Hatályos - 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet - A szakmai követelmények kiadásáról

Hatályos - 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet - A szakmai követelmények kiadásáról 4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli. Ha a jelölt már rendelkezik képzõ- és iparmûvészeti szakközépiskolában megszerzett éretts égi képesítõ vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelõ szakképesítõ bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés, rajz-mintázás, valamint a mûvészettörténettantárgyakból. A szakelmélet és a szakmai gyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. 5. A szakmai vizsga szervezése Szakmai vizsga csak a képzõ- és iparmûvészeti szakközépiskolákban szervezhetõ. A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 63. sorszáma alatt kiadott díszmûkovács szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei 1. A szakképesítés azonosító száma: 52 1812 06 2. A szakképesítés megnevezése: díszmûkovács I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatai II. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR száma FEOR megnevezése 3729 egyéb mûvészeti foglalkozások 7426 kovács

2. A munkaterület rövid, jellemzõ leírása A díszmûkovács az acélt melegen alakítja, adott esetben színesfémet is. Megbízás szerint egyedi vagy kisszériás tárgyak tervezését, kivitelezését vagy restaurálását végzi. Az általa készített tárgyak és tárgycsoportok Az építészet területén: épületkiegészítõk, például ajtókapupántok, vasalatok, rácsok, ajtófogók, kopogtatók, reteszek, kilincsek, zárak, ablak-, erkély-, loggia-, lunetta és kerítésrácsok, vasajtók, cégérek, portálok elemei. A belsõépítészet területén: kandallórácsok, tûzikutyák, kandallókészletek, csillárok, gyertyatartók, vas- és vasalt ládák, bútorok, kiegészítõk. Az egyházi építészet területén: szentélyrácsok, csillárok, falikarok, kandeláberek, szószékek, áldoztatórácsok, perselyek, keresztek, korpuszok. Átfogó mûvészi, mûvészettörténeti ismeretekkel rendelkezik, ami képessé teszi tervezési, kivitelezési feladatok megoldására önálló vállalkozóként is, valamint tanulmányai folytatására mûvészeti fõiskolákon, egyetemeken. 3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma megnevezése 31 5233 10 kovács

III. A szakképesítés szakmai követelményei A foglalkozás gyakorlása során elõforduló legfontosabb feladatok és feladatcsoportok: - elkészíti és folyamatosan fejleszti szerszámkészletének kovácsolással megvalósítható szerszámait: kalapácsokat, fogókat, domborító, odorszerszámokat, - az adott megbízás alapján megtervezi az elkészítendõ tárgyat vagy tárgycsoportot, - az anyagszerûségetfigyelembe véve alkalmazza stílusismereteit, - beszerzi a megfelelõ anyagokat, és kiválasztja a megfelelõ technológiát, - elkészíti a feladat által esetleg szükséges kiegészítõ szerszámokat, - elvégzi a kovácsolási, fémmegmunkálási mûveleteket, - a kovácsolás szerszámait és gépeit a technológia követelményeinek megfelelõen és balesetmentesen használja és karbantartja.

A szakmai képzés tantárgyai és témakörei: 1. Általános vizuális alapismeretek 1.1. Rajz-mintázás A jelölt rendelkezzen olyan rajzi felkészültséggel, hogy tudjon ábrázolni: - geometriai testeket, - csendéletet, - enteriõrt, - külsõ tereket, utcákat, tájképet, - természeti formákat, - emberi és állati koponyákat, csontokat, csontvázakat (ismerje Barcsay emberanatómiai és Szunyoghy állatanatómiai atlaszait), - állatfigurákat (álló és mozgó helyzetben), - drapériát, - portrét, - emberi alakot drapériával, - aktot, - emberi, állati figurákat csoportosan és térben elhelyezve is, - pillanatszerûmozgásokat (kroki). Mindezeket tudja mûvészileg átírni és absztrahálni is. Legyen képes vázlatszerûen, emlékezetbõl bármit lerajzolni. Tudja kiválasztani és alkalmazni a témához és kifejezéshez legjobban illõ rajztechnikákat: ceruzát, krétákat, szenet, tollat, ecsetet, tust, pácokat, lavírozott tust, lavírozott pácot.

Önállóan találja meg az alkalomhoz és témához legmegfelelõbb rajzi megoldásokat, vázlat, tanulmány, kroki, tervrajz, szerkezeti, magyarázó rajz formájában. A jelölt ismerje a következõ szobrászati mûfajokatgyakorlatban: - érem, plakett, - dombormû (magas és mély dombormû), - kisplasztika, - portré, -Szobortanulmány -Ismerje elméletben: az emlékmû, síremlék, köztéri szobor fogalmát. (Mûterem-látogatás, síremlékek, köztéri szobrok elemzése, nyílt pályázati anyagok megtekintése -keretében.) -Fenti stúdiumok alapján legyen képes önálló plasztikai mûveketalkotni. -Tudjon: -- a különbözõ anyagokkal bánni, -- agyagszoborhoz vázat készíteni, agyagot terrakottánakelõkészíteni, kiégetni, -- mintázófát faragni és szobrászgyûrût készíteni. -Ismerje: -- a legalapvetõbb szobrászati technikákat, -- a gipszöntés és gipszfelrakás technikáját, az ehhez szükséges szerszámokat és segédanyagokat, -- a szobrászat egyéb anyagait: plasztilint, viaszt, bronzot. -1.2. Mûvészettörténet

--A jelölt ismerje: -- a mûvészi megnyilatkozás adott tantárgy körében érintett területeire vonatkozó változatait (építészet, plasztika, festészet, grafika, iparmûvészet), -- a mûvészettörténetstíluskorszakainak, irányzatainak egyedi sajátosságait az egyes idõszakok szellemiségébe ágyazottan, -- a mûvészettörténetfolyamának tanulmányai során érintett jelentõs alkotásait, alkotóit - korhoz kötötten, -- a jelentõs hazai mûemlékeketés mûgyûjteményeink anyagát az egyetemes mûvészettörténet emlékanyagánaklelõhelyeit (helység, nagy mûgyûjtemény stb.), -- a mûvészettörténeti szakirodalom kiemelkedõ szerzõit, -- a mûvészettörténet-tudományt megelõzõ -A jelölt legyen képes: -- egy adott stíluskorszak, mûvészeti terület keretein belül a meghatározó értékek közül önállóan választani, és dönteni arról, amit a szakmájukban szuverén módon -hasznosítani tud, -- mûalkotásokat önállóan értelmezni, a megszerzett ismereteket kreatív módon alkalmazni, adaptálni (pl. kor-, stílusmeghatározás, mûleírás, mûelemzés). -1.3. Népmûvészet -A jelölt ismerje: -- az egyén, a közösség és a kultúra viszonyát, -- a kultúrák és a társadalmak szerkezetének kapcsolatait, -- a néprajz és a népmûvészetfogalmait, -- a civilizációk kialakulását és specializálódását, -- a lakóterek kialakulásának történetét.

--A jelölt legyen képes: -- tárgyat és megnyilatkozást annak létrehozójával együtt korába és környezetébe beilleszteni, -- megértõ módon viszonyulni a sajátjuktól távoli vagy idegen kultúrához. -1.4. Ábrázoló geometria -A jelölt ismerje: -- a geometriai alapfogalmakat, -- azok jelölésrendszerét, -- a mûszaki gyakorlatban leggyakrabban használt geometriai ábrázolási módok (perspektíva, axonometria, Monge-rendszer) elméleti alapjait és gyakorlati használatát, -- a leggyakrabban használt szerkesztési eljárásokat, -- a konkrét feladat megközelítésének, megértésének és megoldásának módszerét. -A jelölt legyen képes: -- konkrét feladatot önállóan megérteni, térben elképzelni, rekonstruálni, megoldani, és a megoldást az adott ábrázolási mód törvényei szerint kivitelezni, -- kreatívan gondolkodni, a lehetséges megoldások közül a legcélszerûbbet választani, -- a tanultakat önállóan alkalmazni. -1.5. Betûrajz -A jelölt ismerje: -- a különbözõ betûtípusok megválasztásának szempontjait, legyen valamely stílusérzéke, -- ismerje a különbözõ karakterû betûk alkalmazási lehetõségeit, -- a helyes szövegelhelyezés alapvetõ szempontjait, -- a legfontosabb betûtípusokat, -- legyen betûtörténeti tájékozottsága.

-- A jelölt legyen képes: -- adott betûtípustminta után arányosan megrajzolni, -- a betûtípust környezetében helyesen alkalmazni, -- a szükséges anyagok és eszközök biztos használatára, -- a feladat igényes, tiszta, korrekt megjelenítésére -2. Szakmai elmélet -A jelölt rendelkezzen részletes ismeretekkel az alábbi témakörökben: -2.1. Szaktörténet -- A vasmûvesség kezdetei. -- Az ókori vasmûvesség. -- Román kori vasmûvesség. -- Gótikus vasmûvesség. -- Reneszánsz vasmûvesség. -- Barokk vasmûvesség. -- Rokokó vasmûvesség. -- A klasszicizáló késõbarokk vasmûvesség. -- Klasszicista vasmûvesség. -- Eklektikus vasmûvesség. -- Szecessziós vasmûvesség. -- A két világháború közti vasmûvesség. -- A II. világháború utáni vasmûvesség. -- A jelenkori vasmûvesség.

-2.2. Anyagismeret -Az elmélet területén a jelölt ismerje: -- a fémek szerkezetét, -- a vas- szénötvözeteket, -- a mechanikai vizsgálatokat, -- a szabványosított ipari vasötvözeteket, -- a színesfémeket és ötvözeteket, -- a könnyûfémeketés ötvözeteket. -2.3. Szakrajz, mûszaki rajz -A jelölt ismerje: -- a tervezés, szabadkézi rajz (vázlat) fogalmait, -- a tervezés szempontjait, -- a szakrajz alapfogalmait. -Tudja: -- a szakrajzot olvasni, -- a kovácsolási munkák szakrajzait elkészíteni. -2.4. Általános fémipari alapismeretek -A jelölt ismerje a fémipari megmunkálás eszközeit (szerszámok, alapgépek) és az alábbi mûveletek elvégzéséhez szükséges technológiai eljárásokat: -- mérés és ellenõrzés, -- elõrajzolás, -- egyszerû kézi alakítás, -- egyszerû kézi és gépi forgácsolás, darabolás, -- kötések kialakítása, -- hevítés, a fémek melegalakítása, hõkezelése -- kovácsolás, gépi kovácsolás, -- felületmegmunkálás, -- korrózióvédelem -- képlékenyalakítások, -- lemezalakítás, -- forrasztás és hegesztés, -- forgácsolási technológiák, -- mûanyagok alkalmazása

-3. Szakmai gyakorlat -A tanuló tudja használni: -- a kovácsmûhely szerszámait, gépeit. -Legyen képes az alábbi mûveletekelvégzésére: -- egyszerû kézi alakítás, -- egyszerû kézi és gépi forgácsolás, darabolás, -- kötési módok kialakítása, -- kalapácsgyakorlatok, -- hevítés, -- kovácsolási gyakorlatok, -- alapmûveletek: nyújtás, szélesítés, zömítés, duzzasztás, simítás, -- vágás, áttörés, nyakalás, lyukasztás, hasítás, -- hajlítás, csavarás, -- kovácstûzi hegesztés, -- idomkovácsolás, odorkovácsolás, -- alapmûveletekgépi kalapácson, -- sajtoló munkák, -- hõkezelési gyakorlatok, -- szerszámok készítése (fogók, kalapácsok, célszerszámok), -- díszítõelemek készítése, -- díszkovácsolási mûveletek. -Munka- és környezetvédelmi ismeretek: -A jelölt ismerje a munkavédelem fogalmát, jogi szabályozását. -Tudjon elsõsegélyt nyújtani, tudja használni a munkavédelmi eszközöket, védõfelszereléseket. -Alkalmazza a környezetvédelem szakmai elõírásait és módszereit.

--4. Gazdasági és jogi ismeretek -Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten: -- ismerje az alapvetõ vállalkozási formákat, a vállalkozás általános feltételeit, szabályait, -- legyen tisztában a piaci tényezõkkel, piaci szereplõkkel és folyamatokkal, rendelkezzen a megfelelõ kínálati piacismeretekkel, -- ismerje a piackutatás és marketing alapjait, -- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvetõ pénzügyi folyamatait, összefüggéseit: -= a pénzügyi alapfogalmakat, -= a fizetési módokat, -= a pénzkezelés szabályait, -= az adózási alapfogalmakat, -= ismerje az alapvetõ számviteli elõírásokat. -Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzõi jog, szerzõdések, alapvetõ államigazgatási szabályok). -IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei -1. A vizsgára bocsátás feltételei -Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki a szakközépiskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégezte, és a szakmai vizsgára jelentkezett. -2. A szakmai vizsga részei -a) Gyakorlati vizsga -A gyakorlati vizsga két vizsgarészbõl áll.

-1. A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell elkészítenie az utolsó évfolyam szorgalmi ideje alatt kovácsoltvas tárgy vagy tárgyegyüttes témakör(ök)ben, amelyet a szóbeli -vizsga elõtt 15 nappal kell benyújtani. A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervezõ intézmény határozza meg az alábbiak szerint. -A díszmûkovács vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladat, amely tervrajzokból, változatokból, a kivitelre -kiválasztott megoldások írásbeli indoklásából, mûszaki rajzából és anyagban megvalósított tárgy vagy tárgyegyüttesbõl áll. -A feladat meghatározása a tanulmányok során nyújtott ismeretekre épül. -2. Komplex rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgátszervezõ intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhetõ és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége -és gyakorlati tudása. -A vizsga idõtartama: 360 perc. -A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt. -b) Szóbeli vizsga -A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a képzés szakmai követelményei alapján a vizsgát -szervezõ intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, azt átdolgoztathatja. -A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.

-A szóbeli vizsga tantárgyai: -Mûvészettörténet: -- Ölelje fel a mûvészettörténetminden fontos korszakát és területét. -Szakelmélet: -- Szaktörténet. -- Anyagismeret. -- Fémipari gyártásismeretek. -A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz, az egyiketmûvészettörténetbõl, a másikat pedig szakelméletbõl, melyet a vizsgabizottság külön-külön minõsít. -A felkészülési idõ: tételenként 15-20 perc. -3. A szakmai vizsga értékelése -A szakmai gyakorlati osztályzatot a rajz-mintázás vizsgarész érdemjegye és a vizsgamunkára kapott érdemjegy átlaga adja. -A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli vizsgatantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja. -Nem kaphat szakképesítést az a jelölt, aki valamelyik vizsgarészbõl vagy valamelyik tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A jelöltnek csak az eredménytelen -vizsgarészbõl, illetõleg tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. -4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei -A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli. -Ha a jelölt már rendelkezik mûvészeti szakközépiskolában megszerzett érettségi képesítõ bizonyítvánnyal vagy a fenti vizsgakövetelménynek megfelelõ szakképesítõ -bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-mintázás, valamint a mûvészettörténet tantárgyakból. -A szakelmélet és a szakgyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. -5. A szakmai vizsga szervezése -Szakmai vizsga csak a képzõ- és iparmûvészeti szakközépiskolákban szervezhetõ.

-1. A jelöltnek önálló vizsgamunkát kell elkészítenie az utolsó évfolyam szorgalmi ideje alatt kovácsoltvas tárgy vagy tárgyegyüttes témakör(ök)ben, amelyet a szóbeli -vizsga elõtt 15 nappal kell benyújtani. A választható vizsgamunka feladatokat a vizsgát szervezõ intézmény határozza meg az alábbiak szerint. -A díszmûkovács vizsgamunka (tanári konzultációval) önállóan megtervezett és kivitelezett komplex gyakorlati feladat, amely tervrajzokból, változatokból, a kivitelre -kiválasztott megoldások írásbeli indoklásából, mûszaki rajzából és anyagban megvalósított tárgy vagy tárgyegyüttesbõl áll. -A feladat meghatározása a tanulmányok során nyújtott ismeretekre épül. -2. Komplex rajz-mintázás vizsgafeladat, amelyet a vizsgátszervezõ intézmény határoz meg oly módon, hogy abból mérhetõ és elbírálható legyen a jelölt felkészültsége -és gyakorlati tudása. -A vizsga idõtartama: 360 perc. -A jelölt akkor bocsátható szóbeli vizsgára, ha a gyakorlati vizsgamunkája megfelelt. -b) Szóbeli vizsga -A szóbeli vizsga tantárgyait (témaköreit) a vizsgáztatási követelmény határozza meg. A szóbeli vizsga feladatsorát a képzés szakmai követelményei alapján a vizsgát -szervezõ intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményeknek, azt átdolgoztathatja. -A szakképesítés vizsgáztatási követelményei azonosak a szakmai követelményekben meghatározottakkal.