A jelenkori városfejlesztés jellegzetes feladatai Fenntartható városfejlesztés Régi városrészek rehabilitációja Városi központrendszer fejlesztése A városok közti versenyből adódó feladatok 1 1836 1
1860 1885 2
1929 1951 3
Greater-Budapest Plan, 1948 4
Budapest agglomeráció 1. Lakosság szuburbanizációja Drága és alacsony minőségű lakás a városban Romló környezeti minőség Lehetőség: a motorizáció és a műszaki infrastruktúra fejlődésével 2. Ipar szuburbanizációja a.) kiköltözés, b.) zöldmezős beruházás c.) nemzeti relokáció/telephely áthelyezés Lehetőség: a minőségi ipari parkok megjelenésével és a beszállítói hálózat koncentrációjával 3. Tercier ágazat szuburbanizációja Nagy területet és tömeges autós forgalmat igénylő ingatlanfejlesztések (pl. kereskedelem) Logisztika Recreációs témaparkok (Aquapark); Irodai funkciók Budapest vonzáskörzete 2008 5
2 500 000 200 000 2 000 000 150 000 1 500 000 100 000 50 000 1 000 000 0 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. 500 000-50 000 nem dolgozik, nem tanul helyben dolgozik, tanul Eljáró munkaerő Bejáró munkaerő 0 Főváros összesen -100 000 300,0% 268,1% -500 000 250,0% -1 000 000 Más településről jár be dolgozni, tanulni Más településen dolgozik, tanul (eljáró) Helyben dolgozik, tanul Nem dolgozik, nem tanul 200,0% 150,0% 100,0% 50,0% 0,0% -50,0% -100,0% 73,4% 38,1% 23,9% 21,5% Eljáró % Bejáró % 82,0% 83,3% 56,0% 67,2% 57,7% 59,1% 48,3% 48,2% 40,3% 17,5% 17,6% 19,8% 25,6% 17,8% 18,1% 17,8% 15,4% 8,3% I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. -35,5% -32,9% -26,3% -29,9% -29,2% -31,7%-31,6% -30,5% -30,1% -33,2% -34,8% -32,5% -31,0% -34,3% -31,3% -32,3% -31,9% -32,7% -33,5% -33,5% -38,4% -34,6% -34,4% Source: KSH 2001 Városi központrendszer fejlesztése 2003 6
Városi központrendszer fejlesztése Forrás: Budapest 2o3o TérErő projekt Flórián tér Fővárosi előkészítés magánerő bevonás Közcélú parkoló Angyalföld-Újpest Városkapu Fővárosi előkészítés magánerő bevonás P+R Örs Vezér tere és környéke Fővárosi előkészítés magánerő bevonás P+R, Kelenföld Etele tér Fővárosi előkészítés Magánerő bevonás P+R, közútfejlesztés Határ út Fővárosi előkészítés magánerő bevonás Határ út, Ferihegyi út és kötöttpálya, P+R 7
Helyszínek gyalogos forgalmi adatai Angyalföld-Újpest Városkapu 22-25 ezer fő/nap gyalogos 22518 utas/nap utasszám Flórián tér 20-25 ezer fő/nap gyalogos 17263 utas/nap utasszám Örs Vezér tere és környéke 200-230 ezer fő/nap gyalogos 207428 utas/nap utasszám Kelenföld-Etele tér 150-180 ezer fő/nap gyalogos 172000 utas/nap utasszám Határ út 75-80 ezer fő/nap gyalogos 75432 utas/nap utasszám M1-M7 Nyugati kapu - Őrmező 200-250 000 m2 Iroda, szálloda, oktatás, sport, kereskedelem, P+R Intermodalitás kapcsolat Elővárosi busz Helyi villamos és busz Metro 4 Etele tér 200-250 000 m2 Kereskedelem, iroda, szolgáltatások, lakás, P+R Nemzetközi, hazai és elővárosi vasút 8
Kelenföld-Etele Intermodális városközpont 4-es Metró Kelenföld-Etele intermodális városközpont Tétényi út központ Újbuda központ Budapest Szíve Rákóczi út kereskedelmi folyosó Erkel Színház Baross tér Bosnyák téri kerületi központ M1 M5 M4 M2 M3 9
10
11
12
13
14
15
The New Government Centre 16
17
Westend II. 200-250 000 sqm Retail, office, services, conference, exhibition, culture and entertainment 2nd phase investment area 280-320 000 sqm Office, retail, services, entertainment, recreation, sport Westend I. Completed Retail, hotel Railroad Station Government Center 100 000 sqm 11 ministry buildings, other governmental offices Railroad Station and Grand Boulevard Entertainment, retail, restaurant open and closed public space Eiffel Office office, public space 18
19
A jelenkori városfejlesztés jellegzetes feladatai Fenntartható városfejlesztés Régi városrészek rehabilitációja Városi központrendszer fejlesztése A városok közti versenyből adódó feladatok 39 Budapest értékei: innováció és kreativitás Neumann János Számítógép Gábor Dénes Holográfia Szent-Györgyi Albert C vitamin Soros György Soros Fundation, OSI Rubik Ernő Rubik kocka Biró László Golyóstoll Teller Ede Hidrogén bomba Ipari kutatások Bartók Béla zeneszerző Kodály Zoltán zeneszerző Kertész Imre Sorstalanság Andrew Vajna rendező Fischer Iván karmester Kocsis Zoltán karmester, zongorista 20
Pozitív klaszterek Tudásipar Pénzügy, üzleti irányítás, médiaipar IT, telekom, elektronika Oktatás, K+F, innováció Egészségügy K+F Ipar Gyógyszeripar Logisztika, szállítás Kultúra, szabadidő, turizmus Kultúra és zene Vendéglátás Turizmus, rendezvényturizmus Medi Pólus Öko Pólus ITT Pólus Budapest Innopolisz Program Északi kampusz Szent István Egyetem, Gödölllő Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba Talentis Innovációs és Tudásközpont, Zsámbék ITTPólus MediPólus ÖkoPólus 21
22
Budapest fürdőváros 23
24
Forrás: Dévényi Tamás Forrás: Dévényi Tamás 25
26
Kultúra Culture mint városmegújító erő Photo: Település- Cultural és régiófejlesztés, Capital Beleznay of Éva Europe 2010 Budapest Tavaszi Fesztivál Budapest Nyári Fesztivál Nyári Zsidó Fesztivál Budapest Őszi Fesztivál SZIGET Múzeumok éjszakája Dunaparti események Romkocsmák és klubok 27
Kultúra mint városmegújító erő 28
Múzeumliget 29
Alternatív terv: Városliget+ http://epiteszforum.hu/liget-budapest1 http://prezi.com/gtgskqb3k8b1/varosliget/ 30
Zöldterületek és zöldfelületek Településszerkezeti szinten kormányrendelet a biológiai aktivitás szinten tartásáról Keretövezeti szinten visszapótlási kötelezettség - Budapest zöldterülete nő Zöldfelületek csökkennek keretövezet módosítás során zöldfelületi minimum egyenleg számítás Cél: a tényleges zöldfelületi hálózat fejlesztése 31
Milánó EXPO Raggi Verdi 2015 32
Egyetemváros szabályozási koncepciója 33
Sewer Treatment Plant Park International Freight Terminal Sewer Treatment Plant Park Park International Freight Terminal 34
A Dunával szimbiózisban valósítja meg a világörökség Duna menti olimpiáját. Minél több helyszínt a partok látványára és fizikai közelségére kívánja építeni, a várost a mainál jobban a víz felé fordítva. (Budapest Duna Stratégiájának elfogadása az Európai Unió magyar elnökségének időszakára várható.) Az egyetlen európai város, amely fekvése és fejlődése miatt még alkalmas egy hagyományos olimpia megrendezésére, mert a versenyek helyszíneit és a város történelmi környezetét össze tudja kapcsolni. Egy napi 24 órán át tartó városi olimpia lehetőségét kínálja, ahol a sportesemények, a városi események és szolgáltatások sikeresen fonódnak egybe, lévén Budapest kiemelt kulturális központ, s ezt szeretné megosztani az olimpiára látogatókkal. A fenntarthatóság kérdését kiemelten kezeli, ezért nem újabb városszéli területek bevonásával tervezi az olimpiai célú fejlesztéseket, hanem jelenlegi belső fejlesztési és rehabilitációs térségeiben koncentrál a közösségi és környezeti célok erősítésére. 100%-os elő- és utóhasznosításra törekszik, hiszen a forráshiánnyal küszködő országos és fővárosi költségvetés felhasználása csak akkor lehet hatékony, ha kiegészül az olimpiai létesítmények piaci hasznosításával, továbbfejlesztésével. Olimpia 2020 35
Csepel szigetcsúcs magterület Északi terület Hajógyári és Népsziget 36
Északi terület Margitsziget Keleti Település- és régiófejlesztés, terület Beleznay Éva Stadion és környezete 37
P+R P+R P+R P+R Repülőtér P+R P+R 38