Az alábbi információ zömét Soltész Imre fivérének dédunokája, a mai Trvanában (Nagyszombaton) élő Boris Majerov szolgáltatta, amiért köszönetünket fejezzük ki. Soltész Imre csendőr ezredes 1877. február 2-án született Mádon, római katolikus családban. Édesapja Soltész Pál Péter (szül. 1832. június 25), édesanyja Berthoty Erzsébet (szül. 1840, Berthoty Gáspár leánya) volt. A család Nagyszombaton, majd Budapesten élt. Soltész Imre Fritsch Máriát vette feleségül. Gyermekeik közül kettőről van tudomásunk: Judit nevű leányról és István nevű fiúról. István 1915. márc. 2-án született és bölcsészdoktorátusi diplomat szerzett. 1993. április 15-én halt meg Budapesten. Soltész Imre több könyv szerzője volt. Ezek közül háromról van tudomásunk: SOLTÉSZ Imre: Útmutatás a bűnügyi nyomozás alkalmával követendő eljárásra nézve a M. Kir. Csendőrség számára. Budapest, 1924, Palladis. (Második és bővitett kiadás) 310 p. (A könyv egy példánya a Magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtárának tulajdona; a Honlapunkon át olvasható) SOLTÉSZ Imre KÁRMÁN Elemér: Útmutatás a bűnügyi nyomozás alkalmával követendő eljárásra nézve a M. Kir. Csendőrség számára. Budapest, 1911, s.n. (nincs tudomásunk fennmaradt példányról) SOLTÉSZ Imre: Csendőrségi Szolgálati utasítás oktatásához szolgáló segédkönyv. Budapest, Budapest, s.a., s.n. 160 p.. (Egy magántulajdonban levő példányról tudunk, amely várhatóan hamarosan lemásolásra kerül)
A háború után a kommunista uralom mindenétől megfosztotta a családot és AVÓs zaklatásnak vetette alá. Dr. Soltész István egész életén át fáradozott családja becsületének tisztázásán. Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István Boris Majerov kérésére a Hadtörténelmi Levéltár és Irattár a következő idővonalat állította össze Soltész Imre csendőri pályafutásáról (Nyt. sz.: LEV-436-1/2011.): Apja: jószágigazgató iskolai végzettsége: 8 gimnáziumi osztály, érettségi nyelvismerete: magyar, szlovák tökéletesen, német szolgálati igényeknek megfelelő 1896.10.02. bevonulás tényleges katonai szolgálatra 1896.10.02.-1897.10.03. egyévi önkéntes az ungvári cs. és kir. 65. gyalogezredben 1897.10.03. címzetes őrmester, tartalék állományba helyezés 1898.04.24. belép a M. Kir. Csendőrséghez 1898.04.24.- 1898.10.27. csendőrségi próbaszolgálat 1898.11.01. -? szolgálat az V. (pozsonyi) csendőrkerületnél, mint hadapród tiszthelyettes; Honvédelmi miniszteri okirati elismerés egy kettős rablógyilkosság tettesének kiváló ügyességgel párosult szakértelemmel eszközölt kiderítésért és kézre kerítéséért. 1899.05.01. csendőr hadnagy 1906.05.01. csendőr főhadnagy; Tanár a nagyváradi csendőr továbbképző és altiszti iskolán 1912.11.01. csendőr százados 1912.11.01. a kassai IV. csendőrkerület, 2. (eperjesi) szárnyának parancsnoka
1914 1918 az I. világháború idején mint az eperjesi hírszerző mellékállomás vezetője a hírszerző szolgálat terén kiváló ügybuzgalmat és szakértelmet tanúsított, amiért megkapta a III. oszt. Katonai Érdemkeresztet a hadidíszítményekkel 1918.05.01. csendőr őrnagy 1918/1919? 1919.12.04. Budapestre vezényelve pótszárny-parancsnok és a csendőrtiszti tanfolyam tanára 1920.05.01. csendőr alezredes 1922.?,? 1923.07.31. beosztott csendőrtiszt a Belügyminisztérium VI-b (csendőrségi) osztályán 1923.02.01. csendőr ezredes 1923.08.01. kinevezve a budapesti csendőrkerület beosztott törzstisztjének 1924.07.01. a Csendőrségi Állandó tanulmányi Bizottság elnöke; Szakmunkái csendőri körökben ismertek. Legismertebb munkája, az Útmutatás a bűnügyi nyomozás alakmával követendő eljárásra nézve értékes útmutatóul szolgált a vizsgálóbíráknak, ügyészeknek, csendőröknek és rendőröknek a bűnügyi nyomozásoknál. 1931.11.01. nyugállományba helyezve Kitüntetései: III. oszt. Katonai Érdemkereszt a hadidíszítményekkel Legfelsőbb Dicsérő Elismerés Újólagos Legfelsőbb Dicsérő Elismerés a Vöröskereszt II. oszt. díszjelvénye Nemzetvédelmi Kereszt
Soltész Imre és neje
A Soltész családi címer és családfa részlet