2007-2008 ELFOGADOTT SZÖVEGEK 2007. május 10. csütörtöki ülés 1. RÉSZ P6_TA-PROV(2007)05-10 IDEIGLENES VÁLTOZAT PE 389.490
TARTALOM A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT SZÖVEGEK P6_TA-PROV(2007)0173 A közösségi jogalkotás egyszerősítése: az eljárási szabályzat módosítása (A6-0143/2007 - Elıadó: Marie-Line Reynaud) Az Európai Parlament 2007. május 10-i határozata eljárási szabályzata módosításairól: a belsı eljárások hozzáigazítása a közösségi jogalkotás egyszerősítésének követelményeihez (2005/2238(REG))... 1 P6_TA-PROV(2007)0174 Vasúti és közúti személyszállítás: közszolgáltatási kötelezettségek ***II (A6-0131/2007 - Elıadó: Erik Meijer) Az Európai Parlament 2007. május 10-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint a 1191/69/EGK és 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérıl szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása tekintetében (13736/1/2006 C6-0042/2007 2000/0212(COD))... 5 P6_TA-PROV(2007)0175 Az elırecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok ***II (A6-0144/2007 - Elıadó: Jacques Toubon) Az Európai Parlament 2007. május 10-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról az elırecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról, a 75/106/EGK és a 80/232/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésérıl, valamint a 76/211/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása tekintetében (13484/1/2006 C6-0039/2007 2004/0248(COD))... 32 P6_TA-PROV(2007)0176 Gépjármőipar: gépjármővek és pótkocsijaik, valamint ilyen jármővek rendszereinek jóváhagyása ***II (A6-0145/2007 - Elıadó: Malcolm Harbour) Az Európai Parlament 2007. május 10-i jogalkotási állásfoglalása a gépjármővek és pótkocsijaik, valamint ilyen jármővek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló mőszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv ( keretirányelv ) elfogadására irányuló tanácsi közös álláspontról (9911/3/2006 C6-0040/2007 2003/0153(COD))... 46 PE 389.490\ I
P6_TA-PROV(2007)0173 A közösségi jogalkotás egyszerősítése: az eljárási szabályzat módosítása Az Európai Parlament 2007. május 10-i határozata eljárási szabályzata módosításairól: a belsı eljárások hozzáigazítása a közösségi jogalkotás egyszerősítésének követelményeihez (2005/2238(REG)) Az Európai Parlament, tekintettel az eljárási szabályzatának módosítására irányuló javaslatra (B6-0582/2005), tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, A Közösség lisszaboni programjának végrehajtása: a szabályozási környezet egyszerősítésére irányuló stratégiáról címő közleményére (COM(2005)0535), tekintettel az Európai Tanács 2006. június 15 16-i ülésén megfogalmazott következtetésekre, különösen a 41. pontra, tekintettel a szabályozási környezet egyszerősítésére irányuló stratégiáról szóló, 2006. május 16-i állásfoglalására 1, tekintettel a jogalkotó elıtt lévı jogalkotási javaslatok vizsgálatának eredményérıl szóló, 2006. május 16-i állásfoglalására 2, tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, Az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálata címő közleményére (COM(2006)0689), tekintettel eljárási szabályzata 201. és 202. cikkére, tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A6-0143/2007), A. mivel a Parlament fent említett, a szabályozási környezet egyszerősítésére irányuló stratégiáról szóló, 2006. május 16-i állásfoglalásában (21. pont) elkötelezte magát arra, hogy dolgozzon saját belsı jogalkotási eljárásainak és technikáinak javításán az egyszerősítés ügyének felgyorsítása érdekében, tiszteletben tartva az elsıdleges jog, nevezetesen az EK-Szerzıdés által meghatározott eljárásokat, B. mivel a kodifikáció és az átdolgozás a legfontosabb eszközei a közösségi jog egyszerősítésének, amely az európai növekedés és foglalkoztatás élénkítését célzó új lisszaboni stratégia keretébe illeszkedik, 1 2 HL C 297. E, 2006.12.7., 136. o. HL C 297. E, 2006.12.7., 140. o. PE 389.490\ 1
C. mivel az eljárási szabályzat rendelkezik a kodifikációról, amely megérett a felülvizsgálatra, de nem rendelkezik az átdolgozásról, D. mivel a Parlament eljárásainak felülvizsgálata és egyértelmővé tétele révén érdemben hozzá kíván járulni az egyszerősítési törekvésekhez, és arra bíztatja a Bizottságot, hogy több ilyen irányú javaslatot terjesszen elı, E. mivel szükséges volna, hogy a Tanács is elindítson egy hasonló folyamatot, 1. úgy határoz, hogy az alábbi módon módosítja eljárási szabályzatát; 2. emlékeztet arra, hogy e módosítások a következı ülés elsı napján lépnek hatályba; 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot tájékoztatás céljából a Tanácsnak és a Bizottságnak. Hatályos szöveg Módosítások Módosítás: 1 80. cikk (1) Amennyiben a Bizottság a közösségi jogszabályok hivatalos egységes szerkezetbe foglalására irányuló javaslatot nyújt be a Parlamentnek, a javaslatot a jogi ügyekben illetékes bizottsághoz utalják. Amennyiben megbizonyosodtak arról, hogy a javaslat nem vonja maga után a létezı közösségi jogszabályok semmilyen lényeges változtatását, a 43. cikkben megállapított eljárást alkalmazzák. (2) Az illetékes bizottság elnöke vagy e bizottság által kijelölt elıadó részt vehet a hivatalos egységes szerkezetbe foglalásra szánt javaslat vizsgálatában és kidolgozásában. Adott esetben az illetékes bizottság elızetesen véleményt nyilváníthat. (3) A 43. cikk (3) bekezdésének rendelkezésétıl eltérıen az egyszerősített eljárás a hivatalos egységes szerkezetbe foglalásra irányuló javaslat esetén nem alkalmazható, amennyiben ezt az eljárást a jogi ügyekben illetékes bizottság vagy az illetékes bizottság tagjainak többsége ellenzi. (1) Ha a Bizottság a közösségi jogszabályok kodifikációjára irányuló javaslatot nyújt be a Parlamentnek, a javaslatot a jogi ügyekben illetékes bizottsághoz utalják. E bizottság az intézményközi szinten elfogadott szabályok szerint 1 megvizsgálja a javaslatot annak ellenırzése érdekében, hogy az valóban csupán kodifikációra irányul-e és nem tartalmaz-e érdemi módosítást. (2) Az a bizottság, amely a kodifikáció tárgyát képezı jogszabályok ügyében illetékes volt saját vagy a jogi ügyekben illetékes bizottság kérésére véleményt adhat a kodifikáció helyénvalóságáról. (3) A javaslat szövegéhez nem lehet módosításokat beterjeszteni. Az elıadó kérésére azonban a jogi ügyekben illetékes bizottság elnöke jóváhagyásra benyújthat bizottságához technikai kiigazításokra vonatkozó módosításokat, azzal a feltétellel, hogy e kiigazítások szükségesek annak biztosításához, hogy a javaslat megfeleljen a kodifikáció szabályainak és nem 2 /PE 389.490
módosítják érdemben a javaslatot. (4) Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat nem tartalmaz érdemi módosítást, a javaslatot továbbítja a Parlamentnek jóváhagyásra. Ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat a közösségi jog érdemi módosítását vonja maga után, a javaslat elutasítását indítványozza a Parlamentnek. A Parlament mindkét esetben egyetlen szavazással, módosítások és vita nélkül határoz. 1 Az 1994. december 20-i, a jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának gyorsított munkamódszerérıl szóló intézményközi megállapodás, 4. pont, HL C 102., 1996.4.4., 2. o. Módosítás: 2 80a. cikk (új) 80a. cikk Átdolgozás (1) Ha a Bizottság a közösségi jogszabályok átdolgozására irányuló javaslatot nyújt be a Parlamentnek, a javaslatot a jogi ügyekben illetékes bizottsághoz és az illetékes bizottsághoz utalják. (2) A jogi ügyekben illetékes bizottság az intézményközi szinten elfogadott szabályok szerint 1 megvizsgálja, hogy a javaslat nem tartalmaz-e az akként megjelölteken kívüli, egyéb érdemi módosítást. E vizsgálat keretében a javaslat szövegéhez nem lehet módosításokat beterjeszteni. Az átdolgozási javaslatban változatlanul maradt rendelkezésekre azonban alkalmazni kell a 80. cikk (3) bekezdésének második albekezdését. (3) Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat nem tartalmaz az akként megjelölteken kívüli, egyéb más érdemi módosítást, tájékoztatja arról az illetékes bizottságot. Ebben az esetben a 150. és a 151. cikkben PE 389.490\ 3
támasztott feltételeken túl az illetékes bizottság keretében csak azokat a módosításokat lehet elfogadni, amelyek a javaslat módosításokat tartalmazó részeire vonatkoznak. A változatlanul maradt részekre vonatkozó módosításokat azonban kivételesen és eseti jelleggel e bizottság elnöke elfogadhatja, ha úgy ítéli meg, hogy a szöveg belsı koherenciája vagy más elfogadható módosításokhoz való kapcsolatuk folytán erre szükség van. Ezen okoknak szerepelniük kell a módosításokhoz főzött írásos indokolásban. (4) Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat az akként megjelölteken kívüli, egyéb érdemi módosításokat is tartalmaz, a javaslat elutasítását indítványozza a Parlamentnek, és tájékoztatja errıl az illetékes bizottságot. Ebben az esetben az Elnök felkéri a Bizottságot javaslata visszavonására. Ha a Bizottság visszavonja javaslatát, az eljárást tárgytalannak nyilvánítja, és tájékoztatja errıl a Tanácsot. Ha a Bizottság nem vonja vissza a javaslatát, a Parlament azt visszautalja az illetékes bizottsághoz, amely a rendes eljárás szerint megvizsgálja. 1 A jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodás, 9. pont., HL C 77., 2002.3.28., 1. o. 4 /PE 389.490
P6_TA-PROV(2007)0174 Vasúti és közúti személyszállítás: közszolgáltatási kötelezettségek ***II Az Európai Parlament 2007. május 10-i jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint a 1191/69/EGK és 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérıl szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása tekintetében (13736/1/2006 C6-0042/2007 2000/0212(COD)) (Együttdöntési eljárás: második olvasat) Az Európai Parlament, tekintettel a Tanács közös álláspontjára (13736/1/2006 C6-0042/2007) 1, tekintettel az elsı olvasatban elfogadott álláspontjára 2 a Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott bizottsági javaslatról (COM(2000)0007) 3, tekintettel a Bizottság elsı módosított javaslatra (COM(2002)0107) 4, tekintettel a Bizottság második módosított javaslatára (COM(2005)0319) 5, tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére, tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére, tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság második olvasatra benyújtott ajánlására (A6-0131/2007), 1. jóváhagyja a módosított közös állásfoglalást; 2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak. 1 HL C 70. E., 2007.3.27., 1. o. 2 HL C 140. E, 2002.6.13., 262. o. 3 HL C 365. E, 2000.12.19., 169. o. 4 HL C 151. E, 2002.6.25., 146. o. 5 A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. PE 389.490\ 5
P6_TC2-COD(2000)0212 Az Európai Parlament álláspontja amely második olvasatban 2007. május 10-én került elfogadásra a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint a 1191/69/EGK és 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérıl szóló /2007/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre, és különösen annak 71. és 89. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 1, tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 2, a Szerzıdés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelıen 3, mivel: (1) A Szerzıdés 16. cikke megerısíti az általános gazdasági érdekő szolgáltatásoknak az Unió közös értékrendjében elfoglalt helyét. 1 2 3 HL C 195., 2006.8.18., 20. o. HL C 192., 2006.8.16., 1. o. Az Európai Parlament 2001. november 14-i álláspontja (HL C 140. E, 2002.6.13., 262. o.) és a Tanács 2006. december 11-i közös álláspontja (HL C 70. E, 2007.3.27., 1. o.) és az Európai Parlament 2007. május 10-i álláspontja. 6 /PE 389.490
(2) A Szerzıdés 86. cikkének (2) bekezdése meghatározza, hogy az általános gazdasági érdekő szolgáltatások mőködtetésével megbízott vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerzıdés szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása nem akadályozza, jogilag vagy ténylegesen, a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. (3) A Szerzıdés 73. cikke különös szabálynak minısül a 86. cikk (2) bekezdéséhez képest. A szárazföldi közlekedési ágazat közszolgáltatási kötelezettségeinek ellentételezéseire alkalmazandó szabályokat állapít meg. (4) A Bizottság Európai közlekedéspolitika 2010-re: ideje dönteni címő fehér könyvének fı célja biztonságos, hatékony és magas színvonalú személyszállítási szolgáltatások biztosítása a személyszállítási közszolgáltatások átláthatóságát és teljesítményét is biztosító szabályozott verseny révén, figyelemmel a szociális, környezeti és területfejlesztési szempontokra, vagy azzal a céllal, hogy az utasok egyes csoportjai, például a nyugdíjasok részére különleges díjszabási feltételeket nyújtsanak, és kiküszöböljék a különbözı tagállamokból származó közlekedési vállalkozások közötti azon különbségeket, amelyek alapvetıen torzíthatják a versenyt. (5) Jelenleg számos, általános gazdasági érdekő szükségletet kielégítı országos személyszállítási szolgáltatás nem mőködtethetı kereskedelmi alapon. A tagállamok illetékes hatóságainak képesnek kell lenniük arra, hogy e szolgáltatások nyújtásának biztosítása érdekében intézkedéseket hozzanak. A személyszállítási közszolgáltatások nyújtásának biztosítása érdekében általuk alkalmazható mechanizmusok a következıket foglalják magukba: kizárólagos jogok odaítélése a közszolgáltatók részére, pénzügyi ellentételezések juttatása a közszolgáltatók részére és a valamennyi szolgáltatóra alkalmazandó, a közszolgáltatás mőködtetésére vonatkozó általános szabályok meghatározása. Amennyiben a tagállamok e rendelettel összhangban úgy döntenek, hogy bizonyos általános szabályokat kizárnak a rendelet hatálya alól, az állami támogatásokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. PE 389.490\ 7
(6) Számos tagállam vezetett be olyan jogszabályokat, amelyek legalább a tömegközlekedési piac egy része tekintetében kizárólagos jogok és közszolgáltatási szerzıdések biztosítását írják elı, átlátható és méltányos közbeszerzési versenytárgyalási eljárások alapján. Ennek eredményeként a tagállamok közötti kereskedelem jelentıs fejlıdésen ment keresztül, és jelenleg több közszolgáltató egynél több tagállamban nyújt személyszállítási közszolgáltatásokat. A nemzeti jogszabályok alakulása azonban eltérı eljárások alkalmazásához vezetett, és a közszolgáltatók jogai, valamint az illetékes hatóságok kötelezettségei tekintetében jogi bizonytalanságot eredményezett. A vasúti, közúti és belvízi közlekedési közszolgáltatás fogalmában benne rejlı kötelezettségek terén a tagállamok tevékenységérıl szóló, 1969. június 26-i 1191/69/EGK tanácsi rendelet 1 nem terjed ki a közszolgáltatási szerzıdések odaítélésének a Közösségben folytatott módjára, és különösen nem érinti azt, hogy milyen körülmények között kötelezı a versenyeztetési eljárás. Ezért korszerősíteni kell a közösségi jogi keretet. (7) Az elvégzett tanulmányok és a tömegközlekedési ágazatban a versenyt több éve bevezetı tagállamok tapasztalata azt mutatja, hogy megfelelı védintézkedésekkel a szolgáltatók közötti szabályozott verseny bevezetése lehetıvé teszi a vonzóbb és innovatívabb, alacsonyabb költséggel járó szolgáltatások nyújtását anélkül, hogy akadályoznák a közszolgáltatókat a rájuk bízott sajátos feladataik végrehajtásában. Ezt a megközelítést az Európai Tanács a 2000. március 28-i úgynevezett lisszaboni folyamat keretében támogatta, amely felszólította a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy hatáskörükkel összhangban gyorsítsák az olyan területek liberalizálását, mint például... a közlekedés. (8) Azon szabályozatlan személyszállítási piacok számára, amelyekben nincsenek kizárólagos jogok, lehetıvé kell tenni sajátosságaik és az eddig alkalmazott mőködési gyakorlatuk megtartását, amennyiben azok megfelelnek a Szerzıdés elıírásainak. (9) Annak érdekében, hogy személyszállítási közszolgáltatásaikat a lakosság igényeihez minél jobban igazodva nyújthassa, valamennyi illetékes hatóság számára biztosítani kell, hogy a közszolgáltatókat az ebben a rendeletben meghatározott feltételekkel összhangban szabadon megválaszthassa, figyelembe véve a kis- és középvállalkozások érdekeit. Az átláthatóság, a versengı szolgáltatókkal szembeni egyenlı bánásmód és az arányosság elve alkalmazásának biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy ellentételezések vagy kizárólagos jogok biztosításakor az illetékes hatóság és a kiválasztott közszolgáltató közszolgáltatási szerzıdésben rögzítse a közszolgáltatási kötelezettségek jellegét és a megállapodás szerinti ellenszolgáltatást. A szerzıdés formája vagy elnevezése a tagállamok jogrendszere szerint eltérı lehet. 1 HL L 156., 1969.6.28., 1. o. A legutóbb az 1893/91/EGK rendelettel (HL L 169., 1991.6.29., 1. o.) módosított rendelet. 8 /PE 389.490
(10) Az 1191/69/EGK rendelettel ellentétben amelynek hatálya kiterjed a belvízi személyszállítási közszolgáltatásokra is nem ajánlatos, hogy e rendelet kiterjedjen az ebben az említett ágazatban történı közszolgáltatási szerzıdések odaítélésének kérdésére. A belvízi és, mivel jelenleg nem szabályozza egyedi európai jogszabály, a belföldi tengereken történı személyszállítási közszolgáltatások megszervezése ezért a Szerzıdés általános elveinek hatálya alá tartozik, kivéve, ha a tagállamok e rendeletnek az adott ágazatokra történı alkalmazása mellett döntenek. E rendelet rendelkezései nem gátolják meg a belvízi és a belföldi tengereken történı személyszállítási szolgáltatásoknak egy tágabb városi, elıvárosi vagy regionális személyszállítási közhálózatba való beépítését. (11) Az 1191/69/EGK rendelettel ellentétben amelynek hatálya kiterjed az árufuvarozási szolgáltatásokra is nem ajánlatos, hogy e rendelet kiterjedjen az említett ágazatban történı közszolgáltatási szerzıdések odaítélésének kérdésére. Ezért három évvel e rendelet hatálybalépését követıen az árufuvarozási szolgáltatások szervezésének meg kell felelnie a Szerzıdés általános elveinek. (12) A közösségi jog szempontjából nem bír jelentıséggel, hogy ezeket a személyszállítási közszolgáltatásokat köz- vagy magánvállalkozások mőködtetik-e. E rendelet a Szerzıdés 295. cikkében említett tulajdoni rend tekintetében a semlegesség elvén alapul, továbbá a Szerzıdés 16. cikkében említett azon elven, miszerint a tagállamok szabadon meghatározhatják az általános gazdasági érdekő szolgáltatásokat, valamint a Szerzıdés 5. cikkében említett szubszidiaritás és arányosság elvén. (13) Egyes gyakran valamely konkrét infrastruktúrához kötıdı szolgáltatásokat elsısorban történelmi érdekességük vagy idegenforgalmi értékük miatt üzemeltetnek. Mivel e tevékenységek nyilvánvalóan a személyszállítástól eltérı célt szolgálnak, azokat nem a közszolgáltatási kötelezettségekre alkalmazandó szabályoknak és eljárásoknak kell szabályozni. (14) Amennyiben az illetékes hatóságok felelısek a tömegközlekedési hálózat megszervezéséért, a közlekedési szolgáltatás tényleges mőködtetésén kívül ez kiterjedhet számos egyéb tevékenységre és feladatra is, amelyet az illetékes hatóságok választásuk szerint maguk láthatnak el, vagy azzal akár egészben, akár részben harmadik felet bízhatnak meg. PE 389.490\ 9
(15) A hosszú idıtartamra szóló szerzıdések a piacnak a szükségesnél hosszabb idıtartamra történı bezárulásához vezethetnek, csökkentve ezáltal a verseny által gyakorolt nyomás kedvezı hatásait. A szolgáltatások minıségének védelme, valamint annak érdekében, hogy a verseny a legkevésbé torzuljon, a közszolgáltatási szerzıdéseknek határozott idıre kell szólniuk. A szerzıdés meghosszabbítását a felhasználók pozitív visszajelzéséhez kell kötni. Biztosítani kell azonban, hogy a közszolgáltatási szerzıdések idıtartamát legfeljebb eredeti idıtartamuk felével meghosszabbíthassák, amennyiben a közszolgáltatónak olyan eszközökbe kell beruháznia, amelyek értékcsökkenésének ideje kivételes hosszúságú, valamint különleges jellemzıik és korlátaik miatt a Szerzıdés 299. cikkében meghatározott legkülsı régiók esetében. Továbbá, a közszolgáltató olyan infrastrukturális vagy gördülıállomány- és jármőberuházást valósít meg, amely kivételes abban az értelemben, hogy tekintélyes pénzeszközöket érint, és a szerzıdést méltányos versenytárgyalási eljárás alapján ítélték oda, az említettnél hosszabb idıtartam megállapítása is lehetséges. (16) Amennyiben egy közszolgáltatási szerzıdés megkötése a közszolgáltató megváltozásával járhat, az illetékes hatóságoknak jogosultaknak kell lenniük arra, hogy a kiválasztott közszolgáltatót felkérjék a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történı védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 2001. március 12-i 2001/23/EK tanácsi irányelv rendelkezéseinek az alkalmazására 1. Ez az irányelv nem akadályozza meg, hogy a tagállamok a 2001/23/EK irányelv hatálya alá nem tartozó munkavállalói jogok átruházási feltételeit is védjék, ezáltal adott esetben figyelembe véve a nemzeti törvények, rendeletek és közigazgatási intézkedések által meghatározott szociális normákat vagy a kollektív szerzıdéseket vagy a szociális partnerek közötti egyéb megállapodásokat. (17) A szubszidiaritás elvével összhangban az illetékes hatóságok szabadon eldönthetik a szociális és minıségi kritériumok megállapításának módját a közszolgáltatási kötelezettségek minıségi elıírásainak fenntartására és növelésére vonatkozóan, például a minimális munkafeltételek, az utasok jogai, a csökkent mozgásképességő személyek szükségletei, a környezet védelme, az utasok és az alkalmazottak biztonsága, valamint a munkahelyekre és a szolgáltatásnyújtás helyén történı szociális védelemre vonatkozó kollektív szerzıdésbeli kötelezettségek és egyéb szabályok és megállapodások tekintetében. A szolgáltatók közötti átlátható és összehasonlítható versenyfeltételek biztosítása, valamint a szociális dömping kockázatának elkerülése érdekében, az illetékes hatóságok különleges szociális és szolgáltatásminıségi követelményeket írhatnak elı. 1 HL L 82., 2001.3.22., 16. o. 10 /PE 389.490
(18) A nemzeti jog vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel, bármely helyi hatóság, vagy annak hiányában bármely nemzeti hatóság dönthet úgy, hogy az általa igazgatott térségben maga gondoskodik a személyszállítási közszolgáltatásokról, vagy azokat versenytárgyalási eljárás lefolytatása nélkül belsı szolgáltatóra bízza. A méltányos versenyfeltételek biztosítása érdekében azonban szigorúan szabályozni kell a saját üzemeltetéső mőködtetés lehetıségét. Az integrált személyszállítási közszolgáltatást nyújtó illetékes hatóságnak vagy hatóságcsoportnak kell gyakorolnia a szükséges ellenırzést, együttesen vagy tagjai által. Továbbá a szállítási szolgáltatásról maguk gondoskodó illetékes hatóságok vagy a belsı szolgáltatók számára meg kell tiltani, hogy a szóban forgó hatóság területén kívül versenytárgyalási eljárásban vegyenek részt. A belsı szolgáltatót ellenırzı hatóság számára továbbá lehetıvé kell tenni, hogy megtiltsa e szolgáltatónak a területén szervezett versenytárgyalási eljárásokban való részvételt. A belsı szolgáltatók tevékenységeire vonatkozó korlátozások nem befolyásolják a vasúti szállítást érintı közszolgáltatási szerzıdések közvetlen odaítélésének lehetıségét, az egyéb kötöttpályás szállítási módok, például a metró vagy a villamos kivételével. Ezenfelül a vasúti szállításra vonatkozó közszolgáltatási szerzıdések közvetlen odaítélése nem érinti az illetékes hatóságok azon lehetıségét, hogy belsı szolgáltató számára ítéljenek oda személyszállítási közszolgáltatási szerzıdéseket az egyéb kötöttpályás például metró és villamos szállítás terén. (19) Az alvállalkozásba adás hozzájárulhat a hatékonyabb személyszállításhoz, és lehetıvé teszi a közszolgáltatási szerzıdést elnyert közszolgáltatótól eltérı vállalkozások részvételét. A közforrások legjobb felhasználása céljából azonban az illetékes hatóságoknak képesnek kell lenniük a személyszállítási közszolgáltatásaik alvállalkozásba adására vonatkozó szabályok meghatározására, különösen belsı szolgáltató által nyújtott szolgáltatások esetén. Az alvállalkozók továbbá nem akadályozhatók meg abban, hogy részt vegyenek bármely illetékes hatóság területén szervezett versenytárgyalási eljárásokban. Az illetékes hatóságnak vagy belsı szolgáltatójának a közösségi joggal összhangban kell kiválasztania az alvállalkozót. (20) Amennyiben valamely hatóság úgy dönt, hogy egy közérdekő szolgáltatás ellátásával harmadik felet bíz meg, a közszolgáltatót a Szerzıdés 43 49. cikkébıl következıen a közbeszerzésekre és a koncessziókra vonatkozó közösségi joggal, valamint az átláthatóság és az egyenlı bánásmód elvével összhangban kell kiválasztania. E rendelet rendelkezései nem sértik különösen azon kötelezettségeket, amelyek a közbeszerzési szerzıdések odaítélésére vonatkozó irányelvek alapján a hatóságokat terhelik, amennyiben a közszolgáltatási szerzıdések ezen irányelvek hatálya alá tartoznak. PE 389.490\ 11
(21) A versenytárgyalási eljárás iránt érdeklıdık számára eredményes jogvédelmet kell biztosítani, amely nem tesz különbséget, hogy a szerzıdések jelen rendelet, vagy a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban mőködı ajánlatkérık beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK 1 és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerzıdések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK 2 európai parlamenti és tanácsi irányelvek értelmében lettek-e odaítélve. Egy eredményes felülvizsgálati eljárásnak hasonlónak kell lennie az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerzıdések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelvben 3, illetve a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban mőködı vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1992. február 25-i 92/13/EGK tanácsi irányelvben 4 rögzített vonatkozó eljárásokhoz. (22) Egyes ajánlati felhívások esetében az illetékes hatóságoknak komplex rendszereket kell meghatározniuk és leírniuk. Ezeknek a hatóságoknak ezért ilyen szerzıdések odaítélésekor az ajánlatok benyújtását követıen jogosultaknak kell lenniük a részletek megtárgyalására a lehetséges közszolgáltatók közül többel vagy mindegyikükkel. (23) A közszolgáltatási szerzıdések odaítélésére irányuló ajánlati felhívás nem kötelezı, amennyiben a szerzıdés csekély összegre vagy távolságra vonatkozik. E tekintetben a nagyobb összegek vagy távolságok esetében az illetékes hatóságoknak képesnek kell lenniük a kis- és középvállalkozások különleges érdekeinek figyelembevételére. Az illetékes hatóságok nem oszthatják fel a szerzıdéseket vagy hálózatokat a versenytárgyalási eljárás elkerülése érdekében. (24) Amennyiben fennáll a szolgáltatásnyújtás megszakadásának a kockázata, az illetékes hatóságoknak jogosultnak kell lenniük rövid távú sürgısségi intézkedések bevezetésére olyan új közszolgáltatási szerzıdés odaítéléséig, amely az e rendeletben meghatározott valamennyi odaítélési feltételnek megfelel. 1 2 3 4 HL L 134., 2004.4.30., 1. o. A legutóbb a 2083/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 333., 2005.12.20., 28. o.) módosított irányelv. HL L 134., 2004.4.30., 114. o. A legutóbb a 2083/2005/EK bizottsági rendelettel módosított irányelv. HL L 395., 1989.12.30., 33. o. A 92/50/EGK irányelvvel (HL L 209., 1992.7.24., 1. o.) módosított irányelv. HL L 76., 1992.3.23., 14. o. A 2006/97/EK irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 107. o.) módosított irányelv. 12 /PE 389.490
(25) A vasúti személyszállítási közszolgáltatás sajátos kérdéseket vet fel a beruházások súlya és az infrastruktúra költsége miatt. A Bizottság 2004 márciusában javaslatot nyújtott be a közösségi vasutak fejlesztésérıl szóló, 1991. július 29-i 91/440/EGK irányelv 1 módosítására annak érdekében, hogy nemzetközi személyszállítási szolgáltatások mőködtetése céljából a Közösség valamennyi vasúttársasága hozzáférjen valamennyi tagállam infrastruktúrájához. E rendelet célja a közszolgáltatási szerzıdések ellentételezésére és/vagy kizárólagos jogaira vonatkozó jogi keretének megteremtése, és nem a vasúti szolgáltatások piacának további liberalizációja. (26) A közszolgáltatások tekintetében ez a rendelet minden illetékes hatóság számára lehetıvé teszi, hogy közszolgáltatási szerzıdés összefüggésében kiválassza a személyszállítási közszolgáltatást végzı szolgáltatót. Tekintettel a tagállamok eltérı területi szervezıdésére e téren, indokolt lehetıvé tenni az illetékes hatóságok számára, hogy a vasúti közlekedés tekintetében közvetlenül ítéljenek oda közszolgáltatási szerzıdéseket. (27) A közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése során felmerült költségek fedezésére az illetékes hatóságok által nyújtott ellentételezést oly módon kell kiszámítani, hogy elkerüljék a túlkompenzációt. Amennyiben valamely illetékes hatóság versenyeztetés nélkül kíván odaítélni egy közszolgáltatási szerzıdést, akkor is be kell tartania azokat a részletes szabályokat, amelyek biztosítják, hogy az ellentételezések összege megfelelı, továbbá tükrözik a hatékony és minıségi szolgáltatásra való törekvést. (28) A közszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének a személyszállítási közszolgáltatások iránti keresletre gyakorolt bármely hatásának a mellékletben foglalt számítási mód révén történı megfelelı figyelembevételével az illetékes hatóság és a közszolgáltató bizonyítani tudja, hogy a túlkompenzációt elkerülték. (29) Közszolgáltatási szerzıdések odaítélése céljából a sürgısségi intézkedések és a csak kis távolságon való szolgáltatásra vonatkozó szerzıdések kivételével az illetékes hatóságoknak legalább egy évvel korábban meg kell tenniük az erre vonatkozó szükséges tájékoztatási intézkedéseket annak érdekében, hogy a lehetséges közszolgáltatók reagálni tudjanak. (30) A közvetlenül odaítélt közszolgáltatási szerzıdésekre fokozottan vonatkozik az átláthatóság követelménye. 1 HL L 237., 1991.8.24., 25. o. A legutóbb a 2004/51/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 164., 2004.4.30., 164. o.) módosított irányelv. PE 389.490\ 13
(31) Mivel az illetékes hatóságoknak és a közszolgáltatóknak idıre van szükségük ahhoz, hogy igazodni tudjanak e rendelet rendelkezéseihez, átmeneti szabályokról kell rendelkezni. A közszolgáltatási szerzıdések e rendeletnek megfelelı fokozatos odaítélése céljából a tagállamoknak hat hónappal az átmeneti idıszak elsı felét követıen jelentést kell benyújtaniuk a Bizottságnak az elért eredményekrıl. A Bizottság e jelentések alapján megfelelı intézkedéseket javasolhat. (32) Az átmeneti idıszak alatt az illetékes hatóságok e rendelet intézkedéseit különbözı idıpontokban vezethetik be. Ezért ezen idıszak alatt elıfordulhat, hogy az e rendelet rendelkezései által még nem érintett piacokról származó közszolgáltatók olyan piacokon pályáznak közszolgáltatási szerzıdésekre, amelyeket gyorsabban nyitottak meg a szabályozott verseny számára. A közlekedési közszolgáltatási piac kiegyensúlyozatlan megnyitásának arányos intézkedésekkel történı elkerülése érdekében, az illetékes hatóságoknak jogosultaknak kell lenniük arra az átmeneti idıszak második felében, hogy visszautasítsák azon szolgáltatók ajánlatait, amelyek közlekedési közszolgáltatásaik értékének több, mint a felét nem e rendelettel összhangban nyújtják, feltéve, hogy ezt az illetékes hatóságok megkülönböztetés nélkül alkalmazzák, és arról az ajánlati felhívás kihirdetése elıtt határoztak. (33) Az C-280/00 sz. Altmark Trans GmbH ügyben 2003. július 24-én hozott ítéletének 1 87 95. bekezdésében az Európai Közösségek Bírósága úgy határozott, hogy a közszolgáltatási ellentételezések nem képeznek a Szerzıdés 87. cikke szerinti elınyöket, feltéve, hogy négy konjunktív feltétel teljesül. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, és fennállnak a Szerzıdés 87. cikke (1) bekezdése alkalmazásának általános feltételei, a közszolgáltatási ellentételezések a Szerzıdés 73., 86., 87. és 88. cikkének hatálya alá tartozó állami támogatásnak minısülnek. (34) Szükségessé válhat a közszolgáltatási szerzıdések ellentételezésének bevezetése a szárazföldi személyszállítási ágazatban annak érdekében, hogy a közszolgáltatási feladatokért felelıs vállalkozások olyan alapelvek alapján és olyan feltételek mellett mőködjenek, amelyek lehetıvé teszik a feladataik végrehajtását. Az ilyen ellentételezés bizonyos feltételek mellett a 73. cikk alapján összeegyeztethetı lehet a Szerzıdéssel. Elıször is, azt olyan szolgáltatások nyújtásának a biztosítása érdekében kell odaítélni, amelyek a Szerzıdés szerinti általános érdekő szolgáltatások. Másodszor, a verseny indokolatlan torzulásainak elkerülése érdekében nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek végrehajtása során felmerült nettó költségek fedezéséhez szükséges mértéket, figyelembe véve az ezzel kapcsolatos bevételeket, valamint egy ésszerő nyereséget. 1 [2003] EBHT I-7747. 14 /PE 389.490
(35) Az illetékes hatóságok által az e rendelet rendelkezéseinek megfelelıen nyújtott ellentételezéseket ezért mentesíteni lehet a Szerzıdés 88. cikkének (3) bekezdésében elıírt elızetes bejelentési kötelezettség alól. (36) E rendelet az 1191/69/EGK rendelet helyébe lép; ez utóbbi rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni. Az árufuvarozási közszolgáltatások esetében hároméves átmeneti idıszak könnyíti meg a Bizottság által a Szerzıdés 73., 86., 87. és 88. cikkével összhangban nem engedélyezett ellentételezés fokozatos megszüntetését. Bármely, az ezen új rendelet hatálya alá nem tartozó személyszállítási közszolgáltatás nyújtásával kapcsolatos olyan ellentételezésnek, amely esetében fennáll a Szerzıdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás kockázata, meg kell felelnie a Szerzıdés 73., 86., 87. és 88. cikkének, beleértve az Európai Közösségek Bíróságának bármely vonatkozó értelmezését, és különösen a C-280/00 sz. Altmark Trans GmbH-ügyben hozott ítéletét. Az ilyen esetek vizsgálatakor ezért a Bizottságnak az e rendeletben megállapítottakhoz hasonló elveket, vagy adott esetben az általános gazdasági érdekő szolgáltatásokra vonatkozó egyéb jogszabályokat kell alkalmaznia. (37) Ez a rendelet kiterjed a vasúti, közúti és belvízi közlekedéshez nyújtott támogatásokról szóló, 1970. június 4-i 1107/70/EGK tanácsi rendelet 1 alkalmazási körére. Ez utóbbirendelet elavultnak tekinthetı, mivel a Szerzıdés 73. cikke alkalmazását anélkül korlátozza, hogy megfelelı jogalapot biztosítana a jelenlegi beruházási formák engedélyezésére, különösen a közlekedési infrastruktúra terén a köz- és a magánszféra partnerségén keresztül megvalósuló beruházásokkal kapcsolatban. Ezért a korábbi rendeletet hatályon kívül kell helyezni annak érdekében, hogy a Szerzıdés 73. cikkét megfelelıen, az ágazat folyamatos fejlıdésére figyelemmel lehessen alkalmazni, e rendelet vagy a vasúti vállalkozások elszámolásainak normalizálására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1969. június 26-i 1192/69/EGK tanácsi rendelet sérelme nélkül 2. A vonatkozó közösségi szabályok alkalmazásának további könnyítésére tekintettel a Bizottság 2007-ben javaslatot nyújt be a vasúti beruházással, többek között az infrastrukturális beruházással kapcsolatos állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásra. (38) A Bizottságnak jelentést kell készítenie az e rendelet végrehajtásának, valamint a személyszállítási közszolgáltatások nyújtásával különösen a személyszállítási közszolgáltatások minıségével és a közszolgáltatási szerzıdések közvetlen odaítélésének hatásaival kapcsolatos közösségi fejleményeknek az értékelése céljából. E jelentést, amennyiben szükséges, e rendelet módosítására irányuló megfelelı javaslatok kísérhetik, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1 2 HL L 130., 1970.6.15., 1. o. A legutóbb az 543/97/EK rendelettel (HL L 84., 1997.3.26., 6. o.) módosított rendelet. HL L 156., 1969.6.28., 8. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított rendelet. PE 389.490\ 15
1. cikk Cél és hatály (1) E rendelet célja annak meghatározása, hogy a közösségi jog szabályainak betartásával az illetékes hatóságok hogyan avatkozhatnak be a személyszállítás területén az olyan általános érdekő szolgáltatások nyújtásának biztosítása érdekében, amelyek többek között számosabbak, biztonságosabbak, magasabb minıségőek vagy alacsonyabb költséggel járnak, mint azok, amelyek nyújtását a piaci verseny lehetıvé tenné. Ebbıl a célból ez a rendelet meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az illetékes hatóságok a közszolgáltatási kötelezettségek elıírásakor vagy ilyen kötelezettségek ellátására vonatkozó szerzıdés megkötése esetén ellentételezik a közszolgáltatóknál felmerült költségeket, és/vagy kizárólagos jogokat biztosítanak a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése fejében. (2) Ezt a rendeletet a vasúti, valamint az egyéb kötöttpályás és a közúti személyszállítási közszolgáltatások belföldi és nemzetközi üzemeltetésére kell alkalmazni, kivéve azokat a szolgáltatásokat, amelyeket fıként történelmi érdekességük vagy idegenforgalmi értékük miatt üzemeltetnek. A tagállamok e rendeletet alkalmazhatják a belvízi személyszállításra, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének a tagállamokon belüli tengeri fuvarozásra (tengeri kabotázs) történı alkalmazásáról szóló, 1992. december 7-i 3577/92/EGK tanácsi rendelet 1 sérelme nélkül, a belföldi tengereken történı személyszállításra is. (3) E rendelet nem alkalmazandó a 2004/17/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti és a 2004/18/EK irányelv 1. cikkének (3) bekezdése szerinti építési koncesszióra. E rendelet alkalmazásában: 2. cikk Fogalommeghatározások a) személyszállítási közszolgáltatás : a nyilvánosság számára megkülönböztetés nélkül és folyamatosan nyújtott általános gazdasági érdekő személyszállítási szolgáltatások; b) illetékes hatóság : valamely tagállam vagy tagállamok bármely hatósága vagy hatóságcsoportja, amely egy adott földrajzi területen hatáskörrel rendelkezik a személyszállítás területén való beavatkozásra, vagy ilyen hatáskörrel felruházott bármely szerv; 1 HL L 364., 1992.12.12., 7. o. 16 /PE 389.490
c) illetékes helyi hatóság : bármely illetékes hatóság, amelynek földrajzi illetékessége nem országos; d) közszolgáltató : bármely köz- vagy magánvállalkozás vagy e vállalkozások csoportja, amely személyszállítási közszolgáltatásokat mőködtet, vagy bármely olyan közjogi szerv, amely személyszállítási közszolgáltatásokat nyújt; e) közszolgáltatási kötelezettség : valamely illetékes hatóság által annak érdekében meghatározott vagy megállapított kötelezettség, hogy biztosítsa az olyan általános érdekő személyszállítási közszolgáltatások nyújtását, amelyeket egy szolgáltató amennyiben saját gazdasági érdekeit venné figyelembe ellenszolgáltatás nélkül nem, vagy nem olyan mértékben vagy nem ugyanolyan feltételekkel végezne el; f) kizárólagos jog : a közszolgáltatót egy konkrét útvonalon, hálózatban vagy területen, valamennyi más hasonló szolgáltató kizárásával, egyes személyszállítási közszolgáltatások mőködtetésére feljogosító jog; g) közszolgáltatási ellentételezés : bármely olyan különösen pénzügyi elıny, amelyet az illetékes hatóság a közforrások terhére közszolgáltatási kötelezettség végrehajtásának idıszaka alatt vagy ezen idıszakhoz kapcsolódóan közvetlenül vagy közvetve nyújt; h) közvetlen odaítélés : közszolgáltatási szerzıdésnek egy adott közszolgáltató számára elızetes versenytárgyalási eljárás nélkül történı odaítélése; i) közszolgáltatási szerzıdés : egy vagy több olyan jogilag kötelezı erejő aktus, amely megerısíti az illetékes hatóság és a közszolgáltató közötti megállapodást, amelynek értelmében a közszolgáltatóra ruházzák a közszolgáltatási kötelezettségek hatálya alá tartozó személyszállítási közszolgáltatások kezelését és üzemeltetését; a szerzıdés a tagállamok joga szerint az illetékes hatóság által hozott határozat is lehet, amely: egyedi törvényi vagy rendeleti aktus formáját ölti, vagy tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek esetén az illetékes hatóság maga nyújtja a szolgáltatásokat, vagy az ilyen szolgáltatások nyújtását belsı szolgáltatóra bízza; PE 389.490\ 17
j) belsı szolgáltató : olyan elkülönült jogi egység, amely felett az illetékes hatóság teljes körő a saját fıosztályai fölötti ellenırzéshez hasonló ellenırzést gyakorol; k) érték : a személyszállítás tekintetében valamely szolgáltatás, útvonal, közszolgáltatási szerzıdés vagy ellentételezési rendszer értéke, amely megfelel a közszolgáltató vagy közszolgáltatók HÉA nélküli teljes bevételének, beleértve a hatóságok által kifizetett, bármilyen jellegő ellentételezéseket is, valamint az olyan menetjegyek eladásából származó bevételeket, amelyeket nem fizetnek vissza a kérdéses illetékes hatóság számára; l) általános szabály : olyan intézkedés, amelyet valamely illetékes hatóság felelıssége alá tartozó adott földrajzi területen valamennyi azonos típusú személyszállítási közszolgáltatásra megkülönböztetés nélkül alkalmazni kell; m) integrált személyszállítási közszolgáltatások : egy meghatározott földrajzi területen található, egyetlen információs rendszerrel, jegykiadó rendszerrel és menetrenddel rendelkezı összekapcsolt szállítási szolgáltatások. 3. cikk Közszolgáltatási szerzıdések és általános szabályok (1) Amennyiben valamely illetékes hatóság úgy dönt, hogy a választása szerinti szolgáltatónak a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének fejében kizárólagos jogot és/vagy bármilyen jellegő ellentételezést biztosít, ezt közszolgáltatási szerzıdés keretében kell megtennie. (2) Az (1) bekezdéstıl eltérıen, azokat a közszolgáltatási kötelezettségeket is, amelyek célja maximált díjak megállapítása valamennyi utas vagy az utasok egyes csoportjai számára, általános szabályok hatálya alá lehet vonni. Az illetékes hatóság a 4. és a 6. cikkben, valamint a mellékletben meghatározott elvekkel összhangban oly módon ellentételezi a közszolgáltatók részére az általános szabályokban meghatározott díjszabási kötelezettségek betartása miatt felmerült költségekre és elért bevételre gyakorolt nettó pozitív vagy negatív pénzügyi hatást, hogy elkerüljék a túlkompenzációt. Ez nem áll ellentétben az illetékes hatóságok azon jogával, hogy a maximált díjakat megállapító közszolgáltatási kötelezettségeket közszolgáltatási szerzıdésekbe foglalják. 18 /PE 389.490
(3) A Szerzıdés 73., 86., 87. és 88. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül, a tagállamok e rendelet alkalmazási körébıl kizárhatják a közszolgáltatási kötelezettségek pénzügyi ellentételezésére vonatkozó olyan általános szabályokat, amelyek az iskolai tanulók, a hallgatók, a gyakornokok és a csökkent mozgásképességő személyek számára maximális díjtételeket határoznak meg. Ezekrıl az általános szabályokról a Szerzıdés 88. cikkének megfelelıen értesítést kell küldeni. Minden ilyen értesítés tartalmazza az intézkedéssel és különösen a számítási módszer részleteivel kapcsolatos valamennyi információt. 4. cikk A közszolgáltatási szerzıdések és az általános szabályok kötelezı tartalma (1) A közszolgáltatási szerzıdéseknek és az általános szabályoknak: i. egyértelmően meg kell határozniuk a közszolgáltató által teljesítendı közszolgáltatási kötelezettségeket és az érintett földrajzi területeket; ii. objektív és átlátható módon elıre meg kell határozniuk azokat a paramétereket, amelyeket ellentételezés esetén az ellentételezés túlkompenzációt elkerülı kiszámításához alapul kell venni, és adott esetben a biztosított kizárólagos jogok természetét és mértékét. Az 5. cikk (2), (4), (5) és (6) bekezdésének megfelelıen odaítélt közszolgáltatási szerzıdések esetében ezeket a paramétereket úgy határozzák meg, hogy az ellentételezés egyetlen esetben sem haladja meg a közszolgáltatási kötelezettségek végrehajtása során felmerült költségekre és elért bevételre gyakorolt nettó pénzügyi hatás fedezéséhez szükséges összeget, figyelembe véve az ezzel kapcsolatosan a közszolgáltató által megtartott bevételeket, valamint egy ésszerő nyereséget; iii. meg kell határozniuk a szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó költségek megosztására vonatkozó szabályokat. Ezek a költségek különösen a személyzet, az energia, az infrastrukturális díjak, továbbá a személyszállítási szolgáltatások mőködtetéséhez szükséges, a közlekedési közszolgáltatásban használt jármővek, gördülıállomány, valamint létesítmények karbantartása és javítása költségeit, továbbá az állandó költségeket és egy megfelelı tıkemegtérülést foglalhatnak magukban. PE 389.490\ 19
(2) A közszolgáltatási szerzıdések és az általános szabályok meghatározzák a menetjegyek eladásából származó bevételek megosztását, amelyeket a közszolgáltató megtarthat, visszafizethet az illetékes hatóság számára, vagy amelyek közöttük eloszthatók. (3) A közszolgáltatási szerzıdések idıtartama korlátozott, és nem haladhatja meg autóbuszos szolgáltatások esetén a tíz évet, és vasúti vagy egyéb kötöttpályás személyszállítási szolgáltatások esetén a tizenöt évet. A különbözı közlekedési módokra vonatkozó közszolgáltatási szerzıdések idıtartama nem haladhatja meg a tizenöt évet, ha a vasúti vagy egyéb kötöttpályás közlekedés a kérdéses szolgáltatások értékének több mint 50%-át képviseli. (4) Szükség esetén az eszközérték-csökkenés leírására vonatkozó feltételekre figyelemmel a közszolgáltatási szerzıdésre 50%-kal hosszabb idıtartam állapítható meg, ha a közszolgáltató olyan eszközöket biztosít, amelyek a közszolgáltatási szerzıdés tárgyát képezı személyszállítási szolgáltatás végrehajtásához szükséges eszközök összességének tekintetében jelentısek, és túlnyomórészt a szerzıdés tárgyát képezı személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódnak. Amennyiben a sajátos földrajzi helyzetbıl fakadó költségek igazolják, a (3) bekezdésben meghatározott közszolgáltatási szerzıdésre 50%-kal hosszabb idıtartam állapítható meg. Amennyiben a tıkének a kivételes infrastrukturális, gördülıállomány- vagy jármőberuházással kapcsolatos amortizációja igazolja, és amennyiben a közszolgáltatási szerzıdést méltányos versenytárgyalási eljárás keretében ítélték oda, a közszolgáltatási szerzıdés idıtartama hosszabb is lehet. Ebben az esetben az átláthatóság biztosítása érdekében az illetékes hatóság a szerzıdés megkötését követı egy éven belül továbbítja a Bizottságnak a közszolgáltatási szerzıdést és az annak hosszabb idıtartamát igazoló információkat. (5) A nemzeti és közösségi jog sérelme nélkül, beleértve a szociális partnerek közötti kollektív szerzıdéseket, az illetékes hatóságok kérhetik a kiválasztott közszolgáltatótól, hogy a szolgáltatások nyújtásához elızetesen felvett személyzetnek adja meg azokat a jogokat, amelyekben az akkor részesülne, ha a 2001/23/EK irányelv szerinti átruházás történt volna. Amennyiben az illetékes hatóságok a közszolgáltatókat bizonyos szociális elıírások teljesítésére kötelezik, a versenytárgyalási eljárással kapcsolatos dokumentumokban és a közszolgáltatási szerzıdésben fel kell sorolni az érintett személyzetet és átlátható adatokat kell adni szerzıdéses jogaikról és azon feltételekrıl, amelyek alapján e munkavállalók a szolgáltatásokhoz kapcsolódónak tekintendık. 20 /PE 389.490
(6) Amennyiben az illetékes hatóságok a nemzeti joggal összhangban megkövetelik a közszolgáltatóktól, hogy megfeleljenek bizonyos minıségi elıírásoknak, ezeket az elıírásokat fel kell tüntetni a pályázati dokumentumokban és a közszolgáltatási szerzıdésekben. (7) A pályázati dokumentumok és a közszolgáltatási szerzıdések átláthatóak a tekintetben, hogy alvállalkozó bevonása mérlegelhetı-e, és ha igen, milyen mértékben. Alvállalkozói szerzıdés létrejötte esetén a személyszállítási közszolgáltatás kezelésével és ellátásával e rendeletnek megfelelıen megbízott szolgáltató köteles a személyszállítási közszolgáltatás nagy részét saját maga teljesíteni. Egy közszolgáltatási szerzıdés, amely egyidejőleg rendelkezik a személyszállítási közszolgáltatás megtervezésérıl, felépítésérıl és mőködtetésérıl, teljes alvállalkozói bevonást tehet lehetıvé azon szolgáltatások mőködtetésére. A közszolgáltatási szerzıdés a nemzeti és közösségi joggal összhangban megállapítja az alvállalkozásra alkalmazott feltételeket. 5. cikk Közszolgáltatási szerzıdések odaítélése (1) A közszolgáltatási szerzıdéseket az e rendeletben megállapított szabályokkal összhangban kell odaítélni. Az autóbusszal vagy villamossal végzett személyszállítási közszolgáltatás tekintetében azonban a 2004/17/EK vagy 2004/18/EK irányelvben meghatározott szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerzıdéseket az ezen irányelvekben meghatározott eljárásokkal összhangban kell odaítélni, amennyiben az ilyen szerzıdések nem öltik az ezen irányelvekben meghatározott szolgáltatási koncessziós szerzıdések formáját. Amennyiben a szerzıdéseket a 2004/17/EK vagy a 2004/18/EK irányelvvel összhangban kell odaítélni, e cikk (2) (6) bekezdésének rendelkezései nem alkalmazandók. (2) Ha a nemzeti jog nem tiltja, bármely illetékes helyi hatóság függetlenül attól, hogy aki az integrált személyszállítási közszolgáltatásokat nyújta, az egyedi hatóság vagy hatóságcsoport határozhat úgy, hogy saját maga nyújt személyszállítási közszolgáltatásokat vagy közvetlenül ítél oda közszolgáltatási szerzıdéseket olyan elkülönült jogi egységnek, amely felett az illetékes helyi hatóság illetve hatóságcsoport esetén legalább egy illetékes helyi hatóság ahhoz hasonló ellenırzést gyakorol, amilyet a saját szolgálatai (a továbbiakban: a belsı szolgáltató) fölött gyakorol. Amennyiben az illetékes helyi hatóság így határoz, az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni: PE 389.490\ 21