Új feladatok és megoldások a Tokaji-hegység bányaföldtanában

DR. MÁTYÁS ERNŐ Új feladatok és megoldások a Tokaji-hegység bányaföldtanában I. A m egváltozott gazdasági viszonyok hatása a tokaji-hegységi ásványbányászat feladataira A z I. bányaföldtani ankét kapcsán 1978-ban a kutatás-, illetve tudom ánytörténeti gyökereket tekintve is részletes áttekintést adtunk a Tokaji-hegységnek, m int a nemfémes ásványi nyersanyagok egyik k itü n te te tt hazai előfordulási körzetének bányaföldtanáról. Jelen összeállításunk a bányaföldtani tevékenység karakterében, m ódszereiben azóta végbem ent változásokat és a tevékenység eredm ényeit hivatott áttekinteni. Az I. bányaföldtani ankéton elhangzottakhoz és a Földtani Közlöny 109. kötetében írásban is közzétettekhez való szoros kapcsolódást a tém a azonos voltán kívül elsősorban az indokolja, hogy az akkor csak tendenciaszerűen előre jelzett változások a bányaföldtani tevékenység iránti követelm ényeket és az új módszerek bevezetését illetően az utóbbi három évben realizálódtak. Az új tendenciák viszonylag gyors kibontakozása elsősorban annak szükségszerű következménye, hogy az ásványi nyersanyagok és közöttük a nemfémes ásványi nyersanyagok term elése, előkészítése és társadalm i felhasználása terén, az utóbbi években világszerte robbanásszerű, gyors változások következtek be. Ezek esetenként egybeesve, m ás esetben szemben a gazdasági, ipari élet számos terü letén ta pasztalt recesszióval, a következőkben konkretizálódtak : A nemfémes ásványi nyersanyagok iránti m ennyiségi igények, a m űanyagok világméretű előretörése, és a gazdasági élet terén a 80-as években bekövetkezet recesszió függvényében, még az iparilag fejlett országokban sem ta rtjá k a korábban nagyon egyértelm űnek form ált trendeket (1. sz. ábra). A term elés relatív mennyiségi visszaesése a Tokaji-hegység ásvány bányászatánál is tü k röződik^. sz. ábra). A relatív mennyiségi visszaesés a term elt nyersanyagok, illetőleg azokból előállított term ékek iránti minőségi követelm ények szigorúbbá válása követte. Világszerte előtérbe k erült az ásványbányászati nyersanyagok célorientált minőségű félkész, vagy késztermékekké való formálása. A nemfémes ásványi anyagok felhasználásra való előkészítése a gyártó vállalatoktól egyre inkább a nyersanyagterm előkhöz tevődött át. (Pl. kerám iai nyersanyagok.) A term elés m ennyiségi visszaesése következtében előálló kedvezőtlen árbevételi helyzetet nem egy esetben az előkészítettségi fok növelésével biztosítható m agasabb értékesítési árszint kom penzálta. A nemfémes ásványi nyersanyagokat és az azokból készült term ékeket felhasználó egységekkel való kooperáció világszerte kiszélesedett. Az elterjed tté vált kooperációs kapcsolat megszigorítólag hatott a minőségi és szállítási követelményekre. A kooperációs és a hosszabb táv ú szállítási kapcsolatok a bányászattól a kiterm elendő nyersanyag pontosabb teleptani, minőségi ism eretességét igényelték. Az em beri fizikai m unka technikai eszközö kkel való kiváltása bár különböző okoknál fogva kapitalista és szocialista viszonyok között is világszerte általánossá vált. A technika b etört olyan tevékenységi te rü letekre is, m elyeket a 70-es évek elején még általánosan főként fizikai em beri erőre alapozott megoldások jellem eztek. A társadalm i term elés technikájában és volumenében végbement változások igényt form áltak új, meghatározott tulajdonságú anyagokra. Ezek nem egy esetben a korábban m ár ism ert nem fém es ásványi nyersanyagok típusai közül, vagy a földkéreg még nyersanyag rangra nem em elkedett képződm ényei közül kerültek ki. Kapcsolatosan ta núi vagyunk pl. az agyagásványok, a perlit, a zeolitféleségek számos új társadalm i, te r m előtevékenységi terü lete n való alkalm azásának. A korábbi, tervutasításos időszakra jellemző, viszonylag m erev termelési, gazdálkodási form ákat hazánkban az utóbbi években a piac igényeihez való gyors, rugalmas alkalmazkodásra való ösztönzés váltotta fel. A döntésekhez rendelkezésre álló idő lerövidült, új szervezési form ákat igényelt az információ-gyűjtési, rendezési, értékelési rendszerek számára. A társadalm i-gazdasági környezet vázolt változásai szükségszerűen közvetve, vagy közvetlenül, de hatással voltak a Tokaji-hegység 13 ásványi nyersanyagának 27 változatát 65 előforduláson, ásványvagyon-gazdálkodás szempontjából kezelő és 13 bányaterületen term elő Hegyaljai Művek bányászati és kapcsolatosan bányaföldtani tevékenységére is. A 2. sz. ábrán feltüntetettek szerint az 1977- es év 420 ezer tonnás term elési + termelési veszteség értékéhez képest 1979-ben csak 284,6 ezer'tonna ásványi nyersanyag került ki a hegység bányáiból. Szem ben ezzel a viszonylag kis term elési volumennel, 187 m illió tonna műrevaló minőségű és csaknem fél- FÖLDTANl KUTATÁS XXV. évfolyam (1982. év), 3 1. szám 61

Ыа/n fé m e a ásványi nyeraanyoqtnnm elés és bruttó n em zeti term e /сз o r USA -b o n (mw- /974) V9 BUREAU OF thn 6 mefiabai alapján m illiárd tonna összes m egkutatott földtani nyersanyagkészlet áll a bányászat rendelkezésére a hegység területén (3. sz. ábra). A num erikus nyersanyag-ellátottság számos nyersanyag esetében több száz évre szám ítható. Az elm últ két évtized földtani nyersanyagkutatásai nyom án eltűnt tehát az a kényszerítő szituáció, m ely a bányászat államosítása utáni időszakot m integy a 70-es évek elejéig jellem ezte, m ely szerint közvetlenül a fejtési fal előtt járó kutatásoknak kellett biztosítani az egyes ásványi n y ersanyagokból a napi,, évi term elési m ennyiségek felkutatását. Az aktuális feladatok ma nem an n y ira a teleptani, m int inkább a m i nőségi, ásványelőkészítési és felhasználási területekről fogalmazódnak. Az évi term elési m ennyiségeket; standard, lehető leghom ogénebb m inőségben, lehető legrentábilisabb, legmagasabb előkészítettségi fokon, m inél kevesebb em beri m unkaerő felhasználásával, a piac igényeihez m inél gyorsabban, rugalm asabban alkalmazkodva, a hagyom ányos term ékek m ellett újak at kialakítva, a H egyaljai M űvek m integy 950 fős kollektívájának feladata kiterm elni és aktív gazdasági értékké form álni. A korábbiaknál élesebben felvetődő feladatok sorából a nyersanyagkutatás és a bányaföldtan is arányosan konkrétabb és operatívabb feladatokat kapott és kap. A feladatok szülte kényszer hatása alatt a bányászott nyersanyagok k u tatásával, vizsgálatával kapcsolatos tevékenység új szervezeti form át vett fel. Az új form a a korábbinál gyorsabban és hatékonyabban, megvalósítás-centrikusan m obilizálta a m ár kiforrott 62 F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V. évfolyam (1982. év), 3 4. szám

A Tokaji-h egy ség nem érces ásványi n y e rj anya дот о к. b á n y a &zs>táro вis e lő készíté sére p ro filíro zo tt H egyotjoi Müvek term etesének id ő b e li a!o k u lá s a m lift'd Pot't Ь t F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V. évfolyam (19S2. év), 3 4. szám 63

A Tokaji- hegység/ asvanybányas^at num erikus nyersanyaqellátottsáqa (J'980. Januar / szerinti adabak~) 3. számú ábra 64 F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V. évfolyam ( l. év), 3-4. szám

genetikai, faciológiai szemléletű földtani kutatás és bányaföldtani tevékenység által szolgáltatott ism ereteket. II. A bányaföldtan helye a Hegyaljai M űvek új nyersanyagkutatási-anyagvizsgálati szerveze ti rendjében A tokaji-hegy ségi bányaföldtan 1960-as évektől szám ítható fejlődési periódusában a bányaföldtani tevékenység, m int a földtani nyersanyagkutatás befejező mozzanata, szervezetileg a nyersanyagkutató tevékenység befejező részeként szerepel. Innen az esetenkénti vitatható elnevezés is: bányaföldtani utókutatás. A bányatérségekben végzett földtani felvétel, m intavétel, szelvényezés a m inták vizsgálatával egyrészt a laboratóriumhoz, m ásrészt a termelés szám ára adott értékeléssel, a nyersanyag-kiszállítási végellenőrzéshez, a MEO-hoz és az értékesítéshez csatlakozott. A bányaföldtan a begyűjtött információk kiértékelésével egyrészt, m int a nyersanyaggazdálkodás irányítója, másrészt, m int a termelő üzemvezetőségek m elletti tanácsadó szolgálat m űködött. Az ásványi nyersanyagok és az ásványi nyersanyagbázisú term ékek iránt előzőekben vázolt követelmények fokozódása következtében a 70- es évek végén egyre nagyobb zökkenők m u tatkoztak a több áttételre alapozott információáram gyors, rugalmas működésében. A földtani kutatás, a bányageológia, a laboratórium, a MEO, az értékesítés és az üzemvezetőség h atszögben tú l hosszú ideig időztek és deform á lódtak az információk, lassítva, hátráltatva a term elésre, m unkára vonatkozó döntéseket. A Hegyaljai M űveken belüli információs rendszer em ellett csak egy-egy ponton és rendszerint elkülönítetten érintkezett a felhasználókkal, nem egyszer egymásnak ellentmondó információkat gyűjtve be egyes term ékek term elési, értékesítési követelm ényeivel, lehetőségeivel kapcsolatosan, nemegyszer ellentétes vélem ényeket is form álva a kapcsolatos teendőkről. Az ellentmondásokat feloldani, az áttételeket lecsökkenteni és a m űvön belüli információcserét gyorsítani és a felvevő-piaccal való kapcsolatot rugalm asan tartani olyan feladattá vált, mely az ásványi nyersanyagok bányászatának, értékesítésének további fejlesztésével kapcsolatban alapvető rangot kapott. A földkéregben elhelyezkedő nyersanyagtelepektől a m eghatározott minőségű ásványi term ékig tartó tevékenység sorban a bányaföldtan a láncolat elején helyezkedik el. A sor gyorsabb, rugalmasabb működtetése a bányaföldtan helyének pontosabb m eghatározását is igényelte. A kezdeti szervezési tapasztalatok birtokában a Hegyaljai Műveknél a nyersanyagtelep felderítésétől az értékesített ásványi term ék m inősítéséig egyetlen szervezeti egységhez soroltuk az alábbi tevékenység-láncolatot: földtani nyersanyagkutatás, bányatérségek földtani-teleptani vizsgálata, ásványi nyersanyagok vizsgálata és minősítése, ásványi nyersanyag-feldolgozás, gyártásközi minőségellenőrzés, kiszállítási, m inőségi végellenőrzés (MEO), felhasználók nyersanyagokkal, vagy term é kekkel kapcsolatos igényeinek követése (piackutatás). A felsorolt funkciók ellátására megszervezett nyersanyaguktatási és anyagvizsgálati osztály a nyersanyagok felderítésétől a termelés és az előkészítés minőségi ellenőrzésén, irányításán á t az értékesített term ékig követi a nyersanyagok, illetőleg a term ékek útját. A bányaföldtani felvételt üzem enként az előkészítési technológia ellenőrzésével és az értékesített végterm ék bizonylatolásával megbízott csoport végzi. A füzérradványi illit és a pálházi perlitbánya földtani, gyártásközi és értékesítési végellenőrzése a Pálházán telep ített csoport feladata. A csoport 7 főből áll. M unkáját közvetlenül a nyersanyagkutatási és anyagvizsgálati osztály irányítása alatt végzi. A csoport tagjai három m űszakos üzemrendnek megfelelően telepítettek. A csoport vezetését vegyésztechnikus, a felügyeletét, irányítását geológus látja el. Hasonló csoport telepített az erdőbényei kovaföldbányánál és előkészítő műnél, a kovaföld bányászatával és előkészítésével, értékesítési végellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátására. Ugyanilyen csoport működik a bodrogszegi kaolinbányánál és előkészítő üzemnél, valamint a m ádi ásvány előkészítő üzemnél, és az újonnan létesített zeolit bányászati-előkészítési-csom agolási-értékesítési vertikum ánál is. Az üzemhez kihelyezett csoportok m ellett a nyersanyagkutatási és anyagvizsgálati osztálynál központosítottan; bányaföldtani, központi laboratórium i fizikai anyagvizsgálati, központi laboratórium i analitikai és központi piackutatási, technikai részleg m űködik. A részlegek vezetői szakterületükön belül egyben a kihelyezett üzemi csoportok felügyeletét és irányítását is ellátják. Az így kialakított, összesen 42 főből álló nyersanyagkutatási és anyagvizsgálati osztály feladatkörét tevékenységi szektoronkénti bontásban az alábbiak tükrözik: a földtani nyersanyagkutatások tervezése, operatív irányítása és kiértékelése, a bányaföldtani m unkák operatív vitele és bányászati termelésminőségi irányítása, üzem enként, az ásványelőkészítő üzemek gyártásfolyam atának és term ékeinek minőségi ellenőrzése, új term ékek kialakításával kapcsolatos laboratórium i kutatások, a kiszállított term ékek minőségi végellenőrzése, bizonylatolása, új term ékek bevezetése, piackutatása. A földtani nyersanyagkutatási és bányaföldtani, valam int fejlesztési m unkákban az egyes részlegek, üzemi csoportok tevékenységi szakterületeik szerint vesznek részt. A szervezeti FÖ LD TA N I K U TA TÁ S XXV. évfolyam (19*?. év), 3 4. szám 65

rend szerint a részlegvezetők saját szakterületükön egyben az osztályvezető helyettesei is. Az üzemi csoportok vezetői az ellenőrzési szerepkör teljes, reális betöltése érdekében az üzem vezető m ellé rendeltek. Ugyanez a szervezési rend a bányaföldtani m unkák vitele és a gyors információcsere m ellett a külső inform ációcserét is biztosítja azáltal, hogy a szállítókkal, illetőleg a term ékek irán t érdeklődőkkel egyrészt a szállítási, m inőségi bizonylatolás, m ásrészt a felhasználói igények begyűjtése, piackutatás te ré n szoros kapcsolatot tart. A m agyar társadalom és gazdasági élet ism ert és örvendetes dinam ikus fejlődése főként a fokozott fejlődéssel jellem zett területeken, m int a növénytermelés, állattenyésztés, egyre egyértelm űbb igényeket fogalmaz meg bizonyos tulajdonságú anyagok iránt. Az igények ism e rete és vizsgálata több esetben azt eredm é nyezte, hogy mód volt a m eghatározott m inőségű anyagok egy részét a m ár ism ert nyersanyagok célszerű előkészítésével, elegyítésével biztosítani. Más esetben a korábban meddőnek te k in te tt fáciesek alkalm azása, célszerű előkészítése hordozta a megoldást. Így derült ki pl. a hazai talajokat vizsgálva, hogy az elm últ évtizedek kem izálása nem kívánatos belsőszerkezeti elváltozásokat eredm ényezett azok stru k tú rájában. A m egnövekedett term ésátlagok és a fokozódó kemizálás m ellett a talajokban a nyom elem, ritkaelem szintet ta rta n i és a tala j növény közötti dinam ikus kapcsolatot biztosítani speciális, biogén gázabszorpcióval, ioncserével és nyom ritkaelem -tartalom m al jellem zett anyagokra form álódott igény. A hegység szubaktivikus genezisű zeolitosodott, anyagásványosodott vulkanitjai célszerű előkészítés és elegyítés, vagy adalékanyagokkal való kezelés után teljesítik a kívánt funkciókat. A községi kőfejtőkben m egism ert klinoptilolit, m ordenit és devitrifikált vulkáni üveg, valam int agyagásványtartalm ú cem entrált piroklasztikum ok így em elkedtek k eresett ásványi nyersanyagrangra, egyben újabb feladatokat fogalmazva meg a k u tatási és anyagvizsgálati osztály számára. A z állattenyésztés jelenlegi állapotát vizsgálva kitűnt, hogy a hústerm elés iparszerűvé válása számos olyan problém át is felvet, melyek ezideig ism eretlenek voltak az állattenyésztéssel foglalkozók szám ára és hovatovább veszélyeztetik az iparszerű hústerm elési folyam at re n tá bilis fejlesztési lehetőségeit. Az iparszerű hústerm elésbe fogott különböző állatfajok (csirke, sertés, szarvasm arha stb.) a tenyésztési technológiák nagy töm egre való berendezkedése következtében teljesen eltávolodtak a korábbi te r m észetes életkörülm ényeiktől. A zsúfoltság, monoton táplálkozás és a term észetes környezetből szükségszerűen magukhoz vett ásványi anyagok hiánya m egbetegedésre való hajlam okat fejleszthet ki. Vizsgálataink során kitűnt, hogy term észetes ásványi anyagok táplálékba való bevitelével vagy a környezetbe* vagy az ivóvízbe való bejuttatásával, vagy kom plex módon való alkalm azásával mód van az iparszerű hústerm elést kedvezően befolyásolni. Az ilyen és ehhez hasonló megoldások igénylik nemcsak a telepek ism eretét, de a használati végcél ism eretét is. A m egoldásoknál az em lített szervezeti forma kiállta a próbát. Növénytermesztési, takarm ányozási célokra a Hegyaljai Művek 10 célorientált minőségű ásványi anyagot hozott forgalomba a korábban meddőnek ítélt kísérő képződmények, építőipari célra használt tufák term elésbe való bekapcsolásával. A városokba töm örülő lakosság korszerű lakásokkal, közlekedési útvonalakkal, kom m unális építm ényekkel való ellátása hatalm as feladatokat ró korunk építőiparára. A z építőipar nyersanyagigényeit vizsgálva k itű n t, hogy a Tokaji-hegység egyes kísérő, meddőnek tekintett képződm ényei alkalm asak épületkerám iai g y ártm ányokhoz való felhasználásra. így került sor a füzérradványi illittelepeket kísérő, magas vasoxidtartalm ú képződmények plasztifikátorként való ism ertetésére. Folyam atban van a rátkai és az Ond-Bábavölgyi telepeket fedő pleisztocén fedőösszlet kerám iai célokra való alkalm azásának kidolgozása is. A M ád-k irályhegyi kaolintelep kísérő képződményeire a SIOLIT kerámiai lap gyártás technológiája alapoz. A bodrogszegi kaolin kísérő képződményét, a horzsakőüvegtufát, m int term ikusán duzzasztható nyersanyagot PUM ICIT -k é n t ism erte meg a szakm ai közvélem ény. A pálházi perlites összlet tágabb környezetében m agasabb v íztartalm ú üvegféleségek ipari alkalm azásának lehetőségeiről győződtü n k meg. (VOLCANOGLASS) Az építőipari term ékek előállítására és egyben a tokaji-hegységi ásványbányászat meddő, kísérő képződm ényeinek felhasználására az épületkerám iaipar helyi telepítése jelenthetne hoszszabbtávú és a bányászat önköltségcsökkentésénél érdem i kihatású, megoldást. A kom m unális, ipari és mezőgazdasági hulladékanyagok közömbösítése, tárolása, vagy egyáltalán a term észeti körforgalom ban való elhelyezkedése is számos olyan problém át vet fel, mely a nemfémes ásványi anyagokkal való megoldásra kínálkozik. A m ontm orillonit-tartalm ú képződm ények speciális derítőföldek gyártására, a kovaföldtelepek más célokra kevésbé alkalmas, kem ényebb anyaga pedig szárító, szagtalanító, háziállat almozási célokra alkalmazott. Folyam atban van a fémfeldolgozással foglalkozó üzemek toxikus nehézfémionokkal szennyezett vizeinek szűrési megoldása is. Űj, term észetes zeolittartalm ú ásványi bázison ezideig számos környezetvédelm i problém át, mint vizek ammónia-mentesítése, légterek szagtalalanítása stb. oldottunk meg olyan képződm é nyek felhasználásával, m elyek eddig m int kísérő fáciesek, vagy kevésbé értékes célokra használt term ék ek voltak ism eretesek. A bányaföldtani tevékenység vázolt módon való beillesztése az üzem ek term elési folyam a tába, m int a leíro ttak is tükrözik, kiállta a gyakorlat próbáját. A Hegyaljai M űvek nagyon változatos, 13 ásványi nyersanyag 27 változatán a k több m int 60 féle term ékké való átalakítására irányuló term elési tevékenységéhez szervesen új eredm ényeket is produkálva, il 66 F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V. évfolyam (19S2. év), 3 4. szám

leszkedik. A társadalm i és a m űveken belüli inform ációk gyors áram lása az objektív társadalmi érdeklődés irányába tereli a bányaföldtani inform ációgyűjtést, gyakran a bányászott nyersanyagok és a kísérő képződm ények új felhasználási lehetőségeit is feltárva. A bányaföldtan, m int tevékenység, jelen szervezéssel nem oldódott fel, nem vesztette el karakterét, módszerei m egm aradtak és bővültek, de kihatása a termelés folyamatára, fokozódott. A 70-es évek végén kialakult, nemcsak a telepekre, de a kísérő képződmények vizsgálatára is koncentráló genetikai, faciológiai szemlélet kiteljesült, m ajd a 80-as években új tartalom mal bővült. A hegység m űvelt nyersanyagelőfordulásaira vonatkozó, a leírt kom plex tev é kenység alapjául szolgáló genetikai-teleptanibányaföldtani ism ereteket vázlatosan a következőkben tekintjük át. III. A Tokaji-hegységben m ű velt genetikai bányaföldtan eredm ényei A genetikai bányaföldtan fogalma alatt olyan, bányatérségekben m űvelt teleptant értünk, m ely hasznosítható anyagok képződési viszonyainak és azok telepm orfológiai és telepm inőségi kihatásainak ism eretében határozza meg a m űvelésre szánt ásványvagyont, figyelembe véve távlati célként az ásványelőkészítés és egyben a piaci értékesítés szem pontjait is. A genetikai bányaföldtan így egyik oldalról a felderítő, előzetes, részletes földtani nyersanyagkutatás teleptani adataira, m ásik oldalról az ásványelőkészítés és a felhasználó piac igényeire támaszkodva végzi a bányatérképek konkrét term elési feladatok szerinti értékelését, a te r melés minőségi irányítását. A nemfémes ásványi nyersanyagok, m int a földkéreg elkülönült részei, a nyom ás (p), hőm érséklet (t), koncentráció (c), geoszférikus mozgássebesség (v) függvényében kialakultan lényegében m eghatározott kőzetfáciesekkel azonosak. A képződés geoszituációjának függvényében szükségszerűen fáciessorokhoz rendeződötten fordulnak elő. így a bányászott kőzetfácies, a telep rendszerint a tér több irányából más, ugyanazon folyam at által létrehozott kőzetfáciesekkel határolódik. A term észetes rendszerek inhom ogenitása következtében a h a tá r felületek rendszerint nem élesek és bányászattal nehezen követhetők. A szomszédos kőzetfáciesek gyakran közberétegzetten, vagy átszövődötten terhelik, szennyezik a telep anyagát. A gépesített fejtés érdemi válogatást, bányászati szelektivitást eleve csak nagyon kis m értékben biztosít. így a m űvelésnél szükségszerűen szám olnunk kell a telepek anyagának szomszédos fáciesek által való szennyezésével. A nyersanyagkutatás által m eghatározott ásványvagyon így a bányaföldtani felvételózés, a fejtésre való kijelölés során egyrészt m ennyiségében növekszik, m ásrészt minőségében a szennyező, átszövött fáciesek fejtési elkülönítetlensége következtében változik. Az ásvány előkészítés feladata, hogy ezeket a kevésbé homogén tömegeket a felhasználás nagytömegű, standard minőségű term ékeinek arculatára formázza. A genetikai szemléletű bányaföldtan egyik legfontosabb feladata, hogy a földtani teleptani k utatás eredm ényeit az operatív bányászati termelő és ásványelőkészítő, valam int értékesítő tevékenység nyelvére lefordítsa. E feladatánál fogva a bányaföldtan szükségszerűen a települési és m inőségi törvényszerűségek ism eretére és azok adott bányatérségen belüli konkretizálására alapoz. E törvényszerűségek egy-egy nyersanyag, vagy teleptípus esetében alapjaiban hasonlóak, vagy helyi adottságok által elfedettek, egy-egy nyersanyag esetében m indenképpen adott m értékig sablonizálódtak. (Pl. széntelep teleptani alkata.) Nem így a Tokaji-hegység bonyolult vulkanoszediment összletében, ahol földtani folyam atok té r- és időbeli egybeesése, kölcsönhatása teljesítette a nyersanyagtelep-képződés sokrétű feltételrendszerét. A Tokaji-hegységben m űvelt, a képződési körülm ények ism eretére alapozott genetikai bányaföldtan jelen szintjét és az egyes m űvelt előfordulásokra vonatkozó eredm ényeit legcélszerűbb az egyszerűtől a bonyolultabb felé haladva, a telepek fáciesként való m egjelenését érzékeltetve, faciológiai rendszerben bem utatnunk. 1. Savanyú extruziók hasznosított kőzetfáciese: a perlit A Pálháza G yöngykőhegyi perlitbánya földtani teleptani faciológiai viszonyai Az előfordulás a neogén vulkáni tevékenység alsószarmata m egaritm usának savanyú extruziós szakaszához kapcsolódik. A megelőző tortonai vulkáni m egaritm us andezites zárótagjának felszínére alsószarmata, vulkanitm entes üledékek települnek, jelezve a két vulkáni raegaritmus közötti szünetet. A savanyú exploziós m űködéssel induló alsószarmata vulkanizmus kitörési csatornák környezetében savanyú extruziós tevékenységbe m ent át. Az extrudáló, viszkózus olvadéktömeg részben az andezitre, részben a szarm ata üledékre települt. Felső része fellazult, centrális része a víztartalm ú olvadék diffúziós vízvesztése következtében perlites stru k tú rá t kaptak. A m élyebb, szárazabb, de még savanyú olvadéktöm eg kontinuálisan, vagy később felszínre lökődve, száraz riolit-injekciókat, vagy testeket form ált (Som-hegy), m ajd a m ű ködést, m egaritm ust andezites tevékenység zárta. Tektonikai feldarabolódás következtében az extruziós összletet a Kem ence-patak völgyének eróziója feltárta, úgy, hogy a perlites stru k tú rájú üveg a fedő takaró alól felszínre bukkant. (4. sz. ábra.) Ezt az általános földtani képet pontosította a fejtési falak és a kutatófúrások adatainak és egyben a felhasználóipar minőségi követelm ényeinek figyelem bevételével a bányaföldtani tevékenység. K itűnt, hogy az extruziós test az 5. sz. ábrán követhető fácieseket formál az extruziós testen belüli p.t.c.v. viszonyok FÖ LD TA N I KUTA TÁ S X X V. évfolyam (1982. év), 3 i. szám 67

Palhaza-Gyöngykőhegy-L perlittest földtani h e ly ze te 68 F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V. évfolyam (1Ж. év), 3 1. szám

föggvényében. Az extruzió külső kérgét horzsás agglomerátum, m agját perlites, vagy vitrofiros vulkáni üveg adja. A fekű agyagra, tu fitra település kontaktja vízfelvétellel devitrifikálódott és horzsás struktúrát kapott. Jelen előkészítési technológia és term ikus duzzasztási követelm ények szerint ipari értékesítésre az extruzió m agját adó 2d, 2b, 2a íáciesek (5. sz. ábra) alkalm asak. Folyam atban vannak kutatásaink a 3 és le fácies speciális te r mikus duzzasztmányok előállításához való felhasználásra is. A szomszédos Nagybózsva Páska-tetői területen horzsás szurokkőagglomerátum savanyú, víztartalm ú üveganyagát, m int átm eneti perifériális fáciest ism ertük fel, duzzasztási célokra alkalmas, új típusú ásványi nyersanyagként. 2. Szubakvatikus savanyú exploziók új, hasznosítható zeolitos fáciesei Rátka, Bodrogkeresztúr térségében A zeolitásványok, m int a földkéreg alacsony p.t. körülm ényei között, vízben gazdag környezetben képződő zeolitásványai, ipari dúsulásaik at tekintve szubakvatikus exploziókhoz kötődnek. A Tokaji-hegység neogén vulkanizm usának felsőszarmata m egaritm usa során a savanyú exploziótól a relatíve bázikus effuziós tevékenységig tartó, m integy 600 m vastagságú vulkanitsor alsó tagozatában hordozza ezeket a sajátos, cementált, szubakvatikus genezisű horzsaköves piroklasztikum okat. (6. sz. ábra.) B odrogkeresztúr Mezőzombor körzetében alkálifém kationgazdag környezetben kissé alkálikus, szubakvatikus exploziók m ordenit-képződés feltételeit biztosították. Rátka térségében a feltöltődő, kiem elkedő és kiédesedő vizű üledékgyűjtő szubakvatikus exploziói magasabb Ca kation-koncentrációval klinoptilolit-képződés feltételeit realizálták. A hegységperem tektonikai feldarabolódása következtében ezek a szintek erősen erodált szerkezeti zónákban a felszínre bukkannak. A bodrogkeresztúri és a mezőzombori hegységperemen a mordenites, a Szerencs-patak völgyében Rátkán a klinoptilolitos riolittufa felszínalkotó. Mádon a IV/b. exploziós alszinthez kötötten klinoptilolitos, krisztobalitos kifejlődés ism eretes. (Mád Suba) (6. sz. ábra.) A hegység alsószarm ata szubakvatikus exploziói Tolcsván és Űjhután, a tortonai exploziók Sátoraljaújhely térségében hoztak létre hasonló előfordulásokat. A hegység m integy 110 millió tonnás kategorizált zeolitos riolittufa-vagyona Rátkán és Bodrogkeresztúron van fejtés alatt. A zeolitos riolittufa-vagyon felhasználás a biogén gázabszorpciós, ioncserélő, nyom -ritkaelem -tartalm ú és az újabban kim utatottak szerint antiparazitikus tulajdonságok alapján növénytermesztési és állattenyésztési célokra használatos. A takarm ányadalékokat és talajjavító anyagokat, valam int speciális szorbenseket a különböző m ordenit- és klinoptilolit-tartalm ú, és ezek m ellett m ég agyagásványokat és felületaktív vulkáni üveget is tartalm azó piroklasztikum ok célszerű előkészítésével és elegyítésével nyerjük. Esetenként speciális aktivátorok, adalékanyagok alkalm azása is rendszeres. A term ékek előállításának alapfeltétele a kémiai összetételen kívül az aktív ásvány ez esetben zeolit menynyiségének meghatározása. A több tíz m-es vastagságú összletek minőségét egyrészt a fejtési hom lokok minőségviszonyai, m ásrészt a gépkocsiszállítmányokról vett m inták rendszeres elemzése alapján határozzuk meg. (7. sz. ábra.) A természetes zeolittartalm ú képződmények az utolsó három évben em elkedtek nyersanyagrangra. Jelenleg a kapcsolatos bányászati és gyártási tevékenység a Hegyaljai Művek egyik legdinamikusabban fejlődő területét képezi. (8. sz. ábra.) 3. A z erdőbényei kovaföldtelepek, m in t speciális anyagú lim nikus üledékfáciesek A Tokaji-hegység morfológiai félmedencéit kísérő felsőszarmata limnikus medencerendszer, a szerencsi, az erdőbényei, a sárospataki és a hegyközi öblözetben hordoz hasznosítható ásványi anyagokat. (9. sz. ábra.) Az erdőbényei te rü leten a morfológiai félmedence középső részén, Alsó-, Felsőliget, a Fenyves és Csonkás térségében k u tattu n k meg. lim nikus üledékhez kötötten, m integy 11 millió tonnás kategorizált készletű kovaföld ásványvagyont. A 70,50 X 70,50 m-es fúráshálózat alapján egyrészt tisztázható volt a medence fejlődési, feltöltődési m echanizmusa, másrészt biztos alapot nyertünk a kovaföldbányászat telepítéséhez. A felsőligeti területen kialakított külfejtés alapanyagára alapozva 1979-ben m egindult az ún. kalcinált kovaföld gyártása növényvédőszerhordozó célokra. A medencerendszert nagy pontossággal ismerjük. A külfejtés falainak m intázása és faciológiai ismeretek szolgálnak alapul a felvevő piac által igényelt, nem egy esetben számos, különös param éterrel jellem zett term ék előállítását. A 10. sz. ábra a medence genetikai feltöltődési viszonyairól, a 11. sz. ábra pedig a felsőligeti külfejtés és az abban feltárt nyersanyagok m i nőségviszonyairól, n y ú jt tájékoztatást. Az erdőbényei medence ism ert 11 millió tonnás kovaföldvagyona hosszú távra biztosítja a kovaföldbázisú term ékek (szorbensek, töltőanyagok) előállítására irányuló bányászati tevékenység nyersanyaghátterét. 4. A Mád Királyhegyi terresztrikus epi-teletermális, hidrotermális mező kaolinos, allevarditos kőzetfáciesei A Tokaji-hegység ásványi nyersanyagainak genezisénél a vulkanizm ust követő, felszínre tolódó hőfluxus által előidézett vulkáni utóm ű ködés rendkívül nagy szerepet kapott. A hidroterm álisán aktív centrum ok körzetében a kőzetalkotó főelem ek migrációja kovás, alunitos, kaolinites, hidrohematitos, montmorillonitos, allevarditos, devitrifikációs kőzetelbontási fáciesek létrejöttének körülm ényeit realizálta. A feláram lási centrum ok és zónák földrajzi elrende- FÖLDTANl KUTATÁS XXV. évfolyam (1982. év), 3 4. szám 69

i P á lh á za -G y ö n g y k ó h e g y -i s a v a n y ú e x tr u z io s tö m e g k ó z e tf a c ie s e i k ö zü l je le n le g c s a k a c e n tr á lis g e n e z is v e k h a szn o síth a to k sprinjjxj ssoaj-6>^j9^f >#u/ 3 SjfOjyjoo Ou<DX gsfcyfcjo'jf 70 F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V. évfolyam (1082. év), 3 4. szám

<:w/x9/e(x9 ' nhu»am$чир* j»íijék Ш *- eorznujk? nhumsvmc g0tiz»f*x* -------- HkAlUr >.Г^_r-.W.» j?ur*re fjzabra: A R áika-t ~es'& ojreqkeresitúr-i seubakvabikus zeohbob piraklasztihum ak teleptani helyzete FÖ LD TA N I K U TA TÁ S XXV. évfolyam (1982. év), 3 4. szám 71

8 o d r o g k e r e s z t ú r - S m o r c /e n it e s r /o /íitu fc r b á n y a o - í f e j le s i h o m lo k z a t ó n o k m in ő s é g i i s z o n y a i 7. s tá b ra 72 F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V. Évfolyam (1982. év), 2-4. szám

A te rm é s ze te s ze o lito k n éh án y karakterisztikus felhasznolasi "területe F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V. Évfolyam (1982. év), 3 i. szám

ződését követő elbontási övék 30 120 ra-es sávokként kísérik a szinte teljes, kovás raetaszomatózissal jellem zett hidroterm ális gócokat. Az egyes elbontási fáciesövek, a jellem ző ásványok hasznos tulajdonságai révén, egyben nem fém es ásványi nyersanyagtelepekkel azonosulnak. Attól függően, hogy melyik hidroterm ális terü leten m ilyen arányú az egyes zónák eloszlása és azok m ilyen bányászati helyzetben v an nak. A hegység területén számos előfordulás kategorizált. A kutatott hidroterm ális mezők közül a királyhegyi mező felépítését és bányászott nyersanyagait a 12. sz. ábra, az Ond Bábavölgyi m ezőt pedig a 13. sz. ábra m utatja. A Mád Királyhegyi mező a kovasaims kaolin bányászat színtere, az Ond Bábavölgyi te rü letről kerám iai nyersanyagok bányászata tö rté nik. A kémiai és ásványos összetétel jól m utatja az egymás m elletti fáciesek közötti különbségeket és a m ár em lített szennyeződés és hígulás szükségszerű bányászati realitását is. A bonyolult összletek bányászata csak operatív és állandó vizsgálatot igénylő irányítás és ellenőrzés m ellett oldható meg. 5. A Tokaji-hegység nemesagyagtelepei, m int kom plex kőzetfáciesek A hegység előzőekben ism ertetett bányaterületeire általánosságban az jellemző, hogy a létrehozó földtani folyam atok közül egy k itü n te te t ten érvényesül. A telepek m orfológiájáéban, anyagi minőségében az uralkodó folyam at fáciesrendszere tükröződik. A telephatárok lényegében jól felism erhető fácieshatárok, még abban az esetben is, ha széles átm eneti zónákat képeznek. Lényegesen bonyolultabb a kép azokon az előfordulásokon, hol több fáciesképző folyam at egyidejű képződm ény-form áló kihatása alak íto tta a szilárd fázisokat. Így a szerencsi Feketehegyen lim nikus üledékképződés, exploziós vulkáni anyagszolgáltatás, szingenetikus hévforrás-tevékenység fáciesrendszerei fonódtak öszsze. (14. sz. ábra.) A képződmények teleptani kőzettani alkatában egyaránt érvényre jutott mindhárom folyamat. Az érvényesülési arány azonban a folyam atok intenzitásváltozása és a kőzetképződési kihatások függvényében változott. Jelenleg fejtés alatt csak az aduláros, kaolinites, vasoxidszegény fácies van. A telep csaknem körkörös helyzetű, egyik oldalról az alunitos és kovás, másik oldalról a hidrohem atitos fáciesek határolják. A fejtés a szerencsi Feketehegy eróziósán kipreparálódott magaslatán m integy 40 m m élységű keskeny külfejtést képez. A vasoxidszegény fáciesek kerám iai, a vasoxidosak festékipari és talajjavítási célokra alkalm asak. A rátk ai terü leten a ritm ikus intenzitásváltozásokkal jellem zett vulkáni utóm űködés változatos, lim nikus szedimentációval és esetenkénti vulkáni törm elékszórással kom binálódott. A telepek a hidroterm ális, a lim nikus és az exploziós fáciesek kombinációja. A hidroterm ális elbontás során az andezites és az üledékes környezet Mg, A Tokaji - h & qyséa -495B ó la dsvónubónqó^zoti пцеглапиоаk u ta ló so k ko l e r /n te tí te rü l ebeinek fö ld ra jz i e lösz/ал а c ó - e h s z l o v á k i a WSnázo.tfCu. tófalu 7.1..* >. / i, 4 *. - f-fúzerkojoto T.y/* s FúzCrko.... \,».:;:: :.. ".. * Vi/yvi tony \::}fúzcrrcidvonilj. ^ * (z) Ílh á z ó Mikéi Mikéhez a ' \ k is h u ta Sméphalam Uaqyhuto -L NQqybaatév9 ' ' iváqcíshuba T J e lm a q y a r óz a l : T elep ü lé s Telegűles h o ta ro b a n fú rá s o s nu ersqn yaq - k u to tá s ISSe ó ta ta rló időszakban L e g r é g e b b e n m e g k u t o - t o l t n g e r p a n g a g k ö r z e t a s z e r e n c s i rn o rb a lá q ia i fe lm e d e n c e és n u e rs a n u o a k ö r z e t e Erdobengei m orfológiai felm edence rgersangaqk o rze te Sárospatak- Makkos hóig k a i ö b ló zet nyersanyag k ö rze te A legkevésbé m e gkutat o t t n y e rs c rn u a g k o r- 74 F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V. évfolyam (1932. éti),. 3 4, szám

i > i f í W;v-t p f + i E p lv - JjPvC+l J k + v+v..-ev+v jr+v+4 l p? / ++ ++. 1. /+.,++ + / ß b / f e ji :: A++ AV+W ++ +- A++4 r+vtv-+ / fv+v+ к 1ív v * t-x, gobhl -^ \ \ \ пчжвиг^ '/ ж ] \ \ 1 1 / Я В Д к 1! 'í W f i j í \ v / 4 f N. > 4 «Г J to 1» -V - Ф í> -w 3 E ü) О C 3 -to.ez.abrq: Az e rd ö b ts n y c i fe ls ő -s z a rm a ta lim m kus m edence fe ltö ltő d é s i m e c h a n iz m u s a e a k o v a fö ld te le p e in e k : g e n e tik a i hetgsebe F Ö L D T A N I K U T A T Á S.X X V. évfolyam (1982. év), 3 4. szám 75

76 f ö l d t a n i k u t a t á s x x v. évfolyam ( m 2, év), 3 4. szám

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V. évfolyam (1982. év), 3 4. szám 77 -is,te. ábra M á d -K irá lyh e g y-i h id ro te rm á lis m ező W aetfoc/ése/ és hasznosítható ásványi a n y a g a i

«.er. á b r a : Őrrel - BöbavälqQ - i h ia ro te rm b lié -13 40 о.c: / c / C ы / / 6 / ^ Q. ' / о ' ' со. <s M o Ч IB / ^ / $ $. <7 <p : P P 4 - Ki 0 nß.p.- 0 4N? i f, Щ A ' С л Ö V $ о юр лл<$ 5 0.0 78 F Ö L D TA N I K U TA TÁ S XXV. évfolyam (m2. év), 3 4. Siam

A S z e r e n c s - F e k e t e h e g y - / h i d r o t e r m á l i s m e z ő k ö z e t f á e i e s e i ft.sz.ábra F Ö L D T A N I K V T A T Á S X X V. évfolyam (1982. év), 3 4. szám 79

A képzodmgníjsor és kialakulóba J5.JZ. á b r a : A R á b k c s -M á d -i s z a r m a t a lím n lk a s m e d e n c e k o m p l e x i á d e s e l 80 F Ö L D T A N / K U T A T Á S X X V. évfolyam. (1. év), 3 4. szám

A fözérradvánlji illites> n e m e sa g y a q te le p e k f ö l d t a n i - t e l e p t a n i v ie zo m ja i F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V. évfolymja (М 2, év), 3 4. szám

F ű z é r r a d x á n y - i ö s s z í e t k o m p l e x f ó c i e s e i 82 F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V. évfolyam (1982. év), 3 4. s z á m

Ca kationnal való terheltsége m ontm orillonitképződés alapjait terem tette meg. A kaolinit, kvarc, krisztobalit és a m echanikai törm elékszemcsék a m ontm orillonit-koncentrációt csak zavarják, lerontják. A bentonit-telepek minősége a három fáciessor által létrehozott ásványparagenezis függvénye. A teleptani helyzetet 50X50 m-es fúráshálózattal, több éves kutatóm unka nyom án tisztáztuk. Jelen szituációban az alapvető feladatot a 15. sz. ábrán fe ltü n te te tt m inőségi m utatók tartása jelenti. A bányászott kvarcit és bentonit a rátkai területről kikerültén és a mádi előkészítő m űben feldolgozottan, évi m integy 50 ezer tonnás m ennyiségben kerül be az ország gazdasági vérkeringésébe. A bányászat minőségi irányítását és a nyersanyag, valam int a technikai folyam at ellenőrzését az em lített szervezési renddel törekszünk megoldani. A füzérradványi területen, a rátkaihöz h a sonlóan, ugyancsak három folyam at fonódott össze. Az eredm ényt a 16. sz. ábra tükrözi. A mélyműveléses bányászat a műrevaló illites nem esagyagra koncentrál. A gépesített m élym ű veléses fejtésből kikerülő nyersanyag átlagosítása és bizonyos m értékű különválasztása jelentheti a nyersanyag-felhasználás megalapozását. Az illitnek, m int ásványnak képződését és uralkodóvá válását ebben a térségben a mintegy 100 m-es vastagságú üledéksort feltöltő piroklasztikum ok magas KhO-tartalma és a vulkáni utóműködés okozta hőfluxus biztosította. A fejlesztési lehetőségek többek között abban is rejlenek, hogy sikerül-e a tartalék- és számbavett minőségű ásványvagyon szám ára konkrét felhasználási terü lete t biztosítani. A Sátoraljaújhely térségében tervezett épületkerám iai kombinát többek között a füzérradványi vasoxidos, de plasztikus és m agas illittartalm ú képződmények, valam int a pálházi perlitbányánál felszabaduló meddő felhasználásának megoldását is célozza. t FÖ LD TA N I K U TA TÁ S X XV. évfolyam (1982. év), 3 4. szám 83