A POSTATAKARÉKPÉNZTÁR és A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR
A POSTATAKARÉKPÉNZTÁR és A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR Összeállítás a Magyar Államkincstár megalakulásának 10. évfordulója alkalmából és tisztelegés Lechner Ödön alkotói emlékének 2
Lechner Ödön 1845-1914 1845: Lechner Ödön a 19-20. század fordulója egyik legjelentősebb építőművészének, a szecessziós stílus magyarországi megteremtőjének születési éve. 2005: A Magyar Államkincstár megalakulásának 10. évfordulója. A két évfordulót azért ünnepelhetjük együtt, mivel a Magyar Államkincstár Lechner Ödön egyik legjelentősebb alkotásában - a Magyar Királyi Postatakarékpénztár székházának készült épületben - kapott elhelyezést. 3
TARTALOM LECHNER ÖDÖN ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA Élete 5 Az életmű értékelése 8 Képek Lechner Ödön életéből 9 A POSTATAKARÉKPÉNZTÁR Az épület ismertetése képekkel 12 Az épület szakmai értékelése 41 Lechner életmű kiállítás Japánban 42 LECHNER ÖDÖN EGYÉB ALKOTÁSAI Az alkotások áttekintő jegyzéke 44 Egyes alkotások képekben 47 Hátramaradt tervek 59 Összeállította: Ispánkiné S. Katalin Képek: Mach András felvételei, valamint a Magyar Építészeti Múzeum és a Földtani intézet dokumentumairól készült felvételek 4
LECHNER ÖDÖN ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (1845-1914) A szecesszió építészetének világhírű iskolateremtő mestere és a magyar szecessziós építészet Atyja polgári családban, Lechner János és Schuhmayer Teréz gyermekeként született Budapesten. apám előkelő városi hivatalnok volt./aki/ örökösödés útján egy téglagyár birtokába jutott. Ebben a gyárban már kora ifjúságomban megtanultam bánni az agyaggal, s megszerettem a kerámia különböző technikáit, s úgy látszik ezen ifjúkori foglalkozások egész későbbi munkásságomra elhatározó befolyást gyakoroltak (kiemelt részek: Lehner Ödön: Önéletrajzi vázlat. Megjelent A Ház c. építőművészeti folyóirat 1911. évfolyamában.) Középiskolai tanulmányait a Pest-belvárosi Reáltanodában kezdte, majd a Józsefipartanodát látogatta 1865-1866 között. 1866-ban Berlinbe mentem ahol három évet töltöttem el a Schinkel-akadémián, s tanulmányaim betetőzésére még egy éven át beutaztam Olaszországot Visszatérve Budapestre építési és tervező irodát nyitott, mely vállalkozás sikeresnek bizonyult, mind széleskörű ismeretsége, mind a kiegyezést követő gazdasági fellendülés következtében /Mádl ház, Veres Pálné utcai ház, Városligeti korcsolyacsarnok /. szép pozíciót szereztem magamnak. Csakhogy az én becsvágyamat ez legtávolabbról sem elégítette ki. Mint távoli ideál, mindig egy magyar nemzeti stílus megalkotása lebegett előttem / nem én voltam az első és egyetlen / Minden próbálkozásomnál és kísérletemnél azonban állandóan érezem kellett, hogy a német kultúra fogva tart, s minden szabad művészi gondolatot elnyom bennem és akkor a francia kultúra felé fordultam, melyet elég erősnek véltem pajzsul magam elé tolni. Így Franciaországba utazott hosszabb időre. Elhatározásában komoly szerepet játszott családi tragédiája is: az amúgy is fiatalon nősült Lechner 6 évi házasság után elvesztette fiatal feleségét, s két kisgyermekkel magára maradt. Három évet töltött Franciaországban, ahol a tekintélyes francia építész, Clément Parent irodájában főleg francia kastélyok átalakításán és restaurálásán dolgozott. Franciaországi tapasztalatai ugyan gyümölcsözőek voltak (visszatérte után építette a Thonet házat, a MÁV Nyugdíjintézetének palotáját), mégis hiányérzetet hagyott benne; továbbra is kereste azt a stílust, mely elég rugalmas ahhoz, hogy keresztezve a magyar népi kultúra hagyományaival egy új, nemzeti építészetet teremtsen. 5
Ekkor kezdtem figyelmemet az angol architektúra felé fordítani, mely különösen a vidéki kastélyokban és cottage-okban sokat megőrzött eredeti falusi egyszerűségéből, s még ősi földszagát sem nem vesztette el. Két angolországi tanulmányutam mélyebb nyomokat hagyott bennem. Érdeklődésemet különösen az angolok koloniális építkezései költötték fel. Az angolok, ha indiai gyarmatukon valamit építenek, iparkodnak a bennszülöttek ízléséhez alkalmazkodni. Ha a/z/ angol nép nem szégyellte gyarmatainak kultúráját kutatni, részben elsajátítani, mennyivel inkább kötelességünk nekünk magyaroknak, saját népünk művészetét tanulmányozni és azt a mi általános európai kultúránkkal egybeforrasztani! A magyar népművészet tanulmányozása aztán elvezetett az ázsiai népek művészetéhez, mert a két művészet közt fennálló letagadhatatlan rokonság első pillanatra szembeötlött. Ez a keleti rokonság annál is inkább érdekelt, mert ezen népeknél némi útmutatást véltem találni arra nézve, hogy hogyan lehet népies elemeket a monumentális architektúrába átültetni.... Ezen tanulmányok és meggondolások hatása alatt készült a (Lechner által utólag) nagyon is indus (-nak érzett) Iparművészeti Múzeum, melynek megvalósításánál felmerült bennem a homlokzat anyagának a kérdése, míg végre a kerámiánál, a színes majolikánál döntöttem. Lechner e döntésének több alapja volt: részben gyermekkori vonzalma a kerámia iránt, a nagyváros füstös levegőjétől komorrá váló épületek színessé tétele, s végül a különleges magyar viszonyok. Hazánkban a kitermelt kövek egyike sem alkalmas arra, hogy mint szerkezet, építésre fölhasználható lenne, viszont a cserepesipar ősi hagyomány. A 19. sz. végén jelentkező új stílus, (melynek külön névvel illetett regionális változatai jöttek létre, így: Art Nouveau Franciaországban, Jugendstil Németországban, Modern Style Angliában, Modernismo Spanyolországban, Szecesszió Ausztriában és Magyarországon) európai térhódítása egybeesett Lechner építészeti formakeresésének időszakával. Az Európa-szerte megindult modern mozgalom, a szecesszió, mely a formaadásnak nagy, gyakran szélsőséges szabadságot adott, erősen segítségemre volt. A Földtani Intézet és a Postatakarékpénztár tanúi e kor vajúdásainak. Lechner művészetének megítélése saját korában korántsem volt egyértelmű. Kezdetben a megújulásra képtelen építész kollegák váltak eszmei és gyakorlati ellenfeleivé. E kezdeti, a művészeti körökben folyó stílusharc, a 90-es évek második felétől még politikai színezetet is kapott. A konzervatív építészklikk, mely jó kapcsolatokat ápolt az ország politikai vezetésével és a bírálóbizottságokban is túlnyomó többséget alkotott, ezen kapcsolatait használta fel az új magyar építészeti stílust képviselő Lechner és követőinek ellehetetlenítésére. Így több ízben az is előfordult, hogy a kiírt pályázatokon részvevő Lechner-terveket a zsűri háttérbe szorította a modern szellemű kritikus- és művészgárda minden tiltakozása ellenére. Lechner a nagy pályázatoknál lassan mindenütt visszaszorult, utolsó másfél évtizedét hivatalos megbízatások nélkül élte le. Utolsó állami megbizatása a Postatakarékpénztár épülete volt. Csupán hátramaradt tervei mutatják mi mindent veszített Budapest arculata ezáltal (Kultuszminisztérium, Pesti Hazai Első Takarékpénztár, Rezső téri Ferenc József emlékterv, Kecskemét: Víztorony és Rákóczi-emlékmű). * 6
Lechner Ödön fő törekvése az volt, hogy Budapest a maga saját nyelvén szólaljon meg, ahogyan ezt Párizs, London vagy Róma tette akkoriban. Fő alkotásai olyan közintézmények, melyek nemzeti jellegének hangsúlyozása elsődleges és természetes feladat volt. (Az Iparművészeti Múzeum esetében a hazai iparművészet fejlesztése, a Földtani Intézetnél a magyar föld kincseinek kutatása és feltárása, a Postatakarékpénztárnál a gazdasági életnek a takarékossággal, mint nemzeti erénnyel történő élénkítése.) Egészen mainak hatnak gondolatai: A kapitalizmus vaslábakra állítja az áruházóriásokat, napról napra vájja a talajt a hagyományok alatt. A nemzetközi világverseny a nemzeti munka fokozását, a nemzeti egyéniség kidomborítását teszik szükségessé. Egy nemzeti művészet kialakulása elkerülhetetlen egy nép számára, ha az a többi népek világversenyében elsüllyedni nem akar. Éppen ezért sajnálatos, hogy a Lechner Ödön tervei alapján készült épületek, melyek az európai Art Nouveau építészetének speciálisan magyar, máshol fel nem lelhető gyöngyszemei, s melyek éppen ezért fővárosunk ékkövei lehetnének, napjainkban elég elhanyagolt állapotban vannak. Gerle János a 2003-ban megjelent, Lechner Ödön életét és munkásságát bemutató könyv szerkesztője írja bevezetőjében: újra, alaposabban szemügyre kellett vennem az ismert Lechner-házakat. A legnagyobb megdöbbenéssel és felháborodással kell zárnom a leltárt, egyetlen megnyugtató állapotban lévő épület sincs köztük. Számos esetben a legsürgetőbb beavatkozásra volna szükség, nem csak, hogy a ház a kulturális turizmus kívánatos céljainak, hanem hogy a mindennapi élet minimális feltételeinek megfeleljen. Sas utcai házát, amelyben életét töltötte, emléktábla sem jelöli, homlokzata lehullóban van. A Magyar Nemzeti Bank részét alkotó Postatakarékpénztár csarnokának rekonstrukciója évtizedek óta csak halogatott terv. Az Iparművészeti Múzeumban őrzött műtárgyakat az épület állapota nap mint nap veszélyezteti. A MÁV Nyugdíjintézet palotája gazdátlan, a Thonet-házat a közelmúltban újabb otromba neonreklámmal éktelenítették. Semmilyen más beruházással nem lehetne hatékonyabban fejleszteni a kulturális idegenforgalmat, mint ezeknek az épületeknek a rendbetételével és a látogatottság további feltételeinek megteremtésével. * 7
Az életmű értékelése Lechner életművével szembeni hivatalos ellenállás ellenére mind a korabeli modern szellemű kritikusok, mind az utókor építészettörténete nagyra értékelte Lechner Ödön munkásságát. Az első, ki művészetünket a tespedésből felrázta. Málnai Béla: Lechner Ödön /A Ház, 1908/ tanításaival, buzdításaival megmutatta azt, hogy igenis keresni kell a magyar művésznek azt az utat, mely művészetét nemzetivé teszi Kós Károly: Nemzeti Művészet /Magyar Iparművészet, 1910/ A nemzetit keresve megtalálta a nemzetközit, az ázsiait keresve az európait, a sajátost keresve az egyetemest, és az ősit keresve a modernet, az aktuálist. Fülep Lajos: Magyar Építészet /Nyugat, 1918/ Alkotásai már évtizedek óta azokat a jellegzetes vonásokat tüntetik fel, amelyek a legmodernebb architektúrának közös ismérvei. Univerzális tehetség az építészetnek ez a poétája ; megvalósította, hogy az épületnek legkisebb zugát is harmonikus egészként alakítsák ki. Lajta Béla: Lechner Ödönről /Haladás, 1948/ először szövegezte meg a modern magyar művészet célját a magyar paraszti művészet és Európa keresztezésében. Vámos Ferenc: Hagyományok a máglyán /1940/ a századforduló egész építészetén belül Lechner az egyetlen aki az általa forrásnak tekintett történeti motívumkincsből hozott létre korszerű magas művészeti stílust. Ennek révén művészete felülemelkedett a regionális és nemzeti kategórián. Úgy fordult a népművészeti motívumkincshez, mint amely kifejezi a nemzeti hovatartozást, ám az eredmény magán viseli a népművészet nemzeten túlmutató, egyetemes vonásait. Gerle János : Lechner Ödön /Bp. Holnap K. 2003/ 8
Képek Lechner Ödön életéből Portré 1880 körül Lányával és fiával 1886 körül 9
Az idős Mester Glatz Oszkár krétarajza, 1900 Pór Bertalan festménye a Mesterről, 1909 Lechner Ödön címere 10
Lechner Ödön temetése, 1914 Lechner Ödön szobra az Iparművészeti Múzeum előtt (Farkas Béla és Kende Ferenc alkotása) 11
POSTATAKARÉKPÉNZTÁR (Budapest, V. Hold u. 4.) Jelenleg a Magyar Államkincstár központjának épülete Korabeli felvétel 12
A 19. sz. utolsó évtizedeinek gazdasági fellendülése következtében az országos bankhálózat nagyon gyorsan növekedett. A POSTATAKARÉKPÉNZTÁR 1885-ben jött létre azzal a céllal, hogy betétjeit túlnyomó részben egyszerű földmívesek, munkások, kistisztviselők önfegyelemmel megtakarított filléreiből gyűjtögesse. 1899-ben pályázatot hirdettek a budapesti székház felépítésére. A pályázat második fordulójában (1900. január) Lechner Ödön nyerte el a megbízást. Lechner életművének legkiemelkedőbb alkotása másfél év alatt készült el. Az építkezés 1900-ban kezdődött, s az épületet 1901. december 16-án adták át. A székházépítkezésre kijelölt telek viszonylag szűkös volt és az építtető anyagiakban is szoros kereteket szabott. A költségtakarékosság, az idő rövidsége, a helynek legbusásabb kihasználása: ezek a szempontok nehezedtek a művész alkotó fantáziájára. A költségkeret csekély volta azonban nem korlátozta egyetlen pillanatra sem az építőművészt. Lechner hatalmas és lenyűgöző hatású, erőktől duzzadó épülettömböt formált meg. Az épület főbejárata és főhomlokzata a szűk Hold utcára nyílik, az oldalszárnyakat további két utca határolja. A homlokzati falak vakolt és téglával burkolt felületei játékosan váltják egymást. Az épület alsó három szintjét a két felsőtől egy hullámos vonalú övpárkány választja el egymástól. Az épület homlokzatán legfeltűnőbb újítás az előreugró főpárkány hiánya. A párkány fölfelé emelkedik a fal síkjának folytatásaként, de hullámzó (attika)vonala, melyet sárga pirogránit-szegély burkol, rendkívül elevenen és ritmikusan zárja le a fal nyugodt felületét. Korabeli felvétel 13
Heyer Artúr vízfestménye az elkészült épületről Jelenlegi állapot 14
A felső szintek ablakait szűrrátét-szerű díszítőszegély veszi körül, míg az alsó szint ablakai alatt vakolatba ültetett mozaikok rajzolnak változatos ornamentikát, stilizált virágmotívumot. 15
A tágasságot sugárzó széles homlokzat nyugalmával, méltóságával ellentétben a koronázó párkány és tető csupa nyugtalan mozgás, plasztikus formák tobzódása. A párkányon, a vékony mozaikkerettel tagolt fehér felületeken végigfut egy, az alföldi nép köréből jól ismert dísz: az élénk színű magyar ornamentika. 16
A pártázat vallomás arról az örömről, amelyet a művészben a vonal magyar ritmusának megtalálása keltett. Megkoronázása a háznak, mellyel Lechner Ödön az ősi módon ornamentumokat író formaköltővé vált. 17
A pártázat mögött már a mázascseréppel fedett tető és a kerámia díszek kompozíciója kezdődik. 18
A középen felmagasló, behajló ívével sátrat idéző torony tetején két bikafej fog közre egy hatalmasra felnagyított szűrmotívumot (hímzés- vagy rátétmotívum). 19
A bikafej a nagyszentmiklósi honfoglaláskori aranyleletek egyikén található motívum mely Lechner elmélete szerint a hun-magyar rokonság jelképének tekinthető. Ugyanakkor a kincslelet idézését a kincs anyagi értéke is indokolja, hiszen az arany a bankot szilárd intézménnyé avatja. 20
A főhomlokzat két végén emelkedő tornyok csúcsán szárnyas kígyók őrjöngő gomolya az örök mozgás, változás, megújulás jelképének tekinthető. 21
A tető éleit egymáshoz hajló sárkánykígyófejek, a szellőzőablakokat kakasok díszítik, mítosz és folklór keveredik ezekben a formákban. 22
A tetődíszeken szereplő sárkányok, madarak, kígyók mellett a szorgalom és a gyűjtögetés ősi szimbólumát, a méheket és a méhkast is megtalálhatjuk: a homlokzat függőleges hangsúlyt adó féloszlopainak tetejére állított stilizált kerámiakasokba a kerámiaméhek hosszú sora igyekszik felfelé. 23
. A méhek szorgos sora és a kaptárak az épület rendeltetésére utalnak. 24
A bejárat mindössze egy négyszárnyú ajtó, mely fölött a díszítőmotívumok jellegéhez igazodó felírás található. Korabeli felvétel 25
Egy pénzintézetnek reprezentálnia kell az ügyfelek előtt, ezért a bejárat és a pénztárcsarnokhoz vezető feljárat kialakítása díszes. 26
A bejárattal szemben a földszinti hallból egy négyszárnyú, kígyózó kontúrú ajtón át a pénztárcsarnokba lehetett belépni Korabeli felvétel A pénztárterem jelenleg tatarozás alatt áll 27
A pénztárterem az épület által behatárolt belső udvart foglalja el. Művészi lakatosmunka az a tégla-vasrács kompozíció, mely a pénztárterem kupoláját szegélyező teraszt díszítette. Az eredeti kupola és a terasz vasrácsa sajnos elpusztult. Korabeli felvétel Jelenlegi állapot 28
A pénztárterem oszlopai világossárgák, a padló zöld színű, a farészek sötétbarna tónusúak voltak. Korabeli felvétel 29
Az épület szenzációja volt a pénztárcsarnokot lefedő sajnálatosan elpusztult üvegkupola. Csillogó üvegpikkelyein át a hatszögletű, méhsejtszerű üveges elemekből boltozott egyhéjú tető (Lechner korában ez technikai bravúr is volt) közvetlenül engedte be a fényt a pénztárterembe, mely ezáltal világosságtól ragyogó térré vált. Az üvegtető alatti falsávot szirom formájú ablakok törték át és fantasztikus, növényszár alakú, stilizált virágfejezetű oszlopok támasztották alá. A pénztárcsarnok négyzet alakú üvegkupolával fedett terét körben folyosó övezte és bútorait is Lechner Ödön tervezte (A bútorok szintén elpusztultak). Korabeli felvételek 30
A lépcsőház fémgombokkal ritmikusan díszített öntöttvas oszlopaihoz finoman ívelt támaszokkal a sorozatgyártás igényei szerint formált, mégis a kézművestechnika egyediségét őrző korlátok csatlakoztak. A lépés ritmusának megfelelően hullámzó lépcsőmellvéd, a tartószerkezet erőjátékát tükröző, ám sajátos lechneri formákba öltöztetett oszlop és gerenda, mind egy nagyon magas színvonalú és sajátos stílus formajegyei. A lépcsőkarok töréspontjaiban kovácsolt kandeláberek álltak. Korabeli felvétel 31
A szimmetrikus helyzetű két lépcsőház a sok átalakítás után is tükrözi a belső terek eredeti hangulatát. 32
Mai állapot, 33
A homlokzati irodák mögött rövid, a két lépcsőházat összekötő, hatalmas ablakokkal a belső udvarra néző középfolyosó van. 34
A takarékosság a tömör alaprajzkészítésben is tükröződik: az oldalszárnyak utcára néző irodahelyiségeinél nem volt középfolyosó: azok csak felfűzve voltak megközelíthetők, azaz egymáson át lehetett ill. kellett járni. Az egyszerű alaprajz előnye volt, hogy könnyen áthelyezhető válaszfalak segítségével az épület követni tudta a változó igényeket. Szerényen, de művészi gondossággal képezték ki az irodahelyiségeket. A színesre festett falsíkokat mintás szalagfestés-szegély keretezte. A mennyezet közepén változatos díszítőelemekből formált rózsadísz helyezkedett el. Korabeli felvétel Jelenlegi állapot az első emeleti jobb oldalszárnyon 35
Különleges a díszterem vagy tanácsterem, ahol sötétbordó színűre festett falmezők között magyaros díszítések voltak láthatók. Az eredeti állapot elpusztult, az átépítések során ebből irodahelyiségek lettek. Korabeli felvételek 36
Az udvari oldalon levő irodákhoz függőfolyósok vezettek (ma beüvegezve). Korabeli felvétel 37
Mai állapot 38
A Postatakarékpénztár épületének tervrajzai Főhomlokzat Keresztmetszet 39
Hosszmetszet A Hosszmetszet B 40
A Postatakarékpénztár épületének szakmai értékelése Lechner az épület minden kis zugában a színpompás népművészetet, népviseletet és fazekasságot idézte meg, hogy a Postatakarékpénztárt olyan intézménynek mutassa be, amely a létét a nemzet felvirágzásának köszönheti, és ehhez maga is hozzájárul. * Az építészettörténet egyöntetű értékelése szerint a Postatakarékpénztár épülete Lechner életének legkiemelkedőbb alkotása és egyben a magyar építészet történetének világtörténelmi pillanata. * Lechner hosszas kísérletek után rátalált az új formanyelvre, melyet sokáig és sok helyütt keresett, s melyet végül a magyar föld teremtette művészetben talált meg: a nemzetit keresve megtalálta a nemzetközit, az ázsiait keresve a modernet, az aktuálist. * E pillanattól kezdve lesz önálló a magyar építőművészet számottevő világtörténeti viszonylatban is, most Lechner eredeti beállításában a maga hangján szólal meg, éspedig a történelem menetében először. * Ez a ház a Lechner-architektúra fejlődése útján az a stáció, amelyen a modernség és magyarság már összeolvadt, büszkén lépegethet az európai új építőművészi törekvések élén járók közt, az európai modernségbe beleiktatta a magyar modernséget. A Postatakarékpénztár a hazai organikus építészet legfontosabb magyarországi előzményének tekinthető. Az alábbi kiadványok alapján: Fülep Lajos: Magyar Építőművészet (Bp. 1918) Bakonyi Tibor: Lechner Ödön (Bp. Corvina K. 1981) Gerle János (szerk.): Lechner Ödön (Bp. Holnap K. 2003) Gerle János: A Postatakarékpénztár és Postsparkasse (Bécs, 2003) * 41
Japánban ahol a szecesszió különösen kedvelt stílus 1990-ban képkiállítást rendeztek Lechner Ödön alkotásaiból. Az eseményt hírdető plakáton a Postatakarékpénztár épülete a tatarozás előtti állapotban látható. A plakát külön érdekessége még, hogy az építész keresztneve ÖDÖN szerepel, mint vezetéknév, - mivel a japán szervezők nem voltak tisztában a magyar névhasználat sajátosságával. 42
LECHNER ÖDÖN EGYÉB ALKOTÁSAI 43
Lecher Ödön alkotásainak áttekintő jegyzéke - megépült, megvan T - csak terv - elpusztult M - műemlék 1. 1870 T Batthyány-síremlék (pályaterv) Bp. 2. 1871 Lenhossék József prof. háza Bp. VIII. Múzeum krt. 33. 3. 1871 1848-48-i aggastyán honvédek menháza Bp. IX. Soroksári út 62. 4. 1871-75 Mándl Pál háza Bp. VI. Bajcsy- Zsilinszky út 43. 5. 1871-72 Primayer János háza Bp. V. Sas u. 9. 6. 1871-74 Kecskemét város bérháza Bp.-en Bp. V. Veres Pálné u. 9. 7. 1871-74 Bérház Bp. V. Szent István tér 3. 8. 1873 T Aradi városháza Arad 9. 1874 Sárkány József háza emeletráépítés Bp.V. Eötvös tér 2. 10. 1874? Hudentz Vencel háza Bp. 11. 1874 Primayer Irma síremléke Bp.VIII. Fiumei úti sírkert 12. 1875 Városligeti korcsolyacsarnok Bp. XIV. Városliget 13. 1874-75 Kecskeméti Takarékpénztár Kecskemét Szabadság tér 14. 1879 T Beregszászi megyeháza (pályaterv) Beregszász 15. 1879 T Fonciere Biztosító Bp. VI. (pályaterv) Andrássy út 2. 16. 1880 T Szatmárnémeti városháza (pályaterv) Szatmárnémeti 17. 1880 Iskola Zombor 18. 1880 Iskola Zombor 19. 1882-83 Szegedi városháza - M Szeged Széchenyi tér 10. 20. 1882-83 Milkó testvérek háza M Szeged Roosevelt tér 5. 21. 1882 T Gerbeaud cukrászda (pályaterv) Bp. V. Vörösmarty tér 22. 1883 T Lillin Károly palotája Szeged Stefánia sétány 23. 1883 Kempszky Mihály villája Bp.VII. Damjanich u.10. 44
24. 1882-84 MÁV Nyugdíjintézet bérháza - M Bp.VI. Andrássy u. 25. 27. 1885 T Fedett sétány és ebédlő Ótátrafüred 28. 1887 Rudolf lovassági laktanya - M Kecskemét Izsáki út. 29. 1888 T Pécsi városháza (pályaterv) Pécs 30. 1888-89 Thonet-ház - M Bp. V. Váci utca 11/a. 31. 1888 Biedermann Ottó kastélya Mozsgó 32. 1888 T Szabadságharc emlékmű talapzata Bp. I. Dísz tér 33. 1889 Leovics-mauzóleum Szabadka 34. 1889-01 Szerb Görögkeleti Főgimnázium Karlóca 35 1889 T Pécsi Nemzeti Színház (pályaterv) Pécs 36. 1891 T Természettudományi Múzeum (pályaterv) Bp. VIII. 37. 1889-93 Szegszárd szálló és vendéglő - M Szekszárd Garay tér 1-7. 38. 1890 Beniczky-Odescalchi kastély Zsámbok 39. 1890-96 Kecskeméti városháza - M Kecskemét Kossuth Lajos tér 1. 40. 1891 T Kereskedelmi Múzeum (pályaterv) Bp. V. Alkotmány utca 41. 1891-96 Iparművészeti Múzeum és Iskola - M Bp. IX. Üllői út 33-37. 42. 1891-97 Szt. László plébániatemplom - M Bp. X. Templom tér 43. 1892-93 Leovics Simon palotája Szabadka 44. 1894 T Ferenc József híd (pályaterv) Bp. 45. 1895 Lechner-ház Bp.IX. Berzenczey u.11. 46. 1895 Görögtemplom utca - bazársor Kecskemét Görögtemplom u. 47. 1896 T Szabadkai városháza Szabadka 48. 1896-99 Földtani Intézet - M Bp. XIV. Stefánia út 14. 49. 1897 Lechner Ilka nyaralója Pécel Korányi utca 8. 50. 1898 T Zala György villája Bp. XIV. Ajtósi-D. sor. 25. 51. 1898-1900 Lechner Gyula háza - M Bp. XI. Bartók Béla út. 40. 52. 1898-99 Osztálysorsjáték palotája (belső berendezés) Bp. V. Március 15. tér 53. 1899 T Áru és Értéktőzsde (pályaterv) Bp. V. Szabadság tér 54. 1899-01 Magy. Kir. Postatakarékpénztár - M Bp. V. Hold u. 4. 45
55. 1900 T Bp-i Távbeszélő Igazgatóság (pályaterv) Bp. VI. Nagymező u.54. 56. 1900 Munkácsy-katafalk Bp. 57. 1900 T Millacher-kút (pályaterv) Bp. I. Corvin tér 58. 1900 Deutsch testvérek háza (homlokzat, lépcsőház) Szeged Dózsa Gy. U. 2. 59. 1900 Lechner Károly villája Kolozsvár 60. 1901 T Osztrák-Magyar Bank (pályaterv) Bp. V. Szabadság tér 8. 61. 1902 T Postapalota (pályaterv) Pozsony 62. 1902 Klein Sándor kastélya Szirma 63. 1903 T Gerngross Áruház (pályaterv) Bécs 64. 1903 T Rómaifürdő szanatórium Bp. 65. 1904 Jókai Mór ravatala Bp. Nemzeti Múzeum 66. 1905 T Rákóczi emlékmű (pályaterv) Kassa 67. 1905 T Kultuszminisztérium (pályaterv) Bp. V. Széchenyi rakpart 68. 1905-07 Sipeki Balás Béla villája - M Bp. XIV. Hermina út 47. 69. 1905 T Biedermann család sírboltja Mozsgó 70. 1906-08 Római katolikus Főgimnázium Pozsony 71. 1907-13 Szt. Erzsébet templom és plébánia Pozsony 72. 1907 T Anker Biztosító bérháza (pályaterv) Bp. VII. Deák tér 73. 1907? Domokos-ház Szeged 74. 1908 T Elmegyógyintézet Kecskemét 75. 1908 T Pest Hazai Első Takarékpénztár (pályaterv) Bp. V. Deák F. u. 5. 76. 1909 T Állami Tanítóképző (pályaterv) Sárospatak 77. 1909 T Erzsébet-emlékmű (pályaterv) Bp. Várhegy 78. 1909-10 T Víztorony és Rákóczi- emlékmű (pályaterv) Kecskemét 79. 1910 T Ferdinánd bolgár király nyári kastélya Murány 80 1910-11 Vermes Gyula háza Bp. V. Irányi utca 15. 81. 1912 Ernst Múzeum előcsarnok: padok és lépcsőház - M Bp. VI. Nagymező u. 8. 82. 1914 T Ferenc József emléktemplom (pályaterv) Bp. VIII. Rezső tér 83. 1914 Elemi Iskola Bp. VIII. Vajda P. u. 25. 84. 1914 Kőbányai Szt. László Gimnázium - M Bp. X. Kőrösi Cs. u. 28. 46
SZEGEDI VÁROSHÁZA /1882-83/ Szeged, Széchenyi tér 10. Zombory Lajos korabeli akvarellje 47
IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM ÉS ISKOLA /1891-1896/ Bp. IX. Üllői út 33-37. E. Bischoff vízfestménye az 1896-ban elkészült épületről 48
Az Iparművészeti Múzeum és Iskola főbejárata és a bejárati kerámiakorlát 49
Az Iparművészeti Múzeum és Iskola üvegtetős csarnoka, és az első emeleti előcsarnok 50
KECSKEMÉTI VÁROSHÁZA /1890-97/ Kecskemét, Kossuth Lajos tér 1. Korabeli akvarell 51
SZT. LÁSZLÓ PLÉBÁNIATEMPLOM /1891-97/ Bp. X. Templom tér A templom kerámiadíszítései 52
THONET HÁZ /1888-1889/ Bp. V. Váci utca 11/a. LECHNER GYULA HÁZA /1898-1900/ Bp. XI. Bartók Béla út 40. 53
FÖLDTANI INTÉZET /1896-1899/ Bp. XIV. Stefánia út 14. A sátortető pirogránit tetődíszekkel 54
A Földtani Intézet előcsarnoka és az emeleti előtér 55
SIPEKI BALÁS BÉLA VILLÁJA /1905-07/ Bp. XIV. Hermina út 47. /1907 1913./ Pozson 56
SZT. ERZSÉBET TEMPLOM /1907 1913/ Pozsony 57
SZT. LÁSZLÓ GIMNÁZIUM /1914/ Bp. X. Kőrösi Csoma u. 28. Díszítőelem az iskolán Lechner Ödön monogramjával 58
Lechner Ödön néhány meg nem valósult terve Pécsi Nemzeti Színház Budapest, Áru- és Értéktőzsde Budapest, Kereskedelmi Múzeum 59
Budapest, Erzsébet-emlékmű Kecskemét, Víztorony és Rákóczi-emlékmű 60