Juhász László A singularis és a totális végrehajtás 2012.03.09.
Az előadás célja Rövid elméleti és történeti kitekintés nyújtása Az érintett törvények tartalmát meghatározó társadalmi körülmények ismertetése A végrehajtási jog és a csődjog találkozási területei A csőd- és felszámolási eljárás egyes kérdéseinek áttekintése
A TANANYAG Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog Osiris Kiadó Juhász László: Csődjog Egyetemi tankönyv Novotni Kiadó Miskolc, 2012 Juhász László: A magyar fizetésképtelenségi jog kézikönyve Novotni Kiadó Miskolc, 2012. (Negyedik kiadás) Juhász László: Az egyedi és a totális végrehajtás (vetített anyag) PTE elektronikus egyetemi jegyzet, 2012.
Vizsga Írásbeli vizsga az előadás és a megadott szakirodalom alapján Dolgozat készítése választott témából, kb. 5 oldal terjedelemben Leadandó 2013. 01 10.-ig e-mailban juhaszlv@gmail.com címre vagy postán az egyetem címére
I. Elméleti és történeti áttekintés
A végrehajtás alapkérdései Fogalma: a bírósági végrehajtás az a polgári nemperes eljárás, melynek során a bíróság vagy a végrehajtásra felhatalmazott szerv vagyoni kényszerrel juttatja érvényre a kötelezettség teljesítésére vagy biztosítására irányuló szankciót. (Vida István) Lényeges fogalmi elem: a kényszer (állami kényszer) alkalmazása
A végrehajtás alapkérdései Az állami kényszer irányulhat -az adós vagyona, vagy -személye ellen. A bírósági végrehajtás az adós vagyoni jogait korlátozza.
A végrehajtás alapkérdései A vagyoni végrehajtás fajtái: -egyedi (szinguláris) -egyetemes (univerzális vagy totális) A bírósági végrehajtás az egyedi végrehajtás egyik útja. Totális végrehajtás: az adós vagyonát a maga egészében ragadja meg- csőd, felszámolás
A végrehajtás fajai Bírósági Közigazgatási (pl. adóvégrehajtás) Közvetlen végrehajtás (adóst megillető pénzösszegből történő behajtás) További osztályozás: -kielégítési, biztosítási végrehajtás
A végrehajtás, mint eljárás Magyarországon önálló nemperes eljárás, más országokban a peres eljárás része. Magyary: a végrehajtás a peren kívül áll Mai nézet: nem része a pernek, csak esetlegesen követi a pert a végrehajtás
A végrehajtás a római jogban Három perrend: 1.) civiljog személyi 2.) praetori totális 3.) császári - vegyes
A csőd (végrehajtás szabályozása a római jogban A civiljog perrendjének az un. személyi végrehajtás felelt meg, amely szigorúbb, majd enyhébb feltételek mellett mintegy az adós testére irányult (a vagyoni végrehajtás csak kivételt jelentett). A 12 táblás törvény szerint az elmarasztalt adósnak 30 napi ideje van arra, hogy a tartozását kiegyenlítse. Ha nem fizetett, a hitelező elfoghatta és a praetor elé vezette. (manus iniectio iudicati). Ha az adós nem fizetett és senki nem lépett fel az érdekében (vindex) 60 napi fogság után a hitelező megölhette vagy trans Tiberim rabszolgának eladhatta. Az adós megölését, illetve rabszolgaként történő eladását csak az i.e. IV. században a lex Poetelia Papiria tiltotta meg, az ezt követő időkben csak az adósnak a követelés ledolgozásáig történő fogságban tartása maradt meg, mint személy elleni végrehajtás.[1] [1] E fogságban tartás körülményeiről Aulus Cellius: Attikai éjszakák (Noctes Atticae) c. művéből értesülünk.
A csőd (végrehajtás) szabályozása a római jogban A praetori végrehajtás lényege (eltérően a mai végrehajtástól) abban állt, hogy a nemfizető adóst megfosztja összes vagyonától, s az egész vagyont, mint universitast-t bocsátotta árverésre, s a legtöbbet ígérő árverési vevő lépett az adós helyére a hitelezőkkel szemben. A végrehajtás csődszerű, univerzális, az adós teljes vagyonára kiterjedő volt.
A csődjog (végrehajtás) a római jogban A császári perrendet elsősorban az adós egyes vagyontárgyaira kiterjedő szinguláris végrehajtás jellemezte, amely azonban a személyi végrehajtást teljesen kiszorítani sohasem tudta. Az adós egész vagyonára menő végrehajtás az adós fizetésképtelensége (csődje), szökése vagy vagyonának önkéntes átadása esetén jutott szerephez.
A végrehajtás kialakulása Magyarországon Első végrehajtó: a poroszló Sokáig nem volt szokás a kihirdetett ítéletek írásba foglalása, ugyanis az ítéletet azonnal követte a végrehajtás. Az ítélet emléke csak a bíróság tagjainak és a végrehajtást eszközlő poroszlónak az emlékezetében (in recordatione) élt. Ebben az időben a poroszló a bíróságon kívüli percselekmények közreműködője és bizonysága, az egyezség és az ítélet kijelentője (assertor veritatis) az ítélet végrehajtásának foganatosítója. Poroszlója a királynak, a nádornak, az országbírónak, a bánnak és a megyés ispánnak volt.[1] [1] Béli Gábor: Magyar jogtörténet. Bp. Pécs, 1999. 260. o.
A végrehajtás kialakulása Magyarországon Felmerült szükség esetében az ítéletet a poroszló tanúságával bizonyították, mindez azonban csak rövid időre biztosította az ítélet emlékét és nem akadályozhatta meg, hogy idő multával a már egyszer elbírált ügy újabb per tárgyává váljon. A XIII. századtól a patvarkodások megakadályozása érdekében készültek a per folyamát összefoglaló kiadványok, amelyek azonban még nem tekinthetők ítéletnek. Természetes volt az a törekvés, hogy magát az ítéletet a feledékenységtől megóvják feljegyzés útján. Először az egyházak a számukra hozott ítéletekről egyszerű feljegyzéseket (notitiae, memoriales) készítettek, amelyekhez valamely egyház, esetleg a király pecsétjét kérték nagyobb erősségül. Kivételesen maguk a felek fordultak valamely káptalanhoz, hogy annál az ítéletet elmondják az ügy poroszlója jelenlétében.
A végrehajtás kialakulása Magyarországon Werbőczy Hármaskönyve: a bíró vagy annak kiküldött embere hajtotta végre (II.rész 55.czím) A magyar bírósági szervezet és perjog története (170.old)Az elsőfokú bíróság eszközölte a végrehajtást Pl. ingatlanper esetében a pernyertes felet az elperelt birtokba bevezette és erről okirati formában jegyzőkönyvet készített, melynek egyik példányát a pernyertes fél megkapta. Kállay István: Városi bíráskodás Magyarországon 1686-1848 Árverés, adósok börtöne (545-548.old.)
A végrehajtás kialakulása Magyarországon 1868. évi törvénykezési rendtartás tartalmazta először a végrehajtási rendtartást (29 szakaszból állt.) A végrehajtást bírói kiküldöttek látták el. 1871: létrejött az önálló bírósági végrehajtói szervezet 1881. évi végrehajtási törvény (IX. tc.) Hatvan éven keresztül ellátta feladatát
A végrehajtás kialakulása Magyarországon 1955. évi szocialista Vht. szovjet minta átvétele 1979. évi Vht.: meggyőzést helyezte előtérbe Következmény: az eljárások elhúzódása Rendszerváltás után: 1994. évi LIII. tv. Teljeskörű szabályozás, csak a vh perek kerültek a Pp.-be. Módosításai: 2000. évi CXXXVI. tv. és 2008. évi XXXIX. tv.
A csőd (fizetésképtelenség) alapkérdései A csőd és a csődeljárás A csődjog fogalma
A csőd és a csődeljárás Szűkebb és tágabb értelmezés Eljárásjog vagy anyagi jog Eljárásjogi elmélet: a csődeljárás az egyedi, singurális végrehajtással szemben univerzális (egyetemes) végrehajtásnak tekintendő. Anyagi jogi elmélet: a rendelkezések döntően anyagi jogiak
A csődjog fogalma Lexikonok fogalom meghatározása Apáthy István fogalom meghatározása Az elnevezés eredete
Történeti áttekintés Három modell Az első modell szerint az eljárás lebonyolítása az állam feladata; A második modell a hitelezők és az állam közös feladatává teszi az adós vagyonának értékesítését és szétosztását; Míg a harmadik modell a hitelezőkre és megbízottjukra bízza a fenti feladatok elvégzését.
Az európai csődjog kialakulása A római jogi szabályozásból a praetori perrend végrehajtási szabályai voltak a csődhöz hasonlíthatóak, csődszerű volt a végrehajtás, a teljes vagyont ragadta meg. A feledésbe merült szabályozást az itáliai városállamokban folyó egyetemi oktatás révén ismerték meg, s a kereskedés révén terjedt el európában.
Az európai csődjogi szabályozás Itália - banco rotto kialakulása Rocco: Mercatorum notabília (Nápoly 1655.) Németország A német csődjogra az eljárás univerzalitása volt jellemző, a közadós összes vagyonára kiterjesztette az eljárást és a létező összes hitelező felkutatására törekedett. 1877. évi csődtörvény három részből állt: az első az anyagi jogot, a másodok az alaki jogot, az eljárást, míg a harmadik a bűntető határozatokat tartalmazta.
Franciaország 1807. évi Code de commerce egyszerűbb és rövidebb volt, mint a német szabályozás. Csak kereskedőkre terjedt ki Anglia Az első 1542-ben, 1570-ben már a második csődtörvényt alkották meg. 1705-ben a parlament mélyreható változásokat vezetett be - együttműködő adós mentesülhetett, - vagyona egy részét megtarthatja, - az együttműködést elutasító adóst akár halálra is ítélhették.
USA 1806. A háztartási (egyéni csőd) szabályozása A reorganizáció fontosságának felismerése
Csődjogi szabályok Magyarországon 1948-ig 1840 évi XX. tc. - Csődületről (De concursu)
Az 1881. évi XVII. tc. közönséges csőd az adós tartozásai meghaladják vagyonát kereskedelmi csőd - az adós a fizetéseit megszüntette - tartozásai meghaladták a vagyonát
Csődjogi fogalmak Csődbiztos: a bíróság nevezte ki saját tagjai közül, a bíróság megbízottja volt Tömeggondnok: a bíróság a saját területén működő gyakorló ügyvédek közül nevezte ki (ma: felszámoló) Csődválasztmány: az eljárás megindításakor a bíróság ideiglenes választmányt nevezett ki, amely addig működött, amíg a hitelezők a végleges választmányt meg nem választották Csődvagyon két része: csődtömeg, csődön kívüli tömeg Vagyon felosztása: a tömeggondnok felosztási tervet készített Csődnyitás időpontja: a vagyon feletti rendelkezés átszállásának időpontja (ma: kezdő időpont)
A csődön kívüli kényszeregyezségi eljárás (4070/1915.ME rendelet) csak az adós kezdeményezhette A felszámolási eljárás 1871. évi XXXVII. tc a mai végelszámolásnak megfelelő rendelkezéseket tartalmazott
Csődjog 1948 és 1986 között 1968-ig pénzügyminiszteri utasítások és leiratok útján történt 3/1968 (01. 20.) PM rendelet 25/1972.(PM rendelet) 32/1972 PM rendelet közös jellemzője, hogy a gazdálkodó szervezetek felszámolását megelőzi a szanálás, a pénzügyi-gazdasági talpra állítási kísérlet
1986. évi 11. tvr. (Ftvr.) Az eljárást felszámolási eljárásnak nevezte el és a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe utalta (Közel 40 év után ismét bíróság hatáskörébe került az eljárás lefolytatása.)
Az 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) hatályba lépése Három eljárás (csőd-, felszámolás, végelszámolás) Csődeljárás: kötelező csőd intézménye 90 nap + 30 nap haladékot (moratóriumot) kaphatott az adós sikertelenség esetén automatikusan felszámolási eljárás követi b) felszámolás feltételei elismert tartozását 60 napon belül nem fizette ki, a hitelező felszólítására 30 napon belül nem fizetett, anélkül, hogy vitatta volna a tartozást, az ellene folytatott végrehajtás eredménytelen volt, a csődegyezségben foglaltakat nem tartotta be c) végelszámolási eljárás
Módosításai a) Az I. Cstv. Novella 1993. évi LXXXI. tv. (csődeljárás változtatása) b) A 1997. évi XXVII. tv. II. Cstv. Novella c.) A zálogjogos hitelezők helyzetének változása (2000. évi CXXXVII. tv. Zn.)
A III. Cstv. Novella 2004. évi XXVII. tv a III. Cstv. Novella (Uniós csatlakozás) egyes pénzügyi tárgyú jogszabályok módosításáról 1346/2000/EK rendelet tette szükségessé
A IV. Cstv. Novella 2006. évi VI. tv. (IV. Cstv. Novella)az új Gt. és az új Ctv. megalkotása miatt vált szükségessé 2009. évi LI. tv. ( V. Cstv. Novella) a csődeljárás szabályait újraírta A 2011. évi módosítások: -2011. évi CXV. tv. -2011. CXCVII. tv.
2011. évi CXV. Nemzetgazdaságilag kiemelt szervezetek fogalmának bevezetése (utóbb stratégiailag kiemeltnek nevezték el) MALÉV csőd Kétfajta szervezet: - a kiemelt - a fokozottan kiemelt Eljárás ehhez igazodik
Stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezetek kérdése MALÉV csőd 4/2012.(I.30.) Korm. rendelet-malév stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezet Van kiemelt és fokozottan kiemelt szervezet Felszámolási eljárás megindításának nincs akadálya. Kiemelt szervezet esetében: Ha adós kéri a felszámolást, 1 nap alatt rendkívüli moratóriumot kap és ideiglenes vagyonfelügyelőt rendelnek ki Ha a hitelező kéri, ugyancsak rendkívüli moratóriumot kap, ha elrendelik a felszámolást, további 90 nap moratórium
Stratégiailag kiemelt 358/2011. (XII.30.) Korm. rendelet: felszámoló kizárólag Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. lehet 359/2011. (XII.30.) Korm. rendelet: stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezetté nyilvánítás szabályai 357/2011. (XII.30.) Korm. r: az állami felszámoló nyilvántartásba vételével kapcsolatos szabályok
2011. évi CXCVII. tv. A Cstv., a Ctv., Gt. módosítása, A Cstv. pontosítása Új eljárás bevezetése: Kényszertörlési eljárás Hatálybalépés: Cstv. esetében döntően 2012. március 1.-től.
1346/2000. EK rendelet A Brüsszeli Egyezmény és az EK rendelet viszonya Joghatósági kérdések Főeljárás, területi eljárás, másodlagos eljárás COMI (fő érdekeltségek központja)
Az 1991. évi XLIX. tv. Az 1991. évi XLIX. tv. (Cstv) által szabályozott eljárások
Cégcsődök Nyugat-Európában 2010 2009 2008 2007 Változás 2009/10 % 2008/09 változás % Belgium 9.620 9.382 8.476 7.678 +2.5 + 11,3 Dánia 6.460 5.710 3.709 2.401 +13,1 + 51,0 Németország 32.100 32.930 29.580 29.150-2,5 + 16,0 Finnország 2.870 3.275 2.612 2.254-12,47 + 26,7 Franciaország 51.060 53.547 49.723 42.532-4,6 + 12,2 Görögország 355 355 359 524 0 + 0,3 Anglia 17.690 19.908 16.268 12.893-11,1 + 24,8 Írország 1.525 1.406 773 363 +8,5 + 81,1 Olaszország 10.923 8.354 6.498 5.518 +30,8 + 40,0 Luxemburg 918 698 590 680 +31,53 + 18,3 Hollandia 7.340 8.040 6.847 7.952-8,7 + 53,4 Norvégia 4480 5013 3.637 2.845-10,6 + 40,2 Ausztria 6657 7.050 6.500 6.362-7,2 + 8,5 Portugália 5144 4.450 3.267 2.123 +15,6 + 36,2 Svédország 7.510 7.892 6.298 5.791-4,8 + 20,7 Svájc 6.255 5.215 4.222 4.314 +19,9 + 23,5 Spanyolország 4470 4.984 2.528 880-4,37 + 93,8
Csődkvóták az egyes Nyugat-Európai országokban 2009-ben
Csődkvóták Kelet-európában 2009-ben
Vállalati csődök Kelet-Európában 2010 2009 2008 Változás 2010/09 Változás 2009/08 Észtország 504 693 423-27,3 + 49,2 Lettország 2428 2322 1296 + 4,6 + 69,1 Litvánia 1496 1168 731 + 28,1 + 59,8 Horvátország 1300 1050 875 + 6,2 + 7,4 Lengyelország 631 702 425-10,1 + 38,8 Románia 5430 4543 3164 + 19,5 + 43,6 Szlovákia 830 900 582-7,8 + 54,6 Szlovénia 510 414 657 + 23,2 + 14,0 Csehország 4852 4570 4600 + 6,2 + 82,5 Összesen 17981 16362 12753 +9,9 +28,3
Statisztikai adatok Csőd és felszámolási eljárások (ügyérkezés) száma Időszak Cégek száma Csőd Felszámolás 2006 522.248 39 20.373 2007 538.366 26 21.051 2008 566.453 34 26.015 2009 591.807 106 30.304 2010 615.703 192 32.251 2011 -- 150 34.334
A statisztikai adatok elemzése Hazánk helyzete a csődügyek számát illetően (2010-ben már 353 felszámolás jut 10.000 vállalkozásra) A jogi szabályozás lehetőségei Az ügyek eltérítése csőd - felszámolás/kényszertörlési eljárás - peres eljárás - fizetési meghagyás (200.000.- Ft alatt)
Statisztikai adatok elemzése Érkezett felszámolási ügyek száma 2010-ben Befejezések száma 2010-ben Befejezések száma Érdemi Ügyviteli 32.251 29.169 12.969 (44,46%) 16.200 (55,54%) További tények A 2010-ben befejezett felszámolási ügyek 55,54 %-a ügyviteli befejezés (visszavonás, elutasítás, felfüggesztés, szünetelés) fenyegetésre használják a hitelezők. a 12.969 érdemben befejezett felszámolási ügyből 11.765 ügyet (90,7 %!!) egyszerűsített módon. Ez a szám azt mutatja, hogy az érdemben folyó felszámolási ügyek több, mint 90 %-ban romeltakarítás folyik, 1096 igazi felszámolási eljárás folyt, ebből 108 az egyezségek száma. A 192 csődügyből 70 ügy fejeződött be egyezséggel.
Érdemi kérdések A jogalkotás reagálása az ismertetett statisztikai adatokra Felszámolási eljárás Kényszertörlési eljárás bevezetése a kényszer-végelszámolás helyett: - a cégbíróság hatáskörében marad az eljárás - nem rendelnek ki fizetésképtelenségi szakembert - a vagyon felkutatása a cégbíró és nem a végelszámoló feladata Csak akkor fordul át felszámolási eljárássá, ha cégnek van vagyona a felszámolás költségeire Következmény: radikálisan csökkenni fog a felszámolási eljárások száma és a felszámolók ügye Kérdés: Képes lesz-e a cégbíróság mindazt a feladatot ellátni, amit a kényszer végelszámoló ellátott? 200.000.- Ft-os értékhatár bevezetése- csökkenti a felszámolási ügyek számát
II.RÉSZ A Cstv. rendelkezései
Általános rendelkezések A törvény által szabályozott eljárások Két bemenetelű eljárás A törvény szabályozza a csődeljárást és a felszámolási eljárást. A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.
A törvény személyi hatálya 2. (1) E törvény hatálya a gazdálkodó szervezetekre és ezek hitelezőire terjed ki. (2)-(3) (4) E törvénynek a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (5) E törvénynek a csődeljárásra, valamint a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit az egyesületekre is megfelelően alkalmazni kell.
A gazdálkodó szervezet fogalma 3. (1) E törvény alkalmazásában: a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, egyesület, alapítvány, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található; A felsorolás taxatív, csak azon szervezetekkel szemben lehet fellépni, amelyeket a törvény nevesít. Minden más szervezet esetében peres/peren kívüli eljárás és végrehajtás a követelések érvényesítésének törvényes módja
Gazdálkodó szervezet Új szervezet: Egyesület, szakszervezet, szövetségek, egyházi egyesületek Alapítványok Speciális eljárási szabályok
Egyesület 2011. évi CLXXV. tv. (egyesülési jogról) 2012. január 1.-től nem csak a sportegyesület, hanem általában az egyesületek felszámolhatók. Kivétel: párt ás civil társaság (Ptk. 578/J.)(PJT) Beletartozik: szövetségek, szakszervezetek, külön törvény hatálya alá tartozó egyesület [pl. a nem elismert vallások gyakorlására alapított egyesületek (2011. évi CCVI. Tv.)]
Egyesület Csődeljárásra nincs külön szabály Felszámolás: eltérő rendelkezések Civiltv. 10. (3) bek. Szerződésen alapuló, nem vitatott követelés, 60 napon belül nem egyenlítette ki. Kizáró ok, ha a hitelezői követelésénél nagyobb követelése van az állam, vagy önkormányzat felé A felszámolás elrendelésekor a költségeket el kell különíteni 90 nap haladék adható, egyben reorganizációs terv elkészítésére kötelezi (csőddel vegyes felszámolási eljárás) A nyilvántartásba be kell jegyezni az eljárás megindítását és befejezését. Azok feladata az eljárás lefolytatása, aki a bejegyzéssel kapcsolatos feladatokat végzik
Alapítvány 74/E. (7) Az alapítvány nyilvántartására, felügyeletére, törvényességi ellenőrzésére, továbbá csőd-, végelszámolási és felszámolási eljárására, megszüntetésére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az alapítványokra vonatkozó, ott meghatározott eltérésekkel.
Kivételek a személyi hatály alól A helyi önkormányzatok (1996. évi XXV.tv.) adósságrendezési eljárás A társadalmi szervezetek közül a párt és a civil társaság Az MRP. Szervezet (1992. évi XLIV.tv.) Az egyéni vállalkozó (2009. évi CXV.tv.) A magánszemély (egyéni csőd kérdése)
Egyes szervezetekkel kapcsolatos kérdések Az ügyvédi iroda A közjegyzői irodák A szabadalmi ügyvivők A végrehajtó iroda Az egyéni cég (ec., kf.c.- utóbbi megszűnik)
Az adós fogalma 3. (1) E törvény alkalmazásában: b) adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni; Fenyegető fizetésképtelenség szerepel a fogalomban
A hitelező fogalma ca) a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton vagy más végrehajtható okiraton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, cb) a csődeljárásban a ca) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben vitatott, vagy a csődeljárás alatt esedékessé vált pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és a követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette; cc) csődeljárásban a ca) és a cb) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben olyan jövőben lejáró, pénz- vagy pénzben kifejezett, létező vagyoni követelése van, amely szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen ered, és amely a hitelező által már teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-, tulajdonosi részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz vagy előlegfizetéshez kapcsolódik, és ezt a hitelezői követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette;
A függő követelés fogalma (függő kötelezettség: 2000.évi C.tv. 3. (8)bek. 14.pont.) Cstv. 12. rendelkezései a felszámolási eljárásban van szerepe eltérő értelmezés: zálogkötelezett A függő követeléssel rendelkező hitelező kielégítése
A vagyon fogalma számviteli szempontból 3. (1) E törvény alkalmazásában: e) vagyon: mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít. A vagyon a tulajdoni szabályok alapján 4. (1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csődvagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez. A kezdő időpont és a vagyon
Kivételes szabályok a vagyonnal kapcsolatosan (4.. (3) bek.) A kezelői jog, műemlékek, kárpótlási földek, egyházi ingatlanok A vízgazdálkodási társulat vagyona A forgalomképtelen vagyontárgyak A szakszervezeti tagdíj, levont, de be nem fizetett tartásdíj, közteher, stb Az állam felelőssége a kivett vagyon esetében
Az adós vagyona Kivételek a vagyonba tartozás alól: f) a munkavállaló munkabéréből jogszabály rendelkezései szerint a csődeljárás elrendelésének időpontjában vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában már levont, de még be nem fizetett közteher, g) a munkavállaló munkabéréből levont, de még ki nem fizetett tartásdíj és egyéb végrehajtás alá eső tartozás, h) az adós birtokában lévő olyan vagyontárgy, amelyre az eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartotta, ide nem értve, ha azt már az adós a vételár kiegyenlítése előtt jogszerűen - beépítéssel, feldolgozással vagy átalakítással - új vagyontárgy létrehozására felhasználta, és ezzel a vagyontárgy az új dolog elválaszthatatlan részévé vált.
Az adós vagyona Kivételek a vagyonba tartozás alól: f) a munkavállaló munkabéréből jogszabály rendelkezései szerint a csődeljárás elrendelésének időpontjában vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában már levont, de még be nem fizetett közteher, g) a munkavállaló munkabéréből levont, de még ki nem fizetett tartásdíj és egyéb végrehajtás alá eső tartozás, h) az adós birtokában lévő olyan vagyontárgy, amelyre az eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartotta, ide nem értve, ha azt már az adós a vételár kiegyenlítése előtt jogszerűen - beépítéssel, feldolgozással vagy átalakítással - új vagyontárgy létrehozására felhasználta, és ezzel a vagyontárgy az új dolog elválaszthatatlan részévé vált.
Eljárási kérdések -Joghatóság, -hatáskör, -illetékesség és -az eljárás jellege
Joghatóság és az 1346/2000/EK r. 1979. évi 13. tvr. Kizárólagos, kizárt joghatóság értelmezése 1346/2000/EK rendelet előírásainak alkalmazása A főeljárás, a másodlagos eljárás és a területi eljárás A főeljárás megindításának feltételei A fő érdekeltségek központja (COMI)
A hatáskör és illetékesség A csődbíróság és a perbíróság hatáskörének elkülönítése, ennek következményei (végrehajtás) Az illetékességre vonatkozó szabályok változása Illetékesség a 2009. szeptember 1. után érkezett ügyekben Illetékesség a 2012. március 1. után érkezett ügyekben ÚJ SZABÁLYOZÁS
Illetékesség FŐ SZABÁLY 6. (1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós - eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett, illetve az (1a) bekezdésben meghatározott - székhelye szerint illetékes törvényszék (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe és illetékességébe tartozó nemperes eljárás. A más bíróságoknál benyújtott csődeljárások iránti kérelmeket hivatalból el kell utasítani vagy a már megindult eljárásokat meg kell szüntetni, a felszámolási eljárás iránti kérelmeket pedig az illetékes bírósághoz kell áttenni.
Illetékesség Kiegészítő szabály (1a) Az adós székhelyének a korábbitól eltérő cégbíróság illetékességi területére történő áthelyezése esetén a székhelyváltozás bejegyzését követő 180 napig kizárólag a korábban bejegyzett székhely szerinti illetékes bíróság előtt kezdeményezhető csődeljárás, felszámolási eljárás. Amennyiben az adós ellen felszámolási eljárást kezdeményeztek, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről a bíróság még nem hozott elsőfokú végzést, az adós csődeljárás iránti kérelmet csak ennél a bíróságnál nyújthat be. (1b) Az új székhely szerinti bíróság az (1a) bekezdés szerinti határidő leteltét követően benyújtott kérelmek esetén hivatalból tájékoztatást kér az (1a) bekezdés szerinti korábban illetékes bíróságtól arról, hogy az adós ellen van-e folyamatban felszámolási eljárás, amelyben még nem hozták meg a fizetésképtelenséget megállapító és felszámolást elrendelő végzést.
Illetékesség Mire kell figyelni egy csőd- illetve felszámolási kérelem esetén? Ha nem történt székhelyváltoztatás, a fő szabály érvényesül (6. (1) bek.) Ha a kérelem beadása előtti 180 napban székhelyváltozás történt, a 180 nap előtti székhely szerinti bíróság az illetékes Ha többször változott a székhely 180 nap alatt, akkor vizsgálni kell mindegyik székhely változást.
Illetékesség Példa: Az adós a pécsi székhelyét 2012. április 2.-án áthelyezte Kaposvárra, majd augusztus 1.- én Szekszárdra. - a törvény szerint 180 napig rögzült a Pécsi Törvényszék illetékessége, tehát 2012. szeptember 29.-ig csak itt adható be csőd- és felszámolási kérelem. A 2012. szeptember 30. és 2013. január 28. között Kaposvár lesz az illetékes, 2013. január 29.-e után a Szekszárdi Törvényszék, holott 2012.augusztus 1.-től itt van a székhelye.
A Pp. szabályainak alkalmazása (6. (3) bek.) -A Pp., mint eljárási háttérjogszabály - A költségmentesség - -A res iudicata - -A beavatkozás (csak kifogás és vitatott hitelezői igény esetében) - Az eljárás elhúzódása miatti kifogás - Az eljárás felfüggesztése (új szabályozás: csak a fizetésképtelenség vizsgálata során van helye)
A csődeljárás
A csődeljárás Történeti előzmények:.- csődön kívüli kényszeregyezségi eljárás - szanálási eljárás - az Ftvr. Megoldása szanálás megkísérlése - a Cstv. eredeti szabályai - az 1993-ban kialakított szabályok
A csődeljárás fogalma (Cstv.1. (2) bek.) A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kap, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.
A csődeljárás fogalma Három fontos elem: - azonnali moratórium -fizetési haladék -csődegyezség
Általános kérdések - - A szabályozás hátrányai - -A szabályok változása 2009-ben (2008. évi pénzügyi válság) - -Az azonnali moratórium szerepe - - A moratórium hosszának szerepe - - Az egyezségkötés feltételeinek változása Eredményesség: ld statisztika
Csődügyek alakulása Időszak Érkezett ügyek Havi átlag 2009.I.1-től - VIII.31-ig 67 8,3 2009. IX. 1-től - XII. 31-ig 39 9,7 2010. I. 1.től XII. 31-ig 173 14,4 2011.I.1-től XII. 31.-ig 150 12,5
A bíróság eljárása az adós által indított eljárásban - Az ideiglenes moratórium ( 9. (1) bek.) -Az adós kérelme alapján a bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben történő közzétételéről. -A csődeljárás kezdő időpontja: a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzés közzétételének napja [10. (1) bekezdés]. Az adós ettől az időponttól a cégnevét a csődeljárás alatt ( cs. a. ) toldattal használhatja.
A csődeljárás elrendelése (10. (1) bek.) Ha a csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság nem utasítja el: - haladéktalanul végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről, és ezt követően - - haladéktalanul intézkedik az erről szóló végzésnek - külön jogszabályban meghatározott módon - a Cégközlönyben való közzétételéről és a cégjegyzékben az adós cégneve mellett a cs. a. toldat feltüntetéséről. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. - -A bíróság hivatalból, a csődeljárás elrendeléséről szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
A csődeljárás és a felszámolás viszonya Ha a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság ennek a kérelemnek az elbírálását a csődeljárás elrendeléséig [10. (1) bekezdés] felfüggeszti. (9. (3) bek.) Ha az adós ellen a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről még nem hoztak elsőfokú végzést, ezt a felszámolási eljárást a bíróság a csődeljárás elrendeléséig [10. (1) bekezdés] felfüggeszti. A csődeljárás elrendelésével egyidejűleg a 9. (3) bekezdése szerinti, továbbá a csődeljárás elrendelését követően benyújtott felszámolás iránti kérelmeket a bíróság soron kívül, hivatalból elutasítja vagy megszünteti. (10. (5) bek.) Megjegyzés: a csődeljárás elsődleges, a szabályok mind a hitelező, mind az adós által benyújtott kérelem esetén irányadóak, a csődeljárás elrendelését követően nem maradhat folyamatban felszámolási eljárás
A moratórium fajai Ideiglenes moratórium: egy munkanapon belül megkapja az adós, nem számít bele a rendes moratóriumba Rendes moratórium: 120 nap (2012.03.01. után) Meghosszabbított moratórium: 240-365 nap
A moratórium meghosszabbítása (18. (7)-(11) bek.) A hitelezőkkel folytatott tárgyaláson az adós kérheti a hitelezők egyetértését a fizetési haladék meghosszabbításához. A fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 240 napig hosszabbítható meg, ha az adós a kérelemhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt, a követelésekre vonatkozóan a szavazatok többségét különkülön megkapta. Az adóst a fizetési haladék meghosszabbításakor a fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 365 napig illeti meg, ha ehhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt, a követelésekre vonatkozóan a szavazatok kétharmadát külön-külön megkapta.
A moratórium joghatásai Anyagi joghatások Eljárási joghatások
A moratórium jogkövetkezményei A privilegizált követelések Anyagi jogi következmények A beszámítás A fizetési megbízás teljesítése A dologi biztosíték érvényesítése A pénzkövetelések teljesítése a csődeljárás alatt A szerződések felmondása, elállás Kártérítési kötelezettség a késedelem miatt A foglalóra vonatkozó következmény A kamatra vonatkozó rendelkezés A váltó és a csődeljárás
Eljárásjogi hatások A moratórium hatása a végrehajtási eljárásra A csődeljárás és a peres eljárás kapcsolata A csődeljárás hatása a pénzforgalmi előírásokra
A csőd- és a végrehajtás 2012. március 1.-ig Cstv. 11. (2) A fizetési haladék időtartama alatt c) az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása - az (1) bekezdésben foglalt követelések kivételével - szünetel, Az (1) bek: privilegizált követelés Kérdés: elrendelhető-e a végrehajtás a csődeljárás elrendelése után? BDT2011. 2454. A csődeljárás elrendelése nem zárja ki azt, hogy a hitelező végrehajtás elrendelését kérje az adós ellen. Az így megindult végrehajtás azonban a csődeljárás befejezetté nyilvánításáig vagy megszüntetéséig szünetel.
A csőd és a végrehajtás 2012. március 1.-ig Amennyiben a csődeljárásban kötött egyezségben foglaltak ellenére valamely hitelező az egyezségben foglaltaktól eltérően kezdeményez végrehajtást, vagy kéri a korábban megindított végrehajtás foganatosítását, az adós végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pert kezdeményez. A végrehajtás felfüggesztésére ilyen esetben nem a végrehajtást elrendelő, hanem az a bíróság jogosult, amely a végrehajtás korlátozása iránti perben hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Pécsi Ítélőtábla Pf. II. 20.593/2011/3. (BDT 2011/11.szám)
Csőd és a végrehajtás a 2012. március 1. után indult ügyekben 11. (1) Az ideiglenes fizetési haladék és a fizetési haladék (a továbbiakban együtt: fizetési haladék) célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében, annak időtartama alatt az adós, a vagyonfelügyelő, a számlavezetők és a hitelezők is kötelesek tartózkodni minden olyan intézkedéstől, amely a haladék célját meghiúsítja. (2) A fizetési haladék időtartama alatt c) az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása - az (1) bekezdésben foglalt követelések kivételével - szünetel, és végrehajtásuk elrendelésének nincs helye.
Csőd és végrehajtás a 2012.március 1. után érkezett ügyekben 21/A. (4) Amennyiben az adós ellen az ideiglenes moratórium előtt végrehajtást rendeltek el, a csődeljárás befejezetté nyilvánítása esetén az adós ellen folyamatban lévő, pénzkövetelések végrehajtása iránti eljárások a csődegyezségben foglaltak teljesítéséig, a csődegyezségben foglalt teljesítési határidő leteltéig szünetelnek, kivéve a 11. (1) bekezdés szerinti követeléseket. A végrehajtási eljárás folytatását a csődeljárásba bejelentkezett hitelező kérheti. A végrehajtás a hitelezőt a csődegyezség alapján megillető összegre folytatódik.
A csődeljárás és a peres eljárás kapcsolata Perindítás a csődeljárás elrendelése előtt (Célszerű felfüggeszteni a csődeljárás befejezéséig) Perindítás a moratórium alatt 11. (2) bek. e) az adós - az (1) és (3) bekezdésben meghatározott követelések kivételével - a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követeléseken alapuló kifizetéseket nem teljesítheti, a hitelező pedig - ide nem értve a (3) bekezdés szerinti óvadék tárgyából történő kielégítést - nem érvényesíthet vele szemben ilyen kifizetéseket célzó igényeket,
A követelések nyilvántartásba vétele a.) pontba: A privilegizált követelés (Nem kell bejelenteni) b.) pontba: Az elismert, (polgári jogi fogalom) nem vitatott (csődjogi fogalom) követelés (külön biztosított, nem biztosított) bb.) pontba: A vitatott követelés (független az esetleges perektől) Külön kategória: bc.) pontba: A befolyással rendelkezők követelése bd.) pontba: A tartozásátvállalás és az engedményezés A biztosított követelés fogalma (zálogjog, óvadék, opciós jog, vh.jog.)
A csődeljárásban bejelentett követelés 2011. évi CXV. tv. 2. A Cstv. 20. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A 10. (2) bekezdése szerinti határidő elmulasztása esetén a hitelező az egyezségkötésben nem vehet részt, az egyezség hatálya nem terjed ki rá. A bejelentési határidő elmulasztása miatt nyilvántartásba nem vett hitelezői igény jogosultja az adós ellen követelését nem érvényesítheti, azonban a más által kezdeményezett felszámolási eljárásban a még el nem évült követelését bejelentheti. Ebben az esetben a 35. (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 35. (2) bekezdés b) pontja szerinti késedelmi kamatot, késedelmi pótlékot, továbbá a pótlék és bírság jellegű követelést a felszámolási eljárásban sem lehet érvényesíteni.
A vagyonfelügyelő A vagyonfelügyelő kirendelése A vagyonfelügyelő kijelölésére, a kijelölés visszautasítására, a vagyonfelügyelői tevékenységgel való összeférhetetlenség eseteire, annak jogkövetkezményeire, továbbá a vagyonfelügyelő felmentésére [ide nem értve a 27/A. (8) bekezdés szerinti felmentést] a felszámolóra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (13. (1) bek.) Gépi, automatikus kijelölés A vezetők jogosultságai: Az adós gazdálkodó szervezet vezetői, továbbá a gazdálkodó szervezet legfőbb szerve, tulajdonosai jogkörüket csak a vagyonfelügyelő részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják.
A vagyonfelügyelő jogai (13. (3) bek.) -figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. Ennek keretében a) áttekinti az adós vagyoni helyzetét, felvilágosítást kérhet, és erről a hitelezőket tájékoztatja, b) az adós közreműködésével ellátja a követelések nyilvántartásbavételével, besorolásával kapcsolatos feladatokat c) jóváhagyja, ellenjegyzi az adósnak a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait, d) felhívja az adóst követeléseinek érvényesítésére, és ellenőrzi annak végrehajtását, ennek elmulasztása esetén ezt jelzi a legfőbb szervnek, a felügyelőbizottságnak és a könyvvizsgálónak, e) megtámadhatja azokat a jognyilatkozatokat vagy szerződéseket, amelyeket az adós a c) pontban megkövetelt jóváhagyása vagy ellenjegyzése nélkül tett, illetve kötött, kezdeményezi vagy megindítja a 11. (2) bekezdésének e) pontjába ütközően - jogellenesen teljesített vagy jogellenes igényérvényesítésből származó - kifizetések visszakövetelésére irányuló eljárásokat, f) meghatározott esetekben együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jog illeti meg, g) ellátja a fizetésihaladék-meghosszabbítás kezdeményezésének feladatait
Egyezségi tárgyalás Az egyezség előkészítése Az egyezségi tárgyalásra az adós - a vagyonfelügyelő bevonásával - köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. Az adós az egyezség létrehozásához a legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosa - elismert vagy tényleges vállalatcsoport esetén az uralkodó tag és a többi tag -, továbbá az adósnál működő érdekképviseleti szervek és az üzemi tanács közreműködését is kérheti. Az egyezségi javaslat megismerhetőségét a hitelezők számára a tárgyalás időpontját 5 munkanappal megelőzően biztosítani kell. (17. (3) bek.)
A szavazati jog számítása Az egyezségi tárgyaláson szavazati joggal rendelkezik az a hitelező, a) aki határidőben bejelentette hitelezői igényét, és b) a nyilvántartásba-vételi díjat megfizette, valamint c) követelése elismert vagy nem vitatott követelésként került nyilvántartásba. A szavazatok számításánál a hitelezőket minden 50. 000 forint elismert vagy nem vitatott követelésként nyilvántartásba vett szavazat után egy szavazat illeti meg. A 50.000 forint alatti követelések hitelezői is egy szavazattal rendelkeznek. A 12. (2) bekezdés bc)-bd) pontja szerinti hitelezők szavazatát az említett számítási módnál negyedakkora mértékben kell figyelembe venni. Ilyenkor töredékszavazat keletkezhet. (vitatott kérdés) A bíróság végzése következtében nem vitatottként nyilvántartásba vett követelésnek az adós részéről történő későbbi visszakövetelhetőségére hivatkozva utóbb nem lehet a szavazati jog gyakorlásának jogszerűségét kétségbe vonni. (18. (4) (6) bek.) A töredékszavazattal kapcsolatos kérdések, a reg.díj szavazati jogot adó számítása
Egyezség a csődeljárásban Az egyezség tartalma Az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel -az adósság rendezésének feltételeiről, így különösen megállapodhatnak az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, -az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá -mindarról, amit az az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ideértve az egyezség végrehajtása ellenőrzésének módját is. (19. (1) bek.)
Az egyezség feltételei Egyezség akkor köthető, ha az adós az egyezséghez a bekezdése szerint szavazati joggal rendelkező hitelezőktől - a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt - a szavazatok többségét külön-külön megkapta. (A korábbi szabályozáshoz képest kisebb arányú igenlő szavazat kell.) A megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt, továbbá kiterjed azon hitelezőkre is, amelyek vitatott követelésére tekintettel a bíróság a 12. (5) bekezdésében tartalék képzését rendelte el (kényszeregyezség). Az egyezség azonban az említett hitelezőkre vonatkozóan nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre az adott hitelezői osztályban, továbbá a 12. (2) bekezdés bc)-bd) pontja szerinti hitelezői körben megállapított. A vitatott követelésekre (követelésrészekre) vonatkozóan képzett tartalék terhére a vitatott követelés jogosultjának akkor lehet kifizetést teljesíteni, ha a vitatott követelés jogosultja az adós ellen keresetet indított, és a bírósági eljárás jogerősen lezárult, amelyben a hitelező követelésének jogalapját és összegét a bíróság megállapította. (20. (1) bek.)
Döntés az egyezség jóváhagyása tárgyában A bíróság az egyezség jóváhagyása tárgyában az (1) bekezdés szerinti kérelem beérkezésétől számított 15 munkanapon belül dönt. A bíróság az egyezséget akkor hagyja jóvá, ha ahhoz csatolják a 19-21. -ban szereplő feltételek teljesülését igazoló jegyzőkönyveket, megállapodásokat, nyilatkozatokat. Ha az egyezség megfelel a jogszabályban foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. (21/A. (2)-(3) bek.) A jóváhagyással kapcsolatos elvi és gyakorlati kérdések.
Az egyezséget jóváhagyó végzés jellege - változás a korábbi szabályhoz képest: eljárási egyezség A bíróság döntésének korlátai: a jogszabályban foglaltak kifejezés értelmezése (EBH 2000.336.) A bíróság döntése: ítélethatályú határozat (res iudicata, perújítás kizárt) A határozat egyedi végrehajtással végrehajtható (2009.-ig nem lehetett) Az eljárás megszüntetése/ felszámolási eljárás megindítása A köztes idő jogi problémái, megoldásuk 2012. március 1. után
A felszámolási eljárás
A felszámolási eljárás szakaszai Három szakasz 1.) A fizetésképtelenség vizsgálata (bíróság) 2.) A felszámolás (felszámoló) 3.) Az eljárás befejezése (bíróság)
A felszámolási eljárás megindítása Kérelemre: - adós, - végelszámoló, - hitelező Hivatalból: (A fizetésképtelenség ténye nem vizsgálható és a végzés nem fellebbezhető) - cégbíróság értesítése - A büntető bíróság értesítése - sikertelen csődeljárás - egyéb (PSZAF, főeljárás felszámolója, ideiglenes vagyonfelügyelő kérelme), ilyenkor fellebbezhető a végzés
A fizetésképtelenség vizsgálata Az adós fizetésképtelenségének vizsgálata a kérelem érdemi elbírálását jelenti. (26. (1) bek.) -A fizetési haladék: 30 (2012. március 1. után indult ügyekben 40) nap -A haladékot megadó végzés jellege (eljárás során hozott), nem fellebbezhető -Kizárt: csődeljárás után nem adható A tartozás kiegyenlítése, az eljárás megszüntetése Szünetelés
A fizetésképtelenség vizsgálata Az elrendelő végzés kettős jellege: -a fizetésképtelenség megállapítása és - a felszámolás elrendelése A kezdő időpont: közzététel
A fizetésképtelenség fogalma Apáthy István: az adós abba a helyzetbe, amelyben minden kötelezettségének eleget nem tehet, vagy azért jut, mert tartozásai tényleges vagyonát meghaladják, vagy azért, mert bizonyos időben minden hitelezőt kielégítetni nem képes. Az adós ez állapotát csődnek nevezzük, amelyet az első esetben vagyonhiány, az utóbbiban pedig, fizetési tehetetlenség von maga után. A vagyonhiány, mint feltétel Közgazdasági és jogi feltétel nem egyezik A vizsgálat formai
A fizetésképtelenség hatályos szabályai (27. (2) bek.) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 (2012. március 1. után 20 nap) napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette, vagy b) az adós a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy d) az adós a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy e) a korábbi csődeljárást megszüntette [18. (3) vagy 21/B. ], vagy f) az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.
A szerződésen alapuló nem vitatott, elismert tartozás 27. (2) a.) Általános kérdések (a változások indoka) A szerződésen alapuló követelés tágan értelmezendő. BDT 2010/1/14.-15, 2009/11/202. Az elismert követelés A vitatott követelés (meddig, milyen módon) Az írásbeli vitatás kérdései (nem kereste jelzés) A részben elismert tartozás A teljesítési idő A felszólítás és a vitatás kézbesítésével kapcsolatos kérdések (tértivevény, ajánlott) A beszámítással kapcsolatos kérdések BDT 2009.6/110, IH 2009/43
Szerződésen alapuló követelés 27. (2a) Nem kezdeményezhető az adós felszámolása olyan hitelezői követelés miatt, amelyet a csődeljárásban a hitelező a 10. (2) bekezdése szerinti határidőben nem jelentett be. (2b) A (2) bekezdés a)-b) pontja esetében akkor nyújtható be az adós felszámolása iránti kérelem, ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) meghaladja a 200 000 forintot. A 200.000.- Ft alatti követelések esetén az eljárás: Fizetési meghagyás/egyedi végrehajtás
FELSZÓLÍTÁS (2c) A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell legalább a követelés - jogcímét, -összegét, -megfizetésének határidejét. A fizetési felszólításban meg kell határozni azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton kívánja érvényesíteni a követelését.
VITATÁS A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben akkor lehet az adós vitatását megállapítani, ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét,
A felszólítás, vitatás kézbesítése 27. (3) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott iratokat (felszólítás, vitatás) postán küldték, azokat a tértivevény különszolgáltatással feladott postai könyvelt küldemény átvétele esetén a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, más könyvelt küldemény esetében pedig - ellenkező bizonyításig - a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni. A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. Amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.
A kézbesítéssel kapcsolatos új gyakorlat A fizetési felszólításnál követelmény az, hogy vagy tértivevénnyel igazolva legyen az átvétel vagy vélelem szóljon az átvétel mellett.(sima ajánlott levél) A vitatásnál elegendő annak igazolása, hogy az adós a vitatást tartalmazó iratot feladta a hitelező címére
A jogerős bírósági határozat 27. (2) b.) Nincs vitatásra lehetőség A 2/1999. PJE itt már nem alkalmazható A felülvizsgálati eljárás értékelése A beszámítás Erre is vonatkozik a 200.000.- Ft-os értékhatár: következménye EGYEDI VÉGREHAJTÁST KELL KEZDEMÉNYEZNI
Csődeljárásban kötött egyezség nem teljesítése 27. (2) d.) Az egyezséget jóváhagyó végzés ítélethatályú határozat A csődegyezség teljesítésének vizsgálata Nincs felszólítás, vitatás Beszámítás, elévülési kifogás
A csődeljárás megszüntetése 27. (2) e.) A Cstv. 18. (3) és 21/B. alapján történt megszüntetés alapozza meg A Cstv. 18. (10) bek. értelmezése Az elrendelés hivatalból történik A csődeljárás lezárása és a felszámolás elrendelése közötti időszak
A beszámításra vonatkozó rendelkezések 27. (5) A (2) bekezdés a) pontja esetén az adós a hitelező követelésének beszámítással történő teljesítésére akkor hivatkozhat, ha a) közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal bizonyítja, hogy követelése fennáll, és a hitelezői fizetési felszólítás kézhezvételét megelőzően keletkezett, azonban csak a hitelezői követelés vitatására nyitva álló határidőt követően vált esedékessé, vagy b) közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal bizonyítja, hogy a hitelezővel szembeni követelésének fennállásáról vagy lejáratáról a fizetési felszólítás kézhezvételét követően szerzett tudomást, vagy c) a beszámítani kért követelést a hitelező elismeri. (5a) Az (5) bekezdés szerinti esetben a bíróság a felszámolási eljárást soron kívül megszünteti.
A felszámolóra vonatkozó rendelkezések A felszámoló státusa: kettős Adós törvényes képviselője A hitelezők képviselője Megbízás/vállalkozás