EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM KÉRELEM PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI (M.Sc.) SZAK INDÍTÁSÁRA Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi tanácsa által 2005. szeptember 26-án jóváhagyott indítási kérelmének a szak 15/2006. számú kormányrendeletben megjelent képzési és kimeneti követelményei alapján készült kiegészített változata. Szakfelelős: Dr. Benczúr András tanszékvezető egyetemi tanár ELTE INFORMATIKAI KAR BUDAPEST 2006.
I. Adatlap 1.1. A kérelmező intézmény neve, címe: Eötvös Loránd Tudományegyetem 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. Postacím: 1364 Budapest, Pf.: 10. 1.2. A képzésért felelős kar megnevezése: Informatikai Kar 1117 Pázmány Péter sétány 1/C. 1.3. Az indítandó mesterszak megnevezése: Programtervező informatikus 1.4 Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: Okleveles programtervező informatikus 1.5. Az oklevélben szerepeltetni kívánt szakirányok megnevezése: Információs rendszerek, Szoftvertechnológia, Modellalkotó informatikus, Térinformatikai rendszerek, Médiainformatika 1.6. A képzési idő: 4 félév, 120 kredit 3600 hallgatói tanulmányi munkaóra, nappali tagozaton legalább 1200 kontaktóra, esti tagozaton legalább 720 kontaktóra szakmai gyakorlat nincs 1.7. A szak indításának tervezett időpontja: 2006. szeptember 1. 1.8. A szakért felelős oktató és aláírása 1.9. Az intézmény vezetője és aláírása: Dr. Benczúr András tanszékvezető egyetemi tanár Budapest, 2005. szeptember 19. Dr. Kozma László dékán Dr. Klinghammer István akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora
Az adatlap mellékletei: Az intézményi tanács támogató javaslata 1. számú mellékletként csatolva A mesterszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás 2. számú mellékletként csatolva 3
II. A szakindítási kérelem indoklása A képzési kapacitás bemutatása 1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben. A hazai felsőoktatási intézményekben a számítástechnikai ismeretek oktatása a hatvanas évek közepén kezdődött. 1972-ben az elsők között indult meg a főiskolai szintű Programozó matematikus képzés a tudományegyetemek természettudományi karain, amit aztán követtek a műszaki egyetemek és főiskolák Műszaki informatikus képzései. A Programozó matematikus főiskolai szak folytatására vezették be a tudományegyetemek a Programtervező matematikus szakot; az ELTE-n erre 1975-ben került sor. A képzések mindegyike magán viselte (és bizonyos mértékig viseli még ma is) a gazda intézményének jellegét. Ez természetes is, mivel az indulásnál a tudományos alapok - egyéb híján - csak a matematikai, illetve a villamosmérnöki ismeretek lehettek. A Programozó és Programtervező matematikus képzések elsősorban a szoftverek és szoftver rendszerek készítésének matematikai jellegű módszertanára, továbbá a temészettudományos és ipari alkalmazásokra irányultak. A műszaki informatikai képzések villamosmérnöki indíttatásuk folyományaként a hardver felől közelítettek a számítástechnika felé, céljuk elsődlegesen a műszaki alkalmazások támogatása volt. Intézményünkben műszaki informatikai képzés nincs, indítását nem tervezzük. A számítástechnika szélesebb körű elterjedésével kapcsolatosan az utóbbi évtizedben beindultak speciálisabb képzések is (informatikus könyvtáros, gazdasági informatikus). Az informatika megjelent a közoktatásban, melynek alapfeltételeként megindultak a különböző számítástechnikai és informatikai tanári képzések is. (Az ELTE-n Számítástechnika tanár, illetve Informatika tanár néven folyik főiskolai, illetve egyetemi szintű képzés). A programozó matematikus szakon több mint 25 éve esti tagozaton is tanulhatnak diákjaink, míg az informatika tanárszakon a levelező képzés vált népszerűvé. Angol nyelven szakemberképzést szintén több mint 25 éve folytatunk. Az elmúlt 30 év során a számítógépek felhasználása az emberiség történetében eddig példátlan változásokat idézett elő. A számítógépek a tudományos, gazdasági és műszaki szféra után meghódították a humán területeket és átformálták az emberek mindennapi életét. Követte ezt a hatalmas fejlődést a tudomány fejlődése is. Forradalmi gyorsasággal alakult ki a számítógépek lehető legszélesebb körű alkalmazásával foglalkozó új tudományág, az informatika, mely az információ szerzésének, továbbításának és feldolgozásának általános kérdéseivel foglalkozó önálló tudomány, sajátos ismeretanyaggal, problémákkal és értékrenddel. Jelenleg az információs forradalom korát éljük, amely várhatóan jelentős változásokat fog előidézni a kutatás, az oktatás, a képzés, a továbbképzés és az önképzés területén. Az új információs technológiák megjelenése az oktatásban is komoly kihívást jelent a tanulás és a tanítás tradicionális szervezési formái, módszerei és tartalma számára. Az ELTE Informatikai Karán jelentős kutatások és fejlesztések folynak ezeken a területeken. Oktatóink és kutatóink jelentős publikációs tevékenységet folytatnak. Az egyetem publikációs almanachjában karunk 933 tétellel szerepel az 1999-2003 közötti 4
időszakra vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy munkatársaink évente átlagosan két dolgozatot tesznek közzé különböző fórumokon. 2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/ dokumentálásával. A végzős informatikus hallgatók elhelyezkedési lehetőségei a közeli jövőben igen jónak látszanak. A hazai vállalatok és intézmények mellett a külföldi cégek részéről is nagy az érdeklődés hallgatóink iránt, szívesen és egyre nagyobb számban foglalkoztatják őket az Egyesült Államokban, Európa és Ázsia országaiban (Pl. Belgium, Finnország, Németország, Korea, Szingapúr, stb.). Éppen a hazai és külföldi intézményektől kapott visszajelzések alapján jutottunk arra a gondolatra, hogy a Progratervező matematikus képzést alaposan megújítva, az igényekhez még jobban illeszkedő Programtervező informatikus alapszakot beindítsuk 2005-ben, a mesterszakot pedig 2007-ben. A legutóbbi évek eseményei (Németország bejelentése a 30000 informatikus alkalmazásáról, stb.) alapján joggal föltételezhető, hogy a közeljövőben az egyetemi végzettségű informatikus szakemberek elhelyezkedése nem okozhat gondot, sőt éppen ellenkezőleg, jelentős munkaerőhiány prognosztizálható ezen a területen. Ezt erősítik meg az európai munkaügyi konferenciákon az elmúlt években elhangzottak is, amelyek szerint az informatikus szakemberek iránt az igény kisebb ingadozásoktól eltekintve 2010-ig növekedni fog az egész világon, de különösen Európában. A külföldi és az itthoni igények növekedése is elsősorban a jó alapképzettségű és a változó körülményekhez alkalmazkodni tudó informatikusok képzésének fejlesztését, az oktatás szerkezetének korszerűsítését igényli. Ma már a napi hírek témája az, ami szakmai berkekben régebb óta ismert, hogy a fejlett nyugati országokban középtávon olyan mennyiségű magasan képzett, gyakorlati alkalmazások iránt fogékony informatikai szakemberre lenne szükség, amennyit az adott országok egyikének a felsőoktatása sem képes kiképezni. Hazánknak is ezzel a problémával kell egyre fokozódó mértékben szembenéznie. Megtörtént az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, amely új kihívások elé állítja az egész magyar felsőoktatást és ezen belül az informatikusképzést is. Az informatikus szakok változatlanul népszerűek hazánkban, 2005-ben az ELTE Programtervező informatikus alapszakára csaknem ötszörös volt a túljelentkezés, a jelentkezők közül 200 első éves hallgatót vettünk fel a nappali tagozatra, ugyanennyi hallgató kezdi meg tanulmányait a hagyományos öt éves programtervező matematikus szakunkon is. 3. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, tehetséggondozó tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen nagy hagyományi vannak a minőségi képzésnek, ennek feltételrendszerébe a tehetséggondozás is beletartozik. Az Informatikai Karon kiegészítő ösztöndíjjal támogatjuk azokat a hallgatókat, akik ERASMUS támogatással külföldi egyetemre utaznak részképzésre. Fontosnak 5
tartjuk, hogy hallgatóink ismeretei a külföldi egyetemeken megszerzett tudással bővüljenek és látókörük is szélesedjen. A tehetséggondozás jól bevált színtere a diákköri munka. A többciklusú képzés speciális problémákat vet fel a diákköri munkával kapcsolatban, amelynek új formáit az egész felsőoktatás szintjén ki kell dolgozni. A hallgatók ugyanis az alapszak befejezése után szakdolgozatot, a mesterszak végén diplomamunkát készítenek, így alig marad idejük a diákköri munkára. Ezzel a problémával az ELTE Informatikai Kara a kétlépcsős képzésben (programozó matematikus programtervező matematikus) már korábban is szembesült. Az informatikus szakterületen megoldást jelenthet erre a problémára, ha diákjainkat arra ösztönözzük, hogy a kari, tanszéki projektekben végzett fejlesztő és kutató munkáik eredményeit a diákköri konferenciákon is mutassák be. Az ELTE szakkollégiumaiban (Eötvös József Collegium, Bolyai Szakkollégium) az informatikai műhelyeket a kar tanárai vezetik, ahol rendszeresen figyelik, segítik a hallgatók munkáját, szervezik számukra a színvonalas foglalkozásokat, előadásokat. Az alapképzési szakjainkra tömegesen jelentkeznek olyan hallgatók, akiknek kezdetben nagy szükségük van segítségre. A felsőbb éves hallgatók bevonásával megszervezzük karunkon a tutorrendszert. 4. Az indítandó mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása. A legtehetségesebb hallgatók már az alapszintű képzés során bekapcsolódhatnak fejlesztési és kutatási feladatokba, ha a kiválasztási folyamaton sikeresen átjutottak. Az arra alkalmas, jó képességű mesterszakos hallgatókat bevonjuk az alapszinten tanuló diákok gyakorlati képzésébe, gyakorlatvezetést bízunk rájuk a szaktanárok irányítása mellett. Ez olyan többlettudás megszerzésének lehetőségét nyitja meg számukra, amelyhez egyébként nehezen jutnának hozzá. A hallgatók bekapcsolódása a projektekbe, vagy gyakorlatok vezetésébe alkalmat teremt arra, hogy az oktatók és a hallgatók jobban megismerjék egymást és már ekkor kialakulhasson olyan együttműködés, amely a doktori iskolában teljesedhet ki. A mesterszintű ismeretek képessé teszik a végzett szakembereket a különböző alkalmazási területeken felmerülő gyakorlati problémák profi szintű megoldására, együttműködési és modellalkotási feladatok vezetői szintű megoldására, de a további tanulmányok folytatására is a doktori szinten. A mesterszakon tervezett szakirányok szakmai tartalmát úgy alakítottuk ki, hogy a végzett hallgatók képesek legyenek sikerrel bekapcsolódni három doktori programunk (Információs rendszerek, Numerikus és szimbolikus számítások, Az informatika alapjai és módszertana) valamelyikébe, illetve lehetővé váljon számukra más karok, intézmények informatikai, esetleg matematikai doktori programjaiban is a továbbtanulás. Minden szakirány tartalmaz egy általános elméleti alapozást adó 10 kreditértékű modult, egy szakirány-specifikus 16 kredites elméleti alapozó modult, ezen belül a 16 kredites szakirányú modulok mindegyikében van egy vagy két elméleti alapozást nyújtó tárgy. Ezek tematikáit úgy alakítottuk ki, hogy elegendő 6
alapot adjanak az adott területen kutatómunka megkezdéséhez, doktori iskolába történő belépéshez. Doktoranduszaink kiegészítő ösztöndíjban részesülhetnek, ezért elvárjuk, hogy teljes idejüket az egyetemi feladataikra fordítsák. Doktori tanulmányaik befejezése után, de a doktori cselekményük befejezése előtt predoktori állást kínálunk fiataljainknak, ezzel is segítve őket a sikeres védéshez. A tudásalapú társadalomban egyre fontosabbá válik, hogy végzett szakembereink megszerezzék az egész életen át való tanulás képességét és az erre való igényt. Ezért pályázati támogatással olyan elektronikus tananyagokat dolgozunk ki, amelyek elősegítik a hallgatók önképzését már az egyetemi tanulmányaik során. 5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési ágban, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám (képzési formánként bemutatva). A Programtervező informatikus mesterszakot az Informatikai Kar gondozza. A kar oktatóinak és kutatóinak létszámadatait a következő táblázatban foglaltuk össze: Egyetemi tanár Egyetemi docens Egyetemi adjunktus Egyetemi tanársegéd Műszaki tanár Tudományos tanácsadó Tud. főmunkatárs Tud. munkatárs 12 39 8 24 16 1 2 4 4 Tud. segédmunkatárs Főiskolai tanár Főiskolai docens Főiskolai adjunktus Főiskolai tanársegéd - 1 1 3 Összesen: 115 fő. Külső oktatókat is foglalkoztatunk megbízásos formában elsősorban a gyakorlati ismeretek közvetítésére. Megbízási szerződést félévente átlag 30 fővel kötünk. Az Informatikai tanszékcsoport oktatási feladatainak támogatására az MTA SZTAKIban 1994-ben létrehoztuk a kihelyezett Információtudományi Tanszékünket. A kar doktoranduszai a kari doktori szabályzattal összhangban rendszeresen részt vállalnak az oktatási feladatokból átlag heti négy kontaktórában. 2005-ben a beiratkozott doktori hallgatók száma 90 fő. A tehetséges, arra rátermett felsőbb éves hallgatókat demonstrátorként és gyakorlatvezetőként foglalkoztatjuk, félévente a feladatoktól függően 80-90 főt. Oktatói gárdánk gondozza az ELTE Informatikai Karán a kifutó hagyományos programozó, ill. programtervező matematikus, informatika, ill. számítástechnika tanár és térképész szakok mellett az új Programtervező informatikus alapszakot és mesterszakot. Az új, bolognai rendszerű szakunk alapképzése ebben az évben indult kísérleti jelleggel, az országos bevezetés 7
előtt egy évvel. A mesterképzés pedig reményeink szerint a 2006-os évben már meghirdetésre kerülhet. A tervezett hallgatói létszámok a programtervező informatikus mesterszakon nappali tagozaton 250 fő évente. A piaci igények pontos felmérése után döntünk az esti képzés indításáról 50-100 fő részére. 6. Az indítandó szak kimeneteként a korábbi egyetemi végzettségnek való megfelelés konkrét bemutatása. Az indítandó programtervező informatikus szak képzési célja - a bolognai folyamattal összhangban kettős: szakosodásuktól függő speciális professzionális alkalmazói és fejlesztői ismereteket kell nyújtania a szakot elvégző hallgatóknak (melyek az informatikai szektorban kedvező elhelyezkedési lehetőségeket garantálnak) és kellő elméleti alapot kell szolgáltatnia arra, hogy a legjobb hallgatók sikeresen pályázhassanak valamely informatikai vagy ahhoz közel álló tudományterület doktori iskolájába történő felvételre. Ezek a célok mivel most, a szak indulásakor karakterisztikusan és számon kérhetően jelennek meg garantálják, hogy a Programtervező informatikus mesterszak képzési színvonala meg fog felelni a korábbi egyetemi képzés, esetünkben a Programtervező matematikus egyetemi szak színvonalának. Bizonyos értelemben meg is fogja haladni azt, mivel az új képzési struktúrára való áttérés lehetőséget felhasználtuk arra, hogy az alapoktól kiindulva, az informatikai szakma és tudomány legújabb eredményeinek figyelembe vételével készítsünk el egy koherens, a szakma legújabb követelményeinek megfelelő tananyagot. A professzionális fejlesztői és alkalmazói ismereteket és az elmélyült szakmai alapozás együttes megvalósításának lehetőségét a szak képzési szerkezete garantálja. A szak szakirányokra bomlik (modellalkotó, információs rendszerek, térinformatika, médiainformatika, szoftvertechnológia). Minden szakirány kötelező anyaga tartalmaz két tudományos igényű blokkot (egy 10 kredites általános tudományos alapozó blokkot és egy 16 kredites szakmai alapozó blokkot), melyek az adott szakirányban való kutatómunkára, továbbtanulásra is felkészítik a hallgatókat. Tartalmaz továbbá egy fejlesztői és alkalmazói jellegű ismereteket nyújtó szakmai blokkot (szintén 16 kredit értékben), mely - kiegészítve az adott szakirány további választható blokkjaival - a munkaerő piacon hasznosítható ismeretket nyújt a végzős hallgatóknak. A túlzott specializáció elkerülését, a szélesebb körben való ismeretek megszerzése igényének felkeltését az szolgálja, hogy mindenkinek el kell végeznie egy másik szakirány valamely blokkját is. A korábbi programtervező matematikus képzés 30 kreditértékű diplomamunkájával szemben az új mester szak 15 kreditértékű diplomamunkája a választott szakirányhoz kötődik. Az előkészítéshez szükséges ismeretek jelentős részét a képzés során sajátítja el a hallgató. 8
7. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása a szakra való belépés tekintetében (előzményként elfogadott alapszakok, kritérium ismeretkörök és kreditértékek) 7.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdaságinformatikus, a mérnöki informatikus, a programtervező informatikus alapképzési szakok; 7.2. A bemenethez a 7.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: pogramozó matematikus, programtervező matematikus, műszaki inforatmikus, informatika tanár, alkalmazott matematikus; 7.3. A 7.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatt adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. Törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 7.4. A hallgatók a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek a felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: matematikai és természettudományos alapismeretek (15 kredit): analízis (kalkulus), numerikus analízis, közelítő sé szimbolikus számítások, diszkrét matematika, lineáris algebra és egyéb matematikai és természettudományi ismeretek; számítástudományi ismeretek (15 kredit): logikai alapok a programozáshoz, számításelmélet, algoritmusok tervezése és elemzése, automaták és formális nyelvek, mesterséges intelligencia alapjai, egyéb számítástudományi ismeretek; gazdasági és humán ismeretek (15 kredit): makro- és mikroökonómiai, számviteli és pénzügyi ismeretek, jogi, informatikai és menedzsment ismeretek, humán ismeretek; inforamatikai ismeretek (25 kredit): a szoftvertechnológia, a rendszertechnika, az adatbázisok és információs renszerek ismeretkörei, számítógépek achitektúrája és számítógépse hálózatok témakörei. 7.5. Az elvárt kredit-követelményt nem teljesítők mesterképzésre történő felvétele akkor engedélyezhető, ha: - a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkeznek, és - a hiányzó krediteket, valamint - az esetlegesen előírt kiegészítő ismereteket a mesterfokozat megszerzésérerányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, az ELTE Informatikai Kar Hallgatói Követelmény Rendszerében meghatározottak szerint megszerzik. 9
A jelentkezők részére felvételi vizsgát szervezünk informatikai ismeretekből, melynek tematikáját az aktuális felvételi tájékoztató megjelenésével egy időben tesszük közzé. A feltétel nélkül elfogadott szakokon végzett hallgatók a felvételi vizsga alóli felmentésüket kérhetik. Ekkor számukra a korábban végzett informatikai tanulmányaik érdemjegyeiből képezett pontszám tekintendő a vizsga eredményének. A mentességi pontszám meghatározásának módját a vizsgatematikával egy időben tesszük közzé. 10
III. A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása 1. A Programtervező informatikus mesterképzési szak általános bemutatása 1.1. A képzés struktúrája A programtervező informatikus mesterszak képzési és kimeneti követelményei a szak szerkezetét a következőképp határozzák meg: Kredit Tudományos alapozás (szakiránytól függő) 15-30 1. Matematikai ismeretek 2. Számítástudományi ismeretek Szakmai törzsanyag (szakiránytól függő) 30-65 Differenciált szakmai törzsanyag (szakiránytól függő) 15-35 Gazdasági és humán ismeretek 5-8 Választható szakmai tananyag 5-20 Záródolgozat (diplomamunka) 15 Mindösszesen 120 A kreditek minimális és maximális százalékos aránya: kötelező ismeretkörök, tárgyak: legalább 45%, legfeljebb 55% kötelezően választható ismeretkörök, tárgyak: legalább 15%, legfeljebb 20% szabadon választható ismeretkörök, tárgyak: legalább 5%, legfeljebb 10% ipari gyakorlat 9% gazdasági humán ismeretek legalább 6%, legfeljebb 8% záródolgozat (diplomamunka) legalább12%, legfeljebb16% A képzési és kimeneti követelmények szerint a szakon lehetőség van szakirányok definiálására. A már körvonalazódó szakirányokat a követelmények felsorolják, néhánynak részletesen megadva a tartalmát is. Az ELTE-n a szakot az előbb említett lehetőségnek megfelelően szakirányos szerkezetben tervezzük indítani. Az indítani kívánt szakirányok a következők: Szoftvertechnológia Információs rendszerek Modellalkotó informatikus Térinformatikai rendszerek Médiainformatika Az egyes szakirányok szerkezete blokkstruktúrájú. Minden szakirány tartalmaz két kötelező alapozó blokkot, egy 10 kredites elméleti tudományos alapozó blokkot és egy 16 kredites szaktudományos alapozó blokkot. A szaktudományos 11
törzsanyagot további két blokk tartalmazza, melyeket a szakirány által ajánlott 16 kredites blokkok közül kell választani. A differenciált szakmai törzsanyag is két 16 kredites - választható blokkban van, melyek közül az egyiket más szakirányok blokkjai közül kell választani. A szabadon választható tananyag szakirányonként 10 kredit, a diplomamunka értéke 15 kredit. A szakirányok az előbbi szerkezetükkel kielégítik a képzési és kimeneti követelményekben előírt feltételeket, s egyben biztosítják a szak általános és szakirányi kompetenciáinak kialakítására is a lehetőséget. 1.2. Az általános kompetenciák teljesülése A programtervező informatikus szak alapítási dokumentuma a kompetenciáknak két szintjét különbözteti meg, az általános kompetenciákat és a szakirányokra jellemző egyedi kompetenciákat. Az egyedi kompetenciák egyrészt lehetnek az általánosakat konkretizáló kompetenciák, illetve csak az adott szakirányra jellemző kompetenciák. Azt, hogy a mesterszintű programtervező informatikus végzettséget szerzett hallgatóink rendelkezzenek a továbbtanuláshoz és a munkaerő piacon való helytálláshoz szükséges kompetenciákkal, a felvétel kritériumai és az oktatási folyamat egésze garantálja. Az általános kompetenciákat az alapítási dokumentum felsorolja, míg szakirányú kompetenciákat az indítandó szakirányok leírásánál adjuk meg, jelezve az azok kialakításában leginkább részt vállal tantárgyakat. Az általános kompetenciák közül Az informatika elméleti alapjain önálló tanulás képessége az új technológiák megismerésében kompetencia kialakulását a szakirányok szerkezete biztosítja. A szakirányok tananyagának íve az általános elméleti alapozástól a legújabb fejlesztői-alkalmazó ismereteket tartalmazó blokkokig vezet. Ez utóbbiak egy részének feldolgozása már egyénileg történik, kialakítva az új technológiák elsajátításának készségét. A szoftverrendszerek eszközeinek ismerete és készségszintű alkalmazása kompetencia már a programtervező informatikus alapszak esetében is elvárt kompetencia, melynek meglétét már a felvételi eljárás garantálja, s melyet a szakirányok gyakorlatainak anyaga tovább erősít. A szoftverrendszerek tervezésénél alkalmazott alapvető tervezési módszerek ismerete és gyakorlat azok alkalmazásában szintén a felvételi eljárás során garantált kompetencia, melyet a szakirányokon megismert speciális tervezési eszközök és azok gyakorlati feladatok megoldása során való használata csak tovább fejleszt. 1.3. Gazdasági és humán ismeretek A gazdasági és humán ismereteket kötelezően választható tantárgyak listájával adjuk meg szakirányonként, amit a későbbiekben bővítünk majd az ELTE Jogtudományi Kar és Társadalomtudományi Kar által oktatott kijelölt tárgyak listájával. 12
Humán és gazdasági ismeretek kötelezően választható tárgyak: S1 modulból: - Projekt és vállalatirányítás az informatikában I II. R5 modulból: - Közgadasági és jogi ismeretek - Pénzügyi ismeretek - Vezetői ismeretek T4 modulból: - Térinformatika a közigazgatásban M1 modulból: - Médiajog - Médiaismeret, Kommunikációkultúra Megjegyzés: Az S1, R5, T4, és M1 modulok felvétele esetén a modulon kívülről kell a kötelezően válaszható tárgyat felvenni. 1.4. Idegen nyelvi követelmények A hallgatóknak a szak elvégzéséhez szükséges nyelvi ismeretek megszerzéséhez az egyetem Idegen Nyelvi Központja nyújt nyelvtanulási lehetőséget. A Központ kurzusain a hallgatók felkészülhetnek a diplomához szükséges nemzetközi (egynyelvű) vagy kétnyelvű középfokú nyelvvizsgák bármelyikére. Az angol, francia, német, orosz és spanyol nyelvek közül lehet választani. 13
2. A Programtervező informatikus mesterképzés szakirányainak bemutatása 2.1. Szoftvertechnológia szakirány 2.1.1. A szakmai kompetenciák teljesülése A Szoftvertechnológia szakirány speciális kompetenciái és az azok kialakításában leginkább szerepet játszó tárgyak: 1. Az szoftver rendszerek tervezése és megvalósítása során használt fejlett technológiai eszközök és módszerek ismerete és alkalmazása: Modellek és formális eszközök, Szintézis és verifikáció, Típusmodellek, formális szemantika, Nyelvek típusrendszere, Tervezés és elemzés elmélete, Szoftverfolyamat tervezése és kivitelezése, A szoftverfejlesztés minőségi aspektusai, Formális módszerek a szoftverfejlesztésben, Logikai programozás 2. Programozási nyelvek és megvalósításuk elméleti és gyakorlati ismeretei: Modellek és formális eszközök, Szintézis és verifikáció, Típusmodellek, Formális szemantika, Nyelvek típusrendszere, Funkcionális nyelvek, Funkcionális nyelvek implementációja, Fordítóprogramok és kódoptimalizálás, Programozási nyelvek és paradigmák összehasonlítása, Alkalmazásfejlesztés LISP nyelven 3. Projektek tervezéséhez, irányításához, csoportmunka szakmai vezetéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek és azok készségszintű alkalmazása: Projekt és vállalatirányítás az informatikában, Biztonságkritikus rendszerek, Evolúció 4. Programozási paradigmák és tervezési minták elméleti ismerete és gyakorlati alkalmazása: Szoftverfolyamat tervezése és kivitelezése, Programozási nyelvek és paradigmák összehasonlítása, Szerződésalapú objektum-orientált programozás, Generatív programozás, Multiparadigma programozás 5. Matematikai modellek alkalmazása a szoftvertechnológiában: Modellek és formális eszközök, Szintézis és verifikáció, Típusmodellek Osztott rendszerek analízise, Osztott rendszerek szintézise, Tervezés és elemzés elmélete 6. Osztott és több rétegű rendszerek elemzése, tervezése, szintézise, használata. Osztott rendszerek megvalósítása különböző környezetekben és technológiákban: Osztott rendszerek analízise, Osztott rendszerek szintézise, Elosztott alkalmazások készítése 7. Intelligens rendszerek tervezése, technológiáinak, eszközeinek megismerése, komplex szoftver rendszerekbe ágyazása. Különös tekintettel az ismeretalapú valamint ágens- és multi-ágens alapú technológiákra és tanuló rendszerekre: Ismeretalapú technológia, szakértő rendszerek, Ismeretalapú keretrendszerek, Megerősítéses tanulás, Mesterséges neuronhálók, Alakfelismerés 8. Beágyazott és valós idejű rendszerek fejlesztése és alkalmazásaik. Robotika, autonóm rendszerek 9. Nagyhatékonyságú és párhuzamos számítási modellek és gyakorlati alkalmazásuk: Generatív programozás, Osztott rendszerek analízise, Osztott rendszerek szintézise 10. Informatika alkalmazásának speciális területei: Logikai programozás, Logikai programok építése 14
2.1.2. A programtervező informatikus MSc mesterképzési szak Szoftvertechnológia szakirányának ajánlott tantervi hálója * 1. félév 2. félév 3. félév 4. félév S0. Tudományos alapozás - elméleti alapismeretek (kötelező) Tervezési modellek és formális eszközök (2+0) Varga László Szintézis és verifikáció (2+0) Varga László Típusmodellek (2+0) Varga László Formális szemantika (2+0) Kozma László Nyelvek típusrendszerei (2+0) Csörnyei Zoltán Projekt- és vállalatirányítás az informatikában I. (2+0) Fóthi Ákos Tervezés és elemzés elmélete I. (2+0) Sike Sándor Szoftverfolyamat tervezése és kivitelezése I. (0+2) Sike Sándor Funkcionális programozási nyelvek fogalomrendszere (2+0) Horváth Zoltán Programozási nyelvek és paradigmák összehasonlítása I. (2+0) Nyékyné Gaizler Judit S1. Szoftvertechnológia - szakmai alapismeretek (kötelező) Projekt- és vállalatirányítás az informatikában II. (0+2) Fóthi Ákos Tervezés és elemzés elmélete II. (2+0) Sike Sándor Szoftverfolyamat tervezése és kivitelezése II. (0+2) Sike Sándor Szoftverfolyamat tervezése és kivitelezése III. (0+2) Sike Sándor A szoftverfejlesztés minőségi aspektusai (2+0) Kovács Attila S2. Programozási nyelvek - szakmai törzsanyag (választható) Funkcionális nyelvek implementációja (2+0) Csörnyei Zoltán Programozási nyelvek és paradigmák összehasonlítása II. (0+2) Nyékyné Gaizler Judit Szerződésalapú objektum-orientált programozás (2+0) Nyékyné Gaizler Judit Fordítóprogramok, kódoptimalizálás (2+0) Csörnyei Zoltán 15
1. félév 2. félév 3. félév 4. félév Generatív programozás (2+0) Porkoláb Zoltán Multiparadigma programozás (2+0) Porkoláb Zoltán Ismeretalapú technológia, szakértő rendszerek (2+0) Gregorics Tibor Gépi tanulás (2+0) Lőrincz András S3. Intelligens rendszerek - szakmai törzsanyag (választható) Ismeretalapú keretrendszerek (0+2) Gregorics Tibor Alkalmazásfejlesztés LISP nyelven (0+2) Istenes Zoltán Gépi döntéshozatal (2+0) Lőrincz András Autonóm rendszerek (2+0) Istenes Zoltán Gépi tanulás és döntéshozatal gyak. (0+2) Lőrincz András Robotika (0+2) Istenes Zoltán S4. Osztott rendszerek technológiái - differenciált szakmai anyag (választható) Osztott rendszerek analízise (2+2) Horváth Zoltán Osztott programok tervezése (2+0) Horváth Zoltán Elosztott alkalmazások készítése I. (2+2) Kozma László Elosztott alkalmazások készítése II. (2+2) Kozma László S5. Szoftvertechnológia speciális területei - differenciált szakmai anyag (választható) Logikai programozás (2+2) Pásztorné Varga Katalin Logikai programok építése I. (0+2) Ásványi Tibor Kritikus rendszerek (2+0) Fóthi Ákos * A táblázatban szereplő óraszámok egyben kreditértékek is. Formális módszerek a szoftverfejlesztésben I. (2+0) Fóthi Ákos Logikai programok építése II. (2+0) Ásványi Tibor Formális módszerek a szoftverfejlesztésben II: (0+2) Fóthi Ákos Szoftver evolúció (2+0) Gregorics Tibor 16
2.2. Információs rendszerek szakirány 2.2.1. A szakmai kompetenciák teljesülése Az információs rendszerek szakirány speciális kompetenciái és az azok kialakításában leginkább szerepet játszó tárgyak: 1. Információs rendszerek tervezése és megvalósítása során használt fejlett algoritmikus eszközök és adatstruktúrák ismerete és alkalmazása: Adatstruktúrák információs és adatbázisrendszerekben, Algoritmusok elemzése és tervezése, Haladó algoritmusok. 2. Adatmodellezés, adatbázisok tervezése, létrehozása, módosítása korszerű adatbázis-kezelő rendszerekben: Az információs rendszerek elméleti alapjai, Korszerű adatbázisok, Integrált modellező, fejlesztő eszközök. 3. Osztott információs rendszerek tervezése, elemzése, használata, WEB es környezetben való megvalósítása: Számítógépes hálózatok és osztott rendszerek, Hálózati algoritmusok, Osztott információs rendszerek technológiái. 4. Tipikus információs rendszerek tervezése és készítése korszerű modellező eszközök segítségével. Döntéstámogató és információszolgáltató rendszerek tervezése, készítése, menedzselése: Integrált modellező, fejlesztő eszközök, Integrált keretrendszerek, Közigazgatási és jogi információs rendszerek, Üzleti információs rendszerek, Vállalati információs rendszerek. 5. Projektek menedzseléséhez szükséges vezetői, gazdasági és jogi tudnivalók ismerete és készségszintű alkalmazása: Közgazdasági és jogi ismeretek, Pénzügyi ismeretek, Vezetői ismeretek. 6. Informatikai rendszerek fejlesztésével, használatával kapcsolatos jogi szabályozás ismerete, a jogi, közigazgatási adatbázisok készségszintű használata: Közgazdasági és jogi ismeretek Közigazgatási és jogi információs rendszerek. 7. Információs rendszerek tervezése és megvalósítása során használt fejlett szoftvertechnológiai eszközök és módszerek ismerete és alkalmazása: Az információs rendszerek elméleti alapjai, Integrált modellező, fejlesztő eszközök, Integrált keretrendszerek, Komponens alapú adatbázisok. 8. Grafikus alapú tervező és interakciós rendszerek fejlesztése, és gyakorlati jártasság azok működtetésében: Grafikus rendszerek. 9. Térinformatikai rendszerek tervezése, fejlesztése, és gyakorlati jártasság azok működtetésében: a térinformatikai szakirányból felvett valamely blokk. 10. Multimédia alkalmazások tervezése, fejlesztése, és gyakorlati jártasság azok működtetésében: a multimédia szakirányból felvett valamely blokk. 17
2.2.2. A programtervező informatikus MSc mesterképzési szak Információs rendszerek szakirányának ajánlott tantervi hálója * 1. félév 2. félév 3. félév 4. félév R0. Tudományos alapozás - elméleti alapismeretek (kötelező) Valószínűségszámítás és matematikai statisztika (2+2) (Zempléni A.) Operációkutatás (2+2) (Vizvári B.) Kódelmélet és kriptográfia (2+0) (Gonda J.) R1. Az információs rendszerek elméleti alapjai - szakmai alapismeretek (kötelező) Információelmélet (2+0) (Benczúr A.) Adatstruktúrák információs és adatbázis rendszerekben (2+2) (Fekete I.) Az információs rendszerek elméleti alapjai (2+0) (Kiss A.) Algoritmusok tervezése és elemzése (2+2) (Hunyadvári L.) Intelligens rendszerek és felhasználói felületek (2+2) (Lőrincz A.) R2. Információs rendszerek technológiai alapismeretek - szakmai törzsanyag (választható) Információs rendszerek fejlesztési módszertana (2+2) (Nikovits T.) Korszerű adatbázisok (2+2) (Benczúr A.) Számítógép-hálózatok és osztott rendszerek (2+2) (Tőke P.) Interaktív grafika (1+1) (Zsakó L.) Adatbázisok a Web-en (1+1) (Kiss A.) 18
1. félév 2. félév 3. félév 4. félév R3. Haladó algoritmusok - szakmai törzsanyag (választható) Algoritmusok (haladó) (2+2) Fekete István Geometriai algoritmusok (2+0) (Vida J.) Kriptográfiai algoritmusok (2+0) (Járai A.) Hálózati algoritmusok (2+0) (Tőke P.) Párhuzamos algoritmusok (2+2) (Iványi A.) Mesterséges intelligencia algoritmusok (2+0) (Ásványi T.) R4. Információs rendszerfejlesztő és működtető környezetek - diff. szakmai anyag (választható) Osztott információs rendszerek techn. (2+2) (Szekér I.) Adattárház, adatbányászati techn. (2+2) (Kiss A.) Komponens alapú adatbázisok (2+0) (Hajas Cs.) Integrált modellező, fejlesztő eszközök (0+2) (Hajas Cs.) Integrált keretrendszerek (2+2) (Vincellér Z.) R5. Gazdasági, közgazdasági, vállalati információs rendszerek - diff. szakmai anyag (választh.) Közgazdasági és jogi ismeretek (2+0) (Kurtán L.) Pénzügyi ismeretek (2+0) (Bánóczy J.) Közigazgatási, jogi információs rendszerek (2+0) (Vincellér Z.) Vezetői ismeretek (2+0) (Kurtán L.) * A táblázatban szereplő óraszámok egyben kreditértékek is. Üzleti inf. rendszerek (2+2) (Nikovits T.) Vállalati információs rendszerek (2+2) (Nikovits T.) 19
2.3. Modellalkotó informatikus szakirány 2.3.1. A szakmai kompetenciák teljesülése A Modellalkotó informatikus szakirány speciális kompetenciái és az azok kialakításában leginkább szerepet játszó tárgyak: 1. A modellezés matematikai alapjainak az ismerete: Mérték, valószínűség, integrál, Funkcionális analízis az alkalmazott matematikában, Gráfelmélet és alkalmazásai, Fourier-analízis, Alkalmazott Fourier-analízis, Transzformációk az alkalmazott matematikában, Véges testek 2. Műszaki, gazdasági és természettudományos folyamatok matematikai modellezése: Funkcionális analízis az alkalmazott matematikában, Gráfelmélet és alkalmazásai, Differenciálegyenletek, A számítógépes grafika matematikai háttere, Approximációelmélet, Transzformációk az alkalmazott matematikában, jel- és képfeldolgozás, Differenciálegyenletek numerikus megoldása, Parciális differenciálegyenletek numerikus megoldása, Programcsomagok a modellalkotásban, Kaotikus dinamikus rendszerek, Fraktálok 3. Nagyhatékonyságú és párhuzamos számítási modellek, kódolás, rejtjelezés és gyakorlati alkalmazások: Számítási modellek, Rejtjelezés, Algoritmusok hatékonysága, Transzformációk az alkalmazott matematikában 4. Tudományos számítási módszerek ismerete: Szimbolikus számítások, Differenciálegyenletek, A lineáris algebra numerikus módszerei, Transzformációk az alkalmazott matematikában, Differenciálegyenletek numerikus megoldása, Parciális differenciálegyenletek numerikus megoldása, Komputeralgebrai algoritmusok, Algebrai geometriai számítások 5. Nagypontosságú algoritmusok approximációs feladatok megoldására: Approximációelmélet, Approximációs feladatok algoritmusai 6. A szoftverrendszerek tervezése és megvalósítása során használt fejlett technológiai eszközök és módszerek ismerete és alkalmazása: Programcsomagok a modellalkotásban 7. Programozási nyelvek és megvalósításuk elméleti és gyakorlati ismeretei: Programcsomagok a modellalkotásban 20
2.3.2. A programtervező informatikus MSc mesterképzési szak Modellalkotó informatikus szakirányának ajánlott tantervi hálója * 1. félév 2. félév 3. félév 4. félév Szimbolikus számítások (1+2) Kovács Attila Számítási modellek (2+0) Iványi Antal Mérték, integrál, valószínűség (2+0) Simon Péter M0. Alapismeretek - elméleti alapozás (kötelező) Funkcionálanalízis az alk. matematikában (3+0) Simon Péter M1. A modellezés matematikai alapjai - szakmai alapismeretek (kötelező) Gráfelmélet és alkalmazásai (2+1) Járai Antal Differenciálegyenletek (2+0) Szili László Numerikus analízis (2+0) Gergó Lajos Rejtjelezés (2+0) Járai Antal Fourier-analízis (2+0) Weisz Ferenc A lineáris algebra numerikus módszerei (2+0) László Lajos Algoritmusok hatékonysága (2+1) Iványi Antal M2. Jel- és képfeldolgozói alapismeretek - szakmai törzsanyag (választható) A számítógépes grafika matematikai alapjai (2+1) Schipp Ferenc Alkalmazott Fourieranalízis (2+0) Schipp Ferenc Approximációelmélet I. (2+0) Szili László Approximációelmélet II. (2+0) Szili László Transzformációk az alkalmazott matematikában I. (2+0) Schipp Ferenc Transzformációk az alkalmazott matematikában II. (2+0) Schipp Ferenc Digitális jel- és képfeldolgozás (2+1) Fridli Sándor 21
1. félév 2. félév 3. félév 4. félév M3. Matematikai modellezés - szakmai törzsanyag (választható) Köz. diff. egyenletek numerikus megoldása (2+2) Stoyan Gisbert Parc. diff. egyenletek numerikus megoldása (3+2) Stoyan Gisbert Approximációs feladatok algoritmusai (2+1) Gergó Lajos Programcsomagok a modellalkotásban (2+2) Szili László M4. Algebrai módszerek az informatikában - differenciált szakmai anyag (választható) Véges testek (2+0) Gonda János Kaotikus dinamikus rendszerek I. (2+0) Kátai Imre Kaotikus dinamikus rendszerek II. (2+0) Kátai Imre Algebrai kódoláselmélet (2+0) Gonda János Fraktálok (1+1) Farkas Gábor Komputeralgebrai algoritmusok I. (2+0) Kátai Imre Komputeralgebrai algoritmusok II. (2+0) Kátai Imre Algebrai geometriai számítások (2+0) Kátai Imre M5. Párhuzamos és osztott rendszerek - differenciált szakmai anyag (választható) Nagy hatékonyságú számítások (0+2) Járai Antal A lineáris algebra párhuzamos algoritmusai (2+0) Hegedűs Csaba Szimulációs módszerek (3+0) Lakatos László Párhuzamos algoritmusok (2+2) Iványi Antal Osztott algoritmusok (2+1) Iványi Antal Számítógépes hálózatok modellezése (2+0) Lakatos László * A táblázatban szereplő óraszámok egyben kreditértékek is. 22
2.4. Térinformatikai rendszerek szakirány 2.4.1. A szakmai kompetenciák teljesülése A térinformatikai rendszerek szakirány speciális kompetenciái és az azok kialakításában leginkább szerepet játszó tárgyak: 1. A térinformatikai rendszerek tervezése, fejlesztése és megvalósítása során használt modern elméleti alapok és fejlett szoftvereszközök ismerete és alkalmazása: Analitikus módszerek a térinformatikában, Sztochasztikus módszerek a térinformatikában, Térinformatikai adatbázisok 2. Vektoros, raszteres és domborzati adatbázisok tervezése, létrehozása, módosítása, konverziója, karbantartása, működtetése: Térinformatikai rendszerek alapjai, Vektoros rendszerek, Raszteres rendszerek, Távérzékelt felvételek elemzése, Domborzatmodellezés, Adatintegráció, Térinformatikai adatgyűjtés, Térinformatikai adatbázisok 3. Rendszerterv alapján egyes térinformatikai szoftverkomponensek önálló elkészítése, tesztelése, átadása, dokumentálása: Szoftverfejlesztő eszközök, Térinformatikai alkalmazások fejlesztése, Web-grafika, Web-es alkalmazásfejlesztés 4. Térinformatikai rendszerekbe beépülő digitális térképművek fajtáinak és térinformatikai felhasználási módjainak alapos ismerete: Térképészeti alapok, Térképek a térinformatikában, Földi és térképi koordinátarendszerek 5. A számítógépes grafika, a digitális képelemzés és feldolgozás alapvető módszereinek ismerete és alkalmazása: Számítógépes grafika, Távérzékelt felvételek elemzése, Digitális képelemzés, Geometriai modellezés, Vektoros rendszerek, Raszteres rendszerek 6. Projektek menedzseléséhez szükséges vezetői, gazdasági és jogi tudnivalók ismerete és készség szintű alkalmazása: Térinformatikai rendszerek alapjai, Vektoros rendszerek 7. A térinformatikai rendszerek fejlesztésével, használatával kapcsolatos gazdasági és jogi szabályozás ismerete: Térinformatikai rendszerek alapjai, Térinformatika a közigazgatásban, Közgazdasági és jogi ismeretek 8. Osztott térinformatikai rendszerek projektszintű áttekintésének képessége, a megvalósításhoz szükséges erőforrások megtervezése, a rendszer megvalósítása: Térinformatikai rendszerek alapjai, Szoftverfejlesztő eszközök, Térinformatikai alkalmazások fejlesztése 9. Térinformatikai adatbázisokhoz kapcsolódó korszerű adatnyerési technológiák, illetve az adatintegráció módszereinek ismerete: Térinformatikai adatbázisok, Adatintegráció, Térinformatikai adatgyűjtés 23
2.4.2. A programtervező informatikus MSc mesterképzési szak Térinformatikai rendszerek szakirányának ajánlott tantervi hálója * 1. félév 2. félév 3. félév 4. félév Analitikus módszerek a térinformatikában (2+2) (László Lajos) A térinformatika matematikai alapjai (2+0) (Schipp F.) Térinformatikai adatstruktúrák és algoritm. (2+0) (Hunyadvári L.) Térképészeti alapok (2+0) (Zentai L.) Térinformatikai adatgyűjtés (0+2) (Márton M.) Geoinformatika (2+2) (Elek I.) T0. Térinformatikai elméleti alapismeretek (kötelező) Sztochasztikus módszerek a térinformatikában (2+2) (Michaletzky Gy) T1. A digitális térképészet módszerei - szakmai alapismeretek (kötelező) Térképek a térinformatikában (2+0) (Klinghammer I.) Földi és térképi koordinátarendszerek (2+2) (Györffy J.) Domborzatmodellezés (0+2) (Márton M.) T2. Térinformatikai technológiák - szakmai törzsanyag (kötelező) Vektoros rendszerek (0+4) (Elek I.) Raszteres rendszerek (0+2) (Elek I.) Térinformatikai adatbázisok (2+2) (Benczúr A.) Távérzékelt felvételek elemzése (2+2) (Fekete I.) Adatintegráció (0+2) (Elek I.) 24
1. félév 2. félév 3. félév 4. félév Számítógépes grafika (haladó) (2+2) (Antal Gy.) T3. Számítógépes grafika szakmai - törzsanyag (választható) Digitális képelemzés I. (2+0) (Csetverikov D.) Geometriai modellezés (2+1) (Vida J.) Digitális képelemzés II. (0+2) (Csetverikov D.) Felület- és testmodellezés (2+0) (Vida J.) Interaktív grafika (1+2) (Zsakó L.) T4. Térinformatikai alkalmazások - differenciált szakmai anyag (választható) Szoftverfejlesztő eszközök (2+2) (Illés Zoltán) Web-es alkalmazásfejlesztés I. (1+1) (Gregorics T., Illés Z.) Térinformatikai alkalmazások fejl. I. (0+2) (Elek I.) * A táblázatban szereplő óraszámok egyben kreditértékek is. Web-es alkalmazásfejlesztés II. (1+1) (Gregorics T., Illés Z.) Térinformatikai alkalmazások fejl. II. (0+2) (Elek I.) Közgazdasági és jogi ismeretek (2+0) (Kurtán L.) Térinformatika a közigazgatásban (2+0) (Zentai L.) 25
2.5. Médiainformatika szakirány 2.5.1. A szakmai kompetenciák teljesülése Az Médiainformatika szakirány speciális kompetenciái és az azok kialakításában leginkább szerepet játszó tárgyak: 1. A médiaipar informatikai igényeinek az ismerete, képesség az ottani projektekben való részvételre: Médiajog, Médiakultúra, Médiatechnológia, Projekt és vállalatirányítás, Szakmai gyakorlat 2. A modern audió és videó technológiák elméleti és gyakorlati alapjainak ismerete: A hang és képfeldolgozás alapjai a médiában, Médiakultúra, Multimédia szerkesztés 3. A különböző multimédiás környezetek összehangolt alkalmazása: Adatbázisok, Médiatechnológia, Adatbázisok a Web-en 4. Médiainformatikai rendszerek kommunikációs módszereinek alkalmazása és biztonsági problémáinak kezelése: Kommunikációs biztonság, Mobil kommunikáció 5. Multimédia rendszerek működtetése, fejlesztése, tervezése: Tervezés és elemzés elmélete, Multimédia szerkesztés, Multimédia elemek a programozási nyelvekben, Multimédiás technológiák programozása 6. Jártasság a digitális jelfeldolgozási módszerekben, a számítógépes modellezésben és a számítógépes grafikai alkalmazásokban: A számítógépes grafika matematikai alapjai, Digitális jel és képfeldolgozás, Modellezés és animáció, A számítógépes látás alapjai, Geoinformatika 7. Multimédia alkalmazása az oktatásban, kiemelten a távoktatásban: Multimédia az oktatásban, Távoktatás 8. Elektronikus kiadványok, könyvtárak, könyvtári adatbázisok tervezése, kivitelezése: Elektronikus könyvtárak használata és fejlesztése, Multimédia szerkesztés 9. Képesség Web-es alkalmazásfejlesztésre: Web-es alkalmazásfejlesztés, Web-animáció, Portálkészítés, Honlap-szerkesztés, Interaktív-grafika 10. A digitális rádió, televízió felvételek, filmek és zenei anyagok készítésének informatikai támogatása, alkalmazások tervezése, fejlesztése: Digitális jel és képfeldolgozás, Modellezés és animáció, Multimédia szerkesztés, Multimédiás technológiák programozása 26
2.5.2. programtervező informatikus MSc mesterképzési szak Médiainformatika szakirányának ajánlott tantervi hálója * 1. félév 2. félév 3. félév 4. félév Folytonos és diszkrét modellek (2+1) Fridli Sándor Algebrai alapok (1+0) Gonda János A matematikai statisztika alapjai (2+0) Lakatos László Tervezés és elemzés elmélete I. (2+0) Sike Sándor Adatbázisok (2+0) Benczúr András Médiatechnológia (2+0) Hajdú István Elektronikus könyvtárak használata és fejlesztése (2+0) Iványi Antal Multimédia elemek a programozási nyelvekben (1+1) Horváth Z., Illés Z. M0. Tudományos alapismeretek - elméleti alapismeretek (kötelező) Tervezés és elemzés elmélete II. (2+0) Sike Sándor M1. Multimédia alapismeretek - szakmai alapismeretek (kötelező) Médiajog (2+0) Révész T. Mihály Médiaismeret, kommunikációkultúra (2+0) Péterffy András Projekt- és vállalatirányítás az inf. (2+0) Fóthi Ákos A hang- és képfeldolgozás alapjai a médiában (1+1) Fridli Sándor A kommunikációs biztonság algoritmikus kérdései (2+1) Gonda János Szakmai gyakorlat (0+1) Zsakó László M2. Multimédia és kommunikáció - szakmai törzsanyag (választható) Multimédiás technológiák programozása (1+1) Horváth Z., Illés Z. 27
1. félév 2. félév 3. félév 4. félév Mobil kommunikáció (2+2) Kovács A., Illés Z. Honlap szerkesztés (0+2) Turcsányiné Sz. Márta Távoktatás (0+2) Papp Gáborné vagy Multimédia szerkesztés (0+2) Zsakó László Távoktatás (0+2) Papp Gáborné vagy Multimédia szerkesztés (0+2) Zsakó László M3. Web - szakmai törzsanyag (választható) Web-animáció (0+2) Turcsányiné Sz. Márta Web-es alkalmazásfejlesztés I. (1+1) Gregorics T., Illés Z. Web-es alkalmazásfejlesztés II. (1+1) Gregorics T., Illés Z. Interaktív grafika (1+2) Zsakó László Multimédia az oktatásban (0+2) Turcsányiné Sz. Márta vagy Multimédia szerkesztés (0+2) Zsakó László Adatbázisok a Web-en (1+1) Kiss Attila Portálfejlesztés (0+3) Papp Gáborné M4. Számítógépes grafika, digitális jel- és képfeldolgozás - diff. szakmai anyag (választható) A számítógépes grafika matematikai alapjai (2+1) Schipp Ferenc Geoinformatika (1+2 ) Elek István * A táblázatban szereplő óraszámok egyben kreditértékek is. A számítógépes látás alapjai (2+0) Csetverikov Dmitrij Digitális jel és képfeldolgozás (2+2) Fridli Sándor Modellezés és animáció (2+2) Vida János 28
3. A szakirányok tantárgyi programjainak bemutatása 3.1. A Szoftvertechnológia szakirány tantárgyai Tantárgy neve: Tervezési modellek és formális eszközök Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Dr. Varga László professzor emeritus tanszéke: ELTE, IK, Programozáselmélet és Szoftvertechnológia Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Rendszerleírások aspektusai. Leírások, specifikációk és modellek. Probléma, modell, követelmény, specifikáció, program. Objektumelvű programfejlesztés. Nem determinisztikus szekvenciális program. Program szintaxisa, szemantikája. Specifikációs módszerek. Konkurens programok és rendszerek. Objektum elvű konkurens programok. Konkurencia alapfogalmai. Konkurens és nem determinisztikus program. Konkurens program szintaxisa, szemantikája. Konkurens programok helyességének alapfogalmai. Osztott nem determinisztikus programrendszer. Csatorna és csatornautasítások. Csatornautasítások szintaxisa, szemantikája. Csatornautasítások illesztése. Diszjunkt csatornák összekötése. Ágensrendszerek. Kozma László, Varga László: A szoftvertechnológia elméleti kérdései, ELTE Eötvös Kiadó, 2003, ISBN 963-463-648-9. Krisztof R. Apt, Ernst-Rüdiger Olderog: Verification of Sequential andconcurrent Program, Springer-Verlag, 1997, ISBN 0-387-94896-1. Williem-Paul de Roever et al.: Concurrency Verification, CambridgeUniversity Press, 2001, ISBN 0-521-80608-9. Ehrig H. Mahrch B.: Fundamentals of Algebraic Specification 2 (Module Specification and Constraints) Springer-Verlag, 1990, ISBN-0-387-51799-5. Jacques Loeckx, Hans-Dieter Ehrich, Markus Wolf : Specification of Abstract Data Types, John Wiley and Sons, ISBN0-471-95067-X, 1996.6 Annabelle Mclver, Caroll Morgan ed. Programming Methodology, (Monographs in computer science), Springer-Verlag, 2003, ISBN-0-387-95349-3 29
Tantárgy neve: Szintézis és verifikáció Tantárgy heti óraszáma: 2+0 kreditértéke: 2 Tantárgyfelelős neve: Dr. Varga László professzor emeritus tanszéke: ELTE, IK, Programozáselmélet és Szoftvertechnológia Tanszék Számonkérés rendje: kollokvium Nemdeterminisztikus szekvenciális programok helyességének bizonyítása. Programhelyesség alapfogalmai. Programverifikáció és programszintézis. Megbízhatóság és teljesség. Kompozíciós módszerek. Nem kompozíciós módszerek. Hoare logika. Konkurens programok helyességének bizonyítása. Kompozíciós módszerek. Konkurens rendszerek alapmodelljeinek elemzése. Kölcsönös kizárás, kiéheztetés-mentesség. Termelő-fogyasztó rendszer, adatbázis modell. A módszerek megbízhatóságának és teljességének bizonyítása. Konkurens programok szintézise modell alapján. Adattípusok kettősspecifikációjának helyessége. A kettősspecifikáció helyességének bizonyítási módszerei. A szinkronizációs felület holtpontmentessége.a szinkronizációs felület kiéheztetés mentessége. Konkrét szinkronizációs felület specifikációjának helyessége. Szinkronizációs specifikációk helyességének bizonyítási módszerei. Kozma László, Varga László: A szoftvertechnológia elméleti kérdései, ELTE Eötvös Kiadó, 2003, ISBN 963-463-648-9. Krisztof R. Apt, Ernst-Rüdiger Olderog: Verification of Sequential andconcurrent Program, Springer-Verlag, 1997, ISBN 0-387-94896-1. Williem-Paul de Roever et al.: Concurrency Verification, CambridgeUniversity Press, 2001, ISBN 0-521-80608-9. Ehrig H. Mahrch B.: Fundamentals of Algebraic Specification 2 (Module Specification and Constraints) Springer-Verlag, 1990, ISBN-0-387-51799-5. Jacques Loeckx, Hans-Dieter Ehrich, Markus Wolf : Specification of Abstract Data Types, John Wiley and Sons, ISBN0-471-95067-X, 1996.6 Annabelle Mclver, Caroll Morgan ed. Programming Methodology, (Monographs in computer science), Springer-Verlag, 2003, ISBN-0-387-95349-3 30