Jogi segédlet a rendezvények szervezéséhez Az egyetemek és főiskolák által megrendezésre kerülő rendezvények általánosságban nem esnek a tárgyban alkotott jelenleg is hatályos jogszabályok alkalmazási körébe, tekintettel az ezeken résztvevők létszámára, illetve jellegére. Amennyiben mégis valamely jogszabály hatálya alá esnek, akkor sem feltétlenül a felsőoktatási intézményt illetve a HÖK-öt kötelezik a jogszabály által előírt feltételek. Figyelemmel azonban a hallgató rendezvényekkel kapcsolatos fokozott érdeklődésre, érdemes áttekinteni, milyen típusú, méretű és helyszínű rendezvények megtartása esetén kell a jogszabályok betartására is ügyelni. 1. Rendezvények a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. Kormányrendelet alapján 1.1. A zenés, táncos rendezvények meghatározása zenés, táncos rendezvény: rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, nem zártkörű, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény, amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni; A rendelet hatálya kiterjed a) minden olyan zenés táncos rendezvényre, amit tömegtartózkodásra szolgáló építményben, építményen, vagy tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben tartanak b) minden olyan zenés táncos rendezvényre, amit szabadban tartanak és a rendezvény időtartama alatt várhatóan lesz olyan időpont, amelyen a résztvevők száma az 1000 főt meghaladja. Kivételek a) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre; b) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre; c) 2 a vallási közösségek vallásos szertartásaira és rendezvényeire; d) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre és e) a közoktatási intézményekben az intézmény által szervezett rendezvényekre. Zenés táncos rendezvény, csak rendezvénytartási engedély birtokában tartató! 1.2. Az engedélyezési eljárás és az ügyfél kérelme
Az engedélyt a zenés, táncos rendezvény helye szerinti települési önkormányzat jegyzője adja ki. Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban: jegyző) adja ki. Az engedély iránti kérelem elbírálásának ügyintézési határideje 20 nap. Az engedély iránti kérelmet a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetője, szabadtéri rendezvény esetében a rendezvény szervezője nyújtja be. Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény használatának jogcímét. Az engedély iránti kérelemhez a kérelmező csatolja a) a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény, terület azonosításához szükséges, továbbá alapterületére, befogadóképességére vonatkozó adatokat, b) a kérelmező nevét, valamint székhelyét, cégjegyzékszámát, az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát, c) a zenés, táncos rendezvény megnevezését, d) a zenés, táncos rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások megnevezését, e) a zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatot, f) a biztonsági tervet, g) amennyiben ezt külön jogszabály kötelezővé teszi, a tűzvédelmi szabályzatot, h) az építésügyi hatóság szakhatósági közreműködéséhez szükséges, külön jogszabályban meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt két példányban és a tervezői nyilatkozatot. Az engedélyezési eljárásban a jegyző a szakhatóságokkal közös helyszíni szemle megtartásáról intézkedik. A helyszíni szemléről a jegyző értesíti az Országos Mentőszolgálatot. A jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a zenés, táncos rendezvényt nyilvántartásba veszi, és igazolást állít ki. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, azt a jegyző az önkormányzat honlapján közzéteszi. A jegyző az engedély tárgyában hozott határozatot közli a) a fogyasztóvédelmi hatósággal, valamint b) a területileg illetékes munkavédelmi hatósági és munkaügyi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal. Az engedély jogosultja a kérelem adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek.
A tevékenység megszüntetését az igazolás leadásával egyidejűleg haladéktalanul be kell jelenteni a jegyzőnek. A bejelentés alapján a jegyző az engedélyt visszavonja, és a zenés, táncos rendezvényt törli a nyilvántartásból. 1.3. A biztonsági terv A rendelet hatálya alá tatozó rendezvények esetében az engedélykérelem benyújtásához biztonsági tervet kell készíteni. A biztonsági tervnek tartalmaznia kell: a) a zenés, táncos rendezvény helyszínének alaprajzát, befogadóképességét és az oda való belépés és eltávozás rendjét; b) a zenés, táncos rendezvény helyszínének baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervét; c) a biztonsági követelmények érvényesítésében közreműködők tevékenységének leírását; d) a biztonsági személyzet létszámát; e) az egészségügyi biztosítás feltételeinek meglétére vonatkozó utalást; valamint f) szabadtéri rendezvényeknél a viharos időjárás esetére vonatkozó intézkedési tervet. 1.4. A rendezvény szervezőjének (üzemeltető) kötelességei A rendezvény szervezőjének feladata, hogy: a) folyamatosan nyomon kövesse, hogy nem várható-e a rendezvény biztonságát veszélyeztető időjárás, b) felel a biztonsági tervben és a vonatkozó tűzvédelmi előírásokban meghatározott rendelkezések megtartásáért, c) ha az időjárás a rendezvény biztonságát veszélyezteti, szükséges esetben gondoskodik a rendezvény felfüggesztéséről. A zenés, táncos rendezvény a) gyakoriságáról, b) megtartásának napjairól, c) kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatnak, d) a biztonsági tervnek e) a tűzriadó tervnek a rendezvény helyszínén látható, hozzáférhető helyen történő elhelyezéséért, f) valamint az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján való közzétételéért az üzemeltető és a szervező felel.
A zenés, táncos rendezvény szervezője gondoskodik elsősegély nyújtására képzett személyzet helyszíni jelenlétéről. 1.5. A szervezőre, illetve a biztonsági személyzetre vonatkozó szabályok A zenés, táncos rendezvény biztosítását a zenés, táncos rendezvény és a helyszín jellegzetességeihez, valamint a helyszín befogadóképességéhez igazodó számú biztonsági személyzetnek kell végezni. Ha a jóváhagyott biztonsági tervben a biztonsági személyzet létszáma a tíz főt eléri, akkor a biztonsági személyzet legalább egy tagja biztonságszervező, legalább három tagja személy- és vagyonőr kell legyen. A rendezvény szervezője, illetve a biztonsági személyzet tagja a képzettségét igazoló okiratot vagy annak másolatát a zenés, táncos rendezvény ideje alatt köteles magánál tartani és hatósági ellenőrzés esetén felmutatni. /rendezvény kezdete előtt érdemes a szervezőnek ellenőrizni/ A rendezvény szervezője a) amennyiben ezt előre meghirdette, korlátozhatja a fiatalkorúak zenés, táncos rendezvény helyszínére való belépését olyan módon, hogy a zenés, táncos rendezvény helyszínére történő belépést az életkort igazoló okmány előzetes felmutatásához, b) a beléptetést a fiatalok alkohollal történő kiszolgálásának megelőzése, esetleges alkoholfogyasztásuk ellenőrizhetősége érdekében a fiatalkorúak számára megkülönböztető jelzéssel ellátott belépőjegyhez (kártyához, karszalaghoz) kötheti. 2. A rendezvények egészségügyi biztosításának feltételei, módja szintjei A rendezvények egészségügyi biztosítására vonatkozó szabályokat az 5/2006 EüM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza az alábbiak szerint: 2.1. Rendezvénybiztosítás: A rendezvénybiztosítás a rendelet 1. melléklet II/B. pontja szerinti mentőegységekkel - a transzplantációs mentőgépkocsi kivételével - és oxiológiai ambulanciával látható el. Az oxiológiai ambulancia a rendezvényen egészségügyi ellátásra szoruló, legalább 5 személy vizsgálatára és megfigyelésére alkalmas, szükség esetén halottak elkülönítésére szolgáló egészségügyi ellátó egység, ahol a folyamatos ivóvíz- és áramellátás, világítás, valamint vezetékes vagy vezeték nélküli hírközlő eszközök biztosítottak.
Az oxiológiai ambulancia személyi és tárgyi feltételei: a) Személyi feltétel: - vezetője: oxiológus vagy oxiológus és sürgősségi orvostan szakorvos, - személyi állománya: legalább 2 fő orvos vagy mentőtiszt, 2 fő mentőápoló. b) Tárgyi feltételek: Megegyezik a legalább 5 fő ellátásához szükséges mértékben kibővített gyógyszer- és kötszerkészletű rohamkocsi felszereléssel, a hordágy, hordszék, lapáthordágy, gyermek gerincágy (board), gyermek méretű végtagrögzítő sínkészlet, vakuummatrac kivételével, valamint többletfelszereléssel. Többletfelszerelés: - legalább 2 db vizsgálóágy, - legalább 2 db vizsgálólámpa, - legalább 3 db fektetőágy, - legalább további 4 db, minimum 7 l oxigénpalack, - legalább 4 db pulzoximéter, - szinkron és aszinkron üzemmódban használható defibrillátor, őrző monitorral legalább további 1 db. A rendezvénybiztosítást végző szolgáltató az 1.5. és 1.6. pontban foglaltak betartásán túl a rendezvénybiztosítás ellátására további mentőjárműveket is bevonhat. A rendezvénybiztosítás vezetője rádió-, illetve telefonkapcsolatot tart a területileg illetékes OMSZ Irányító Csoporttal. A rendezvény szervezője a helyszín biztosításában résztvevőkkel történő folyamatos kapcsolattartás érdekében - a szervezők közül - felelős vezetőt jelöl ki. 2.2. A rendezvény biztosításának szintjei: a) Kisebb létszámú, 1000 fő alatti rendezvény esetén rendezvénybiztosítás akkor szükséges, ha a rendezvényt kifejezetten betegek vagy időskorúak számára szervezik, illetve jogszabály az esemény, sportesemény jellegére tekintettel azt kötelezően előírja.
b) 1000-5000 fő részvétele esetén egy esetkocsi és legalább annyi mentőgépkocsi szükséges, hogy a mentőegység elhelyezési pontja és a rendezvény legtávolabbi pontja 10 percen belül elérhető legyen. Vízi, vízen történő sport rendezvény esetén sürgősségi mentőhajó biztosítása is szükséges. c) 5001-10 000 fő részvétele esetén egy esetkocsi, egy mentőgépkocsi és annyi további mentőgépkocsi szükséges, hogy a mentőegység elhelyezési pontja és a rendezvény legtávolabbi pontja 10 percen belül elérhető legyen. d) 10 001-50 000 fő részvétele esetén egy rohamkocsi, egy esetkocsi, egy mentőgépkocsi és annyi további mentőgépkocsi szükséges, hogy a mentőegység elhelyezési pontja és a rendezvény legtávolabbi pontja 10 percen belül elérhető legyen. e) 50 001-200 000 fő közötti létszámú rendezvény esetén, minden megkezdett 50 000 főnként további egy-egy eset- és egy-egy mentőgépkocsi, valamint 100 000 főnként további egy rohamkocsi szükséges figyelembe véve azt is, hogy a mentőegységek elhelyezési pontja és a rendezvény legtávolabbi pontja 10 percen belül elérhető legyen. f) 200 000 fő feletti létszám esetén minden megkezdett 100 000 főnként további egy-egy rohamés egy-egy esetkocsi, valamint két mentőgépkocsi szükséges figyelembe véve azt is, hogy a mentőegységek elhelyezési pontja és a rendezvény legtávolabbi pontja 10 percen belül elérhető legyen. Ebben az esetben az egyik rohamkocsi mentőorvosi gépkocsival helyettesíthető. g) 50 000 főt meghaladó rendezvény esetén oxiológiai ambulancia biztosítása szükséges. h) Szabadtéri autómotorsport-rendezvény esetén - a fokozott veszélyforrásra figyelemmel - egy mentőhelikopter is szükséges, ha a rendezvény nagy területen zajlik, mentőgépkocsival nehezen bejárható és a pálya legtávolabbi pontja 10 percen belül, illetve az ellátó egészségügyi intézmény 20 percen belül földi mentőjárművel nem érhető el. i) 1000 fő feletti rendezvény biztosítása csak olyan mentőegységgel látható el, ahol a személyzet minden tagja 6 havi átlagban legalább havi 24 óra kivonuló szolgálatot teljesít, OMSZ által irányított mentőegység tagjaként.
2.3. A Gyalogőrség Az egészségügyi ellátás gyalogőrséggel csak épületben vagy kis területre korlátozott szabadtéren szervezett rendezvényen biztosítható, amennyiben a rendezvényen résztvevők száma 1001 főnél kevesebb. Ezen létszám felett az 1. pontban foglaltak szerinti rendezvénybiztosítás szükséges. Zárt térben tartott, 300-1000 fő közötti létszámú zenés táncos rendezvény esetében egy fő gyalogőrség biztosítása szükséges. Az ellátást szakképzett mentőápoló, mentőtiszt, orvos, mentőorvos, vagy ezek közül több személy együttesen végzi. A rendezvény helyszínén biztosítani kell betegvizsgálatra alkalmas állandó vagy ideiglenes helyiséget fektetési lehetőséggel. Gondoskodni kell vezetékes vagy vezeték nélküli hírközlő eszközről, továbbá a szakelsősegély biztosításához szükséges felszerelésről. A gyalogőrségi szakelsősegély kötelező felszereléseit a rendelet 2. számú melléklete tételesen rögzíti. 3. A Gyülekezési jogról szóló 1989. évi III.. törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre vonatkozó szabályok 3.1. A rendezvény fogalmának meghatározása A gyülekezési jog gyakorlása körében rendezvénynek minősülnek a békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják. Nem tartozik a törvény hatálya alá: a) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlés; b) a templomban és a vallásgyakorlásra rendelt más helyen szervezett vallásos szertartás, rendezvény és a körmenet; c) a kulturális és sportrendezvény; d) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvény
3.2. A rendezvény szervezése A rendezvény szervezője az lehet, aki a) magyar állampolgár, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt, illetve letelepedett jogállású, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik. A közterületen tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (a továbbiakban: rendőrség) legalább három nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli. Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell: a) a tervezett rendezvény kezdetének és befejezésének várható időpontját, helyszínét, illetőleg útvonalát; b) a rendezvény célját, illetőleg napirendjét; c) a rendezvényen résztvevők várható létszámát, a rendezvény zavartalan lebonyolítását biztosító rendezők számát; d) a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és címét. 3.3 A rendezvény megtartása és a szervező felelőssége A rendezvény rendjének biztosításáról a szervező gondoskodik. Ha a rendezvény közúton kerül megtartásra, a rendőrség erről a közút kezelőjét tájékoztatja.
A rendőrség és más arra illetékes szerv a rendezvény rendjének biztosításában a szervező kérésére közreműködik, a rendezvényt megzavaró személyek eltávolításáról intézkedik. A rendőrség képviselője a rendezvényen jelen lehet. Ha a rendezvény résztvevőinek magatartása a rendezvény törvényességét veszélyezteti, s a rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a rendezvényt feloszlatni. A rendezvényen résztvevők nem jelenhetnek meg fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve. A rendezvény résztvevői a rendezvény bejelentésben megjelölt befejezésének időpontjában kötelesek a rendezvény helyszínét elhagyni. A rendezvény résztevője által okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a szervező a károkozóval együtt egyetemlegesen felelős. A szervező mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a rendezvény szervezése és megtartása során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha a rendezvényen a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve jelennek meg, továbbá ha bejelentéshez kötött rendezvényt tiltó határozat ellenére tartanak, a rendőrség a rendezvényt feloszlatja. A rendezvény feloszlatását figyelmeztetésnek kell megelőznie. Jelen összefoglaló a mai napon hatályos jogszabályok és a rendelkezésünkre bocsátott információk alapján készült. Adott esetben azonban nem kizárt, hogy a hatóságok vagy bíróságok más következtetésre jutnak. Készült: Budapest, 2015. június 23.