5. A PESTSZENTERZSÉBET-KOSSUTHFALVAI SZENT LAJOS PLÉBÁNIA Kossuthfalva, ma Pesterzsébet, Budapest, XX. kerület része, amely a Vécsey, Knezich, Dessewffy, Ady Endre utca környékét foglalja magában. A XIX. század közepéig a néptelen Gubacs-puszta részeként Grassalkovich-birtok volt. A család kihalása után a Viczayakhoz került a szentlôrinci uradalomhoz tartozó, adósságokkal megterhelt terület, akik azt már 1840-ben Sina György bárónak eladták. Az idegenbôl származó birtokost és utódját a magyar arisztokrácia nem fogadta be, és a család maga is igyekezett javaitól megszabadulni. A szentlôrinci uradalmat és ezt a részt 1864-ben eladták a brüsszeli székhelyû Banque de Credit Foncier et Industrie nevû bank budapesti cégvezetôjének. Kezdetben ôk is mezôgazdasági területként hasznosították a pusztát, majd próbálkoztak kisebb részletekben történô eladással is, ami egyelôre nem vezetett eredményre. A következô tulajdonos egy londoni bank budapesti igazgatósága lett, akik a pusztát parcellákra osztva kívánták értékesíteni. Ennek érdekében Ivánka Imre a bankigazgató tanácsi tanácsosa és Tóth Kálmán mérnök ötholdas parcellákat alakítottak, és a területet dûlônként felosztották. 1868. július 10-én nyilvános árverésre került sor, ahol vagyonos fôvárosi polgárok, országgyûlési képviselôk is vásároltak. Mivel a telkek házak építésére így túl nagyok voltak, lassan indult meg a fejlôdés. Még az is vitatott volt, hogy nyaralótelep létesüljön, vagy a Soroksári úton egyre nagyobb számban megtelepülô gyárak munkásai számára munkástelep legyen. Az utóbbi megoldás látszott gazdaságilag kivitelezhetônek. Suda János és Hitel Márton fuvaros ennek létrehozása érdekében birtokukból 300 négyszögöles telkeket parcelláztak ki, a mai központi városrész helyén. Példájukat mások is követték, és így kezdeményezôi lettek Erzsébetfalva megalakulásának. 1868-ban a londoni székhelyû banktól Lôwy Mór vett meg 123 holdnyi területet, amit továbbadott az egykori szabadságharcos honvéd Bíróy Bélának és feleségének Komjáthy Borbálának. Az új tulajdonosok már 1870-ben parcellázni kezdtek a mai Vécsey, Knézich, Dessewffy, Ady Endre utca környékén. Az új rész ekkor még nem függött össze Erzsébetfalvával. A hagyomány szerint az elsô lakosok a Vécsey utcai vendéglôben rendezett tanácskozásukon együtt határozták el, hogy az osztrák és magyar uralkodó feleségérôl elnevezett Erzsébetfalvával szemben ezt az új telepet Kossuthfalvának fogják hívni. Erre Bíróy levélben kért engedélyt a Turinban élô Kossuth Lajostól, amit meg is kapott. Egyúttal arra is ajánlatot tett, hogy saját birtokából 1300 négyszögölt Kossuthnak adományoz. Kossuth azonban ezt az ajándékot nem fogadta el, hanem azt kérte, adják oda a parcellát valamelyik rokkant szabadságharcosnak, özvegyének vagy árvájának. Az végül Sebess Emil 48-as honvéd árvájáé lett. Bíróy idôközben csôdbe jutott, és 1879-ben kalapács alá került ez a telek is. Azonban sikerült azt a honvédcsalád számára megmenteni, amely azt 1892-ig birtokolta. 1 1879-ben vagyonilag és közigazgatásilag Kossuthfalva különvált Erszébetfalvától, bár még mindkettô Soroksár része volt. Ekkor 95 ház állt a telepen, a lakosok száma 506-ra emelkedett. Míg Erzsébetfalván a lakosság iparral kereskedelemmel foglalkozott, Kos- 1 Pesterzsébet története. Szerk.: BOGYIRKA Emil [Budapest 2001]. 67 69. o.
1044 KISPEST-PESTSZENTERZSÉBETI ESPERESKERÜLET 1. kép. Kossuthfalvai Szent Lajos-templom (D. F. M.) suthfalvának jó része mezôgazdaságból élt. A jobb feltételek között gazdálkodó soroksáriakkal azonban nem tudták felvenni a versenyt. Mindkét telep gyarapodását a rossz közlekedési viszonyok akadályozták. 1897-ben Erzsébetfalva nagyközség lett, elvált Soroksártól, vasúti megállót is kapott a mai kiskunhalasi vonalon. 1887-tôl már HÉV is járt Budapestrôl. Kossuthfalva szintén törekedett az önállóságra, de ilyen irányú kérését a hatóságok elutasították. 1907-ig tartott ez a küzdelem, majd lassan összeépült a két telep, és Kossuthfalva a nagyközség, majd 1923-tól a várossá váló Pestszenterzsébet 2 része lett. 3 1876-ban Erzsébetfalván kis templom épült, amit a kossuthfalvaiak is látogattak. A növekvô számú katolikus lakosság azonban itt is igényelte az önálló Isten házát, aminek építését maguk kezdeményezték. Az egyik itteni birtokos, Nuofer Károly 1100 négyszögöl telket adományozott saját területeibôl ilyen célokra. 1885-ben Templom Építô Bizottság alakult, gyûjtést rendeztek, építôanyagot vásároltak, elkérték a pesti ferencvárosi templom régi oltárát, amelyben ereklye is volt. A váci püspöktôl kértek engedélyt kápolna építésére, amit az itt szolgáló Keczeli István, szervita áldozó pap, hitoktató is támogatott. A püspök megadta az engedélyt. 4 A munka végrehajtásához újabb gyûjtést kezdeményeztek, sôt a cs. kir. magán- és családi alaphoz, azaz az uralkodóhoz is fordultak sikeresen segítségért. Ezt a kérelmet a soroksári plébános és Neszveda István váci püspöki helynök is támogatta, bízva abban, hogy a fôváros szomszédságában kialakult telepen nem áll meg a fejlôdés. 5 1886-ra a kápolna elkészült, és a püspök engedélyével Keczeli István július 4-én felszentelte. 6 A titulus Szent Lajos lett, a 1219 és 1270 között élt között élt francia király tiszteletére, aki a keresztes hadjáratban Karthágó mellett halt meg. A Templom Építô Bizottság a munkák befejezése után gondnokság, illetve egyháztanács címen mûködött tovább. Már 1874-tôl önálló temetôt tartottak fenn. 7 Idôközben Erzsébetfalván önálló plébánia alakult, és 1908-tól Kossuthfalva hozzájuk került filiaként. Az itteni plébános minden 3. héten mondott szentmisét a kápolnában. 8 A kápolna épülete 1909-ben már javításra szorult, 9 de érdemi munkára csak 1919-tôl került sor. Ekkor a hitoktatói teendôket Kossuthfalván már Nuofer Lajos Esztergom megyés áldozópap, a kápolna építô Nuofer Károly fia látta el. A mélyen vallásos apa fogadalmat tett, hogy nagybeteg fiát, ha meggyógyul, papi pályára adja. A kápolna felújítására és kibôvítésére maga a hitoktató kezdeményezte a gyûjtést, és adakozott saját vagyo- 2 1932-tôl kapta meg ezt a nevet. 3 Pestszenterzsébet, Kispest és környéke 1936. 41 62. o., SALLAY 1972. 125 130., 139. o. 4 VPL Acta Parochiarum. Soroksár 3030/1885. 5 VPL Acta Parochiarum. Soroksár 3284/1885. 6 VPL Acta Parochiarum. Soroksár 677, 1890/1886. 7 VARGA 1997. 116. o. 8 VPL Acta Parochiarum. Pesterzsébet 572/1908. 9 VPL Acta Parochiarum. Kossuthfalva 4268/1907, 1616/1908.
5. A PESTSZENTERZSÉBET-KOSSUTHFALVAI SZENT LAJOS PLÉBÁNIA 1045 nából. Az erzsébetfalvi plébános ezt nem nézte jó szemmel, mert szerinte nem volt kicsi az itteni, nem túl vallásos híveknek a kápolna, és az adományokat inkább a szintén rossz állapotban lévô plébániatemplomra kellett volna fordítani. A kerületi esperes (az újpesti plébános) azonban nem ellenezte az építkezést, és jóváhagyta azt a váci püspök is. 10 A bôvítést Bocsák Antal építômester végezte el, két kis oltárt, szószéket állított be. 1920-ban már harangot is vásároltak. A kibôvített épület az új templom szentélye és sekrestyéje lett. 11 Bár az erzsébetfalvai plébános továbbra sem nézte jó szemmel a munkálatokat, 1920-ban, amikor Hanauer Á. István püspök Kossuthfalván látogatást tett, a templom további bôvítését határozták el. 1922-ben a hívek maguk kezdeményezték az elszakadást az anyaegyháztól. Kérték a püspököt, hogy itt kihelyezett káplánság mûködhessen, és a hitoktatóként tevékenykedô Nuofer Lajos kapja meg a 2. kép. Kossuthfalvai Szent Lajos-templom fôoltára (D. F. M.) templomigazgatói rangot. 12 A kápolnában ekkor kb. 80 fô fért el. Mivel az a település szélén épült, nehéz volt megközelítése, mégis viszonylag sokan látogatták. A plébános tiltakozása ellenére Wimmerth Béla kerületi esperes, pestszentlôrinci plébános pártolta Nuofer Lajos elôléptetését, azt javasolta, jelöljenek ki neki egy körzetet, ahol az összes egyházi funkciót gyakorolhatná. A kérést azonban anyagi szempontok miatt nem lehetett teljesíteni. 13 Idôközben nôtt a telepen a szakrális helyek száma. 1910-ben karmelita apácák költöztek be, akik rendházat, árvaházat alapítottak, kápolnát építettek. Az építkezési munkák csak az elsô világháború után kezdôdtek meg. A Nuofer család számára a temetôben kriptát építettek, ahol szintén kialakítottak egy magánkápolnát. Hosszas elôkészület után 1926-ban elkezdôdött a kossuthfalvai templom bôvítése és teljes átépítése. Újjáalakult az 1880-as években mûködött egyesület, és újabb gyûjtést kezdeményezett ilyen célokra. 14 Nuofer ezúttal is hozzájárult a költségekhez. Az új templom tervét Óváry Artúr mûépítész készítette, a kivitelezô pedig Eggenberger cége volt. Az alapkô letételére 1926. július 27-én került sor. 15 1927 januárjában már állt a torony, a fôoltárnál lehetett misézni. Február 6-án ünnepélyes keretek között kereszt- és harangszentelésre került sor, amelyet Hanauer Á. István püspök végzett. A keresztet körmenetben vitték a templomhoz, és megáldás után helyezték fel a torony tetejére. 16 1930 nyarán a munka elkészült, augusztus 31-én szentelte fel Hanauer püspök a teljesen megújult templomot. 10 VPL Acta Parochiarum. Kossuthfalva 2330/1919. 11 VPL Acta Parochiarum. Kossuthfalva 5840/1921. 12 VPL Acta Parochiarum. Kossuthfalva 208/1923., VARGA 1997. 117. o. 13 Mint hitoktató, állami fizetésben részesült, ami elveszett volna. 14 VPL Acta Parochiarum. Kossuthfalva 3032/1927. 15 Közlöny 1926. jún. 27. 16 Közlöny 1927. febr. 6.
1046 KISPEST-PESTSZENTERZSÉBETI ESPERESKERÜLET A következô évben a hívek újra kérték Kossuthfalván az önálló káplánság létrehozását, és annak élére Nuofer Lajos kinevezését. A hitoktató ekkor már 18 éve szolgált a 10 000 lakost magában foglaló telepen, és vezette a közösséget. A megnagyobbított templom elegendô volt a vallásos hívek befogadására. 17 A kérést azonban a püspök csak évek múlva teljesítette. 1937-tôl Kossuthfalva kihelyezett lelkészség, 1938-tól önálló lelkészség, 1943-tól plébánia lett. 1938-ban létrejött az egyházközség. 18 1939-ben kultúrház építését kezdték meg, ami lehetôvé tette az egyesületi élet kibontakozását. 19 Nuofer Lajos 1942-ig töltötte be a plébánosi tisztet. Továbbra is esztergomi egyházmegyés, és anyagi okból hitoktató maradt, saját házában lakott. 1942-ben a nyilasok letartóztatták zsidómentési tevékenysége miatt: hamis keresztleveleket állított ki az üldözöttek számára. 20 A keresztlevelek kiadásával történô zsidó mentés gyakorlat volt 1944-ben is a püspök tudtával és jóváhagyásával. 21 Nuofer halála után kibôvítették a temetôben lévô családi kápolnát. Ezt a püspök 1943-ban újra csak magánkápolnának minôsítette, de 1947-tôl nyilvános lett, és ekkor már naponta voltak itt szentmisék. 22 Nuofer utódja Ottó László volt, 1943-tól mint elsô hivatalos plébános. A következô évben Kossuthfalvát elérte a front. Az 1944. április 3-i bombatámadás alkalmával Ottó László is életét vesztette. Utódja Gát István, Szauder Gyula, majd 1945-tôl Vígh Árpád lett. A front alatt a még mindig ideiglenes épületben mûködô plébánián elpusztult a berendezés. A templomot belövés érte, károsodtak színes üvegablakai és bádogtetôzete. A tornyon a belövésektôl lyukak voltak, félni kellett a bedôléstôl. 23 Károsodott az iskola, ezért ideiglenes tantermeket a kultúrházban rendeztek be, és ide hozták át a plébánia megmaradt dolgait is. 24 A helyreállításhoz segélyt kértek és kaptak az Újjáépítési Minisztériumtól, mert a létszámban jelentôsen megfogyatkozott lakosságra nem lehetett számítani. A karmeliták zárdáját a kápolna kivételével már 1945 márciusában lefoglalta a katonai parancsnokság, és az nem is került vissza többé a rend tulajdonába. 25 Rövidesen államosították a kultúrházat és az egyházközség egyéb ingatlanait is. Elôrelépést jelentett, hogy 1949-ben sikerült végleges plébániaépületet vásárolni. 26 Az említett kultúrház építkezései 1940-re befejezôdtek, de az egyesületi élet zömmel csak a második világháború után szervezôdött meg. 1946-ban már újjáalakult a férfiak és fiatalok számára a Credo, az Oltáregyesület. 27 1947-ben megalakultak a Karitász szakosztályok. Augusztus 19-tôl 100 személy részére amerikai gyorssegéllyel konyha mûködött. Megújult a Szívgárda, a Mária Kongregáció, a Jézus Szíve Szövetség, a Rózsafüzér Társulat. A plébánia területét 16 körzetre osztották, amelyek élén egy-egy apostol állt. Számukra apostolképzô iskolát tartottak fenn. Mindszenty hercegprímás kezdeményezésére létrejött a Katolikus Szülôk Szövetsége, amely felemelte szavát az iskolák államosítása ellen. 28 Még Nuofer Lajos a fiatalokkal színjátszó kört és énekkart alapított, amelyek 17 VPL Acta Parochiarum. Kossuthfalva 1812/1931. 18 VPL Acta Parochiarum. Kossuthfalva 6590/1938, 249/1943. 19 VPL Acta Parochiarum. Kossuthfalva 3881/1939. 20 VARGA 1997. 117. o. 21 VPL Acta Parochiarum. Kossuthfalva 308/1944. 22 VPL Acta Parochiarum. Kossuthfalva 6682/1947. 23 VPL Acta Parochiarum. Kossuthfalva 6043/1944. 24 VPL Acta Parochiarum. Kossuthfalva 4095/1945. 25 VPL Acta Parochiarum. Kossuthfalva 1800/1945. 26 VPL Acta Parochiarum. Kossuthfalva 4212/1949. 27 VPL Acta Parochiarum. Kossuthfalva 4223/1947. 28 VPL Acta Parochiarum. Kossuthfalva 5060, 5235/1950., VARGA 1997. 117. o.
5. A PESTSZENTERZSÉBET-KOSSUTHFALVAI SZENT LAJOS PLÉBÁNIA 1047 3. kép. A szentély diadalívének seccója (D. F. M.) igaz, csak a templom falai között még az 1950-es évek elején is mûködtek. 1955-tôl újra tevékenykedett a Kolping Szövetség, majd 1994 után ismét lehetôség volt a kultúrház használatára az újjászervezôdô egyesületeknek. 29 A bekövetkezett politikai változások ellenére 1950-tôl folytatódott a templom festése, felújítása. A bejáratnál Lourdes-i kápolna épült, ahol urnafalat alakítottak ki, és az altemplomban is lehetôséget teremtettek urnás temetkezésre. A Budapest templomai címû kiadványsorozat XX. kerületre vonatkozó részében részletes leírást olvashatunk Kossuthfalva templomáról, ebbôl idézünk. A neoromán stílusú épület nem túl díszített fôhomlokzatát egy magasabb és egy alacsonyabb torony fogja közre, mindkettô gúla sisakkal. Az ornamenton rózsa ablak található. A templomba bellétes kapun keresztül léphetünk be, amelyet 2000 óta Majzik Mária iparmûvész tervei és kivitelezése alapján angyalok, galambok, virágok díszítenek. Maga a templomtér egy hajós, donga boltozatos, a hajóból két kis kupolás oldalkápolna nyílik. 30 A szentély egyenes fallal záródik, diadalív választja el a hajótól. A fôoltáron Szent Lajos király szobra áll. A szembemisézô oltárt Fülöp Dezsô plébános tervezte. A szentély jobb oldalán Szent Gellért, Szent István képe látható, amint a kis Imrét tanítja. Mellett Gizella királyné, a királyi palástot hímezi. A bal oldalon az imádkozó Szent Margitot, és egy koldús társaságában Szent Erzsébetet találjuk. A seccókat Haranghy Jenô, az Iparmûvészeti Fôiskola nyugalmazott tanára festette 1950-ben. 1973-ra készült el K. Nagy Sándor egyházi életet ábrázoló festménye, amely az apszisban kapott helyet. 29 Pesterzsébet története. Szerk.: BOGYIRKA Emil [Budapest 2001]. 413. o. 30 Ezek voltak a régi kápolna részei.
1048 KISPEST-PESTSZENTERZSÉBETI ESPERESKERÜLET 4. kép. Szentév emlékére készített zászló (D. F. M.) A diadalív felsô részén három kép van: Jézus a gyerekek között, Szûz Mária az egyház anyja, VI. Pál találkozása Athenagoras patriarchával. Alsó részére táblákat helyeztek el a templom alapításával kapcsolatban. Az oldalkápolnák titulusai: Szûz Mária Szíve, Jézus Szíve. A kápolnákat 1995-ben Burchardt Ferenc festette ki. A színes üvegablakokat eredetileg Palka József készítette, azonban ezek mint jeleztük a háborúban megsérültek. A restaurálás 1948-tól Német Ferenc munkája. A jobb oldaliak Szent Erzsébetet és a koldusnak köpenyét odaadó Szent Mártont, a bal oldaliak Szent Lászlót és a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolják. Hátul, a karzat alatti oszlopon Péter és Pál apostol képe, alatta Szent Antal és Lisieux-i Szent Teréz szobra található. A templomban van egy régi mûemlék orgona, amit Koppány Zoltán felsôzsolcai orgonaépítô újított fel, de vettek könnyebben kezelhetô, elektromos orgonát is. A toronyban három harang lakik, amelyeket Szlezák László készített 1920-ban, 1926-ban, 1937-ben. A telepen a második világháború elôtt ma is meglévô keresztutat építettek. A templom mellett bal oldalon Jézus Szíveszobor, jobb oldalon kôfeszület áll, amelynek felirata: A KERESZT LEGYEN VÁNDOR BO- TUNK AZ ÉLETBEN, FEJFÁNK A HALÁLBAN. 31 A plébánia az 1993-as egyházmegyei rendezés során a Váci Egyházmegyébôl az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegyéhez került. Jelenlegi határai: Nagysándor József u. Ady Endre u. Klapka u. Török Flóris u. Szondi u. Köztársaság tér Pozsonyi út Lázár u. 32 Archontológia 1938 1942 Nuofer Lajos esztergomi 1942 1944 Ottó László dr. 1944 Gát István 1944 Szauder Gyula 1945 1966 Vigh Árpád dr. 1966 1969 Zsombor Kálmán 1969 1973 Nagy József dr. 1973 1981 Zsák Péter dr. 1981 1982 Pajkó László dr. 1982 1993 Fülöp Dezsô 1993 2010 Lôrinczy Ferenc 2010 Szláby Tibor DÓKA KLÁRA 31 Budapest templomai XX. kerület, 17 18. o. 32 Schem. 2007. 444. o.