Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet- tudományi Doktori Iskolájának Szervezeti és Működési Szabályzata

1 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet- tudományi Doktori Iskolájának Szervezeti és Működési Szabályzata Elfogadta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Doktori Tanácsa 2013. szeptember 26-án 1. Doktori iskola neve székhelye: Művészettörténet- tudományi Doktori Iskola 1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8. I. em. 101. 2. Doktori iskola adminisztrációja: ELTE BTK Művészettörténeti Doktori Iskola titkársága 1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8. I. em. 101. muveszettortenett@btk.elte.hu A Doktori Iskola Tanácsának (DIT) üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni és azt az iskola vezetője archiválja. A DIT döntéseiről a Bölcsészettudományi Doktori Tanács (a továbbiakban BDT) elnökét írásban kell tájékoztatni a Doktori és Tudományszervezési Hivatalon keresztül. A doktori iskola valamennyi iratának archiválásáról és iktatásáról az iskola adminisztrációja gondoskodik. A doktori iskola oktatási programjainak szemeszterenkénti tanrendjét az iskolavezető jóváhagyásával összeállítja és közzéteszi. Nyilvántartást vezet a doktori iskola oktatóiról és doktoranduszairól. Adminisztratív segítséget nyújt a MDI titkárának feladatai ellátásához. Nyilvántartja a doktori iskola költségvetésének (pénzeszközeinek) felhasználását. A doktori iskola működésének biztosításához, adminisztratív feladatainak elvégzésére adminisztrátort bíz meg az intézetigazgató egyetértésével. 3. A Doktori Iskola Tanácsa (DIT) KDSz 10. az irányadó 3.1. A doktori iskola vezetőjének mandátuma 5 évre szól, munkájában a Doktori Iskola Tanácsa (továbbiakban DIT) segíti. 3.2.1. A Doktori Iskola Tanácsa 5 tagú. 3.2.2. Elnöke a doktori iskola vezetője,

2 3.2.3. Tagjait a doktori iskola törzstagjai maguk közül választják titkos szavazással. A szavazásban a törzstagok 50%-nak plusz 1 főnek, részt kell venni. A tagok közül egy fő az elnök (a doktori iskola vezetője), négy fő a művészettörténet tudományterületet képviseli. 3.2.4. A DIT megbízatása 3 évre szól. 3.2.5. A DIT munkájában a hallgatók képviseletéről az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat Alapszabálya rendelkezik. 3.2.6. A DIT mandátumának lejárta előtt 30 nappal az Elnök új választást tart, amelyre meghívja a doktori iskola összes törzstagját. Az elnöknek a DIT tagjaira vonatkozóan javaslattévő joga van; a többes jelölés ajánlott. Javaslatot tehet továbbá a tagok személyére bármely törzstag akár előzetesen, akár a gyűlés alkalmával. Amennyiben az MDI nem határozatképes, azaz nincs jelen a törzstagok 50%-a és további egy fő, az elnöknek három napon belül új gyűlést kell összehívnia, mely azonban már a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A választásban részt vevők jelenlétét jelenléti ív kitöltésével kell dokumentálni. A választásról jegyzőkönyvet kell vezetni; ezt a DIT elnöke és egy tagja ellenjegyzi. A teljes dokumentációt az MDI vezetőjének (a DIT elnökének) archiválnia kell, másolatát meg kell küldenie a BDT elnökének. 3.2.7. A DIT tagjait és elnökét a Bölcsészettudományi Doktori Tanács hagyja jóvá és megbízólevelüket a Bölcsészettudományi Doktori Tanács elnöke, és a dékán írja alá. 3.3. Doktori Iskola Tanácsának feladatai különösen: 3.3.1. véleményt nyilvánít új doktori oktatási programok létesítéséről a Bölcsészettudományi Doktori Tanács számára 3.3.2. javaslatot tesz a doktori oktatási programok vezetőinek és oktatóinak személyére 3.3.3. dönt az elfogadott oktatási programok meghirdetéséről 3.3.4. dönt a doktori iskolának ítélt államilag támogatott helyeknek az oktatási programok közötti elosztásáról 3.3.5 dönt a doktori iskolában folytatható képzési formákról 3.3.6. a programvezetők javaslata alapján nyilatkozik azon doktoranduszok személyéről, akik a következő félév folyamán kurzust hirdethetnek a tanrendben 3.3.7. összeállítja és a BDT elé terjeszti a doktori oktatási programok képzési tervét, illetve kezdeményezi annak módosításait 3.3.8. javaslatot tesz a képzés nélkül doktori eljárásra jelentkezettek habistusvizsgálata alapján a jelentkezés elfogadására, illetve elutasítására 3.3.9. nyilvántartja a doktori iskola oktatási programjait és meghatározza azok kutatási területeit, ezek változásáról folyamatosan tájékoztatja a Doktori és Tudományszervezési Hivatalt 3.3.10. dönt a kari költségvetésben a doktori iskola számára biztosított pénzügyi keret felhasználásáról, az egyes programok közötti elosztásáról 3.3.11. javaslatot tesz a BDT-nek az államilag támogatott, illetve költségtérítéses forma közötti átsorolásról

3.3.12. hallgatói kérelemre dönt a más doktori oktatási programra való átjelentkezés kérdésében 3.3.13. javaslatot tesz a doktori iskolát a Bölcsészettudományi Doktori Tanácsban (BDT) - képviselő tag személyére 3.3.14. elkészíti a doktori iskola működési szabályzatát és továbbterjeszti a BDT elé. 3.4. A Doktori Iskola Tanácsának működése 3.4.1. A DIT-et az elnök (az MDI vezetője) hívja össze, félévenként legalább egyszer, de 15 napon belül minden olyan esetben, ha azt valamely tagja kéri. Indokolt esetben bármely programvezető vagy oktató is kérheti írásban a DIT elnökétől a tanács összehívását. 3.4.2. A DIT ülésére a napirendi pontokat is tartalmazó meghívót öt munkanappal előbb kell a tanács tagjainak megkapniuk. 3.4.3. A DIT ülésére az elnök bárkit meghívhat tanácskozási joggal. 3.4.4. A DIT akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagjainak 50%-a plusz egy fő jelen van az ülésen. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a DIT elnöke és még egy tag ellenjegyzésével archiválni kell és egy-egy példányát 15 napon belül meg kell küldeni a KDT elnökének és a programvezetőknek. 3.4.5. A DIT döntéseit nyílt szavazással hozza meg - ez esetben a video-konferencián, illetve az emailen megküldött szavazat is érvényes -, de a doktori iskola törzstagjaival és oktatóival kapcsolatos személyi kérdésekben minden esetben titkosan szavaz, illetve egyéb ügyekben bármely tagjának kérésére titkos szavazást, a jelenlévők harmadának kérésére pedig minősített titkos szavazást rendelhet el az elnök. 3 4. Doktori Iskola vezetője 4.1. A doktori iskola mindenkori vezetőjét a Bölcsészettudományi és az Egyetemi Doktori Tanács javaslatára a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményének kikérésével a rektor bízza meg, illetve menti fel. 4.2. A doktori iskola vezetőjének rektor általi felmentéséig és új vezetőjének megbízásáig az előző vezető a doktori iskola folyamatos működésének biztosítása erejéig gyakorolja jogosítványait. 4.3. A doktori iskola vezetőjének feladatai, a hatáskörébe tartozó ügyek: 4.3.1. biztosítja a doktori iskola magas tudományos színvonalát, az oktatás zavartalanságát 4.3.2. betölti a DIT elnöki tisztét és gondoskodik a tanács működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról: összehívja és levezeti a tanács üléseit, elkészítteti a tanácsülések jegyzőkönyvét és azt eljuttatja a BDT-nek és a doktori programok vezetőinek, valamint a Doktori és Tudományszervezési Hivatalnak. 4.3.3. Koordinálja a doktori iskola adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítését. 4.3.4. A programvezetők előterjesztése nyomán javaslatot tesz a BDT--nek a felvételiztető bizottságok összetételére, a témavezető személyére, a doktori szigorlati bizottságok összetételére, a szigorlat kérdésköreire, a védési bizottságok összetételére és szükség esetén a bizottság megváltoztatására,

4.3.5. kezdeményezi az abszolutórium kiállítását, 4.3.6. dönt a doktori iskolán belüli téma és témavezető-váltásról, döntéséről tájékoztatja a Doktori és Tudományszervezési Hivatalt, 4.3.7. a kari költségvetésben a doktori iskola számára biztosított pénzügyi keret használatára az utalványozási jogkört gyakorolja, viseli a pénzügyi és a büntetőjogi felelősséget, 4.3.8. miután a DIT, döntésével megállapította a pénzügyi keret felosztását az egyes programok között, az utalványozási jogkört a pénzügyi-büntetőjogi felelősséggel együtt írásban a programvezetőkre átruházhatja, erről tájékoztatja a kar Gazdasági és Üzemeltetési Hivatalát, 4.3.9. minden év március 1-ig beszámolót készít a doktori iskola számára biztosított pénzügyi keret azon részének felhasználásáról, amelyre vonatkozóan az utalványozási jogkört gyakorolta, és ezt a beszámolót eljuttatja a programvezetőknek. 4 5. A doktori iskola oktatási programja 5.1. A Művészettörténet Doktori Iskola oktatási programja: A Művészettörténet- tudományi Doktori Iskola (MDI) oktatási programja a következőképpen strukturálódik: Középkor- Újkor- Legújabb kor művészete. 5.2. A program struktúrája korszakok szerint a következő: 5.2.1. Előadás a középkori művészet tárgyköréből 5.2.2. Disszertánsok szemináriuma a középkor témaköréből 5.2.3. Speciális kollégium 5.2.4. Előadás a középkor problematikájából 5.2.5. Szeminárium 5.2.6. Speciális kollégium 5.2.7. Előadás az újkori festészet és szobrászat elméleti és módszertani kérdéseiről. 5.2.8. Speciális kollégium 5.2.9. Disszertánsok szemináriuma 5.2.10. Előadás az újkor témaköréből 5.2.11. Speciális kollégium 5.2.12. Szeminárium 5.2.13. Előadás a legújabb kori művészet tárgyköréből 5.2.14. Speciális kollégium 5.2.15. Szeminárium 5.2.16. Előadás a legújabb kor művészetéről 5.2.17. Speciális kollégium 5.2.18. Szemináriuma 5.3. A Művészettörténet- tudományi Doktori Iskola oktatási program vezetőjének feladatai és hatásköre: (A doktori iskola vezetője egyben a doktori oktatási program vezetője is.) 5.3.1. A program érvényben lévő tanegység-listájának alapján minden félévben összeállítja a program kurzuskínálatát és azt legkésőbb a szorgalmi időszak első hetének végéig meghirdeti. 5.3.2. A meghirdetendő kurzusokról a program megfelelő ütemben való elvégzéséhez szükséges módon gondoskodik.

5.3.3. A program oktatóival egyezteti a kurzusok anyagát, az oktatóktól bekéri a meghirdetett kurzusok minél teljesebb leírását, bibliográfiáját. 5.3.4. Gondoskodik a mindenkori adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről, felelős a beszámolók határidőben történő elkészültéért. 5.3.5. Nyilvántartást vezet a program oktatóiról, mely tartalmazza az oktató nevét, születési évét, tudományos fokozatát, habilitációjának évét, egyetemi beosztását, teljes munkaviszonyának helyét, törzstagságát. 5.3.6. Véleményezi és a DIT elé terjeszti az egyéni felkészülés keretében tanulmányokat folytató hallgatók munkatervét. 5.3.7. Javaslatot tesz a témavezető személyére a doktorandusz tanulmányai megkezdésekor, legkorábban felvételekor, legkésőbb első beiratkozott félévének folyamán. 5.3.8. A oktatási program hallgatója és/vagy témavezetője kérésére dönt a témaváltásról. 5.3.9. Javaslatot tesz: a doktori felvételi- szigorlati- védési bizottságok összetételére; a doktori a szigorlat kérdésköreire; szükség esetén a bizottság megváltoztatására. 5.3.10. Jogosult az abszolutórium kiállításának kezdeményezésére, melynek feltétele a doktori iskolában rendszeresített, a doktorandusz által kitöltött Abszolutórium-kérő Adatlap (lásd 2. sz. melléklet), mellyel a hallgató igazolja, hogy megszerezte a program elvégzéséhez szükséges krediteket. 5.3.11. Minden évben nyilatkozik, illetve dönt arról, hogy a program kíván-e az adott évben az általánostól eltérő jelentkezési feltételeket és felvételi követelményeket meghatározni, s ha igen, melyek azok, továbbá megadja a felvételi vizsga időpontját és helyét. 5.3.12. Miután a BDT jóváhagyta a szigorlati bizottság összetételét, kijelöli a doktori szigorlat időpontját, felkéri a szigorlati bizottság tagjait. 5.4. A doktori oktatási programok oktatóinak feladatai: 5.4.1. Magas színvonalú oktatómunkát végez a programvezető, illetőleg a DIT és a BDT megbízásának (óratartás, témavezetés, vizsgáztatás, vizsgaanyagok összeállítása, opponensi vagy bizottsági szerep) megfelelően. 5.4.2. A jóváhagyott kurzus teljes anyagát a programvezető rendelkezésére bocsátja. 5.4.3. Bármilyen kérdésben javaslatot tehet a programvezetőnek, illetőleg közvetlenül a DIT-nek. 5.5. A témavezető feladatai és hatásköre: A témavezető az a tudományos fokozattal rendelkező oktató, illetve kutató, akinek személyét a programvezető javaslatára a DIT a BDT elé terjeszti és az adott téma vezetésére jóváhagyja. A témavezető az elvárható legmagasabb szakmai színvonalon irányítja és segíti az általa vezetett doktorandusz tanulmányait, kutatási munkáját, illetve a doktorjelöltek fokozatszerzésre való felkészülését. 5 6. A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában 6.1. Jelentkezési feltételek és felvételi követelmények

A doktori iskola vezetője minden évben nyilatkozik arról, hogy kíván-e az adott évben az általánostól eltérő jelentkezési feltételeket és felvételi követelményeket meghatározni, amelyek a következők lehetnek: szakirányú végzettség, szakos diploma megléte, meghatározott nyelv ismerete, publikáció(k), szakdolgozat(ok) leadása, továbbá meghirdethetik a preferált témákat, közzétehetik a felvételi vizsga témaköreit, a felkészülést segítő bibliográfiát. 6.2. A felvételi eljárás 6.2.1. A szóbeli felvételi vizsga szempontjai különösen: 6.2.1.1. a téma megvalósíthatósága, 6.2.1.2. biztosítható-e a témához tudományos fokozattal rendelkező hazai témavezető, 6.2.1.3. külföldi témavezető esetében, hazai társ-témavezetőt is ki kell jelölni, 6.2.1.4. korábbi egyetemi tanulmányi előmenetel, a jelölt általános műveltsége, a témára vonatkozó szakirodalomban való jártassága és módszertan ismerete, 6.2.1.5. korábbi kutatómunka során felmutatott eredmények, 6.2.1.6. több idegen nyelv ismerete, 6.2.1.7. felsőoktatási oktatói feladatok ellátására való alkalmasság, 6.2.1.8. önálló tudományos kutatói tevékenységre való alkalmasság. 6.2.2. A felvételi eljárás célja: Azt megítélni, hogy a jelöltnek van-e problémaérzéke választott témájának területén, alkalmas-e az egyéni kutatásra, kellő tájékozottsággal rendelkezik-e választott témakörének szakirodalmában, mennyire követi a szakma legfrissebb eredményeit. Meg kell állapítani, hogy megvalósítható-e a dolgozat. 6.2.3. A felvételi teljesítmény értékelése, dokumentálása: 6.2.3.1. A jelöltek teljesítményét a fentiek figyelembevételével a Művészettörténettudományi Doktori Iskola felvételi bizottsága értékeli. A felsorolt szempontokon kívül más szakmaspecifikus szempontokat is érvényesíthet az értékelés során. 6.2.3.2. A felvételi jegyzőkönyvben rögzíteni kell a vizsgán elhangzott kérdéseket és a jelölt válaszainak rövid összegzését. Minden jelölt teljesítményéről rövid összegző szakmai véleményt kell rögzíteni a döntés indoklásául. Az államilag támogatott teljes idejű nappali tagozatos doktori képzésre javasolt jelöltek nevét rangsorolva kell feltüntetni. 6.2.3.3. Az államilag támogatott teljes idejű nappali tagozatos doktori képzésre felvehetők számát a DIT határozza meg. Döntése során a felvételi bizottság által államilag támogatott (ösztöndíjas) képzésre az első, illetve a második, harmadik stb. helyen fölvenni javasolt összes jelöltet egyenrangúnak tekintve figyelembe veszi: a) az államilag támogatott képzésre fölvett doktoranduszok számának alakulását a programon, különösen a megelőző két évben b) a programra összesen jelentkezők számát az adott évben és visszamenőleg c) az összes jelentkező és az államilag támogatott képzésre javasoltak arányát a programon belül. 6

7 7. A doktori képzéssel kapcsolatos szabályok a doktori iskolában 7.1. Az iskola rendszerű doktori képzés rendje a Művészettörténet- tudományi Doktori Iskolában 7.1.1. Általános alapelvek A MDI hallgatóinak iskolarendszerű képzésében bármilyen képzési formában vesznek is részt legalább 112 kreditet kell teljesíteniük. A Doktori Iskola a már korábban felvett és újonnan beiratkozott hallgatók számára együttesen állítja össze a programot. Elsősorban a saját programon belül meghirdetett tanegységekkel teljesítendők, de bizonyos esetekben indokolt lehet közülük egyet-egyet más hazai vagy külföldi doktori iskola programjában elvégezni ehhez szintén témavezetői jóváhagyásra van szükség, míg a disszertációs témakonzultáció értelemszerűen csak a témavezetőnél vehető fel. A Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola, iskolarendszerű oktatómunkájában a Művészettörténeti Intézet oktatói, a doktori iskola törzstagjai, a szakma legkiválóbb képviselői közül kikerülő külső, meghívott előadók, szemináriumvezetők, témavezetők és szigorlati vizsgáztatók vesznek részt. Az oktatás a Művészettörténeti Intézetben, ritkábban múzeumban, műemléki környezetben, stb. folyik. A doktoranduszok az elhangzott előadásokból a szemeszter végén kötelező vizsgát tesznek, és szemináriumokban kötelezően egy-egy témát írásban kidolgoznak és annak, valamint a szemináriumban való részvétel alapján kapnak jegyet. A konzultációk, az oktatók és a doktoranduszok esetenkénti közös kutatása magas színvonalú, állandó együttműködést biztosít. Általános szabály, hogy a tanegységek között nincs kényszerrendezés, illetve előfeltétel-rendszer, ugyanakkor a tanegységeket csak a megfelelő (kollokviumi vagy gyakorlati) érdemjegy megszerzésével lehet teljesíteni. 7.1.2. Tanegységek és kurzusok 7.1.2.1 A tanegységek, kurzusok jelölése: A tanegység teljes kódja egy betűjel és egy számjel kombinációja, mely megmutatja a kurzust hirdető doktoriskolát és programot is (Pl.: P/MUV- 1 18). 7.1.2.2. Iskolarendszerű képzési modul tárgyai és kódszáma: P/MUV-1 - Előadás a középkori művészet tárgyköréből P/MUV-2 - Disszertánsok szemináriuma a középkor témaköréből P/MUV-3 - Speciális kollégium P/MUV-4 - Előadás a középkor problematikájából P/MUV-5 Szeminárium P/MUV-6 - Speciális kollégium P/MUV-7 - Előadás az újkori festészet és szobrászat elméleti és módszertani kérdéseiről P/MUV-8 - Speciális kollégium P/MUV-9 - Disszertánsok szemináriuma az újkor témaköréből P/MUV-10 - Előadás az újkor témaköréből

8 P/MUV-11 - Speciális kollégium P/MUV-12 Szeminárium P/MUV-13 - Előadás a legújabb kori művészet tárgyköréből P/MUV-14 - Speciális kollégium P/MUV-15 Disszertánsok szemináriuma a legújabb kor témaköréből P/MUV-16 - Előadás a legújabb korról P/MUV-17 - Speciális kollégium P/MUV-18 Szeminárium Ezeket a kurzusokat az MDI, mint kötelező tanegységeket tartja számon, azaz minden hallgatónak el kell végeznie őket, ugyanakkor ezeket a tanegységeket a programon belül, sajátos tartalommal lehet meghirdetni, A kurzusok felvételének módja: A kurzusfelvétel a meghirdetés félévében az elektronikus tanulmányi rendszerben /Neptun/ történik (a kurzust meghirdető program betűjele (P/MÜV) + az adott tanegység kódjának számjele). Az iskolarendszerű képzési modul tárgyaiból az elektronikus leckekönyvbe 16 (P/MÜV-1-től-18-ig jelű) tanegység szerepeljen az abszolutórium megszerzéséhez. 7.2. Oktatási program váltása a doktori iskolán belül Más oktatási programra, mint amelyre felvételt nyert és először beiratkozott a hallgató, az első három félév folyamán lehet átjelentkezni. Az átjelentkezés kérdésében a DIT dönt, mérlegelve, hogy a doktorandusz eleget tud-e majd tenni tanulmányi kötelezettségeinek. A hallgatónak kérelméhez csatolnia kell a befogadó program vezetőjének nyilatkozatát arról, mely tanegységeket és megszerzett kreditpontokat fogadja el a program képzési feltételeinek teljesítéseként. Az addig végzett tanegységek és megszerzett kreditek legalább egyharmada beszámítható. Ha a doktorandusz ösztöndíjban részesül, a DIT-nek az érintett programvezetőkkel egyeztetve arról is döntenie kell, magával viheti-e a hallgató az ösztöndíjat, vagy azt az elbocsátó program magánál tartja. 7.3. Téma- és témavezető-váltás a doktori oktatási programon belül 7.3.1. A képzés megkezdésétől számított három féléven túl, szakmailag indokolt esetben, kérheti a doktorandusz, hogy a programon belül más témával vagy témavezetővel folytathassa tanulmányait a) a téma kutathatóságának objektív nehézségei, b) a témavezető tartós akadályoztatása vagy halála, c) a kutatás során felmerült szakmai okok esetén. A témaváltoztatást, illetve új témavezető kijelölését legkésőbb a doktori eljárásra szóló jelentkezés benyújtásáig kérheti a doktorandusz. 7.3.2. A téma- és a témavezető-váltás iránti kérelmet a program vezetőjének kell benyújtani, a kérelemhez mellékelve a lemondó és befogadó nyilatkozatot. A témaváltás kérdésében a doktori program vezetője dönt, a témavezető-váltás iránti kérelmet pedig továbbítja a doktori iskola vezetőjének. 7.3.3. A doktorandusz vagy doktorjelölt témavezetője írásban, részletes indoklással, legkésőbb a képzés befejezéséig állhat el a témavezetéstől. A kérdésben a DIT dönt és egyben a programvezető

javaslatára, kijelöli az új témavezetőt. Döntéséről, részletes indoklással, írásban értesíti a doktoranduszt/doktorjelöltet, valamint a Bölcsészettudományi Doktori Tanács elnökét. 7.4. A doktori foglalkozásokon való részvétel A doktori foglalkozásokon való részvétel a kurzus vezetője által meghatározott szabályok szerint kötelező. A foglakozásokon való részvétel feltételeiről és következményeiről a hallgatókat az első foglalkozáson tájékoztatni kell. 7.4.1. Az államilag támogatott teljes idejű nappali tagozatos szervezett képzés és költségtérítéses teljes idejű nappali tagozatos szervezett képzés esetén: - a kötelező és választható tárgyak esetében minden tantervi órán kötelező a részvétel: maximum 3 alkalommal hiányozhat a hallgató. Ezt meghaladó hiányzás esetében nem teljesítheti a tanegységet. - a kutatási tanegységek esetében, a szemináriumokon a részvétel kötelező. - a témavezetői konzultációk esetében, a konzultációs tanegységek rendjét a témavezető és a hallgató egyezteti, a részvétel kötelező. 7.4.2. Egyéni képzési rend esetén: - a kötelező és választható tárgyak esetében, a kötelező és a választható tanrendi órák együttes számának feléig a képzési időre is tekintettel az oktatási program vezetője felmentést adhat a részvétel alól. A felmentéseket a hallgató képzési tervében is jelezni kell. - a kutatási/szemináriumi tanegységek esetében, A felmentésekre vonatkozó engedélyt az oktatási program vezetője adja ki. A felmentéseket a hallgató képzési tervében jelezni kell. 7.5. Elektronikus leckekönyv A félév során teljesíteni kívánt feladatokat és teljesítésüket, a felvett kurzusokat és az elvégzésükért kapott érdemjegyeket, az értük járó krediteket, az elektronikus tanulmányi rendszerben kell rögzíteni. Az elektronikus leckekönyv az elektronikus tanulmányi rendszerből kinyomtatott és a Doktori és Tudományszervezési Hivatal által hitelesített, szétválaszthatatlanul összefűzött okirat, amely tartalmazza a doktorandusz, hallgatói jogviszonya keretében az adott képzési szinten folytatott valamennyi tanulmányának adatát. A Doktori és Tudományszervezési Hivatal az abszolutóriumot is ennek alapján állítja ki. A kreditpontok adminisztrálásának szabályait a doktoriskolai kreditálási szabályzata (1. melléklet) tartalmazza. 7.6. A tanulmányok félidejére vonatkozó minimális követelmények 7.6.1. A képzés harmadik félévének végén a program vezetője ellenőrzi a hallgató tanulmányi előmenetelét. Az első három félév alatt a doktoriskolában kötelezően megszerzendő az abszolutóriumhoz szükséges kreditek egyharmada. 7.6.2. Ha államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató doktorandusz nem tesz eleget a harmadik félév végére minimális tanulmányi kötelezettségeinek, a programvezetőnek ezt külön jeleznie kell, s ekkor a doktori iskola vezetője kezdeményezheti a hallgató átsorolását a költségtérítéses képzésbe. 9

10 7.7. A kreditgyűjtés szabályai Lásd a doktori iskola kreditálási szabályzatban (1. melléklet). 7.8. A vizsgára való jelentkezés szabályai A vizsgára való jelentkezés az Elektronikus Tanulmányi Rendszerben történik. 7.9. A vizsgahalasztás, vizsgaismétlés, ismételt tárgyfelvétel kérdései Sikertelen vizsga egy vizsgaidőszakon belüli megismétlésének körülményeit a kurzusvezető határozza meg. Egy adott tárgyat a tanulmányok során háromszor lehet felvenni külön eljárás nélkül, s szintén háromszor lehet megismételni vizsgát ugyanabból a tárgyból; amennyiben harmadszorra sem sikerül teljesíteni, a doktoriskola vezetőjétől kell írásban kérelmezni az újabb felvétel vagy az újabb vizsgázás lehetőségét. 7.10. A doktori eljárásra való jelentkezés határidejének be nem tartása A doktori eljárásra való jelentkezés határideje az abszolutórium megszerzését követő harmadik év. A jelentkezési határidő lejárta után a doktorandusz számára a DIT külön feltételek teljesítését előírva engedélyezheti a jelentkezés benyújtását. Ezek a további feltételek lehetnek: az előírtnál több publikáció megléte, a disszertáció egy vagy több elkészült fejezetének bemutatása. 7.11. Az államilag támogatott és a költségtérítéses képzési forma közötti átjárhatóság szabályai Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére a felsőoktatási intézményben költségtérítéses formában tanulmányokat folytató hallgató léphet. Az államilag támogatott hely felszabadulása esetén a doktoriskola vezetője a doktori iskola költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatói körében megpályáztatja az ösztöndíjat. Pályázni a doktoranduszként végzett tevékenység dokumentálásával és témavezetői ajánlással lehet. A pályázatokat a DIT bírálja el, és elnöke javaslatot tesz a EDT-nek az államilag támogatott hely betöltésére. 7.12. Az abszolutórium kiállításának menete a doktori iskolában 7.12.1. Az abszolutórium feltétele Abszolutóriumot a kreditszabályzat alapján az kaphat, aki 180 kreditet szerzett. 7.12.2. Az abszolutórium kiállítása Az abszolutóriumot az elektronikus leckekönyv adatai alapján a Doktori és Tudományszervezési Hivatal állítja ki. A doktori iskola/program vezetője az alábbi feltételek teljesülése esetén kérelmezi az abszolutórium kiállítását: a) A doktorandusznak ki kell töltenie a doktori iskolában erre a célra rendszeresített adatlapot, amelyben részletesen beszámol azokról a tevékenységekről, amelyekért a témavezetője kreditet írt jóvá számára (lásd 2. melléklet).

b) A kitöltött adatlap nyomtatott példányát alá kell íratnia téma- és a program vezetőjével. c) A kitöltött és aláíratott adatlapot és az elektronikus leckekönyv másolatát le kell adnia a doktori iskola titkárságán az utolsó aktív tanulmányi félév vizsgaidőszaka utáni első hónap végéig (február vagy július vége). Az abszolutórium kiállítását kérő adatlapot a programok gyűjtik. Ennek módjáról a programvezető rendelkezik. Az elektronikus leckekönyvön és a programvezető által aláírt abszolutóriumkérő adatlapon kívül semmi egyebet nem kell mellékelni, mert az elektronikus leckekönyv, az adatlap adatainak hitelességét és ezzel a 180 kredit teljesítését a doktori iskola/ programvezető aláírása igazolja. 7.13. A doktori fokozat megszerzésének szakmai feltételei 7.13.1. Az eljárásra jelentkezés kötelező feltétele A doktori eljárásra való jelentkezéskor a hallgatónak azon túl, hogy megfelel a kötelezően előírt feltételeknek (abszolutórium, szigorlat), legalább négy publikációval kell rendelkeznie, illetőleg igazolni kell tudnia a publikáció elfogadását, biztos megjelenését. A publikáció lehet önálló tanulmány, cikk, recenzió rangos, a szakma által elismert hazai vagy külföldi folyóiratban, vagy több szerző munkáját tartalmazó tanulmánykötetben (konferenciakötetben vagy kiállítási katalógusban), vagy önállóan írt könyvfejezet, de az öt közül legalább háromnak a disszertáció témaköréből kell megjelennie. (Lektorált folyóiratban vagy katalógusban.) 7.13.2. A doktori disszertációval szembeni tartalmi követelmény A doktori disszertáció elmélyült és a témavezető mindenkori támogatásával készült egyéni kutatómunka eredménye, amely eredeti tudományos megállapításokat tartalmaz. A disszertációval a jelölt azt bizonyítja, hogy képes a párbeszédre tudományterületének legfontosabb képviselőivel, azaz kellő szakirodalmi tájékozottságra tett szert, mások eredményeit kellő csoportosításban, értő módon fel tudja dolgozni, ki tudja alakítani velük szemben saját álláspontját, és eredményeit pontosan meg tudja különböztetni mások eredményeitől. A disszertációnak tehát az adott tudomány nemzetközi normáinak kell megfelelnie, publikálhatónak kell lennie, illetőleg bizonyos részei lehetőleg már publikálásra is kerültek. 7.13.3. A doktori disszertáció terjedelme A disszertáció maximális terjedelme a doktori iskolában 15 szerzői ív (600.000 karakter), azaz az alábbiakban meghatározott paraméterek mellett kb. 225 oldal, minimális terjedelme 9 szerzői ív (360.000 karakter), azaz kb. 135 oldal. Az ideális terjedelem tehát 11-12 szerzői ív (kb. 165-180 oldal). A terjedelembe nem számít bele a tartalomjegyzék, a bibliográfia (irodalomjegyzék), a szövegközlés, az esetleges köszönetnyilvánítási rész és az ábrák, illusztrációk, képek, rajzok vagy egyéb szemléltető anyagok és a magyar vagy idegen nyelvű rezümé. A terjedelmi korlátok és a formai előírások nem vonatkoznak arra az esetre, ha a doktorandusz külföldi részképzés, nemzetközi egyetemközi szerződés keretei között (például co-tutelle) készíti és védi meg disszertációját. Ilyenkor a nemzetközi szerződés vonatkozó rendelkezései az érvényesek. 7.13.4. A doktori disszertáció formai követelményei Irányadó formai paraméterek (a terjedelemként fent megadott körülbelüli oldalszámok erre az esetre vonatkoznak): Times New Roman betűtípus, 12 pontos betűméret, 60 karakter/sor, 30 sor/ oldal, másfeles sorköz 2,5 cm-es, a bal oldalon 3 cm-es margó, oldalszámozás az oldalak alján, hivatkozás 11

módja folyamatos számozással. Ezeknek a formai paramétereknek a betartása nem kötelező, csak iránymutatásként, segítségül szolgál. Az egyetlen valódi formai követelmény az, hogy a disszertációnak jól olvasható kéziratnak kell lennie. 7.13.5. Hivatkozások A disszertáció tudományos mű, azaz feltétlenül tartalmaz hivatkozásokat, bibliográfiát/irodalomjegyzéket. A hivatkozás módja: láb vagy végjegyzet. A hivatkozás vagy bibliográfia formai követelményei megegyeznek a Művészettörténeti Értesítő formai követelményeivel. A tartalomjegyzék lehet a szöveg elején vagy végén is. 7.13.6. A doktori disszertáció nyelvi követelményei A disszertációt fő szabály szerint a tudományterület, szakterület nyelvén kell elkészíteni. Az ettől való eltérést a programvezetőnek kell engedélyeznie a témavezető és a doktorandusz kérésére, mérlegelve, hogy biztosítható-e majdan hazai védési bizottság összeállítása (nemcsak adott nyelvű hazai opponencia, hanem tagság is). Minden idegen nyelvű disszertációnak el kell készíteni a magyar nyelvű rezüméjét. 7.14. A kutatóhelyi vita a) A doktori disszertációról kutatóhelyi vitát kell tartani [EDSz 62. (2), 67. (2)]. A kutatóhelyi vita alapvető feltételei és körülményei: b) Az elkészült disszertáció kéziratát téma szerint illetékes tanszék munkatársai, az adott doktori program hallgatói, továbbá a téma szakértői és további érdeklődők számára hozzáférhetővé kell tenni. c) A védést a programvezető a szakmailag illetékes tanszékkel szervezi. A kutatóhelyi vitára kettő vagy három vitaindítót/előopponenst kell felkérni, lehetőség szerint a doktori oktatási program egyik oktatóját, egy doktoranduszt és amennyiben lehetőség van rá, egy, az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló oktatót. d) A kutatóhelyi vitát a vitaindítók/előopponensek beszámolója vezeti fel. A vitához bárki hozzászólhat, a hozzászólások és válaszok rövidített változata rögzítendő a jegyzőkönyvben. e) A kutatóhelyi vitát a disszertáció leadásának határideje előtt legalább 90 nappal kell megtartani, hogy a vita eredményei még beépíthetőek legyenek a dolgozatba. f) A vitáról 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. Egy példány a doktorjelöltnél, egy az illetékes program vezetőjénél marad, egyet legkésőbb a vitát követően 5 munkanappal el kell juttatni a Doktori és Tudományszervezési Hivatalba, illetve elektronikus úton a doktori iskola vezetőjéhez. g) A kutatóhelyi vita eredménye a disszertációnak a doktori eljárás keretében sorra kerülő védését nem befolyásolja. 12 8. Cot-tutelle szerződésekkel kapcsolatos eljárási rend Ha a doktorandusz külföldi részképzés, nemzetközi egyetemközi szerződés keretei között készíti és védi meg disszertációját, ilyenkor a nemzetközi szerződés alapján a társintézmény szabályai érvényesek. Ebben az esetben a hallgatónak mindkét intézménytől kijelölt témavezetője van.

13 9. Részképzés szabályai, részképzésre jelentkezők fogadásának rendje. 9.1. Tanulmányi ideje alatt a hallgató külföldi részképzésben is részt vehet. 9.2. A részképzés megkezdése előtt a hallgatónak írásban kell tájékoztatnia a doktori iskola vezetőjét, hogy mikor és hol vesz részt a képzésben. 9.3. A részképzésben résztvevő hallgatónak témavezetője által jóváhagyott munkaprogramját, legkésőbb a részképzést megelőző félév vizsgaidőszakának megkezdéséig be kell nyújtani a doktori iskola vezetőjéhez. 9.4. A munkaprogram elfogadására a DIT tesz javaslatot a BDT-nek. A javaslatnak tartalmaznia kell azon tanegységek megjelölését, amelyeknek teljesítése a munkaprogram alapján várható. 9.5. A részképzés ideje alatt a hallgatói jogviszony folyamatos. A részképzés ideje alatt a hallgatónak minimum 14 kredit teljesítését kell igazolnia félévente. 9.6. A hallgatói munkatervet a doktori iskolák őrzik és legkésőbb, az abszolutórium kérelemmel együtt eljuttatják a Doktori és Tudományszervezési Hivatalba. 9.7. A doktori iskolába részképzésre jelentkező hallgatók fogadásról a DIT dönt. Ezen döntését átruházhatja a doktori iskola vezetőjére. 9.8. A más egyetemről érkező, részképzésen résztvevő hallgató számára a képzés végén igazolást ad ki a doktori iskola vezetője, amely tartalmazza az elvégzett tanegységeket, vizsgákat, azok kredit értékét és értékelését. Az igazolásnak a felvett és teljesített kurzusokról angol, vagy más idegen nyelven rövid leírást is tartalmaznia kell. 10. A doktori képzés és fokozatszerzés minőségbiztosításának elvei és módszerei, a doktori iskola minőségbiztosítási terve Lásd: 3. melléklet Elfogadta a DIT 2013. szeptember 18-án tartott ülésén.

14 A Művészettörténet- tudományi Doktori Iskola Működési Szabályzat 7.7. pont (1.sz.Melléklete) A kreditálás rendje a doktori iskolában 1. Iskola rendszerű képzés A Művészettörténet- tudományi Doktori Iskolában (MDI), a kreditrendszer bevezetésével a képzés egyik részévé vált az iskola rendszerű képzés. Egy-egy tanegység teljesítésével a hallgató kreditpontokat szerez. A MDI oktatási programban, minden iskolai rendszerű teljesített tanegység 7 kreditet ér, függetlenül a tanegység típusától (kollokvium, szeminárium, illetve kontaktóra, konzultáció) és a megszerzett érdemjegytől (természetesen kivétel ez alól az elégtelen osztályzat, mely nem ér kreditpontot). A képzésben való részvétellel összesen 112 kreditet (16 tanegység x 7 kredit) lehet és kell szerezni. Ez az abszolutóriumhoz szükséges kreditek számának 62%-a. 1 Előadás a középkor tárgyköréből 1. félév Ea 7 2 Disszertánsok szemináriuma a középkor témaköréből 1. félév Sz 7 3 Speciális kollégium 1. félév Ea 7 4 Előadás a középkor problematikájából 2. félév Ea 7 5 Szeminárium 2. félév Sz 7 6 Speciális kollégium 2. félév Ea 7 7 Előadás az újkori festészet és szobrászat elméleti és 3. félév Ea 7 módszertani kérdéseiről 8 Speciális kollégium 3. félév Ea 7 9 Disszertánsok szemináriuma 3. félév Sz 7 10 Előadás az újkor témaköréből 4. félév Ea 7 11 Speciális kollégium 4. félév Ea 7 12 Szeminárium 4. félév Sz 7 13 Előadás a legújabb kori művészet tárgyköréből 5. félév Ea 7 14 Speciális kollégium 5. félév Ea 7 15 Disszertánsok szemináriuma 5. félév Sz 7 16 Előadás a legújabb kori művészet tárgyköréből 6. félév Ea 7 17 Speciális kollégium 6. félév Ea 7 18 Szeminárium 6. felév Sz 7

15 2. Tudományos modul: kutatómunka, oktatási tevékenység, disszertációs témakonzultáció A Művészettörténet- tudományi Doktori Iskola tudományos modulba tartózóként kezeli a tudományos kutatómunkát és az azzal összefüggő egyéb tevékenységeket (Lásd: 2.1. Tudományos modul pontban felsoroltak). A megszerezhető kreditek száma összesen 36 kredit. Oktatási modulba tartozóként kezeli az oktatási tevékenységet (Lásd: 2.2. Oktatási modul pontban felsoroltak), amely nem kötelező elem, mivel a hallgató nem kötelezhető órák tartására, de lehetőség, hogy a hallgatók teljesíthessék az (NFtv.) 44 (5)* értelmében előírt (heti 8 óra) intézményi munkavégzési kötelezettségüket. A megszerezhető kreditek száma összesen 32 kredit. A hallgató az abszolutóriumhoz szükséges (36+32) 68 kreditet (a megszerzendő összes kredit 38%- át) a tudományos modul körébe tartozó tevékenységekkel és oktatással szerezheti meg, de az egyes tevékenységfajtákkal megszerezhető kreditek száma maximált. *- A Nemzeti Felsőoktatási Törvény (Nftv.) 44. (5) a) értelmében: a doktorandusz a tanulmányi kötelezettségeinek keretében a heti teljes munkaidő húsz százalékának megfelelő időtartamban az intézmény oktatási, tudományos tevékenysége körében munkavégzésre kötelezhető. - 2.1. Tudományos modul (megszerezhető kredit: 36) Publikáció / tanulmányírás (32 kredit) Publikáció / tanulmányírás I. kötelező 8 kredit Publikáció / tanulmányírás II. kötelező 8 kredit Publikáció / tanulmányírás III. kötelező 8 kredit Publikáció / tanulmányírás IV. választható 4 2 kredit Könyv (24 kredit) választható 24 kredit Egy a disszertáció témájába tartozó önálló publikáció/ könyv Konferencia (6-12 kredit) választható Szakmai tudományos konferenciákon való részvétel: 2 3 kredit előadással illetőleg korreferátummal Szakmai tudományos konferencia szervezése választható 4 3 kredit Külföldi kutatómunka (12 kredit) Külföldi tanulmányút keretében végzett kutatómunka választható 2 6 kredit Kiállítás rendezés (20 kredit) Önálló kiállítás rendezés választható 2 10 kredit Szerkesztés (12 kredit) Szerkesztői munka, lektorálás, szakfordítás, recenzió választható 4 3 kredit Kiállításban részvétel (10 kredit) Tudományos kiállítás előkészítésében, rendezésében, katalógus-írásában, illetőleg szerkesztésében való részvétel Tudományszervezés (12 kredit) Tudományszervezési feladatok, könyvtári munka, bibliográfia készítés, tudományos diákköri találkozók szervezése, stb. választható választható 5 2 kredit 6 2 kredit Pályázati munka (12 kredit) OTKA vagy más pályázati munkában való részvétel választható 3 4 kredit Egyéb (3 kredit)

16 Egyéb tudományos tevékenység, disszertációs konzultáció 2.2. Oktatási modul (megszerezhető kredit: 32) választható 3 1 kredit Heti 2 órás szeminárium vagy előadás Választható 8 kredit Heti 2 órás szeminárium vagy előadás Választható 8 kredit Heti 2 órás szeminárium vagy előadás Választható 8 kredit Heti 2 órás szeminárium vagy előadás Választható 8 kredit 3. A tudományos/oktatási modul tevékenységeinek meghatározása és az értük adható kreditpontok maximuma A tudományos tevékenység értékelésekor fokozottan figyelembe kell venni, hogy a kreditnek munkaóra kiterjedése is van: 1 kredit 30 tanulmányi munkaórának felel meg, ugyanakkor a tevékenységi körön belül súlyozni kell az egyes tevékenységeket 3.1. Publikáció/tanulmány/ könyvírás A doktori iskolában az oktatási/kutatási tevékenységi kör egyetlen kötelező eleme, hogy az abszolutóriumhoz minden hallgatónak négy (tudományos) publikációval kell rendelkeznie. Publikációnak fogadható el az a hallgató disszertációs témájához kapcsolódó irodalomtudományi tanulmány vagy tudományos igényű recenzió, melynek terjedelme eléri a 18.000 karaktert, megjelentette vagy közlésre igazolhatóan elfogadta az alábbi publikációs fórumok valamelyike: - Művészettörténeti Értesítő; - Acta Historiae Artium; - Ars Hungarica; - Új Művészet; - Ars Decorativa - Műemlékvédelem - Egyetemi jegyzet (más egyetemen, művészettörténeti témából készült jegyzet) - időszakosan publikált évkönyvek; - múzeumi évkönyvek - tudományos katalógusok; - konferencia- kiadványok, amelyek tartalmát eleve szakmai lektor (ok) bírálja (bírálják) el. hazai kiadványokon kívül lehet kredit értékű a külföldi publikáció is, hasonló - lektor által jóváhagyott tanulmány - a fentiekhez hasonló nemzetközi tudományos fórum; - újonnan alakuló szakfolyóirat; feltételekkel. - valamely egyetem (tanszék), akadémiai intézet olyan állandó aktája, periodikuma, amelynél biztosítva van a megjelenés előzetes szakmai véleményezése;

- a doktori iskola saját, alakuló internetes tudományos folyóirata vagy/addig is: a doktoriskola honlapja (a témavezető javaslatára, nevük feltüntetése mellett, egy évig hozzáférhetően). - A doktori képzés megkezdése előtt publikált tanulmányok közül a képzés megkezdése előtti két éven belül keletkezett, a hallgató témájához kapcsolódó és a feltételeknek egyebekben is megfelelő tanulmányok a beiratkozás első félévében beszámíthatók. Kreditérték A kritériumok teljesülése esetén a publikáció I-II-III-ért 8-8 kredit jár. A kredittel honorálható tanulmányok száma a publikáció IV alatt 4 2 kredit. A doktori eljárás megindításához szükséges négy publikáció közé az abszolutóriumig megjelentek közül azok számítanak be, amelyek megfelelnek a doktori eljárás külön előírásainak is. Megszerezhető összes kreditek száma: 32 kredit. Kötelező 3 8= 24, választható 4 2= 8 kredit. 17 3.2. Szakmai tudományos konferenciákon való részvétel: előadással illetőleg korreferátummal A./ Tudományos rendezvényen, konferencián, tanácskozáson, egyéb szakmai közönség előtt megtartott, dokumentálható tudományos előadás magyar vagy idegen nyelven. Konferencia, előadás esetén az elismerés feltétele a pontos dokumentáció: nyomtatott program vagy az előadás szöveges kivonata. Az előadás (szerkesztett) szövegének utólagos megjelentetése például konferencia-kötet - nem tekintendő az előadás megtartása részének, hanem elfogadható további kreditpontokkal honorálható önálló publikációként. Ismeretterjesztő és/vagy nem dokumentálható rendezvényeken tartott előadásokért nem adható kredit. Kreditérték A rendezvény rangjától és a hallgató részvételének értékelésétől pl. idegen nyelven vagy külföldön tartott előadás esetén, a programvezető döntése alapján duplázható a kredit értéke. Ebben az esetben két alkódon (pl P/MÜV-.../a, b) lehet a dupla kredit értéket teljesíteni egy szemeszteren belül. 2 3 kredit; a megszerezhető összes kreditek száma: 6 B./ Tudományos rendezvény, konferencia szervezése esetén az elismerés feltétele a pontos dokumentáció: nyomtatott program Kreditérték 4 3 kredit; a megszerezhető összes kreditek száma: 12 3.3. Külföldi tanulmányút keretében végzett kutatómunka Szervezett külföldi képzésben való részvétel során, ösztöndíjasként vagy akár magánúton végzett tényleges, dokumentálható kutatómunka, kutatási beszámoló. Kreditérték 2 6 kredit; a megszerezhető összes kreditek száma:12

3.4. Önálló kiállítás rendezés Az elismerés feltétele a pontos dokumentáció: nyomtatott program, plakát, katalógus, a kurátor igazolása Kreditérték (A kiállítás rangjától és a hallgató részvételének értékelésétől függően a programvezető döntése alapján egy félévben duplázható a kredit értéke. Ebben az esetben két alkódon (pl P/MÜV-.../a, b) lehet a dupla kredit értéket teljesíteni egy szemeszteren belül.) 2 10 kredit; a megszerezhető összes kreditek száma: 20 18 3.5. Szerkesztői munka, lektorálás, szakfordítás, recenzió Tágan értelmezhető tevékenységi kör, mely magában foglalja: a tényleges szerkesztési, szerkesztői munkát (tanulmánykötet, folyóirat stb.), a sajtó alá rendezést, a (szakmai és idegen nyelvi) lektorálást, recenziók, komolyabb könyvajánlók publikálását, tudományos szövegek fordítását, szakbibliográfia készítését stb. Az elismerés feltétele a pontos dokumentáció: fénymásolat a borítóról, cikkről, kötet bemutatása, esetleg megfeleltetve a publikációval. Kreditérték E munka értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a egyes tevékenységek időigényére (pl. egy könyvajánló elkészítése nem azonos értékű egy terjedelmes mű sajtó alá rendezésével vagy egy tudományos mű fordításával). A programvezető döntése alapján duplázható a kredit értéke. Ebben az esetben két alkódon (pl P/MÜV-.../a, b) lehet a dupla kredit értéket teljesíteni egy szemeszteren belül. 4 3 kredit; a megszerezhető összes kreditek száma: 12 3.6. Kiállítás előkészítésében, rendezésében, katalógus-írásában, illetőleg szerkesztésében való részvétel Az elismerés feltétele a pontos dokumentáció: fénymásolat a borítóról, cikkről, kötet bemutatása, a kurátor igazolása. Kreditérték 5 2 kredit; a megszerezhető összes kreditek száma: 10 3.7. Tudományszervezési feladatok, könyvtári munka, bibliográfiakészítés, tudományos diákköri találkozók szervezése, stb. Tudományos-szakmai rendezvények, konferenciák, tanulmányutak megszervezése. Pályázatírás (elsősorban a befogadó intézményben megvalósuló pályázat esetén, elkülöníthető, önálló részt vállalva a munkából, együtt dolgozva a témavezetővel, a program vagy a doktoriskola oktatóival, a tanszék vagy az intézet más munkatársaival). Adminisztratív jellegű adat- és információszolgáltatásban, adatgyűjtésben, a doktori program munkájának szervezésében való hathatós közreműködés. A témavezető megítélése szerint egyéb értékes tudomány- és oktatásszervezési feladatok ellátása. Az elismerés feltétele a pontos dokumentáció: könyvtárvezető/oktató/témavezető igazolása a teljesítésről, fénymásolat a programról, elkészült bibliográfiáról.

19 Kreditérték 6 2 kredit; a megszerezhető összes kreditek száma: 12 3.7. Pályázati munkában való részvétel Az elismerés feltétele a pontos dokumentáció: Pályázati program, pályázat pontos megjelölésével (OTKA, stb.), a pályázat témavezetőjének igazolása a részvételről. Kreditérték 3 4 kredit; a megszerezhető összes kreditek száma: 12 3.9. Egyéb tudományos tevékenység és témakonzultáció Az elismerés feltétele a pontos dokumentáció: témavezető/oktató/stb. igazolása a teljesítésről, beszámolóval alátámasztva. A disszertációs témakonzultáció a tudományos modul keretében, minden hallgató számára kötelező. Kredit csak az elvégzett és a téma/programvezető által elfogadott munka esetén adható a disszertáció témavázlatért, irodalomjegyzékért, az elkészült részért, fejezetért. Kreditérték 3 1 kredit; a megszerezhető összes kreditek száma: 3 3.10. Oktatás Az egyetemi alapképzés kurzuskínálatában meghirdetett kétórás kurzus oktatása az ELTE Művészettörténeti Intézetében, tematikai megkötés nélkül, vagy az ELTE bármely intézetében és tanszékén, azzal a megkötéssel, hogy szorosan kapcsolódjon a művészettörténet tárgyköréhez. A más egyetemeken oktató doktoranduszok oktatási tevékenysége elfogadásának feltételeiről a kari kreditszabályzat rendelkezik. A felsőoktatásban teljes, vagy részidejű közalkalmazottként foglalkoztatott oktatók esetében az óratartás igazolása, annak kredit elismerése az illetékes doktori iskola tanácsának joga és feladata. A teljesítés feltétele, hogy a hallgató írásban benyújtsa órai tematikáját, valamint a doktori iskola vezetője vagy egy általa felkért kolléga részt vegyen a doktorandusz legalább egy óráján. A teljesítést a doktori iskola vezetője igazolja. Az MA és a BA szint kurzuskínálatában meghirdetett órák egyaránt elfogadhatók. Kreditérték Minden ilyen megtartott teljes kontaktórás kurzusért 8 kredit jár. Oktatásért összesen 4 oktatott kurzus számítható be. (Ez lehet két tanéven át egy-egy kurzus félévente, vagy két félévben két-két kurzus, de akár egyetlen félévben négy óra is; továbbá nem feltétel, hogy más-más című és tematikájú kurzusok legyenek.) 4 8 kredit; a megszerezhető összes kreditek száma: 32 (Amennyiben az ELTE-n az egyetemi oktatás nem biztosított, az oktatási modul kreditszámai teljesíthetők a tudományos modulban.)

20 4. További támpontok az értékeléshez Annak megítéléséhez, hogy egy konkrét tevékenység hány kreditet ér, segítséget nyújt egyrészt, hogy a kreditrendelet értelmében egy kredit 30 tanulmányi munkaórával egyenlő, másrészt viszonyítási alapként figyelembe veendő, hogy az iskolarendszerű képzés modulban egy kurzus teljesítése 7 kreditpontot ér, a kutatási/oktatási modulban pedig egy oktatott tanegység (féléves, kétórás szeminárium tartása) egységesen 8 kreditpont. Ha egy hallgató végzett ugyan konkrét, nevesíthető tevékenységet a félév során (például külföldi kutatóúton volt), de az abba fektetett munka, annak eredményessége, hozadéka nem éri el a minimum 2 kredit szintjét (azaz nem járt legalább negyedannyi munkával, mint egy kétórás egyetemi kurzus megtartása egy szemeszteren át), akkor nem értékelhető kreditponttal. Hogy ez a 2 kreditnél kevesebbet érő munka se vesszen el, a témavezető informálisan természetesen beszámíthatja ezt egy következő félévi hasonló tevékenység értékelésekor, tehát nagyon sok kicsi munka összességében érhet majd kreditpontot egy későbbi félévben. 5. A kreditszerzés ütemezése Egy félév alatt a hallgatónak minimum 14 kreditet kell teljesítenie, ezért megfontolandó az iskola rendszerű képzésben elvégzendő kurzusok teljesítésének ütemezése. A 14 kreditpont két kurzus elvégzésével már megvan, tehát érdemes azokban a félévekben a képzésre koncentrálni, amikor nincs kilátásban egyéb, a tudományos/oktatási tevékenység körébe tartozó feladat. Amennyiben viszont már előre számítani lehet publikációs lehetőségre, konferencia meghívásra, fordításra stb., akkor érdemes tartogatni a kötelezően elvégzendő kurzusokból az ínségesebb időkre. Kivétel ez alól a disszertációs témakonzultáció, amely nem halmozható: abból minden félévben felveendő egy-egy (annak teljesítése máris 7 kreditet ér). Ugyanígy tartalékolhatók a tudományos/oktatási tevékenységgel szerzett érdemek és potenciális kreditek: ha valakinek egy félévben három publikációt is sikerült elhelyeznie, megteheti, hogy valamelyiket egy következő félévben váltja kreditre, amikor esetleg éppen nem lesz miből megszereznie a minimálisan szükséges kreditpontokat. 6. A kreditpontok adminisztrálása Kreditpont csak hivatalos indexbejegyzésként érvényes, tehát a kontaktórás kurzusokat, a tudományos és oktatási tevékenységeket is fel kell venni az ETR/ NEPTUN-remdszerbe, melyet a Doktori hivatal nyomtat ki és ragaszt be az indexbe. A tanulmányi félévek elején, a hagyományos tárgyfelvételi időszakban még nem feltétlenül lehet tudni, hogy miből lesz alkalma a hallgatónak kreditpontot szerezni, hiszen éppen a tudományos kutatómunka természetéből adódóan, a tudományos intézményrendszer működésének megfelelően menet közben, a félév során adódhatnak olyan lehetőségek, amelyek kreditre válthatók a konferencia-meghívások, a külföldi kutatóutak, a fordításra, recenzióírásra, publikálásra való felkérések nem a szemeszterek rendjéhez igazodnak. Ebben az esetben, a következő szemeszter tárgyfelvételénél van lehetőség a tudományos tevékenység utólagos elismertetésére. A kredit odaítélésén kívül az értékelés háromfokozatú skálán történik: kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. Azonban minden egyes bejegyzéshez hátul, az index hátsó lapjaira, a hivatalos megjegyzések rovatában kell tartozzék annotáció a tevékenység releváns adataival: kódját, a kapott kreditek számát, bármilyen publikáció esetén cím, bibliográfiai adatok; oktatott kurzusnál kódszám, hely,