Kétdimenziós szerkesztés alapjai BMEEPAGA401 ᔗ剧adás

2 Rajzolás Rajzolás új új rajzelemek rajzolása/szerkesztése Az gy s rajz m k j mzᔗ剧 pontjait m gadhatjuk gérr (ba kattintássa ), bi ntyűz trᔗ剧 (koordinátákka ), ᔗ剧agy a k ttᔗ剧 kombináᔗ剧iᔗ剧jáᔗ剧a ( késᔗ剧bb) A rajz m k m grajzo ásakor gyakran tᔗ剧bbᔗ剧é mᔗ剧dsz r kᔗ剧zt ᔗ剧á aszthatunkᔗ剧 (p kᔗ剧rkᔗ剧zéppont ᔗ剧 sugárᔗ剧átmérᔗ剧, két átmérᔗ剧ᔗ剧égpont, három pont stb ) Koordinátarendszer 2D 2D pontmegadás 号ᔗ剧 az (aktuá is) origᔗ剧tᔗ剧 ᔗ剧agy az uto sᔗ剧 ponttᔗ剧 mért táᔗ剧o ság 剧 és 剧 t ng y kk párhuzamos ᔗ剧 t 剧 t P ᔗ剧 a az (aktuá is) origᔗ剧tᔗ剧 ᔗ剧agy az uto sᔗ剧 ponttᔗ剧 mért táᔗ剧o ság, és az (aktuá is) 剧 t ng y b zárt szᔗ剧g A ú ᔗ剧 a koordináták az (aktuá is) origᔗ剧tᔗ剧 mér ndᔗ剧k R vᔗ剧 剧 a koordináták az uto sᔗ剧 ponttᔗ剧 mér ndᔗ剧k L y v d : y u v (+ ) Gyakoribb alapelemek 剧ont ( 剧oint) 剧ona ( 剧in ) 剧ᔗ剧 (Arᔗ剧) 剧 ánᔗ剧 ( 剧 in ) 剧ᔗ剧r ( 剧irᔗ剧 ) 剧 ipsz ( 剧 ips ) 剧p in ( 剧p in )

3 Rajzolás-segítők K d (C d) koordináta 剧kij zés (abszo 剧t d rékszᔗ剧gű ᔗ剧 r at 剧ᔗ剧 po ár) H ó (G d) adott táᔗ剧o ság 剧 pontok m gj n 剧tés a háttér n (optikai s g 剧tségként) R (S ) kurzor 剧mozgás kor átozása adott táᔗ剧o ság 剧 ráᔗ剧spontokra O (O h ) gérr m gadhatᔗ剧 ᔗ剧 ktorok m rᔗ剧 g s irányokra kor átozása 剧 irányok a H ó (G d) ᔗ剧orgatási szᔗ剧g sz rint P (P ) ᔗ剧 ktor 剧m gadás s g 剧tés id ig n s i sztési 剧tᔗ剧ona ak m gj n 剧téséᔗ剧 R (OS ) ét zᔗ剧 m k j mzᔗ剧 pontjainak (p ᔗ剧égpont, kᔗ剧zéppont) m gᔗ剧ogása 剧 ᔗ剧utᔗ剧 剧 ᔗ剧 gy di 剧 P 号 ő tárgyraszt r 剧pont adott (p ᔗ剧sak 剧, ᔗ剧agy y) koordinátájának átᔗ剧ét R v号 (O 号 ) pontᔗ剧ᔗ剧 ktorm gadás s g 剧tés a tárgyraszt r 剧pontokbᔗ剧 ind 剧tott id ig n s i sztési 剧tᔗ剧ona ak m gj n 剧téséᔗ剧 (tárgyraszt r 剧kᔗ剧ᔗ剧 tés) ( y ) dinamikus adatb ᔗ剧it i mᔗ剧dᔗ剧 a mutatᔗ剧hoz kᔗ剧z i paranᔗ剧sᔗ剧 剧 t a pont 剧, és mér tb ᔗ剧it s g 剧tésér, i dinamikus promptok m gj n 剧tésér

4 Módosítás létező létezőrajzelemek manipulálása A mᔗ剧dos 剧tᔗ剧 paranᔗ剧sok haszná atához sᔗ剧ként ki k j ᔗ剧 ni az m k t A paranᔗ剧sok toᔗ剧ábbi ᔗ剧utása (sajnos) már ig n k 剧 ᔗ剧nbᔗ剧zᔗ剧 ᔗ剧igy ni k a prompt 剧ki 剧rást 剧gy s paranᔗ剧sok haszná ata mᔗ剧dos 剧thatja az m k t 剧pusátᔗ剧 p a kᔗ剧r és ( ) 剧ᔗ剧 t r dmény z, 剧ᔗ剧 k y és (号L d ( 剧P d 号 ) p dig ismét kᔗ剧rt adhat Gyakoribb kijelölési módok módok Au ᔗ剧 az mr kattintᔗ剧a kij ᔗ剧 h tᔗ剧 gy m, ᔗ剧agy 剧r s h y n kattintᔗ剧a m gadhatᔗ剧 gy tég a ap át ᔗ剧ja 剧 ha nn k második pontja jobbra sik, a t j s n a t r 剧 t b s jéb sᔗ剧 m k j ᔗ剧 h tᔗ剧k ki (A ( 号 d 号)), ha ba ra, a határt m tszᔗ剧k is ( (C )) AP 号 P ( 号P 号CP)ᔗ剧 az Ab ak, i 剧 tsz mᔗ剧dokka gy zᔗ剧 kij ᔗ剧 ési mᔗ剧dok zárt sokszᔗ剧g a ak 剧 kij ᔗ剧 ési t r 剧 tt 号 号 ( 号 号 )ᔗ剧 gy ᔗ剧ona ánᔗ剧ot m tszᔗ剧 m k kiᔗ剧á asztása ő ő (P v u )ᔗ剧 az ᔗ剧zᔗ剧 kiᔗ剧á asztási ista kiᔗ剧á asztása 号 ó (L )ᔗ剧 az uto sᔗ剧ként étr jᔗ剧tt áthatᔗ剧 m kiᔗ剧á asztása d (A )ᔗ剧 az ᔗ剧ssz s mᔗ剧dos 剧thatᔗ剧 rajz m kij ᔗ剧 és A 号 ( 号 d ) opᔗ剧iᔗ剧ᔗ剧a az uto sᔗ剧 kij ᔗ剧 és ᔗ剧isszaᔗ剧onhatᔗ剧, a nyomása m tt a kij ᔗ剧 ésbᔗ剧 (Au mᔗ剧dban) m k táᔗ剧o 剧thatᔗ剧k, ᔗ剧agy a K v (R v ) opᔗ剧iᔗ剧ᔗ剧a m gᔗ剧ord 剧thatᔗ剧 a kij ᔗ剧 és iránya (ᔗ剧isszatérésᔗ剧 H d (Add)) Gyakoribb parancsok 剧ad 剧r ( 剧ras ) 剧áso ( 剧opy) 剧ozgat ( 剧oᔗ剧 ) 剧orgat ( 剧otat ) 剧 剧krᔗ剧z ( 剧irror) 剧épték ( 剧ᔗ剧a ) 剧 tsz ( 剧rim) 剧 ér ( 剧 剧t nd) 剧 k r k 剧t ( 剧i t) 剧 tᔗ剧r ( 剧hamᔗ剧 r) 剧árh ( 剧ᔗ剧ᔗ剧s t) 剧y 剧jt ( 剧tr tᔗ剧h) 剧 剧 dit ( 剧 剧dit) 剧zétᔗ剧 t ( 剧 剧p od )

5 Általános tulajdonságok A rajz m(t 剧pusok) gy di j mzᔗ剧i m tt ᔗ剧annak tu ajdonságok, m y k mind n mné ᔗ剧ᔗ剧ordu nakᔗ剧 sz 剧n, ᔗ剧ona t 剧pus és 剧ᔗ剧astagság, ᔗ剧ᔗ剧 ia A r, ra és ra ᔗ剧onatkozᔗ剧 agᔗ剧 b á 剧thatᔗ剧 konkrét érték, átᔗ剧 h tᔗ剧 az m ᔗ剧ᔗ剧 iájára b á 剧tott a apért m zés, átᔗ剧 h tᔗ剧 az m t magába ᔗ剧og a ᔗ剧 b okk tu ajdonsága ᔗ哇bb Fólia Fólia (Layer) (Layer) A rajz mind n m (kép t s, háromdim nziᔗ剧s) ᔗ剧ᔗ剧 iákra k r 剧 A ᔗ剧ᔗ剧 iák kᔗ剧zt mindig ᔗ剧an gy aktuá is ( ), m yr az 剧jonnan rajzo t ( ) m k k r 剧 n k 剧 g éᔗ剧ᔗ剧 m k máso atai mindig az r d ti ᔗ剧ᔗ剧 iára k r 剧 n k ( : P h (O )) A ᔗ剧ᔗ剧 iar ndsz r k át áthatᔗ剧bbá t szik a rajz ogikai sz rᔗ剧 zését sab onok, szabᔗ剧ányok 剧rhatᔗ剧k ᔗ剧 Fólia-tulajdonságok 剧ind n ᔗ剧ᔗ剧 iáná b á 剧thatᔗ剧k (a rá k r 剧 ᔗ剧 m kr ᔗ剧onatkozᔗ剧) a apért m zésű tu ajdonságok 剧ind n ᔗ剧ᔗ剧 iának á 剧thatᔗ剧 a státusza ᔗ剧 号y ᔗ剧 号 ( 号 号 ᔗ剧L 号 )ᔗ剧 a zárt ᔗ剧ᔗ剧 ia m i n m mᔗ剧dos 剧thatᔗ剧k ᔗ剧K (O ᔗ剧O )ᔗ剧 a kikapᔗ剧so t ᔗ剧ᔗ剧 ia tarta ma n m j nik m g O v ᔗ剧 号 y ( h 号ᔗ剧 号 )ᔗ剧 a ᔗ剧agyasztott ᔗ剧ᔗ剧 ia tarta ma n m g n rá ᔗ剧dik, s 剧gy p rsz n m is átszik, i nyomtatᔗ剧dik az aktuá is ᔗ剧ᔗ剧 ia n m t h tᔗ剧 ᔗ剧agyasztottá (és ᔗ剧ord 剧tᔗ剧a) 剧agyasztás aktuá isᔗ剧 剧j néz tab akbanᔗ剧 ᔗ剧bb, d ᔗ剧sak gy s néz tab akokra ᔗ剧onatkozᔗ剧an 剧yomtatásᔗ剧 gy s ᔗ剧ᔗ剧 iák nyomtatása ti thatᔗ剧 (kép rnyᔗ剧n n m áthatᔗ剧 k 剧 ᔗ剧nbség)

6 Elrendezés (Layout) A d apon k 剧ᔗ剧 剧 mind n rajzᔗ剧áj tarta mazhat d (L y u ) apokat Az r nd zés k tᔗ剧rᔗ剧 h tᔗ剧k, b sz 剧rhatᔗ剧k, máso hatᔗ剧k, átn ᔗ剧 zh tᔗ剧k Az r nd zés k n a b n ( ) a szokásos rajz m k ( ) m tt h y zh tᔗ剧k 号 (号 号P ) m k 剧ár itt is áthatᔗ剧 a (pap 剧r) ap, az r nd zés n m azonos a nyomtatási ᔗ剧néz tt 剧áthatᔗ剧k a n m nyomtatandᔗ剧 ᔗ剧ᔗ剧 iák 剧ajzo hatunk, sz rk szth t 剧nk (p a néz tab akokban) Nézetablak (Viewport) A 号 a mod aktuá is á apotát m gj n 剧tᔗ剧 kép 剧éz tab akonként ᔗ剧agyaszthatᔗ剧k gy s ᔗ剧ᔗ剧 iák A néz tab ak b s jéb dup án kattintᔗ剧a áttérh t 剧nk a b ( ) 剧od térb ᔗ剧a ᔗ剧 át épés után t j s mér tűr nᔗ剧ᔗ剧 h tj 剧k a néz tab akot, i tᔗ剧 át éph t 剧nk más ab akba (akár paranᔗ剧s kᔗ剧zb n is) 剧 剧thatᔗ剧 a képkiᔗ剧ágás, ésᔗ剧ᔗ剧agy a mér tarány ( 1:5-2 x 2 5 1 1 ) A épték és kiᔗ剧ágás rᔗ剧gz 剧th tᔗ剧 ( ), a ᔗ剧ᔗ剧 k 剧ná t szabᔗ剧ányos épték k istája mᔗ剧dos 剧thatᔗ剧 (L L S (S号 L d )) 剧 r nd zés nyomtatási b á 剧tásaiᔗ剧 nyomtatᔗ剧, apmér t, minᔗ剧ség nyomtatási ᔗ剧ona ᔗ剧astagságok p ᔗ剧sét (p ᔗ剧áj néᔗ剧, dátum)

Kétdimenziós szerkesztés alapjai 2 BMEEPAGA401 剧 ᔗ剧adás

8 Blokk Blokk (Block) (Block) A gyakran haszná t m k gysz rűbb n k z h tᔗ剧k ( b b * A rajzᔗ剧áj kis bb sz, miᔗ剧 a b okk 剧d ᔗ剧in 剧ᔗ剧iᔗ剧t ᔗ剧sak gysz r k m nt ni, a b i szt tt pé dányoknak már ég az gy di tu ajdonságait (p h yét) táro ni A b okkok átd ᔗ剧iniá hatᔗ剧k, 剧gy az s t g s mᔗ剧dos 剧tások átᔗ剧 z tés jᔗ剧ᔗ剧a gysz rűbb Általános elem-tulajdonságok 剧ind n rajz mh z tartoznak á ta ános j mzᔗ剧k A sz 剧nr, ᔗ剧ona t 剧pusra és ᔗ剧ona ᔗ剧astagságra ᔗ剧onatkozᔗ剧 ag b á 剧thatᔗ剧 konkrét érték - ᔗ剧agy átᔗ剧 h tᔗ剧 az m ᔗ剧ᔗ剧 iájára b á 剧tott a apért m zés A ᔗ剧ᔗ剧 iára ᔗ剧onatkozᔗ剧 ag mind n m gy (és ᔗ剧sakis gy) ᔗ剧ᔗ剧 ián h y zk dik 剧 剧a ᔗ剧sak gy s m k gyb n tartása a ᔗ剧é, g ndᔗ剧 a C (G u ) paranᔗ剧ᔗ剧sa ᔗ剧sszkapᔗ剧so ni ᔗ剧k t, m yn k hatása ki 剧b kapᔗ剧so hatᔗ剧 ( 剧iᔗ剧k 剧ty, 剧tr ᔗ剧 剧hiᔗ剧tᔗ剧A) Blokkba Blokkba foglalt foglalt elemek elemek tulajdonságai A b okkba ᔗ剧og a t m k ᔗ剧ᔗ剧 ia, sz 剧n, ᔗ剧ona t 剧pusa, és ᔗ剧astagsága t kint téb n b á 剧thatᔗ剧 konkrét érték, átᔗ剧 h tᔗ剧 az m ᔗ剧ᔗ剧 iájára b á 剧tott a apért m zés, ᔗ剧agy ( 剧j h tᔗ剧ségként) átᔗ剧 h tᔗ剧 az m t magába ᔗ剧og a ᔗ剧 b okk tu ajdonsága A b okkba ᔗ剧og a t m k ᔗ剧ᔗ剧 iája t kint téb n b á 剧thatᔗ剧 konkrét érték B, ᔗ剧agy átᔗ剧 h tᔗ剧 az m t magába ᔗ剧og a ᔗ剧 b okk ᔗ剧ᔗ剧 iája

9 ᔗ哇 b b ᔗ哇 ᔗ哇 b S Tulajdonságok szín szín (+vonaltípus és és vastagság) Ad az i y n mr b okkba ᔗ剧og a ása után is mindig érᔗ剧ény s marad r d ti sz 剧n ( ű) 号ó az i y n m b okkba ᔗ剧og a ása után mindig ᔗ剧ᔗ剧 iája sz 剧nét ᔗ剧 szi ᔗ剧ᔗ剧 ( ᔗ哇bb) az i y n m mindig b okkja aktuá is sz 剧nét ᔗ剧 szi ᔗ剧ᔗ剧 ( b b ) Tulajdonságok fólia fólia Ad ó az i y n m b okkba ᔗ剧og a ása után is mindig érᔗ剧ény s marad r d ti ᔗ剧ᔗ剧 iája az m magáᔗ剧a ᔗ剧iszi ᔗ剧ᔗ剧 iáját a b okkba ( ű ) 号 ó az i y n m b okkba ᔗ剧og a ása után mindig a b okk aktuá is ᔗ剧ᔗ剧 iájára k r 剧 ( b b b ű ) 号ó 号 ó 号 号

10 Blokkok Blokkok definiálása 剧 okk étr hozhatᔗ剧 a ( 号 ) paranᔗ剧ᔗ剧sa, ét zᔗ剧 b okk h y zh tᔗ剧 a ( 号 ) paranᔗ剧ᔗ剧sa ( b ᔗ哇 ᔗ哇 b b ) 剧 okk d ᔗ剧iniá ásaᔗ剧 gy rajzban ért msz rű n ᔗ剧sak gy azonos n ᔗ剧ű b okk 剧d ᔗ剧in 剧ᔗ剧iᔗ剧 ét zh t (tᔗ剧r és ᔗ剧 (Pu )) a b okk tarta mazhat rajz m (k )t ésᔗ剧ᔗ剧agy b okko(ka)t ( b b ) a bázispont m gᔗ剧á asztása kᔗ剧tᔗ剧djᔗ剧n az mh z, és a b i sztéskor kᔗ剧nny n m gadhatᔗ剧 gy n az m k ᔗ剧orgatása 剧 ᔗ剧okos (ᔗ哇 ) gy n, hogy s g 剧ts a b i sztést 剧a ét zᔗ剧 n ᔗ剧 t adunk m g, az adott n ᔗ剧ű b okkot 剧jrad ᔗ剧iniá juk ( a b okk mind n rajzba i szt tt pé dánya átᔗ剧 szi az 剧j d ᔗ剧in 剧ᔗ剧iᔗ剧t ᔗ剧ontos, hogy a bázispont és az ᔗ剧orgatási szᔗ剧g n ᔗ剧á tozzon ( bb R S (R d )) Blokk Blokk elemei elemei A b okkba ᔗ剧og a t rajz m k k 剧 ᔗ剧nbᔗ剧zᔗ剧 tu ajdonság 剧ak is h tn k )ᔗ剧 az m r d ti sz 剧n A sz 剧n 剧 okk sz 剧n 剧ᔗ剧 ia sz 剧n ᔗ剧o t, és az m a 剧 ᔗ剧ᔗ剧 ián ᔗ剧o t, A B b i sztési ᔗ剧ᔗ剧 ia sz 剧n sz és az m más ᔗ剧ᔗ剧 ián ᔗ剧o t, A B ᔗ哇ᔗ哇 r d ti ᔗ剧ᔗ剧 ia sz 剧n sz 剧 剧 ᔗ剧nbᔗ剧zᔗ剧 tu ajdonság 剧 m k ᔗ剧ssz kapᔗ剧so ásáᔗ剧a ᔗ剧ssz t tt ᔗ剧is k désű b okkok hozhatᔗ剧k étr ( x b b b ᔗ哇 )

11 Főbb Főbb blokktípusok 剧 okk m i a 剧 ᔗ剧ᔗ剧 ián ᔗ剧annak, tu ajdonságai 剧 okk sz rinti kᔗ剧 a b okk mind nb n 剧gy ᔗ剧is k dik mint gy normá rajz m ( ᔗ哇 ᔗ哇 ᔗ哇 剧 okk m i gy k 剧 ᔗ剧n ᔗ剧ᔗ剧 iánᔗ剧 a rajz strukturá tabbá t h tᔗ剧, d haszná ata nagyobb odaᔗ剧igy ést (és tudást) igény 剧ᔗ剧bbᔗ剧ᔗ剧 iás b okkᔗ剧 gy m tᔗ剧bb 剧sz 剧nű is h t ( b -b ) gy m tᔗ剧bbᔗ剧é r pr z ntáᔗ剧iᔗ剧ban is m gj n 剧th tᔗ剧 ( b b 2 b ᔗ哇 b ) Blokkok Blokkok fóliarendszerei egy egy n szintes szintes épületnél (példa) (példa) 剧 okk m i a 剧 ᔗ剧ᔗ剧 ián (n 剧 剧 ᔗ剧ᔗ剧 ia)ᔗ剧 剧 剧 剧torok 剧 剧a ak 剧 剧éz tᔗ剧ona ak 剧 剧y 剧 ászárᔗ剧k 剧 剧raᔗ剧ᔗ剧 剧 剧zanit r 剧 剧 剧 剧torok 剧 剧 剧a ak 剧 剧 剧éz tᔗ剧ona ak 剧 okkok m i k 剧 ᔗ剧n ᔗ剧ᔗ剧 iákon ( 剧ᔗ剧n 剧 剧 ᔗ剧ᔗ剧 ia)ᔗ剧 剧 剧 剧torok 剧 剧y 剧 ászárᔗ剧k 剧 剧zanit r 剧 剧a ak 剧 剧éz tᔗ剧ona ak 剧 剧raᔗ剧ᔗ剧 剧 剧 剧a ak 剧 剧 剧éz tᔗ剧ona ak 剧 剧 剧raᔗ剧ᔗ剧

12 Dinamikus (parametrikus) blokkok blokkok 剧gy t n b okk 剧d ᔗ剧in 剧ᔗ剧iᔗ剧ban tᔗ剧bb a t rnat 剧ᔗ剧 tarta omᔗ剧 haszná hatᔗ剧 k 剧 ᔗ剧nbᔗ剧zᔗ剧 ᔗ剧á tozatok m gj n 剧tésér ( bb ᔗ哇 ) haszná hatᔗ剧 mér tᔗ剧ariáᔗ剧iᔗ剧k gy s 剧t tt k z ésér ( b - ) Attribútumos blokkok blokkok 剧ajzi inᔗ剧ormáᔗ剧iᔗ剧 m tt ᔗ剧agy h y tt számsz rű ésᔗ剧ᔗ剧agy szᔗ剧ᔗ剧 g s adatok ( bᔗ哇 )ᔗ剧 a b okkba attrib 剧tum 剧d ᔗ剧in 剧ᔗ剧iᔗ剧k ( étr hozásᔗ剧 A ) ᔗ剧og a hatᔗ剧k b i sztéskor z k ᔗ剧agy a m gadott a apértékk sz r p n k, ᔗ剧agy adatot kérn k b az attrib 剧tomokban táro t inᔗ剧ormáᔗ剧iᔗ剧 kigyűjth tᔗ剧, táb ázatba ᔗ剧og a hatᔗ剧 ésᔗ剧ᔗ剧agy ᔗ剧áj ba m nth tᔗ剧 Szöveg Szöveg (kóta, (kóta, attribútum) A haszná ni k 剧ᔗ剧ánt szᔗ剧ᔗ剧 g s st 剧 ust ( ᔗ哇 ) étr k hozni (S u (S y )) ét zᔗ剧 st 剧 ust a ka mazhatunk S v ( 号 ), kᔗ剧ták, és attrib 剧tum 剧d ᔗ剧iniᔗ剧iᔗ剧k s téb n