3. A KISPESTI NAGYBOLDOGASSZONY FÔPLÉBÁNIA A késôbbi Kispest területe a XVIII. században a Grassalkovich család birtokába került. A család kihalása után Sina György bankár szerezte meg a birtokot, amit fia Simon eladott egy belga banknak, amely az 1860-as évek végén megkezdte a terület felparcellázását. Kispest község 1871-ben alakult meg (ekkor még hozzá tartozott Pestszentlôrinc, amely csak 1908-ban lett önálló községgé). Kispest gyorsan benépesült, 1880-ban már 1820 lakosa volt. Ettôl kezdve népszámlásról népszámlálásra azaz tízévenként több mint megkétszerezôdött a lakosság, sôt 1900 és 1910 között megháromszorozódott, azaz 9800-ról 30 200-ra nôtt. Eleinte a községben elég sok német és szlovák élt, és csak a lakosság kétharmada vallotta magát magyar anyanyelvûnek. A következô 30 évben a község teljesen elmagyarosodott. 1880-ban lakosság 86%-a katolikus volt, késôbb azonban egyre több egyéb vallású lakos települt be. Kispest 1921-ben rendezett tanácsú város lett. 1. sz. diagram (B. An.)
1026 KISPEST-PESTSZENTERZSÉBETI ESPERESKERÜLET 2. sz. diagram (B. An.) 3. sz. diagram (B. An.) 4. sz. diagram (B. An.)
3. A KISPESTI NAGYBOLDOGASSZONY FÔPLÉBÁNIA 1027 Kispest elsô lakosai a vecsési, soroksári vagy a kôbányai plébániák papjainak lelkigondozását vették igénybe. 1 A községgé alakulással Kispest egyházjogilag Peitler Antal váci püspök rendelkezése értelmében Soroksár filiája lett. A mai Jézus Szíve-templom helyén létesítették Kispest elsô temetôjét. 1873-ban készült az a kôbôl faragott feszület, amely ma is látható a templom délkeletre nézô oldalán. A kôkereszt mellett egy harangláb is volt, három haranggal. A hívek Kôbányára jártak templomba, az esküvôt, keresztelôt is ott tartották. Késôbb magánházat béreltek imaháznak. 1876-ban a községi képviselôtestület tagjaiból állítottak fel egy templomépítô bizottságot. Az elnökévé Breznay Béla teológiai egyetemi tanárt választották meg. 1877-ben kezdték a templomot építeni. Ez a templom egy 12 7,5 m-es vakolatlan épület volt, a mai templom tornyának és kórusának a helyén. Benne oltár, melyet a Mátyás-templomból selejteztek ki, továbbá a szószék és öt pad. A kistemplom elkészülte után a legnagyobb hiányt az jelentette, hogy a községnek nem volt papja. A kispesti hívek kérésére Peitler Antal püspök 1883 júliusában Ribényi Antal kiskunfélegyházi káplánt helyezte Kispestre. A fôpásztor feltétele az volt, hogy évi 600 forint járandósággal kell gondoskodniuk a leendô lelkészség fenntartásáról. Az új lelkészt eredetileg Zsatkó Antalnak hívták és a Trencsén megyei Ribény községben (ma Rybany Szlovákia) született 1850. május 28-án. A lelkészség területe Kispestre és Pestszentlôrincre terjedt ki. 1883-ban megindult az önálló anyakönyvvezetés is. Ribényi azonnal templomépítô bizottságot szervezett, és befejezte a kistemplom építését. 1884. május 21-én került sor a kistemplom megáldására. 1884-ben Ribényi a hívek támogatásával lelkészlakot is építtetett (a mai plébániának a templom felé esô része). Kispest lakossága rendkívül gyorsan nôtt. A régi templom szûknek bizonyult. A lelkész ezért 1887-ben Templomépítô Egyletet alapított, és minden alkalmat felhasznált, hogy célját megvalósíthassa. 1889. január 30-án Habsburg Rudolf, az Osztrák Magyar Monarchia trónörököse öngyilkos lett Meyerlingben. Ribényi hamarosan akcióba lépett. A tragédia elsô évfordulóján, 1890. február elején jelent meg Memorandum címmel felhívása az egész nemzethez. Építsenek templomot az elhunyt trónörökös emlékére és Isten dicsôségére. Ennek a templomnak a helye pedig Kispesten legyen. Az építési összeget közadakozásból lehetne elôteremteni. 1890. november 9-én tárgyalták meg a fogadalmi templom gondolatát, melyet lelkesen fogadtak. Schuster Konstantin váci megyéspüspököt kérték fel a mozgalom védnökének. A fôpásztor elfogadta a tisztet azzal a feltétellel, hogy a bizottság szerezze meg a királyi család hozzájárulását az emléktemplom építéséhez. Ô maga pedig 1000 forintot adományozott a templomépítés céljára, hangsúlyozva, hogy ezt és a következô adományokat a váci káptalan kezelje. 1891. január 10-én érkezett meg Ferenc József válasza a kispesti templomépítô bizottság kérelmére, amelyben engedélyezte, hogy a Kispesten építendô római katolikus templom néhai Rudolf trónörökös fôherceg Ô császári és királyi Fenségének emlékére emeltessék. Ennek megfelelôen a Templomépítô Egylet nevét Kispesti Rudolf Fogadalmi Templomépítô Egyesületre változtatták. A kispestiek rengeteg gyûjtôívet nyomtattak és adtak postára, de jóval kevesebb adomány érkezett, mint amire az egylet számított. Ribényi Antal azt szerette volna, ha a fogadalmi templom a millenniumra elkészül. Hamarosan rá kellett ébrednie, hogy a gyûjtések nem tudják biztosítani a szükséges 1 A fôplébánia történetének fô forrása: HEGEDÛS LÁSZLÓ: A kispesti fôplébánia centenáriuma. Budapest 2004., továbbá a Kispesti Nagyboldogasszony Fôplébánia Honlapja, www.nagyboldogasszony.plebania.net
1028 KISPEST-PESTSZENTERZSÉBETI ESPERESKERÜLET 1. kép. Kispesti Nagyboldogasszony-templom (V. T.) anyagi fedezetet. Más támogatók és újabb pénzforrás után kell néznie. Wekerle Sándor miniszterelnök elvállalta a kispesti Rudolf fogadalmi templom építésére alakult országos bizottság világi elnöki tisztet. Hitvese pedig a fôvédnöknô lett. Wekerle közbenjárására 1894-ben megérkezett az elsô jelentôs pénzügyi támogatás. A Vallásés Közoktatási Minisztérium utalt ki 10 000 forintot a vallásalapból. Nemsokára a fiatal lelkésznek egy új ötlete támadt. Múzeumot akart létesíteni egyházi régiségek számára. A váci püspök engedélyével, saját költségén Rómába utazott. A Lateráni Múzeumban ekkor indult meg a misszionáriusok összegyûjtött anyagának a rendezése. Ribényi elhatározta, hogy Magyarországon is rendez ilyen néprajzi kiállítást, és bevételét a templom építésére fogja fordítani. A Hitterjesztés Kongregációjától szerzett információk alapján kapcsolatba lépett a távoli népek használati eszközeinek gyûjtôivel és a világ különbözô országaiban mûködô misszionáriusokkal. A vásárlásra a kispesti templomépítôk adtak megbízást. 5000 tárgy szerepelt a kiállításon. A valóságban ennél is több néprajzi tárgy érkezett az országba a Föld minden tájáról. Az országos bizottság elnöksége Jankó Jánost, a jeles néprajztudóst, a Nemzeti Múzeum etnográfiai osztályának vezetôjét bízta meg a kiállítás rendezésével, amelynek színhelye a Nemzeti Múzeum elôcsarnoka volt. A kiállítást Rudolf trónörökös özvegye, Stefánia fôhercegnô nyitotta meg 1896. június 7-én. Ferenc József maga is megtekintette a kiállítást. Az etnográfiai gyûjtemény a Nemzeti Múzeum tulajdonába került. Késôbb a Néprajzi Múzeum vette meg. A pénzügyminiszter engedélyezte tárgysorsjáték rendezését is. A harmadik nagy kezdeményezést 1896. május 18-án határozta el a templomépítô bizottság: Rudolf Emlékalbumot fognak kiadni, és annak bevételébôl is növelik a templomépítés alapját. Cziklay Lajos hírlapíró volt e nagyszabású kiadvány szerkesztôje. Az uralkodócsalád tagjaitól, közel 200 írótól és 50 festômûvésztôl gyûjtötte össze mindazt, ami ebbe az albumba bekerült. 2 Az a nagy lendület, amellyel a templomépítôk a millennium évében dolgoztak, egyre inkább alábbhagyott. Elfogytak az ötletek. Ribényi szerette volna az építést elkezdeni, de a püspök ragaszkodott ahhoz, hogy az építési engedélyt csak akkor adja meg, ha az építési összeg az utolsó fillérig együtt lesz. A királyné halála alkalmából újra gyûjtést kezdeményezett a kispesti lelkész. És ez eredményesebb volt, mint amikor Rudolf trónörökösre hivatkozva gyûjtöttek. Közben tervezgették az új templom helyét és rajzoltatták a templomterveket. Miután az egyházközségi bizottság szavatosságot vállalt a hiányzó összegek elôteremtésére, a váci püspök 1902-ben jóváhagyta, hogy Hoffhauser Antal mûépítész tervéhez árajánlati versenytárgyalást hirdessenek. Az építés vezetésével a ter- 2 Ez lett a Rudolf Emlék-Album. Szerk.: CZIKLAY Lajos. Budapest 1897.
3. A KISPESTI NAGYBOLDOGASSZONY FÔPLÉBÁNIA 1029 vezôt bízzák meg. 1903-ban végre megjött Csáky Károly Emmánuel váci püspök várva várt engedélye, hogy a templom építését el lehet kezdeni. A templom alapkôletétele 1903. június 7-én volt. A hat tagból álló ellenôrzô tanács beosztás szerint mindennap megjelent az építkezésnél, hogy a haladást és az anyagfelhasználást felülvizsgálja. Nem kerülte el semmi a figyelmüket. Három hónap múlva, szeptember 22-én már újabb esemény következett: a bokrétaünnep. A templomszentelés ünnepét október 23-ára tûzték ki. Ekkor érkeztek a harangok is Gyôrbôl: a Szent Rudolf (942 kg), a Szent István (482 kg), a Szent Imre (292 kg) és a Boldogasszony (55 kg). A püspök gyengélkedése miatt nem tudott eljönni, ezért a ceglédi esperest, Horváth Józsefet küldte a templom megáldására, amelynek patrónusa Szent Rudolf lett. A kistemplomból megmaradt a már nagyon régi, Mátyás-templomból származó oltár. Ez egy barokk stílusú oltár volt, hat gazdagon díszített oszloppal és oltárképpel. A mintegy 3,5 m magas építményt a hívek adományából még 1892 elôtt renoválták, és így sokáig tudták használni. 1906-ban állítottak fel két mellékoltárt, amelyek a templomban ma is láthatók. Az egyik a Szent Család oltára, a másik a Szent Antal-oltár. Az új fôoltárt 1907-ben készítették el egy magát megnevezni nem kívánó család adományából. A gótikus szárnyas oltárt tiroli mesterek faragták, amit 1955-ben a galgamácsai templomnak ajándékoztak, és ma is ott látható. Az istentiszteleteken eleinte a kistemplomból való harmónium szolgált az énekek kíséretére. 1906-ban a fôváros adományából tudtak egy orgonát építtetni. 1910. február 7-én tragikus hirtelenséggel 60 éves korában meghalt Ribényi Antal. A templomépítô lelkészt az általa épített templomban temették el. A váci püspök Drexler Antal dunaharaszti plébánost nevezte ki utódjául, aki Soroksáron született 1868. november 28-án. Az új plébános nagyon agilis, rendszeretô és az anyagi javakban nagy jártassággal rendelkezô ember volt. 1910. augusztus 31-én megérkezett a váci püspök dekrétuma, amely a kispesti lelkészséget a mai napon plébániai rangra emelte. A plébániaépület mai formáját egy nagyobb átépítésnek és bôvítésnek köszönheti. A Ribényi által épített lelkészlakást az új plébános mindjárt a kinevezése után tataroztatta, és a tetejét kijavíttatta. Mivel Kispest lakossága a megelôzô évtizedben megháromszorozódott, és 1910-ben már a katolikusok száma 22 000 lelket is meghaladta, két segédlelkészre volt szükség. Ezért a kis plébániát ki kellett bôvíteni. A plébánia átalakításának költségeire a megyés fôpásztor 10 000 koronát adományozott. Az átépítés 1913. augusztus 17-én fejezôdött be. A plébánia épületéhez csatlakozó üzletsort a plébános saját költségén építtette meg a Fô utca és a Sárkány utca (a mai Ady Endre út) frontján Az üzletsor építése 1914-re készült el. Két évre rá a plébános eladta az egyházközségnek az üzletsor haszonélvezeti jogát, az építési költség megtérítése ellenében. Az üzlethelységek bérbeadásából származó bevétel ezentúl az egyházközséget illette. A Katolikus Kör újjáélesztésével 1913-ban kísérletet tettek a kispesti katolikus életnek erôsebb lendületet adni. Két évre rá sikerült a Katolikus Kör épületét megvenni, és így az a község vallási életének serkentôjévé válhatott. 1916-ban a prépost-plébános kedvezôtlen egészségi állapota miatt hosszabb szabadságra ment. Helyettesítésével a püspök Rehák Mátyás káplánt bízta meg. 1918. december 22-én került sor arra a képviselô-testületi ülésre, melyen bejelentették, hogy a hivatalban levô plébános egészségi okokból a plébánia vezetésérôl lemondott. Drexler Antal nyugdíjba vonulása után Csáky Károly Emmánuel váci püspök Merva Imre kiskundorozsmai káplánt helyezte Kispestre adminisztrátori, majd plébánosi minô-
1030 KISPEST-PESTSZENTERZSÉBETI ESPERESKERÜLET ségben. Az új plébános 1878. augusztus 6-án született Rákoscsabán. Lelkipásztori munkásságát egyik késôbbi utóda így jellemezte: nagyon szerették a hívek, különösen a szegények. Minden nehézségen gyôzedelmeskedett a jósága, és soha nem mondott rosszat munkatársairól. Az elsô világború idején, majd az utána következô években érthetôen elôtérbe került a Karitász tevékenység. 1914 végén megszervezték a Szent Alajos Segítô Egyesületet, amelynek célja a hadba vonult férfiak családjának, valamint a rokkantaknak és a hadiárváknak segítése volt. Eleinte úgy mûködött, mint a Budai Szent Alajos Segítô Egyesület fiókja. 1916-ban mint önálló egyesület folytatta munkáját. Szent Alajos kispesti társulata egy fiúotthon létesítését határozta el, amire a pénzt is sikerült összegyûjtenie. 1924. december 3-án nyitotta meg a Fiúotthont Hanauer Á. István váci megyéspüspök. 85 árva gyermeket neveltek benne, amit 1945 után államosítottak, Trefort Ágoston Kollégium, majd 2004-ben Kisfaludy Károly Kollégium lett. Vezetésével a Marista Testvéreket (a francia alapítású Mária Iskolatestvérek tanító rendjét) bízták meg. Ezek a szerzetesek irányították a Fiúotthont mindaddig, amíg a Vörös Hadsereg közeledtével a IX. kerületben lévô házukba nem költöztek. 1924-ben nyitották meg a régi városi kislakások egyik épületében a szegényházat. 1934-ben a város a szegényház kezelését az Egri Norma szerinti szegénygondozásra Kispestre hívott Ferences Szegénygondozó Nôvérekre bízta. Három lakást alakítottak át, és nemcsak betegszobáik voltak, hanem társalgó és könyvtárszoba is. 1939-ben már 65 személyt gondoztak, és 16 helyiségük volt. A Magyar (Egri) Norma szerinti szegénygondozást P. Oslay Oszvald egri ferences házfônök vezette be 1934-ben Kispesten a koldulás megakadályozására. Ez a rendszer a hatóság, az egyházközségek és a társadalom hármas összefogására épült, és a szegények testi-lelki gondozását szolgálta. Abban különbözött a szegényházi gondozástól, hogy meghagyta a szegényeket saját otthonaikban. A gondozás költségeit azonban a társadalom adta össze havi koldusváltsággal. A gondozás módját a Szegényügyi Bizottság állapította meg, a végrehajtás pedig a gondozó nôvérek feladata volt. A gondozottak legmagasabb száma 220 volt. A társadalmi gyûjtés eredménye a Norma 6 éves munkája alatt 130 000 pengô volt. Az elsô világháború templomunk harangjait sem kímélte: kettôt elvittek, hogy ágyút öntsenek belôlük. A második világháború idején is vittek el belôlük, mert napjainkra az eredeti harangokból csak a 150 kg súlyú lélekharang maradt meg. A hiányzó harangok pótlására 1921-tôl kezdték a pénzt és az ércet gyûjteni, míg végre a nagyharang és a középsô harang 1929-re elkészült. A Jézus Szíve-nagyharang 1400 kg-os. A középsô, a Mindenszentek-harang 280 kg-os. A negyedik harang helye üres. A harangszentelés 1929. június 16-án volt. Az orgona kicserélése is nagyon idôszerû volt. Az 1904-ben felépült templomba 1906-ban ajándékozott egy orgonát a Városi Tanács, 3 majd a következô évben a plébánia egy állást is biztosított az orgona fújtatására. Az orgona talán használt lehetett, mivel két évtized múlva már mûködésképtelen állapotban volt, ezért megbízták Sugár Viktort, a Mátyás-templom orgonamûvészét egy új orgona megtervezésével. 4 A 24 regiszteres új hangszer 1927-ben készült el a Rieger-orgonagyár 3 EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti templomok orgonái. A Kispest-Szentlôrinczi Római Katolikus Egyháztanács 1906. nov. 23-i ülésének jegyzôkönyve szerint. 4 EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti templomok orgonái. Új orgona Kispesten. = Katolikus Kántor 1927. okt. nov. XV. évf. 10 11. sz. 219. o.
3. A KISPESTI NAGYBOLDOGASSZONY FÔPLÉBÁNIA 1031 2256-os számú opuszaként. 5 A hangszer pneumatikus táskaládás rendszerben épült két szabad kombinációval. Az elkövetkezô évtizedekben kisebb javítások és sípsorcserék történtek az orgonán. Kispest rohamos fejlôdése következtében a Szent Rudolf titulusú plébánia mamutplébániává nôtte ki magát, ezért fel kellett osztani. 1920-ban a község lakossága 51 000 fô volt, ebbôl 37 000 katolikus. Elôször az 1908-ban építeni kezdett állami Wekerle-munkástelep vált önálló lelkészséggé 1924-ben. Ezzel a város Határ út Nagykôrösi út Bercsényi u. Ady Endre út által határolt területe kikerült a fôplébánia lelkipásztori gondozása alól. Az 1935 1940 között épült Jézus Szíve-templom, amelyet 1939-tôl 1950-ig jezsuita atyák láttak el, és ezáltal tehermentesítették a fôplébánia papjait, csak 1979-ben lett önálló plébánia. 1936-ban az Újtemetôben lévô fakereszt helyére kôkereszt került, és a Szent Rudolftemplom kórusa alatt elkészült a mûvészi kivitelû vasrács. 1939-ben Sándor Béla tanár végezte el a templomunk belsô újrafestését. 1940-tôl jelent meg a három plébánia hitbuzgalmi havi lapja, a Kispesti Katholikus Élet, amely a plébániák hitéletéleti eseményeirôl adott tudósítást. Sorra alakultak a plébánián a különféle egyesületek: a Tisztviselôk Mária Kongregációja (1913), a Családok Jézus Szíve Szövetsége (1922), a Kispesti Úrinôk Mária Kongregációja (1927), a Kispesti Katolikus Legényegylet (1935), a Katolikus Népszövetség (1935), Katolikus Akció Ifjúsági szervezete (1940), a Sajtóhölgybizottság (1942). Mûködött Oltáregyesület is. 1920-ban alakult meg a 301-es Kazinczy Cserkészcsapat. XII. Pius pápa 1942. október 31-én ajánlotta fel a második világháború borzalmaitól szenvedô világot a Szûzanya Szeplôtelen Szívének. Kispest városa is követte a példát, és 1943. március 28-án Nagyasszonyunk, a Világ Királynôje Szeplôtelen Szívének oltalmába ajánlotta lakóit. Március 19-én Kispest három katolikus templomában kilenceddel kezdôdött a felajánlásra való elôkészület. A felajánlást március 28-án, vasárnap délután egyházi részrôl Merva Imre prépost-plébános végezte, aki XII. Pius pápa felajánló imáját mondta el. A város részérôl Molnár József polgármester mondott felajánló imát. Az ünnepélyes felajánlás után egy esztendôvel a Katolikus Népszövetség kezdeményezésére márványtáblát helyeztek el a templom szentély felôli oldalán a következô felirattal: JÉZUS ÉS SZÛZ MÁRIA SZEPLÔTELEN SZÍVÉNEK OLTALMÁBA AJÁNLOTTA MAGÁT KIS- PEST VÁROSA 1943. MÁRCIUS 28-ÁN. SZÛZ MÁRIA A VILÁGNAK KIRÁLYNÉJA ÉS ÚRNÔ- JE KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK! 1943. május 10-én Pétery József a néhány hónapja beiktatott új váci megyéspüspök 1223 hívôt bérmált Kispesten. 1943 január hónapjában Árpád-házi Margit szentté avatását ünnepelte az ország. Az akkor alakult templomi énekkar Szent Margit nevét vette fel. 1944 ôszén és 1945 elején, a nyilas zsidóüldözés idején Tomori János kispesti káplán mentette meg a híres operaénekes, Székely Mihály életét, akit elôször a plébánián, majd a templom tornyában bújtatott. Tomori János neve fel van terjesztve a jeruzsálemi Jad Vasembe is, ahol nyilvántartják az üldözöttek megmentôit. Merva Imre plébános 1945. február 20-án meghalt. Pétery József váci püspök Nagy Gyula káplánt bízta meg az elárvult plébánia adminisztrálásával. 1945. április 22-én Varga Remig József csongrádi plébánost nevezte ki a püspök kispesti plébánosnak. Az új lelkipásztor Gyôrött született 1900. február 21-én. 1945 áprilisában jött Kispestre bemutat- 5 EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti templomok orgonái., SOLYMOSI Ferenc: A Rieger-orgonagyár és opuszjegyzéke I. = Magyar Egyházzene 2000/2001. VIII. évf. 1. sz. 126. o.
1032 KISPEST-PESTSZENTERZSÉBETI ESPERESKERÜLET 2. kép. Kispesti Nagyboldogasszony-templom belülrôl (V. T.) kozó látogatásra. De nemsokára megérkezett a hír, hogy innen hazatérôben elfogták, és börtönbe vetették. Hetvennapi szenvedés után szabadult ki, miután ártatlansága kiderült. 1945. július 7-én meg is érkezett Kispestre, és azonnal bemutatta elsô szentmiséjét. 1946-tól kezdve Kispesten is felszámolták a katolikus szervezeteket és egyesületeket. A plébánián kívül az egyházközség tulajdonában lévô összes ingatlant államosították, a plébánost 1949 elején Kistarcsára vitték internálótáborba, ahonnan 1953-ban szabadult. A börtönévek után Vác-Hétkápolna lelkésze lett. 1960-ban ment nyugdíjba. 1990. május 28-án halt meg. Elhurcolása után Horváth József káplán vezette tovább a kispesti plébánia ügyeit. Nemsokára ôt is letartóztatták és Kistarcsára vitték. Horváth József letartóztatása után Sólyom Sándor káplánra bízta a püspök a kispesti fôplébánia vezetését. Bakos Kálmán 1952-ben került a kispesti fôplébániára. 1913-ban született Kerekegyházán. Vidám, humoros embernek ismerték, aki engedte káplánjait dolgozni. Abban az idôben még három káplánja volt. Az új plébános feladatának érezte a második világháborúban megsérült templom felújítását és belsô festését. 1953-ban elkészült a Lourdes-i barlang. A templom kifestésére 1955-ben került sor. Sárossy Béla festômûvész a Szûzanya és az Úr Jézus életébôl vett jelenetekkel festette tele a templomot. 1955-ben készült el az új fehérmárvány oltár Árkai István építész tervei alapján. Az eredeti gótikus faoltár, amely hasonló volt a mellékoltárokhoz, mint említettük, a galgamácsai templomba került. 1955. november 13-án Kovács Vince váci püspök, apostoli kormányzó áldotta meg a belsôleg megújult templomot. Ekkor lett pápai engedéllyel a Szent Rudolf fogadalmi templomból kispesti Nagyboldogasszony-templom. A búcsúja ezután nem október 17-én, hanem augusztus 15-én, Mária Mennybevitelének ünnepén van. 1958-ban a templom szenteket ábrázoló színes üvegablakai is elkészültek. 1959-ben került az oltárra Szappanos Béla esztergomi egyházmegyés szobrászmûvész atyának 230 cm-es márvány Szûzanya-szobra. 1961-ben újabb alkotással gyarapodott a templom: Jálics Ernô szobrászmûvész Szent Rita-szobrával. 1975. január 21-én váratlanul meghalt Bakos Kálmán prépost-plébános. Ezután öt hónapig Nagy András káplán intézte a plébánia ügyeit, amíg Endrey Mihály váci püspök Balassay József Wekerle-telepi plébánost, a Budapest-alsó esperesi kerület esperesét és pálmonostori címzetes apátot helyezte a Kispesti Nagyboldogasszony Fôplébániára. Ô Törincsen (ma Szlovákia) született 1914. november 16-án. A plébánia épületét fel kellett újítani, mielôtt az új plébános be tudott költözni. A plébánia felújítása 1977. november 20-ára készült el. 1978-ban kezdte el az új plébános a II. Vatikáni Zsinat rendelkezéseinek megfelelôen a templom belsô átrendezését. Ebben az évben készül el az új liturgikus tér: a régi fôoltár elôtti márványburkolás tardosi vörös és süttôi fehér már-
3. A KISPESTI NAGYBOLDOGASSZONY FÔPLÉBÁNIA 1033 ványból, továbbá a szembemisézô oltár. Tervezôje Bozó Gyula festômûvész, kivitelezôje pedig Máriahegyi János szobrászmûvész volt. Ebben az évben történt a kis kápolna hitoktatási teremmé való átalakítása és zárttá tétele, hogy fûthetô legyen. 1979-ben a templom fûtését oldották meg. Bánk József c. érsek, váci püspök 1979. december 2-i hatállyal a Jézus Szíve lelkészséget plébánia rangra emelte. Az Ady Endre út Kossuth Lajos u. Nagykôrösi út Hofherr Albert u. Katona József u. Méta u. által határolt terület ettôl kezdve a Jézus Szíve plébániához tartozik. Ennek következtében végleg kialakultak a fôplébánia határai: Határ út Ferihegyi repülôtérre vezetô gyorsforgalmi út Küllô u. Malomkô u. Vasút u. Lajosmizsei vasútvonal Ady Endre út Kossuth Lajos u. Nagykôrösi út Rákóczi u. Ady Endre út. Kispest központjában 1977 1986 között felépült a panelházakból álló lakótelep. A régi családi házakat szanálták, és helyükre tízemeletes házak épültek. Az ott lakó kispestieknek el kellett költözniük más kerületekbe, ahol lakótelepi lakásokat kaptak. Az új lakásokba elsôsorban sokgyermekes családok költöztek egyéb kerületekbôl. Kispest lakosságának és a fôplébánia híveinek nagy része néhány év alatt teljesen kicserélôdött. Ez lelkipásztori szempontból is sok nehézséget jelentett, hiszen a Kispestre költözött új lakók évekig tájékozódtak, míg eltaláltak a templomba. 1980 1982-ben ismét nagy munkálatokba kezdett az egyházközség: ekkor történt a templom szentélyének, diadalívének és hajójának újrafestése, valamint a mozaikképek készítése. Ezt Bozó Gyula festômûvész végezte. Felújították a templom villamos hálózatát is. Elkészült a kor színvonalának megfelelô belsô világítás az oldalsó falikarokkal. Új stációs képekkel is gazdagodott a templom. 1982 karácsonyára elkészült márványból az Ige Trónusa is. A padok közötti részt tardosi vörös márvánnyal és süttôi fehér márványnyal borították, a padok üléseit kárpitozták, a Magyar Szentek oltárának szobrait restaurálták. Balassay József 1983-ban nyugdíjazását kérte. Nyugdíjasként a Kútvölgyi engesztelô kápolnában végez kisegítô szolgálatot. A kispesti templomban mondta 1988-ban aranymiséjét, 1993-ban a vasmiséjét, 1998-ban pedig a gyémántmiséjét (2010 októberében hunyt el 96 éves korában). Bánk József 1983-ban Hegedûs László abonyi c. esperes-plébánost helyezte a Kispesti Nagyboldogasszony Fôplébániára. Az új plébános Debrecenben született 1931. augusztus 16-án. Vácott 1955. június 19-én szentelték pappá. 1966 1974-ig káplánként a kispesti fôplébánián mûködött. 1983. szeptember 24-én ünnepelte a lelkészség 100 éves évfordulóját. A kispesti papok koncelebráltak Ákos Géza püspöki helynökkel. 1984. március 24-én ismét felajánlották Kispest városát a Szûzanya Szeplôtelen Szívének. 1985-ben megérkezett Fatimából a templomban látható Szûzanya-szobor is. Ebben az évben készült a harangok villamosítása és automatikus programozása is. Szeptember 29-én Bánk József 132 fiatalt bérmált. 1986-ban sikerült rendbe tenni a 102 éves plébániaépület külsejét, amely nagyon megviselt állapotban volt. 1987-ben az Ady Endre út és a Kisfaludy utca sarkán levô raktárt hittanteremnek rendezték be. 1988 a zarándoklatok éve volt. Áprilisban Rómába zarándokoltak a kispesti hívek a Szent István jubileumi év alkalmából. Júniusban részt vettek az ausztriai Darázsfalván tartott pápai misén. Szeptemberben pedig lengyelországi zarándokúton voltak. A következô évben Fatimába szerveztek zarándoklatot, de meglátogatták az útba esô búcsújáró helyeket is (Lourdes, Compostella).
1034 KISPEST-PESTSZENTERZSÉBETI ESPERESKERÜLET 1989-ben az iskolákban is elkezdôdhetett a hitoktatás. Hét iskolában tartunk hittant: 160 gyermek jár iskolai, 450 pedig templomi hittanra. Újra megalakult a 301-es Kazinczy Cserkészcsapat is. A plébánia üzletsori részében felszabaduló lakást közösségi teremmé alakították át. Három közösségi termet alakítottak itt ki: a Kaszap István, a Goretti Mária és a Jézus Szíve Termeket. A következô évben rendezték be a közösségi Don Bosco Termet. 1990-ben indult útjára A Kispesti Nagyboldogasszony Templom Hírei címû plébániai újságunk. A mintegy 1000 példányban megjelenô programfüzetet, amelynek a mai címe Boldogasszony, elsô vasárnapokon a szentmisék végén a ministránsok adják a hívek kezébe. A Szent Ignác Egyetemi Kollégium 1991. április 19-én nyílt meg plébániánk területén, amely a jezsuiták vezetése alatt áll. 1991. december végén a taizéi találkozó alkalmából a kispesti hívek 600 fiatalt fogadtak és láttak vendégül. 1992-ben került sor a Reménység Ökumenikus Keresztény Iskola alapítására. Az iskolát fenntartó alapítvány kuratóriumában a katolikus, református, evangélikus és a baptista egyház, továbbá az Önkormányzat képviselôi foglalnak helyet. Az iskola a kerület legrégibb oktatási épületében mûködik, a Petôfi utca 56. sz. alatt. 1993. május 30-i hatállyal a Szentszék rendelkezése alapján befejezôdött a magyarországi egyházmegyék rendezése: a kispesti három plébánia a Váci Egyházmegyébôl átkerült az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegyébe, annak Kispest-Pestszenterzsébeti Espereskerületébe. A plébánia mai határai a következôk: Határ út Ferihegyi repülôtérre vezetô gyorsforgalmi út Alsó erdôsor u. Küllô u. Malomkô u. Kártoló u. Lajosmizsei vasút Ady Endre út (páros oldal) Kossuth L. u. Nagykôrösi út Rákóczi u. Ady Endre út (páros oldal). 6 Nagy kitüntetés volt a kispesti plébánia számára, hogy a fatimai Szûzanya vándorszobra, amely bejárta Magyarország minden egyházmegyéjét, az esztergomi bazilika és a Mátyás-templom után 1994 szeptemberében a kispesti templom vendége volt. A képviselô-testület 1995. novemberi ülésén elhatározta, hogy Templomunk Centenáriuma Alapítványt létesít, amelynek célja: a Nagyboldogasszony-templom külsô felújítása felszentelésének 100. évfordulójára, továbbá a templom 1927-ben épített orgonájának rendbetétele. Az 1990-es évekre annyira rossz állapotba került az orgona, hogy újjáépítése elodázhatatlanná vált, mivel már zavarta a liturgikus áhítatot. Ezúttal is a Mátyás-templom orgonamûvészét, Hock Bertalant bízták meg az orgona felmérésével és az új tervek kidolgozásával. Hock Bertalan a régi orgonaházba új csúszkaládás szerkezetet tervezett, és a régi orgona 27 regiszterének megtartásával 38 regiszteresre bôvítette a hangszert. A több mint 11 millióba kerülô orgonaépítési munkálatok 5 évig tartottak. A kivitelezést a taksonyi Varga László orgonaépítô-mester cége végezte. Az orgona a francia romantikus színdús stílusideált követi. A megújult orgonát 2001. február 25-én Beer Miklós esztergomi segédpüspök áldotta meg. 7 1999-ben készült el a torony külsô restaurálása. Már évek óta tervezték a hiányzó dombormû elhelyezését a fôhomlokzatra. A dombormû mûvészi kivitelezésével Benedek György Munkácsy-díjas szobrászmûvészt bízták meg. A dombormû azt a jelenetet ábrázolja, amikor Szent István király országunkat a Boldogasszony oltalmába ajánlja. Alatta az ajtó fölött pedig a két életfa között Mária látható. A templom búcsúján, 2000. augusztus 15-én áldotta meg Spányi Antal esztergomi segédpüspök, általános érseki 6 Schem. 2007. 435. o. 7 EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti templomok orgonái. Hock Bertalan és Varga László tájékoztatása szerint.
3. A KISPESTI NAGYBOLDOGASSZONY FÔPLÉBÁNIA 1035 helynök a dombormûvet. 2001-ben készült el a két oldalbejárati ajtó fölötti kisdombormû: az Angyali üdvözlet és a Fájdalmas Anya. Ezeknek alkotója is Benedek György volt. 2002-ben tovább folyt a templom külsô felújítása. A templomban videóval összeépített térfigyelô rendszer létesült. A külsejében is megújult templom díszkivilágítása a XIX. kerületi Önkormányzat ajándéka volt 2002 karácsonyára. A 2003. évben történt meg a plébánia teljes külsô tatarozása. A munkálatok végeztével egységes színezetet kapott a plébánia a templommal. 2003. augusztus 15-én, a templombúcsú ünnepén nyitotta meg Paskai László bíboros ny. érsek, a templom jubileumi évét. Októberben a plébánia tagjai a szlovákiai Ribénybe látogattak, ahol a templomépítô elsô plébános született. A jubileum lelki elôkészítését szolgálta a 2004. március 28. és április 4. között tartott Kispesti Misszió, melyet a Manréza Spirituális Centrum munkatársai tartottak. Május 22-én a hívek részt vettek a Népek Mariazelli Zarándoklatán. A jubileumra való elôkészület idején, 1995 és 2004 között az orgona felújítására 11 351 000 forintot, a templom felújítására 37 598 000 Ft-ot, a plébánia külsô és belsô felújítására 13 355 000 forintot, összesen 62 304 000 forintot költött a plébánia. Ebbôl a hívek adománya tíz év alatt 27 482 000 forint volt, a fôegyházmegye támogatása 13 300 000 forint, a Templomunk Centenáriuma Alapítványból 3 602 000 forint, a Kulturális Örökség Minisztériuma és Képzômûvészeti Lektorátus támogatása 4 300 000 forint, önkormányzati támogatás 13 620 000 forint. A templom akadálymentesítése 2007-ben készült el, hogy a mozgássérültek is könynyen bemehessenek a templomba. A fôplébánia jelenlegi esperes-plébánosa Hegedûs László pápai káplán, protonotárius, kanonok. Kisegítô lelkész Juhász Csaba, diakónus Kovács János. Ma az egyházközség területén a lakososok száma 35 000, ebbôl kb. 20 000 katolikus. 8 5. sz. diagram (K. L.) 8 Kispest lakosságának anyanyelvi, nemzetiségi és felekezeti megoszlását napjainkban lásd az 5 6. diagramon.
1036 KISPEST-PESTSZENTERZSÉBETI ESPERESKERÜLET 6. sz. diagram (K. L.) A plébánián a rendszerváltás után élénk közösségi élet alakult ki. Az egyes közösségek a plébániához csatlakozó négy közösségi teremben jönnek össze. A templom Szent Margit Kórusa 1943-ban alakult. Ifjúsági gitáros énekkar is mûködik a templomban. A mintegy 30 fônyi ministránscsapat Krisztus Királyról kapta nevét. A plébánia Karitász szervezete 1990 óta mûködik. A Kispesti Kolping Család Egyesület 1996-ban alakult. A Rózsafüzér Társulatnak többnyire idôsebbek a tagjai. A kispesti Mária Légió 1990-ben szervezôdött. Mûködik a Magnificat Kismama Klub, amely 1997-tôl Baba-Mama Klub nevet veszi fel, és a Keresztény Családok Beszélgetnek. A családcsoportok minden hónap második vasárnapján, délután jönnek össze. A 301. sz. Kazinczy Cserkészcsapat 1920-tól 1948-ig, a magyar cserkészmozgalom betiltásáig mûködött, 1989-ben alakult meg újra. Más misézôhelyek és iskolák a plébánia területén Az Unum Sanctissimae Trinitatis Apostoli Élet Társasága kápolnája Egy Kispesten lakó nyugdíjas pap, Káldy György, házát az egyházra hagyta. Ebben a Kisfaludy utcai házban alakította ki rendházát 1993-ban az Unum Sanctissimae Trinitatis Társaság, amelyet Mester Margit Mária alapított 1938-ban. A Társaság jelenlegi fônöknôje Bartos Mária Ilona. A kispesti házban négyen laknak.
3. A KISPESTI NAGYBOLDOGASSZONY FÔPLÉBÁNIA 1037 A Fôvárosi Szent István Kórház III. Krónikus Belgyógyászat kápolnája 1999 januárjában kápolnát rendeztek be a kerület Jahn Ferenc utcai kórházában, ahol minden második héten tartanak szentmisét. Az ágyban fekvô betegeket pedig végiglátogatja a misézô atya, meggyóntatja és megáldoztatja ôket. A Szent Ignác Katolikus Egyetemi Kollégium A Hunyadi utca 2 4. szám alatti kollégiumot a jezsuita rend tartja fenn. 2011-ben a kollégium elköltözött Kispestrôl. A Reménység Két Tanítási Nyelvû Keresztény Általános Iskola A Petôfi utca 56. szám alatti iskolát alapítvány tartja fenn, amelyet 1992-ben a Kispesti Önkormányzat és a kispesti római katolikus és görög katolikus egyházközségek, valamint a református, evangélikus és baptista gyülekezet hozott létre. Archontológia 1883 1910 Ribényi Antal 1910 1918 Drexler Antal 1918 1945 Merva Imre 1945 1950 Varga József 1950 1952 Horváth József 1952 1975 Bakos Kálmán dr. 1975 1983 Balassay József 1983 Hegedûs László KATUS LÁSZLÓ