NYÍRIBRONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 5/2005(V.29.) R E N D E L E T E vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodásról Nyíribrony Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben ( a továbbiakban: Ötv.) 16. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat vagyonáról való rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól a következő rendeletet alkotja: I.FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya A rendelet hatálya Nyíribrony Község Önkormányzatának a tulajdonában lévő ingatlanokra, ingókra és vagyoni értékű jogaira terjed ki ( a továbbiakban: önkormányzati vagyon ). 2. Az önkormányzat vagyona (1) Az önkormányzat vagyona az Ötv 78. (1) bekezdése alapján a tulajdonából és a vagyoni értékű jogaiból áll, amelynek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. (2) Az önkormányzati külön vagyon része a törzsvagyon, amely forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes. 5
(3) Az önkormányzati törzsvagyon körében a törvényekben foglaltakon túlmenően a./ forgalomképtelenek: a köztemető, közterületek, járdák, ravatalozó épülete, árkok és csatornák, közpark b./ korlátozottan forgalomképesek: egészségház, roma közösségi ház, sportház, szolgálati lakás és építményei/felszabadulás utca/, Idősek Nappali Otthona Korlátozottan forgalomképes, illetve forgalomképtelen továbbá azon önkormányzati vagyon, amit a község Képviselő-testülete annak nyilvánít. 4./ A (3) bekezdésben nem említett önkormányzati vagyon forgalomképes. 3. A tulajdonosi jogok gyakorlása (1) Az önkormányzatot vagyona tekintetében megillető tulajdonosi jogokat és a mint tulajdonost terhelő kötelezettségeket (Ötv.80. (1)) bekezdés, illetve az ezekből adódó feladatokat és hatáskörök gyakorlását a képviselő-testület, az e rendeletben foglaltak szerint szerveivel megosztva látja el. (2) Az önkormányzati vagyon rendeltetésszerű használatáról, üzemeltetéséről, állagának megóvásáról a képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal, illetve intézményei útján gondoskodik. (3) Az önkormányzati vagyont a. elidegeníteni, használatának, illetve hasznosításának jogát átengedni csak megfelelő körben történő meghirdetés, vagy nyilvános versenytárgyalás útján lehet. 6
Építési teleknek minősülő ingatlant csak azzal a bontó feltétellel lehet elidegeníteni, ha a vevő vállalja az adott ingatlannak a szabályozási (rendezési) terv szerinti 3 (három) éven belül történő beépítését. A képviselő-testület döntése alapján a beépítési határidő további 2 ( kettő) évre meghosszabbítható. b. önkormányzati tulajdonú ingatlant megterhelni, azon jelzálogjogot létesíteni, ingyenesen átruházni követeléséről lemondani 1.000.000,-Ft-ig a polgármester, 1.000.001,-Ft-tól a képviselő-testület hozzájárulásával lehet. (4) A közszolgáltatásokat ellátó önkormányzati intézmény (intézmény) a használatban lévő ingatlanokat és ingókat az alapfeladata sérelme nélkül bevételei növelése céljából hasznosíthatja. A vagyontárgy bérbeadása, más jellegű hasznosítása, illetve ingó vagyontárgy tulajdonjog változással járó jogügylete esetén 100.000,- Ft értékhatárig az intézmény saját feladatkörében dönt, nagyobb értékű jogügylet megkötésére az intézmény vezetője szintén saját feladatkörében jogosult, azonban 100.001,- Ft-tól 1.000.000,- Ft-ig terjedőnél a polgármester előzetes hozzájárulása, illetve 1.000.001,- Ft feletti jogügyletnél a képviselőtestület előzetes hozzájárulása szükséges. A vagyontárgy 1 évet meghaladó bérbeadásához a polgármester, illetve a 3 évet meghaladó bérbeadásához a képviselő-testület hozzájárulása szükséges. (5) Az önkormányzati költségvetési intézmény beruházási-, felújítási feladatai megvalósítására és a beszerzésekre az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott értékhatár felett köteles nyilvános versenytárgyalást hirdetni. (6) A közmű- és intézményirányító társulásban (Ötv.43. ) bevitt vagyon tekintetében a képviselő-testület által elfogadott társulási megállapodásban foglaltak irányadók (Ötv.80. /4/bek.) (7) Az önkormányzati vagyon feletti e rendeletben nem szabályozott egyéb rendelkezési jog (pl. szolgalmi jog, beépített ingatlanok funkció váltásához, vagy más tulajdonosi hozzájárulás, telekalakítással járó feladatok, ingatlan-nyilvántartásba kötelezettség, tilalom bejegyeztetése, stb.) gyakorlása a polgármester hatásköre. 7
(8) A Képviselő-testület korlátozottan forgalomképes és 1 millió forint értékhatár feletti forgalomképes ingatlanok értékesítésénél csak forgalmi értékbecslésre alapozva dönthet. Az 1 millió alatti forgalomképes ingatlanok értékesítésénél a hivatal által készített adó-és értékbizonyítványra alapozva is dönthet. II. FEJEZET A FORGALOMKÉPTELEN VAGYON FELETTI TULAJDONJOG GYAKORLÁSA 4. A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis (Ptk.173. (2) bek.). A forgalomképtelen vagyontárgyak nem terhelhetők meg, nem köthetők le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá. E vagyontárgyak más módon való hasznosítása ha ez a rendeltetésszerű használatukat nem zavarja engedélyezhető. Az engedélyezés lehetőségét, módját és feltételeit a képviselőtestület határozza meg III. FEJEZET A KORLÁTOZOTTAN FORGALOMKÉPES VAGYON FELETTI TULAJDONJOG GYAKORLÁSA 5. (1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon tulajdonjogának forgalmazása, átruházása (adásvétel, csere, más önkormányzatnak átadása) megterhelése, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitele, ingyenes és határidő nélküli használatba adása a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a képviselőtestület hatáskörébe tartozik. (2) A korlátozottan forgalomképes vagyon elidegenítése, használati, illetve hasznosítási jogának átengedése minden esetben csak nyilvános versenytárgyalás útján történhet. 8
A versenytárgyalás meghirdetése és lebonyolítása a 6. (2) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával történik. A FORGALOMKÉPES ÖNKORMÁNYZATI VAGYON FELETTI TULAJDONJOG GYAKORLÁSA 6. (1) A forgalomképes önkormányzati vagyon tulajdonjogának forgalmazása, átruházása (adásvétel, csere, más önkormányzatnak átadása ), megterhelése, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitele, ingyenes és határidő nélküli használatba adása a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A forgalomképes önkormányzati vagyon elidegenítése, használati, illetve hasznosítási jogának átengedése ha jogszabály másként nem rendelkezik 1 millió Ft értékhatár felett csak nyilvános versenytárgyalás útján történhet, a legjobb ajánlattevő részére. Zártkörű versenytárgyalást lehet tartani abban az esetben, ha nyilvános tárgyalás üzleti érdekeket sértene. Az önkormányzati vagyon értékesítésre történő kijelölése, az ajánlatok elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A forgalomképes önkormányzati vagyon elidegenítése, használati, illetve hasznosítási jogának átengedése ha jogszabály másként nem rendelkezik 1 millió Ft értékhatár alatt megfelelő körben történő meghirdetés útján is történhet. A megfelelő körben történő meghirdetés a települési szintű hirdetés vagy használók valamint egyéb érdeleltek értesítése. (3) Az ingatlan értékesítésről a képviselő-testület dönt. A Képviselő-testület nevében az adásvételi szerződést a képviselő-testület felhatalmazása alapján a polgármester köti meg. AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON HASZNOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 7. 9
(1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja a kötelező és önként vállalt feladatok hatékony és eredményes ellátása. (2) A hasznosítás az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyezteti. (3) Az Önkormányzat vagyonának kezelői a Polgármesteri Hivatal és intézményei ( továbbiakban : vagyonkezelő szervezet ). (4) A vagyonkezelő szervezet jogosult e rendeletben foglalt korlátozásokkal a kezelésében lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, birtokvédelemre. (5) A vagyonkezelő szervezet köteles a rá bízott vagyont megőrizni, a gazdálkodás szabályai szerint kezelni, gyarapítani valamint a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátását elvégezni. (6) A törzsvagyon használati jogát a Képviselő-testület gyakorolja, vagy azon intézménye mely az adott ingatlanban e rendelet hatályba lépésekor közszolgáltatást teljesít. (7) Az önkormányzati vagyon használatról a Képviselő-testületet a zárszámadás keretében tájékoztatni kell. 8.. (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető vagyonnal vállalkozás folytatható. (2) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. (3) A vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő beviteléről csak közgazdasági megalapozás ( hozamszámítás ) alapján a Képviselő-testület dönthet. 10
IV. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON NYILVÁNTARTÁSA 9. (1) Az önkormányzat vagyonát, annak változásait és értékét köteles nyilvántartani, az előírt adatszolgáltatást teljesíteni és vagyonállapotáról vagyonleltárt illetve vagyonkimutatást készíteni. Az önkormányzat vagyonáról ingatlan vagyon kataszter készül. (2) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. (3) A jegyző köteles a vagyonleltár folyamatos karbantartásáról gondoskodni, és a vagyonkimutatást a költségvetés és a zárszámadás tervezetéhez csatoltan a Képviselőtestületnek bemutatni. Az önkormányzati szintű vagyonleltár a kataszteri nyilvántartás szerinti vagyonról készül. (4) A közüzemek, a gazdasági társaságok és az intézmények használatában lévő vagyon leltározása, nyilvántartása a vagyon használójának, az egyéb vagyon leltározása, nyilvántartása a Polgármesteri Hivatal feladata. (5) Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (6) Az Önkormányzat beruházásában megvalósult fejlesztéseket, az üzembe helyezéstől számított 90 napon belül be kell vezetni az önkormányzati ingatlanvagyon kataszterbe. V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 11
10. (1) E rendelet 2005. június 1-jén lép hatályba, rendelkezései azonban nem érintik a hatályba lépés előtt megkötött jogügyletek, szerződések érvényességét. (2) A rendelet kihirdetéséről Nyíribrony község jegyzője gondoskodik, a helyi hirdetőtáblán való kifüggesztéssel. Vitális Ferencné sk polgármester Inzsöl János sk jegyző 12