A SZEGEDI DILUVIÁLIS FAUNÁRÓL. I r ta : H o rü s itz k y H e n rik. 1 S em sei Semsey A ndor dr. szíves anyagi támogatásának köszönöm, hogy lösztanulmányaim alkalmával rövidebb időt a Nagy Magyar Alföldöli is tölthettem. A több helyről gyűjtött fauna közül jelenleg csak a szegediről akarok megemlékezni, egyrészt a fauna érdekessége miatt, másrészt, hogy a szegedi lösz diluviális korát a fauna alapján is bebizonyítsam, amire egynéhány év előtt már az ott dolgozó geológusok figyelmét felhívni bátor voltam. Közismert dolog, hogy Szeged város alapját és közvetlen környékét W o l f 2 bécsi geológus, valamint In k ey B é l a 3 először átmosott, másodlagos lösznek vették. In k ey B é la úr erről a következőket írja : «W olf szerint azon lösznemü vályog, mellyel az Alíoldön igen sok helyen a humuszos réteg alatt találkozunk, az eredeti löszből átrakás útján keletkezett. Ilyen sárga, márgás vályogtalajt az Alföld legkülönbözőbb pontjain találtam, pl. Czegléden, Kecskeméten, Félegyházán, Szolnokon. Szegeden stb. Azt hiszem, hogy W ol F nak nézete helyes, amennyiben az alföldi lösznek legnagyobb része nem eredeti (szólhordta) üledék, hanem ennek módosított válfajai, vagyis ú. n. másodlagos lösz.» Valamivel tovább azonban, amidőn I nkey a módosítás okairól ír, többek között azt mondja, hogy «helyenként ezen lösz helyben maradva is, de állóvíz által huzamosabb ideig borítva, a belé került sóoldatok és legfinomabb iszaprészek által némi átalakulást szenvedett». H a laváts4 úr ezen képződményt löszszerű sárga agyagnak, majd sárga szívós agyagnak nevezi és alluviális folyóhordaléknak tartja, amely réteg Szegeden 12 15 méter vastag. A térképen is fehérnek (alluviumnak) hagyja Szegedet és közvetlen környékét. T r e i t z P é t e r 5 úr már közelebb áll az igazsághoz, amidőn azt írja: 1 Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat 1909 december hó 1-én tartott szakülésén. 2 W o lf A. Geologisch-geographische Skizze der niederungarischen Ebene. (Jahrb. d. k. k. geol. R.-Anst. Bd. XVII, Wien, 1867.) 3 I nkey B é la. Tájékozódás az Alföld földtani képződményeiben és talajviszonyaiban. (A m. kir. Földt. Int. 1892. Évijelentése, 1893.) 4 H alaváts G yula. A szegedi két artézi kút (A m. kir. Földt. Int. Évkönyve, IX. köt., 5. fűz. 1891.) és Az Alföld Duna-Tisza közötti részének földtani viszonyai. (A m. kir. Földt. Int. Évkönyve, XI. köt., 3. fűz. 1895.) 5 T r eitz P é t e r. Jelentés az 1893. évben végzett agronom-geologiai felvételről (A m. kir. Földt. Int. 1893. Évijelentése, 1894.) és A Duna-Tisza közének agrogeologiai leirása. (Földt. Közl. XXXIII. köt. 7 9. fűz. 1903.)
2 5 0 HORUSITZKY HENRIK «maga a város (Szeged) egy magas, ó-alluviális dombon fekszik», aminőnek a Földtani Közlönyben megjelent ismertetéséhez mellékelt térképen is a város környékét rajzolja. Időközben, midőn aa diluviális mocsárlöszről1 először megemlékeztem, és megismervén a szegedi képződményt, annak diluviális voltát megállapítottam,2 T r e it z úr nézetemet elfogadván, ezentúl a szegedi löszt ő is diluviálisnak veszi.3 Egyik jelentésében a szegedi lösz diluviális voltát meg is erősíti, amidőn belőle egy mammuthagyartöredéket gyűjtenie sikerült/* T r e it z úr, igaz, hogy ezen képződményt ártéri lösz nek nevezi, de megjegyzem, hogy ez nem egyéb, mint mocsár lösz, mert állítása szerint keletkezési módozata a mocsárlöszével teljesen megegyezik.5 C holnoky J e n ő úr ezen képződmény fontosságára vonatkozólag úgy a keletkezési módozatra vonatkozólag, valamint ennek kora szempontjában velem teljesen egyetért, de a mocsárlösz elnevezés helyett ázott lösz elnevezést ajánl.6 Hálás köszönettel tartozom C holnoky úrnak a szives figyelmeztetésért; az «ázott» szó az illető kőzetre tényleg ráillik, átázott löszféleség a mocsárlösz, amely ennek következtében némileg átalakult, átmetamorfizálódott, amidőn szénsavas nátronsókkal és mészszel átivódott, kötöttebb lett és a struktúráját is többé-kevésbbé megváltoztatta. Tagadhatatlan, hogy az illető szó «ázott», talán jobban mondva «átázott», magában foglalja a mocsárlösz keletkezési okait s ha valaki a lösz fogalommal tisztában van s magyarul tud, úgy azonnal tudhatja, hogy miféle kőzet lehet az ázott lösz. Minthogy azonban az «ázott» szót, mint maga C holnoky mondja, a magyar ember mindenféle terményre, anyagra alkalmazza, ami hozzájutott nedvesség következtében megváltoztatta fizikai szerkezetét, színét, összetételét, stb., mint pl. ázott széna, kender, kenyér, ruha stb., kérdem, használhatjuk-e az «ázott» szót egy kőzetre vagy talajra is? nem furcsa-e kissé «ázott lösz» elnevezésről beszélni*? Szeged város altalajának ezen rövid története után térjünk át magára a tárgyra. Ottlétem alkalmával három helyről gyűjtöttem : 1. a Dorozsma felé vezető út melletti gödrökből, ahol 50 80 cm feltalaj alatt a mocsárlösz fekszik ; 2. a szárazföldi diluviális löszből álló Ö t h a 1o m felé vezető út mellett lévő gödrökből, ahol a feltalaj 40 60 cm vastag és az alatta lévő mocsárlösz már némi átmenetet képez a tavi üledékbe; 1 H oru sitzky H. A diluviális mocsárlöszről. (Földt. Közl. XXXIIL köt. 1903.) 2 H o ru sitzky H. Előzetes jelentés a Nagy-Alföld diluviális mocsárlöszéről. (Földt. Közl. XXXV. köt. 1905.) 3 T r eitz P. Szeged és Kistelek vidéke. (Magyarázatok a magyar korona országainak részi, agrogeol. térképéhez, 1905.) 4 T r e itz P. Jelentés az 1905. évben végzett agrogeologiai felvételekről. (A m. kir. Földt. Int. 1905. Évijelentése, 1906.) r> T r e it z P. Jelentés az 1904. évben végzett agrogeologiai felvételekről. (A m. kir. Földt. Int. 1904. Évijelentése, 1905.) Földrajzi Közlemények, XXXVII. köt. VI. fűz. 278. old. 1909.
A SZEGEDI DILUVIÁLIS FAUNÁRÓL. 3. a két vasúti sín közötti, a kálvária melletti téglagödörből. Az utóbbi lelőhely kétségtelen a legérdekesebb és leggazdagabb. Innen T r e it z. P é t e r kollegám is gyűjtött s az anyagot nekem rendelkezésemre bocsátani szíves volt. Fogadja T r e it z barátom e helyütt is ezért igaz köszönetemet. Valaminő rétegzést itt nem igen venni észre; alulról felfelé lassú, fokozatos átmenet van, amint a levegőből leszállt porréteg lassan nőtt, azt mindig kevesebb és időszakonként rövidebb ideig álló víz borította, amig a lösz a vízállásos területből teljesen ki nem emelkedett. Eszerint az alsó része valamivel kötöttebb szürkés-kékesebb színű, tarkítva sárgás-vöröses foltokkal, felfelé pedig mindig világosabb, míg a felső része világossárgás. Az alsó tipusos mocsárlösz, a felső pedig szárazföldi lösz. A szárazföldi lösz azonban itt nagyon vékony, sőt helyenkint már teljesen hiányzik is. A kettő között pedig átmeneti féleségek vannak. A fauna is aszerint változik. Bár egyes speciesek mindenütt ugyanazok, miért is a táblázatban valamennyit összefoglaltam, de azok menynyisége már igen különböző. Az alsó részekben uralkodnak a vízi alakok nagy mennyiségben, középen már kevesebb a csiga, de azért még mindig sokkal több a vízi csiga benne, mint a szárazföldi, felül pedig a szárazföldiekből többet találni, de azért a víziek is vannak még itt elszórtan. Az egész komplexusban általában a vízi csigák sokkal nagyobb mennyiségben fordulnak elő, mint a szárazföldi alakok, ami a tipusos mocsárlöszre (ázott lösz) jellemző. Aszerint, milyenek voltak a viszonyok, éltek ottan a nedvességet, majd a szárazságot kedvelő fajok. És mivelhogy többé-kevésbbé mindig nedves, vizes terület volt ott, a vízi fajok túlsúlyban vannak. Érdekes, hogy a folyóvízi csigák közül egyet sem találtam, ami jele annak, hogy az csak vízállásos terület volt. Árterületről még nem igen akarok szólani, mert a löszkorszakban a Tisza folvónak ott még nem igen volt medre, amelyből a víz kiáradhatott volna. A Tisza folyó csakis a löszkorszak után, vagyis az ó-alluviumban véste magának a löszbe a medrét, amikor a partokat mosván, áradásaikor legelőször a lazábban összeülepedett szárazföldi löszt vitte tovább. Ezért Szeged környékén szárazföldi löszt alig találunk, csak hírmondónak maradtak hátra egyes szárazföldi löszszigetek; alatta a mocsárlösz azonban mindenütt kibukkanik. Itt tehát a mocsárlösz a szárazföldi lösznél idősebb. A mocsárlösz a telecskai fensíki lösz alá húzódik. Mind a kettőt ugyan az új-diluviumba, azaz a löszkorszakba osztom, de mígaz itt levő mocsár löszt az új-diluvium bázisára helyezem, a szárazföldi löszt ennél valamivel fiatalabbnak veszem. Nézzük most már, hogy a csigafajokról összeállított táblázat mit mond. 14 családba tartozó 48 faj és változat közül több olyan faj van, amely vagy általában a diluviumra jellemző, vagy pedig csak a Nagy Magyar Alföldre nézve fontos. Mint kihalt alakok, amelyek minálunk jelenleg már nem élnek s így a diluviumra jellemzők a következők : Vallonia tenuilabrü B ra u n, Trichia terrena C l e s s in, Lucena oblonga D rap., var. elongata C l essen, Limnophysa palustris M ü l., var. septentrionalis C lessen, Limnophysa turricula H e l d, var. diluviana A n d r u so v, Tropidina macrostoma S t e e n b a c h.
2 5 2 HORUSITZKY HENRIK Továbbá az alluviumból még eddig ismeretlenek közül előkerültek: Chondrula tridens M ü l., forma elongata; Fossaria truncatula M ü l., v a r. ventricosa M oq. T. Fontos a Nagy Magyar Alföldre nézve még a Petasia bidens C h e m n it z. amely csiga jelenleg az erdőség felé húzódott vissza, miért is ott fosszilis. Ez elegendő bizonyíték, azt hiszem, hogy a szegedi altalajt diluviálisnak mondhassuk.1 Megjegyzendő még, hogy T. terrena, L. septentrionalis és T. macrostoma nagy mennyiségben fordulnak elő; továbbá a V. tenuilabris és L. diluviana inkább régibb diluviumot jellemzik, bár az új-diluviuru bázisán is még gyakoriak. A diluviumból Magyarországon eddig még ismeretlen fajok pedig, amelyek legelőször a szegedi mocsárlöszből kerültek elő, a következők: Zonitoides nitida M ü l l e r, Neritostoma putris L., var. limnoidae P ic a r d, Neritostoma putris L., var. angusta H azay, Lymnopliysa palustris M ü l l., var. septentrionalis C l e s s in, Limnophysa tunncula H e l d, var. diluviana A n d r u so v, Fossaria truncatula M ü l., var. ventricosa M oq. T., Aplexa hypnorum L in n é, Hippeutis riparius W e s t e r l u n d. Ezek közül a L. septentrionalis, L. diluvuma és F. ventricosa csigafajokról már az utóbbi közleményemben teszek említést.2 Végül még egy ostracoda-i&]\'ó\ kell megemlékeznem, amelyet bár K ormos T.3 a fejérmegyei Sárrét tóiszapjából már említ, a löszből eddig szintén ismeretlen volt. S z e g e d i d ilu v iá lis f a u n a Vitrinidae : Gryxtallus (Vitrea) crystallinus M ü l l e r _. 1 Zonitoides nitida M ü l l e r... _ NaninidaB: Eucomdus fulvus M ü l l e r... Helicidse : Vallonia tennilabris B raun... + Fruticicola (Petasia) bidens C h em nitz «(Trichia) hispida L i n n é ««terrena C l es s in... BulimidaB : Chondrula tridens, M ü l l e r form, elongata S z e g e d Durozsma A Kálvária mel felé vezető út letti téglamelletti gödör téirlajrödör 8 4 12 3 2 2 6 1 2 sok 2 öthalom felé vezető út melletti téglagödör felső alsó Magyarországon kihalt alakok; részint olyanok is lehetnek, a melyek az alluviumból eddig még elő nem kerültek. -f- A nagy alföldre nézve fosszilis. 1 A diluviumból eddig ismeretlen fajok. 1 A mesterséges feltöltésről és a felső humuszos termőtalajról természetesen nem szólok, mert az magától értetődik, hogy az alluviális. 2 H oru sitzky H e n r ik. Újabb adatok a löszről és a diluviális faunáról. (Földt. Közl. XXXIX. köt. 135. old. 1909.) 3 K ormos T ivadar dr. A fejérmegyei Sárrét geologiai múltja és jeleuje. («A Balaton tud. tanulmányozásának eredményei» című mű I. köt., 1. rész, 18. old. 1909.)
A SZEGEDI DILUVIÁLIS FAUNÁRÓL. 25 S S z e g ed i d ilu v iá lis fauna S z e <.l e d Dorozsma A Kálvária melzető út melletti Ölhalom felé ve felé vezető út letti téirla- téidaírödör melletti gödör téíflaífödör felső alsó C ochlicopid : Cochlicopa (Zna) lubrica, M ü l l e r ~. 4 2 P a p id : Pupilla muscorum, M ü l l e r... 1 Vertigo (Aiwa) antivertigo, D rap arn au d 1 «pygmcea D r a p a rn a u d... _ 1 Succinaeidao : Succinea (Nei'itostoma) putrin, L in n é... sok 1 1 ««««var limnoidce, P igard...... 1-1 Succinea (Neritostoma) putrin, L inné v>ar angusta, H azay _..._... 1 1 Succinea (Amphibina) Pfeiffei'i Rossm. sok 1 ««elegáns, R isso _... 4 1 «(Lucena) oblonga, D rap arn au d... 6 ««««var. elongatci C le ss in 7 3 AuriculidaB Carychiiun minimum, M ü l l e r... 1 Limnaeidse Limnaea (Gulnaria) ovata, D rap arn au d. 2 ««peregra, M ü l l e r 1 «(Limnophysa) palustris M ü l l e r sok 2 1 var con'us, G m el._... 2 1 «(Limnophysa) palustris, M ü l l e r var. Clessiniann, H a za y... 1 «(Limnophysa) palustris, M ü l l e r var. fusca, P f e i f f e r... 4 2 0 «(Limnophysa) palustris, M ü l l e r var. stytentrionalis C le ss in... sok «(Limnophysa) turricula, H e ld 1 6 1 var. tramylvanica, K irnok sok 1 1 «(Limnophysa) turricula, H e l d i rar. diluviana, A n d ru sov... 2 «(Fossaria) truncatula, M ü lle r... 1 1 ««««ri/r. ventricosa, Moq T and 1 Phisidae Physa (ttulinus) fontinalis, L inné _ (5 1 < (Aplexa) hypnorum, L inné... sok Planorbidae Planorbis (Coretus) corneus. Linné... 2 4 2 «(Tropidiscus) uynbilicatus M ü ll. sok 3 2 «(Gyrorbis) vortex, L in n é _... 1 4. - ««spirortis, L inné _ 5 sok ««septcmgyratus Z ie g l. 5 sok 1 1 «(Bulhijomphalus) contortus, Lin. 6 sok 1 1 «(Gyraulus) glaber, J e f f r e y s 1 1 «( Hyppcutis) riparius, W e s t e r l. 4 «(Segmentina) nitida, M ü l l e r _ 1 Bithynidae Bithynia ventricosa, G ray. 1 sok 3 Valvatida? FVe/raia (Tropidina) macrostoma S teen b. 1 sok «(Gyrorbis) er ist ata 9 M ü l l e r _... 1 sok _ 1 Cycladiae Pisidium (Fossarina) fossarinum, C le ssin sok i ««obtusalis P f e i f f e r 4 1 Ostracoda - -......... 1 1 Magyarországon kihalt alakok; részint olyanok is lehetnek, viumból eddig még elő nem kerültek. 1 A diluviumból eddig ismeretlen fajok. a melyek az allu-
2 54 HORUSITZKY HENRIK Az elsorolt fajok, amint látjuk, egy igen kevert társaság. Vannak köztük steppe-alakok, pl. Chondrula és Pupilla, azután oly fajok, amelyek nyirkos réteken, majd árnyékos területen szeretnek tartózkodni, mint Vitrea, Zonites, Vallonja, Trichia, Cocldicopa-fajok. Erdős, nedves helyeket jellemző fajok pedig Euconulm és Petasia. Időszakonként vízállásos területeket kedvelők pedig a Succ inea-iélek. Az álló vizekben tartózkodó csigák közül képviselve vannak : Carychium, Limnophysa-félék és Planorbis-f&iok. Valamint szintén vízi alakok, de olyanok, amelyek már némi lassan mozgó vizekben szeretnek inkább tartózkodni, a következők : Gidnaria, Fossaria, Bithynia és Physanemhez tartozó fajok. Minthogy tehát steppe-, erdei- és v í z i-csigákkal van itt dolgunk, amelyek közül egyesek inkább melegebb, mások ismét hidegebb kiimát kedvelnek és összehasonlítva eme faunát a több helyről birtokomban levő összfaunával, azt hiszem, hogy nem fogok tévedni, ha a Nagyalföldünkre nézve az új-diluvium elején mérsékelt kiimát állítok, amely időszakban nedvesebb, majd szárazabb kiima rövidebb szakaszokban váltakozva uralkodott. Ugyancsak már itt is a steppékre vonatkozólag azt állíthatom, hogy a Nagyalföld ön kifejezett steppék nem voltak, amint ezt eddig hittük, hanem a N a g y Magyar Alföld a löszkorszakban kisebbnagyobb ligetekből, közöttük vízállásos területekből vagy mocsarakból és ezekkel váltakozva legelőkből vagy rétekből állott. Miért is tiszta steppefaunát sehonnan sem ismerünk, hanem legtöbbnyire a csigák keverten fordulnak elő. Ily területeken tanyázott nagy mennyiségben az Elephas prímig enius B l ü m b. vagy a mammuth is, amely távolról sem az esetleges nagyobb (?) klimaváltozás következtében pusztult el. hanem csakis a geográfiái viszonyok megváltoztatása folytán volt képtelen tovább megélni. A BIHARMEGYEI BAUXJTOK KÉMIAI ALKATÁRÓL. Irta : H orv áth B é l a dr. A m. kir. földtani intézet kémiai laboratóriumában általam megelemzett bauxitok a Biharhegység nyugati, illetve a- Királyerdő északi lejtőjéről származnak, és pedig az 1 6. sorszámúak Vaskóh környékéről, a 7 16. sorszámúak a Sonkolyos állomástól délre Tizfalu határában lévő Ivuku nevű hegy vidékéről. A bauxittelepeket tartalmazó hatalmas kiterjedésű és mezozoós mészkőből álló hegység északi határa L achmann felvétele szerint1 a Sebeskörös, 1 L a ch m a n n R ic h a r d : Neue ostungarische Bauxitkörper. Zeitschrift für Praktische Geologie, 1908; 353 362. oldalokon.