RESTAURÁLÁSI DOKUMENTÁCIÓ Csók István felépítményes írókomódja Szerkezeti megerősítés MŰTÁRGYLEÍRÁS Megnevezés: Felépítményes írókomód Őrzési hely: Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, iparművészeti gyűjtemény Méretei: Egyben: 251,5cm magas, 111cm széles, 60,5cm mély Felépítmény: 147cm magas, 103cm széles, 21cm mély Írókomód: 104,5cm magas, 111cm széles, 60,5cm mély Anyagai: Felépítmény: fenyő alapszerkezet, dió, kőris, juhar, paliszander nyár marketéria, elefántcsont berakásokkal, 1 helyenként festve Írókomód: fenyő alapszerkezet, dió, kőris, juhar, paliszander, nyár marketéria, csont berakásokkal 1, helyenként festve 1. kép. A felépítményes írókomód, konzerválás előtt 1 Helyenként kittel kitöltött részek is találhatók, de nem megállapított, hogy ez eredetileg is így lett-e készítve, vagy csak későbbi pótlás.
A tárgy két külön darabból épül össze: egy 3 fiókos írókomódból, és egy erre helyezett felépítményből ( tabernákulum ). Az írókomód maga is felépítményes szerkezetű, a három fiók felett található a lehajtható lappal elzárt író rész. A lehajtható lap kinyitva adja az írólap nagyjából felét, mely mögött középen egy íves ajtóval bezárt irattartó található melyet két oldalt két-két fiók keretez. A lehajtható lap mögötti vízszintes felület közepe az irattartó rész alá becsúsztatható, ami alatt rejtekhely található, melynek két oldalán rejtett fiókok sorakoznak. Az írókomód alapszerkezete egyszerű kávaszerkezet. A fiókos rész felett az oldalai szűkülni kezdenek, hogy megadják a lenyíló lap síkját. Felül feltehetően egyszerű fecskefarkú csapolással, alul pedig átmenő vésett csapolással készítették. A hátlapot kivéve marketéria borítja a komód teljes külső felületét, és az író rész lenyitott írólappal látható felületeit. A lenyíló lap külső felületén a marketériát emberalakot ábrázoló gravírozott elefántcsont berakások hangsúlyozzák. 2. kép. Az írókomód szerkezete, fiókok nélkül A fiókok előlapjait a marketérián kívül festett motívumok díszítik. A három fiók egyszerű csonka kereteken csúszik, frontfelülete négyszer megtört egyenes síkokból áll, ami a két oldalán kb. 5,5-5,5cm-t kiáll a síkból. 3-4. kép. Az írókomód két oldala (jobb hátsó láb hiányzik)
A felépítmény szerkezete úgyszintén két részből tevődik össze: a 4db kis méretű lábra állított kávaszerkezet alul 3db egymás mellett lévő fiókos részre, míg felül egy felül íves kialakítású jobbos ajtóval ellátott tabernákulum részre 2 van felosztva. A fiókos rész térgörbe kialakítású, a fiókok rázáródóak. A tabernákulum rész ajtaja úgyszintén rázáródó kialakítású, azaz az ajtót alkotó betétes szerkezetű keretre ragasztott svartni bordűr kétoldalt és felül túllóg. A felépítmény oromzata íves, faragott profilléccel keretelt. A hátlapot kivéve a teljes látható felület különböző fafajokból összevágott marketériával borított. Az alsó részen ezt egészíti ki helyenként világos kittes kitöltés, 3 míg felül az oromzaton fehérre festett alakok és díszítőmotívumokat találunk. Az ajtón mindezek mellett még csontberakás is hangsúlyozza a központi jelenetet. 5. kép. A felépítmény, konzerválás előtti állapot 6. kép. A felépítmény oromzata: festett és kittelt inkrusztáció a marketériában 2 A jelenlegi állapotban 3 polctartó van beépítve a tabernákulum részbe, de nem eldönthető hogy ez eredeti-e vagy sem. 3 Csontberakást utánzó.
A TÁRGY KONZERVÁLÁS ELŐTTI ÁLLAPOTA A tárgy egész felületét gyengén kötött légszennyező-réteg borította, mely a natúr fa felületekbe bele is ivódott, valamint humán eredetű szennyeződés volt található a jobban igénybe vett területeken. A tárgyra egységesen megállapítható, hogy rendszeresen változó páratartalmú helységben lett tárolva hosszú ideig, melynek eredményeképpen a teljes intarziaborítás károsodott vetemedett, zsugorodott, és felvált a felületről, valamint a felületet borító bevonat is sajátságosan sérült. 7. kép. Vakfurnérral együtt felvált felület a komód tetején 8. kép. Felvált felület a komód oldalán
A marketéria a fénynek jobban kitett helyeken jelentősen megfakult, színei helyenként el is tűntek. 9. kép. Különbség a marketéria megmaradt színei között (a fénytől elzárt terület alul) 10. kép. A lenyíló lap eredeti színe az eltávolított kulcscím alatt
Ezen felül: Írószekrény: Az alap szerkezet megtartása jó volt. A felületén található intarzia és a csontberakások zsugorodtak-vetemedtek, teljesen, vagy részlegesen felváltak a felületről. A teljesen felvált darabok egy része elveszett, de azokon a területeken még megvoltak, ahol nem a díszítő intarzia vált fel a felületről, hanem azokkal együtt maga a vakfurnér. Rovarkárosodás volt megfigyelhető a komód számos részén, főleg alsó területeken. A rovarkárosítás érintette mind a fenyő alapot, mind a rátét marketériát vagy profilléceket. Fiókok előlapjain található szerkezeti kötések elengedtek, az asztalos szempontból nem megfelelő (egyenes illlesztésű bütü felületek) ragasztásai szétváltak. A fiókok ennek eredményeképpen nem csak használhatatlanokká váltak, hanem a rajtuk lévő borítás is sérült. A szétvált darabok különbözőképpen zsugorodtak- és vagy vetemedtek egymáshoz képest is. Az összes kulcs, és a belső nyitott részen található fiókok mind, valamint a jobb hátsó láb hiányoztak. 11-13. kép. A 3 számú fiók sérülései
Felépítmény: A kávaszerkezet megtartása jó volt. A felületén található intarzia helyenként (főleg a korpusz oldalain) elvált a felülettől, kis része elveszett. A felválások teljes felülethez viszonyított mértéke mérsékeltebb az írókomódhoz képest. A lábak végein pár letörés volt látható. Az ajtón található bevonat egységesen sérült. A tárgyra jellemző megjelenést az azt borító ép és sérült lakkrészek váltakozása adja. A 3 fiókhúzó fogantyú, és az ajtóhoz a kulcs hiányzik. 14. kép. A foltokban sérült bevonat a tabernákulum ajtaján 15. kép. A felépítmény lábazata, letöredezett lábvéggel, repedezett borítással
KORÁBBI BEAVATKOZÁSOK NYOMAI A komód fiókjainak belsejét piros színű páccal egységesítették. 4 A lenyíló ajtón a pántokat és a zárat kicserélték. A mögötte lévő irattartó ajtajának a zárját eltüntették, a zár helyét kiegészítették fenyőfával. A lenyílóajtó külső felületén számos helyen az elefántcsont helyén más csontból készült berakás található. Teljesen új lábakra helyezték a komódot, és feltehetőleg az alsó profilléceket is ekkor építették a szerkezethez. A tárgy teljes felületén, a részben felvált borítás élein, láthatóak olyan kopásnyomok a bevonaton, ami arra utal, hogy korábban már legalább egyszer átpolitúrozták a teljes felületet. Ezt támasztja alá az is, hogy kitömített rovar-kirepülőnyílásokon is található ép lakkréteg. Sok helyütt található világos színű paszta inkrusztációként, de nem megállapított, hogy ez eredetileg is ilyen volt-e. További kérdés, hogy a marketéria szalagmotívumainak az alapfurnérja miért váltakozik rendszertelenül nyár és kőris között. 5 16-17. kép. A korrodálódott új pánt, de az eredeti korpuszhoz rögzített fele is megmaradt 18. kép. Egy korábbi javítás során az eredeti lábvégekre felépített új lábazat 4 Mely szín karakteresen elüt a tárgy jellegétől és sehol máshol nem található meg a komódon vagy a felépítményen. 5 Ez megtalálható a felépítmény és a komód közös szalagmotívumán.
19. kép. A tabernákulum ajtaja: a csontberakások élein szembetűnő, hogy le lettek lakkozva 20. kép. Korábbi javítás a marketériában
A KONZERVÁLÁS MENETE A tárgy konzerválására elnyert összeg ebben a munkafázisban csak a tárgy szerkezeti megerősítését tette lehetővé, a menet közben felvetődött kérdések eldöntéséhez szükséges további anyagvizsgálatokat és magát a teljes restaurálást nem. Ez által a cél a szerkezeti megerősítés, konzerválás, a tárgy átvételi állapotának a teljes stabilizálása, valamint a további munkálatokhoz szükséges teendők felmérése, és a következő restaurálási fázis felmérése lett. TISZTÍTÁS A gyengén kötött felületi szennyezők eltávolítása ecsettel, porszívóval történt. A kezeletlen fa felületekbe beivódott szennyeződést desztillált vízes tisztítással (ronggyal, vattapamaccsal), a humán eredetű szennyeződéseket evex-es habbal (és nedves áttörléssel), míg az egy helyen meglévő viaszmegfolyást lakkbenzines vattapamaccsal távolítottuk el. 21-22. kép. Fiókok kezeletlen felületei, tisztítás előtt és után
SZERKEZETI MEGERŐSÍTÉS Az írókomód és a felépítmény alap korpuszainak a megtartása jó volt, ezért újraenyvezésükre nem volt szükség. Szilárdításra kerültek a komód fa anyagának rovarkárosodott részei. Ez a felületről felvált profilléceket, valamint a lábazati részt érintette. A szilárdítást Paraloid B72 (aceton-toluol; 1:1 arányú keverékének) oldatával végeztem ecseteléssel, a kívánt szilárdság eléréséig. Az eljárás után csontenyvvel ragasztottam vissza a profilléceket. A szerkezeti stabilitás helyreállításához szükséges hiányzó (jobb hátsó) láb pótlása a másik oldali láb analógiája alapján történt. Az új lábforma és felépítése megegyezik azzal, azaz fenyő alapon dió furnér, amit enyvezéssel rögzítettem a felülethez. 6 23. kép. Rovarkárosodás következtében felvált profilléc a komód felületén 6 A láb alatti rovarkárosodott rész szilárdítás után ki lett pótolva fenyőfával, az eredeti magasságához. Ennek a megléte, valamint a pótolt láb furnérborításnak a vastagsága alapján később is felismerhető lesz, hogy ez nem eredeti része a tárgynak.
FIÓKOK SZERKEZETI MEGERŐSÍTÉSE Az elvégzett munka legtöbb problémáját felvető részét a komód fiókjainak a szerkezeti helyreállítása jelentette. A komód fiókelőlapjain kialakított kötések elengedtek, 7 ragasztásai szétváltak, helyenként a fenék egy-egy darabjával együtt letörtek. Ezzel egy időben a szétvált darabok különbözőképpen zsugorodtak és/vagy vetemedtek egymáshoz képest. A szerkezetek helyreállítására két megoldás közül kellett választanom. Az elsőt, a teljesen reverzibilis enyvvel való ragasztás, míg a másodikat egy speciális epoxival (Artiwood) való ragasztás jelentette. A kettő közül a konzerválás során a másodikat választottam. Ennek oka, hogy az Artiwood egy olyan töltött epoxi, ami részben reverzibilis, 8 így etikailag nem kifogásolható, valamint epoxi volta miatt a ragasztóereje megfelelő egy ilyen kötés nélküli egyenes élillesztésű szerkezethez. 9 A helyreállítás során összeilesztettem a fiókelőlapok darabjait, amiket a vetemedések és méretváltozásokhoz mérten optimális helyzetben rögzítettem. A rögzítés bonyolultságától függően megterveztem a ragasztás menetét, és eldöntöttem mekkora részt lehetséges egyszerre újraragasztani. Ezek után szétszedtem a darabokat, majd a ragasztandó felületeket bekentem Artiwooddal (az egyenes élillesztésű felületek), és enyvvel (csont és bőrenyv 1:1 arányú keveréke; az összes többi ragasztandó felület 10 ), végül az optimális helyzetet állítottam vissza a ragasztások megszilárdulásáig. A 2 számú fiók két helyen fenyőfával 11 (luc) lett kiegészítve, hogy megfelelően lehessen enyvezni a fenékhez. 24. kép. Kiegészítés a fiók fenekénél, a letörött rész és a megmaradt között (Ezen a helyen így enyvvel is lehetett ragasztani) 7 Az egyenes bütüillesztés szakmailag nem megfelelő, statikailag nem adhat elegendő stabilitást egy húzó igénybevételnek kitett szerkezetnek. 8 Hő hatására a töltőanyag miatt a fa felületétől elválik, így a korábbi ragasztások szétszedhetők. 9 Az enyvek ragasztási tulajdonságai nem elégségesek egy egyenes élillesztéshez hosszú távon (az alap fa szerkezet mozgását nem képesek évtizedekig, vagy akár csak évekig is követni). 10 Mint például fiókfenék vagy új kiegészítés illeszkedése. 11 Lucfenyővel.
25. kép. A 2 számú fiókelőlap bal oldalának a ragasztása (A jobb oldal ragasztása egyidejűleg nem volt lehetséges) 26. kép. A 2 számú fiókelőlap jobb oldalának a ragasztása
A FELVÁLT FELÜLETEK VISSZARÖGZÍTÉSE A felvált felületek visszarögzítése bőr- és csontenyv 1:1 arányú keverékével történt. Vizesalkoholos előnedvesítés után a felület alá fecskendeztem az enyvet, majd leszorítottam a helyükre a felületeket megfelelő alátámasztással. A szorítást 15 perc elteltével leszedtem addig amíg a felületre kinyomódott enyvet nedves ronggyal eltávolítottam és szárazra töröltem. Ezek után a teljes száradásig rajta tartottam a szorításokat a felületeken. 27-28. kép. A komód megjelölt, rögzítésre váró felvált felületei 29. kép. Alapig felvált marketéria, tisztítás után, ragasztás előtt
30. kép. A felvált felületek rögzítésének a menete. Ameddig a szorító beér, addig szorítóval, ennél mélyebben segédlécek alkalmazásával (A ragasztás kontrollálása érdekében plexin keresztül)
EGYÉB BEAVATKOZÁSOK A felváló és esztétikailag sem megfelelő, láthatóan későbbi javításokból eredő kiegészítések eltávolításra kerültek. 12 A hiányok pótlása csak azokon a helyeken történt meg, ahol ez szerkezetileg indokolt, így a borításoknál nem történt ilyen. A felületen látható (alapfa szintjéig érő) Artiwood vagy fa kiegészítések retusa sem történt meg. A fém részek (vas pántok és szegek) tisztítása ferropassittal, a passzíválásujk csersavval történt. 13 31. kép. A stabil szerkezetű, konzervált, tisztított tárgy(ak) 32. kép. A 3 számú fiók, látszó ragasztásokkal és kiegészítésekkel 12 Az eltávolított részek megőrzésre kerültek, de csak mellékletképpen a tárgyhoz csatolva. 13 A csersav által eredményezett fekete szín megfelelően illeszkedik a tárgyhoz.
TÁROLÁSI JAVASLAT A tárgy a munka során újra kezelhető állapotba került, azaz normál módon lehet tárolni, szállítani, kezelni. Azonban a korábbi életéből adódóan a tárolása során kifejezetten fontos, hogy állandó páratartalmat biztosítsunk számára, mert a későbbiekben bekövetkező méret- és alakváltozások ugyanúgy tönkretehetik a szerkezetet ahogyan az ez előtt történt. Mérhető adatokkal: tárolás: állandó relatív páratartalom (45-55% közötti érték) 14 hőmérséklet 18-22 0 C pormentes környezet 15 közvetlen napfénynek nem kitett helyen szállítás: az írókomód és a felépítmény külön szállítandó két-két ember által 14 A 45-55% közötti értékből bármelyik biztosítható, de az az érték ne változzon! Sehogyan sem, sem a napszakok, sem az évszakok folyamán! 15 Akár vászonnal lefedve tárolva.
ÖSSZEFOGLALÁS, VÉGKÖVETKEZTETÉSEK A felépítményes írókomódon elvégzett beavatkozások indokoltak voltak. A saját- és az általa hordozott információk fennmaradása érdekében szükséges volt a tárgy konzerválása és a szerkezetének a helyreállítása, megerősítése. A munka során a tárgy szerkezeti stabilitása helyreállt. Jelen állapotában biztonságosan tárolható, szállítható, kutatható. Kiállítása az esztétikai megjelenése miatt nem ajánlott. A beavatkozások közben szerzett tapasztalatok alapján felmerült kérdés a következő: Nem lehet megállapítani, hogy a felépítmény és az írókomód mikortól alkot egy egészt, illetve egybe tartoznak-e. A díszítés formavilága és a díszítési technikák egyeznek. Szalagmotívumai mintára egyeznek, sőt a rendszertelenül váltakozó nyár és kőris alapfurnér mindkettőnél megtalálható. Viszont maga a tárgyak formavilága nem illeszkedik ilyen mértékben. A felépítmény térgörbe, profilléceinek profiljai bonyolultak, míg a komód egyenes síkokkal tördelt, és profillécei egyszerűek. 16 Anyagaikban egy különbség van, a tabernákulum ajtaján feltehetőleg nyárfa borítás az alap, 17 de ez nem jelenik meg sehol másutt. Valamint a komódon nincsen nyoma a felépítmény lábainak (nincsenek kopásnyomok; analógiák többnyire úgy készültek, hogy ez a rész nem is borított intarziával), és nem is úgy öregedett (ha rajta lett volna sokáig a felépítmény, akkor az intarzia fakulásain látszódnia kellene). De a hasonlóságok miatt a két tárgy mindenképpen kapcsolódik egymásoz. Esetleg az egyik a másik mintájára épült (vagy épült át), de hogy melyik volt előbb, arra a jelen munka nem volt alkalmas. 18 A felvetődött kérdésekre egy további anyagvizsgálat, 19 későbbi restaurálás során várhatunk válaszokat. vagy a remélhetőleg megtörténő Budapest, 2013. október Balázs József fa-bútor restaurátorművész Diploma sorszáma: PT F 005742 Max-Design Exhibition Kft. 16 A profillécek későbbi pótlások is lehetnek. 17 Makroszkópikus jellegzetességei alapján nyárfának tűnik. 18 Ha az igényesebben kivitelezett felépítmény az első, akkor miért nem rakták rá a komódra és használták együtt azután? 19 A kérdésekre esetleg választ adhat egy keresztmetszet-vizsgálat a bevonatokról és a festett rétegek összehasonlításából, valamint egy anyagvizsgálat a festett rétegek pigmentjeiből.