NÉVFÖLDRAJZI TÉRKÉPLAPOK SZATMÁRBÓL

NÉVFÖLDRAJZI TÉRKÉPLAPOK SZATMÁRBÓL KÁLNÁSI ÁRPÁD Bár az országos helynévgyűjtés terén még rengeteg a teendőnk, hely névkutatásunk jelenlegi szakaszában már hozzá kell látni az elkészült megyei, járási stb. adattarak tudományos feldolgozásához, hasznosításához is. Ennek egyik területe lehet a helynevekben található földrajzi kőznevek névfóldrajzi (szófóldrajzi) jellegű bemutatása, vizsgálata. Tudjuk, a helynévgyüjtemények teljes kutatópontsűrűséggel készülnek, így "a földrajzinév-anyag alapján számos földrajzi köznévnek... viszonylag pontosan kimutatható a területi elterjedtsége" (Benkő Loránd: Magyar nyelvjárástörténet. Bp. 1957.51). A nyelvfóldrajzi, szófóldrajzi kutatások gazdag szakirodalmából mint alapvető műveket említhetjük A magyar nyelvatlasz munkamódszere (szerk.: Bárczi Géza. Bp. 1955. 12-15,187-210), Deme László: Nyelvatlaszunk funkciója és további problémái (Bp. 1956. 13-31, 46-64), Imre Samu: A mai magyar nyelvjárások rendszere (Bp. 1971), UŐ: Nyelvjárási szókészletünk néhány szerkezeti kérdése a magyar nyelvatlasz anyaga alapján (Bp. 1987), A Magyar Nyelvjárások Atlaszának elméleti-módszertani kérdései (szerk.: Deme László és Imre Samu. Bp. 1975) című munkákat. A névföldrajzi vizsgálódások tömör összefoglalását lásd Kázmér Miklós A "falu" a magyar helynevekben (Bp. 1970. 14). A kisebb tanulmányok közül említsük meg Kálmán Béla Helynévkutatás és szófőldrajz (NytudÉrt. 58. sz. 1967. 344-50), illetve Benkő Loránd Új módszerbeli lehetőségek a nyelvjárástörténeti vizsgálatokban (MNy. LVII, 401-13) és A nyelvfóldrajz történeti tanulságai (1. OK. 24:29-48) című munkákat. Az előbbi az addig megjelent helynévi adattarak (így például a Zala megye fóldrajzi nevei cimű kötet) vízrajzi közneveinek területi megoszlását mutatja be térképlapok és hozzájuk fűzött rövid kommentárok segítségével, Benkő Loránd cikkeiben pedig a módszerről olvashatunk tanulságos megállapításokat. Az alábbi névfóldrajzi térképlapok három Szabolcs-Szatmár megyei helynévgyűjtemény (Kálnási Árpád: 2. A fehérgyarmati járás fóldrajzi nevei. Debrecen 1984, Jakab László - Kálnási Árpád: 3. A nyírbátori járás földrajzi nevei. Nyírbátor 1987, Kálnási Árpád: 4. A mátészalkai járás földrajzi nevei. Debrecen 1989) anyaga alapján készültek. A térképlapok a "kiemelkedést jelölő térszínnevek" fogalmi köréből azyxwvutsrqponmlkjihgfedcbazyxwvuts hegy, a hát és a gorond elterjedését, területi megoszlását mutatják be.a 321

KÁLNÁSI ÁRP ÁD A települések betürendben. 2. Fehérgyarmatijárás: 1. Botpalád, 2. Cégénydányád, 3. Csaholc, 4. Darnó, 5. Fehérgyarmat, 6. Fülesd, 7. Gyügye, 8. Jánkmajtis, 9. Kérsemjén, 10. Kisar, ll. Kisnamény, 12. Kispalád, 13. Kisszekeres, 14. Kölcse, 15. Kömörö, 16. Magosliget, 17. Mánd, 18. Milota, 19. Nábrád, 20. Nagyar, 21. Nagyszekeres, 22. Nemesborzova, 23. Panyola, 24. Penyige, 25. Sonkád, 26. Szamosújlak, 27. Szatmárcseke, 28. Tiszabecs, 29. Tiszacsécse, 30. Tiszakóród, 31. TunyogmatoIcs, 32. Túristvándi, 33. Túrricse, 34. Uszka, 35. Vámosoroszi, 36. Zsarolyán. 3. Nyírbátori járás: 1. Bátorliget, 2. Encsencs, 3. Kisléta, 4. Máriapócs, 5. Nyírbátor, 6. Nyírbéltek, 7. Nyírbogát, 8. Nyírcsászári, 9. Nyírderzs, 10. Nyírgelse, 11. Nyírgyulaj, 12. Nyírlugos, 13. Nyírmihálydi, 14. Nyírpilis, 15. Nyírvasvári, 16. Ömböly, 17. Penészlek, 18. Piricse, 19. Pócspetri, 20. Terem. 4. Mátészalkai járás: 1. Fábiánháza. 2. Fülpösdaróc, 3. Gébetjén, 4. Györtelek, 5. Hodász, 6. Jármi, 7. Kántorjánosi, 8. Kocsord, 9. Mátészalka, 10. Mérk, ll. Nagydobos, 12."Nagyecsed, 13. Nyírcsaholy, 14. Nyírkáta, 15. Nyírmeggyes, 16. Nyírparasznya, 17. Ópályi, 18. Ököritófülpös, 19. Papos, 20. Szamoskér, 22. Szamosszeg, 23. Tiborszállás, 24. Vállaj.VUTSRQPONMLK 322

NÉVFÖLDRAJZI TÉRKÉPLAPOK SZATMÁRBÓLhgfedcbaZYXWVUTSRQP. ".<,.... > 323

j.nyírbátori járás 4.Mátészalkai járás ; -., 2.Fehérgyarmati 1.. \"A (.,.... i.. 16!. '-..,.J.-._.J, _.. 'J,.'.,.\ '. 1:9'. /7' \ ',.;. \._._.... " ',,.ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA "\. OzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSR /> "."..-'! 6 i. "-' _.\._,,',' s r. i. O 7! " \ r! O' -; \ - J' f " '- " ", ; <,,-'"...- ".. ---..,..,'.',,>.,'. 1 O»: o\.,... \. 5 t. f A. O e:n'', " \ " :. ;.,,,.. _. ', f C '; " :,,',,,_ ó' '.. whgfedcbazyxwvutsrqponmlkjihgfedcba t....,..i 4 '. }/.,._... '! '...._r '!.. w VUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA k.'.;....,.. J. _... O! ".\. ".J '. 1. '. ( J! /.... I i J.l'._... -._.." \ O "".,".-""0 I I \'.,,. ' j '. 5 t'.-'' -_o..-!.,,'. '. ; "}..' \ /,"... ' '.-'. \ \. '. r' '.,.. ',;, ' ",.., '.',.".,.,,..'".,.,. r- I. I / -.,..." i\ '".l '.',,,'.i '" so C- " - :. _. f " / " ', " ",. " "O" '. " r ',, /..,. \ - ', '. ;_, ". ".' 'i < i " - F " ",. J " ".,A_._.,../" "--'- i., "t'. Q' I l.,.' 6 \ 16 '''. 1. )."'.1 J i. I! i... I I ', ".,.._.,.._....,Í "...! "; J.l 1. /7 'r ' I..,.,,'" 2. A hát névföldrajza t" Z "lj

..J -o cc o:: -< ::E,," rohgfedcbazyxwvutsrqponmlkjihgfedcba «. N ti) r :... "...... o i,.. Q.. «..J Q.. -I"il -I"il ro Ṇ.., «o:: el..j '0 r... > -r.:i 3.Nyírbátori járás 4.Mátéazalka1 járás 2.Pebérgyarmat1 járászyxwvutsrqponmlkjihgfedcb. \ ",! 79 i -, I.,. l.,... k r I.. \,,'...,...- \ J) \ \,..1 i..,!". " \\..._."'''-. \ I r\ ; 0 \ t' '\.- " \ _ 'J " - '''' C< lj l t ZVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA \. _. zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbazyxwvutsrqponmlkjihgfedcba,, :,.. ' \., / - ', r. ".. 1 \ '- r ' r. i 12, i t,,\,..,a,.,- i,. " J '. "'1.'".l o i / 1 6 i,... o./ A \ JO i"/(j I,.. 1aza il /'2V,,". \.:"'. i 34 '. / o! io 1. '( '. _. A.. )..., -.. 1 1o W'125 ;. 0 '';'69.! /5 '{ - -?....l,; /,.' o. f 'C:: A. 6 \.-<. I. - i. :......,..... ", - ". ". 12 i.., -;.. _ f- _..i O J. ).r'.. 2*!A,... ')..'. 5 I '<';!1 ',o..j5 \ 3 /0 I - ur-caatorna \ "...,,. "...A.: /J )...-.,.,..., / t T io i.,' i..,jj r.r... ''''''''-Q'.,...... 1, "..i..-. - - c. ij ó A ", Y " "... '. 1.>. :..,.,.' 7., 8..'",-" \..';6...'1';.'" ; o ts r: 0:-4,,.or J i. -.{l.... \.,._.C,_., l...,,'.'"'._. o r 1 /} i I...." \...,1,;.1 -"",).-......-..-i t.:i "I'Kraazna '...; " SzaJiios 3. A gorond név!öldrajza.o o gorond N r.i Dgerend (ger1nd) A gerenda

KÁLNÁSI ÁRPÁD 1. AzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA hegy alapelem 652 névben fordul elő. itt bemutatott három alapelem kőzűl a legnagyobb megterhelést mutató hegy névföldrajza jól szemlélteti vidékünk kettős természetfóldrajzi arculatát, a nyírségi dombvidék és a viszonylag egyenletes felszínű szatmári síkság elkülönülését. Az adatok zöme a nyírbátori járásból való, de a szó jelentése itt is általában 'domb'. A fehérgyarmati járásból csupán négy településről van a hegy-re példám, de innen is csak kis megterheléssei. Sajátos helyet foglal el a mátészalkai járás. A Krasznától nyugatra eső részein majdnem a nyírbátori járáséhoz hasonló sűrűséggel van jelen a névelem, a keleti oldalon azonban csak elvétve találunk rá adatokat. A határvonal a Homok és F ekete néven is említett talajfajta találkozásánál húzódik. 2. A há t közszó(222 adat) a szatmári síkság jellegzetes helynévi eleme. Főként nagyobb folyók, jelentősebb patakok és állóvizek környékén gyakori. Itt is a Kraszna mutatkozik választóvonalnak, a tőle nyugatra eső nyírségi falvakban elvétve találkozunk há t-a kka l. A szó megterhelése az egyes településeken nem éri el a hegy-ét, ennek oka nyilvánvalóan jelentésében rejlik: há t 'hosszan elnyúló, dombos, vízparti terület', azaz csak a földfelszin bizonyos fajtájára vonatkozhat. 3. A gorond 71 adatban található. Nagyjából a há tta l kapcsolatban leírtak érvényesek rá. Előfordulási száma a történeti adatokkal együtt egy-egy településen általában 1-5 között van. Ennek oka szintén a szó jelentésében kereshető: gorond 'hosszan elnyúló, hát szerű kiemelkedés'. A kisebb, jelentéktelenebb dombok tehát nem kaphatnak ilyen nevet. A Nyírség területéről csak a gerend (gerind), gerenda alakváltozatokra találunk elvétve néhány példát (Nyírbátor: 3 adat, Nyírbogát: 2 adat). De érdekes, hogy a gerenda a fehérgyarmati járás néhány egymással határos településének (Kömörő, Mánd, Nagyszekeres,Penyige) a névanyagában is előfordul. A mátészalkai járásból is főként a gorondra vannak adatok, csak egyetlen kihalt névben szerepel a gerind: *Szénégető gerindje (Nagyecsed). A gorond miként Benkő Loránd is említi az északkeleti részek jellegzetes földrajzi közneve volt a középkorban (Magyar nyelvjárástörténet 83). Az északi szláv eredetű szó a TESz. szerint a magyarba a X. század vége előtt kerülhetett át (grqd'l 'emelkedés, halom'). Anyagom első példája 1487-ből való: *Gorond (Zsarolyán), de régi adat az 1525. évi *Czegerhegyela possagorongya,hgfedcbazyxwvutsrqponmlkjihgfedcba * Hozw Gorond, * Hozwhegvegegorongya, * P a ztorkwtha gorongya is (mindegyik Hodász anyagából). - A gerend (gerind)-féle alakváltozatok korán jelentkező hangrendi átcsapás eredményei lehetnek, de számolhatunk a bolgár régi grl(d'l külön átvételével is. - A gerenda változat a gerenda 'megmunkált fa' analógiás hatására jöhetett létre (vö. TESz.). Vidékünkön a gorond köznévként ma már csak néhány szatmári faluban él, főként az idősebbek ismerik. (L. SzamSz., ÚMTsz. is.)a 326