Az agrárgazdaságtan főbb témakörei A mg. nemzetgazdasági szerepe, ágazati sajátosságai, ágazati kapcsolatok A mg. termelési tényezői (föld, munka, műszaki fejlesztés, tőke) A mg. versenyképességének közg. összefüggései Piaci viszonyok az agráriumban Mg. árszínvonal, árviszonyok, árdiszparitás és az agrárolló összefüggései Az agrárgazdaság termelési struktúrája Agrárszabályozás, rendtartás Agrárgazdaság vidékfejlesztés multifunkcionalitás A gazdasági, ökológiai és társadalmi környezet
A mezőgazdaság termelőerői (erőforrásai) és az újratermelés a munkaerő, a termelékenység a termőföld és használata, a környezetgazdálkodás gazdasági szerepe a termelési eszközök, a műszaki fejlesztés a növekedés módja és kritériumai jövedelmezőség, hatékonyság, gazdaságosság, versenyképesség Az agrárágazat beágyazódása a nemzetközi integrációba, az EU tagság
A vállalati és vállalkozói struktúra agrárgazdasági megítélése a tulajdonviszonyok és az érdekeltség a szövetkezetek, állami gazdaságok, kistermelés történeti áttekintésben a gazdasági rendszerváltás utáni vállalkozói struktúra és formálódása a mikroszintű integráció az érdekképviseletek
A mezőgazdasági célkitűzések megvalósításának eszközrendszere tervgazdaság, piacgazdaság az agrárpiaci rendtartás igazgatási intézményrendszer társasvállalatok, vállalkozók, gazdálkodók költségvetési kapcsolatai, az adózás néhány elve a támogatások rendszere az agrárhitelezés
Mezőgazdasági ágazatok gazdaságtana növénytermesztési (kertészeti ágazatok): búza, kukorica, cukorrépa, burgonya, olajos növények, szőlő, bor, gyümölcsfélék állattenyésztési ágazatok: szarvasmarha, sertés, baromfi, juh, tej és tojástermelés * általános ökonómiai vizsgálat * hazai és nemzetközi piacok * szabályozottság * jövedelemtermelés, költségviszonyok
Agrárgazdasági és agrárpolitikai helyzetértékelés Agrárpolitika: a gazdaságpolitika mezőgazdasági irányzata az állam tudatos beavatkozása (támogató és korlátozó) a mezőgazdasági termelésbe, feldolgozásba, forgalmazásba célrendszere, eszközrendszere Mit ér a magyar mezőgazdaság? a GDP hez való hozzájárulás összehasonlítás időben: a hatvanas nyolcvanas évtized (magyar jellemők) a rendszerváltás hozadéka összevetése térben: EU, USA, fejlődő országok
növekedés az ágazatban nemzetközi összehasonlítás komparatív előnyök Komplex, új szemlélet A mezőgazdaság és gazdasági környezete Az agribusinessről mezőgazdaság + élelmiszeripar = élelmiszergazdaság + kereskedelem (input, output) ipari termelés, szolgáltatás, marketing tevékenység, banki szféra, agrárbiztosítás, kutatás, oktatás
Multifunkcionális mezőgazdaság Az agroökológiai potenciál megőrzése ( a természet és környezet megóvása ) Veszélyek : globális klimaváltozás, biológiai szennyeződés, erózió és defláció a táj ápolásának, védelmének elhanyagolása
A vidékfejlesztés mint a gazdaság multifunkcionális megalapozása, alternatív életlehetőségek javítása fiatal gazdák pályakezdése kedvezőtlen adottságú térségekben bevétel kiegészítés alkalmilag piacra termelők átmeneti megsegítése földért életjáradék program korai nyugdíjazás rugalmas foglalkoztatás, közmunka szociális támogatási rendszer kidolgozása
A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés Szálas- és abraktakarmányok Energiatermelés (biodízel, biogáz, bioetilén) Környezetvédelem, természetvédelem Hulladékhasznosítás (melléktermékek, trágyázás) Foglalkoztatás, népességmegtartás Regionális egyenlőtlenségek kompenzálása
A mezőgazdasági termelés sajátosságai A termelés természeti környezetben folyik A termék-előállítás eszközei, a termékek biológiai szervezetek Az embertől független tényezők hatása a termelési folyamatra igen nagy Ciklikusság: a ráfordítások folyamatosan, a bevételek szakaszosan jelentkeznek Az immobil faktorok nagy száma Diverzifikációs kényszer (költséges) Forgótőke finanszírozási problémák a jövedelmi viszonyok miatt (bankok hitelezési hajlandósága
Mezőgazdaság élelmiszergazdaság agrobiznisz Mezőgazdaság: növénytermesztés állattenyésztés, mg. szolgáltatások Élelmiszergazdaság: mezőgazdaság, élelmiszerfeldolg. élelmiszerforg. Agrobiznisz: mezőgazdaság, élelmiszeripar, input-előállítás élelmiszerkereskedelem tercier szektor agrárgazdasággal kapcsolódó részei (bank, biztosítás)
A Parlament elfogadta az új magyar alkotmányt, ami az agrárgazdaságra és a vidékre is tartalmaz determinációkat. Mely szerint: a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, ezen belül a honos növény és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Magyarország a testi és lelki egészséghez való jog érvényesülését, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.
Agrárgazdaságtani ismeretkörök A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe a lakosság élelmiszerekkel való ellátása hozzájárulás a bruttó és nettó termeléshez, a GDP hez a népesség foglalkoztatása ágazat szerepe a külkereskedelemben, EU s gazdasági kapcsolatok kapcsolódások más népgazdasági ágakhoz ( ÁKM ) agrárstratégiák, strukturális változások, az agrárfejlődés társadalmi megítélése
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 A mezőgazdaság részesedése GDP-ből foglalkoztatásból beruházásokból % 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
EU az Európai Unió (EU 27) gazdasága 2009 ben összességében 4,2% kal esett vissza 2010 ben mindegyik negyedévben növekedés volt tapasztalható IV. negyedévben már 2,1% kal haladta meg az előző év azonos időszakának GDP volumenét A növekedés motorját Németország jelentette, a többi nemzetgazdaság teljesítménynövekedése átlag alatti volt
Magyarországi jellemzők Az EU csatlakozás után a beáramló import és a külpiaci gabonakereslet mérséklődése miatt az élelmiszer gazdaság 2004 2006 ban a korábbinál kisebb, ezt követően azonban már ismét megnövekedett összeggel javította a külkereskedelmi egyensúlyt. Az élelmiszer kivitel többletét 2007 2008 ban főként a gabonaexport növelte nagy mennyiségével és magas árával. A külkereskedelmi többlet növekedéséhez elsősorban a gabonafélék, a húsok, a nyersanyagok közül pedig az egyre nagyobb súllyal rendelkező olajos magvak járultak hozzá. Az élelmiszer, ital, dohányáru termékcsoport külkereskedelmi forgalmának bővülése 2009 ben megtorpant, 2010 ben viszont jelentősen emelkedett.
Magyarországi jellemzők Magyarország bruttó hazai terméke a 2010 es év egészében 1,2% kal volt magasabb az előző évinél A mezőgazdasági termelés elsősorban a kedvezőtlen időjárás következtében csökkenő terméseredmények miatt 2010 ben visszaesett A mezőgazdasági hozzájárulás a növekvő nemzetgazdasági GDP ben 2,5% ról 2,9% ra nőtt A mezőgazdaság teljes kibocsátása 2010 ben 1,8 milliárd forint volt, folyó áron számítva 10,1% kal magasabb, mint 2009 ben
Hatás az agrárgazdaságra Az agrárgazdaságot 2010 ben még az előző éviekéhez képest is nagyobb csapások sújtották. Év elején az észak magyarországi árvizek, év végén a 280 ezer hektárt meghaladó belvíz károsított, jelentősen növelve a költségeket. Október 4 én hazánk eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája, a vörösiszap ömlés okozott tragikus következményeket
Magyarországi jellemzők A mezőgazdasági termelés volumene 2009 után ismét csökkent, mintegy 6% kal. A növényi termékek termelése 11% kal esett vissza, ami mindenekelőtt a búza 15% os, a napraforgó 21% os, a zöldségfélék 17% os és a gyümölcsök 18% os volumencsökkenésével magyarázható. Az élő állatok és állati termékek kibocsátása kisebb volumeningadozást és évek óta mérséklődő trendet mutat, 2010 ben viszont enyhén, 0,9% kal volt magasabb, mint az előző évben.
A mezőgazdasági termékek termelőiár színvonala a 2009. évi visszaesés után 16,8% kal emelkedett. A növénytermesztési és kertészeti termékek termelőiárszínvonala a nemzetközi tendenciákkal összhangban 30% ot meghaladó mértékben nőtt. Az élő állatok és állati termékek ára mindössze 1,8% kal emelkedett. A mezőgazdaság ráfordításiár szintje 2009 ben 6% kal volt kevesebb az előző évinél, a 2010. évben 4,4% emelkedés volt. Leginkább az energia és a takarmányköltség növekedett, míg a műtrágya ára 11% kal mérséklődött.
Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági szerepe hosszabb távon nemzetközi tendenciák szerint is csökken, hazánkban azonban ez az indokoltnál gyorsabban zajlott. A mezőgazdaság részaránya segítő stratégiai célok és eszközök hiányában, a több év óta tartó sodródás következtében folyamatosan csökkent a foglalkoztatásban. Mindezek indokolják, hogy a mai Kormány kiemelt területként kezeli az agrárfoglalkoztatást. A bruttó hozzáadott érték előállításában 2010. évben a folyó áron számított kibocsátás értéke a növényi termékek áremelkedése miatt növekedett gyorsabban
A nemzetgazdasági beruházásokban továbbra is relatíve magas a mezőgazdaság részaránya Az ÚMVP támogatások előrehozásának következtében 2008 2009 ben a beruházások számottevően nőttek. A források azonban így gyorsan kimerültek és 2010 ben már csökkent a mezőgazdaság aránya, volumene 25,5% kal maradt el az előző évitől.
Forrás:
A beruházások teljesítményértéke (folyó áron)
A beruházások teljesítményértéke ágazatok szerint (folyó áron)
A mezőgazdasági kibocsátás megoszlása 2010 ben (folyó alapáron)
Gazdálkodási formák Magyarországon a mezőgazdaságban tevékenykedő gazdaságok különféle gazdálkodási formákban működnek. A legnagyobb számban előforduló gazdálkodási forma a kft. Kft ből 2006 hoz képest 18,7% kal többet tartottak nyilván 2010 ben. 2009 óta 5,6% kal emelkedett a számuk. A részvénytársaságok száma az utolsó 5 évet nézve lassan csökkent, 2006 ban 331 darab, 2010 ben 319 volt regisztrálva. Az átalakulások miatt a szövetkezetek száma 2006 hoz képest 30% kal kevesebb, 960 szövetkezet szerepelt a nyilvántartásban 2010 ben. A Bt k száma gyorsan csökken. 2008 ban 3735 darabbal szemben 2010 ben már csak 3201 et tartottak nyilván, amely 23,3% kal kevesebb az 5 évvel ezelőttinél.
A mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban összesen 420 ezer vállalkozást regisztráltak 2010 végén, 3,3% kal többet, mint 2009 ben. Közülük az egyéni vállalkozások száma 3,3% kal nőtt (ami az őstermelők adószám regisztrációs kötelezettsége miatt 2008 ban 5,4 szeresére emelkedett) az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő vállalkozóké 5,9% kal nőtt a társas vállalkozásoké 0,7% kal növekedett Az előzetes adatok szerint mintegy 567 ezer egyéni gazdaság működik a mezőgazdaságban. Bár számuk évről évre csökkent az elmúlt években, a nem üzemszerű, házkörüli termelést folytatókkal együtt így is a magyar háztartások jelentős része érintett a mezőgazdaság ügyében.
A mezőgazdasági ágazat résztvevői 2010 ben
A mezőgazdasági vállalkozások 2010 ben is kevesebb munkaerőt használtak fel, a 10 főnél többet foglalkoztatók száma 3,6% kal csökkent. Az őstermelők túlnyomó többsége: jövedelem kiegészítés vagy nyugdíja kiegészítése céljából folytat mezőgazdasági tevékenységet
Zöldség gyümölcs 2010. év végén 27 zöldség gyümölcs termelői csoport 48 TÉSZ közel 20 ezer termelő taggal 49 ezer hektáron gazdálkodott Tagi árbevételük megközelítette a 30 milliárd forintot. Teljes nem csak tagi zöldség gyümölcstermelésből származó árbevételük 37 milliárd forint volt.
Földterület használat szerint 2010. május 31.
A földterület művelési ágak szerint Művelési ág 2006 2007 2008 2009 2010 Szántó 4 510 4 506 4 503 4 502 4 322 a Kert 96 96 96 96 82 Gyümölcsös 103 102 99 99 94 Szőlő 94 86 83 83 83 Gyep 1 014 1 017 1 010 1 004 763 Mezőgazdasági terület 5 817 5 807 5 790 5 783 5 343 Erdő 1 777 1 822 1 884 1 896 1 913 Nádas 61 57 59 61 65 Halastó 34 34 35 36 35 Termőterület 7 689 7 721 7 768 7 775 7 356 Művelés alól kivett terület 1 614 1 582 1 535 1 528 1 947 Földterület összesen 9 303 9 303 9 303 9 303 9 303
Élelmiszeripar Az Élelmiszer, ital, dohány gyártása ágazat a magyar feldolgozóipari termelés több mint egytizedét adja. 2010 ben is folytatódott az élelmiszer feldolgozó ipar belföldi értékesítésében tapasztalható visszaesés. 2010 ben az Élelmiszer, ital, dohány gyártása statisztikai ágazat folyó áron számított bruttó termelési értéke 2037 milliárd forint volt, az előző évinél 34 milliárd forinttal kevesebb
Élelmiszeripar Az Élelmiszer, ital, dohány gyártása ágazatban alkalmazásban állók átlagos létszáma 2010 ben 97,4 ezer fő volt, 1% kal több mint 2009 ben. A külföldi tőke aránya 2010 ben 49%, 1% kal nagyobb, mint 2009 ben az összes beruházási teljesítmény folyó áron 89,9 milliárd forint volt 2010 ben
ÉLELMISZER KERESLET várhatóan megduplázódik 2025 re A világ népessége 8 milliárd fő körül alakul Növekedés a fejlődő országok városaira koncentrálódik 33 megaváros (8+millió) 500 nagyváros (1+millió) GDP növekedés megfelelő vásárlóerőt biztosít
KÍNÁLATOT KÖZVETLENÜL MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A fajlagos hozamok növekedése Mezőgazdasági művelésbe kerülő, illetve onnan kivont területek Az intenzív művelési módok (öntözés, többszörös művelés) bővülésének mértéke A mezőgazdasági termelőkapacitások környezeti károsodása
AZ AGRÁRPIACI HELYZETRE HATÓ TÉNYEZŐK GDP tényleges növekedése a várt ütemben vagy annál lassabban gyarapodik a népesség hogyan fejlődik a világ agrárkereskedelmének logisztikai kapacitása mi történik Kínában? mi történik Oroszország/Ukrajna mezőgazdaságában? milyen ütemű lesz az élelmiszertermelés globalizációja?
A GLOBÁLIS ÉLELMISZER RENDSZER VÁRHATÓ HATÁSAI Olcsóbb élelmiszer a világ szegényeinek megbízhatóbban és kevesebb környezeti károsítással Növekvő mezőgazdasági termelékenység a felszabaduló munkaerőt lekötő vidékfejlesztéssel Alacsonyabb élelmiszer árak és csökkenő kereskedelmi diszkrimináció A fejlődő világ növekvő városi lakossága átalakuló élelmiszerkeresletének megbízható kielégítése, hatékony és környezetbarát termelés alapján A világ gazdag fogyasztói részéről jelentkező összetett kereslet minőségi kielégítése
Élelmiszerfogyasztás A háztartások 2010 ben 3819 milliárd forint értékben vásároltak élelmiszereket és élvezeti cikkeket, ami fogyasztási kiadásaik közel 27,5% át jelentette. A fogyasztói kosárban mintegy 19% ot képviselő élelmiszerek éves átlagos fogyasztóiár indexe a 2006 ot megelőző három évben átlag alatt nőtt. 2006 tól ez a tendencia megfordult, és az élelmiszerek drágulása meghaladta az átlagos áremelkedés nagyságát.
Egy főre jutó fogyasztás Megnevezés 2006 2007 2008 2009 kilogramm/fő Élelmiszerfogyasztás Húsfélék összesen 65,9 63,2 61,5 61,7 ebből: sertéshús 27,9 27,6 25,8 27,0 marha- és borjúhús 3,4 3,3 2,8 2,6 belsőség 2,8 2,5 2,8 2,7 baromfihús 30,8 28,7 28,7 27,8 Hal 3,7 3,8 3,8 3,7 Tej 163,1 163,5 158,2 155,9 Tojás 15,6 15,4 14,9 14,4 Liszt 86,0 82,4 82,9 82,5 Rizs 6,0 5,9 6,0 5,9 Cukor 32,3 31,2 31,9 29,8 Burgonya 61,8 59,7 65,5 60,8 Zöldség-főzelékfélék a) 119,9 117,6 120,2 116,9 Gyümölcs összesen a) 90,7 76,5 88,7 92,4 Égetett szeszesitalok, b) liter 7,3 6,9 7,1 6,9 Bor, liter 33,4 28,5 24,1 23,6 Sör, liter 74,2 77,8 72,9 72,6 Dohány 1,5 1,5 1,6 1,6 Kávé 2,8 2,7 2,6 2,5
Mit nevezünk agrárexportnak? Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja
Főbb megállapítások Magyarország nyitott gazdaság, amely igen magas arányban vesz részt a nemzetközi árucsereforgalomban. Ezt jellemzi, hogy a 2001. évi GDP nek a 123% át tette ki a teljes külkereskedelmi forgalom, azaz az export és az import együttes értéke. Ennél magasabb százalékokat csak a kis nyugat európai országokban (Belgium, Dánia, Hollandia) tapasztalhatunk.
2010 Az élelmiszer, ital, dohányáru termékcsoport külkereskedelmi forgalmának bővülése 2009 ben megtorpant, 2010 ben viszont jelentősen emelkedett. A külkereskedelmi többlet növekedéséhez elsősorban a gabonafélék, a húsok, a nyersanyagok közül pedig az egyre nagyobb súllyal rendelkező olajos magvak járultak hozzá.
Mikor exportorientált a növekedés? - Gyarapodnak a nemzetközileg versenyképes árukat, szolgáltatásokat előállító kapacitások -Gyorsabban nő az exportértékesítés a belföldi értékesítésnél - Az export tartósan és dinamikusan bővül - Az import a gazdaság fejlődésének megfelelően növekedik az egyensúly felborulása nélkül
Az agrárexportot befolyásoló tényezők 1. Exportárualap rualap 2. Exporttámogat mogatás s (EU!) 3. Exportfinanszíroz rozás 4. Árfolyampolitika 5. Adópolitika 6. Export-jövedelmez vedelmezőség 7. Exportengedélyez lyezési rendszer 8. Kollektív v marketing 9. Külkereskedelmi K szervezet
Az agrárexportot befolyásoló tényezők 10. Vevők k gazdasági gi helyzete, vásárlóereje 11. Politikai változv ltozások 12. Főbb F piacok és árak alakulása 13. Nemzetközi zi kereskedelmi egyezmények
Vesztésre áll az EU mezőgazdasága. Az agrárkivitel szubvencionálását 2013 ig meg kell szüntetni a WTO tagoknak Bár csökkenő mértékben, de az EU évente még most is közel 3 mrd dollárral támogatja az exportot. Az EU részesedése a világon kifizetett összes exporttámogatásból az elmúlt 10 év átlagában meghaladta a 80% ot A WTO Dohai Forduló tárgyalások eddigi eredményei alapján az EU versenytársainál (USA, Brazília, stb.) jóval nagyobb mértékű vám és belső támogatás leépítésre kényszerül. Mandelson vállalása: az EU vámszint átlagosan 48% kal csökkenhet A belső támogatásokat a fejlett országoknak 31 80% kal kell csökkenteniük Az EU ban kifizetett támogatások fele még most is sárga dobozos, azaz a leginkább piactorzító (pl. ártámogatás, exportszubvenció) Az USA támogatási kifizetéseinek kétharmada, Japán támogatásainak háromnegyede zöld dobozos, azaz a legkevésbé piactorzító (pl. agrárkutatás, infrastruktúrafejlesztés, környezetvédelem)
GATT -WTO I. Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (General Agreement on Tariffs and Trade) 1947-ben 23 ország hozta létre M.o. 1973 óta tagja Körtárgyalások, időszakosan működött
GATT -WTO II. Világkereskedelmi Szervezet (World Trade Organization) 1995-ben jött létre Állandó szervezet Miniszteri Konferencia (min. 2 évente) Tanácsok: Általános, Szaktanácsok (3), Békéltető tanács
Az URUGUAY i forduló eredményei ( 1994 április ) Támogatások csökkentése (6 év): exporttámogatás: 36% kal volumenek: 21 % kal belső (termelői) támogatások: 20% kal Vámcsökkentés: 36% kal (fejlődő 24%) Piacnyitás: minimális piacra jutás 3%, később 5%
Megengedett támogatások: Green box a kereskedelmet és termelést nem vagy csak minimálisan befolyásolják termelési szinttől teljesen függetlenek finanszírozásuk közpénzekből fogyasztók számára nem lehet többletkiadás
Megengedett támogatások: Green box Kutatás, képzés, szaktanácsadás, termékellenőrzés Marketing és reklámszolgáltatások Belföldi élelmiszersegély Állami (biztonsági) készletezés Környezetvédelmi programok Regionális fejlesztési programok
Még megengedett támogatások: Blue box Fix referenciaterületen, hozamon alapulnak Rögzített állatlétszámra vonatkoznak Nem függenek a termelési szinttől, de mégsem kellett (még) csökkenteni
Még megengedett támogatások: Blue box EU kompenzációs kifizetések (gabona, olajos magvak, fehérjetakarmányok) EU állatprémiumok (szoptatós tehén, hízóbika) EU parlagon hagyott földek utáni kifizetések USA különbözetfizetési járadék (1996 ban megszűnt)
Dohai Forduló (2002 jan ) Piacra jutás további csökkentése Belső agrártámogatások további leépítése Exportszubvenciók csökkentése Támogatások fogalmának definiálása Uruguay i forduló kedvezményeinek (pl. kék doboz) szűkítése, megszüntetése *** 2003 Cancun 2005 Hong Kong
WTO: támogatáscsökkentési mértékek Uruguay-i Forduló Doha-i Forduló (Hong Kong) Fejlett (1995-2000) Fejlődő (1995-2004) Fejlett (2005-2010) Fejlődő (2005-2014) I. Piacnyitás (vámok, vámkvóták, SSG) Vámok (átlag), % 36 24 20-90 15-40 Vámcsökkentés (min.), % 15 10?? Vámleépítési periódus (év) 6 10 6 10 Speciális termékvám (%) - - - 10 Vámkvóta a fogyasztás %-ában 5 -?? SSG (Speciális védzár) Igen Nem? Igen II. Belső támogatás csökkentése (%) 31-80 31-80 AMS-szint csökkenés % 20 13 37-83 37-83 Kék Doboz (%) Limit nélkül - 2,5-5 - De minimis (%) 5 10 1-2,5 0,66-1,65 Zöld doboz Limit nélkül Limit nélkül Szigorítás? - III. Exporttámogatás (%) 36 21 Leépül (2013) - Támogatott mennyiség %-os csökkentése 21 14 Leépül(2013) - Megjegyzés: A fejlett országoknak 6, a fejlődőknek 10 év alatt kell teljesíteni kötelezettségvállalásaikat. Forrás: Popp József MTA doktori értekezés. 2007
Mi várható Agrárvámok csökkentése piacvédelmi szint csökkenése; csökkenő, 2013-tól megszűnő exporttámogatások erősödő verseny A világ agrárpiacait középtávon (10 év) a kereslet fogja vezérelni. Magasan maradó olajárak energianövények kereslet föld és víz iránt.
A mezőgazdaság erőforrásai Termőföld Természeti erőforrások Munkaerő Munkaerő Tőkeforrások Tőkeforrások Műszaki feltételek Vállalkozói készség
A termőföld fogalma termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván;
A termőföld mint erőforrás Mezőgazdasági termelés alapja és eszköze. Természetes termőképesség (éghajlati, domborzati viszonyok, talaj) és az emberi tevékenység szerepe. Közvetlen termelőeszköz jelleg, közvetett termelőeszköz jelleg. Hozamok jövedelem földár összefüggés.
Alapvető termelési eszköz /duális funkció/ Munkatárgy szerep Munkaeszköz szerep
A termőföld sajátos tulajdonságai Termékenységgel rendelkezik Természetes termékenység közg. termékenység Mesterséges termékenység Helyhez kötött (immobil faktor) Újra nem termelhető, korlátozott terjedelmű Kínálata tökéletesen rugalmatlan A gazdálkodás tárgyának monopóliuma Örökkévaló, elpusztíthatatlan Ø elhasználódási idő, Ø amortizációs kulcs Nem munkatermék Befolyásolja a mg. termék egyéni értékét
Magyarország birtokviszonyai
A művelési ágak területének változása Magyarországon Művelési ág 1970 ezer ha 1980 ezer ha 1989 ezer ha 1991 ezer ha 1994 ezer ha 1999 ezer ha 1999 % Szántó 5046 4734 4712 4714 4716 4708 50,6 Kert 146 291 339 341 107 108 1,2 Gyümölcsös 172 138 94 94 92 96 1,0 Szőlő 229 167 140 136 131 127 1,4 Gyep 1281 1294 1197 1173 1148 1147 12,3 Mezőgazdasági terület 6875 6179 6483 6459 6179 6186 66,5 Erdő 1470 1610 1688 1701 1766 1775 19,1 Nádas és halastó 56 63 67 66 68 74 0,8 Termőterület 8400 8327 8237 8225 8028 8035 86,4 Művelés alól kivont terület 903 976 1066 1078 1275 1268 13,6 Összesen 9303 9303 9303 9303 9303 9303 100 Forrás: Laczka 1996, KSH 1999.
Az ország 9303 ezer hektár területéből 7768 ezer hektár (83,5%) termőterület volt 2008 ban. A termőterület aránya hosszabb időszakot tekintve kismértékben, de folyamatosan csökken, elsősorban a települések és az infrastruktúra terjeszkedése következtében. A termőterületen belül 5790 ezer hektár mezőgazdasági, 1884 ezer ektár erdőterület volt. Az ország területéből a mezőgazdasági terület 62,2, az erdő 20,2% ot foglalt el. Előbbi arány európai összehasonlításban magas, utóbbi alacsony. A 4503 ezer hektár szántóterület 48,4% os aránya még kiemelkedőbb az európai országok közül.
A szántóterület 2008 ban 4503 ezer hektárt, az ország területéből 48% ot (a mezőgazdasági területből pedig 78% ot) foglalt el. Ebből 4418 ezer hektárt (98% ot) hasznosított a mezőgazdaság.
Az aranykorona rendszer I. 1876-1888 között került megvalósításra 1 kataszteri hold búza jövedelmének tőkésített hozadéka aranykoronában kifejezve Szorzókulcsokkal forintosított átlagérték, melyet módosítanak: A föld fekvése a településhez, üzemi és piaci központokhoz, a közművekhez viszonyítva A föld megközelíthetősége az útminőség alapján A földművelésre való alkalmasság a domborzati viszonyok, a táblásítás, az öntözéses gazdálkodás adottságai és lehetőségei alapján A távközlés fejlettsége és a környezet infrastrukturális ellátottsága
Az aranykorona rendszer II. A skála a 3 5 aranykoronás gyenge minőségtől a 40 AK fölötti különleges minőségig terjed: 15 AK alatt gyenge 15-25 AK közepes, jó 25-35 AK jó, nagyon jó 35 AK fölött extra Az átlagos aranykorona érték 19,8 AK
Az országrészek jellemzői: minőség (AK) megközelíthetőség gazdasági környezet ársáv (eft/ha) Nyugat- Dunántúl 15-25 jó, EU közelség jó 400-600 Dél-Dunántúl 15-30 közepes közepes 300-400 Bp környéke 15-25 jó jó 500-2000 Alföld 15-40 közepes közepes 300-500 É-Magyarország 5-15' közepes gyenge 200-300
A mezőgazdasági munkaerő sajátosságai Helyhez kötöttség mobilitási problémák A háztartási gazdaság sajátos hatása Alacsonyabb bérszínvonal (2002: 58.000 Ft nettó) A munkaerő képzettségbeli eltérése A munkaerő piaci tendenciák hatásainak késése a vidéki térségekben Falu város kulturális és életszínvonalbeli különbségei A fizikai munkavégzés sajátosságai, ciklikus munkacsúcsok Jellemző a feketemunka, elsősorban a kézimunka igényes ágazatokban
Mezőgazdasági munkaerőfelhasználás (éves munkaerőegység) Megnevezés 2006 2007 2008 2009 2010 + Nem fizetett Fizetett Összesen 390 903 348 046 314 915 318 306 310 979 113 500 111 245 106 934 106 399 103 436 504 403 459 291 421 848 424 705 414 415 +előzetes adat Forrás: KSH
Élőmunka - holtmunka Élőmunka A termelés érdekében kifejtett fizikai és szellemi munka Holtmunka Az élőmunka helyettesítésére irányuló technikai fejlesztés A holtmunka növeli az élőmunka hatékonyságát Csak akkor gazdaságos a holtmunka növelése, ha általa több élőmunkát lehet megtakarítani, mint amennyit előállítására felhasználtak
60 50 40 30 20 10 0 Foglalkoztatás számokban 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 % A mezőgazdaságban dolgozók részaránya a nemzetgazdaság aktív keresőiből 1983 = 1028 ezer 2004 = 200 ezer
A munkaerő megítélésének szempontjai Életkor 61% középkorú és idősödő Szakképzettség javuló tendencia, de még mindig lemaradás más ágazatokhoz képest, vállalkozói ismeretek hiánya
Keresetek, jövedelemviszonyok kb. 20 30% lemaradás aktív koruak alacsonyabb életszínvonala nincs jövedelemtartalékolás alacsony bértől függő juttatások (munkanélküli segély, nyugdíj, GYED) munkabéren kívüli juttatások csökkennek, eltűnnek
JÖVEDELMEZŐSÉG GAZDASÁGOSSÁG
Hatékonyság Jövedelmezőség azonosság : mindkettő a ráfordítások és eredmény viszonyát vizsgálja különbözőség : egyetlen célt ( jövedelmet ) értékeli, önmagában is értelmezhető, pozitív tartományban kap értelmet, a számítás módszere A hatékonysággal azonos és ellentétes irányú változása is lehetséges!
A gazdaságosságról Leginkább a makroszintű komplex hatékonysági mutató minősítésével azonosítható Egy termék gazdaságossága függ: a társadalmilag szükséges eleven és holt munkaráfordítás színvonalától; a termék nemzeti értéke miként viszonyul a nemzetközi értékhez; a mezőgazdaságon belül, vagy azon túlmenően a sokféle termék viszonylatában hol az adott termék helye?
Vállalkozói szerkezet, földhasználat
Agrárpolitika Agrárpolitika: a mezőgazdaság gazdasági és társadalmi viszonyaira direkt vagy indirekt módon ható tudatos állami beavatkozások összessége Az agrárpolitika általános céljai Élelmiszer- és nyersanyagellátás biztosítása Az ágazatban dolgozók életszínvonalának, jövedelmének növelése A vidéki területek kultúrállapotban tartása A természeti elemek megőrzése, védelme A vidéki lakosság helybentartása
Az agrárpiaci beavatkozások indokai Alacsony jövedelemrugalmasság Természettől való függés, termésingadozások Termelők un. inverz kínálati magatartása Ciklikus áringadozások a hazai termékpiacokon Világpiaci árváltozások Input ill. output termékek monopol vagy oligopol piacstruktúrában Alapvető élelmiszerek keresletének árrugalmatlansága
Termelők árukínálata rugalmatlan az árak változására ( termelési ciklusok ) Mérsékelt a mezőgazdaság strukturális alkalmazkodóképessége Szétaprózott ( diverzifikált ) a mezőgazdasági nyersanyagtermelés
Agrárpolitika feladatai, eszközei Az agrárpolitika feladatai A tulajdon- és érdekviszonyok szabályozása Az optimális termelési szerkezet és technológiai rendszer kialakítása A földpiac (így a birtokpolitika) szabályozása Az agrárpolitika eszközei Struktúrapolitika Piacpolitika Árpolitika Az agrárpolitika és a vidékpolitika szoros kapcsolatban állnak, átfedik egymást
Struktúrapolitika Cél: a gazdaságok társadalmilag és gazdaságilag optimális méretének kialakítása, az ehhez kapcsolódó nehézségek enyhítése Főbb tevékenységi területek: Üzemi szerkezet optimalizálása, a racionális termelési méret kialakítása a hatékonyság javítása érdekében A szociális és környezeti hatások makroszintű kompenzálása Regionális problémák kezelése (vidékfejlesztés) Az üzemi struktúrába való beavatkozás eszközei Örökösödési törvény Konszolidációs programok Egyesítési politika
Piacpolitika Cél: az agráriumra jellemző bonyolult kapcsolatok befolyásolása a termelők védelme érdekében Beavatkozási lehetőségek: Jól működő piaci intézmények létrehozása (pl. nagybani piac, tőzsde) Egyes piaci szereplők kiválasztása és preferálása (pl. családi gazdaságok) Biztosítja az ágazatba való szabad be-és kilépést Segíti az új belépőket (pl. fiatal agrárvállalkozók) Támogatja a kisebb termelők közös értékesítését (pl. TÉSZ, vertikális koordináció)
Árpolitika Probléma: a termékpályán keletkező jövedelemtömegből a termelő részesedik a legkisebb mértékben Cél: Elsősorban a termelő által elért, valamint a vertikális termékpálya egyes pontjain kialakuló árra összpontosít Az elérendő célok különbözőek lehetnek, pl.: Árstabilizálás Termelők jövedelmének növelése Kereskedelmi árak csökkentése, Jövedelemdiszparitás megszüntetése Az árpolitika sokféle eszköz, ill. azok kombinációit alkalmazza Beavatkozási lehetőség a folyamat két végpontján
Árszabályozás állami és az önigazgatási szervek tudatos piaci beavatkozása az egyes árak alakulásán vagy az ártényezőkön keresztül Az árszabályozás fokozatai: Intervenció: piaci beavatkozás, egy egy termékre, termékkörre vonatkozó, rendszerint nem tartós és a piaci önszabályozást nem érintő állami, vagy önkormányzati intézkedés Rendszeres piac vagy árszabályozás: a piaci szereplők meghatározott piaci magatartását kikényszerítő hatósági beavatkozás Piaci rend, piackormányzás: valamely termék, vagy termékcsoport zárt árszabályozása, az árváltozások megakadályozását szolgáló rendelet. A gazdasági irányítási beavatkozás politikai célokat szolgál, politikai érdek alá rendeli az egész árpolitikát. (érdekegyeztetésével alakul ki.)
Agrárpolitika Az agrárpolitika további részterületei Birtok- (föld-) politika Szövetkezetpolitika Beruházáspolitika Hitelpolitika Jövedelempolitika Humánpolitika Termeléspolitika Értékesítési politika Az agrárpolitika módszerei Beavatkozás célrendszerének meghatározása Célok megvalósításának vizsgálata Makro- és mikrogazdasági kutatások, elemzések
Agrárpolitika a 4F értelmezés Föld, Földműves, Falu, Foglalkoztatottság 1. F FÖLD földhasználat birtokviszonyok a bérleti és a gazdálkodási rendszerek régi magyaróvári iskola: Telektan, Felszerelés- és Jószágberendezés-tan földbirtok-politika (az agrárpolitika lényege) Aranykorona-rendszer (idejétmúlt!)
Agrárpolitika a 4F értelmezés 2. F FÖLDMŰVES központban: a földművelő vidéki jövedelemviszonyok életminőségi kérdések kapcsolat a, közgazdaságtannal (pénz- és hitelpolitika, vámpolitika, jelzálog, költségvetési transzferek) + az agrárgazdaságtannal, szociológiával, marketinggel az érdekvédelem elméleti forrása
Agrárpolitika a 4F értelmezés 3. F FALU tanyavilág a tágabban vett agrártársadalom kapcsolat a vidékszociológiával és a gazdaságföldrajzzal demográfiai folyamatok, migráció településszerkezet, népességviszonyok vidéki térségek kiürülése
Agrárpolitika a 4F értelmezés 4. F FOGLALKOZTATOTTSÁG komplex kérdéskör multifunkcionális mezőgazdaság Népességmegtartási törekvések intenzív versus extenzív rendszerek axióma: a mezőgazdaság munkaerőkibocsátó ágazat probléma: szezonalitás, ciklikusság
Ágazatok értékelése
Gabonafélék
Gabonafélék Világ összes gabonatermelése meghaladta a 2,22 milliárd tonnát 2009 ben Kukorica: 36% Búza: 31% Rizs: 22% Nemzetközi kereskedelembe 270 millió tonna gabona került
A búzatermelés világgazdasági jelentősége A világ egyik legértékesebb gabonaféléje Vetésterülete: 90- es évek: 230-240 millió ha, csökkenő tendencia 2002 : 210,8 millió ha (FAO) Szántó, kert, gyümölcsös, szőlő terület 15-17 %-án Hozam: 2,6 t/ha ( világátlag )
A világ búza vetésterületének alakulása Év Vetésterület Világtermelés 1960/61 1970/71 1975/76 1980/81 1985/86 1990/91 1995/96 1997/98 2000/2001 2001/2002 2003/2004 (millió ha) 202,3 207,0 225,3 237,1 229,9 231,4 219,8 229,6 213,7 210,8 217,6 (millió tonna) 241,1 306,5 352,6 436,3 494,9 588,0 538,1 609,7 583,6 568,1 624,0 Átlagos termelési mennyiség (t/ha) 1,15 1,48 1,56 1,86 2,15 2,54 2,45 2,66 2,73 2,69 2,86
A világ búzatermelésének megoszlása 2004 ben 7% 9% USA 12% India 17% EU 15 15% Oroszország 40% Egyéb Kína Egyéb EU-15 India USA Oroszország Kína Világtermelés: 624 millió tonna Termőterület: 218 millió ha Forrás: FAO 2004
Termelés Mennyiség (m illió t) 640 620 600 580 560 540 520 624 586,5 591 612,8 584,4 582,2 572,5 568,1 564,2 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Éve k Fogyasztás (2003): 591 millió t
A búza termésmennyisége millió tonna Év világ magyar 1990 592 6,18 1992 565 3,45 1994 527 4,87 1996 584 3,91 1998 591 4,89 2000 584 3,69 2002 572 3,89 2003 557 2,91 2004 624 6,02 2007 3,99
Búza Legnagyobb búzatermelők: az EU valamint a volt Szovjetunió utódállamai (SZU: 115 millió tonna) USA és Kanada együtt: 82,5 millió tonna India: 80 millió tonna A világ búzatermelése meghaladta a 683 millió tonnát (2008/09) Világ búzaexport mennyisége : ~ 130 millió tonna Búza import: É Afrika, Távol Kelet Búza exportőrök: USA, Kanada, Oroszo.,Ausztrália, EU
A világ és az EU búzamérlege (millió tonna)
Kukorica Legfontosabb takarmánynövény 2009 ben 798,1 millió t világtermés 2010 : 808,8 millió t Legnagyobb kukorica termelő az USA, évi 307,1 millió t Argentína és Brazília összesen 66 millió t A világ takarmány célú felhasználása 482 millió t
Kukorica USA 119 millió t szemes kukoricát használ fel bioetanolnak, (47 milliárd liter) A világpiaci árat is az USA befolyásolja Legnagyobb importőrök: Mexikó, Japán
Búzatermelés Európában Intenzív termelők Hollandia, Egyesült Királyság, Belgium 6,5 8,0 t Közelítő második vonal Németország, Franciaország, Dánia 5,5 7,0 t A harmadik vonal Svájc, Magyarország, Csehország, 4,0 t felett Szlovákia, Ausztria, Bulgária A fentiektől elmarad Lengyelország, Románia, Olaszország, 3,0 4,0 t Horvátország, Szerbia Extenzív termelők: USA, SZU utódállamok, Kanada, Ausztrália 1,5 2,5 t/ha
Betakarított gabonatermés Magyarországon millió tonna 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 egyéb kukorica búza 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2006
Forrás: FAO Jámbor Attila
Búza termőterülete ezer hektár ( 2007 ben 1.110.000 ha ) 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1986- '90 1994 2002 2004 2006
Búza termésátlaga kg/ hektár ( 2007 ben 3590 kg/ha ) 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1986-1990 1992 1994 1996-2000 2002 2004 2006
Gabonák termésmennyisége 10 9 8 7,81 8,67 9,01 8,4 7 millió tonna 6 5 4 3 4,87 3,66 5,03 5,84 3,9 4,56 2,9 5,93 5,15 4,4 4 Kukorica Búza 2 1 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Több év átlagában magas alacsony Fejér Területenkénti szóródás t/ha (megyénként) Nógrád 5,1 3,25 Baranya Zala 5,1 3,6 Csongrád Szabolcs 4,6 3,7 Békés 4,4 3,8 Vas magas 2007 ben alacsony Baranya Nógrád 4,3 2,8 Zala Pest 4,2 2,9 Vas Heves 4,2 3,0 Tolna J N Szolnok 4,1 3,1
Kalászos gabonák megoszlása (betakarított terület szerint 1000 ha) 2007 129 39 59 324 1110 búza rozs árpa zab triticale
Búzamérleg (ezer tonna) Őrlés: 1700 Ipari felhasználás: 80 Vetőmag: 300 Forrás összesen: 4865 Átmenő készlet: 200 Takarmány: 800 Export: 1785
Gabonamérleg millió tonna 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2000 2001 2002 2003 2004*? belföldi felhasználás export termelés Forrás: KSH Belföldi felhasználás: ipari feldolgozás + takarmány-felhasználás + vetőmag-felhasználás
A világ búzakereskedelme az ezredfordulón ( milló tonna ) Búza és búzaliszt kivitel USA 30,0 Kanada 18,5 Ausztrália 19,0 Argentína 10,0 Európa(EU 15) 15.5 Kazahsztán 4,5 Világ összesen: 104,3
A világ búzakereskedelme az ezredfordulón ( milló tonna ) Búza és búzaliszt kivitel USA 30,0 Kanada 18,5 Ausztrália 19,0 Argentína 10,0 Európa(EU 15) 15.5 Kazahsztán 4,5 Világ összesen: 104,3 Búza és búzaliszt import Nyugat Európa 3,4 EU 3,6 Kelet Európa 1,6 SZU utódállamok 4,8 Dél és közép Amerika 15,8 Közel Kelet 15,2 Távol Kelet 15,6 Japán 5,9 Kína 10,0 Észak Afrika 16,0 Világ összesen: 104,3
A magyar búzakivitel legfontosabb irányai 80 ezer t Komáromon és Hidasnémetin keresztül 171 ezer t 603 ezer t 24,2 ezer t Sopronon keresztül Éves várható búzaexport: 1,7 millió tonna 48,5 ezer t Záhonyon keresztül 572,5 ezer t Lökösházán és Biharkeresztesen keresztül 500 ezer t Gyékényesen és Murakeresztúron át
A magyar búzatermesztés biztonságát befolyásoló tényezők Fajtaváltás Növényvédelem Tápanyag visszapótlás Műszaki technikai feltételek Integráció termelési rendszerek Szakmai ismeretek
Búza A költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) 160 140 120 ezer Ft/ha 100 80 60 40 20 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Termelés értéke Közvetlen támogatás / nemzeti kiegészítés Egyszerűsített kifizetés Költség Forrás: Az AKI Költség- és Jövedelemelemzési Osztályának tesztüzemi adatai alapján az AKI Agrárpolitikai Kutatások és Ágazati Ökonómia Osztályain végzett számítások. (2005, 2006: 1 =252 Ft)
Olajnövények
Olajnövénytermesztés a világban A világ legnagyobb mennyiségben termelt olajos növényeiből 437 millió tonnát takarítottak be 2009/2010 ben Ebből szója 59,3% ot, Repce 13,7% ot Napraforgó pedig 7,2% ot képviselt Többi: földimogyoró, gyapotmag, pálmamag, kókuszbél, szezámmag, lenmag, ricinusmag
Növényi olajok Világtermelés 168,8 millió tonna 1. Pálmaolaj 27,7 % 2. Szójaolaj 22,4 % 3. Repceolaj 13,8 % 4. Napraforgóolaj 7 %
Főbb növényi termékek felhasználásénak középtávon várható alakulása
SZÓJA 259 millió tonna (2009) USA 91,4 millió tonna Brazília 69 millió tonna Argentína 54 millió tonna Ők képviselik a globális kereskedelem 83 % át EU 13 millió tonnát importál (szójabab) USA: 40 millió tonna export (szójabab) (amerikai kontinens a bio dízelipar is egyre több szójaolajra tart igényt) EU tak. keverékek: 90% ban GMO s
REPCE Globális termőterülete meghaladja a 32 millió ha t Kínában 7,1 millió ha, Indiában 6,1 millió ha, EU ban 6,8 millió ha Globális termelés 60 millió tonna, vezető exportőr: Kanada Világ repceigénye folyamatosan növekszik EU: nettó importőr, repceolaj felhasználása meghaladta a 10 millió tonnát Mo.: 290 ezer ha Mo on biodízel gyártás repcéből 2007 óta
Napraforgó Világtermelés kb. 34,3 millió tonna (2010) EU 6,3 millió tonna Világ vezető napraforgóolaj exportőre Ukrajna Második Argentína Legnagyobb napraforgóolaj importőr az EU (0,9 millió t) Mo on 536 ezer ha napraforgó volt 2009 ben 1,259 millió tonna terméssel (ezzel az EU 2. országa vagyunk napraforgó termelésben, Fro mögött, Bulgária előtt) 683 ezer tonna napraforgót exportáltunk (NL, D, I, A)
Gabonafélék, olaj, fehérje és rost növények piacszabályozása (GOFR)
Jelentősége Európai Unióban gabonaféléket 36,5 millió ha on EMGA ból 40 % al részesedik 17,5 Md Hazánkban 2 2,5 M ha on 2002-ben Búza Kukorica Ezer t t/ha Ezer t t/ha Magyarország 3859 3,51 6087 5,07 EU-15 93926 6,73 37881 8,79
Négy intézkedéstípusba sorolhatók a támogatási intézkedések 1. Közvetlen termelői támogatások (termőföld, állat létszám alapján) 2. Intervenció 3. Belpiaci intézkedések 4. Külpiaci szabályozás GOFR növények piacszabályozása a 1., 2., 4. típusú intézkedésekből épül fel.
Állattenyésztés
Rendszerváltás után Állattenyésztési ágazatok a mezőgazdasági visszaesés legnagyobb vesztesei Sertés, szarvasmarha és juhtenyésztés: legnagyobb visszaesés Baromfitenyésztésben kis mértékű 5% os visszaesés volt tapasztalható 2002 re Mára a baromfitenyésztés a legjelentősebb
Baromfi ágazat Állattenyésztés termékeinek Bruttó termeléséből való részesedése 1990 ben 24% 2002 ben 32% 2004 ben 39% Állatok állományának alakulása (millió egyed) 2002 2005 2008 Tyúkfélék 32,2 31,9 31,2 Liba 2,01 1,37 2,1 Kacsa 3,4 3,4 2,9 Pulyka 3,2 4,4 3,5
Sertéságazat 1999 ig az állattenyésztés meghatározó ágazata Folyamatosan csökkenő tendencia a kiszámíthatatlan piaci hatások miatt 2002 ben 5,1 millió egyed, 2008 ban már csak 3,4 millió egyed 2009 ben 3,1 millió egyed Kedvezőtlen kilátások a kocaállomány és vágósertés termelésében egyaránt Pozitívum a magas minőség (1993 ban EU minősítési rendszert vezettek be)
Szarvasmarha ágazat Vágómarha termelés fontos, exportorientált tevékenység volt Rendszerváltás utáni piaci és gazdasági változások kedvezőtlenül hatottak rá Hatékonysági és jövedelmezőségi problémák miatt hanyatlás következett be 2002 re 51% kal csökkent az állomány EU csatlakozás után kedvező hatással volt a húságazatot érintő támogatási rendszer Tehénállomány is folyamatosan csökkent 1990 ben még 630 ezer egyed 2002 ben már csak 362 ezer egyed 2009 re 312 ezer egyedre csökkent Tejtermelés: 2,8 milliárd literről 2002 re 2,1 milliárd literre csökkent, mely 2009 re 1.7 milliárd literig esett vissza
Juhtenyésztés Napjainkban sincsenek kihasználva a juhászatban rejlő lehetőségek Magyar juhállomány létszám és minősége elmarad a kívánatostól Állományunk 1982 óta, kisebb ingadozással, de csökkenést mutat, Anyajuh állomány 1990 ben 1313 ezer egyed, 2004 ben 1088 ezer egyed, 2009 ben már nem érte el az 1 millió egyedet
Állatállomány változása (decemberi állomány) ezer egyed
A tejágazat ökonómiai jellemzése
A faji sajátoss tosságok Későn érő állatfaj. Hosszú generációs intervallum. Egyet ellő állatfaj. Tömegtakarmány fogyasztó ágazat. Ingadozó termelés éven belüli ciklus. Napi termelés Speciális termék sajátos kitermelés és nehéz kezelhetőség
és s a belőlük k fakadó ökonómiai sajátoss tosságok Hosszú improduktív időszak. Magas beruházási igény. Hosszú megtérülési idő. Hozamérzékenység. Nehezen viseli el az ökológiai és ökonómiai változásokat hosszútáv! Tej: korlátozott szállíthatóság és eltarthatóság. Elsődleges cél a belső fogyasztás fedezése. A ciklusos termelés miatt minden évben tejfelesleg képződik levezetés problémája.
Tejpiaci jellemzők Kiszámíthatatlan az árak alakulása, mert ez a legrugalmatlanabb piac az élelmiszergazdaságban Egy tehénre jutó tejhozam következtében kevesebb tehénre van szükség Termelés alacsony jövedelmezőség miatt sok termelő feladni kényszerül az állattartást A tej termelői ára reálértékben csökken, és továbbra is kiszámíthatatlan
A világ tejtermelése
Világ tejtermelése 2008: 680 millió tonna 2018 ra (FAO, OECD becslés): 810 millió tonna (EU, India, USA, Kína részesedése: 60%) Nettó exportőrök: Ausztrália, Új Zéland, EU, USA, Argentína Nettó importőrök: Afrika, Ázsia
A világ tejtermelésével kapcsolatos megállapítások Csökkenő szarvasmarha létszám, ezen belül meghatározó mértékben csökkenő tejelőtehén létszám. Növekvő fajlagos hozamok, változatos kép Növekvő tejtermelés
Az EU és az USA tejtermelése forrás: AKI
A tejágazat világpiaci kilátásai 2007 2013 között A sajt és a teljes tejpor kereskedelmének bővülése; A sovány tejpor és vaj piacának stagnálása Az exportértékesítés továbbra is korlátozott; A világpiaci árak az időszak elején nőnek, majd csökkennek. Mérsékelt növekedés a termelésben
Tejpiac Tejkvóták kihasználtsága tovább romlik A piaci egyensúly visszaállításához különböző intézkedéseket vezettek be (exporttámogatás, intervenciók) Tej felvásárlási árak továbbra is alacsony szinten mozognak, ezért a termelés nem éri el a kvóta szintjét Tejtermékek, sajt, tejpor, vaj fogyasztása növekszik Sajttermék választék egyre bővül
A tejtermékek világpiaci árának alakulása
Világkereskedelem 4 legnagyobb exportőr (Új Zéland, Ausztrália, EU, USA) Ők a nemzetközi kereskedelem 70 % át bonyolítják le Globális sajttermelés 2/3 át az USA és EU adja EU ban: Németország, Franciaország, Hollandia és Olaszország képviselik a sajtgyártás jelentős részét Ők a világpiacra 1.8 millió tonna sajtot juttatnak, mely a világkereskedelem mintegy 9% a
SAJT Globális termelés 2/3 a: EU, USA Globális átlagos fogyasztás 3 kg/fő/év USA ban ez 15 kg EU 27 ben 16 kg (Mo. 8 kg) Legkiemelkedőbb Svájc, 22 kg/fő/év Az EU a sajt világkereskedelem 35% át adja Japán képviseli a globális sajt import 15% át Legnagyobb felvásárlók az ázsiai országok
VAJ India évi 4,3 millió tonna vajat termel, ezzel világelső EU a 2. helyen áll, évi 2 millió tonna termeléssel Világ átlagfogyasztás 1,5 kg/év EU ban ez 4 kg, Új Zélandon pedig 7 kg, Kína: 0,1 kg Világ legnagyobb exportőre Új Zéland, 50% os világpiaci részesedéssel
Az EU tejágazata
Emlékeztető: A CAP szabályozás Kvótarendszer 2015 ig (2008 ban kvótanövelés!) Ártámogatás Jövedelemtámogatás Intervenciós ár 20% Jövedelemtámogatás 2004 2007 között a történelmi kvótajogosultság alapján (kg) Jövedelemtámogatás 2007 decoupled cross compliance gazdákodóhoz/területhez kötött fenntartható fejlődés környezet termékminőség állatjólét
Az EU 15 tejágazatának főbb jellemzői 18 % át adja a mezőgazdaság bruttó termelési értékének. Mintegy 20 millió tejelő tehén. ~120 milliárd literes tejkvóta (ennek +15% val rendelkeznek az új tagállamok). 6200 kg/év/tehén fajlagos hozam. 300 kg átlagos fejenkénti éves tej és tejtermék fogyasztás. Egységes piaci szabályozás. Fő termelők: Franciaország, Németország, Egyesült Királyság.
Az EU 25 tejtermelése A teljes kvóta: 119,8 (2005/06)+ 18,5=138,3 mt 25% át Németország, 20% át Franciaország adja. Lengyelország egymaga adja a 2004 ben csatlakozott 10 tagállam tejtermelésének több mint felét.(a 4. helyet foglalja el a tagállamok sorrendjében) Magyarország 2 milliárd liter körüli tejtermelésével a 15. helyen áll a 25 tagállam között.
A kvótarendszer
Az EU 25 tejtermelése a csatlakozáskor skor (2004!) A kibővített EU tejtermelése a lakosság növekedéséhez hasonlóan körülbelül 20 %-kal, a tejkvóta 15 %-kal növekedett. Az EU-15-ben a tejtermelés 95, az EU-10-ben 72 %-át vásárolja fel a tejipar. Az EU-10-ben az egy tehénre jutó átlagos tejhozam 4 100 kilogramm, ami az EU-15 átlagos tehenenkénti tejhozamának hozzávetőleg kétharmadát teszi ki.
A termelés szerkezete Az Európai Unióban a 100 db marhánál is több állatot tartó telepek a dominánsak, a legtöbb szarvasmarha, vagyis az állatok több mint 52%-a ezeken a telepeken található. Ha az üzemek darabszámát nézzük, ezek a nagy létszámú telepek 13%-ot tesznek ki. A farmok átlagos tehénlétszáma 29. EU-10-ben a tejtermelés koncentrációja még ennél is alacsonyabb, az egy gazdaságra jutó tehénállomány mindössze 3 egyed.
A termelés szerkezete EU-15 megközelítőleg 20 millió egyedes tejelőtehén-állományának csupán egynegyedével (4,8 millió egyed) rendelkezik az EU-10, ahol a tehéntartó gazdaságok száma (1,5 millió) mégis több mint kétszeresével haladja meg az EU-15 tagországaiban található tehenészetek (730 ezer) számát.
Az 1 2 darab marhás telepeken az állatállomány mindössze 3% át tartják, mivel azonban rendkívül sok ilyen üzem található, a gazdaságok számát tekintve ezek 32% ot tesznek ki. Az állatállomány közel 25% át 50 99 darab marhás telepeken tartják, ezek közel 20% ot képviselnek az üzemek közt
Belső kereslet várhatóan nő a sajt és egyéb magasabb hozzáadott értékű tejtermékek iránt. Az ömlesztett tejtermékek termelése a támogatás és a piaci árcsökkenés következtében várhatóan visszaesik. Az export teljesítmény várhatóan visszaesik.
Bizottsági előrejelzés A sajt termelés és fogyasztás növekedése (meghaladja 2013 ban a 9 millió t t) várható, míg a vajtermelés és sovány tejpor előállítás volumene csökken. A sajtexport viszont csökkenhet, ha a 2005 ben indult trendnek megfelelően a belső fogyasztás növekedés meghaladja az termelés növekedését.
A csökkenő vajtermelés mellett a vajexport is csökken ennek oka részben a kisebb világpiaci igény, illetve az Új Zélandról és Ausztráliából generálódó egyre erősebb verseny.
Magyarország tejszektora
A szarvasmarha állomány változása Magyarországon (ezer db) 1600 1400 1200 1000 800 600 szarvasmarha-állomány ebből:tehén 400 200 0 1990. 1992. 1994. 1996. 1998. 2000. 2002.
Tejszektor 2000 2008 év Szarvasmarh a létszám 1000 db Ebből 2 évnél idősebb tejelő tehén 1000 db Tehéntej termelés Millió kg Tehéntej felvásárlás Millió kg Tehéntej felvásárlási ár /100 kg Tehéntej felvásárlási ár Ft/100 kg 2000. 805 376 2080,5 1686,2 24,2 63,0 2001. 783 355 2079,8 1674,0 26,7 68,5 2002. 770 350 2067,8 1736,0 26,7 64,8 2003. 766 362 1977,3 1636,8 28,2 71,4 2004. 723 363 1844,8 1544,9 25,9 62,9 2005. 721 347 1878,0 1495,7 24,8 64,3 2006. 700 326 1796,0 1296,8 24,4 63,8 2007. 710 322 1800,0 1434,8 28,7 72,7 2008. 695 324 863,0* Forrás:KSH * 2008 jan-júl
A szarvasmarha állomány és tejtermelés alakulása
A tejtermelés volumenének változása Magyarországon (millió liter) 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002.
Az ágazat jellemzői A mezőgazdaság bruttó termelési értékének 13% át, az állattenyésztés bruttó termelési értékének 30% át adja. Az 1990. évhez képest 2002 ben a bruttó termelési volumenindex mindössze annak 66% a. A fajlagos tejhozam sokáig alatta maradt az EU átlagnak (5722 liter) 1988 ban még 111% a volt az EGK átlagnak, 2005 ben azonban már ismét meghaladta azt (6300 kg) A megtermelt tej 98% a extra minőségű.
A 2 milliárd liter körüli tejtermelés mintegy 400 millió literrel meghaladja a belső igényt. A hazainál olcsóbb import tejtermékek megjelenésére kell számítani az EU piacán belül. A termelés visszafogásán kívül megoldást jelenthet a belső fogyasztás növekedése, mivel az egy főre jutó fogyasztás 160 kilogrammra csökkent
Az ágazat jellemzői a tej ára 1993 ig a tej hatósági áras termék volt (maximális árat határoztak meg rá a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéshez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson. 1993 tól bevezették a garantált árat: ez jövedelmet legfeljebb az átlagosnál lényegesen hatékonyabb termelők számára tartalmazott mértékét az adott évre kalkulált átlagos termelési költség 90% a körül határozták meg, 1998 tól az átlagos termelési színvonalon termelők önköltségének 70% át el nem érő minimum árként rögzítették, melyhez kvóta is társult.