Tekintetes megyei közönség! Alispáni jelentés az 1885. évről A múlt év folyama alatt alispánságom ideje óta tartott közgyűlések alkalmával a megyei közigazgatás körében felmerült mozzanatokról a tekintetes megyei közönségnek kimerítő jelentést tenni el nem mulasztottam, a tekintetes megyei közönség tehát jóformán tájékozva van mindazokról, mik a közigazgatás körében előfordultak. Hogy azonban a lefolyt év adatairól a tekintetes megyei közönség egy eléggé kimerítő és könnyen áttekinthető képet nyerjen, ennek folytán ezen adatokat egyévi jelentésben összefoglalva, azokat a következőkben van szerencsém előterjeszteni. De mielőtt ezen adatoknak részletes elősorolásába belekezdenék, nem mulaszthatom el, hogy ne adózzam elsősorban is a kegyeletnek, szomorú kötelességet teljesítve, midőn Schier Ferenc kerületi, egyúttal pedig megyei főmérnökünknek, továbbá Báró Jenő megyei bizottságunk tagjának hirtelen és váratlanul bekövetkezett elhunytukat bejelentem [...] Valamint a múlt októberi közgyűlésen elhunytukat már bejelentett bizottsági tagoknak, név szerint: Modrovich Elek, Barcza György, Bauer Mihály, Sipos István, Kuhner Dávid, Schön János, Varjas János, Kaiser Nándor és Bisztricz István halála felett csak a legnagyobb sajnálattal emlékezhetem meg. 1 Áttérve most már megyei közállapotaink ecsetelésére, mindenekelőtt gazdászati állapotainkról kell megemlékeznem. Az idei termés úgy mennyiségileg mint minőségileg kielégítő volt, csak a gabona szerfelett alacsony ára az, mi ellen gazdaközönségünknek alapos panasza lehet, s minthogy alig lehet reménységünk arra, hogy a gabonaárakban rövid idő alatt nagyobb emelkedés mutatkozzék, ily körülmények között előbb-utóbb beáll annak a szükségessége, hogy a régi gazdálkodási rendszerünkkel felhagyva újabb és intenzívebb gazdálkodáshoz fogjunk. Itt, mint mindenütt, a kezdet természetesen nehéz lesz, különösen nehéz lesz az kisebb birtokú földmíveseinkre, elhárítandó tehát ezen nehézségeket, azért igen üdvösnek tartanám, ha a megyei gazdasági egyesület támogatása mellett egy földmíves iskola, továbbá egy kisebb mintagazdaság állíttatnék fel, melyek e téren egyedüli útmutatói földmívelő közönségünknek. És tekintettel arra, miszerint nem kétlem, hogy ha a fennforgó viszonyaink körülményes megismertetése mellett a földmívelési, ipari- és kereskedelemügyi miniszter úrhoz egy ily földmíves iskolának, továbbá egy kisebb mintagazdaságnak felállításáért folyamodunk, ezen alapos kérelmünk teljesíttetni is fog. Ennek következtében javaslatba hozni bátorkodom, miszerint: mai közgyűlésünkből a nevezett miniszter úrhoz egy földmíves iskola és egy kisebb mintagazdaság felállítása végett felterjesztést intézzünk; egyszersmind e tekintetben a megyei gazdasági 117
egyesület véleményes javaslatát is kikérjük. Úgy vélem, hogy ezen iskola és mintagazdaság legcélszerűbb volna, ha Bicskén állíttatnék fel, minthogy a Váli járásban egy munkás gazdasági kör van, amely a megyei gazdasági egyesülettel karöltve az iskola felvirágzását és a mintagazdaság megismertetését bizonnyal a legnagyobb igyekezettel eszközölné; de célszerűnek tartanám ezen intézeteknek Bicskén leendő felállítását azért is, mert nem kétlem, hogy Bicske, ez a kedvező anyagi viszonyok közt levő község, mely ezen intézetek felállításával járó valamely kisebb áldozat hozásától vissza nem riadna. 2 Bortermelő közönségünket méltó aggodalommal tölti el a filoxéra rovarnak rohamos terjedése. Megyénk területén ez ideig: Nádasdladány, Etyek, Szabadbattyán, Csákberény, Iszkaszentgyörgy, Velence, Érd, Tabajd, Szentmihály, Pázmánd, Nadap, Adony, Tárnok, Seregélyes, Diósd, Tordas, Csór, Inota, Úrhida és Polgárdi községek szőlőterületein konstatáltatott annak pusztítása, amely szőlőterületek mindannyian zár alá is helyeztettek. 3 Az egészségi állapotot az emberek között elég kedvezőnek jelezhetem, uralkodott ugyan néhány kór járványosan is, de ily járványok tavasszal és ősszel mindig előfordulnak, s a járványok, melyek uralkodtak, többnyire szelíd lefolyásúak voltak. Járványosan uralkodott a roncsoló toroklob: Pátkán, Hantoson, Bárándon és Szolgaegyházán; a vészhimlő: Adonyban és Cikolapusztán; a vörheny és a kanyaró: Martonvásárott, Sáregresen, Balinkán, Mórott, Csákvárott, Polgárdin, Száron, Újbarokon, Válban, Lovasberényben, Nádasdladányon, Mohán, Csórott és Kajászószentpéteren; a hörghurut: Bodajkon, Mórott, Isztiméren és Gúttamásin; a tüdőlob: Csákváron és Ondódon; a szemcsés köthártyalob: Sárpentelén. Mindezen kórok tovaterjedése ellen a kellő óvintézkedések azonnal megtétettek, szükség esetében az iskolák is bezárattak, s ezen óv- és elővigyázati intézkedéseknek köszönhető, hogy az említett kórok nagyobb terjedelmet sehol sem vettek. Kipuhatolt beteg volt a megyében 20.051. Gyógykezeltetett 18.340. Nem gyógykezeltetett 1.711. Beteg volt tehát az összes lakosságnak 10,9%-a. Gyógykezelve lett a beteglétszámnak 91,4%-a. Házasság köttetett 1.646 pár. A szülöttek száma 8.596. A megholtak száma a halva szülötteket is beszámítva 6.431. 118
Következésképp a szülötteknek a halálozottak felett való többlete 2.165. Meghalt gyilkosság vagy emberölés folytán 20. Az öngyilkossági esetek száma 25. Véletlen halálesetek száma 59. Mindezen 104 esetben az orvosrendőri vizsgálat szabályszerűen megtartva lett. Dajkaságban és szoptatásban volt 83 gyermek. Ezek ápolása és gondozása ellen csupán Ercsi községből lett panasz bejelentve, amelynek megszüntetése iránt természetesen azonnal intézkedve lőn. A belügyminiszter úrnak 1884. évi 69.419. számú leiratával Vashegyi Jánosnak Nagyperkátán egy személyes jogú gyógyszertár felállítása engedélyeztetvén, ennek gyógyszertára, valamint a megye területén levő többi gyógyszertárak is mind megvizsgáltattak, s úgy orvosi mint gyógyszerészeti, valamint üzleti szempontból is azok mind kifogástalanoknak találtattak. A gyógyszertárak tulajdonosaiban is történt változás, amennyiben az adonyi személyes jogú gyógyszertár jogosítványa néhai Eckert Jánosról Eckert Lászlóra ruháztatott. Védőhimlővel beoltandó volt 6.887 egyén. Oltva lett jó sikerrel 6.514 egyén. Oltva lett siker nélkül 14 egyén. Bizonytalan sikerrel az utóvizsgálatra való meg nem jelenhetés miatt 44 egyén. Az oltottak száma eszerint 6.619 egyén. Oltatlanul maradt betegség vagy gyenge kor miatt 57 egyén. Az oltásnál nem jelent meg 185 egyén. Az oltásdíj fejenként 10 1/2 krajcárral számítva: 683 Ft 97 kr. 4 Gyógyforrás, melynek vize gyógycélokra használtatik kettő van a megyében: Mohán és Alapon. Első helyütt kell itt említenem a Mohai Ágnes-forrást, amely szénsavas vizének élvezhetőségénél és gyógyhatásánál fogva, továbbá tulajdonosának áldozatkészsége folytán világhírű forrássá lett. Ezen forrás keletkezett az 1879. évben, és azóta a következő mennyiségben fogyasztatott el annak gyógyvize: 1880. évben elszállíttatott 82.125 palack. 1881. évben elszállíttatott 295.314 palack. 1882. évben elszállíttatott 560.215 palack. 1883. évben elszállíttatott 1.045.092 palack. 1884. évben elszállíttatott 1.503.471 palack. 1885. évben elszállíttatott 1.724.168 palack. Összesen elszállíttatott: 5.210.385 palack. Ezen küldeményekből ment külföldre: 1880. évben elszállíttatott 350 palack. 119
1881. évben elszállíttatott 1.215 palack. 1882. évben elszállíttatott 3.050 palack. 1883. évben elszállíttatott 5.725 palack. 1884. évben elszállíttatott 8.700 palack. 1885. évben elszállíttatott 12.025 palack. Ez ideig külföldre kiküldetett: 31.065 palack. A másik gyógyerejű vízzel bíró forrás az alsóalapi keserűvíz-forrás, mely már régibb idő óta áll fenn. Gyógyvize néhány évtized előtt a megyén kívül is keresett cikk volt, jelenleg azonban teljesen ki van szorítva a budai keserűvizek által a kereskedésből. Fürdő kettő van a megye területén, egyik az alapi, másik a bodajki fürdő. Mindkettő másodrendű fürdő. Az előbbit gyógycélból 420 egyén, az utóbbit 185 egyén látogatta a múlt évben. Mindkét helyen a fürdőbiztosságot az illető járási szolgabíró gyakorolja. Hasznos háziállataink egészségi állapotát a megyeszerte uralkodott száj- és körömfájást leszámítva elég jónak jelezhetem. Fellépett a száj- és körömfájás 47 községben, megvizsgáltatott a kór folytán: 16.422 szarvasmarha és 18.877 sertés. Betegnek találtatott száj- és körömfájásban 1.895 szarvasmarha. A kór a megye alsó részében több községben lépett fel mint a felső részben, mégis a felső részben aránylag több állat betegedett meg; de noha a száj- és körömfájás szarvasmarha- és sertésállományunkban kiterjedt mérvben uralkodott, a kór összes állatállományunknak mégis csak kis részét támadta meg, lefolyására nézve pedig az a lehető legszelídebbnek nevezhető. Ezen járvány tovahurcolását megakadályozandó, több helyütt az országos vásárokat betiltanom kellett, s Kápolnásnyéken, ahol a szájfájás a lovak közt is mutatkozott, katonai karhatalom igénybevétele mellett kellett a fertőzött udvarok elzáratása iránt intézkedni. Jelenleg száj- és körömfájás a megye területén nincsen; az utolsó esetek Mány és Csór községben fordultak elő. A Dréher-féle váli és szentlászlói tehenészetekben a szemölcsös álhimlő szintén járványosan lépett fel, ezen járvány is azonban a múlt hó végével teljesen megszűnt. Takony- és rühkór esetei a lovak közt a megye összes járásaiban fordultak elő, de mindenütt csak szórványosan, s nagyobb terjedelemmel egy helyütt sem. Lépfene esetek a szarvasmarhák és sertések között szórványosan több helyütt fordultak elő, járványosan azonban csakis az előszállási uradalomhoz tartozó Kisgyörgyszállás juhászatában uralkodott, hol a járványban 74 juh pusztult el. A vasúti állatszemlélő bizottságok feladatuknak kellő lelkiismerettel feleltek meg. Közbiztonsági állapotainkat általában szintén kielégítőknek jelezhetem, for- 120
dultak ugyan elő bűntettek és kihágások, de azok számba nem vehetők, mert ilyenek történnek mindenütt, s ezeknek teljes megakadályozása a lehetetlenségek közé tartozik. Az állami csendőrség dicséretesen teljesítette nehéz hivatását, s noha csak két éve, hogy megyénk területén a csendőrök működése megkezdődött, máris a hozzá kötött várakozást igazolni látszik; a katonai fegyelem, a feltétlen részrehajlatlanság és a magasabb értelmi fokozat, mely ezen intézményt jellemzi, mind oly tényezők, melyek ezen intézmény sikerét állandóan is biztosítani fogják. Csendőrállomásaink száma a múlt évben eggyel szaporodott, amennyiben Polgárdin egy csendőrőrsállomás szerveztetett. A katonai beszállásolás nehézségei körül szerzett szomorú tapasztalataimat a múlt évi október havi közgyűlésünkben a megyei közönségnek volt szerencsém kimerítően előterjeszteni. Ennek most újból hosszasan való előadásába bocsátkozni tehát nem akarok, csak annyit jegyzek meg, hogy ugyanazon közgyűlésben a megyei közönség az általam előadottakból kiindulva a honvédelmi miniszter úrhoz egy felterjesztést intézett, melyben előadta ama körülményt: miszerint beszállásolási képességünk az állandóan beszállásolandó századok számával arányban nincsen, Őfelségénél, mint legfőbb hadúrnál annak kieszközölését kérte, miképp a megye a jövőben ne egy egész lovasezred, hanem csak három lovasszázad elhelyezésére köteleztessék. Ezen felterjesztésünkre válaszleirat eddig még nem érkezett, de alapos reményem van, hogy kérelmünk a legmagassabb trón előtt meghallgatásra fog találni. 5 A katonai beszállásolás az 1885/6. beszállásolási idényre akként volt megállapítva, miszerint: 1 lovasszázad Mórott, 1 lovasszázad Seregélyesen, 1 lovasszázad Lovasberényben, 1 lovasszázad Érden és Battán, 1 lovasszázad a téli félévben Csákvárott, 1 lovasszázad a nyári félévben Iszkaszentgyörgy, Moha és Keresztes községekben lesz elhelyezve. Ezen beszállásolási tervezeten változtatni kellett annyiban, mert Iszkaszentgyörgyön, Mohán és Keresztesen a legközelebb tartott vegyes bizottsági férőhely kipuhatolás alkalmával kiderült, hogy ezen községekben nincsen annyi férőhely, amennyi szükségeltetnék, s különben is tervben lévén a folyó év nyári hónapjaiban Székesfehérvárott és környékén egy nagy hadgyakorlatnak a tartása, minthogy ily körülmények között Iszkaszentgyögy, Moha és Keresztes községek, mint amelyek Székesfehérvár szomszédságában feküsznek, a folyó év nyarán katonai beszállásolással úgyis megterhelve lesznek. Mindezek folytán a nevezett három község egy lovasszázad tartásának kötelezettsége alól ez idő szerint felmentendő volt; s tekintettel arra, hogy az 1883/4. évi beszállásolási idény 121
alatt Hercegfalva községben különben is csak egy fél évig volt katonai beszállásolás, s Hercegfalva község egyedül az, melyet beszállásolás céljából ez idő szerint igénybe lehet venni anélkül, hogy a legközelebbi és az azután következő beszállásolásban zavar előidéztetnék, mindezek következtében a jelenleg Csákvárott elhelyezett lovasszázad beszállásolására folyó év március hó 1-től augusztus hó végeig Hercegfalva községet jelöltem ki. Az újoncállítás eredményét jónak mondhatom, amennyiben folyó év első napjaiban megtartott végleszámolás eredménye szerint mind az öt sorozójárásban az újoncjutalék kiállítva lett. A kivetett póttartaléki jutalék is kiállítva lett a Székesfehérvári, Móri és Váli járásokban, az Adonyi járás is ezen jutalékra csak 1 egyénnel, a Sárbogárdi járás pedig 6 egyénnel maradt hátralékban. Megtörtént már mindenütt a folyó évben felhívandó védköteleseknek is az összeírása, amely összeírás szolgál a folyó évi hadjutalék kivetésének alapjául. Ezen összeírás szerint a Székesfehérvári sorozójárásban összeíratott: 447 I. k. o., 293 II. k. o., 281 III. k. o. = Összesen: 1021. A Móri sorozójárásban összeíratott: 288 I. k. o., 205 II. k. o., 192 III. k. o. = Összesen: 685. A Sárbogárdi sorozójárásban összeíratott: 316 I. k. o., 263 II. k. o., 211 III. k. o. = Összesen: 790. A Váli sorozójárásban összeíratott: 379 I. k. o., 273 II. k. o., 219 III. k. o. = Összesen: 871. Az Adonyi sorozójárásban összeíratott: 254 I. k. o., 233 II. k. o., 179 III. k. o. = Összesen: 666. A megyei közmunkaügyet illetőleg van szerencsém jelenteni, hogy a megyei utak állapota általában kielégítőnek mondható. A közmunkaleszolgálás eredményét szintén elég jónak jelezhetem, s különösen örömmel jelenthetem, hogy a régebbi évekről a fennmaradt közmunkahátralékok meglehetősen leapasztva lettek. Az 1885. év végével csakis a következő hátralékok maradtak a korábbi évekről: 1881. évről maradt 10 1/4 kétfogatú, 58 kézi nap. 1882. évről maradt 7 kétfogatú, 20 1/2 kézi nap. 1883. évről maradt 45 3/4 kétfogatú, 1183 kézi nap. 1884. évről maradt 97 kétfogatú, 4 egyfogatú, 1496 1/2 kézi nap. Összes hátralék korábbról: 160 kétfogatú, 4 egyfogatú, 2758 kézi nap. Az 1885. évre természetben leszolgálandó közmunkatartozás a következő s a következőképpen szolgáltatott le: 122
1885. évre Ebből Hátralékban kivetett: leszolgáltatott: maradt: kétfogatú egyfogatú kézi kétfogatú egyfogatú kézi kétfogatú egyfogatú kézi nap nap nap nap nap nap nap nap nap 12932 1/2 719 58293 12597 3/4 663 55055 335 56 3238 Közmunkaváltság kivettetett 1885. évre: 50.057 Ft 60 kr. Befolyt: 46.916 Ft 61 kr. Hátralék maradt: 3141 Ft. Az 1885. évben a közmunkaváltsági alapból a következő nevezetesebb építkezések vétettek foganatba, illetőleg fejeztettek be. Utak kő- és kavicsalappal: 1. Mórtól Ondódra vezető útszakasz, melynek hossza 374 méter. 2. Sárbogárd sárszentmiklósi útszakasz, melynek hossza 1556 méter. 3. Martonvásár ercsi útvonal Ráckeresztúr község átkelési szakaszán, melynek hossza 1 kilométer. 4. Simontornya cece dunaföldvári útvonal Előszállás határában, melynek hossza 400 méter. 5. Bicske mány zsámbéki útvonal a bicskei és mányi határban kőalappal 1011, kaviccsal 869 folyóméter. 6. Székesfehérvár bicskei út Acsa és Alcsút közti útszakaszon közerővel, kavicsalappal 470 folyóméter. 7. Székesfehérvár seregélyesi úton vállalat útján kőalappal 1000 méter. 8. Székesfehérvár tác soponya simontornyai útvonal a nagylángi határban 380 méter. Fel kell említenem, hogy legszükségesebb most a tabajdi és sárosdi útnak kiépítése, melyhez a folyó évben múlhatatlanul hozzá kell kezdenünk. Hidak építése: 1. Úrhidai Malom-csatorna híd. 2. Bicske mányi úton fekvő híd. 3. Mór ondódi úton 3 kő- és 2 árokhíd. 4. Szolgaegyháza adonyi úton 2 híd. 5. Perkáta dunapentelei úton 4 híd. 6. Székesfehérvár zámolyi úton 1 híd. 7. Zámoly Csákvár közt 1 híd. 8. Bodajk Balinka közt 1 híd. 9. Martonvásár Ercsi közt 2 új áteresz. 10. Csurgói kastély előtt 1 új áteresz. Megyjegyezni vagyok bátor, hogy az itt felsorolt, [vállalkozás] útján épített utak és hidak felülvizsgálatát lehetőleg mindig személyesen eszközöltem, magam akarván meggyőződést szerezni a [vállaltak] pontos és lelkiismeretes teljesítéséről. A községi utak javítására az illető községek részéről nem sok gond fordítta- 123
tott, és többnyire csak a közmunkahátralékból a községek kértére átengedett közmunkahátralék használtatott fel. A folyó évben ezen a téren a községi elöljáróságok részéről nagyobb buzgalmat várok el és fogok követelni. A legutóbb beállott nagy havazások következtében a forgalom csak igen rövid időre lett megszakasztva, dicséretére legyen ez mondva a községi elöljáróságoknak, kik a hófúvások eltávolítása körül a kellő eréllyel jártak el. Van szerencsém továbbá jelenteni, hogy a Déli Vasúttársulat mohai vasútállomásától a Mohai Ágnes-forrás telepéig Kempelen Imre megyei bizottsági tag által egy lóvonatú vasút építtetett, és a foganatosított műtanrendőri bejárás alapján 1885. évi június hó 10-én az a forgalomnak átadatott. Ugyancsak előmunkálati engedélyt nyert Bakos Gábor budapesti lakos is egy az államvasutak bicskei állomásából kiinduló, s Fel- és Alcsút, Doboz, Tabajd, Boglár, Acsa, Bodmér, Csákvár, Gánt, Lovasberény, Pátka és Zámoly községek határain keresztül a Déli Vasút székesfehérvári állomásába vezetendő helyi érdekű vasútvonalra, továbbá ugyanezen engedményes a Kajászószentpétertől Válon, Tabajdon és Dobozon át a tervezett székesfehérvár bicskei vasút alcsúti állomásába vezetendő, valamint a Székesfehérvártól Seregélyesen át Sárosdra, s innen elágazással Sárkeresztúron át Abára vezetendő helyi érdekű vasútvonalra. Megyénkre nézve egy vasúti összeköttetés a kelenföld pécsi vasútvonalak sárbogárdi állomásából kiindulva, a Déli Vaspálya székesfehérvári állomásán keresztül, a magyar királyi államvaspályával Bicskén főfontosságú kérdés, miért is ezen teljes vasúti összeköttetés engedélyezése iránt múlt évi december hó 28-án tartott közgyűlésünkből az országgyűlés képviselőházához felirat intéztetett. 6 A belvizeket és egyéb vízi ügyeket illetőleg van szerencsém jelenteni, hogy: 1. A Nádor-csatorna Társulat újból alakulván, s 30.237 Ft 76 krajcárnyi évi visszatérítési összegben részesülvén, a nevezett csatorna medrének szabályozása foganatba vétetett. 2. A Vál-völgyi vizek leeresztésére szolgáló szabályozási munkálat még folyamatban van, azonban annak nagyobb része már befejeztetett. 3. A Duna-szabályozás körül is a múlt évben sok történvén, e szerint a Duna partján fekvő községek az árvíz veszélyeinek kevésbé vannak kitéve, mint eddig voltak. Patakmalom van a megye területén 88, dunai malom 108. Postaforgalmunkban a múlt évben ama változás történt, hogy Tabajdon, Bogláron, Pátkán, Zámolyon, Száron, Ondódon, Pákozdon, Iváncsán, Szolgaegyházán és Tác községben postahivatalok állíttattak fel. A távirdai szolgálatban változás nem történt. A tanügyet illetőleg van szerencsém jelenteni, hogy a megye területén 227 124
iskola van, melyek közül állami jelleggel bír 2, községivel 25, felekezetivel 197, mégpedig római katolikus 117, görögkeleti 2, református 55, evangélikus 9, izraelita 14, magánjellegű 3. Az előadási nyelv 207-ben magyar, 16-ban német magyar, 1-ben szlovák magyar, 3-ban szerb magyar. Viszonyítva a lakosok számát az iskolák számával 802 lakosra jut egy iskola. A tankötelesek száma volt az 1884/5. tanévben 33.279, ezek közül a mindennapi iskolát látogatta 23.221, az ismétlő iskolát 7400, tehát iskolába nem járt: 2658. Ezek szerint a tanköteleseknek 92%-a járt iskolába, mi kedvezőnek mondható. A tanulók közül tankönyve volt: 26.880-nak, nem volt 3.741-nek. Iskolamulasztó tanköteles volt: 9.272, akik 196.683 fél napot mulasztottak, ezek közül pénzbírsággal 386, dorgálással 82.295 büntettetett, felmentetett 114.002. A 12 éves tankötelesek közül kilépett 3.927, ezek közül jól tudott olvasni és írni 3.847, kevésbé tudott 80. Van összesen 301 néptanító, ezek közül képesített 291, nem képesített 10. A mindennapi iskolásokból egy tanítóra 75 tanuló esik. Faiskola van 220, iskolakert 213. A megye területén levő népiskolák jövedelme volt az 1884/5. tanévben 159.676 Ft, ebből készpénzben 84.920 Ft, terményekben 74.756 Ft. Ezen 159.676 Ft jövedelem származik: a) ingatlanvagyonból, melynek értéke az ez évben készített tanügyi törzskönyvek szerint 59.121 Ft. b) tőkepénzekből, melynek összege 55.496 Ft. c) tandíjakból 17.260 Ft. d) állami segély 3.267 Ft. e) községi segély 29.452 Ft. f) egyházi segély 45.739 Ft. g) egyéb forrású segély 27.258 Ft. A tanügyi törzskönyvek elkészültek, s azoknak egy példánya a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz felterjesztve lettek. Tűzeset 92 lett bejelentve, a történt becslések szerint az összes kár 88.334 Ft 44 krajcár. 50 tűzeset után a biztosító intézetek által 26.777 Ft 20 krajcár kártérítés fizettetett, 42 tűzeseténél a leégett tárgyak biztosítva nem voltak. Számonkérőszék az 1870. évi XLII. tc. 53. paragrafusának rendelkezése értelmében a rendes közgyűléseket megelőzőleg főispán úr által minden alkalommal, úgy a tegnapi napon is tartatott. A megyei tisztikar működése ott bírálat alá vétetvén, főispán úr örömömre a tisztikar szorgalmáról általában dicsérőleg nyi- 125
latkozott, noha a tisztikar egyes tagjainál oly hátralék is találtatott, mi eddig már elintézést nyerhetett volna. Részemről iparkodom tiszttársaimat lehetőleg buzdítani arra, hogy mindenben gyorsan járjanak el, minthogy úgy vagyok meggyőződve, miszerint a jó közigazgatásnak a gyors eljárás egyik fő alapfeltétele. Pénztári vizsgálat rögtönözve tartatott minden hóban, mely alkalommal a pénztárban kezelt alapok megvizsgáltatván, azok hiánytalanoknak találtattak, mi pénztárunknak a pénztárnok részéről való példás kezelésére vall. A pénztári számadások még mind felülvizsgálva nem levén, a pénztárak állására nézve a május havi közgyűlésen fogom jelentésemet megtenni, amidőn egyúttal a számvevőileg átvizsgált számadások a megyei közönségnek bemutattatni fognak. Mint ami szintén a pénztárat illeti, megjegyezni vagyok szerencsés itt, hogy a főispán úrral együtt sikerült a magas kormánynál kieszközölnünk, hogy a megyeház leégett földszintes része az államkincstár terhére tetőztetett be ideiglenesen. Ezzel kapcsolatosan felemlítem azt is, miszerint ama kérdés: vajon a megyeháznak leégett földszintes része emeletesre fel fog-e építtetni, vagy sem, még tárgyalás alatt van. 7 Számvevőszék a múlt évben 3 ízben tartatott. Ez alkalmakkor a számvevőség által elkészített községi számadások átvizsgáltattak; éspedig: 1884. évről elintézetlenül maradt 74 számadás. 1885. évben beérkezett 250 számadás. Összesen elintézendő volt 324 számadás. Elintézett 196 számadás. Elintézésre vár 128 számadás. A hátralékként kimutatott számadásokból azonban számvevőileg elintéztetett már 4 község iskolapénztári, továbbá 39 bírói és 3 szegénypénztári számadás, és eszerint a tényleges hátralék 1886. évre csupán 93 számadás. Az 1885. évre helybenhagyott községi költségvetések szerint 95 község évi szükségleteit jövedelméből fedezi. A 80 községben létező szegénypénztárakban összesen: 45.414 Ft 87 krajcár vagyon kezeltetik. A börtönvizsgálatok szabályszerűen foganatosíttattak. A rend, tisztaság, továbbá az élelmezés dicséretet érdemelnek, azonban alapos panasz merült fel a helybeli börtönhelyiségek sötétsége, nedvessége miatt. Ezen bajt orvoslandó a szükséges intézkedések megtétettek. Községi jegyzői szigorlat egy ízben tartott, mégpedig október 6. és 7. napján, a hét jelentkező közül sikerrel tette le vizsgáját 6, egy pedig a legközelebb tartandó szigorlatig visszavettetett. A közigazgatási bizottság havi üléseit rendesen megtartotta s teendőit fennakadás nélkül végezte. 126
Fegyelmi ügy előttem 14 lett tárgyalva. Sajnálatos körülményként kell itt megemlítenem, hogy két községi jegyzőt, név szerint Heider Ágost sukorói és Szakolczay Sándor váli községi jegyzőket hivatalvesztésre voltam kénytelen ítélni. Nagy János táci jegyzőt pedig a jegyzői állással össze nem férhető illetlen magaviselet miatt 50 Ft pénzbírságra büntettem. Folyamatban van jelenleg 4 fegyelmi ügy, mégpedig: 1. Lisztmayer József ondódi bíró ellen, 2. Kratochvill Lipót soponyai jegyző ellen, 3. Saskó Gyula tordasi jegyző ellen és 4. Rack Antal etyeki közgyám ellen [...] Az árvaszék működéséről külön jelentést terjesztvén be, idevonatkozólag csak annyit akarok megemlíteni, hogy a belügyminiszter úr a pótülnökök alkalmazását csakis folyó év június hó végéig engedte meg. Tekintve azon nagy hátralékot, amely az árvaszéknél jelenleg van, alig hiszem, hogy azon hátralékok a folyó évi június hó végeig feldolgozva lesznek, minthogy azonban május hóban különben is fogunk ülést tartani, ennek folytán ide vonatkozólag ez alkalommal előterjesztést nem teszek, nem teszek annál inkább sem, minthogy a megyei közigazgatási bizottság egy küldöttséget rendelt ki, amelynek hivatása lesz a nagy hátralékok okát kideríteni s esetleg az ügyrendet is átdolgozni. Ezen küldöttség eljárásának eredménye alapján fogom megtenni előterjesztésemet a folyó év május havi közgyűlésben, amidőn behatóan eszközlendő vizsgálat alapján jelentést fogok tenni azon okokról is, melyek a megyei árvaszéki számvevőség oly nagy hátralékát is előidézték [...] 8 Végül van szerencsém bejelenteni, hogy a főispán úr a lefolyt évben a szolgabírói hivatalokat mind s azonkívül több községet is megvizsgált. Részemről szintén szándékozom a szolgabírói hivatalokat és a községi jegyzői hivatalokat legközelebb tüzetes vizsgálat alá venni. Befejezve ezzel évi jelentésemet, midőn tiszttársaimat és magamat a megyei közönség jóindulatába ajánlanám, tisztelettel vagyok a megyei közönségnek alázatos szolgája: Székesfehérvárott, 1886. január 31-én. Jegyzetek Sárközy Aurél alispán 9 1 Az üresedésben volt megyei választott bizottsági tagok helyében megválasztottak az abai választókerületben Szüts Andor ügyvéd, az adonyiban Kovács Sándor segédszolgabíró, a bodajkiban dr. Miske Kálmán földbirtokos, az egresiben Németh Vince gazdatiszt, az etyekiben Teller Márton földműves, az érdiben Bónis Béla gaz- 127
datiszt, az ercsiben Glavák Ferenc plébános, az iszkaszentgyörgyiben Meszlényi Lajos ügyvéd, a keresztesiben Grünfeld Jakab, a váliban Ürményi Pál földbirtokos. Vö.: Fejér THB jkv. 1885:10. sz. A törvényhatósági biztottság választott tagjainak további kiegészítésére, a választás előkészítésére lásd Fejér THB jkv. 1885: 168. sz. 2 A Bicskén létesítendő gazdasági iskoláról a törvényhatósági bizottság feliratot intézett a földművelési, ipari- és kereskedelmi miniszterhez. Vö.: Fejér THB jkv. 1886:9. sz. (Fejér megyében az első gazdasági iskola nem Bicskén, hanem Csákváron jött létre 1892-ben.) 3 A filoxéra pusztításáról első ízben tesz említést az alispán. A zár alá vétel azt jelentette, hogy szőlővesszőt, szőlőhajtást, szőlőoltványt, szőlőtermést a településről elszállítani, értékesíteni tilos volt. 4 Az alispáni jelentés nem tesz említést az egészségügyi körökben bekövetkezett változásról. 1885-ben megalakult a csákvári és a csákberényi közegészségügyi kör. A csákvárihoz tartozott Csákvár és Vérteskozma. A csákberényihez pedig Csákberény, Gánt, Magyaralmás és Csókakő. Vö.: Fejér THB jkv. 1885:135. sz. 5 Lásd az alispán időközi jelentését. Fejér THB jkv. 1885: 104. sz. 6 A helyiérdekű vasútvonalak létesítésére lásd Fejér THB jkv. 1885: 57., 108., 168. sz. 7 A vármegyeháza udvarán levő gazdasági épület nagy része 1885. szeptember 14-én leégett. Vö.: Fejér THB jkv. 1885: 104. sz. 8 Az árvaszék munkáját a törvényhatósági bizottság több esetben tárgyalta. Vö.: Fejér THB jkv. 1885: 57., 108., 140. sz. 9 Sárközy Aurélt 1885. május 4-én közfelkiáltással alispánná választották. 128