BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR TANTÁRGYI ADATLAP I. TANTÁRGYLEÍRÁS 1 ALAPADATOK 1.1 Tantárgy neve (magyarul, angolul) POLIMERTECHNIKA POLYMER ENGINEERING 1.2 Azonosító (tantárgykód) BMEGEPTBM01 1.3 A tantárgy jellege kontaktórás tanegység 1.4 Kurzustípusok és óraszámok (heti/féléves) kurzustípus óraszám (heti) jelleg (kapcsolt/önálló) előadás (elmélet) 2 gyakorlat 0 laboratóriumi gyakorlat 1 kapcsolt 1.5 Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségi értékelés) típusa vizsga 1.6 Kreditszám 4 1.7 Tantárgyfelelős neve: beosztása: elérhetősége: Dr. Molnár Kolos adjunktus molnar@pt.bme.hu 1.8 Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység Polimertechnika Tanszék (www.pt.bme.hu) 1.9 A tantárgy weblapja http://www.pt.bme.hu/oktatas.php?kepzestipus=bsc&felev=őszi&l=m 1.10 A tantárgy oktatásának nyelve magyar 1.11 A tantárgy tantervi szerepe, ajánlott féléve kötelező a mechatronikai mérnöki alapképzési (2N-AM0) szakon (ajánlott féléve: 3) 1.12 Közvetlen előkövetelmények Erős előkövetelmény Anyagismeret (BMEGEMTBMA1) Kizáró feltételek (nem vehető fel a tantárgy, ha korábban teljesítette az alábbi tantárgyak vagy tantárgycsoportok bármelyikét) BMEGEPTAG0P Polimerek anyagszerkezettana és technológiája BMEGEPTBG01 Polimerek anyagszerkezettana és technológiája BMEGEPTAMT0 Polimertechnika BMEGEPTBT01 Polimertechnika terméktervezőknek
1.13 A tantárgyleírás érvényessége Jóváhagyta a Gépészmérnöki Kar Tanácsa számú határozatával, érvényes 2017. szeptember 1-től 2 CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI EREDMÉNYEK 2.1 Célkitűzések A tantárgy célkitűzése, hogy megismertesse a hallgatókkal a polimer szerkezeti és funkcionális anyagokkal kapcsolatos alapfogalmakat, a polimerek szerkezeti jellemzőit, főbb típusait, a felépítésükből adódó fizikai, mechanikai és egyéb alapvető tulajdonságait, a leggyakoribb kapcsolódó feldolgozás-technológiákat, tipikus alkalmazási példákat és az újrahasznosítás lehetőségeit. 2.2 Tanulási eredmények A tantárgy sikeres teljesítésével elsajátítható kompetenciák A. Tudás 1. ismeri a polimertechnika általánosan használt fogalomrendszerét, 2. ismeri a polimerek molekuláris és mikroszerkezeti felépítésének alapvető jellegzetességeit, annak termékre gyakorolt hatását, 3. ismeri a mesterséges polimerek előállítási elveit, 4. ismeri a polimerek mechanikai viselkedésének alapjait, tulajdonságainak idő- és hőmérsékletfüggését, 5. ismeri a polimer ömledékek folyási tulajdonságait (folyásgörbe, viszkozitásgörbe), illetve az azt befolyásoló tényezőket, 6. ismeri a tömegpolimerek tipikus jellemzőit, fizikai, és mechanikai tulajdonságait, az anyagválasztás főbb elveit, 7. ismeri a polimerek feldolgozás-technológiáinak alapjait, közös vonásait és sajátosságait, 8. ismeri az extrúziót, a polimerek hőformázását, fröccsöntését és az üreges test gyártási lehetőségeket, 9. ismeri az additív gyártástechnológiák (gyors prototípusgyártás), a gyors szerszámozás és a kisszériás polimer termékek előállításának alapjait, 10. ismeri a polimer termékek főbb gyártás közbeni, valamint gyártást követő dekorációs technológiáit, 11. ismeri a polimer mátrixú kompozitok felépítő anyagait, kompozit termékek alapvető gyártástechnológiáit, 12. ismeri a műanyagok és gumik újrahasznosítási lehetőségeit. B. Képesség 1. kapcsolatot tud teremteni a polimerek molekuláris- és mikro-szerkezete, valamint az anyag mechanikai és fizikai tulajdonságai között, 2. képes hajlítási, húzási és kúszási jellemzők meghatározására és a kapcsolódó mérési görbék kiértékelésére, 3. képes leírni a polimer ömledékek kapillárisban (egyszerű szerszámokban) történő áramlását, 4. képes figyelembe venni a polimer-specifikus tulajdonságokat (időfüggő viselkedés, reológiai sajátosságok, fizikai tulajdonságok) a termék megtervezése során. 5. képes különböző geometriájú polimer termékekhez megfelelő gyártástechnológiát választani, 6. képes a dekoratív megjelenés és a funkcionális tulajdonságok figyelembevételére a tervezési folyamatban, 7. képes egyszerűbb kompozit termékek kézi előállítására, 8. képes gondolatait rendezett formában szóban és írásban kifejezni. C. Attitűd 1. együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgató társaival, 2. folyamatos ismeretszerzéssel bővíti tudását, 3. nyitott az információtechnológiai és korszerű méréstechnikai eszközök használatára, 4. törekszik a polimertechnikában a problémamegoldáshoz szükséges eszközrendszer megismerésére és rutinszerű használatára, 5. törekszik a pontos és hibamentes feladatmegoldásra, 6. törekszik a fenntartható fejlődés elveinek a polimertechnikában történő érvényesítésére. D. Önállóság és felelősség 1. önállóan végzi a polimertechnikával kapcsolatos feladatok és problémák végiggondolását és adott források alapján történő megoldását, 2. nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket, 3. egyes helyzetekben csapat részeként együttműködik hallgatótársaival a feladatok megoldásában, 4. gondolkozásában a rendszerelvű megközelítést alkalmazza.
2.3 Oktatási módszertan Előadások, laboratóriumi gyakorlatok, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata, önállóan és csoportmunkában készített feladatok. 2.4 Tanulástámogató anyagok a) Tankönyvek 1. Czvikovszky T., Nagy P., Gaál J.: A polimertechnika alapjai, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2006. b) Jegyzetek 1. Bodor G.; Vas L.M.: Polimer anyagszerkezettan. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2000. 2. Ronkay F.; Dobrovszky K.; Toldy A.: Műanyagok újrahasznosítása, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar, Budapest, 2015. c) Letölthető anyagok 1. Útmutatók és jegyzőkönyvek a mérésekhez a http://www.pt.bme.hu tanszéki honlapon a tantárgy weblapjáról letölthetők.
II. TANTÁRGYKÖVETELMÉNYEK 3 A TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNY ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTKELÉSE 3.1 Általános szabályok A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése öt évközi írásbeli teljesítménymérés (öt szintfelmérő tanulmányi teljesítményértékelés), valamint szóbeli vizsga (összegző teljesítményértékelés) alapján történik. 3.2 Teljesítményértékelési módszerek A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása: 1. szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat): a tantárgy tanulási eredményeinek sikeres eléréséhez feltétlenül szükséges a tudás típusú kompetenciaelemek meglétének ellenőrzése írásos formában, a szorgalmi időszakban (ellenőrző dolgozat). Erre a tantárgy laborgyakorlati foglalkozásán (5 db) kerül sor; a szintfelmérő értékelés alapjául a tantárgy honlapjáról letölthető laboratóriumi segédletek szolgálnak. Az ellenőrző dolgozatok állhatnak kifejtendő elméleti kérdésekből, amelyek a lexikális tudást; tesztkérdésekből, amelyek az egyes fogalmak értelmezését és az azok közötti összefüggések felismerését; esszékérdésekből, amelyek a szintetizáló képességet és számítási feladatokból, amelyek a problémafelismerő megoldó képességet vizsgálják; a rendelkezésre álló munkaidő legalább 10, legfeljebb 15 perc. A laboratóriumi gyakorlatokon csak azon hallgatók vehetnek részt, akik a kötelező felszerelést magukkal hozták: saját, kitöltetlen jegyzőkönyv, számológép, személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány. A laboratóriumi gyakorlatok teljesítésének feltétele, egyrészről a laboratóriumi gyakorlatok elején írt ellenőrző dolgozatot sikeres teljesítése (több, mint 40%), másrészről a laborgyakorlatokon történő aktív részvétel. Amennyiben a hallgató a laborgyakorlaton nem mutat megfelelő aktivitást, úgy arról elküldhető, ekkor az adott laboratóriumi gyakorlat függetlenül az ellenőrző értékelés eredményétől sikertelennek minősül, azt pótolni kell, ahol az ellenőrző dolgozatot ismételten meg kell írni. Amennyiben a hallgató nem teljesíti sikeresen az ellenőrző dolgozatot vagy nem mutat megfelelő aktivitást és ezért a laborgyakorlatról elküldésre kerül, akkor azt hiányzásnak kell tekinteni. A laborgyakorlatok teljesítését követően a félév során megírt 5 db, egyenként 20 pontos ellenőrző dolgozat pontszámainak számtani átlagát vesszük, és az így kapott pontszám beszámít a vizsga eredményébe. Összesen így legfeljebb 20 pont szerezhető. B. Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés (vizsga) A vizsga elemei: 1. összegző teljesítményértékelés (szóbeli vizsga): A szóbeli vizsga alkalmával a hallgató az oktató kérdéseire rövid felkészülés után szóban válaszol. Az oktató felméri a hallgató lexikális tudását, továbbá, hogy az egyes témakörök között tud-e kapcsolatot teremteni, látja-e az egyes témakörök közötti összefüggéseket. A hallgató problémamegoldó képességét az oktató valós ipari példák alapján megalkotott kérdésekre adott válaszai alapján értékeli. A hallgatónak megfelelő tudást kell felmutatnia a főbb témakörökből (anyagszerkezettan és feldolgozás-technológia), illetve mérnöki gyakorlatban előforduló problémák megoldásának képességével kell rendelkeznie. Ezek alapján az oktató 80 pontos skálán határozza meg a szóbeli vizsga eredményét. 2. évközi eredmények beszámítása: A laborgyakorlatokon szerzett pontok a vizsgába beszámítanak. A vizsga eredménye 20%-ban a laboratóriumi gyakorlatokon szerzett pontok alapján 80%-ban a vizsgán nyújtott teljesítmény alapján kerül megállapításra. 3.3 Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben típus 1. 5 db szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat) részarány 5 x 20% összesen: 100%
3.4 Vizsgaelemek részaránya a minősítésben Az értékelés a következőképpen alakul: típus részarány szóbeli vizsga 80% évközi eredmények beszámítása 20% összesen: 100% 3.5 Az aláírás megszerzésének feltétele, az aláírás érvényessége Az aláírás megszerzésének feltétele a laborgyakorlatok kivétel nélküli sikeres elvégzése. 3.6 Érdemjegy megállapítás érdemjegy [ECTS minősítés] százalék pontszám jeles(5) Excellent [A] 91% felett 91-100 pont jeles(5) Very Good [B] 86 90% 86-90 pont jó(4) Good [C] 71 85% 71-85 pont közepes(3) Satisfactory [D] 56 70% 56-70 pont elégséges(2) Pass [E] 41 55% 41-55 pont elégtelen(1) Fail [F] 41% alatt 0-40 pont Az egyes érdemjegyeknél megadott alsó határérték már az adott érdemjegyhez tartozik. A vizsga sikeres teljesítéséhez a vizsga szóbeli részén el kell érni a pontok több mint 40%-át, vagyis legalább 33 pontot. 3.7 Javítás és pótlás 1) A laboratóriumi gyakorlatok pótlására, illetve javításra a szorgalmi időszak utolsó hetében, összesen 2 alkalommal van lehetőség, előre meghirdetett időpontokban. A jegyzőkönyveket a sikeres vizsga, vagy javító vizsga időpontjáig meg kell őrizni, amely a hallgató feladata és felelőssége. Esetleges adminisztrációs hiba esetén a hallgató ezzel tudja igazolni a labor teljesítését. 3.8 A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka 3.9 Jóváhagyás és érvényesség Jóváhagyta érvényes 2017. szeptember 1-től Tevékenység óra/félév részvétel a kontakt tanórákon 42 félévközi készülés a laborgyakorlatokra 10 felkészülés a teljesítményértékelésekre 20 házi feladat elkészítése 0 kijelölt írásos tananyag önálló elsajátítása 0 vizsgafelkészülés 48 összesen 120