I. Bevezetés. II. A megrázó hírek gyakorisága és hossza



Hasonló dokumentumok
Bevezetés. A megrázó hírek gyakorisága és hossza

Bevezetés. Alaptézisek

Bevezetés. Alaptézisek

A 20%-OS BŰNCSELEKMÉNY- ARÁNY VIZSGÁLATA A HÍRMŰSOROKBAN (2018)

VÁLTOZÓ TV2, VÁLTOZATLAN PROGRAM

A 20%-OS BŰNCSELEKMÉNY- ARÁNY VIZSGÁLATA A HÍRMŰSOROKBAN (2017)

A 20%-os bűncselekmény-arány vizsgálata a hírműsorokban

A határon túli magyarok szereplése a hírműsorokban, 2010-ben

A 20%-os bűncselekményarány

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

Híradóelemzés III. negyedév a Nézőpont Intézet Médiaműhelyének elemzése

Politikusok médiahasználata a hírműsorokban

Tanulmányunkban a televíziók adásnapjait az ORTT által meghatározott felosztást követve műsorsávokra bontottuk:

Időeltolásos tévénézés Magyarországon

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, IV. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1124,9 milliárd Ft

Híradóelemzés I. negyedév április 24.

Híradóelemzés 2014 III. negyedév

Politikusok médiahasználata a hírműsorokban

Politikusok médiahasználata a hírműsorokban

A vezető kereskedelmi médiaszolgáltatók híradóinak bulvárosodása

Egyeduralkodó a Fidesz a híradókban

Híradóelemzés IV. negyedév. Nézőpont Elemzőintézet Nonprofit Kft Budapest, Alkotmány utca 15. fsz. 1/a.

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, III. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1118,6 milliárd Ft

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

Összefoglaló elemzés a 2008 során a televíziókban sugárzott reklámokról

Politikusok médiahasználata a hírműsorokban

A hírműsorok tartalomelemzése (2008. október)

Híradóelemzés IV. negyedév és éves összesítő

A. (eds.): Media content and control television and social behavior. U.S. Government Printing Office, Vol

REKLÁMTORTA 2014 A évi televíziós reklámpiaci felmérés eredményei

A tudományos kommunikáció esélyei a televízióban

NEM A NÉPPÁRTOSODÁSTÓL, HANEM A BOTRÁNYOKTÓL HANGOS A JOBBIK

VONA HELYETT TÓBIÁS VOLT A FŐ ELLENZÉKI HANG

ÖSSZEFOGLALÓ - Csányi Alapítvány 11. Életút Nap április 26.

TELEVÍZIÓS REKLÁMTORTA 2017

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

2014-es országgyűlési választási kampány televíziós megjelenítésének elemzése

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.

2011. november DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS MONITORING (1. FÉLÉV) KUTATÁSI EREDMÉNYEK LAKOSSÁGI ADATOK

A VIZSGÁLAT METODIKÁJA

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években

Időeltolásos tévénézés hazánkban és külföldön

1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA

Rádiós és televíziós hírműsorok tartalomelemzése november december 7.

Ellentétek és együttműködés: üzleti érdekek és közönségigények a kelet-közép-európai médiában

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

TELEVÍZIÓS REKLÁMTORTA 2016

A LEGKISEBBEK VOLTAK A LEGHANGOSABBAK

A évi televíziós és rádiós reklámpiaci felmérés március 7.

Civil médiamonitor. A civil szervezetekkel kapcsolatos események megjelenése a magyar elektronikus és nyomtatott sajtóban április - szeptember

A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN

2013. január május hónapok közrendvédelmi helyzete

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

Országos Rádió és Televízió Testület. 178/2006. (II.1.) sz. Határozata

Politikusok médiahasználata a hírműsorokban

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015

Társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a decemberi indexhez

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 12. heti ülésszakának napirendjére március 21.

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Összeállította: Erős Péter Dr.

Dr. László Miklós. A hatástól az értésig

Havi elemzés az infláció alakulásáról december

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

2016. I. évfolyam 3. szám. GfK Growth from Knowledge

Két választás Magyarországon Kampányidőszakok a legnagyobb elérésű hírforrásokban

1. ábra: Az egy főre jutó napi nézett idő a 4-17 évesek körében (percben) napi átlag hétköznap hétvége. össszes csatorna MTV RTL KLUB TV2

Féléves hidrometeorológiai értékelés

SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez július. Budapest, augusztus

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata

Átírás:

I. Bevezetés Sok mindenről beszámolhatunk, de az életveszély meg a haláleset mindig előnyt élvez. Arról a híradóban soha nem tudósítanak, hogy felépült egy új ház és sokan beköltöztek, viszont ha az a ház összeomlik és sokan meghalnak, akkor mindenki odasiet, ilyen a hírek világa." /Christopher Burns, a CNN sztárriportere/ Januárban is valamennyi hírforrásban növekedett az erőszakos vagy félelemkeltő műsortartalmak aránya és hossza. Az erőszak és a durvaság spirálja a nézettség maximálása szolgálatában egyre erőteljesebben nyilvánul meg a műsorok szerkesztési gyakorlatában. A hírműsorok szándékos eldurvítása, triviálissá tétele, a túlzott mértékű erőszak ábrázolása a nézők, az elemzők és a műsorok készítőinek lelki elfásulásának veszélyével jár együtt. Mennél inkább sokkolódnak a nézők hétről hétre, annál hatásosabbnak kell lenniük a következő erőszak-ábrázolásoknak, hogy a jövőben is elérjék a nézőkben az érzelmi hatást. Egyre jellemzőbb a hatás maximálása érdekében az erőszakos, durva jelenet megismétlése (lassítva!) és az élőhang - általában fájdalmas üvöltés - bejátszása is. Míg szeptemberben azt tapasztaltuk, hogy a legsokkolóbb jeleneteket a hírműsorok leggyakrabban az első négy hír között mutatták be, addig az utóbbi hónapokban az egyik kereskedelmi csatorna híradójánál már bevett gyakorlattá vált, hogy a legszenzációsabb, legszörnyűbb tudósítást versenyezteti a konkurens kereskedelmi csatorna hírműsorának kezdési időpontjával, s erre 19 óra előtt többször is felhívja nézői figyelmét. Ez leplezetlen bizonyítéka annak, hogy a hírszerkesztők hogyan használják ki a sokkoló tudósításokat, mások szenvedéseit, tragédiáját a nézettség és a nyereség maximálása szolgálatában. Felmérésünk célkitűzése a hírműsorokban bemutatott megrázó erejű híradások vizsgálata. Megrázónak tekintünk minden olyan eseményt, mely az emberek fizikai szenvedését, halálát ábrázolja, függetlenül attól, hogy annak ki vagy mi volt az okozója. Elemzésünk így kiterjedt a természeti katasztrófáktól kezdve, a baleseteken és bűncselekményeken át, a háborús eseményekig minden ilyen témájú tudósításra. A hírműsorok erőszakot tartalmazó híreinek vizsgálata azt a célt szolgálja, hogy teljesebb képet kapjunk az ugyanabból a valóságból kiinduló szerkesztőségek preferenciáinak különbségeiről, illetve meghatározzuk a különböző hírműsorokban jelenlevő erőszak, brutalitás mértékét. Vizsgálatunk öt csatornára az MTV1 (19 30 ), a Duna Televízió (21 00 ), a TV2 (19 00 ), az RTL Klub (18 45 ) és a TV3 (18 30 ) 1998. január 1. és 31. között sugárzott hírműsoraira terjedt ki. Elvégeztük a műsorok tartalmának kvantitatív és kvalitatív vizsgálatát, amelyhez a tartalomelemzés módszerét használtuk. Ebben a hónapban 524 erőszakkal kapcsolatos hírt regisztráltunk és elemeztünk. II. A megrázó hírek gyakorisága és hossza Az adatok alapján szörnyű volt az év első hónapja. Az eddig vizsgált öt hónapban egyik csatornán sem volt olyan magas az erőszaktartalmú hírek aránya, mint januárban. Valamennyi hírműsorban növekedett a megrázó hírek aránya a decemberi csúcshoz képest. A Duna TV-n 13 százalékról 16 százalékra, a TV3-on 17-ről 19 százalékra emelkedett a tragédiákkal kapcsolatos tudósítások gyakorisága. Az MTV1-en ez volt az első olyan hónap, amikor gyakrabban találkozhattunk megrázó híradásokkal (22%), mint a TV3 hírműsorában (19%). A másik két kereskedelmi csatornán egyaránt nyolc százalékos emelkedést eredményeztek a januári tragédiák. Az RTL híreinek így több mint egyharmada (34%), a TV2 tudósításainak pedig közel egyharmada kötődött borzalmakhoz (30%) (1. ábra). A megrázó eseményekről szóló hírek aránya a vizsgált hírműsorokban (százalékban)

1. ábra /forrás: ORTT/ Valamennyi híradóban nőtt a megrázó eseményekkel foglalkozó hírek hossza januárban, azaz elérte az eddig mért legmagasabb értéket. Legnagyobb mértékben az MTV1-en 60 százalékkal - és a TV2-n 50 százalékkal - emelkedett az ilyen eseményekről szóló tudósítások ideje decemberhez képest, s lett 95, ill. 146 perc. A TV2 első alkalommal előzte meg (146 perc) az RTL Klubot (137 perc) az emberi tragédiákkal foglalkozó tudósítások hosszának tekintetében. A TV3 hírműsorában megközelítette a két órát (119 perc), a Duna TV-n pedig meghaladta az egy órát az ilyen eseményekről beszámoló híradások ideje (2. ábra). A megrázó eseményekkel foglalkozó hírek hossza hírműsoronként (percben) 2. ábra /forrás :ORTT/ A tudósítások átlagos hossza a Duna híradójában volt a legnagyobb (85 másodperc). A TV3 átlagosan 80, a Tények 68, az RTL Klub 62, míg az MTV1 Híradó csak 53 másodpercet fordított egy-egy erőszakos hír taglalására. III. A megrázó hírek típusai Vizsgálatunk következő lépésében a megrázó események összetételét keletkezésük okai szerint tipologizáltuk.

1. társadalmi konfliktuson alapuló események (terrortámadások, zavargások, háborúk), 2. balesetek, 3. bűncselekmények, 4. természeti katasztrófák, 5. egyéb események, mint pl. öngyilkosságok, sport-huliganizmus. A megrázó események típusainak megoszlása a vizsgált híradók között A típusok alapján a társadalmi konfliktusok tekintetében volt a legkiegyensúlyozottabb a helyzet januárban. Az MTV1 és a TV3 tudósított az átlagnál valamivel többet (24, illetve 22%) társadalmi konfliktusokról. Az RTL és a Duna TV az átlag alatt (18, illetve 16%), a TV2 pedig átlagosan tájékoztatott társadalmi szintű erőszakról. A vizsgált hónapban bemutatott balesetek 30 százaléka az RTL Klubhoz kötődött, de hasonló alapossággal válogatott baleseti tudósításokból a Tv2 is (29%). A hírműsorokban ismertetett ilyen szerencsétlenségek majdnem egyötöde kapcsolódott az MTV1-hez (18%). A TV3 és a Duna TV törekedett legkevésbé a tragikus balesetek bemutatásával nézettebbé tenni műsorát (12, illetve 11%). A januári bűncselekményekről szóló tudósítások több mint egyharmada esett a fiatalok televíziójára (36%). Ebben a hónapban a TV2 is nagyobb részt tudhatott magáénak az összesen bemutatott bűnesetek közül, mint az előző hónapokban. Az MTV1 akárcsak az előző hónapban - most is 18, a TV3 azonban csak 13 százalékkal vette ki részét. A Duna TV az öt csatornán bemutatott összes bűncselekmény 4 százalékát "vitte a határon túlra". A természeti katasztrófák arányszáma továbbra is a TV3-nál volt magasabb az átlagnál (30%). Az egyéb kategóriába sorolt erőszakos híradások majd kétharmadát a két nagy kereskedelmi csatorna mutatta be: az RTL 32 százalékkal, a TV2 28 százalékkal részesedett. Az MTV1 is az átlagnál több egyéb szörnyűséget mutatott be januárban (25%). A kisebbik közszolgálati csatorna és a TV3 alulreprezentálta magát ebben a tárgykörben (6, illetve 9 %) (1. táblázat). A megrázó események típusainak megoszlása a vizsgált híradók között (százalékban) 1. táblázat /forrás: ORTT/ Az MTV1 Híradó által bemutatott erőszakos események 43 százaléka társadalmi konfliktuson alapult. A két nagy kereskedelmi televízió és a Duna TV után ez a híradó tudósított a legnagyobb arányban balesetekről (22%). Itt viszonylag alacsony volt a bűncselekményekről (13%) és természeti katasztrófákról szóló híradások arányszáma (7%). A Duna TV által bemutatott tragikus események több mint fele valamilyen politikai, társadalmi problémán alapult (56%). Ehhez képest elenyésző mértékű volt a bűncselekményekről, természeti katasztrófákról és az egyéb erőszakos eseményekről szóló hírek aránya (5-5, illetve 7%). A TV2 a közösségi konfrontációkról és a balesetekről hasonló súllyal tudósított (29, illetve 30%). Közel azonos arányban, de jelentősen ritkábban számolt be bűncselekményekről és egyéb tragédiákról (17, illetve 15%). Az RTL Klub a balesetekről szóló tájékoztatást tartotta különösen fontosnak (30%). Bűncselekményekről szólt híreinek 20 százaléka. Az erőszakos hírek 25 százalékát a társadalmi konfrontációk, 8 százalékát pedig a természeti katasztrófák tették ki. A TV3 híradójának erőszakkal, vérrel kapcsolatos tudósításainak majdnem fele volt társadalmi összeütközésen alapuló (47%). A balesetek és természeti csapások közel azonos súlyt képviseltek a Hír3 műsoregységeiben (18, illetve 17 %) (2. táblázat). A megrázó események típusainak megoszlása a vizsgált híradókban (százalékban) 2. táblázat /forrás: ORTT/ IV. Az események prezentálása

Elemzésünk következő lépésében azt vizsgáltuk, hogy a hírműsorok a tragikus híreket mennyi megrázó képpel támasztották alá. Bemutattak e, és ha igen, milyen hosszan megrázó erejű képeket: fedetlen vagy letakart holttesteket, sebesült, haldokló embereket, nyílt sebeket, sérüléseket, véres tárgyakat vagy sokkos állapotban lévő áldozatokat. Januárban a TV3 prezentálta leghosszabban a világ társadalmi méretű tragikus konfrontációit (208 másodperc). A TV2 és az RTL is több mint kétpercnyi tragikus felvétellel támasztotta alá beszámolóit (177, illetve 157 mp). Átlag alatt használt fel hírműsorában ilyen képeket a Duna Tv és az MTV1 (3. ábra). A "vulgáris képek" hossza a társadalmi konfliktusokról szóló hírekben (másodpercben) 3. ábra /forrás: ORTT / A balesetek szörnyűségeit az RTL Klub és a TV2 jelenítette meg legrészletesebben. A többi csatornát határozottan maguk mögé utasítva mutattak be fedetlen vagy letakart holttesteket, sokkos áldozatokat és vért (320, illetve 312 mp). A balesetek prezentálása ugyanakkor mindkét csatorna esetében kevesebb volt, mint decemberben. Az előző év utolsó hónapjában az RTL 418, a TV2 pedig 344 másodpercnyi, a balesetek helyszínein felvett sokkoló kép felhasználásával tájékoztatott. Csökkent az ilyen jellegű felvételek hossza a többi csatornán is. Az MTV1 (december 161 mp) 127, a TV3 (121 mp) 73, míg a Duna TV (97) 60 másodpercnyi szörnyű felvétellel tudósított a balesetek áldozatairól (4. ábra). A "vulgáris képek" hossza a balesetekről szóló híradásokban (másodpercben) 4. ábra forrás: ORTT Bűncselekményekről a TV2 számolt be a legtöbb naturális felvétellel (70 mp). A többi hírműsor helyszíni szemléinek hossza az RTL-nél 48, az MTV1-nél 20, a Duna TV-nél 19, a TV3-nál pedig 10 másodpercet tett

ki (5. ábra). A vulgáris képek hossza a bűncselekményekről szóló híradásokban (másodpercben) 5. ábra forrás: ORTT Természeti katasztrófákról négyszer nagyobb terjedelemben számolt be a TV2 (160 mp), mint a TV3 (40 mp), s majdnem nyolcszor akkorával, mint a Duna TV(22 mp)(6. ábra). A "vulgáris képek" hossza a természeti katasztrófákról szóló híradásokban (másodpercben) 6. ábra forrás: ORTT Az "egyéb" kategóriában az TV3 5, a Duna TV 17, az MTV1 26 másodpercnyi véres felvétellel képviseltette magát. A TV2 39, az RTL Klub 79 másodpercnyi egyéb tragikus felvételt osztott meg a nézőkkel januárban (7. ábra). A "vulgáris képek" hossza az "egyéb" kategóriába sorolt hírekben (másodpercben)

7.ábra forrás: ORTT Az RTL-en és a Duna TV-n csökkent a vulgáris képek hossza az év első időszakában, míg a TV3 híradójában változatlan maradt (321, illetve 323 másodperc). Az RTL Klub esetében január volt az első hónap, amikor csökkenést mutatott a megdöbbentő képsorok hossza (757-ről 727 mp-re). Ennek következtében a TV2 meg is előzte konkurensét, egyben új rekordot felállítva (758 mp). A "vulgáris képek" hossza (összesen, másodpercben) 9. ábra forrás:ortt MELLÉKLET