TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT COX-Invest Kft. FÁKLYA-KLUB Budapest VI. ker., Csengery u. 68.

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT COX-Invest Kft. FÁKLYA-KLUB Budapest VI. ker., Csengery u. 68.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1 A TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA... 4 2 TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT FOGALOMMEGHATÁROZÁSAI... 4 3 A TŰZVÉDELMI SZERVEZET FELADATA, FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE, IRÁNYÍTÁSI RENDJE... 5 3.1 A tűzvédelmi szervezet tagjai... 5 3.2 Tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatai, kötelezettségei... 5 3.2.1 ügyvezető igazgató... 5 3.2.2 Karbantartó (külső szolgáltató)... 6 3.2.3 A munkavégzésben résztvevők tűzvédelmi feladatai... 6 4 A LÉTESÍTMÉNY TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁSA... 7 4.1 Tűzveszélyességi osztályok... 7 4.2 Tűzveszélyességi osztályba sorolás menete... 9 5 TŰZVÉDELMI OKTATÁS... 10 5.1 Általános előírások... 10 5.2 Tűzvédelmi szakvizsgáztatás, szakvizsga köteles foglalkozási ágak... 10 6 A TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK... 11 6.1 Általános használati előírások... 11 6.2 Dohányzás... 11 6.3 Raktározás és tárolás... 12 6.4 Tűzoltási út, terület és egyéb utak... 12 6.5 Gépi berendezések... 13 6.6 Tüzelő és fűtőberendezések... 13 6.7 Világító berendezések... 14 6.8 Villamos berendezés... 14 6.9 Villám és sztatikus feltöltődés elleni védelem... 15 6.10 Tűzvédelmi berendezések... 15 6.10.1 Tűzoltó-technikai eszközök... 15 7 ESETI HASZNÁLATI SZABÁLYOK... 17 7.1 Folyosók, közlekedők E tűzveszélyességi osztály... 17 7.2 Iroda D tűzveszélyességi osztály... 17 7.3 Raktár: D tűzveszélyességi osztály... 18 7.4 Raktár: C tűzveszélyességi osztály... 18 7.5 Öltöző: C tűzveszélyességi osztály... 18 7.6 Szobák: D tűzveszélyességi osztály... 19 7.7 Tánctér: D tűzveszélyességi osztály... 19 7.8 Elektromos kapcsoló helyiség: E tűzveszélyességi osztály... 20 7.9 Porta: D tűzveszélyességi osztály... 20 8 AZ ALKALOMSZERŰ TŰZVESZÉLYES TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK... 21 8.1 Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység írásbeli engedélyének kiadására jogosult személyek... 21 9 LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁG... 21 10 RENDEZVÉNYEK TŰZVÉDELME... 22 11 MELLÉKLETEK... 23 11.1 TŰZ ESETI TEENDŐK, Tűzriadó terv... 23

3 11.2 TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBASOROLÁS... 23 11.1 NYILATKOZAT A biztonsági feltételek betartásáról... 23 11.2 Tűzjelzés módja... 24 11.3 Munkavállalók teendői, épület elhagyásának módjai... 24 11.4 A rendezvény felelős vezetőjének feladatai... 25 11.5 Biztonsági személyzet feladatai... 25 11.6 Tűzoltási általános feladatok... 26 Főbb veszélyforrások... 26

4 1 A TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA 1. A Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a COX- Invest Kft. Budapest VI. ker., Csengery u. 68. alatti épületének területére. 2. A Tűzvédelmi Szabályzatot kiadjuk, az abban foglaltak betartását elrendeljük. Budapest, 2012. november 16. Szijártó Ferenc ügyvezető igazgató Bocz Szabolcs ügyvezető igazgató 2 TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT FOGALOMMEGHATÁROZÁSAI A Szabályzat alkalmazása szempontjából: 1. alapterület: a gépek és a berendezések esetében ezek függőleges vetülete által meghatározott terület. Szabadtéri tárolóknál a raktározásra kijelölt térrész oldalhatárain belüli terület. Az épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott 2. épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja; 3. helyiség: minden irányból épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légtér; 4. közösségi épület: minden olyan épület, amely nem minősül lakó-, tárolási-, ipari-, mezőgazdasági épületnek; 5. közvetlen tűz- vagy robbanásveszély: az égés feltételei közül egy kivételével mindegyik adott, és várható, hogy a hiányzó égési feltétel bármelyik pillanatban létrejöhet, ezáltal nem kívánt tűz vagy robbanás következhet be; 6. létesítmény: egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége; 7. robbanásveszélyes állapot: az "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag olyan mennyiségben való jelenléte, valamint előfordulási módja, állapota, mely esetén az égés, robbanás feltételei közül legalább még az oxigénkoncentráció vagy a gyújtási energia adott; 8. talajszint alatti helyiség: az a helyiség, melynek a padlófelülete a terepcsatlakozási vonal alatt helyezkedik el; 9. tűzszakasz: az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől - meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű - tűzgátló szerkezetek, és a jogszabályban előírt tűztávolságok választanak el; 10. tűzoltó-technikai eszköz, felszerelés: az épületekben, építményekben telepített, a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás könnyítésére és a tűzkár csökkentésére, valamint a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, illetőleg a tűzoltóság által a tűzoltáshoz, műszaki mentéshez használatos felszerelések;

5 11. tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár; 3 A TŰZVÉDELMI SZERVEZET FELADATA, FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE, IRÁNYÍTÁSI RENDJE 3.1 A tűzvédelmi szervezet tagjai - ügyvezető igazgató(k) 3.2 Tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatai, kötelezettségei 3.2.1 ügyvezető igazgató Az ügyvezető igazgató az alábbi jogokkal és kötelességekkel rendelkezik: 1. Kiadja a Szabályzatot, és ellenőrzi az abban foglaltak betartását. 2. Gondoskodik az irányítása alatt álló személyek tűzvédelmi oktatásáról és rendszeres továbbképzéséről, valamint arról, hogy a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatások megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. 3. Intézkedik arról, hogy az alkalmazottakat a munkába állás előtt és azt követően meghatározott rendszerességgel oktatásban részesítsék, illetve, hogy az alkalmazottak a Szabályzat rájuk vonatkozó részét megismerjék. 4. A tűzvédelmi oktatást követően azt a munkavállalót, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja. Ennek keretében azokat a munkavállalókat, akik a tevékenységükhöz szükséges ismeretekkel - a tűzvédelmi oktatásokon való részvétel ellenére - nem rendelkeznek, a további munkavégzéstől eltiltja, velük szemben fegyelmi eljárást folytat le. 5. Jogosult a tűzvédelmi helyzet javítása érdekében soron kívüli tűzvédelmi oktatást, ellenőrzést, számonkérést elrendelni. 6. Köteles együttműködni az illetékes tűzvédelmi hatósággal illetve a terület szerint illetékes önkormányzati tűzoltósággal a tűzoltási és műszaki mentési feladatok végrehajtása során. 7. Köteles biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés, illetőleg a tűzoltóság gyakorlatainak lehetőségét. 8. Gondoskodik a tűzvédelmi felülvizsgálatok (tűzvédelmi berendezések, eszközök, készülékek, villamos- és villámvédelmi berendezések, stb.), javítások, karbantartások anyagi, pénzügyi fedezetéről, azok elvégeztetéséről.

6 9. Közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyes állapot esetén jogosult és köteles a munkavégzést megtiltani. 10. Köteles a munkaterületeken az előírásoknak megfelelő mennyiségű és az ott keletkező tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket a helyszínen tartani. 11. Köteles a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakban, munkakörökben a tűzvédelmi szakvizsga meglétét megkövetelni. 12. Gondoskodik a tűzesetek bejelentéséről, közreműködik a tűzesetet követő tűzvizsgálat eredményes lefolytatásában. 13. Az ellenőrzések során feltárt tűzvédelemmel kapcsolatos hiányosságok megszüntetésére intézkedést foganatosít. 14. Jogosult az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység engedélyezésére, jóváhagyására. 3.2.2 Karbantartó (külső szolgáltató) 1. A szükséges javításokat, karbantartásokat szakszerű elvégzéséért felelős. 2. A javítás, karbantartás során csak a jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközt, szerszámot használhat. 3. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak előzetes írásbeli engedélyek birtokában végezhet. 4. A számára meghatározott tűzvédelmi berendezések felülvizsgálatát és dokumentálását elvégzi. 3.2.3 A munkavégzésben résztvevők tűzvédelmi feladatai 1. Meg kell ismerniük és be kell tartaniuk, illetőleg be kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat. 2. Meg kell ismerniük a tűzesetek és a műszaki mentést igénylő balesetek, káresetek jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket. 3. Az alkalmazottak a fentiek érdekében kötelesek munkába álláskor, valamint azt követően a részükre meghatározott rendszerességgel tűzvédelmi oktatáson részt venni és az ott elhangzottakat elsajátítani. 4. Munkahelyükön kötelesek rendet, tisztaságot tartani, megszüntetni minden olyan körülményt, amely tüzet okozhat. Munkaterületén felelős a tűzvédelmi előírások betartásáért.

7 5. Kötelesek a Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltakat külön felhívás, vagy intézkedés nélkül végrehajtani. 6. Kötelesek a munkájukat szabályosan végezni, munkakezdés előtt megvizsgálni, ellenőrizni az eszközöket, anyagokat, stb. Amennyiben a használatukban lévő gépek berendezések meghibásodását tapasztalják, azokat azonnal kikapcsolják, és értesítik a közvetlen vezetőjüket, aki haladéktalanul jelzi a meghibásodást az elhárításért felelős személynek. A javításra váró gépeket, berendezéseket külön kell elhelyezni, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a használatát tiltó feliratot el kell helyezni rajta. 7. Jogosultak, hogy a munkavégzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre álljanak, kötelesek közvetlen tűz- vagy robbanásveszély esetén jelentést tenni a közvetlen vezetőnek. 4 A LÉTESÍTMÉNY TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁSA 1. A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából az anyagokat, a technológiát, a tevékenységet, továbbá a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, a szabadtereket, a tűzszakaszokat, az épületeket, a műtárgyakat, az építményeket és a létesítményeket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. 2. A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál a tevékenység során előállított, feldolgozott, használt, szállított vagy tárolt anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait, a technológiák tűzveszélyességének jellemzőit, illetőleg a rendeltetés szerinti tevékenységet, valamint kapcsolódó kötelezően alkalmazandó jogszabályba foglalt előírásokat kell figyelembe venni. 4.1 Tűzveszélyességi osztályok 4.1.1 Fokozottan tűz és robbanásveszélyes (jelzése: "A") tűzveszélyességi osztályba tartozik 1. az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint fokozottan tűzveszélyes, illetve tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt; 2. az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása indító (iniciáló) gyújtásra, illetve más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet; 3. az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 o C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz Tü>Tlpnyt és Tü>35 o C; 4. az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%; 5. az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol a fent meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő; 6. a 100 m 3 /h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége;

8 7. az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szellőztetése. 8. A PB-gáz cseretelep 4.1.2 Tűz és robbanásveszélyes (jelzése: B ) tűzveszélyességi osztályba tartozik 1. az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint kevésbé tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt; 2. az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez; 3. az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 o C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 o C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 o C-al csökkentett értéke, azaz Tü<Tlpnyt, Tü>Tlpnyt-20 o C és Tü>35 o C; 4. az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10 %-nál nagyobb; 5. az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol a fent meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő; 6. a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez 4.1.3 Tűzveszélyes (jelzése: "C") tűzveszélyességi osztályba tartozik 1. az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 o C; 2. a legalább 50 o C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és világításra használatos petróleum; 3. az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 o C felett van, de legfeljebb 150 o C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 o C-al, de legfeljebb 50 o C-al kisebb, azaz Tlpnyt-50 o C<Tü<Tlpnyt-20 o C, és Tü>35 o C; 4. az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével; 5. az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol a fent meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák; 6. az üzemanyagtöltő állomások. 4.1.4 Mérsékelten tűzveszélyes (jelzése: D ) tűzveszélyességi osztályba tartozik 1. az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300 o C-nál nagyobb, 2. az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 o C-nál magasabb, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több, mint 50 o C-al van, azaz Tü<Tlpnyt-50 o C és Tü>35 o C; 3. az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghető anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%- nál kisebb;

9 4. az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol a fent meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyíltlánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak; 5. az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300 o C felett dolgoznak fel; 6. az iroda-, lakó- és szállásépület; 7. gépjárműtároló (építmény, szabadtér); 8. állattartó helyiségek. 4.1.5 Nem tűzveszélyes (jelzése: "E") tűzveszélyességi osztályba tartozik 1. a nem éghető anyag; 2. az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghető anyagot 300 o C alatti hőmérsékleten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak 4.1.6 Különleges esetek 1. Jogszabályban meghatározott esetben az övezet, helyiség, illetve berendezés tűzveszélyességi osztályba sorolása a 4.2 pontban foglaltaktól eltérően is történhet. 2. A veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ha ott az anyagot, zárt rendszerben dolgozzák fel, tárolják, vagy szállítják a tűzvédelmi hatóság engedélye esetén veszélytelenebb tűzveszélyességi osztályba sorolható. 4.2 Tűzveszélyességi osztályba sorolás menete 1. A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál az alapterületeket az "A" osztályból az "E" osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a tűzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40%-ot. 2. A helyiség, illetve a szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzátartozó veszélyességi övezetek 1) bekezdés szerint összesített alapterületei a helyiség, illetve a szabadtér alapterületének 40%-át meghaladják. 3. A tűzszakasz, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzátartozó helyiségek, szabadterek tűzveszélyességi osztályonként összesített alapterületei az 1) bekezdés szerint összegezve a tűzszakasz alapterületének 40%-át meghaladják. 4. A több tűzszakaszból álló építmény, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzátartozó tűzszakaszok tűzveszélyességi osztályonként összesített alapterületei az 1) bekezdés szerint összegezve az építmény, szabadtér alapterületének 40%-át meghaladják. 5. A létesítmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzátartozó építmények, szabadterek tűzveszélyességi osztályonként összesített alapterületei az 1) bekezdés szerint összegezve a létesítmény alapterületének 40%-át meghaladják.

10 6. A tűzgátló előteret és a létesítmény szabadterének vagy építménynek nem minősülő tereit (csak közlekedésre használt út, járda, park stb.) a tűzveszélyességi osztály meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni. 5 TŰZVÉDELMI OKTATÁS 5.1 Általános előírások 1. Az 1996. évi XXXI. törvény előírása értelmében, minden új alkalmazottat tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni, valamint a továbbképzésükről gondoskodni kell. Ennek megfelelően köteles minden új belépő tűzvédelmi oktatáson részt venni a munkába lépését megelőzően, illetőleg az alkalmazottak kötelesek az alábbi ütemezésben tűzvédelmi oktatáson megjelenni. 2. Oktatás szempontjából új felvételesnek minősül: - aki újonnan belépő; - aki hat hónapnál hosszabb távollét után ismét munkába áll; - akit tűzvédelmi ismeretek hiánya miatt a munkától eltiltottak; - akinek a munkahelyén tűzvédelmi szempontból jelentős technológiai változás történt. 3. A tűzvédelmi oktatás tematikája: - a munkahely és munkafolyamat tűzveszélyessége - az általános megelőző tűzvédelmi használati rendelkezések - dohányzási tilalom szabályai - éghető folyadékok tárolása, felhasználása - tűzvédelmi eszközök, felszerelések, készülékek használata, működtetése, kezelése - tűz esetén követendő magatartás, tűzjelzés, riasztás, mentés, oltás, kiürítés, stb. feladatai 4. Tűzesetet követően soron kívüli tűzvédelmi oktatást kell tartani a létesítményben, a munkavégzésben résztvevő személyeknek. 5. Az oktatások tényét tűzvédelmi oktatási naplóban kell rögzíteni. 6. Az időszakos tűzvédelmi oktatásokat minden év december 31-ig kell megtartani 5.2 Tűzvédelmi szakvizsgáztatás, szakvizsga köteles foglalkozási ágak A létesítmény vonatkozásában előforduló tűzvédelmi szakvizsga köteles foglalkozási ágak: 1. Hegesztők és építőipari munkák keretében nyílt lánggal járó munkavégzés esetén (javítás, karbantartás idején külső vállalkozó) 2. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők. 3. A tűzoltó készülékek karbantartását végzők (külső vállalkozó),

11 6 A TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 6.1 Általános használati előírások 1. Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. 2. A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. 3. A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, készülékről a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, illetőleg a tevékenység befejezése után el kell távolítani. 4. A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. 5. A helyiség - szükség szerint az építmény, létesítmény - bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogramot, táblát kell elhelyezni. 6. A létesítményre vonatkozó tűzvédelmi dokumentációt az üzemeltetőnek az adott létesítmény területén kell tartania. 7. A közmű nyitó és zárószerkezeteket jól láthatóan meg kell jelölni 6.2 Dohányzás 1. Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. 2. Tilos dohányozni: - az A"- C" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat; - azon tűzvédelmi berendezéssel védett helyiségben, ahol füstérzékelő került telepítésre; - A - B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító járművön; - C tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító jármű rakodóterén. 3. A dohányzási tilalmat a vonatkozó műszaki követelmények által meghatározott táblával, illetőleg piktogrammal kell jelölni. 4. A dohányzóhelyeket - a vonatkozó szabályozók szerint - kell kijelölni. A kijelölt dohányzóhelyek berendezési tárgyai a kiürítési útvonalakat nem akadályozhatják.

12 5. Az épület területén dohányzó hely nincs kijelölve, az csak az épület előtt engedélyezett a vendégek részére! 6.3 Raktározás és tárolás 1. A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, veszélyességi övezetben az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok együtt nem tárolhatók. 2. Az A" és B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, a C" tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás, és hatékony szellőzést biztosítottak. 3. Az A" és B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint a C" és D" tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot csak jogszabályban, vonatkozó műszaki követelményekben meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. 4. Az A" és B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag, valamint a C" tűzveszélyességű éghető folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán amennyiben jogszabály, műszaki irányelv ettől eltérően nem rendelkezik az anyag tűzveszélyességi osztályát szövegesen, illetve piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, kiszerelő, illetve a forgalomba hozó, valamint a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, éghető folyadék esetében a felhasználó köteles elvégezni. 5. Az épület területén az A - B tűzveszélyességi osztályba tartozó, valamint az öngyulladásra hajlamos anyagok (PB-hajtógázas termékek, festékek, stb.) mennyiségét a lehetőségekhez képes minimalizálni kell, a lehető legkisebb mennyiség jelenlétére kell törekedni. 6. A raktározásnál ömlesztett tárolást kivéve legalább a következő szélességű utat kell biztosítani: - a 10-15 méternél nem szélesebb helyiségben 1,2 méter, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles hosszirányú utat; - éghető anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál 5 méter tárolási magasságig 1,8 méter, nagyobb tárolási magasság esetén 3 méter széles hosszirányú, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter széles utat. 6.4 Tűzoltási út, terület és egyéb utak 1. Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni, a közlekedési utakat, ajtókat és kiürítési utakat leszűkíteni, lezárni még átmenetileg sem szabad.

13 2. A kiürítésre és menekülésre számításba vett nyílászáró szerkezeteket kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat, míg a helyiségben tartózkodnak, lezárni nem szabad. 3. Az épületek menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházaiban éghető anyagú installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok, továbbá egyéb éghető anyagok az építési termékek és biztonsági jelek kivételével az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének legfeljebb 15%-áig helyezhetők el. 6.5 Gépi berendezések 1. Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról. 2. Azoknál a gépeknél, amelyeknél a hőfejlődés, vagy a nyomás emelkedése tüzet vagy robbanást idézhet elő, a technológiai szabályozó berendezéseken túl olyan korlátozó berendezést kell alkalmazni, amely a gép működését, illetve a hőmérséklet vagy nyomás további emelkedését technológiai utasításban meghatározott biztonsági határérték elérésekor megszünteti. 3. A forgó, súrlódó gépalkatrésznél és tengelynél tűzveszélyt jelentő felmelegedést meg kell előzni. 6.6 Tüzelő és fűtőberendezések 1. Az égéstermék-elvezetővel rendelkező tüzelő- és fűtőberendezés csak a teljesítményének megfelelő, illetőleg arra méretezett kéményhez csatlakoztatható. 2. Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, illetőleg használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. 3. Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni. 4. Az éghető gázzal és az éghető folyadékkal üzemeltetett tüzelő-, illetőleg fűtőberendezés, készülék működtetése alatt a műszaki irányelvben meghatározott kezelési osztálynak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni. 5. A tüzelő-, fűtőberendezés felügyeletét csak a berendezés működését ismerő és arra alkalmas személyre szabad bízni. 6. A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, illetve olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. 7. A gázüzemű berendezések időszakos (5 éves) felülvizsgálatát el kell végeztetni és annak eredményét dokumentálni kell.

14 6.7 Világító berendezések 1. A "C"-"E" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben, a környezetére gyújtási veszélyt nem jelentő világítás használható. 2. A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen. 6.8 Villamos berendezés 1. A létesítmény, építmény villamos berendezéseit jogszabályokban, vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelően, vagy azzal legalább azonos biztonságot nyújtó műszaki megoldás szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni. 2. A villamos berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. 3. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és olvadóbiztosítékok rendeltetését, továbbá e kapcsolók ki és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. 4. A villamos gépet, berendezést, és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani. 5. Izzószálas hősugárzó, hőfokszabályozó nélküli hőtermelő berendezéseket használni nem szabad. 6. A villamos berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik - a "C", "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. A javítás megtörténtét igazoló munkalap, szerelési igazolás, stb. másolati példányát a felülvizsgálati jegyzőkönyv mellett el kell helyezni. 7. A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. 8. Az 6. pontban meghatározott gyakoriságtól függetlenül az engedélyhez kötött átalakítás során a helyiségben, épületben elhelyezett villamos berendezéseken az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti felülvizsgálatot el kell végezni ha: A telep- vagy működési engedélyhez illetve bejelentéshez kötött átalakítás, vagy rendeltetés váltás során a helyiségben, épületben elhelyezett villamos berendezéseken a berendezés üzemeltetője az e fejezet szerinti tűzvédelmi felülvizsgálatot elvégzi, ha a) az új rendeltetéshez a jogszabály veszélyesebb tűzveszélyességi osztályba sorolás miatt gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg,

15 b) az új rendeltetés a helyiség, épület tűzveszélyességi osztályát nem változtatja meg, de a korábbi A vagy B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség esetében az utolsó felülvizsgálat óta 2 év eltelt, vagy c) az új rendeltetés a helyiség, épület tűzveszélyességi osztályát nem változtatja meg, de a korábbi C, D vagy E tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség esetében az utolsó felülvizsgálat óta 4 év eltelt. 9. A villamos berendezések felülvizsgálata, a berendezés minősítése a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelmény, illetve a vizsgálat időpontjában érvényes vonatkozó műszaki követelmény, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó előírás szerint történik. A felülvizsgálat része a villamos berendezés környezetének értékelése és a hely zónabesorolásának tisztázása. A felülvizsgálat kiterjed azokra a hordozható berendezésekre is, amelyeket az üzem nyilatkozata szerint a technológiából adódóan rendszeresen használnak. 10. A vizsgálatok vezetését és abban érdemi munka folytatását csak olyan személy végezhet, aki jogszabályban meghatározott erősáramú berendezések időszakos felülvizsgáló szakképesítéssel rendelkezik. 6.9 Villám és sztatikus feltöltődés elleni védelem 1. A villámvédelmi berendezést a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint kell létesíteni és felülvizsgálni. 2. A villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik - a "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább kilencévenként tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. A javítás megtörténtét igazoló munkalap, szerelési igazolás, stb. másolati példányát a felülvizsgálati jegyzőkönyv mellett el kell helyezni. 6.10 Tűzvédelmi berendezések 6.10.1 Tűzoltó-technikai eszközök 1. A tűzoltó-technikai eszközt, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad. 2. Létesítményekben legalább egy-egy darab, az ott keletkező tűz oltására alkalmas - a vonatkozó jogszabályban és szabványban foglalt követelményeknek megfelelő - tűzoltó készüléket kell elhelyezni. a) az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, illetve veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m 2 alapterület után;

16 b) az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein attól függően, hogy azok milyen tűzveszélyességi osztályúak a további pontban foglaltak szerint; c) a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein- az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett- alapterület minden megkezdett 200 m 2 -e után, de legalább szintenként; d) a "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein - az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett- alapterület minden megkezdett 600 m 2 -e után, de legalább szintenként; e) az "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein szükség szerint. 3. A tűzoltó készülékeket - az időszakos felülvizsgálatok eredményes elvégzése érdekében - elsősorban a közlekedési útvonalakon kell készenlétbe helyezni. 4. A tűzoltó készülékeket negyedévente szemrevételezéssel kell ellenőrizni az alábbi szempontok szerint: a) az előírt telepítési helyen van, b) rögzítése biztonságos, c) látható, d) magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható, e) használata nem ütközik akadályba, f) valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található, g) hiánytalan szerelvényekkel ellátott, h) fém vagy műanyagplombája, karbantartást igazoló címkéje sértetlen és ép, i) zárópecsétje sértetlen, j) karbantartása esedékes-e, és k) állapota kifogástalan, üzemszerű. 5. A szemrevételezés megtörténtét a tűzoltó készülék nyilvántartásba be kell jegyezni. 6. A negyedéves felülvizsgálati ciklusidőn túlmenően az MSZ EN-3 szerinti készülékeket évente arra feljogosított (tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező) személlyel felül kell vizsgáltatni. 7. Ha a tűzoltó készülék előírt időszakos ellenőrzését nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek. 8. A tűzoltó készülékek ellenőrzését és karbantartását csak OKF regisztrációs számmal rendelkező szervezet jogosult végezni. 9. A fali tűzcsapokat karbantartani félévente szükséges.

17 10. A tűzoltó készülékekről és fali tűzcsapokról a jogszabályi előírásnak megfelelően nyilvántartást kell vezetni. 7 ESETI HASZNÁLATI SZABÁLYOK Az általános tűzvédelmi előírásokon túlmenően a helyiségek speciális tűzvédelmi előírásai és tűzveszélyességi osztályai a következők: 7.1 Folyosók, közlekedők E tűzveszélyességi osztály 1. Az épület területén a biztonságos közlekedés végett szükséges kialakítani közlekedési útvonalakat. A közlekedők minimális szélessége 1,1 méter. 2. A közlekedőkön mindennemű tárolás tilos. 3. A közlekedőket lezárni, eltorlaszolni, azok szélességét leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. 4. A készenlétbe helyezett tűzoltó készülékeket, a kapcsolókat eltorlaszolni, megközelíthetőségüket akadályozni nem szabad. 7.2 Iroda D tűzveszélyességi osztály 1. A helyiségben nem oda való éghető anyagot, folyadékot (festék, hígító) ideiglenes jelleggel sem szabad tárolni. Kivéve a felújítási munkálatokat, továbbá a berendezések kezelése, javítása, karbantartása során a gyártó, forgalmazó által előírt anyagok, folyadékok, tisztító szerek, valamint az éghető anyagok technológiai felhasználását a meghatározott feltételek betartása mellett. 2. A helyiségekben csak a folyamatos tevékenységhez szükséges éghető anyag tartható. 3. Elektromos főzőlap és kávéfőző csak hőszigetelő alátét alkalmazásával, felügyelet mellett működtethető. 4. Az elektromos berendezésekhez csak a műszaki követelményeknek megfelelő vezetékek használhatók. 5. A berendezéseken javítást, karbantartást csak az arra kiképzett személyek végezhetnek. 6. A telefon készülékek mellett a Tűzoltóság hívószámát fel kell tüntetni. 7. A napi munkavégzés után, eltávozás előtt a helyiségeket utoljára elhagyó személynek a villamos berendezéseket, gépeket, készülékeket ki kell kapcsolnia, kivéve az állandó, 24 órás üzemű berendezéseket.

18 7.3 Raktár: D tűzveszélyességi osztály 1. A raktárakban tűz- és robbanásveszélyes, vagy fokozottan tűz- és robbanásveszélyes folyadékokat, anyagokat tárolni nem szabad. 2. A tárolt anyagokat lehetőség szerint polcokon, rendezett körülmények között szabad tárolni. 3. Üzemelő elektromos berendezéseket a helyiségek világítása kivételével a raktárakban elhelyezni nem szabad. 4. A raktárban a közlekedés, kiürítés feltételeit biztosítani kell a tárolt anyagok elhelyezésénél. 7.4 Raktár: C tűzveszélyességi osztály 1. A nyílt láng és dohányzás tilos! A tilalmat táblával jelölni kell. 2. A raktárakban tűz és robbanásveszélyes, vagy fokozottan tűz és robbanásveszélyes folyadékokat, anyagokat tárolni nem szabad. 3. A tárolt anyagokat polcokon, rendezett körülmények között szabad tárolni. Az ömlesztett tárolás tilos. 4. Üzemelő elektromos berendezéseket a helyiségek világítása kivételével a raktárakban elhelyezni nem szabad. 5. A raktárban a közlekedés feltételeit biztosítani kell a tárolt anyagok elhelyezésénél. 6. A raktárban a tárolt anyagok tárolási helyeit jól láthatóan fel kell festeni. 7. A tárolási egységek a beépített tűzvédelmi eszközök, felszerelések megközelíthetőségét nem akadályozhatják. 7.5 Öltöző: C tűzveszélyességi osztály 1. A helyiségben nem oda való éghető anyagot, folyadékot (festék, hígító) ideiglenes jelleggel sem szabad tárolni. Kivéve a felújítási munkálatokat, továbbá a berendezések kezelése, javítása, karbantartása során a gyártó, forgalmazó által előírt anyagok, folyadékok, tisztító szerek felhasználását a meghatározott feltételek betartása mellett. 2. Az öltözőben a közlekedés feltételeit biztosítani kell a tárolt anyagok, berendezési tárgyak, bútorok elhelyezése során. 3. Elektromos berendezéseket a helyiségek világítása kivételével az öltözőben üzemeltetni nem szabad.

19 7.6 Szobák: D tűzveszélyességi osztály 1. A szobák területén a nyílt láng használata és dohányzás tilos. 2. A szobák területén főzni, nyílt lánggal járó, tűzveszélyes tevékenységet (gyertya, füstölő, stb., használata) végezni - a javítás, karbantartás kivételével - tilos. 3. Az épületben a főrendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységen túlmenően A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenységet folytatni nem szabad. 4. Az épületben, illetőleg a helyiségeiben nem szabad éghető anyagot olyan mennyiségben és módon tárolni, illetőleg azzal olyan tevékenységet folytatni, továbbá olyan tűzveszélyes tevékenységet végezni, amely az épület, illetőleg a helyiségeinek rendeltetésszerű használatától eltér, tüzet vagy robbanást okozhat. 5. A berendezéseken javítást, karbantartást csak az arra kiképzett személyek végezhetnek. 6. A közlekedőket lezárni, eltorlaszolni, azok szélességét leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. 7. A készenlétbe helyezett tűzoltó készülékeket, a kapcsolókat eltorlaszolni, megközelíthetőségüket akadályozni nem szabad. 8. A szobákban kiegészítő fűtés csak az ügyvezető igazgató által engedélyezett fűtés lehet, izzószálas hősugárzó, hőfokszabályozó nélküli hőtermelő berendezéseket használni nem szabad. 9. Tűz esetén mindenki köteles a szükséges teendőket végrehajtani. 7.7 Tánctér: D tűzveszélyességi osztály 10. A tánctér maximális befogadó képessége 600 fő, a megengedett befogadó képességet meghaladni nem szabad. 11. A tánctér területén a nyílt láng használata és dohányzás tilos. 12. A helyiségben nem szabad éghető anyagot olyan mennyiségben és módon tárolni, illetőleg azzal olyan tevékenységet folytatni, továbbá olyan tűzveszélyes tevékenységet végezni, amely az épület, illetőleg a helyiségeinek rendeltetésszerű használatától eltér, tüzet vagy robbanást okozhat. 13. Zenés-táncos rendezvények előtt a nem égéskésleltetett függönyöket, dekorációkat el kell távolítani, a rendezvények során csak lángmentesített, vagy égéskésleltetett dekorációk, függönyök lehetnek a helyiségben. 14. A berendezéseken javítást, karbantartást csak az arra kiképzett személyek végezhetnek.

20 15. A tánctér kijáratait lezárni, eltorlaszolni, azok szélességét leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. 16. A készenlétbe helyezett tűzoltó készülékeket, a kapcsolókat eltorlaszolni, megközelíthetőségüket akadályozni nem szabad. 17. Tűz esetén mindenki köteles a szükséges teendőket végrehajtani. 18. A tánctér területén rendezvények során a tűzriadó terv kivonatát el kell helyezni. Színpadrész : D tűzveszélyességi osztály 19. A színpadot olyan kijárati ajtóval és közlekedési úttal kell ellátni, amely elhelyezése és mérete szerint biztonságos menekülést biztosít az ott működő személyzet részére. 20. A színpad belső részének kiképzésénél valamennyi teherhordó szerkezetet, a világítási hidakat, a színpadi világítási berendezés központi állítóművének tartó szerkezetét nem éghető, ezek burkolatát pedig legalább éghető anyag esetén égéskésleltetett anyagból kell kialakítani. 21. A színpadi technika kialakítása során pirotechnikai és egyéb nyílt lánggal, izzással, tűzveszéllyel járó tevékenység nem alkalmazható. 22. Az alkalmazott villamos berendezések tűzvédelmi előírásoknak megfelelő kialakításúak legyenek, a vezetékek túlterhelését meg kell akadályozni a kivitelezés során. 23. Füstgenerátor használata során az csak hideg füst előállítására lehet alkalmas. 7.8 Elektromos kapcsoló helyiség: E tűzveszélyességi osztály 1. A helyiségben mindennemű anyag tárolása tilos. 2. A helyiség ajtajára az idegeneknek belépni tilos táblát kell elhelyezni. 7.9 Porta: D tűzveszélyességi osztály 1. A létesítmény kulcsait elkülönítve illetéktelenek elől elzárva, de felelős személyek számára bármikor hozzáférhető módon kell tárolni. A kulcsokat a helyiségek nevével jól láthatóan jelölni kell. 2. Elektromos főzőlap és kávéfőző csak hőszigetelő alátét alkalmazásával, felügyelet mellett működtethető. Az elektromos berendezések csak felügyelet mellett üzemeltethetők. 3. Az elektromos berendezésekhez csak szabványos vezetékek használhatók. Az elektromos berendezések, vezetékek házilagos javítása, toldása tilos!