el, s a nyárfélé k kevesebbe t min t a füz, mi g a z amerika i kőri s hosszú elboritás t i s kibir, ha egyébkén t elé g maga s fekvés ű helyr e ültettük, aho l tudniilli k a szede r vag y legaláb b komócsi n nő. A z ártér erdőgazdá i az t tartják, hog y a z els ő é v siker e egyáltalába n nem jelen t sikert, hane m csa k h a a z erdősíté s ké t éve t kibírt, lehe t remélni, hogy később is megmarad, mer t egyrészt meggyökeresedett, másrészt kinőt t a z árvi z fölé. Kőfalusi tétel e tehát, hog y a fűzne k é s nyárna k igazá n ne m árt a z árviz, od a módosítandó, hog y a ké t fane m so k vize t kibir, sőt so k vize t szeret, d e h a a kelleténé l töb b borítj a e l őke t hosszasabban, igeni s ár t nekik, ső t tönkretesz i őket. Ebből aztá n a tanulsá g magátó l következik : Ol y maga s suhángokat, dugványoka t kel l ültetni, melyeket a viz csak kivételesen borit el. Mive l pedi g a maga s suhángo k nevelése, ültetés e é s a hosszú dugványo k termelés e so k pénzb e kerül, a z ültetésne k Kőfalusi javaslatai értelmében a lehető leggondosabbna k kel l lennie, hogy a so k költsé g kárb a n e vesszen. ú ú& ú FAKERESKEDELEM. A puhafaárak alakulása. A háború kitörésekor a z ipa r minde n terén bekövetkezet t pangá s a faüzletr e i s nyomasztóla g hatott. Amint azonba n a hadi szükségle t fellépett, a z árak a z egész vonalo n megszilárdultak, mer t a z u j termelé s egésze n jelentéktelen, a ter - melési költségek pedig sokszort a nagyobbak, min t rende s viszonyo k között. A készlete k megcsappanás a é s a termelésse l jár ó nehézsége k az erdély i é s felsőmagyarország i fenyőfatermelőke t arr a indították, hogy a fenyőfürészár u árá t ismételte n felemeljék. A z 1915. év folyamán a z ára k háromszo r emelkedtek, 1916. január 3-á n pedi g az alant i árjegyzé s lépet t életbe, amel y azonba n csa k háború s árjegyzésnek tekinthető, mer t béké s időbe n ilye n ára k mellet t még a legtávolabb i külföldrő l származ ó terméke k i s sikerrel vehet - nék fel a verseny t a magya r áruval.
Vastagság cm-ben Vastagság hüvelyk Szélesség hüvelyk Osztályozatlan. Pengéről hull ó II. oszt. lucz - fenyő III. oszt. lucz - fenyő Wieni jegenye - fenyő j Jegenyefeny ő IV. oszt. ár u 1 ár fillérekbe n 12 13 2/ 4" 6-12" 480 420 400 360 390 310 290 18 mm 3/4" 7 12" 460 400 380 340 370 290 270 24 mm 4/4" 8 12" 440 380 360 320 350 270 250 33 mm és S/ 4"_8/ 4" feljebb 8-12 460 400 380 340 350 270 250 köblábanként. Rövidáru 180 29 0 fillé r köblábankén t Lécz 120 20 0 Zárlécz 200 28 0 Ládadeszka 200 24 0 Sulyáru 900 110 0 K 10.00 0 kg-vén\ budapesti paritásban. Az áremelkedé s mérv e kitűni k a következ ő összeállításból : 1915. jan. 1. 1915. febr. 16. 1915. ápr. 15. 1915. okt. 18. 1916. jan. 3. Osztályozatlan 240 300 400 400 440 Pengéről hull ó W 8 12 " méretbe n 210 260 320 340 380 Osztályozatlan jegenyefenyő 166 180 230 230 270 Mint eze n adatokbó l látható, a z áremelkedé s a z 1915. január 1-én érvénybe n vol t árakho z képes t ige n jelentékeny. A felsőmagyarország i fatermelő k a z áraka t januá r 24-é n következőképen állapítottá k meg :
Vastagság Szélesség Osztályozatlan J engéről hull ó II. oszt. 2/4" 6 12" 390 350 330 3/4" 4 6 " 330 290 270 3/4" 7 12 370 330 310 4/4" 4 7 " 320 280 260 4/4" 8 12" 350 310 290 5/4 8/4" 5 7 " 330 290 270 5/4 8/4" 8 12" 360 320 300 Vastagság Szélesség Osztályozatlan jegenyefenyő Pengéről hull ó jegenyefenyő III. oszt. jegenyefeny ő 2/4" 6 12" 300 290 280 3/4" 4 6 " 250 240 230 3/4" 7 12" 280 270 260 7/8" 4 7 " 240 230 220 7 / 8 " 8-12" 280 270 260 4 / 4-8 / 4 " 4 7 " 240 230 220 4/4 8/4" 8-12" 270 260 250 Ládadeszka: 2 /*" 3-5 22 0 f. Hajópalló egyoldalon gyalulva N. és F. U. F U. T. 4 / 4 " 4 7 " 360 320 5/4" 5 7 " 370 330 fillér köblábanként. Rövidáru 170 250 fillé r per köblá b Lécz 120 206 Zárlécz 230 260 a ii Fürészeltfa 85 K pe r m 3 Csapos gerend a 4 8 K» u Fürészelt szőlőkar ó 8 K 96 0 lábkén t budapesti paritásban. (Fr. L.) A talpfapiae z a z áruhián y jegyébe n áll. Kínála t nincs, mi g a kereslet állandó, főle g kisvasút i é s viczinális talpfák iránt, melyekér t magas áraka t fizetnek. A Máv-ná l legutób b megtartot t szükebb - körü versenytárgyalá s eredménytele n maradt, mer t a termelő k
csak a ma i munkás - é s fuvarbéreknek megfelel ő árak mellet t lette k volna hajlandó k a szállítá s elvállalására. A talpfatermel ő czége k egyébirán t mul t h ó 17-é n a Máv. igazgatóságánál tartot t értekezlete n a következ ő kívánságoka t fejez - ték ki, amelye k mellet t a talpfatermelés folytatás a lehetsége s lenne. 1. A talpfákho z szüksége s bükkfá k döntés e a tél i időszako n kivül a tavasz i é s nyár i időr e i s engedtessék, ug y hog y a talpfák a z egés z éve n á t legyene k termelhetők. 2. A vágáso k intenziveb b kihasználás a czéljábó l engedtessé k meg a bükktalpfákná l a z egyes " talpfá k szállítás a minden levoná s nélkül. 3. Ugyanazo n okbó l engedtessé k me g a z álgeszte s talpfá k szállítása olya n mérvbe n é s módon, amin t az t a z 1907. évbe n érvényben vol t feltétele k megengedték. 4. A z átvétele k a lehet ő legtoleránsab b módo n történjene k azon megszorítással, hog y csaki s teljesen egészsége s f a veend ő át. 5. Alkalmazottain k é s munkásain k a katona i szolgála t aló l való felmentése hosszabbittassé k me g a termelés egés z időtartamár a és mentesittessene k munkásain k a hadimunk a aló l is. 6. Osztassá k k i a szállítók közöt t a szállítandó talpfamennyisé - gek arányába n 500 0 talpfaszakmunkás, mel y munkásmennyisé g a Máv.-nak a honvédelm i é s hadügyminisztériu m álta l rendelkezésr e bocsátandó.'! 7. A hadifoglyo k a fatermelőkné l a tavasz i é s nyár i id ő alat t is meghagyandók. 8. Tekintette l arra, hog y a közigazgatás i hatóságo k a fuvar - erőt csa k elvben " bocsátjá k a fatermelő k rendelkezésére, illetv e a gyakorlatba n ne m rendeli k ki, kérün k ol y rendeletet, mel y a közigazgatási hatóságoka t a fuvarerő kirendelésér e kötelezi, a békeidőben fizetett, illetv e szokásba n vol t kétszere s fuvardí j mellett. 9. A fatermelő k lova i n e rekviráltassana k é s bocsáttassana k a fatermelőknek a talpfaközelités czéljábó l a Máv. álta l igazol t kérvé - nyek utjá n azo n katona i fuvarerők, melye k a z etappe-vonalako n nélkülözhetők, a szüksége s időr e ol y módo n rendelkezésre, hog y a katona i fuvaro k a fuvarozás i időr e szüksége s zabo t a katona i hatóságok utján, a széná t a fatermelőktő l kapják. A katonai fuvaro k élelmezési költsége i a szállító k álta l megtéritendők.
10. Tekintettel az élelmezési nehézségekre, melyekkel küzdenünk kell é s melye k a z erde i munká t lehetetlenn é teszik, utasíttassá k a Haditermény R.-T., hog y helyhatóság i bizonyítván y é s a Máv. hozzájárulása alapjá n bocsásso n a fatermelő k rendelkezésére, rövi d uton szállítás i engedélylye l ellátv a s miniszter i rendele t álta l elő - irt egységára k alapján, ug y a munkáso k é s hadifoglyok, valamin t a lova k részér e lisztet, kukoriczá t é s korpá t a rende s maximáli s árak lefizetés e ellen. 11. A z iparvasu t építés e könnyittessé k me g ol y módon, hog y a hábor ú tartamár a a terve k benyújtás a utá n a z épitend ő erde i vasutak építés e azonna l megkezdhet ő legye n é s a formalitásoknak, kisajátítási eljárásna k csa k má r a vasú t építéséne k megkezdés e után legye n helye. 12. A Máv. utasíts a gépgyárá t é s műhelyeit, hog y a szállító k iparvasuti mozdonyai t önköltségeikné l 10%-ka l drágábba n javítsá k és neki k géprészeket, üzemanyagot, fémrészeke t eladjanak. 13. Miutá n minde n tére n takarékoskodnun k kell, a szállító k azt kívánják, hog y a szállítand ó talpfa - é s tüzifamennyisége k redukáltassanak. Vázsonyi h. igazgat ó kilátásb a helyezte, hog y a z előterjesztet t kívánságokat lehetősé g szerin t teljesíten i fogja, tovább á hog y tűzi - fánál a Máv. a megrendel t mennyisége t 90 o-ra fogj a redukálni, de a talpfaüzeme k részér e egyelőr e nem engedélyezhet i a mennyi - ségnek 90 /o-r a val ó redukálását. A fen t ismertetet t kívánságoko n kivül, a megjelentek rámutat - tak a szerződése s ára k felemeléséne k szükségességére, mer t a ma i munkás- é s fuvarbére k s a z élelmezés nehézségei mellet t lehetetle n a rég i árako n szállítani. (Fr. L.) A tüzifaüzletbe n a helyze t némile g javult, a z áruhián y má r nem ol y nagy, amihe z jelentékenye n hozzájárul t a z enyh e időjárás, amely a fogyasztás nagymérv ű csökkenésé t eredményezte. A z erdők - ben elegend ő ár u van, csa k a kifuvarozá s ütközi k szint e leküzd - hetetlen akadályokba. A budapest i piac z részér e megállapítot t legmagasabb á r I- a hasábo s szára z tűzifáér t 38 0 K vagononként, de a nagykereskedő k enné l többe t i s fizetne k azonna l szállíthat ó áruért. So k friss, 1915. évi döntés ű f a i s kerü l a piaczra, azonba n a fogyasztó k eze n ár u miat t soka t panaszkodnak, mer t ne m é g
oly jól, min t a szára z f a é s mer t súly a jelentékenye n nagyob b a szárazfáénál, amennyibe n fris s fábó l csa k 12 1 3 ürm meg y 10.000 kg-ra. (Fr. L.) Faszénben nag y a keresle t é s csekél y a kínálat, am i a z ára k folytonos emelkedésére vezetett. Métermázsán ként ma már 13 14 K-t kérnek a termelő k szára z darabo s bükkfaszénért, budapest i paritás - ban, egye s termelő k mé g jóva l többe t kérne k árujukért, a fogyasztá s azonban mé g ne m tud megbarátkozn i eze n maga s árakkal. A Máv.- nál januá r 29-é n megtartot t versenytárgyaláso n a z Osztrák-magya r állam vasúttársaság 11-2 0 K-val, a Faszénközpon t 1 3 K-val, a Kronberger-féle faipa r r.-t. 19-4 0 K-val tet t ajánlato t 10 0 kg-kíxú ab beszállítás i állomás. A piac z helyzet e faszénbe n mé g ne m alakult k i egységesen. (Fr. L.) Uj vállalatok. Deutsch Faipari R.-T. czégge l Szlatiná n 500.000 K alaptőkéve l u j részvénytársasá g alakul t a Schaumburg - Lippai uradalomtó l vet t 420 0 holda s erd ő letárolására. A Felsőmagyarországi Fatermelő R.-T. 500.00 0 K alaptőké - vel a budapest i Laendle r Aladá r czé g breznóbánya i üzleténe k átvételére alakult. (Fr. L.) A tátra i széldöntvénye k eladása. A szepesszombat i járás i erdőgondnokság januá r 31-é n bocsátott a eladásr a a hó - é s szél - vihar álta l döntöt t fát, minteg y 219.00 0 m 3 lucz-, erdei- é s vörös - fenyőfát. A becsár 8 12 K vol t köbméterenként. Vevő k maradtak : az I. csoportr a (50.00 0 m 3 ) Qlesinge r J. Ph. Tesche n 17*8 0 K-va l per m 3 (becsá r 1 2 K), a II. é s III. csoportr a (összese n 130.00 0 m 3 ) Fakereskedelmi r.-t. 17-70 K-va l (becsá r 1 2 K), a IV. csoporto t (30.000 m 3 ) a Zsolna i cellulosegyá r r.-t. vett e meg, a z V. é s VI. csoportot (900 0 m 3 ) a z Englánde r czég, Poprád, vett e meg. Faárverések eredményei. Alábbiakban a z eladá s tárgyána k (választék, fanem, méretegység ) meg - jelölésén kivü l a z elfogadott, rendszerin t legmagasab b árajánlato t közöljük, amel y után zárjelbe n az t a százaléko t jelezzük, amelylye l a z elér t á r a kikiáltás i ára t meghaladja. E z utóbbi t tehá t ug y számithatju k ki, h a a közöl t ára t ezze l a százalékkal csökkentjük. /. Tövön. Székelyudvarhelyi m. kir. járási erdőgondnokság (1915. nov. 17.) : A kápolnásfalu i közbirtokossá g erdejébe n 434-3 kat. holdo n a 3 0 cm mellmagassági átmérő n felül i törzse k é s pedi g 473 3 /ra 3 műfa, 38.43 2 m 3 9*
hasábfa, 868 1 m 3 dorongf a é s 179 1 m 3 ágf a eladatot t összese n 69.45 0 K-ér t (+0-77 /o), ebbő l esi k maként: műfár a 2-5 2 K, hasábfára 1-3 1 K, dorong - fára 0-8 1 K, ágfár a 0-1 0 K. (Bükk. ) Kecskeméti m. kir. járási erdőgondnokság (1915. nov. 25.): Érsekcsanád közsé g erdejébe n 3 2 m B ákáczhaszonfa, 4 9 m 3 ákácztüzif a é s 79 m 3 nyártüzif a eladatot t összesen : 219 2 K 4 0 f-ér t (átla g 1 3 K 7 0 f-ért). A vágá s Érsekcsaná d községtő l 2'7 km, Baj a vasút i állomástó l 8* 8 km távol van. Apatini m. kir. erdőhivatal (1915. nov. 25.): Az 1915/16. év i vágáso k területén : 1. Monos t Smaguc z nev ü erdőrészbe n 12*10 kat. holdo n 8 9 m 3 füz - é s nyárműfa, 162 6 ürm füz - é s nyárhasáb, 639 ürm 3 füz - é s nyárdorong, 2 ürm 3 tölgydorong, 402 1 kév e füz - é s nyárgalyfa eladatot t összese n 18.27 7 K-ér t (kat. holdankén t 151 0 K 4 9 f ) (-f-21-42 /o). A kikiáltás i ármegállapításáná l a z alább i ára k vétette k figye - lembe: m 3 -ként műf a 17-17 19-6 2 K, hasá b 6-3 7 K, füz - é s nyárdoron g 442 K, tölgydoron g 12-2 6 K ; 2. a Szond i Bakul a nev ü erdőrészbe n 85*89 kat. holdo n 254 7 m 3 füz - é s nyárműfa, 527 7 ürm 3 hasáb, 293 0 ürm dorong, 835 3 kév e galyfa eladatot t összesen : 40.16 0 K-ér t (kat. holdankén t 467 K 5 7 f-ért ) (-f - 3-76 /o). A kikiáltás i á r megállapításáná l a z alább i adatok vétette k figyelembe : /-- 3 -ként műf a 7'50, 8*75 1 0 K, hasá b 2-5 0 K, dorong 1-6 2 K, galyf a 0-0 3 K, 3. a z apatin i Rundloch " nev ü erdőrészbe n 24*26 kat. holdo n 21 6 m 3 füz - é s nyárműfa, 147 2 ürm hasáb, 158 6 ürm dorong é s 477 5 kév e galyfa, eladatot t összesen : 830 1 K 9 0 f-ér t (kat. holdanként 754-3 9 K-ért ) (+ 127-60%)). A kikiáltás i á r megállapításáná l a z alábbi adato k vétette k figyelembe : /n 3 -ként műf a 8 K, hasá b 2-5 0 K, dorong 1-6 0 K, galyf a kév e 0*0 2 K ( a negyedik csopor t ne m kel t el, 1. a z i,eredménytelén faárverések"-nél). Csíkszeredai m. kir. járási erdőgondnokság (1915. nov. havában) : Csikszentlélek közsé g erdejébe n törzsenkén t eladatot t 195-6 m 3 törzsf a é s 84-7 m 3 galyfa, köbtartalomma l bir ó 26 4 drb. bükktörzs, összese n 263 7 K 98 f-ér t (kikiáltás i á r 860-3 0 K volt). A várdotfalva i közbirtokossá g Somlyópatak " nev ü erdejébe n elada - tott 15-5 m 3 (2 3 drb. ) bükkf a (széltörésből ) 316-7 K-ért. (Kikiáltás i á r 104-44 K volt. ) Szentágotai m. kir. járási erdőgondnokság (1915. decz. 1.) : Újváros közsé g erdejébe n 7 0 kat. holdo n 377 1 m 3 fürészárur a é s dongár a alkalmas tölgyműf a é s 636 2 m 3 tűzif a eladatot t összese n 109.60 0 K-ér t (+18 /o) (ebbő l a műfár a makén t esi k 26-1 1 K, tűzifár a 1-7 7 K). Sepsiszentgyörgyi m. kir. járási erdőgondnokság (1915. decz. 1.) : A sepsiszentgyörgy i ref. egyhá z erdejébe n 6-5 3 kat. holdo n 47 1 m 3 bükk - és gyertyántüzif a á 6-62 K - (+53 /)). Kassai m. kir. járási erdőgondnokság (1915. decz. 2.): Göncz közsé g erdejébe n 156-9 kat. holdo n 409 8 m 3 tölgytüzifa, 318 5 m 3 bükktüzifa, 71 7 m 3 talpfa, 793 3 m 3 bányafa, 111 4 m 3 szőlőkar ó eladatot t
összesen 111.00 0 K-ért. Kikiáltás i á r 110.91 0 K ; a kikiáltás i á r meg - állapításánál a z alább i ára k vétette k figyelemb e (OT 8 -ként): tölgytüzif a 4 K, bükktüzifa 4-5 0 K, talpf a 1 4 K, bányaf a 8 K, szőlőkaró 6 K. Legközelebb i fapiacz Kass a 3 7 km távo l fekszik, a legközelebb i vasút i állomá s Göncz, az erdőtő l nagyrész t dül ő uton, részbe n község i uto n 2* 5 km távolságra. Zagrebi kir. erdőigazgatóság (1915. decz. 7.): 85.578 trfi bükk-, mű - é s tűzif a á 3"9 1 K. 12 2 m 3 tölgyműf a á 7-4 0 K, 1396 m 3 tölgyműf a á 1 9 K, 6 8 m «tölgyműf a á 4 0 K, 14 0 m 8 tölgyműf a á 2 5 K, 2 5 OT 3 tölgyműf a á 4 8 K, 277 4 m 3 tölgytüzif a á H 0 K, 6 7 m 8 egyéb tűzif a a 0'6 0 K. Kecskeméti m. kir. járási erdőgondnokság (1915. decz. 7.): Keczel közsé g erdejébe n 3-7 kat. holdo n 6 9 m? ákáczhaszonfa, 16 1 m 3 tűzifa é s 2 1 m 3 nyárf a eladatot t összese n 351 6 K 2 0 f-ér t (-f - 44%). A kikiáltás i á r megállapításáná l a z alábbi ára k vétette k figyelembe : ákácz - haszonfa (m 3 -ként) á 1 5 K, tűzif a 1 0 K, nyártüzif a 6 K A vágásterüle t Keczel községtő l 6 km, a keczel i vasútállomástó l 9-7 km távo l fekszik. Beszterczebányai m. kir. járási erdőgondnokság (1915. decz. 7.): A felsőperesény i vol t úrbérese k erdejébe n 4-2 4 m B 16 2 5 cm átm., 11-55 m 3 26 3 5 cm átm., 66-7 4 m 3 3 6 cm é s felj. átmérőj ű jegenye - fenyőműfa é s 16-0 9 nfi tűzif a eladatot t összese n 120 0 K-ér t ( + 18-34 /o). A kikiáltás i á r megállapításáná l a z alább i ára k vétette k figyelemb e (/w 3 -ként): műfánál 9, 1 0 é s 1 2 K, tűzifáná l 1-5 0 K Petrozsényi m. kir. járási erdőgondnokság (1915. decz. 14.): A petrozsény-dilzsa i vol t úrbérese k erdejébe n 16-8 kat. holdo n 373 7 ürm bükkhasáb é s 66 0 ürm bükkdorongtüzif a á 1*0 9 K (+ l*2 /o). A z alsó - bombatyéni vasút i állomástó l 7 km távolságra. Kecskeméti m. kir. járási erdőgondnokság (1915. decz. 15.) : Kocsér közsé g erdejébe n 2-8 kat. holdo n 6 3 m 3 mezőgazdaság i ákácz - haszonfa é s 15 0 m 3 tűzif a á 28-30 K (+ 11-3%). A z erd ő Kocsé r község - től 3-7 km, Nagykőrö s vasútállomástó l 14-4 km távolságr a van. Podolini m. kir. járási erdőgondnokság (1915. decz. 16.): Naoyszulin közsé g erdejébe n 8 kat. holdo n 246 5 m 3 lucz - é s jegenye - fenyő-, épület - é s bányaf a á 8-1 0 K (+23%). Szászvárosi m. kir járási erdőgondnokság (1915. decz. 17-é n é s 18-án) : Kudsir közsé g havas i erdejébe n 76-7 kat. holdo n 720 0 m 3 bükktüzif a eladatott összese n 378 9 K-ér t (-J - 0%). Másodízbe n megtartot t árverés. A f a vizé n úsztathat ó le. Távolsá g a kudsir i vasgyártó l 24-9 km. Felkenyé r község erdejébe n 103-2 kat. holdo n visszahagyot t tölgymagfá k műf a a 20-4 2 K, tűzif a á 3-9 4 K ( + 45-9%). Másodízbe n megtartot t árverés. Távolság a felkenyér i vasút i állomástó l 3-5 km jókarba n lev ő meze i uton. Petrozsényi m. kir. járási erdőgondnokság (1915. decz. 22.): A petrilla i község i iskol a erdejébe n 192-6 kat. holdo n 847 6 np 3 1 é s felj. cm átm., 166 6 m 3 21 3 0 cm átm., 169 6 m 3 11 2 0 cm átm. lucz - fenyőműfa, tovább á 960 0 ürm hasáb, 426 6 m 3 dorongbükktüzif a eladatot t
összesen 88.25 0 K-ér t (-f - 0-51%). A kikiáltás i á r megállapításáná l a z alább i árak vétette k figyelembe : műfáná l /n 3 -ként 6-50, 5-5 0 é s 3-50 K r bükkhasábnál (ürm) l 50 K, dorongná l 0-80 K. Az erd ő Petrozsén y vasút i - állomásától 2 0 km távo l va n (1 1 km vizicsusztató, 9 km kiseb b bánya - iparvasut). Földvári m. kir. járási erdőgondnokság (1915. decz. 29.): Szászmagyaros közsé g erdejébe n 17 8 kat. holdo n 52207 6 m 3 tölgyműf a (kéreg nélkül ) á 21-2 1 K, 8854-2 1 m 3 tölgytüzif a á 1-8 1 K (+19%), (Az erd ő a Máv. szász magyarosi rakodóállomástó l 5 km távo l van. ) Ugyan - csak Szászmagyaro s közsé g erdejében 173-3 kat. holdon 4860-1 9 m 3 bükk - műfa á 1-5 9 K é s 21708-8 8 m 3 bükktüzif a á 0-6 4 K (+6%). (A z erd ő a Máv. szászmagyarós i rakodótó l 8 km távo l van. ) Abrudbányai m. kir. járási erdőgondnokság (1915. decz. 30.): Bucsonyi vol t úrbérese k erdejébe n 117-7 kat. holdo n 30.60 0 m 3 bükk - hasáb- é s dorongtüzif a á 27 2 K. Szepsii m. kir. járási erdőgondnokság (1916. jan. 5.) : A rónafő i ref. egyház erdejébe n : 68-4 4 m 3 koro s tölgyhagyásfá k 30 6 0 cm mellmagasság átm., 326-3 7 m 3 10 2 0 cm átm. tölgyműfa, 2273-8 9 m 3 tölgy-, bükk-, gyertyántüzif a é s 21-9 8 ürm. prim a cserkére g eladatot t összesen 885 0 K-ér t ( + 60-6 /o). A kikiáltás i á r megállapításáná l a z alább i árak vétette k számításba : tölgyhagyásfá k (30 6 0 cm) á 1 5 K, tölgyműf a (10 20 cm) á 5 K, tűzif a á P8 5 K, cserkére g 7-7 0 K (A z erd ő a szín i vasúti állomástó l 12' 0 km távolságr a fekszik. ) Gyergyőalfalui m. kir. járási erdőgondnokság (Gyergyószentmiklóson ) (1916. jan. 17.) : Mintegy 30 0 kat. holdo n hónyomá s álta l kidöntöt t 2500 300 0 m 3 lucz - és jegenyefenyőbányaf a és haszonf a (80% bányafa, 20% haszonfa) á 12-50 K (+ 56%). A hulladé k é s tűzif a a kisbirtokosságna k mara d vissza. Sepsiszentgyörgyi m. kir. járási erdőgondnokság (1916. jan. 19., 20.): A szemerje i vol t kétágkatonasá g erdejébe n 4-5 kat. holdo n 11 8 m 3 bükk-, gyertyán-, nyirhasáb, 9 4 m 3 dorong, 2 5 m 3 galyf a eladatot t összese n 2565 K 2 0 f-ért. (+ 64-6% ) Podolini m. kir. járási erdőgondnokság (1916. jan. 20.): A keresztfalv i vol t úrbérese k erdejébe n 102-7 kat. holdo n 21.43 7 m B lucz - és erdeifenyő, tűzifa, épület - é s műf a é s kére g á 9"5 0 K (+2%). Kecskeméti m. kir. járási erdőgondnokság (1916. jan. 20.): Izsák közsé g erdejébe n 4-9 kat. holdo n 10 4 m 3 ákáczhaszonf a é s 19 4 m 3 tűzifa á 44-6 2 K (+ 301 o). A vágásterüle t Izsá k községtő l 2-5 km. távo l fekszik. A kikiáltás i á r megállapításáná l a z alábbi ára k vétette k figyelemb e : haszonfa á 2 0 K, tűzif a á 1 2 K. ) Oklándi m. kir. járási erdőgondnokság (1916. jan. 20.): A székelyszáldobos i közbirtokossá g erdejébe n 308 6 m 3 (200 7 drb. ) tölgyfa - anyag é s pedig 38 0 m 3 I. oszt. rönkő, 134 2 m 3 II. oszt. talpfár a alkalma s
rönkő é s 136 4 m 3 tűzif a á 12-3 1 K (+ l - 2%). A z erdő távolság a Ágoston - falva vasút i állomástó l 1 9 km. Ugyanott: 69 7 m 3 (53 8 drb.) tölgyfaanya g é s pedi g 8 0 m 3 I. oszt. rönkfa, 244 m 3 II. oszt. talpfár a alkalma s rönk ő é s 37 3 m 3 tűzif a a 7-85 K (0%). Az erd ő távolság a Ágostonfalv a vasút i állomástó l 2 5 km. Ugyanott: 13.04 2 m 3 bükkműf a é s 16.39 0 m 3 bükktüzif a a 0-99 K (-f-2-lo /i). Az erd ő távolság a Ágostonfalv a vasút i állomástó l 3 3 km. Sepsiszentgyörgyi m. kir. járási erdőgondnokság (1916. jan. 26.): Az aldoboly i állam i iskol a erdejébe n 2 - l kat. holdo n 45-6 m 3 tölgyhasábfa, 16-3 m 3 dorongfa, 1 5 szeké r galyf a eladatot t összese n 229 2 K 7 0 f-ér t (+ 34o/o). Csíkszeredai m. kir. állami erdőhivatal (1916. jan. 27.): A csikszentmiklós i róm. kath. egyhá z erdejébe n 298-0 4 kat. holdo n 46.460 m 3 haszonfa, 924 1 m 3 jegenyefenyőhaszonfa, 350 7 m 3 bükktüzifa eladatot t összese n 610.00 0 K-ér t ( 4-19 -4 0). (Harmadik árveré s eredménye.) Bodvavölgyi m. kir. járási erdőgondnokság (1916. jan. havában) : A munkács i gör. kath. püspöksé g tapolcza i erdejébe n 25-3 kat. holdo n 550-3 m 3 tölgyműfa, 844-5 m 3 tölgy - é s gyertyánhasábtüzifa, 1747-8 m & tölgy- é s gyertyándorongtüzif a eladatot t összese n 20.11 0 K-ér t (58 0 ürm tűzifa a vágásba n felrakásolv a visszahagyandó). A vágásterüle t Miskolcztól, illetv e a vasút i állomástó l 7-5 8-5 km távol - ságra fekszik. //. Kitermelt állapotban. a) Műfa. Korponai m. kir. járási erdőgondnokság (1915. decz. 9.): Korpona sz. kir. r. t. város erdejébe n 60*4 2 kat. holdo n t ő mellet t kitermel t kocsántalan tölgyszálfá t é s pedi g 256 0 m 3 10 2 0 cm k. átm. á 9 K (12-50/o), tőá r 8-50 K, 108 8 m? 21 3 0 cm k. átm. á 1 6 K (+ 14-3o/ 0 ), tőár 15-50 K, 64 7 m 3 31 4 0 cm k. átm. á 23 0 K (+ 15), tőár 22-50 K t 451 m 3 4 1 é s feljeb b k. átm. á 27 K (+ 12-50/o), tőá r 26-40 K. A vágáso k a várostól, illetv e a korpona i vasút i állomástó l 4 7 km távo l feküsznek. Beszterczebányai m. kir. erdőigazgatóság (1915. decz. 14.): Az erdőbágyon i erdőgondnokságba n házila g termel t é s rakodókra kihozot t 172-86 m 3 2 1 cm k. átm. felül i nyárhaszonf a á 13-1 6 K (+ 9-70/o), tőá r 9-56 K, 7 3 ürm nyárhasáb - é s dorongtüzif a á 4-39 K ( + 9-7 /o), tőá r 3'69 K. A z erde i rakod ó Zólyo m vasút i állomástó l 1 8 km távolságr a fekszik, ebbő l 3 km erde i dűl ő ut, a több i viczináli s ut. Zsarnóczai m. kir. erdőhivatal (1915. decz. 15.): A zsarnócza i vasút i állomá s mellett i rakodór a kiszállítot t tölgyhaszonf a 1. 646-3 7 m 3 (kéregben ) á 34-31 K (+ 18-4»/o), tőá r 26-32 K; 2. 1478-9 7 m * (kéregben) á 42-6 0 K (+ 207 /o), tőá r 35-20 K; 3. 293-3 8 m 3 (kéregben ) á 50-5 0 K (+ 19-40/o), tőá r 42-25 K.
Liptóujvári m. kir. fó'erdó'hivatal (1915. decz. 28.): Erdei-, lucz-, jegenyefenyő-, kevé s vörösfenyő- é s bükkfaanyag eladás a 1 9 eladási csoportban : 58 0 m 2 12 2 0 cm vasta g épület - é s műszerf a á 26-60 K (+40%), tőá r 22-19 K, 35 0 m 3 21 2 5 cm vasta g 4-0 é s töb b m hossz ú á 28-0 0 K (+400 /0), tőá r 2359 K, 14 0 m 3 12 2 5 cm vasta g 4 é s töb b m hosszú (selejt ) á 18-9 0 K (+ 40%), tőá r 14-49 K, 23 0 m 3 2 6 cm é s feljeb b vastag 4-0 é s töb b m hossz ú á 27-5 1 K (+31%), tőá r 23-83 K. 2528 fm 8 1 0 cm f. átm. fenyőrudf a á 0-18 4 K (+ 15%), tőá r (/ra 3 -ként) 8-28 K. 7000 fm fenyőrudf a (min t előbb ) á 0-15 4 K ( + 10 " o), tőá r (w>-ként ) 5-94 K (Likava). 117 ürm 3 hántot t fenyőműhasá b á 16-2 0 K (+62%), tőá r 15'71 K. 619 ürm 2 hántatla n fenyőműhasá b á 12-9 6 K (+ 62%), tőá r 10-88 K. 50 m 3 2 6 cm é s feljeb b vasta g bükkműszerf a á 16-3 2 K ( + 2%), tőá r 918 K. 150 m 3 2 6 cm é s feljeb b vasta g bükkműszerf a á 16-1 6 K (+1%), tőá r 900 K (Oszada). 13.000 fm 5 cm f. átm., 4 1 2 m hossz ú fenyőrudf a á 0-20 8 K (+30-4%), tőár (ms-ként ) 9-39 K. 37.500 fm 5 cm f. átm., 4 1 2 m hossz ú fenyőrudf a á 0-16 0 K (+ 0-1 o), tőár (w 3 -ként) 7-21 K. 88 m 3 12 2 0 cm vastag, 4 m é s feljeb b hossz ú épület - é s műszerf a á 22-1 0 K (+30%), tőá r 15-86 K. 74 m 3 21 2 5 cm vastag, 4 m é s feljeb b hossz ú épület - é s műszerf a á 23-4 0 K (+30»,o), tőá r 17'16 K. 120 m 3 2 6 cm é s feljebb, 4 m é s feljeb b hossz ú épület - é s műszerf a á 24-6 0 K ( f 23«/o), tőá r 18-88 K. 210 m 3 12 2 0 cm vastag, 4 m é s feljeb b hossz ú épület - é s műszerf a á 22-5 0 K (+250/0), tőá r 1269 K. 260 m 3 21 2 5 cm vastag, 4 m é s feljeb b hossz ú épület - é s műszerf a á 23-7 5 K (+ 25o/o), tőá r 13'93 K. 110 m 3 2 6 cm é s feljeb b vastag, 4 m é s feljeb b hossz ú épület - é s műszerf a á 24-2 0 K (+ 21o/o), tőá r 14-70 K. 20 m 3 12 2 5 cm vastag, 1-5 3-9 m hossz ú épület - é s műszerfa á 21-0 6 K ( + 620/o), tőá r 11-37 K. 10 m 3 2 6 cm é s feljebb, 1-5 3' 9 m hossz ú épület - é s műszerf a á 2 2 68 K (+62o/o), tőá r 1299 K. 1000 ürm hántot t fenyőműhasábf a a 16-2 0 K (+ 62%), tőá r 15.68 K. 13 m 3 2 6 cm é s feljebb, 15 3' 9 m hossz ú épület - é s műszerfa á 23-40 K (+-30 /o), tőá r 13-52 K. 100 ürm 3 hántot t fenyőműhasá b á 13-0 0 K (+ 30%), tőá r 12-58 K. 18 ürm 3 vörösfenyőtüzif a á 13-0 0 K (+30%), tőá r 12'58 K. 1000 ürm 3 hántot t fenyőműhasá b á 162 0 K (+ 62%), tőá r 15-68 K.
1000 ürm 3 hántot t fenyőműhasá b á 16-2 0 K (+ 62%), tőá r 15-68 K. 200 ürm 3 hántot t fenyőműhasá b á 16-2 0 (+62%), tőá r 15-68 K. 200 ürm 3 hántot t fenyőműhasá b á 16-2 0 K (+62%), tőá r 15-68 K. Tótsóvári m. kir. erdőhivatal (1915. decz. 31.): A szomolnokhuta i erdőgondnoksá g 191 3 14. évi széldöntvényeibő l kitermel t és a porcse i rakodór a kihozot t faanyagok : 1635-0 2 m 3 tölgyhaszonf a á 36-90 K (+ 22-29%), tőá r 29-90 K. Ugyanott termel t é s a szepesremete i vasút i rakodór a kihoiot t faanyagok : 271-14 m 3 lucz - és jegenyefenyőhaszonfa á 18-3 0 K (+ 34-85%), tőár 1335 K. Beszterczebányai m kir. erdő igazgatóság (1916. jan. 11.): Kitermelt é s erde i rakodókr a hozot t kére g nélkü l mér t tölgyhaszonf a é s bányafa 3 eladás i csoportba n : 59-0 5 m 3 21 5 0 cm középvasta g tölgyrönk ő á 5 0 K (+71-8%), tőá r 4688 K, 323 m 3 15 2 0 cm középvasta g tölgy - rönkő á 3 0 K (+ 100%), tőá r 2760 K. ( A faanya g a fogyasztás i helytő l 10-5 km távolságr a fekv ő erde i rakodó n va n elhelyezve ; 3-1 km erde i földút, 7-4 km alapozot t köut. ) 3-62 m 3 15 2 0 cm középvasta g tölgyrönkőf a á 12"9 8 K (+ 6'2%), tőá r 10-35 K. (Távolsá g 13-5 km, ebbő l 2-0 km erde i dülőut, 11-5 km alapo - zott kőut. ) b) Tűzifa. Beszterczebányai m. kir. erdőigazgatóság (1916. jan. 4.): A benesháza i é s vacoki erdőgondnokságban 1916. évben termelendő, közle - kedési uta k menté n é s a garamparti rakodóko n átadand ó 3000 700 0 ürm 3 fenyőhasáb- é s dorongtüzif a (szerződé s szerint ) eladatot t á 11*0 7 K (+ 70-3 u), tőá r 7'67 K. (Átlago s távolság a legközelebb i vasút i állomási g vagy feldolgozás i helyi g 5 km.) Kéreg. Máramarosszigeti m. kir. erdőigazgatóság (1915. nov. 17.): 520 q luczkére g á 26-9 5 K (+ 32-8%), tőá r 21-04 K. 180 q luczkére g á 26-7 0 K (+ 36-3%>), tőá r 21-81 K. Tótsóvári m. kir. erdőhivatal (1916. jan. 7.): A szomolnokhuta i erdőgondnokságba n termel t é s az ottan i vasút i állomáso n vagonba rakv a átadand ó 13 0 q kére g á 265 0 K ( + 10-4%), főár 20-55 K. Az aranyida i m. kir. erdőgondnokságban termel t é s a jászói vasúti állomáso n vagonba rakv a átadand ó kére g á 26-5 0 K (+ 10-4%), tőár 20-39 K. ///. Eredménytelen faárverések. Apatini m. kir. erdőhivatal (1915. nov. 25.): A palánka i Jede k szigete n 61-9 4 kat. holdo n 141 6 m 3 fűz - é s nyárműfa, 4908 ürm hasáb-, 250 6 ürm dorong - é s 24.00 0 kév e galyfa. (Kikiáltás i á r 51.878 K 6 8 f. ) cl* el*