f. kallómalom, ványo- Piui-esc-it, i. törni, zúzni; csicseregni. Piuliţă- e,/. mozsár, anyacsavar. Pivniţă-e, /. píncze. Plac-un, /. tetszés, Ízlés. Placă-plăci, /. tábla. [rajz. Plan-uri,/. terv, szándék, alap- Planetar-ă, m. bolygós. Planetă-e, /. bolygó. Plapomă-e, /. ágytakaró. Plasă-plese, /. háló ; ételnem. Plasă -plăşî, /. kör, megye, járás. Plastograf-!, f. iráshamisító. Plată-plăţi, f. fizetés, bér, jutalom. Plácé-ut, i. tetszeni, szeretni. Plăcere-!, f. tetszés, öröm. Plăcintă-e, f. palacsinta. Plăcut-ă, m. kellemetes, örvendetes. Plăiaş-î, f. határőr. PlămăddÎă-elî, /. kovász, élesítő, erjedő. Plămădi-esc-it, i. forrni, kelni, megkelni, savanyítni. Plămădire-!, /. pezsgés, forrás, kelés. Plămână-î, f. tüdő. Pişcătură-!, Plic-urï, 109 Plăpând-ă, m. gyöngéd, finom. Plăsea-ele, /. nyél, kés nyelv. Plăti-esc-it,?. fizetni. Plătire-î, /. fizetés. Plăvuică-e = plăvuscă-e, /. fiatal sóshal. Plánge-ns, i- sírni, panaszolni. Plângere-!, /. sírás, panasz. Plâns-urï, f. sírás, könyezés. Plánsóre-i, f. sírás, kérelem. Plésna-plesne, f. ostorvég, ostorhegy. Pléscá-c!,/. rósz kucsma, sapka. Plétá-plete, f. hajfonat. Plévá-pleve, f. polyva. Plebeian-ï plebeiü-ï, f plebeius, csőcselék. Pleca-at, indulni, elmenni ; hajolni; a se, hajolni, hajtani magát, alávetni magát. Plecare-ári, f. elindulás, elutazás ; hajolás, alárendelés. Plecat-ă, m. hajolt, hajlandó, alázatos ; elindult. Plecátóre-or!, f. anyajuh. Pleonasm-!, f. szófölösleg. Pleopă-e, f. szempilla, szemszőr. Pleosti-esc-it, i. csűggeszteni, leereszteni. Plesni-esc-it, i. csattintani (ostorral) repedni, szétpukkanni. Plesnire-ï, f. csattintás, repedés, pukkanás. Plesnit-ă, m. megrepedezett, csattintott. Plesnitură-!, f. csattanás, repedés, pukkanás. Pleşuv-ă, m. kopasz. Pleşuvi-esc-it, i. kopaszodni. Plesuvie-ï, \ /., Pleşuvire-i, f f ' kopaszsag- Plic-urI, /. levél, levélboriték.

110 Plimba-at Podvadă. Plimba-at, = primbla, i. sétálni. Plimbare-ărî, sétálás. Plin-ă, m. tele, telitett, töltött; de, teljesen. Plisc-urï, f. csőr. Plivi-esc-it, gyomlálni. Plivire-ï, f. gyomlálás. Plivitóre-orí, f. gyomláló. Plivitură-î, f. gyomlált rész. Plocon - óné, f. ajándék, adomány. Plod-urí, /. (állati) mag. Plóie-i, /. eső. Ploios-ósá, m. esős. Piop-ï, f. nyárfa. Plopis-ï, f. nyárfaerdő. Ploscă-î, f. fapalaczk, palaczk. Ploşniţă-e, f. poloska. Plotog-óge, /. folt, bőrdarab. Plotogi-esc-it, i. foltozni. Ploton-óne,/.gombolya; csapat. Ploua-at, i. (eső) esni. Plug-urí, f. eke. Plugar-ï, /- földmives, szántóvető ember. Plugări-esc-it, i. földmivelést folytatni, szántani. [vetés. Plugărit-urî, f. szántás, szántás- Plumb-urï, f. olom ; golyó. Plumbagiü-e, /. olomolvasztó, olommunkás. [hely. Plumbărie-î, /. olomolvasztó- Plumbatóre-i, f. olmositó gép, olmozó eszköz. Plumbos-ósa, m. olomtartó, olomnemu. Plumbui-esc-it, i. ólmozni, ólommal bevonni. Plumbuire-ï, olmozás. Plutá-e, f. tutaj, uszófa; jegenyefa, dugaszfa. Pluti-esc-it, i. úszni, a vizen hajtani. Plutire-i, f. úszás, hajózás. Plutitor-óre, m. úszó, úsztató. Pneumatic-á, m. léghuzó, maşină, léghuzó gép. Pneunomie, f. tüdőgyuladás. Póla-e, /. szegély, öl; de munte, hegyláb. Pómá-e, f. gyümölcs. Pórta-e, f. kapu. Póte, h. tán, talán, talántán. Pocăi-esc-it, i. vezekelni, megbánni. [dés. Pocăinţă-e, f. vezeklés, bűnhö- Poci-esc-it,/.rögtön, gyorsan beteg lenni, szerencsétlen lenni. Pocitură-î, f. rögtöni betegség, szerencsétlenség beállása. Pociump =pocimp-ï,/. czölöp. Pocni-esc-it, i. csattani, szétpattanni. [nás. Pocnire-í,/.csattanás, szétpatta- Pocniturá-I, f. csattanás, pattanás, dörgés. Pocílti-esc-it, i. biczenni, a se de fóme, oly éhes, hogy biczenik. Pod-urf, /. híd, padlás. Podar-ï, /. hídvám szedő, Podărit-uri, f. hídpénz, hídvám. Podéla-eli, /. padolás, padló. Podi-esc-it, i. padolni. Podidi-esc-it, i. (könybe) kitörni, kifakadni; rohanni, elorohanni. Podina-e, f. padló, deczka. Podire-i, f. padlás, padolás. Podisor-óre, /. kis híd. Podobă-e, f. dísz, czifraság. Podvadă, f. jobbágymunka, robot.

Poesie-ï, /. költészet. Poet-ţî, /. költő. Poetic-ă, m. költői. Poetica, f. költézettan. Pofidă-e, /. ürügy. Poíil-e, /. farkszijű (a ló szerszámnál). [étvágy. Poftă-e,/. vágy, kívánság, kedv, Pofti-esc-it, i. kívánni, követelni, vágyni, tetszeni. Poftire-!,/. kívánság, meghívás. Pogon-óne, /. holdföld. Pogoniciü-ï, f. ökörhajtó, vezető béres. Pogori-esc-it,?. lemenni, lejteni, leszármazni, levinni. Pogorîre-ï, /. leeveszkedés, lemenés. Pogoriş-urî, /. lejtés, hajlás. Poiană-enî, f. liget, nyílt hely az erdőben. Poimáne, h. holnapután. Pojar-uri, f. apró himlő, köles Poesie-I Popie-!. 111 PolitéÇâ-e, /. udvariasság, illedelmesség. Politeism, /. sokistenség. Politic-a, m. politikus, ravasz. Politică, /. állambölcsesség. Politicos-ósá,w. udvarias, finom, illedelmes. Poliţaiu-î, /. rendőr. Poliţă-e, /. váltó, polcz. Poliţie-!, /. rendőrség. Polog-óge,/. fűbarázda, posztó, bőrfolt. [gyelnő. Poloncz-eză, /. lengyel, len- Polonesc-éscá, m. lengyel. Polonesce, h. lengyelesen. Pom-ï, /. gyümölcsfa. Pomadă-dî, /. hajkenőcs. Pomană-eni, f. halotti tor, alamizsma; de, ingyen. Pomeni-esc-it, említeni ; a se, emlékezni, véletlenül találkozni. [zés. Pomenire-!, /. említés, emlékehimlő. [juhbőr. Pomenit-ă, m. említett. Pojghiţă-e, f. bőrecske, vékony Pomet-ur!, /. gyümölcsös. Pol-ur!, /. sark, pplul nord, éjszaki Pompă-e, /. dísz, pompa. sark, polul sud, déli sark. Pol-ï, f. napoleonarany. Polar-a, m. sarki. Polcovnic-!,/, ezredparancsnok, Pompier-!, /. tűzoltó. Pompos-osă, m. pompás, díszes, nagyszerű, fenhéjázó. Ponciş ă, m. bandzsi, bandzsal, ezredes. [tezni, simítani. sanda, kancsal. Polei -esc-it, i. aranyozni, ezüs- Poleire-ï, f politirozás, ezüstezés, fénymázolás. Poleitură-î, /. aranyozás. Poleiü-urí, f. síkjég, síkonka. Policioră-e, /. kis polcz. Poligam-!, /. soknejű ember. Poligamie-!, /. soknejüség. Ponevos-ósá, m. beteges, gyenge, gyenge látású. Ponos-urf, f. panasz. Ponoslui-esc-it, i. panaszolni. Popă-î, f pap, lelkész. Popesc-éscá, m. papi, lelkészi. Popesce, h. paposán. Popi-esc-it, i. pappá felszentelni, Poligon-óne,/. sokszög, [ség. tenni. Polinom,/. sokszoros mennyi- Popică-cï, /. tekebáb. [ság. Polisilabă-e, /. sokszótagú. Popie-ï, /. papság, papi méltó-

112 Popor-óre Potrivă. Popor-orë, /. nép. Poporaş-e, /. néptörzs, népecske, kis nép. [tömeg. Poporime-ï, /. népesség, nép- Poposi-esc-it, i. maradni, pihenni, állomást tartani. Popri-esc-it, i. visszatartani, megtiltani, megakadályozni. Poprire-!, f. megakadályozás. Popritor-óre, m. tiltó, akadályozó. Populaţie-î, f. népesség. Por-!,/', bőrlikacs, [gazember. Porc-!, /. disznó ; de cáne, Porcar-ï, /. disznópásztor, kanász, kondás. [kosság. Porcărie-!, f. disznóság, pisz- Porecla-e, /. vezetéknév. Porecli-esc-it, i. vezeték nevet adni, csúfolni, Porfir-e, f poríirkő. Pornélá-el!, /. indulat, hajlam. Porni-esc-it, i. indulni, elmenni, hajolni. Pornire-ï, /. elindulás, hajlam. Poros-ósá. m. likacsos. Port-ur!, /. kikötő,,! menedékhely, öltözet. [nő. Portar-arésá, f. kapus, kapus- Portativ-ă, m. hordható. Portfol-ur!, /. levéltárcza. Portiţă-e, /. kis kapu, ajtó. Portocal-ï, /. narancsfa. Portocalá-e, f. narancs. [let. Porüon-óne, f. adag, rész, rész- Porumb-ï, f. galamb ; kukoricza. Porumbar-!, /. galambkereskedő, galambdúcz, törökbuza- kas. [kökénybokor. Porumbel-eï, /. kis galamb, Porumbiţă-e, f. kis galamb. Porunca-ï, f. parancs. Porunci-esc-it, i. parancsolni, meghagyni, uralkodni, intézkedni ; izenni. [intéző. Poruncitor-óre, m. parancsoló, Posac-a, m. bánatos, sötét, mormogó, álnok. Posná-e, /. tréfa, bolondság. Posomorí-esc-it, i ; a se, szomorú lenni, sötét, daczos arczot mutatni. Posomorire-ï, f. szomorúság, lehangoltság. Post-uri, /. bojt ; di de, bojtos nap ; állás, szolgálat. Postav-uri, f. posztó. Postă-e, f. posta ; nagy serét ; két mérföldi távolság. Postelnic-ï, f. államtitkár. Posti-esc-it, i. bőjtölni, bojtos étellel élni. Postire-ï, /. böjtölés. Potaşă-e, f. sziksó. Potcapiü-i, f. papi sipka, szerzetesi sipka. Potcă, f. baj, bántás, veszély- Potcóva-e, f. patkó. Potcovi-esc-it, i. patkolni. Poteca-icï, f. ösvény, hegyi út. Poteraş-î, /. haramia. Poticni-esc-it,?. ballépést tenni, esni, lábát ficzamitni. [tés. Poticnire-ï, f. esés, veszélyezte- Potir-e, /. kehely. Potoli-esc-it, i. csendesíteni, nyugtatni. [seklés. Potolire-!, /. csendesítés mér- Potop-ur!, /. vizár, özönvíz- Potopenie-i, f. pusztulás, víz* áradás, istenosztor, v e s z é l y - Potrivă, deopotrivă/, összeül0» hasonló.

Potrivi-esc-it, i. összeilleszteni, hasonlítani, kiegyenlíteni. Potrivire-ï, /. összeillesztés, kiegyenlítés. [étel. Potrócá-e, /. túlságosan sós Poturniche-ï,/. fogoly (madár). Pradă-dî, f. préda, zsákmány. Praf-uri, f. por, de puşcă, puskapor. Prag-urï,/. küszöb, ajtóküszöb. Prapur-ï, f. templomi zászló. Pravilá-e, f. törvény, igazság, törvénykönyv. Pravilnic-á, m. törvényes. Pravoslavnic-ă, m. igazhitű. Pravoslavie-ï, /. igazhitüség. Praz-i, f. párhagyma. Praznic-e, /. ünnep. Prăda-at, i. zsákmányolni. Prădare-ărî, /. zsákmányolás. Prăji-esc-it, i. sütni, perzselni. Prăjină-î, f. rúd, pozna, vessző. Prăjit-ă, m. sütött, perzselt. Prăjitură-î,/. párolás, sütemény. Prăpastie-î, f. örvény. Prăpădenie-i,/. pusztulás, megsemmisülés, veszély. Prăpădi-esc-it, i. pusztulni. Prăpădire-î, /. pusztulás. Prăpăditor-0re,m. pazarló, pusztító, rontó. Prăsi-esc-it, i. gyarapitni, tenyészteni. Prăsilă-î, f. sarjadék, poronty, ivadék. Prăvăliaş-î, /. boltos. Prăvălie-î, f. bolt. Prăvăli-esc-it, i. hengergetni, gurulni, összeomolni. Prăvos-0să, m. poros. Prăvui-esc-it, i. porozni. Prăvuire-î, /. porozás. Potrivi-esc-it Preface-ut. 113 Prăvusi-esc-it,?. porrá ziízni ; a se, megsemmisülni. Praznui-esc-it, ünnepelni. Prăznuire-î, f. ünneplés. Prânz-urï, /. ebéd. Pránzi-esc-it, i. ebédelni. Prânzuleţ-ţe, f. kis ebéd. Pre = pe. Prea, h. igen, nagyon, erősen; bine, nagyon jól ; mult, igen sok. Preacurvar-ï, f. kurafi, kurvás. Preacurvărie-î, f. kurváskodás. Preacurvi-esc-it, i. kurváskodni, paráználkodni, [környéken. Préj ma-e,/, kör, környék; ín, a Precât, h. a mennyiben. Preeepator-óre, m. értő,avatott. Precepe-ut, i. érteni, felfogni, észre venni. Precepere-ï, /. értelem. Preceput-a, m. okos, értelmes. Precugeta-at, i. előre, számítni, megfontolni. [szándék. Precugetare-ărî, f. előgondolat, Precum, k. valamint. Precurma-ez-at, i. megszakítni, megszüntetni, végezni. Precurmare-arï, f. beszüntetés, megszakítás. [vezetés. Precuventare-ărî, /. előszó, be- Preda-at, i. átadni, szállítani. Predare-ăn, /. átadás. Predomni-esc-it, i. uralni. Predomnire-ï, f. főuralom. Predomnitor-óre, m. főuraló. Pre drept, h. igazság, szerint. Predice-dis, i. előre mondani, jósolni. Preface-ut, i. átváltozni, átdolgozni, újra csinálni; a se, tétetni magát, színlelni. Lazáriciü, Dicţionar Romái i-magyar. g

114 Prefacere-! Preţuire-î. Prefacere-!, /. tettetés, átdolgozás. Prefaţă-eţe,/. előszó, bevezetés. Prefăcut-ă, m. tettetett, színlelt. Prefect-ţî, /. főispán. Prefectură-!, /. főispáni hivatal, főhivatal. Pregăti-esc-it, i. előkészíteni ; a se előkészülni. Pregătire-!, /. előkészület. Preget-e, f. szünet, állás. Pregeta-at, szűnni, engedni, megszüntetni. Pregetare-ărî, /. megszűnés. Prejudeca-at,?. előitélni. Prejudecare-ărî, f. előitélés. Prejudecată-ăţî, f. előítélet ; előleges Ítélet. Prelângă, v. a mellett, mellé. Prelinge-ns, i. folyni, kifolyni, kifutni. [bítani. Prelungi-esc-it, i. meghosszab- Prelungire -!, f. meghosszabbítás. Premenélá-elí, f. tisztát venni (fehérnemű). Premenire-ï, f. fehér gúnya váltás. Prenoi-esc-it, i. újítani. Prenoire-ï, f. újítás. Prenumerarez-at, i. előfizetni. Prenumeraţie-î, f. előfizetés. Preot-ţî, f. lelkész, pap. Preotésá-ese, f. papné. Preotesc-éscá, m. papi, lelkészi. Preoţie-!, /. lelkészi hivatal, papság, lelkészi méltóság, lelkészi állás. Prepastie-ï, f. örvény. Prepeliţă-e, f. fürj. Prepositie-ï, f. előlálló szó, viszonyszó, viszonyrag.! Prepune-us, i. feltenni, gyanúsítani. [sítás. Prepunere-ï, f. feltevés, gyanú- Prepus-ur!, f. feltevés, gyanú. Prepus-ă, m. gyanúsított. IPrerogativă-e, f. előny, előjog. Prescrie-is, előírni, tisztázni. Prescriere-ï, f. előírás, tisztázás. Prescritor-óre, m. előíró. Prescris-ă, m. elévült, előirt. Prescură-!, f. áldozati kenyér. Prescurta-ez-at, i. rövidíteni, megrövidítni. Prescurtare-!, f. rövidítés. Presentie-ï, /. jelenlét, lélekjelenet. Presera-ez-at, i. szórni, hinteni. Presërare-ï, f. szórás, hintés. Preserat-ă, in. hintett szórt. Presimţi-esc-it, i. előre érezni, sejteni. [lem. Presimţire-!, f előérzés, sejte- Preşedinte-ţî, f. előlülő, elnök. Preste = peste, v. felől, felul. Prestol-óle, f. áldozati asztal. Presus, h. magasan, magasztosan. Pretenţie-!, i. igény, követelés. Pretenţios-0să, m. igénylő, követelő, képzelődő. Pretinde-ns,?. igényelni, követelni, igényt támasztani, állítani, akarni. [telés. Pretindere-ï, f. igénylés, köve- Pretor-ï, f. szolgabiró. Pretură-!, /. szolgabirói hivatal. Pretutindine, h. mindenütt. Preţ-urî, /. ár, becs. [drága. Preţios-osă, m. becses, értékes, Preţui-esc-it, m. becsülni, érteket meghatározni. Preţuire-!, f. becslés, tiszteles.

Preţuitor-ore, m. megbecsülő. Preumbla-at, i. a se sétálni. Preumblare-ărî, /. sétálás. Preursi-esc-it, előre határozni. Preursire-î, f. előre határozás. Prevedé-dut, i. előre látni. Prevedere-erï, /. előrelátás, I elővigyázat. Prevesti-esc-it, előre hirdetni, I jósolni. Prevëdëtor-ôre, m. előre látó. Pribég-égá, m. vándorló, tébolygó. [bolygás. Pribegire-ï, /. vándorlás, té- Price-ï, f. veszekedés, czivakodás, per ; de, peres. Pricepator-óre, m. könyen értő, j szakavatott. Pricepe-ut, i. felfogni, érteni. Pricepere-!, f. felfogás, értelem, belátás. Priceput-á, m. felfogott, értett, megért ;, érthető, felfogható. [veszekedés. Pricină-!, f. ok, alap, indok ; Pricinui-esc-it,?. okozni, alkalmat venni. : Pricinuitor-óre, m. okozó, perkezdő, ürügy támasztó. I Pricoliciü-ï, f. prikolics. ; Pridvor-óre, f. pitvar. IPrier-ï, /. áprilhó. Prietin-ă, f. barát, barátnő. Prietinesc-éscá, m. barátságos. Prietinesce, h. barátságosan. Prietinie-i, f. barátság. Prigóná-e, czivakodás, veszekedés, izgatás. Prigóre-orí, f. sármány. Prigoni-esc-it, i. kergetni, hajtani, űzni. Prigonire-!, f. űzés, kergetés. Preţuitor-ore Pripas-urï. 115 Prigonitor-óre, m. kergető. Prihană-e, /. hiba, folt, bűn. Prii-esc-it,?'. jól esni, sikerülni, kedvezni, gyarapodni. Priincios-ósa, m. kedvező, előnyös. [kegyesség. Priinţă,/. kedvezés, eredmény, Prilej-ur!, /. alkalom. Primavara-ërï, f. tavasz. Primăvăros-osă, m. tavaszi. Primejdie-!, f. veszély, veszedelem, szerencsétlenség. Primejdios-ósa, m. veszélyes. Primejdui-esc-it, i. veszélyeztetni. Primenélá-eli, f. tiszta fehérneművel átöltözködés. Primeni-esc-it, i. a se, tiszta fehérneműt felvenni. Primi-esc-it, i. kapni, elfogadni, felvenni, beleegyezni. Primire-!, /. elfogadás, beleegyezés. Primitor-óre, m. elfogadó. Prin, v. át, által. Princip-iï, /. elv, alapeszme. Principe-!, /. fejedelem. Principésá-e, f. fejedelemnő. Prinde-ns,?. fogni, kapni, megfogni; a se cu cineva, valakivel fogadni. Prindere-!, /. fogás ; om cu, vagyonos ember. Prinos-óse, /. szentelt kenyér. Prins-ă, m. fogott. [dás. Prinsóre-or!, f. fogság; foga- Printre, v. közt, között, közé. Prinţ-!, /. herczeg, fejedelem. Prinţdsă-ese, f. herczegné. Prinţipat-e, /. fejedelemség. Prinţişor-î, f. fejedelmecske. Pripas-urï, /. úrnélkiili ló. 8*

116 Pripă-e Pronunţiaţie-î. Pripă*e, /'. gyorsaság, sietség; în, gyorsan. Pripăşi-esc-it, i. előre menni, letelepedni. [kodás. Pripelă-elî, /. sietség, elhamar- Pripi-esc-it, f. sietni ; a se, sietni, hamarkodni. Pripire-ï, f sietés, siettetés. Pripon - óné, /'. gátló kötél ; domb, meredek út. Priponi-esc-it, i. megkötni, akadályozni. [oldal. Pripor-óre, f. meredek hegy- Prisos-uri, f. bőség, áradás, kiömlés. [kedés. Prisosélá-elí, f. bőség, bővel- Prisosi-esc-it,?. bővelkedni. Prisosinţă-e, /. bőség. Prisosire-i, f bővelkedés. Pristol-óle, f. áldozati asztal. Pritoci-esc-it, i. átöntözni, áttölteni. Privat-a, m. magán. Pivélâ-elï, /. pillantás, látás, tűnés. Priveghere-!, f. őrzés, felügyelés, virrasztás. Priveghetor-óre, m. őrző, felügyelő, őrködő. Priveghia-ez-at,?. őrizni, vigyázni, felügyelni,virrasztani. Privelişte-!, f. kilátás. Privi-esc-it, i. látni, nézni. Privighetóre-ori, f. csallogány. Privilegiat-á, m. szabadalmazott. Privilegiü-ur!, f szabadalom. Privinţă-e, f. tekintet. Privire-!, f. tekintés. Privitor-óre, m. tekintő, néző. Problematic-á, m. kétes, kétséges, kérdéses. Problemá-e, f. feladvány. Proclama-ez-at, /. felkiáltani, felszólítani. Proclet-tă, m. átkozott, istentelen, rossz, /. gazember. Proconsul-!, f. alkonzul. Proconsulat-uri, f. prokonsuli hivatal. Procopséla-el!, f. tapasztalás. Procopsi-esc-it, a se - tapasztalni, tapasztalást szerezni ; meggazdagodni. Procopsit-á, m. tapasztalt. Procurator-!, f. ügyész, ügyvéd, felhatalmazott. Prodncator-óre, m. termő, előállító, szerző. Produce-us, i. termelni, előállítani, termeszteni, eredményezni. Producere-!, f. előállítás, termelés, termesztés ; fellépés. Product-e, f. termény; eredmény. Profesiune-!, f. üzlet, ipar, állás. Profesor-!, f. tanár, tanitó. Profesoral-ă, m. tanári. Profesură-î, f tanárság. Profund-ă, f. mély. Profunditate, f. mélység. Programá-e,/. programm, terv, tartalomjegyzék. [netel- Progres-ur!, f. haladás, élőmé- Proiect-e, f. terv, plán. Prolog-ur!, f. előszó, megnyitó beszéd. Pronie, /. gondviselés. Pronume, /. névmás. Pronunţa-ez-at, i. kimondani, kiejteni, véleményt mondani ; a se, nyilatkozni. Pronunţare-ărî, \ f. kimondás, Pronunţiaţie-î- / kiejtés.

Pronuhţie-î, /.kimondás, kiejtés. Proporţie-iune, /. viszony, ha- [ sonlat, összmérték, arány. Proporţiona-ez-at, hasonlíta- ni, viszanyítni, más tárgyhoz [ mérni, arányba hozni. Proporţionalitate-ăţi, f. viszonyítás, arányosság. Propovedui-esc-it, i. hirdetni, prédikálni. Propoveduire-ï, /. hirdetés. Propoveduitor-óre, m. hirdető. Propretor-i, f. alhelytartó; (a Romaiaknál). Proprietar-ï, /. birtokos. Proprietate-ăţî, i. birtok. Propriü-e, m. sajátos, sajátságos, tulajdon. támasztani, tá Propti-esc-it, mogatni. Proptia-ele, f. támasz. Proptire-ï, /. támagatás. Pronunţie-Î Publicist-şti. 117 Propune-us, előadni, indítani, indítványozni, szándékozni. Propunere-í, /. előadás, indítvány. Proroc-i, f. próféta, jósló. Proroci-esc-it,?. jósolni, jövendőt mondani, jósolni. Prorocie-i, f. jóslat. [széd. Prosă, f. próza, kötetlen be- Proslávi-esc-it,?. dicsőíteni. Proslavire-ï, f. dicsőítés. Prosodie-ï, _/'. szótagtan, sz( tagméréstan. Prosopopee-ï, f. személyedtés. Prospect-e-un, /. áttekintés, kilátás. Prost-próstá, vi. durva, ostoba, bolond, közönséges, együgyű paraszt. Prosti-esc-it,?. bolondítani ; a se, bolondulni, megtébolyodni, elparasztosodni. Prostie-ï, f. parasztság, bolondság. Prostime, f. paraszt nép, közönséges nép. Prostire-ï, /. bolondítás. Protest-uri, /. óvás. Protesta-ez-at, i. óvást tenni, emelni; vissza utasítani. Protestant-ţî, f. protestáns. Protivnic-ă, m. ellenséges, ellentétes. Protivă = potrivă, f. ellentét ; din potrivă, ellenben. Protocol-óle, f. jegyzőkönyv, jegyzék. [beírni. Protocola-ez-at, i. bejegyezni, Protopop-i, f. esperes. Protopopésa-e, f. esperesné. Protopopesc-éscá, m. esperesi. Protopopie-I, f. esperesség. Proţap-urî, f. riidtartó, igatartó, (a szekérnél). Prun-ï, f. szilvafa. Prună-e, /. szilva. Prunc-I, f. gyerek, fiú. Pruncie-í, /. gyermekkor. Prund-uri, /. porondos part. Prunet-urí, /. szilvakert. Pruntăraş-î, f. tengeri fecske. Psalm-i, /. zsoltár. Psalmist-sti, f. zsoltáros. Psaltichie, /. zsoltárének. Psáltire-i, f. zsoltárkönyv. Public-ă, m. nyilvános, közönséges. Publica-at, i. közzétenni, hirdetni, nyilvánosságra hozni. Publicaţie-iune, f. hirdetés. Publicist-şti, /. l^rmondó, újságíró, kiadó.

118 Puciósá-e Putredi-esc-it, Puciósá-e, f. kátrán, kén. Pucios-ósá, m. kátrányos, kénes. Puf-uri, /. pelyhes toll. [hes. Pufos-ósa, m lágy, puha, pely- Pufái-esc-it, i. lihegni. Pugilat, f. ökölharcz. Puiü-i, f. fioka, kölyök. Pulbere, f. por. Pulberos-ósa, m. poros. Pulpat-á, m. izmos, lábikrás, vastaglábii. Pulpă-e, f. lábikra. Puls -urî, f. ütéríités. Pumn-i, f. ököl, pof. Pumnar-e, f. pallos. Punciü, /. puncs. Punct-e, /. pont. Punctuire-i, f. pontozás. Pune-pus, /. tenni, tölteni, feltenni; a pune bine, eltenni, a-şi pune în gând, feltenni ; a pune mâna pe cineva, valakire kezet tenni, megfogni, megcsípni ; a foc, felgyújtani. Punere-i, f. tevés, ültetés. Pungaş-i, /. zsebvágó. Pungă-gi, f. erszény zseb. Pungui-esc-it,?. zsebelni, lopni. Punguliţă-e, /. kis erszény zsebecske. Punt-uri, f. font. Punte-ţi, /. palló, hid. Pupa-at, i. csókolni. Pupăză-e, f. búbos banka. Pur-á, m. tiszta. [ni- Purcede-es, i. eljárni, származ- Purcel-ea, f. malacz. Purece-i, /. balha. Purga-ez-at, i. tisztítni, gyomort hajtani. Purgator-óre, /. tisztító hely. Puroiű-óe, /. geny. Purpură-e, f. bíbor. Purta-at, /. vinni, hordani, viselni; a de grijă, gondoskodni ; a se bine, rëu, jól, roszitl viselni magát. Purtare-ăn, f. magatartás, magaviselet, öltözet. Purtăreţ-âţă, m. hordozható, vezethető. [vivő. Purtator-óre, m. hordó, viselő, Pusdare-ărî, /. pozdorja. Pustie-i, f. puszta, sivatag. Pustietate-ăţi, f. puszta hely. Pustii-esc-it, i. pusztítni, rontani ; a se, pusztulni. Pustiire-i, f. pusztítás, pusztulás. Pustiitor-óre, m. pusztító. Pustiü-e, m. puszta, üres. Pustnic-i, /. remete. Pustnicie-i, f. remete élet. Puşcă-i, f. puska, fegyver. Puscar-i, /. puskamüvész. Puşcărie, f fogház, tömlöcz. Puşcaş-i, f. vadász. Puşculiţă-e, f. kis puska. Puşlău-ăî, f. tébolgó, rest ember. Puté-ut,?. tehetni; a se > lehetséges. Putere-i, f. erő hatalom. Puternic-ă, m. erős, hatalmas- Puternicie-i, /. erősség, hatalmasság. Putină-e, /. edény, kanna. Putineü-ei, f. vajedény. Putinţă-e, f. tehetség. [szag- Putóre-i, f. bíidösség, büdös Putred-ă, m. rothadt. Putredélá-eli, f. rothadás. Putredi-esc-it, i. rothadás, erjedés.

Putrediciune-i, /. rothadás. Putregaiü-e, /. rothadt farothadás. Puturos-ósa, m. büdös. Puţi-esc-it, i. szaglik, büdös szagot terjeszteni. Putrediciune-i Răgăitură-î. 119 R. Rabin-í, f. rabbi (zsidó törvénytudó). Rac-i, f. rák. Rachiticos-ósá, m. angol betegségü. Rachitis, /. angol betegség. Rachiü, f. pálinka. Rade-ras,?. vakarni, levakarni, lereszelni; borotválni. Radical-á, m. gyökeres. Radä-e, /. sugár. Raft-ur!,/. állvány, bojt, csipke. Rage-i, bőgni. Ram-uri, f. gally, ág. Ramurá-í, f. gally. Raná-ram, /. seb. [polcz. Rang-url, f. rang, társadalmi Rapiţă-e, f. rep.cze. Raport-urï, f. jelentés, hír, előadás ; viszony. Rapsodie-ï, f. rapszódia. Rar-ă, m. ritka ; a rare orï, ritkán, néha. Ras-á, m. borotválva, lenyírva. Rasă-e, f. nem, törzs, faj. Rasol-urï, /. mártás (étel). Rasoli-esc-it,?. falat bevakolni. Rassa-e, f. szerzetési ruha. Rast-un, /'. gyomor baj, gyomor fájdalom. Raţă-e, /. récze, kácsa. Puţin-ă, m. kevés. Puţintel-ea, m. \, Puţintic-ă, rn. / veves' Puţ-úri, /. kút, meritdkút, forrás. Razem-uri, f. támasz. Rábda-at, i. szenvedni, tűrni, kiáltani. Răbdare-ărî, f. szenvedés, tűrés. Rabdátor-óre, m. türelmes. Racnet-uri, f. kiáltás, orditás. Racni-esc-it, i. ordítni, kiábálni, bőgni. Rácnitor-óre, m. ordító, kiáltó. Răcore-î, /. hűvesség, friss levegő. Rácorélá-elí, f. felfrisűlés, felfrisítés, iidítés. Răcori-esc-it,?. felfrisítni, a se, felfrisűlni ; hűteni. Răcorire-î, /. felfrisűlés. Racoritor-óre, m. felfrisítő, felfrisűlő, hűsítő, hűtő. Rădăcină-î, /. gyökér. Rádácinos-ósa, m. gyökérdűs Rădiche-î, /. rétég. Rădvan-enî, f. régi hintó. Ráfui-esc-it, i. nyugtázni, lefizetni, kiegyenlíteni, szaba- dítni. [lítés. Răfuială-elî,/. fizetés, kiegyen- Răgace-ăcî, f. szarvasbogár. Răgaz, /. idő ; n am răgaz, nincs időm. Răgăi-esc-it, i. bokákogni. Răgăitură-î, /. bokágogás.

120 Ràgusélâ-elï Reparatură-Î. Răguselă-elî, f. rekettség. Răguşi-esc-it, i. berekedni. Răguşire-î, f. berekedés, rekettség. Răni-esc-it,?. sebezni. Rănit-ă; m. sebzett. Rănuţă-e, /. kis seb. Răpcig-ciugă, f. takonykór. Răpcigos-0să, m. takonykóros. Răpi-esc-it, i. rabolni, ragadni. Râpire-ï, f. rablás, szöktetés, kirablás. Rápitor-óre, m. rabló, ragadó. Răpitură-î, f. rabolt tárgy, megragadott tárgy, [szólni. Ráporta-ez-at, jelenteni, elbe- Răposa-ez-at, i. kiszenvedni, elszenderedni, kimúlni, meghalni. Răposat-ă, m. kimúlt. Rări-esc-it, i. ritkítni, a se, ritkúlni. Rărire-î, f. ritkítás, ritkulás. Rárunchiű-i, /. vese. Răşni-esc-it, i. Őrölni. [lő. Râşniţă-e,/. kézmalom, kávéor- Răţea-ele, f. háló. Răţoi-esc-it, i. ; a se, magát felpuffadni, feldúzzadni, büszke lenni. Răţoiu-î, /. gácsér. Răvaş-e, /. rovás, levél. Răvăşel-e, f. levélke. Razor-óré, f. ravatka. Răzămare-ărî, f. támogatás. Răzămă-at, i. támogatni, támasztani. Răzătore-orî, f. reszelő. Rázui-esc-it, i. reszelni. Răzuitore-î, f. reszelő. Răzuitură-î, /. reszelés. Rebel-ï, f. lázitó, lázadó. Recăştiga-at, visszaszerezni, visszanyerni. Rece, m. hideg. Recélá-elí, f hidegség. Recetă-e, f. rendelvény, recept. Reci-esc-it, i. meghfíteni, a se, meghűlni. Reciproc-óca, m. kölcsönös. Reciprocitate-ăţi, f. kölcsönösség. Reda-at, i. visszaadni. Redactor-ï, f. szerkesztő. Redacţie-î, f. szerkesztőség. Reforma-ez-at, i. reformálni, átalakítni. [átalakítás. Reformare-ărî, f. átalakulás, Reformaţie-iune, /. reformatio vallásátalakulás. Reformator-ï, f. átalakító. Refusa-ez-at,?. megtagadni. Refuta-ez-at,?. megczáfolni. Regal-ă, m. királyi. Rege-i, f. király. Regent-tï, f. uralkodó. Regenţă, f. uralkodás. Regină-e, f. királyné. Registru-e, /'. lajstrom, jegyzék. Regula- ez-at, i. rendszabályozni, rendezni. Regulament-e, /. szabály rendelet, alapszabály, szenvezeti alaptörvény. Regulă-e, f. szabály, rend. Reínvia-ez-at, /. újra feltámadni, felelevenedni, felélelni. Reînviere-ï, f. felelevenedés, felélés, feltámadás. Religie-iune, f. vallás. Religios-ósa, m. vallásos, [ni* Repara-at, i, javítani, kiigazíta- Reparatură-î, f. javitás, kiigazítás-

Repartiţie-iune,/. rovatai. Rëpaus, /. nyugalom, pihenés. Repede, m. gyors, lejtő; h. gyorsan, hamar. Repedi-esc-it, i. gyorsan indítni, hajtani, a se, rohanni, ráugorni, szaladni. Repediciune-I, f gyorsaság, meredekség. Repedis-urí, f meredekség. Repegiune-I, f. gyorsaság. Repeta-ez-at, /. ismételni. Repetitor-óre, m. ismétlő. Repetiţie-iune, /. ismétlés. Representa-ez-at, i. előadni, képviselni, helyettesítni. Representant-ţî, f. képviselő, helytartó. [képviselés. Representaţie-iune, f. előadás, Resad-urI, f. ültetvény, plánta. Resádi-esc-it,?. átültetni. Resádire-I, f. átültetés. Resări-esc-it, /.kikelni, feljönni. Resárit-urí, f. kikelet, kelet, keleti világ. Resáritéan-I, keleti (ember). Resbate-üt, /. átjárni, átutazni, áthatni. Resbatere-I, f. áthatolás. Resbi-esc-it, /. áthatolni, győzni ; a printre, utat törni. Resbire-i, f. áthatolás, gyoze- delem. [szék, osztováta. Resboiü-óe, /. háború ; szovő- Resbuna-at, i. megboszúlni. Resbunare-ărî, f. bosszú. Rescólá-e, f. lázadás. Rescruce-ï, f. keresztét. Rescula-at, i. fellázadni. Resculare-arï, f. felkelés, Iá- j Repartiţie-iune Resturnare-ărî. 121 Rescumpera-at, /. visszavenni, visszavásárolni, menteni. Rescumperare-ărî, f. visszaszerzés, megmentés. Rescumpérátor-óre, m. megmentő, visszaszerző. Resfăţat-ă, m. elkényesztetett, om, romlott ember ; copil, neveletlen, könyelmü gyermek. RësfëÇa-at, /. elkényesztetni, beczéztetni, dédelgetni. Resfránge-nt, /. visszatörni. Resfrângere-ï, /. visszatörés, sugártörés. [nyesztetni. Resgăia-at, /. dédelgetni, ké- Resmiriţă-e, /. lázadás, belháborű. [széjjelmenni. Respandi-esc-it, i. terjeszteni, Respánte, keresztét, j Respecta-ez-at, /. becsülni, tisztelni. [talom. IResplată-ăţî, f. kárpótlás, ju-!resplati-esc-it,?. kárpótolni, jutalmazni ; megboszúlni. j Resplătire-î, /. visszafizetés, kártalanítás, megbuszulás. i Respunde-ns, i. felelni. IRespundere-í, /. felelet, felelőség. Respundátor-óre, m. felelős. Respuns-ur!, f. felelet, válasz. Rest-urí, f. maradék, darab. Restatornici-esc-it, /. visszaállítani.! Restóca-e, /. örvény (a vízben). Restrişte - şti, /. rossz sors, végzet. Resturna-at, i. feldönteni, rontani, ledobni, feldönteni ; a zadás. [lázadó. se, feldőlni. Resculátor-óre, m. felkelő, fel- ;Resturnare-ări, /. feldöntés.

122 Resturnat-ă Rîs-urï. Resturnat-ă, m. felfordult. Resturniş-e,/. lejtős hely. [ni. Resuci-esc-it, facsarni, pödör- Resucit-ă, m. facsart, furfangos. Resucitor-óre,m.facsaró, pödrő. Resufla-at, i. lehelni, kipihenni. Resuflare-ărî, f. lehelés, nyugalom, kipihenés. Resuna-at, i. visszhangzani. Resunare-ărî, f. visszhangzás. Resunet-e, f echó, visszhang. Resunator-óre, m. visszhangzó. Resvrăti-esc-it, I. fellázadni. Resvrátitor-óre, m. fellázadó. Reşedinţă-e, /. székhely. Reteza-at, i. nyírni, levágni. Retor-i, f. szónok. Retoric-ă, m. szónoki. Retorică-î, /. szónoklattan. Retrage-as,?. visszavonni, visszavenni; a se, vissza vonulni. Retragere-i, f. visszavonulás, elvonultságban élni, nyugalomban élni. Reumă, /. nátha, hűl és. Reumatism, f. csonthűlés. Reuni-esc-it, visszaegyeztetni, egyletet alkotni. Reuniune-i- f. egylet. Revede-dut, viszontlátni. Revedere-ï, f. visszontlátás. Revenélá-el!, /. nedvesség. Reveni-it,?. visszajönni. Revérsa-at,?. önteni, öntegetni. árasztani kiáradni. Revërsare, f. kiöntés. Revisie-iune, /. felülvizsgálat, felügyelet. Revisor-l, f. felügyelő. Revisui-esc-it, i. felülvizsgálni, átnézni. Revoluţie-iune, f. lázadás ; a bolygok keringése a nap körül. Rênd-urï, f. rend, sor ; de -, rendes, közönységes, un de haine, egy rend ruha. Rendea-ele, f. gyalu. Rênduélâ-elï,/. rend, rendelet. Rendui-esc-it,?. rendezni, rendelni. [dező. Renduitor-óre, m. rendelő, ren- Richită-ţî, f törpe fűzfa, kosár fűzfa, rekettye. Ridica-at, i. emelni, felállítni; a se -7, felkelni, lázadni. Ridiché-i, fi retek. Rigóre, f. szigor. [kemény. Rigoros-ósá, f. szigorú, erős, Runichiü-ï, f. vese. Rincheza-at,?. nyerítni. Rinchezare-ărî, f. nyerítés. Risipi-esc-it,?. elhinteni, elszórni, elosztatni. Rit-uri, /. egyházi, szokás. Ritm-uri, /. ritmus. Rîcăi-esc-it,?. kaparni. Ríde-ris, i. nevetni, kaczagni. Rídica-at,?. emelni. Riie, /. rűh. Ríios-ósa, m. rühes. Ríma-ez-at,?. tűrni. Ríma-e, /. giliszta. Rímator-óre, m. túrós. Rímni-esc-it, i. megldvánni. Rmced-á, m. avas. Rîncezală-elî, f. avas szallona. Rínji-esc it, i. vicsorogni. Rînză-e, f gyomor, oltó. Rípa-e, /. hegyoldal, part, sza- ^ kadék. [oldal. Rípos-ósa, ni. meredek, hegy- Rís-urí, f. nevetés, kaczagás, hiúz.

Rîu-urï, f. folyó, patak. Rîuri-esc-it, f. folyni, befolyni. Rîvnă, vágy, buzgalom, igyekezet. Róbá-e, f. rabszolganő ; taliga. Róde-ros, >. rágni. Rótá-e, /. kerék. Rouă, f. harmat. Rob-i, f. rab, rabszolga. Robi-esc-it, i. leigázni, rabszolgaságba tenni. Robie-i, f. rabszo]gaság. Robină = rovină-e, f. mocsár. Rochie-ï, f. szoknya. Rochiţă-e, f. kis szoknya. Rocoină-e,/. tyúkhúr (növény). Rod-urí, /. gyümölcs. Rodi-esc-it, i. gyümölcsözni. Rodire-ï, f. termés, bőtermés. Roditor-óre, ni. bőtermésű. Rogoz-óze, /. rogoszfű. Rogojină-e, /. gyékény. Roi-esc-it, i. rajzani (a méhekről). Roib-ă, m. és f vörössárga ló. Roibă, f. pirosító büzér. Roire-i, f. rajzás. Roiü-ï, f. raj, méhraj. Roman-a, m. romai. Romanţ-urî, f. regény. Romanţă-e,/. románcz, dalrege. Român-ă, ni. román, oláh. Románesc-ésca,?m román, oláh. Românesce, h. románul, oláhul. Rondunea = rondurea-ele, /. fecske. [fecske. Rondunicä = rondurica, f. kis Ros-rósá, m. kapott, elhasznált. Roscoli-esc-it, i. széjjel dobni, széjjelhányni, turkálni. Rosmarin-i, f. roszmaring (növény). Rîu-urï Rugăminte. 123 Rost-urí, f. száj ; a szövőszék járata; de, szóbelileg, könyvnélkül; a-şî da ín rost, magához jönni, egészséges lenni. Rosti-esc-it, i. beszélni, szólni, kiejteni, kimondani, kifejezni. Rostogoli-esc-it,?. hengeríteni, hengergetni ; a se hengeredni. Rostogolire-ï, f. hengergetés Rostopasta-e, f. gódircz (növény). [rosság. Roşală-elî, f. veres festék, pi- Roşetic-ă, m. piros, veres. Rosi-esc-it,?. pirosítani; a se megpirulni. Rosior-óra, m. vereses; romániai lovag, piros nadrággal. Rosire-i, pirulás. Rosiű-e, ni. piros, veres. Rotar-ï, /. szekeresmester. Rotilă-e, /. kis kerék. Rotiţă-e, /. kis kerék. [ded. Rotogol-óla, m. kerek, kerek- Rotund-ă, m. kerek. Rotundi-esc-it, i. levágni, ki- kerekiteni. [nyos hely. Roviná-i, /. mocsár, ingová- Rubin-ï, /. rubinkő. Rubinos-ósa, m. rubinos. Rudă-e, /. rúd; rokon. Rudenie-í, f. rokonság. Rufarie-i, f. fehérnemű kereskedés, áru, kamra. Rufe, (pl.) fehérnemű ruha. Ruga-at, i. kérni, esedezni, folyamodni. Rugă-i, f. kérelem, kérés. Rugăminte = rugăciune-î,, f. kérés, könyörgés, ima, folyamodvány.

124 Rugină-e Sardea-ele. Rugină-e, f. rozsda. Rugini-esc-it, rozsdásodni. Ruginos-ă, m. rozsdás. Rumân-ă, m. román, oláh. Rumega-at, rágni, kerődzni, meggondolni. [gondolás. Rumegare-ărî,/. kérődzés, meg- Rumegátor-óre, ni. kérődző. Rumenélá-eli, f. kendőzés, piros festék. Rumeni-esc-it, i. pirosítani ; a se, magát pirosra kendőzni ; elpirulni. Rumenos-ósá, ni. veres, piros, friss, virágzó. Rupe-pt,?. törni, rongyósitani, szakítani ; abia vorba, alig dadog, alig töri a szót. Rupt-ă, m. tört, törve ; cu ruptul, átaljában, nagyjában. Ruptură-î, f. repedés, törés, lyuk. Rus-a, m. és f. orosz, orosznő. Rusesc-escă, ni. orosz. Rusesce, h. oroszul. Rusina-ez-at, szégyeníteni ; a se, szégyenleni. Ruşinare-ărî, f. szégyen, szégyenlés. Ruşinat-ă, m. szégyenített. Rusine-i, f. szégyen, szégyenfolt ; mi-e ruşine, szégyenlem magam; a face de, szégyeníteni. Ruşinos-ósa, m. szégyenlős, Sa-sale, n. övé; -ja, -je. pl. mumă-sa, anyja, cărţile sale, könyvei, a sa, az övé ; aie sale, az övék. Sabeism, f. szabeismus, csillag és tűz imádás. Sabie-i, f. kard. Sac-i, /. zsák. Saca-ale, /. vízhordó, víztaliga. Sacagiü-i, f. vízhordó ember. Sad-urï, f. ültetvény, plánta. Sală-e, f. terem, szálon. Salam-i, f. szalámi. Salata-ţî, f. saláta. Salatieră-e, f. salátatál. Salbă-e, f. nyakravaló szallag pénzzel befűzve. Salbie-ï, f zsálya. Salcăm-î, f. akáczfa. Salcie-ï, /. fűzfa. Salon-óne, /. terem, nagy szoba. Salop-nrí, f. női bunda. Saltea-ele, f. mátrácz. Samaníű-e, f. sápadt, sárga. Sames-i, f. adótárnok. Samovar-i, f. teaüst. Samur-i, f. ezoboly. Samsal-ï, f. pénzváltó, szénzál. Sandal-e, f. szánd alfa. Sandalá-e, f. bocskor, saru. Sandarac-i, f. boróka gyanta, fennyii gyanta. Sanie-i, /. szán, szánka. Santinelă-e, f. őr, őrállás. együgyü- Sapă-e, f. kapa. [súly- Sarcină-î, f. nehészség, teher Sarcofag-e, f. koporsó. Sardea-ele, f. szárdela.

Sare-sărurî, /'. só. Sarică-î, f. szűr, mente. Sarma-ele, f. húshaluska szőlőlevélben gyöngyölitve. Sas-sasóica, f. szász, szásznő. wsaschiü-ï, f. télizöld. Sat-e, f. falu, község. Satana, /. sátán, ördög. Satanic-ă, m. ördögös, Satira-e, gúny, gúnydal. Satrap-í, f. satrápa. Saturnale, f. szaturnalia. Saţ-urî, f. telítés, jóllakás. Saü = Seaü, k. vagy. Săbier-Î, f. kardtisztitó, csináló. Sabor-óre, f. gyűlés zsinat. Sábornicesc-éscá, m. zsinati. Săculeţ-e, f. kis zsák. Sadi-esc-it, i. ültetni, plántálni. Sâdire-Ï, /. ültetés. Săditor-î, f. ültető, kertész. Sageta-ez - a t, i. nyíllal lőni, nyílalni. Săgâţă-eţî, f. nyíl. Săgetar-î, f. nyílgyártos. Sălas-urî, f. szállás. Sălăşlui-esc-it, /. elszállásolni. Sălăşluire-î, f. elszállásolás, elszállásoltatás. Salcet-uri, f. fűzfaerdő. Salciű-e, m. Íztelen, fanyar. Sălta-ez-at, i. ugorni, felugor- ni, szökni. [cselés. Săltare-ărî, f. ugrás, szökdé- Saltátor-óre, m. ugró, szökő, szökdécselő. Sănătate-ţî, f egészség. Sănătos-osă, m. egészséges. Săniea-ez-at, i. szánkázni. Săniere-î, f. szánkázni. Săpa-at, i. ásni. Sare-sărurî Săsesc-escă. 125 Săpare-ărî, f. ásás. Săpaş-Î, f. kapáló. Săpător-Î, f. véső. Săpător-ore, m. kapáló. Săpătură-î, f. kapálás. Sápoiü-óie, f kétágú kapa. Săpun-urî, /. szappan. Sapünar-i, f. szappanfőző. Săpunărie-î, f. szappanfőződé. Săpunăriţă-e, f. szappannö- Sapunel-eí, / vény. Săra-ez-at, i. sózni, besózni. Sărac-ă, m. szegény. Sarácesc-éscá, m. szegényes. Sărâcesce, h. szegényes módon. Sărăci-esc-it, i. elszegényedni. Sărăcie, f. szegénység. Sărăcime, /. szegénység, szegény néposztály. Sărăcire-î, /. elszegényedés. Sărăcit-ă, m. elszegényedett. Sărăcustă-e, f. halotti ima. Sărăcuţ-ă, m. szegényecske. Sărat-ă, m. sós, besózott. Sărătură-Î, /. sózott árú, sós hely. Sărăţel-ică, m. sótartalmú. Sărba-ez-at, i. ünnepelni. Sărbătore-orî, f. ünnep, ünnepély. Sărbători-esc-it,?. ünnepelni. Sárbezélá-í, /. savanyúság, fanyarság. Sărbezi-esc-it, i. savanyodni. Sărdar î, /. szárdár (nemes). Sări-it, i. ugorni, szökni. Săricică, /. mireny. Sărire-î, \ Säriturä-i, f / ' usras- Săruta-at, i. csókolni. Sărutare-ărî, f. csókolás, csók. Sásesc-éscá, m. szász.

126 Săsesce Scăricică-i. Săsesce, h, szászul. Sătean-î, f. falusi. Sătul-ă, m. jóllakott. [gelni. Sătura-at, jóllakni, megelé- Săturate-ărî, f. jóllakás, megelégelés. Sătuţ = satuleţ-e, f. kis falii, falucska. Sâmbëtà-e, /. szombat. Sânge, f. vér. [rezni. Sângera-ez-at, i. vérezni, elvé- Sângeratic-ă, m. vérmes; vérkolbász. Sangeros-ósa, m. véres, telivér. Sanginiu-e, ni. vérveres. Sbanţ-urî, f. vasgyűrü (botnál). Sbate-ut,?. átjárni, átviszgálni ; a se, magát keresztül tolni, átfurakodni. [tál). Sbántui-esc-it, i. vasalni (pánt- Sberci-esc-it, i..összevonni, redőzni, ránczosodni. Sbêrcire-ï, f. ránczosodás, redőzés, összevonás. Sbêrcitura-ï, f ráncz, redő. Sberciü-urí, f. ráncz. Sbêrli-esc-it, i. ; a se, felborzadni, hegyibe állani, koczos lenni. Sbernăi-esc-it, i. zümmögni, dongani, zsongani. [bőgni. Sbiera-at,?. kiáltani, ordítani, Sbierat-e, f. ordítás, bőgés. Sbierătură-î, f. ordítás, bőgés, kiáltás. Sbici-esc-it. i. szárítni ; a se, száradni. Sbir-ï, f. pandúr, foglár. Sbor-urï, f. repülés, lendület. Sbura-at, i. repülni. Sburdalnic-á, m. könyelmü, víg, nyugtalan. Sburátor-óre, m: repülő. Sburaturá-í,/. repülés ; hajítófa. Scadron-óne, f. század (a lovasságnál). Scaete-eţî, f. bogáncs. Scaiü-í, f. takácsbogáncs. Scaldă-e, /. fürdő. Scama-e, /. tépés. Scară-ărî, f. létra, lépcső. Scatulcă-e, f skatulya, doboz. Scaun-e, f. szék. Scádé-dut, 2. apadni, kevésbedni, leszálni. Scădere-î, f. apadás, apasztás. Scâdëmênt-urï, f. apadás, apasztás, rabat, levonás, elengedés. [sarkot. Scălcia-ez-at, i. félre taposni a Scálda-at, fiiredni, fürdeni, fűreszteni. [tés. Scăldare-ărî, f fürdés, füresz- Scăldat-ă, m. füresztett, fürdött. Scăldătore-orî, /. fürdőhely. Scalimba-at, i. fintorgatni. Scălimbare-ărî, f. fintorgatás. Scălimbăi-esc-it, i. majmolni. Scălimbăire-î, f. majmolás. Scăluş-î, f peczeg, szájpeczeg- Scamos-ósá, m. szálas, rostos. Scămuţă-e, f. szálacska, tépés. Scăpa-at, i. szabadítni, szabadulni, megmenteni, menekülni ; kereket oldani. Scăpare - arï, f. megmentés, menekülés, szabadulás. Scăpăra-at, i. tűzet verni (a kovából). Scăpărăt0re-orî, f. tűzeszköz. Scăpărătură-î, f. tűzverés. Scăpătat-ă, m. hanyatlott, szegény, vagyontalan. Scăricică-î, f létra, kis lépcső.

Scărisoră-e, f. létra, kis lépcső. Scărîmbă-e, f. faforgács. Scărmăna-at, i. tépni. Scărmănătore-orî, gyapjúfésű. Scărmănătură-î, /'. fésűit, tépett gyapjú. Scărpina-at, vakarni. Scărpinare-ărî, f. vakarás. Scărşni-esc-it, i. csikorgatni, vicsorogni. [csorogás. Scărşnire-Î, f. csikorgatás, vi- Scăunaş-e, f. 1 lábszék, padocs- Scăunel-e, f. f ka. Scândură-!, f. deszka. Scândurea-ele, /. kis deszka. Scântea-ele, f. szikra. Scânteiţă-e, f. szikrácska. Scârb-ă, m. undor; mi-e, undorodom. Scârnav-ă, m. undorító. Scârnă-e,/. szar, trágya, ürülék. Scărnărie-Î, /. disznóság, piszkosság. Scârţăi-esc-it,?. nyikorogni. Scârţăire-î, f. nyikorgás. Scârţăit-ă, m. nyikorgóit. Sceptru-!, f. kormánybot. Schelă-e, f. kikötő. Schelet-e, f. csontváz. Schidólá-e,/. nyomorék, szörny. Schidoli-esc-it,?. nyomorítni ; a se -, nyomorékká lenni. Schimb-urf,/. csere, fehérnemű. Schimba-at, i. cserélni, váltani, változtatni. Schimbare-ărî, f. cserélés, változás, átváltozás. Schimbátor-óre, m. váltó, átváltozó, változtató. Schimonosi-esc-it,?. íintorgatni. Schimonosire-!, /. arczfintorgatás. Scărişoră-e Sçormoni-esc-it. 127 Schiptru-ï, f. uralkodói pálcza, kormánybót. Schit-uri, i. zárda. Schmteia-ez-at, i. szikrázni. Schínteie-ei, /. szikra. Schînteire-ï, f. szikrázás. Schînteiţă-e, /. szikrácska. Schínteitor-óre, m. szikrázó. Sclipélá-el!, /. fény, csillámlás, pislogás. Sclipi-esc-it, i. fényleni, czillámlani, pislogni. Sclipire-!, /. fényeskedés. Scliviséla-elï, /, simítás. Sclivisi-esc-it, i. fenyesíteni, politírozni. [sítése. Sclivisire-ï, /. a fémek fénye- Scóbá-e, /. kapocs. Scóciorí-esc-it,?. kikeresni. Scólá-e, f. iskola. Scorţă-e, /. kéreg, tábla. Scóte-scos, i. kihúzni, kivenni ; kitenni, kilökni, kiütni ; scóte ochii, kivájja a szemet. Scótere-!,/. kiűzés, kikergetés, kihúzás. Scobar-ï, /. márna, rózsahal. Scobi-esc-it, i. kivágni, piszkálni, kivésni. Scobitóre-orí,/. véső, piszkáló. Scobitor-!, /. kőmetsző. Scobitură-!, /. kivájt hely. Scoc-urï, /. csatorna. Scoică-e, /. kagyló. Şcolar-!, /. tanuló. Scop-urï, /. czél. [tani. Scorbi-esc-it, i. kivájni, odvasí- Scorbură-î, /. odú. Scorburi-esc-it, i. odvasitani. Scorburos-ósá, m. odvas. Scorbut-e,/. skorbut, betegség. Scormoni-esc-it, i. túrni.

128 Scorni-esc-it Sdrobitură-î. Scorni-esc-it, i. kitalálni, kigondolni ; a scorni un svon, lármát űzni. Scornire-ï, f. kitalálás. Scornitor-óre, m. feltaláló. Scorpie-ï, /. skorpió. Scorţisoră-î, f. fahéj. Scortişor-î, /. fahéjfa. Scortos-ósa, m. kérges. Scovardë-dï, /. palacsinta. Scrémát-e,/. nyomás, kiürülés. Screme-ut, i. ; a se nyögni, nyomni. Scremere, /. nyögés, nyomás. Scrie-scris, i. írni. Scriitor-óre, m. iró, irónö. Scrinti-esc-it,?. kificzamodni. Scrintire-ï, /. kificzamodás. Scrintitóre-ori, f. adonisrózsa. Scrintitură-î, /. kificzamodás. Scripete-ţî, f. abroncshúzó. Scripeţar-î, /. abroncshuzómester. Scriptură-î, /. írás. Scris-á, m. írott, ín, írásilag. Scris-urï, f. írás, írat. Scrisóre-i, /. írás, levél. Scrivi-esc-it, i. sírni, pityeregni. Scrobélá-elí, f. keményítő. Scrobi-esc-it, i. keményítni. Scrobire-ï, /. keményítés. Scrófa-e, /. kocza. Scrofulara-e, f. fakó godircz. Scrofula-e, f. görvély. wscrofulos-ósa, m. skrofulás, görvélykóros. Scufá-e, f. főkötő. Scufie-i, f. halásipka. Scuipa-at, i. köpni. Scuipare-ărî, f. köpés, kiköpés. Scuipat-urï, f. nyál. Scuipátor-óre, m. köpögető. vscuipátóre-i, f köpöláda. Scuipătură-î, f. köpés, pökedelem. Scula-at,?. felállani, felébredni, fellázadni. [folyás. Sculament-e, f. tripper, le- Sculare-árl, f. felállás, felébredés. Sculá-e, f. drága, eszköz. Sculpta-ez-at, i. kifaragni. Sculptor-ï, f. kőfaragó. Scultură-î, f. faragás. Scump-á, m. drága. Scumpete, /. drágaság. Scumpi-esc-it, i. drágítni. Scumpie-ï, f. orgonafa. Scumpire-ï, f. drágulás. Scumpetăţe, /. pontosság. Scurge-rs, i. kifolyni, kimerit- ni, kimerülni. [lés- Scurgere-ï, /. kifolyás, kimerü. Scursóre-orí, f. női lefolyás. Scurt-ă, m. rövid. Scurta-ez-at,?. rövidítni. Scurtare-árí, /. rövidítés. Scurteica-ï; /. rövid kabát. Scutéla-eli, f. kiváltság. Scuti-esc-it, i. kiváltani. Scutire-ï, /. kiváltás. Scutit-á, 7ii. kivált. Scutura-at, i. rázni, rengetni. Scuturare-ărî, f. rázás. Scuţ-î, f. jégcsap. Sdranţă-e, f. rongy, foncsika. Sdravăn-ă, m. erős, derék. Sdrănţos-osă, m. rongyos. Sdrănţuros-osă, m. rongyos. Sdrobi - esc - i t, i. összezúzni» széjjeltörni. Sdrobire-I, f. összezúzás, összetörés, megsemmisítés. Sdrobitură-î,/. összetört darab-

Sdruncina-ez-at, i. összetörni. Sdruncinătură-î, f. összetört darab, morzsalék. Se, n. magát ; se cade, illik ; se cuvine, illik ; se aude, hallszik ; se preface, teszi magát ; se îmbracă, (öltezteti magát, vagy) öltözködik. Séma, /. figyelem, számadás; felelős ; la, bagă de, figyelj, vigyázz! a da, felelni, számadást tenni ; pe mea, számomra; de bună, bizonyosan ; mai cu -, különösen. Sérâ-serï, f. este; bună séra! jó estét! de, estére; cătră, de cătră sérá, este felé ; séra, este. Sérbád-á, m. kesernyés, erős; sápadt. Sec-sécá, m. száraz, üres. Seca-at, i. elszivárogni, üritni, száradni. Secară-î, f. rozs. Secătură-î, /. bosszantás; csekélység, együgytiség, haszontalanság. Secera-at, i. aratni. Secerátor-óre, f. arató. Secere-i, /. sarló. Seceriş-urî, /. aratás. Secetă-e, f. szárazság. Secret-e-uri, f. titok. Secretar-i, /. titkár, Íróasztal, iróhely. Secretariat-e, f. titkárság. Secs-uri, /. nem. Sectă-e, /. szekta. Secţie-iune, f. fejezet, átmetszet; osztály, bizottság; felbonczolás. Sdruncina-ez-at Semăna-at. 129 Lázári ci ü, Dicţionar Román-Magyar. Secunda-e, /. másodpercz. Secure-ï, f. fejsze. Sein-ă, m. sötétkék. Semeţ-âţă, m. kihívó, merész, gőgös. Semeţie-î, f. gőg, büszkeség, merészség. Sémi, fél; deü, félisten, lună, félhold, ton, félhang. Seminar-e, f. seminarium. Seminţie-iî,/. törzs, nem, nemzetség. Semn-e, f. jel, ismertető jel, intés, előjel; cu semne de vérsat, himlő helyes ; pe semne, úgy látszik. Senat-uri, tanács. * Senator-ï, f. tanácsos. [ság. Senatorie-í, f. tanácsosi méltó- Senin-ă, m. derült, világos tiszta. Seninos-osă, m. tiszta; derült világos. Sentiment-e,/. érzelem, kedély ; vélemény. [mentalis. Sentimental-ă,m. érzelgő, szenti- Sentinţă-e, f. bölcsmondás, Ítélet, válasz. Septemvrie, /. szeptember. Seraiü-uri, /. török palota, a hol a nők tartózkodnak, és ezek társasága. Serba-ez-at, i. ünnepelni, [pély. Serbare-ărî, /. ünneplés, ünne- Serbezéla-eli, f. savanyúság, savósodása a tejnek. Sergent-ţî, /. altiszt, hivatalszolga. Serios-ósá, m. komoly, fontos. Serv-ï, f. szolga. Servitor-óre,/. szolga, szolgáló. Sete, f. szomjúság. Sémána-at, i. vetni ; hasonlítni. 9

130 Semănare-ărî Siguranţă-e. Sëmanare-ârï, f. vetés, hasonlítás. Sëmânator-ore, m. vető. Sëmui-esc-it, i. hasonlitni. Sëü-urï, /. fagygyii. Sfadâ-dï, f. veszekedés. Sfădi-esc-it, i. veszekedni, czivakódni. [bolni. Sfărima-at, i. zúzni, törni, rom- Sfărimare-ărî, /. zúzás, rombolás. [zsalék. Sfărimatură-î. /. töredék, mor- Sfăşie-at, i. széttépni, szaggatni. Sfăşiere-î, f. szaggatás. Sfátos-ósa, m. dicsekedő, gőgösködő, tndákos. [tanácskozni. Sfatui-esc-ity i. tanácsolni; a se, Sfătuire-i, f. tanácskozás. Sfátuitor-óre, m. tanácsadó. Sfânt-ă, m. szent. Sfânt-ţî, f. szent. [győzni Sfârăi-esc-it, i. forrni, gyön- Sfârâire-ï, f. forrás. Sfârc-urï, f. ostorvég, de tiţă, szömölcské. [ben. Sfarli-esc-it, i. forogni a kör- Sfârlire-ï, f forgás. Sfârlitôre-ï, f. szélzászló. Sfârşi-esc-it, i. végezni, teljesíteni, léjárni, halni. Sfârşit-uri, /. kimenetel, vég. Sfartica-at, «.széttörni, széttépni. Sfârticare-ï, f. széttépés. Sfeclă-e, f. czékla. Sferă-e, /. teke, föld. Sferic-a, m. tekealaku, légköri. Sferoid-i, f. hosszúkás teke. Sferometru-i, tekemérő. Sfeti-esc-it, i. kártyát mutátni. Sfeşnic-e, f. gyertyatartó. Sfială-î /. aggodalom. Síii-esc-it, i. aggódni. Sfinţenie, f. szentség. Sfinţi-esc-it, i. szentelni. Sfinţire-î, f. szentelés. Sfinţit-ă, m. megszentelt, f. naplemenet, áldozás. Síita-e, /. miseruha. vsfórá-e, f. kötél. Sfornăi-esc-it, i. = sforăi, horkolni álmában. Sfornăire, f. horkolás. Sfredel-e, /. fúró. Sfredeli-esc-it, i. fúrni. Sfredelus-e, /. kis fúró. [teg. Sgaibă-e,/. daganat, hólyag, kii- Sgardă-e,-/. kőtő, csatlószíj. Sgai-esc-it, i. mereszteni a szemeket, erősen nyitni. Sgaria-ez-at, i. karmolni, kar- czolni. [czolás. Sgăriare-erî, f. karmolás, kar- Sgáriitor-óre, m. karmoló. Sgăriitură-î, /. karmolás. Sgai-esc-it, i. a se, bámészkodni, szemet mereszteni. Sgârcenie-ï, /. fösvénység, fukarság. Sgarci-esc-it, i. fukarkodni fősvénykedni ; a se, magát összehúzni, özszezsugorodni- Sgârcire-ï, /. összeszugorodás. Sgarcit-a, m. összezsugorodott, fösvény. [vénység. Sgârcitură-î, /. összehúzás, fős- Sghiab-uri, /. szikla ; csatorna. Sgomot-urï, /. zugás, lárma. Sgură,/. salak (fémolvasztásnál)* Sicriü-e, /. koporsó. Sighilie = singhilie, /. pap* oklevél, kinevezési okmány. Sigur-ă, m. biztos, bizonyos. _ Siguranţă-e, f. biztonság, bizonyosság, biztosíték.

Siguritate-ăţî,/. biztonság, félelmetlenség. Silabă-e, /. szótag. Silă, /. kényszer. Sili-esc-it, i. kényszeritni ; a se, iparkodni, törekedni szorgalmas lenni. Silinţă-e,/. igyekezet, kényszer; a-şî da, igyekezni. Silitor-óre, m. igyekező. Silitră = salítrá, /. salétrom. Silogism, /. következtetés. Silui-esc-it, i. erőszakolni. Siluire-Ï, /. erőszakolás, kényszerítés. Simbol-uri, /. jelkép. Simbolic-ă, m. jelképes. Simbrias-í, /. béres. Simbrie-i, / bér, napszám. Simbure-í, /. mag. Simfonie-ï, /. sympbonia, sokhangu zenedarab. Simpatie-í, /. rokonszenv. Simplicitate, /. egyszerűség. Simplu-ă, m. egyszerű, együgyű, balga ; k. csak. Simptomă-e,/. simptom, betegségi előjel. Simţ-urî, /. érzék ; sunt cinci simţuri, van öt érzék, vödül, audul, mirosul, gustul, pipăitul, látás, hallás, szaglás, Ízlés, tapintás. Simţi-esc-it, i. érezni, nyomozni, szimatolni, észre venni. Simţiciune-î, /. érzékenység. Simţire-î, /. érzés, érzélem. Simtitor-óre, m. érzékeny. Sincer-ă, m. őszinte. Sinceritate-ăţî, /. őszinteség. Sindic-cí, f. szószóló, ügyvivő. Sindicat-e, f. ügyvivői hivatal. Siguritate-ăţî Slăi-esc-it. 131 Sine, n. magát; de sine se înţelege, magától értetődig. Sinet-uri, /. okmány. Singur-ă, m. egyedül, egyetlen, egyenként. Singuratic-ă, m. magányos. Singurătate-ăţî,/. magányosság. Singurel-ea, m. egyes egyedül. Singurit-ă, m. egyes szám. Sinie-í, /. tácza, teadészka. Sinod-óde-urí, /. szinat, egyházi gyűlés. Sinonim-ă, m. rokonértelmű. Sintaxă-e, /. mondattan. Sinteză-e, /. összetevés, összekötés. Sinucide-cis, i; a se, öngyilkolni, meggyilkolni magát. Sinucidere - ï, /. öngyilkolás, öngyilkoság. Sipet-uri, /. úti tarisnya. Sir, /. ur, kegyelmes ur. Siriac-ă, m. sziriai. Siroc, /. délkeleti szél, szirokkó. Sistematic - ă, m. rendszeres, tudományos. Sistemă-e, /. rendszer. Sită-e, /. szita. Situaţie-iune, /. fekvés, állás. Slab-ă, m. sovány, aszú, gyenge. Slavă, f. dicsőség, tisztelet ; domnului, hál istennek! Slăbănog-ogă, m. béna, gyáva. Slăbănogi-esc-it, i; a se, gyengülni. [ság. Slăbănogie-î,/.gyengeség,béna- Slăbiciune - ï, / gyengeség, gyávaság. Slăbi-esc-it, i. gyengülni, erőtelenedni; gyengítni. Slăi-esc-it, kimerülni, vastagódni (tejről, zsírról). 9 *

132 Slăire-î Sofragerie-Î. Slăire-î, f. vastagodás, kimerülés. Slănină-!, /. szallona. Slăvi-esc-it,?. dicsőíteni, [lás. Slăvire-!,/, dicsőítés, magaszta- SLobod-ă, ra. szabad, nyílt, tolakodó. Slobozenie-!, /. szabadság. Slobozi-esc-it, i. szabadítni, engedni, a se, szabadulni. Slobozire-!, /. szabaditás. Sloiú-ur!, f. jégdarab, jégcsap. Slovă-e, /. = literă, betű. Slugă-!, /. szolga, béres cseléd. Slugări-esc-it, i. szolgálni. Slugărime, f. cselédség. Slugărie-î, /. szolgaság. Slujbaş-!, /. hivatalnok, államszolga. Slujbă-e, /. szolgálat. Sluji-esc-it, i. szolgálni. Slujitor-!, /. szolga. Slujnică-e, /. szolgáló. Slut-ă, m. csonka, nyomorék. Sluti-esc-it, i. csonkítni, nyomorítni. Smalţ-urî, /. zománcz. Smaragd = smarald-ur!,/.szmaragd (drága kő). Smăcina-at, i. aggódni, nyugtalankodni, várni kínozni. Smălţui-esc-it, i. zománczozni. Smălţuire-î, /. zománczozás. Smălţuitor-î, /. zománczozó. Smălţuitură-!,/.zomânczmunka. Smântână-!, /. tejfel. Smerenie, /. szerénység. Smeri-esc-it, i. a se, szerénykedni, alázni. Smerit-ă, m. szerény, alázatos. Smeu-ï, /. sárkány ; ördög. Smeur-ï, /. málnacserje. Smeură, /. málna. Smicea-ele, f. vessző. Smintélá-el!, /. hiba, tévedés. Sminti-esc-it,f. hibázni, tévedni, zavarni. Smintire-!, /. zavarás, tévedés. Smintire-ï, f. hiba, zavar, tévedés. Smintit-ă, m. bolond, zavart ; - de minte, bolondos. Smirnă, /. mirha. Smíci-esc-it, i. rázni, lökni. Smolă, /. szurok, gyanta. Smochin-!, /. fügefa. Smochină-e, /. fuge. Smoli-esc-it, i. szurokkal, bemázolni. Smulci-esc-it, i. lökni, kihúzni. Smulge-ls, i. kihúzni, tépni, nyűni (kendert). Smulgere-!, /. nyüvés, kihúzás. Snop-ï, /. kéve. Socră-e, /. anyós, napa. Sórbe-it, i. szörpölni, szopni. Sóre-sor!, /. nap. Sórte = sortă-e, /. sors. Sobă-e, /. kályha, fiittő. Sobol-ï, f. vakond. Soc-ï, /. bodza. Societate-ăţî, /. társaság. Socios-ósá, m. társaság. Socotélá-el!, /. számadás. Socoti-esc-it, i. számolni, sejteni, meggondolni, vélekedni- Socotinţă-e, /. megfontolás, vigyázat, okosság. Socotire-!, /. számolás. Socru-ï, /. após. [tés* Sofism-e, /. csalfa következte- Sofist-sti, /. szofista. Sofra-ale, /. ebédlő asztal. Sofragerie-ï, /. ebédlő terem-

Sofragiü-e, /. asztalterítő. Soiü-urï, f. faj, fajta, nem. Sol-ï, /. küldöncz, követ. Soldat-ţî, f. katona. Solie-ï, /. izenet, küldöttség. Solniţă-e, /. sótartó. Solstiţiu-e, /. napfordulás. Solz-ï, f. pikkely. Solzos-ósá, m. pikkelyes. Somn-uri, /. álom ; mi-e somn, álmos vagyok. Somnişor, /. rövid álom. Somnoros-ósa, m. álmos. Sonată-e, f. szonáta (zenemű). Soră-surorî,/. nővér; dulce, édes nővér; vitréga = maşteră, mostoha nővér. Sorbi-it, i. szörpölni. Sorióra-e, /. növérecske. Soroc-óce-uri, f. idézés, elnapolás, női tisztulás. Soroci-esc-it, i. megidézni. Sorocire-ï, /. megidézés. Sos-uri, f. mártás. Sosi-esc-it, i. megérkezni. Sosire-i, f. megérkezés. Soţ-ţi, f. társ, házas társ, pár ; cu, páros; fără, páratlan. Soţial-ă, ni. társadalmi. Soţie-î, f. társ, hitves feleség, férjes nő. Spadă-e, /. kard. Spaimă-e, /. ijedség, rémülés, szörnyülködés. Spalt-uri, /. földszurok. Spanat = spinat, f. spenat. Sparangel-ei, f. spárga. Sparge-rs, i. törni, betörni, feltörni, felpattanni. Spargere-i, /. törés, betörés, felpattanás. Sofragiù-e Speria-at. 133 Spasm-uri, f. görcs. Spasmaticos-ósá, m. görcsös. Spată-e, f. borda (a szövőszéknél) ; hátlapoczka ; spate, hát, hátgerincz. Spăimenta-ez-at, i. megrémülni, megijedni, ijeszteni, megborzadni. Spăla-at, i. mosni, mosatni ; a se, mosdani. Spălare-ărî, /. mosás, mosatás, mosdás. Spălător-dsă, /. mosó, mosóné. Spălătorie-î, /. mosókonyha. Spătar-î, /. tábornok, szövő, bordacsináló. Spatárésá-e, /. bordacsinálóné. Spân-ă, m. szakálnélküli, arczszörnélkiili. Spânatic-ă, m. tejszakálos. } f - hunyor (n övén y)- Spanzura-at, i. felakasztani. Spânzurat-ă, m. felakasztod, /. gazember, semmirevaló. Spânzurătore-orî, f. akasztófa. Special-ă, m. különös. Specialitate-ăţî, /. különlegesség, különösség. Specula-ez-at, i. nyerészkedni, kémkedni, hasznot kémlelni; elmében forgatni. Speculant-ţi, /. haszonkémlő, nyerészkedő, hoszonra gondoló. Speculaţie = speculă. Speculă-e, f. vállalat, vizsgálódás, nyerészségi kémkedés. Spera-ez-at, i. remélni. Speranţă-e, f. remény. Speria-at, i, megijeszteni ; a se, megijedni.

134 Sperios-ósa Stală-e. Sperios-osă, m. ijedős, félénk. Spetézá-eze, f. küllő, keréksugár. Speti-esc-it, i. bénavéknyu, bénaágyéku. Spetire-i, f. bénitás, sántitás, bénulás. Spetit-a, m. béna, sánta. Spetitura-ï, f bénaság. Speţial-â, m. különös. Spic-e-urí, f. kalász. Spicui-esc-it, kalászt szedni. Spin-i, /. tövis. Spinare-ări, /. hát. [sítani. Spinteca-at, i. hasítani, felha- Spintecare-ărî, f. hasítás. Spion, i. kém. Spiona-ez-at, i. kémkedni. Spiral-ă, m. csigaszerüleg összehajtva. [eszüség. Spirit-e, f. szellem, ész, éles- Spirt-uri, /. szesz. Spital-uri, /. kórház. Spiţă-e, /. faj, törzs, nem, család, küllő. Spiţer-î, f. gyógyszerész. Spiţerie-!, f. gyógyszertár. Splina-e, /. lép. Spoi-esc-it, i. meszelni. Spoire-i, f. meszelés, olmozás. Spoitor-óre, f. meszelő, ecset. Spoitură-î, /; meszelés. Spor-uri, f. haladás, eredmény. Spori-esc-it, i. gyarapodni, nőni, haladni. Sporiş-e, f. galambócz. Spovedi-esc-it, i. gyónni. Spovedire-ï, f. gyónás. Spre, v. -ra. -re ; -on, -en, -ön ; felé, pl. spre deal, hegyre, hegy felé; spre casă, haza féle. Sprencéna-ene, /. szemöldök. Sprencenat-a, m. dús szemöldökkel ellátott. Sprijin-uri, f. támasz. Sprijini-esc-it, i. támasztani, támogatni. Sprijinitor-óre, m. támogató. Sprinten-á, m. gyors, sebes, könnyű. Sprintenie-ï,/. gyorsaság, könynyüség, sebesség. Spulbera-at, i. a port felverni, elfujni. Spuma-ez-at, i. habozni. Spumar-i, f. habzó kalán. Spumă-e, f. hab. Spumatóre-ori, f. habzókalán. Spumegos-ósá, m. habzó. Spune-spus, i. mondani. Spunere-í, f. mondás. Spurc-uri, f. ágyas asszony tisztulása. Spurca-at,?. fertőztetni, bepiszkítni, szentségteleníteni- Spurcare-ari, f. fertőztetés. Spurcat-a, m. fertőztetett, bepiszkított, szentségtelen. Spurcăciune-î,/. piszoksár, szar, tisztátalanság, var. Spuza-e, f. forró hamú. Spuzéla-eli, /. bőrkiütés. Sta-stat, stătut, i. állni, megállani, várni, Stacoj-ï, f. tengeri rák. Stacojíü-e, m. rákveres. Stadiü-i, f. időszak, tér. Stafetă-e, f. gyorshír, staféta. Stafidă-e, f. malozsa. Stafie-ï, /. lidércz. Stală-e, f. rekesztett ülőhely (a templomban a kanonokok részére).

Stampá-e, /. bélyegző. Stare-ărî, /. állás, állapot. Stariţ-ţî, /. apát, zárdafőnök. Staroste-ştî, /. ügynökségi hivatalnok. Starostie-i, /. ügynökség. Stat-uri, /. állam. Statornic-ă, m. állhatatos, állandó, maradandó, hu. Statornici-esc-it, i. megállapitni, kitűzni. Statornicie-ï, /. állhatatosság. Statuá-e, /. oszlop, emlékkő. Statut-e, /. alapszabály. Staţie-iune, /. állomás. Staul-uri, f. marha ol. Stavá-e, /. lócsorda, ménes. Stăpân-ă, /. úr, úrnő, gazda. Stăpâni-esc-it, i. bírni, kormányozni. Stăpânire - Ï, /. kormányzás, felsőbbség, hatóság. Stăpânitor - ï, /. kormányzó, uralkodó. Stărnuta = strănuta. Stărnutare, f. prüszenés. Stărui-esc-it, iparkodni, igyekezni, törekedni, buzgolkodni. Stăruinţă-e, f. kitartás, sürgetés, szorgalom. Stăruire-î, f. sürgetés. Stăruitor-ore, m. sürgető. Stâlp-ï, /. oszlop, támasz. Stână-î, /. esztena, sajtoló. Stâncă-Î, f. szikla. Stâng-ă, m. bal. Stangaciü-e, m. balog. [ni. Stângări-esc-it, i. ügyetlenkedvstânjin-ï, /. öl. Stanjini-esc-it, i. akadályozni. Stea-ele, /. csillag. Stampă-e Stoicism. 135 Stegar-i, f. zászlós. Stelniţă-e, f. poloska. Stelos-osă, m. csillagos. Stenograf-i, f. gyorsíró. Stenografie-ï, /. gyorsírás. Sterp-érpá, m. meddő, rideg, terméketlen. [ni. Sterpi-esc-it, i. kiirtani, pusztít Sterpiciune-i, /. terméketlenség, ridegség, irtás. Stêrv-urï, /'. dög. Stêrc-ï, f. gém. [ni. Sterni-esc-it, i. izgatni, piszkál- Stêrnire-ï, /. piszkálás, izgatás. Sternitor-óre, m. piszkáló, izgága. Sticlar-i, f. üveges. Sticlă-e, f. üveg. Sticlărie-î, /. üveghuta, üveggyár, üvegárus. Sticlos-ósá, m. üveges ; fényes. Sticluţă-e, f. üvegecske. Stiglete-ţî, f. tengelicz. Stil-urï, f. irály, időszámitás, modor. Stimă-e, /. tisztelet, becsülés. Stingheri-esc-it, i. hiányozni, félre állni, jelen nem lenni. Stinge-stins, i. oltani, kioltani, elpusztítni, megsemmisülni. Stingere-ï, /. oltás, pusztulás, megsemmisülés. Stirpi = sterpi. Stih-urï, f. vers. Stórce-stors, i. facsarni, sajtolni, kicsikarni. Storcere-ï, f. facsarás, sajtolás. Stog-uri, f. asztag. Stoic-ă, vi. stoikus; állhatatos, szigorú. Stoicism, f. állhatatosság, érzéketlenség, egy bölcseleti elv.

136 Stolnic-ï Scricare-ărî. Stolnic-ï, f. kulcsár. Stolnicésa-e, f. kulcsárné. Stoiriac-e, /. gyomor. Strachină-e, f. tál, lábos. Stradă-e, f. utcza, út. Straiu-e, /. pokrócz. Strajă-ăji, f. őr, őrjárat. Strajnic-á, m. szigorú, kemény, borzasztó, éles. Strajnicie-ï, f. szigorúság, keménység. Strat-urí, f. rétég, alja, ágyás> Strábate-ut, i. hatolni, átjárni. Strabun-ï, f. ős, ősapa, előd. Stradanie-í, f. szorgalom, iparkodás, buzgalom. Străin-ă, m. idegen. Străinătate-ăţî, f. idegenség. Strajar-ï, f. őr, éjjeli őr. Străjui-esc-it, i. őrt állni, őrködni,. őrizni. Străjuire-î, f..őrködés, őrizés. Strálucéla-elí, f. fény, pompa. Straluci-esc-it, i. fényleni, vi- lágítrii. [lágitás. Stralucire-ï, f. fényeskedés, vi- Strămoş-î,/. ős, ősapa, dédapa. Strămoşesc-e'scă, m. ősi. Stramuta-at, i. áttenni, áthelyezni, változni. Strămutare-ărî, f. változás, áthelyezés. Strănepot-oţî, /. dédunoka. Strămătură-î, f. szines, pamut, gyapjú, fejtő. [ni. Stranuta-at, i. tüszenni, prüszen- Strătenie-î, f. gyertyaszentelő ünnep (febr. 2). Strâmb-ă, m. görbe, hajlott; rossz, csalfa, nem igaz. Stramba-at, i. görbítni, arczfintorgatni. Strâmbătate-ăţî, f. igazságtalanság, csalfaság. Strâmbatură-î, /. görbítés. Strâmt-ă, irt. keskeny. Strâmta - ez - at, i. keskennyé tenni, szorítani ; a se, szorulni. Strámtóre-orí, f. keskeny ú:, útszoros. Strâmtorare-ări, /. korlátozás, megszorítás. Strángator-óre, m. takarékos, szerző, kaparitó. Stránge-ns, i. összeszedni, gyűjteni, erősen kötni. Strângere-ï, f. szoritás, erős kötés, gyűjtés. Strâns-ă, m. összeszedett, összegyűjtött ; szilárd. Stransóre-ori, /. szoritás. szoros kötés, gyomorgörcs, kolika. Streche-ï, /. bögöly, lólégy. Strechia-ez-at, i. bögöly szúrástól futni; menekülni. Strecura-ez-at, i. szitálni, szűrni ; a se, elosonni, elillanni. Strecurare-ârï, f átszűrés. Strecuratóre - orí, /. átszűrő, szűrő, szita. [féreg, szú. Strepede-di, f. túró és szallona Strepedélá-elí, /. fogeltompulás, foghosszabbitás (pl. savanyú alma után). Strepedi-esc-it, i. vásni tompulni (a fogakról). Streşină-e, /. eresz, tető. Strica-at, i. elrontani, szétrombolni, károsítani; elcsábítani- Scricare-arï, f. rontás, rombolás, károsítás.

Stricat-ä, m. rontott, romlott; elkényesztetett, tört. Stricăciune-î, /. kár, rombolás. Stricátor-óre, m. rontó, ártalmas. Stridie-i,./. osztriga. Striga-at, i. kiáltani, a pristav, nyilvánosan kihirdetni. Strigare-ărî, /. kiáltás. Strighe-i, /. mézlé. [pir. Strigoiü-i, /. boszorkány, vám- Strivélá-eli, /. zúzás. Strivi-esc-it, i. zúzni. Strivitura-í, /. zúzás. Strofă-e, f. versszak. Strop-urí, f. csep ; kevés. Stropi-esc-it, i. öntözni. Stropire-i, f. öntözés. Stropitóre-on,/. öntöző kanna. Stropitură-î, f. fecskendezés, precskelés, besározás. Stropsélá-eli, /. nyavalyatörés. Stropşi-esc-it, i. összetörni, nyavalyáskodni. Strug-ï, f. eszterga szék. Strugar-ï, f. esztergályos. Strugur (e)-ï, f szőlőgerezd. Strugurar-i, f. szőlőárus. Struna*e, córda, f. hegedű, húr. [összezúzni. Struncina-ez-at,?. összetörni, Strungá-i,/. fejési ól (juhoknál). Stuf-ï, /. nád. Stufos-ósá,??i. nádas, terebélyes. Stup-ï, /. méhkas, köpű. Stupar-i, /. méhesgazda. Stupă, f. szösz. [szét. Stupărit = albinărit, /. méhé- Stupină-Î, /. méheskert, méhes pajta. Sturz-i, /. szürke rigó. Subjuga-at, i. leigázni. Stricat-ă Suiş-urî. 137 Subîmpărţire-i, f. mellékosztás. Subscrie-is, i. aláirní. Sitbsuoră-e, f. hóna alatt. Subt = sub, v. alatt, alá. Subtoiü-óe, f. alapzat, alap. Subţie-ez-at, i. vékonyítni. Subţirel-ea, m. vékony. Subţire, m. vékony, [bolyító. Sucală-ălî, f. matolla, gom- Suci-esc-it, pödörni, tekerni. Sucire-ï. f. pödrés, tekerés. Suda = asuda-at, i. izzadni. Sudalmă-e, f. káronkodás, csúfszó. Sudit-ţî, f. alattvaló. Sudóre-orl, f. izzadság, verejték, kigőzölgés. Sudui-it, i. káronkodni, szidni. Suferi-it, i. szenvedni, tűrni, megengedni. Suferinţă-e, f. tűrés, türelem. Suferire-i, f. szenvedés. Sufla-at, i. fújni, szuszogni, lihegni, lehelni. Suflare-ári, f. lehelés, fuj ás. Suflet-e, f lélek, om fără, lelketlen ember. Sufletesc-ésca, m. lelki. Sufleţel-eî, f. angyalom, szivem (biralmas). Sugaciü-e, f. v. szopós Sugător-ore, m. szopós. Suge-pt, szopni. Sughiţa-ez-at,?. csuklani, zokogni; fuldokolni. Sugin-sugel, i. f. körömgyülés. Sugruma-at, i. elfojtani. Sui-it, i. mászni, kúszni, felfelé menni, megmászni, hágni. Suire-ï, f. hagás, mászás, Suiş-urî, f. hágó, emelkedés, fölmenet.

138 Sul-ï Şeptelea. Sul-ï, f. henger, orsó, tekercs. Sulă-e, f. árr. Suliman-urï, f. arczfesték. Sulimănit-ă, m. kendőzött, megfestett. Suliţă-e, f. dárda, lándza. Sultan-ï, /. Szultán (török császár). Suman = sucman-ï, f. felső kabát, köpeny. Suma-e,/. összeg, [harangozni. Suna-at, i. hangozni, csengetni, Sunată = sonată. Sunătore-orî, f. Sz. János fű, tarajos czinzor. Sunător-ore, m. hangzó. Sunet-e, f. hang, nesz. Supera-at, i. megbántani, megkeseríteni, boszantanijszomorítni, a se, bosszankodni. Superare-ărî,/. bosszantás, bos- szankodás, bánat. [rított- Superat-ă, m. szomorú, szomo- Superator-óre, m. bosszantó. Superacios-osă, m. boszszankodó, bosszantó. Superstiţie-î, f. babona. Supune-us, i. alávetni, legyőzni. Supunere-ï, f. alávetés, alárendelés. Supus-ă, m. alázatos. Supus-sï, f. alattvaló. Sur-ă, ra. szürke. Surată-e, f. barátné. Surcea-ele, /. inda, forgács. Surd-ă, 7Yi. süket. Surda, h. de a, hiába. Surdatic-ă, m. nehéz hallású. Surduc-i, f. fémgömb ; süket ember. Surghiun-i, f. száműzött. Surioră-e, f. növérecske. Surlă-e, f. kunyhó, pipaszár. Surlóiü-óe, f. szárcsont. Surpa-at, i. lebontani, leomolni. [szítás. Surpare-ărî, f. leomlás, leta- Surtuc-i, f. kabát. Surugiü-i,/. kocsis, postakocsis. Sus, h. magas, fennt. Susaiü-e, f. csorbóka. Suspin-uri, f. sóhajtás. Suspina-at, i. sóhajtani. Suspinare-ărî, f. sóhajtozás. Sută-e, sz. száz. Suveică-e, f. takácshaj ócska. Suvenir-uri, f. emlék. Sa-ele, /. nyereg. Sac-urí, /. sák. Şagă-e, f. tréfa. Şaică-î, /. ladik, csolnok. Şalău-î, f. sügér (hal). Şale (pl.) keresztcsont, csipőhát. Şandramă-e ===şatră-e,/*. vásárbódé, sátor. Şanţ-urî, /. árok. Şapcă-e, /. sapka. wşaradă-e, /. szótagtalány. Şarlă-e, /. maros kutya. Şatră-e, f. vásárbódé, sátor. Şănţui-esc-it, i. árkot húzni, ásni. Sede-dut, i. ülni, lakni ; nu şede bine, nem illik jól. Sedere-i, /. ülés, semmittevés. Sedut-urí, f. űlőrész, seg. Şef-î, /. főnök. Şeic-cî, /. seik (arab tudós). Selar-í, f. nyerges. Şelărie-i, /. nyerges ipar. Şele-(pl) /. hat, csipő. Şepte, sz. hét. Şeptedecî, sz. hetven. Şeptele, sz. hetedik. Şeptelea, sz. hetedik.

Şeptespredece, sz. tizenhét. Şeptespredecelea, sz. tizenhetedik. Şerbet-urî, /. serbet (ital). Şerpe-î, /. kígyó. Şerpuleţ-ţî, /. kis kígyó. Şerpunel-eî, démutka. Şervet-urî, f. asztalkendő. Şes-urî, f. lapály, sík. Şi, k. és ; de, habár. Şic-urî, f. aranylemez. Şină-e, /. sin, vassín. [dely. Şindilă = şindrilă-e, /. zsen- Sinor-óre, sinor. Şir-urî, /. sor. Siret-étá, m. ravasz, csalfa. Şiret-urî, f. ravasz, gazember. Şişcă-e, f. boszorkány. Şofran-urî, /. sáfrány. Soricel-eï, f. egérke. [nél). Stab-urï, f. törzskar (a tisztek- Ştergar-e, f. törölköző Stergátor-óre, / kendő. Şterge-rs, i. törülni, törleszteni. Ştergere-î,/. törülés, törlesztés. Ştersură-î, f. törlés, törlesztés. Steve-ï, f. = steghe-ï, /. lórom, sóslórom. Şeptespredece Talie-iï. 139 T. Ta-tale, n. tied, tieid; a ta, a tied, ale taie, a tieid ; cartea ta, könyved, cărţile tale, könyveid. Tabără-e, /. tábor. Tablă-e, f. tábla. Tacâm-urï, f. evőeszköz. Tact-urï, f. ütem, versméret. Tactică-e, f. haditudomány. Şti = sciü-ut,?. tudni. Ştiinţă = şciinţă-î,/. tudomány. Ştir-urî, f. bársonyvirág. Ştirb-ă, m. csorba. Ştirbi-esc-it, i. csorbítani. Ştirbit-ă, ni. csorbított. Ştirbitură-î, f. csorbítás. Ştire-î, f. hir, tudomás. Stiucă-î, f. csuka. Ştiut-ă, m. ismeretes. Ştreang-urî, f. kötél. Strengar-ï, akasztóiéra való. Ştulete-ţî, f. törökbuza cső. Şubret-e'tă, f. törekény gyenge. Şuera-at,?. fütyülni, sípolni. Şuerătură-î, f. fütyülés. Sugui-esc-it, i. tréfálni, bosszantani. Suguire-i, f. tréfa. [karcsú. Suiii-e, m. gyenge, hoszszu, Şuncă-î, f. sodar, sonka. Surar-i, f. csurmunkás. Şurţ-urî, f. kötény. Surup-urï, f. sróf, csavar. Surupui-esc-it. i. csavarni. Sura-ï, f. csűr. Şuşui-esc-it = şopti, i: sugui. Şuştar-e, f. sajtár. (ţ). Taftă-e, /. tafota. Taică-î, /. atya, apa. Taicuţă-i, f. atyácskám. Tainic-ă, m. titkos. Talaz-urï, f. ár, áramlat. Taler-!, f. talér (pénz). Taler-e, f. tányér. Talie-iï, f. növés, termet, szabás, alak.

140 Talpă-tălpî Termometru-i. Talpă-tălpî, /. talp. Tamarişcă-e, f. tamarindfa. Tambură-î, f. kézi dob. Tarabă-e,/. bolţi hosszú asztal. Tarcăn-0ne, f. tarhony. Tare,m. erős, szilárd, kemény, h. nagyon. Targă-î, f. tolós taliga. Tarifă-e, f. árlajstrom. Tată-ţî, f. atya, apa. Tatină-î,/. sebfű, nyúlszapuka. Taur-ï, f. bika. Tábac-urí, f. dohány, burnot. Tăbăcar-î, f. cserző, dohányzó. Tăbăchiere-î, /. dohány tartó. Tăbăci-esc-it, i. czerzeni (bőrt). Táeriü-e, f. tányér. Táetor-óre, f. vágó, a favágásnál alátett vastag fa. Tăetură-î, f. vágás; egy pászta az erdőben, melyről a fát kivágták.. Tăeţel-eî, /. tésztametélt. Tălaz-urî, f. ár, hullám. Tămâie, f. tömjén. T ăpţan-urî,/. hegyoldal, halom. Tărie, f. erő, erőség. Tăvan-e, f. padlás. Tăvăli-esc-it, i. hengergetni, fetrengeni. [ember. Tan dală, f. gyáva, egyíigyü Tândăli-esc-it, i. ügyetlenkedni, időt veszteni babrálással. Técá-i, f. tok. Téfer-â, m. erős, egészséges. Ténc-urï, /. nagy halmaz, nagy csomag, garmada. Tésc-urï, f. sajtó. Teatru-e, f. szinház. Teatral-ă, szinházi. Technic-á, m. művészi. Teist-ă, m. egyisten imádó. Teiş-uri, /. hársfaerdő. Teiü-ei, f. hársfa. Tejghie = tărabă, f. kereskedői hosszú asztal. Telégá-e, /. kiskerekű taliga. Telegar-i, /. igás ló, hámló. Telegraf-ï, /. távirász. Telegrafie-i, f. távirda. Telescop-uri, f. távcső. Temátor-óre, m. félénk, félő, aggó'dó. Teme-ut, i. a se, félni, ijedni, tartani valamitől, a teme pe cineva, valakit félteni. Temeinic-ă, m. alapos, biztos, indokolt. Temeiü-uri, f. alap, alapzat. Temelie-i, f. ala-p, alapfal, alapzat. [kenység. Temere-i,/. félsz, ijedség ; félté- Temniţă-e, /. tömlöcz. Templar-i, f. asztalos. Templu-e, f. templom. Tencui-esc-it, i. vakolni. Tencuială-î, f. vakolat. Tencuire-ï, f. vakolás. Tenor-i, f. tenor (hang). Teogonie-ï, f. a pogány istenek származásának tana. Teocraţie, f. theocraţia (vallásos kormányzás). Teolog-i,/. vallástudós. [gia. Teologie-i, f. vallástan, theolo- Teologic-ă, m. vallástani, theologiai. Teoremă-e, f. tantétel. Teorie-i, f. elmélet. [tető. Terasă-e, f. főldlépcső, sík ház- Termin-urï, f. kitűzött, időpont; műkifejezés. Terminologie-i, /. műnyelv. Termometru-i, f. hőmérő.

Terpentin-urï, /. terpentin, kátrányolaj. Tescar-ï, /. sajtoló (ember). Tescui-esc-it, i. sajtolni. Tescuire-ï, /. sajtolás. Tescuvină = treve, /. seprő, törköly, maláta. Teslar-ï, /. ács. Teslă-e,/. bárd, véső. [pítni. Tesi-esc-it, i. szégyenleni, tom- Ticălos-dsă, m. nyomorult, szánalmas, boldogtalan ; nyo.- morúlt; hitvány. Ticăloşi-esc-it, i. ; a se, nyomorúlni, hitványosodni. Ticăloşie-î, /. nyomorúság. Tigae-ăî, f serpenyő, vastepszi. Tigăiţă-e, /. kis serpenyő. Tigna-e, /. békés élvezet. Tigni-esc-it, i. izleni, jól esni. Tilinca-i, f tilinkó. Timp-urf, /. idő, időszak. Timpan-e, f. vágódészka, czimbalom. Timpana-e, f. dobhártya. Timpuriü-e, m. korai. Tină, /. sár, piszok. Tindă-e, f. pitvar, előszoba. Tinerel-ea-ică, m. fiatal, ifjú. Tinerime-i, f ifjúság, fiatalság. Tinichea-ele, /. bádog, Tinicher-i, f. bádogos. Tip-urï, f. kép, őskép. Tipar-uri,/. nyomás, nyomtatás. Tipari-esc-it, i. nyomni, nyomtatni. Tiparire-ï, /. nyomtatás. Tipograf-i, f. nyomdász. Tipografie-i, f. nyomda. Tipsie-i, f. tácza, tálcza. [len. Tiptil-ă, m. incognito, ismeret- Tirân-ï, f. zsarnok. Terpentin-urï Tonti-esc-it. 141 Tiranic-a, m. zsarnoki. Tirănie, f. zsarnokság. Tisa-e, f. tiszafa. Tist-uri = oficer, f. tiszt. Titirez-ï, f. hajtócsiga. Titlu-uri, f. czim. [zetes. Titular-ă, m. tiszteletbeli, czim- Tivi-esc-it, i. szegélyezni. Tivire-i, f. szegélyezés. Tivitura-i, f. szegélyezés. Tiz-ï, f. pajtás. Tócá-toci, f. tóka, kelepelő. Tómna-e, f. ősz, őszi évszak. Tórce-rs,?. fonni. Tórcere-i, /. fonás, fonat. Tórtá-e, /. fogantyú, fül. Tóta-e, f. n. mind, egész, k. cu că, ámbár, habár, cu acestea, mindazon, által. Toc-urï = tioc, /. tok. Toca-at, i. kelepelni. Tocană-ănî, /. pörkölt. Tocătură-î, f. vagdalt, hús. Toci-esc-it, i. kopni, vásni, tompulni, köszörülni. Tocilă-e, köszörülő kő. Tocire-i,/.köszörülés, tompítás. Tocitóre-i, /. lugkád, mosókád. Tocma = tocmai, h. éppen. hasonlókép, eppen úgy. Tocmélá-eli, /. alkudozás, vásárlás. [ződni. Tocmi-esc-it, /.beszegődni, szer- Tolbaş-î^/. házaló. Tolbă-e, /. zseb, zsák, csomag. Tom-urf, /. kötet, rész. Tomnal-ă, m. őszi. Ton-uri, /. hang, illedelmes magaviselet. Tont-tontă, m. ostoba, tökkel ütött. Tonti-esc-it, i. megostobásodni.

142 Topélá-el! Trébá-eb!. Topélâ-elï, /. olvadás, olvasztás, megrozsdásodás (a kenderről). Topi-esc-it, i. olvasztani, megrozsdásitni ; a se, olvadni, megroszdásodni. [hely. Topilă-e, /. kenderroszdásitó Topor-órá, /. fejsze, bárd. Toporas-e, /. kis fejsze. Toptan, cu, nagyjában, en gros. [kedés. Toptangerie-i, f. nagy keres- Toptangiü-i,/. nagykereskedő. Tors-torsá, m. font. Tort-urí, /. fonat. Torsura-i, /. fonás. Tot-totă, n. mind, mindnyájan, mindenik. Tot, h. ámbár, mindazonáltal, k. de una, mindig; una, mindegy, ugyanaz ; aşa, éppen úgy ; de, egészen ; cu, egészen. Tot-totul, /. az egész, az összeg. Totuşi, k. mégis. Tovarăş-!, /. társ, bajtárs. Tovărăşie-i, /. társaság. Tozluc-i, /. lábtyu, (gámás). Tracta-ez-at, tárgyalni, bánni, Tractat-urí, /. tárgyalás, értekezés, szerződvény. Tradiţie-iune, /. hagyomány. Traduce-us, i. lefordítni. Traducţie-i, /. lefordítás. Trage-tras, i. huzni, vonszalni, hurczolni, terelni ; a tutun, dohányozni, a tabac, portubakot szívni ; a clopotul, a harangot huzni ; a în judecată, törvényszék elé idézni ; a se, származni. Tragere-i, /. húzás, származás. Trainic-a, rti. tartós, erős. Traistá-e, /. tarisnya. Traiü-urí, /. élet, életmód. T randafir-i,/.rózsa, rózsabokor. Transparent-ă, m. átlátszó, áttetsző. Transparenţă, /. átlátszóság. Transport-uri, f. szállítás, átvitel, átvezetés. Transporta-ez-at, i. áttenni, átvinni, átvezetni. Transportaţie, /. átvitel, át- hordozás. [tenni. Transpune-us, i. áthelyezni, át- Transpunere, /. áthelyezés. Trăda-ez-at, i. elárulni. Trădare-ărî, /. árulás. Trádátor-óre, m. áruló. Trăi-esc-it, i. élni, táplálkozni. Trăinicie,/.élhetőség,tartósság. Trăncăni-esc-it, i. csevegni, lármázni. [nás, tollvonás. Trăsătură-!, /. vonás, arczvo- Trăsnet-urî, /. dörgés. Trăsni-esc-it, i. dörögni. Trăsnire-îj /. dörgés. Trásnitor-óre, m. dörgő. Trăsură-!, /. szekér, kocsi. Trâmbiţaş-î, /. trombitás. Trâmbiţă-e, /. trombita. Trândav-ă, m. rest, lusta. Trândăvie, /. restség, lustaság. Trânjï (pl) /. aranyér, salak, ülepedék, iszap. Trántélá-elí, /. viaskodás, verés, földreterítés. Tránti-esc-it, i. földre teríteni ; a se, viaskodni. Trântor-!, /. here. Trébá-eb!, /. üzlet, dolog ügyi om de, derék ember, becsületes ember.

Trenţâ-e, /. rongy. [rang. Tréptá-e, f. lépcső, osztály, Trépát, f. trab (lójárás). Tréz-á, m. éber. Trebui-esc-it, i. kelleni szükséges lenni; trebue se, kell hogy. Trebuincios-ósá, m. szükséges. Trebuinţă-e,/. szükséglet, szükségesség ; a fi de, szükséges lenni. Trecator-ï, f. vándorló, lítazó, arra menő ; óre, m. múlandó. Trece-ut, i. haladni, arra menni, járni ; múlni, átmenni, megjár; a se, elfogyni, elkelni. Trecere-i, /. kelendőség, haladás, lejárás. Treiera^at, i. taposni, csépelni. Treierare-ï, 1 ~ Treierat-uri, K ' CSePlés' Treierator-ï, f. cséplő. Treierătură-î, i. cséplés. Trei, sz. három. Treideci, sz. harmincz. Treidecile, sz. harminczadik. Treile-treilea, treia, sz. a harmadik. Treispredece, sz. tizenhárom. Tremă, f. félsz, zavarodás. Tremura-at, i. reszketni, borzadni. Tremurare-ărî, f. reszketés. Tremurător-ore, f. reszkető. Tremurând, h. reszketvén. Trenţuros-osă, m. rongyos. Trepăda-ez-at, i. fáradni, járni, taposni. [gyen fárasztás. Trépádare-árí, /. fáradság, in- Tribun-ï, f. tribun. Tribunal-uri, f. törvényszék. Tribună-e, f. szószék. Tmnţă-e Trupesc-éscá. 143 Tribut-uri,/. adó, vám adósság. Tridinte-ţî, f. háromágú villa. Trifoiü, f. lóhere. [tan. Trigonometrie, f. háromszög- Trimestru-i, f. háromhavi, évnegyedes időszak. Trimete-es, i. küldeni, Trimiş-î, f. követ, küldöncz. Trimite-is, i. küldeni. Trímitere-i, f. elküldés. Trio-uri, f. 3hangú zenedarab. Trirem-e, f. három sor evezővel ellátott hajó. Trist-ă, m. szomorú. Triumvir-i, f. triumvir. Triumvirat-e, f. triumvirátus. Triunghiü-uri, f. háromszög. Triunghiular-ă, m. háromszögű. Trocă-ocî, f. tekenyő, válu. Trognă-e, f. nátha. Troc-urí = trocă, /. tekenyő. Troian-e, f. hógörgeteg ; calea lui troian, tejút. Troiţă-e, f. háromság. Tron-uri, f. trónus, díszszék. Trop-ï, f. szónoki képlet. Tropăi-esc-it, i. trappogni. Tropic-e, f. forró égövi. Tropot-e, f. trappogás. Tropoti-esc-it, i. trappogni, taposni. Trudă-dî, f. kín, vesződség. Trudi-esc-it, i. kínozni, fáradni, nyomorogni, fárasztani. Trudit-ă, m. kínozott, nyomott, kimerült. Trufaş-ă, m. büszke, gőgös. Trufie-i, /. gőg, büszkeség. Trunchiü-uri, f. törzs, tönk. Trup-uri, f. test, törzs. Trupă-e, f. csapat. Trupesc-éscá, m. testi, érzéki.

144 Trupesce Ţăplie-î. Trupesce, h. testileg. Trupos-ósa, ni. testes, erős, vastag. Trupuleţ-e, /. testecske. Tu, n. te. Tuciű-urí, f. öntött vas. Tufan-î, f. bokros cserfa. Tufă-e, /. bokor, cserje. Tufiş-urî, /. csalit, bokros erdő. T ulaü =tuleü-ï,/. kukuriczacső. Tulbă-e, /. tegez. [dam. Tuli-esc-it, i. futni, kereket ol- Tulipan-ï, f. tulipán. Tulpan-i, f. fejkendő, muszlin. Tulpină-e, /. törzs, szár, tönk. Tulumbagiü-í,/! szivattyú, fecskendő készítő. [kendő. Tulumba-e, /. szivattyú, fecs- Tumbá-e, f. kesckebuka. Tun-urî, f. ágyú. Tuna-at, i. dörögni (erdelyiesen: bemenni). Tunar-í, f. tüzér. Tunătură-î, /. ágyúzás, dörgés. Tunde-ns, i. nyírni. Tundere-í, /. nyírás. [gés. Tunet-e, f. dörgés, menydör- Tundétor-óre, f. nyíré. Tuns-a, m. nyírott. Tuns-urí, /. nyírás, egy juh gyapja. Tunsură-î, f. nyírás (a kath. papok fejeik tetején). Turbura-at, i. zavarni; a se, megzavarodni. Turburare-ărî, f. zavarás, zavarodás, rendetlenség. Turburator-óre, m. zavaró bujtogató. Turbure, m. zavarós, sötét. Turc-í, /. török. Turcesc-ésca, m. török. Turcesce, h. törökösen. Turci-esc-it,?. törökösítni; a se, törökösödni. Turcóica-e, /. töröknő. Turéc-ecí, f. csizmaszár. Turiţă-e, /. párló, sérffí. Turlac-á, m. ittas, részeg. Turmac-í, /. egy éves bivaly borjú. Turmă-e, f. nyáj, csorda. Turna-at, i. önteni, tölteni, okádni, kiönteni ; a túrna metalurf, fémeket olvasztani. Turnare-í, J. olvasztás, öntés, okádás. Turta-e, /. torta, pogácsa. Turti-esc-it, i. meglapítani, összezúzni, összenyomni. Turtire-í, f. összezúzás, össze- lapitás. [gácsa. Turtisórá-e, f. kis torta, kis po- Turturea-ele, ) f. gerle, ger- Turturică-î, / licze. Turturoiü-í, /. gerlehim. Tusă-e, /. hurút, köhögés. Tuş-urî, f. tús, zuhany. Tusi-esc-it, i. köhögni. Tutui-esc-it, i. tegezés. Tutun-urí, /. dohány. Tutunărit, f. dohányadó. Tutungerie-í. f. dohánytőzsde. Tutungiu-í, f. dohányáruló. Ţanc-urî, f. merőpálcza, hitelesitő pálcza. Ţandără-î, f. szálka. Tapă-ţepî, szálka, hárs; a trage in, felhársalni. Ţară-ţerî, f. ország, vidék, táj, szárazföld. Tariná-ő, f. szántóföld, a szántók keritése. [tövis. Ţaplie-î == tapurnă-e, f. szalka,

Ţăpus-î, /. szurkáló. Ţăran-că, /. pór, pórnő. Tărenesc-escă, m. vidéki. Ţărenesce, h. parasztosan. Ţărină, /. föld, por. Ţărinos-osă, m. poros, földes. Ţărm = Çërm. Tépá = ţapa. Tépan-á, m. erős, erőteljes, tartós, vaskos. [lér. Ţelină-!, /. gyep, tarlóföld, cze- Ţelinos-osă, m. gyepes. Ţeremonial-ă, m. szertartásos. Ţeremonie-!,/. szertartás, ünnepélyesség, pompa. Ţerimonios-0să, m. szertartásos, ünnepélyes. Ţerm = ţărm-uri, f. part. Ţermuros-osă, m. partos. Ţesală-el!,/. vakaró (lovaknál). Tese-ut,?. szőni. Tesela-at, i. vakarni (a lovat). Tesetor-óre, m. szövő, takács. Test-uri, f. sütőharang, teknő (a békánál). Ţ0setură-î, /. szövet. [géni. Ţengăni-esc-it,».csengeni, pen- Ţichire-î, /. szotyor, szatyor. Ţigaie-ăî, finom gyapjús juh. Tiganesce-ésca, m. czigány. Tiganesce, h. czigányosan. Ţigare-î, f. szivar. Tiitóre-ori, f. ágyas, törvénytelen asszony. Ţiitor-ore, m. tartó. Tiné-ut,?. tartani, megtartani, őrizni, a faţa, szint tartani. Ţăpus-î Ţuţura-at. 145 Ţinere-!,/, tartás, megtartás, aminte, emlékezetbe tartás. Ţintă-e, /. czél. Tinti-esc-it, i. czélozni, a ochii, a szemeket mereszteni. Ţintire-!, /. czélzás. Tintui-esc-it, i. beszegezni. Ţinut-urî, f terület, kerület, táj, vidék. Ţipa-at, i. hangosan, kiáltani, sikoltani; hajigálni. Ţipar-î, f. angolna. Ţipătură-î, f. sikoltás, kiáltás. Ţipirig, /. hugyansó. Ţir-ă, m. karcsú, sovány, kevés. Ţişni-esc-it, i. kifakadni, precskelni, pezsegni. Ţiţă-e, /. csecse. Ţiţăi-esc-it,?. reszketni. Ţiţină-î, /. ajtósark.. Ţiui-esc-it, i. csengeni, zúgni, pezsegni, süvölteni. Ţiuire-î, /. csengés, zúgás. Ţîfnă, f, pipsz (madárkór). Ţîntar-î, /. szúnyog. Tóle, (pl.) holmik, ruhanemű. Tol-urï, f. ponyva, takaró. Ţucal-e, /. éjjeli edény. Ţuică, /. gyenge pálinka. Ţurcan-î, /. közönséges júh. Turcă, f. czurka (felcziczomázott alak jár tánczolva karácsonkor). Ţuţui-esc-it, i. hegyesíteni. Ţuţura-at, i. az itstököt megrázni. L ă z ă ri ci ü, Dicţionar Román-Magyar. 10

2025 © DocPlayer.hu Adatvédelmi irányelvek | Szolgáltatási feltételek | Visszajelzés