A légszárz f tömeg- és vesztesége. Közli : Sólymos Gyul, erdőf'eliigyelő. Böhmerlc Emil erdőmérnöki segéd áltl tett és Ds wldtrockene Holz in Bezúg uf dessen Festgehlt und Gewicht im Rummsse" czimü kis füzetben közölt kísérletek eredményeit szklpunkbn zon okból óhjtám közölni, mert z dtok ugy tudományos, vlmint gykorlti szempontból egyiránt fontossággl bírnk. Szerző mgyrázó szöveget is cstol füzetéhez, mely következő : Miután z dtok hsználhtóság tekintetéből kívántos, hogy kísérletnél mindzon lényegesebb körülményeket ismerjük, melyek fánk át módosítják, u. m. : termőhely és fekvés, fánk kor, döntés st., indítv éreztem mgmt jelen rovtos kimuttásokt nyilvánosság elé bocsátni. Kísérletem bükk (Fgus sylvtic), gyertyán (Crpinus Betulus), jegenyefenyő (Abies pectint) és feketefenyő (Pinus Austr. v. Lricio) némely válsztékir terjedett ki. Nem tekintem korántsem műtétet bevégzett egésznek. Észleletem kiválón zon czélból történt, hogy és légszárz (wldtrocken) fánk tömtrtlmi különbözetét meghtározzm, vgyis zon tömegveszteséget, melyet frissen döntött f mutt kkor, midőn hosszbb időn át levegő befolyásánk ki volt téve. Légszárz (wldtrocken) ngyon áltlános és nem tudományos elnevezés. Az időjárás minőségétől függ, vájjon f bizonyos idő ltt többé vgy kevésbé szárd-c ki és légszárz f nedvességi mérve feltételezve leend különben is mindenkor levegő nedvességi állpotától. Hogy tehát ilyen kísérlet szbtos legyen, lényeges figyelemmel kellett lenni mindzon tényezőkre, melyek f kiszárításár befolynk.
Ezen feltevésből kiindulv, igyekezetem od irányult, hogy kísérlet lá vett elrktok metszési lppl z urlgó léghuzm irányábn legyenek elhelyezve, és hogy minden rkt tlpkon álljon. A gyűjtött dtoknk csk futólgos megtekintése is rr mutt, hogy tömegpdás egy év lefolyt ltt ránylg csekély, holott veszteség elég tekintélyes. A tömegkülönbözet zért lényegtelen, mert kiszárdás folytán beállott tömegkisebbedés z egyes hsábokon létrejött tetemesb repedések következtében történt tömegszporodás áltl úgyszólván ki lett egyenlítve. Elvnek tekintendő tehát gykorlti életben, hogy fánk légszárz állpot rktnk tömtrtlmár z űrben kevés befolyássl bir. A tömegkülönbözet fris vágtu és légszárz f között gyertyánnál (I-ső osztályú hsábnál 0*028, 0 - oio, Il-od oszt. hsábnál O'oio, dorongfánál O'noii ), válszték átlgábn 0 - oi7 ; bükknél (hszon és műszer hsáboknál 0 - ou, 1- ső osztályú hsáboknál 0-0 27, O'ou, 0'oi7, 0*006, O'oois, O'oio, 0"oo7, 0'005> 0 - o27, Il-od oszt. hsáboknál O.017, dorongf O'oio, O'oo7, rőzse 0 - oo7 ), z összes válsztékok átlgábn O'ou, és jegenyefenyőnél (I. oszt. hsáboknál 0"004, 0-007, 0-009, 0 - oio, 0.010, 0"003, 0"o06, 0"022, O'oo6, 0*014, 0*006, Il-od oszt. hsábokoknál 0 - oos, O'oio, 0 - oi2, O'ooc, 0'o3ij 0"oo7 ), z összes válsztékok átlgábn O'oio Kitűnik ebből, hogy gyertyán muttj legngyobb tömegpdékot, után bükk, legcsekélyebbet pedig jegenyefenyő. Eszerint meg vn czáfolv zon még m is eléggé elterjedt nézet, hogy lágy fnemek jobbn összesznk, mint kemények, mint ezt különben dr. Hrtig T. Ueber ds Verhltniss des Brennwerthes verschiedener Holz- und Torfrten usw." czimü munkájábn is bebizonyítj.
ÍKMS Böhmerle megfigyelte egyúttl néhány száz ürköbméter fánál z ölmgssági pdékot, és zt tlált, hogy ez egy év lefolyt ltt 1.5 3 c teszem Összehsonlítv fentebbivel, hol tömegpdékot egész lényegtelennek tlált, ez ellentmondásként tűnik fel, melynek mgyráztát ugy dj, hogy hsábok önoknál fogv jobbn egymáshoz szorultk. Megjegyzendő, hogy rktoknk bossziránybni kiterjedése nem volt lehetséges, miután z oldlkrók kellően megvoltk erősítve. Végül megemlíti, hogy tömegpdék xylométcr és veszteség meghtározás kitűnő szerkezetű tizedes mérleg segélyével lőn eszközölve. Midőn Böhmerlének zon gond- és fárdsággl összeállított kísérleteit következő tábláztok segélyével részletes keresztülvitelében bemuttom, teszem ezt zon föltevés mellett, hogy némely gykorló erdészben tlán érdekeltséget kelt ezen tárgy és indítv érzendi mgát z, kinek keze ügyében lesz, hzi fáinkkl is kísérletet tenni. H kincstári erdészet terén megindított meteorológii észleletekkel kpcsoltb hoztnék egy ily kísérlet, becsesebb dtokt eredményezne z ittenieknél, miután két hthtós tényező, úgymint : légnedvesség és z évi átlghőmérsék tekintetbe vétele mellett történhetnék meg. Megemlitendőnek trtom még, miszerint kívántos, hogy z, ki - és tömegveszteség meghtározásár válllkozik, ezzel egyetemben fák trtósságát is tnulmány tárgyává tehetné. A xylométer mint Böhmerle mondj 60 forintb, tizedes mérleg 49 tllérb került.
Bükk (Fgus sylvtic). A vizsgált lá vett ürköbméterek (szréteg nélkül) 1 ^n^ttobut^* 6 * Válszték u légszárz u most ej- légszárz i g g J 3 " tömtr- tömtr-!tömtr- tömtr-! y y isí vizsgált tlom vizsgált tlom ' lklom tlom i d ej e t m. t m t m j t e t t J J e q v z e t. M szon r hsáb* 1 54 1875. máj. 0'731 713.2 1870. máj.! 0-717 560.8 54: 0-731 713.2 0-717] 560-8 Egyenes, sim, erős, szellős helyen. I. oszt. hsáb "7 "47 1875.máj. 0-645 '. 1876. máj"., 0-618 ööfts "47> 0-645"~ " 0-618 5068 1 51 0-706. 0-692 521.3 61 0-706. 0-692 521.3 B 1 49 0682 659.5 0-665 523.1 49 0-682 659.5 O-0G5 523.1 1.47 0-708. 1876.jun. 0-702 587.3 47 0 708. 0-702 587.3 nedvesárnyék. 1 48 0-645 0 630 506.1 48 0-645. 0-630 506.1 szellős hely. 1 57 0 653. 1876. máj. 0-643 495.5 57 0653. 0-643 495.5 gyenge, npon. 4 191 1875.jun. 2-660. 2 631 2287.4 48 0'665. 0-658 571-9 erős, nedves árnyék. 4 201 2-682 2-664 2293.5 50 0-671. 0-666 573.4 1 48 0-705 671.1 0-678 562.3 48 0-705 671.1 (1-678 562.3 15 739. 10-086.. 9.923 8283.3 49 0 672 665.3 0662 552.2 II. oszt.hsáb ~í ~59 1875. máj! 0-648 '. l87lt~niáj\ "0.644 543j ~59 '. "Ö^öíií 543.1 gyenge nedves, árny. 1 56 0-660. 0.635 533.2 56 0-660. 0-635 533.2 Sim, fcsrt, szellős hely. 2 122 1875. jun. 1 396. 1876.jun. 1.H46 1048.8 61 0-698. 0-673 524.4 Egyenes, sim, 4 237. 2-704.. 2.625 2125.1 59 0-676. Q-Q56 531.3 III. oszt. hsáb _1j~44 1875. jun. 0-622 '. 1876. jun. ~"Ö~6Ő5 528TŐ ~Vt "(HÍ22 '. 0 605 583.0 Görhe, göcsös. Dorong "Sjlií 1875.jun. 1240 '. 1876.jun. T221 97l72 ^70 Ö-62Í '. 0-611! 485.6 Egyenes, sim, erős, szellős hely. 1] 69 0-637 631.8 0-630 487.2 69 0637 631.8 0630 487.2 _3]210 1-8. 1-851 1458.4 70 0-626 631.8 0-617 486.1 Ró'zse l[l49 1875. jun. Q-418 397.3 1876.jun. ~0 T 41Í 3537Ö 149 0-418 "3971 0 7 4TT 3537Ö Sim, cstrt, szellős hely. ^ Tömf 24] _. 16-020 '. '. 15-721 12950.6 ~ 0-668]~668.9 0655 539.6 OS 1 eo
Gyertyán (Crpinus Betulus). A vizsgált lá vett ürköbméterek (szréteg nélkül) 1 ürköbméter ád szréteg nélkül átlgbn Válszték S s 5" vizsgált tömtrtlom vizs; légszárz tömtrtlom tömtrtlom légszárz tömtrtlom Jegyzet. I. oszt. bsáb 1875. máj. 0-686 726.8 1876. máj. 0-658 568.6 0-686 726.8 658 568.6 Egyenes, sim, npos hely. 0-634 667.1 0-615 530.5 0-634 667.1 615 530.5 Iló's helyen. 1-320 1393.9 1876. máj. 1-273 1099.1 0 660 697.0 637 549.6 II. oszt. hsáb 54 1875. máj. 0-578 623. 1876. máj. 0-568 481.6 0-578 623.5 568 481.6 Dorong 107 1875. máj. 0-561 585.1 1876. máj. 0-550 474.1 107! 0-561 585.1 550 474.1 gyenge, npos hely. Tömf 2-459 2602.5 2-391 2054.S 0-615 650.6.98 513.7 sim, nedves árnyéi. Termőhely és állbleirás. A tengerszin fölötti bsolut mgsság 457 m., csekély lejtszög mellett észk és délnek dűl. Kisebb vizenyős terület kivételével jó minőségű homok és kőtörmelékkel kevert elég üde és mély gygtlj. Részletenként süríí bükkutánnövéssel. Az erdőgzdságnk múltbn ejtett tévedései mitt z állb idősb csoportokt képez, körülbelől 100 éves átlgkorrl. Növedék és zárlt közepes jóságú. Felegyrány : bükk 0-7, jegenyefenyő 0-2, gyertyán 0-1, zonkivül éger és nyír.
Jegenyefenyő (Abies pectint). A vizsgált lá vett ürköbméter (szréteg nélkül) 1 ürköbméter ád szréteg nélkül átlgbn Válszték vizsgált tömtrtlom vizsgált légszárz tömtrtlom O «rí tömtrtlom légszárz tömtrtlom kg- Jegyzet. I. oszt. hsáb II. oszt. hsáb Tömf 42 67 68 78 41 92 82 42 81 42 88 723 87 102 58 112 107 55 521 1875. máj. 1875. jul. 0-700 620.1 1-343 1-364 1-307 0-656 1-362 1-343 0-651 1-354 0-659 1-285 12024 1875. jul. 1-238 1-251 0-655 1-340 1-368 0-645 6.497 18-521 1876. máj, 1876.jun. 1876.máj 1876. máj. 696 330 345 287 646 356 332 629 342 645 274 882 222 232 643 327 306 638 368 471.8 895.8 4.1 857.3 379.4 934.5 944.1 395.5 940.4 411 918.4 7923.0 736.9 883.4 438 916.9 933.5 407.7 4317.4 18 250 12240.4 0-700 0-672 0-682 0-654 0656 0-631 0-672 0-651 0-6 0-659 0-643 0-668 0-619 0626 0 655 0 670 0-684 0-645 0-650 0661 620-1 620.1 0-696 0-665 0.673 0-664 0 646 0-678 0-666 0-629 0-671 0-645 0637 0-660 0-611 0-616 0-643 0-664 0-653 0-638 0-637 0-652 471 447.9 387.1 428.6 379.4 467.3 472.1 395.5 470.2 411 459.2 440.2 368. 441. 438. 458. 466. 407.7 431.7 437.2 Egyenes, sim, eres, nedves hely. szellős helyen. n npos helyen. n ri szellős hely. erős, npos hely. szellős hely. n n rt n n n n í pos hely. - szellős hely. n» npos hely.,. szellős hely. Egyenes, erős, göcsös, npos helv. sim, gyenge, szellős helv.» n n n n nedves árnyék. rí rí TÍ rí n npos helv. Tengerszin feletti mgsság 540 m. A kísérlet helyét egy délnek dülö lejtnek felső része képezé, helyenként meredek (25 ), mély szkdásokkl áltlmetszett. Homokplán mély és televénydús, helyenként sovány gygtlj. Készben túlélt, elég jó zárltn, körülbelől 120 éves áub. Felegyrány : bükk 0-9, jegenyefenyő 0-1.
Válszték I. oszt. hsáb 7» 9 57 II. oszt. hsáb 57 Dorong Rőzse = 5< A vizsgált lá vett ürköbméterek (szréteg nélkül) é % vizsgált c3 13 Műszer és hszon hsáb 5 126 1876. ug. Műszer és hszon hsáb 5 10 4 2 5 2 1 14 5 3 8 114 1876. ug. 158 7? 1876. ug. 3 223 1876. ug. 5 372 5? 8 59o 2 474 1^76. ug. 3 727 5 1201 tömtrtlom vizsgált 3-900 3343.6 18. okt. 2-916 2404.5 18. okt. 75 2-157 1785.6 2190 3-723 5-913 1-287 1-791 3 078 5080.6 1Ö67T2 1587.2 2654.3 légszárz tömtrtlom 2 J iá N 1 ürköbméter ád szréteg nélkül átlgbn 00 (3 tömtrtlom kg- légszárz tömtr- tlom Tömf 40. 19819.1 0-744 630.7 ~495Ji 75 75 55 7' 18. okt. 1906.8 18. okt. 3173.5 57 2819.5 25 0-780 668.7 2625.0 5444.5 25 0-780 668.7 ~i2ü49to "29 0-729 6OI.1 942.4 2382.5 1050.3 448.!) 6874.0 29 0-729 6OI.1 1993.3 1310.3 3303.6 1494.1 2702.9 4197.0 18. okt. 744.0 1261.6 2005.6 53 53 74 11 74 237 242 240 0-719 0-719 0 730 0-745 0-739 0-644 0-597 0-616 595.2 595.2 635.6 634.8 635.1 533.6 529.0 530.9 Jegyzet. 563.S Egyenes, sim, erős, szellős hely. 525.0 544.5 512.5 471.2 476.5 525.2 448.9 491.0 398.7 436.8 413.0 19&Ö 540.6 524.6 ~3727o 420.5 401.1 npos hely.,, szellős hely. npos hely. 7 7 7? nedres árny. 75 M P 0S u( iy- $J e»$ e 7, szellős hely.,, erős, npos hely.,, szellős hely. gyenge, npos hely. szellős hely.
A rány összeállítás (tömörköbméterenként). Bükk Gyertyán Jegenyefenyő Feketefenyő Válszték most légszáejtett rz most ejtett most ejtett tömörkóbméteri ek most ejtett légszárz légszárz légszárz Műszer és hszonf' I-ső osztályú hsáb ÍJ Jí JJ )) JJ JJ )í n )> Il-od osztályú hsáb átlg JÍ j) )) 976 782 857 723 967 952 959 320 753 787 837 803 1 869 861 829 835» átlg 810 Ill-d oszt. hsáb 864 Dorong.. )> ÍJ átlg átlg 992 992 950 950 843 840 9 795 3 788 ~859 859 1059 1052 1056 1079 1079 1043 1043 864 863 863 848 848 862 862 886 886 678 674 576 666 587 689 709 629 701 638 721 667 603 717 682 691 715 639 678 ~825 825 "828 828 871 852 859 829 886 862 "703" 703 608 608 682 720 710 578 704 652 Tömf 971 ~~82Í~ 1058 859 ~67T "848 697