Új közbeszerzési törvény, új feladatok RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖK
Tartalom I.) A Közbeszerzések helyzetének alakulása Magyarországon statisztikai áttekintés új irányelvek átültetése II.) Az új közbeszerzési törvény az új szabályozás, célok és lehetőségek Közbeszerzési Hatóság - szolgáltató hatóság III.) A Közbeszerzési Hatóság kérdőíves felmérése
2014. évi adatok Hatalmas piaci potenciál Közbeszerzéssel beszerzett érték: 2 136 Mrd Ft Eredményes beszerzések száma: 14 197 db Jogorvoslatok száma: 986 db Ajánlatkérők száma: 13 570 db Ajánlattevők becsült száma: ~ 50-60 000 db
A közbeszerzések fő adatai 2015. A közbeszerzések darabszáma: 11 148 Csökkenés: 10,6% A közbeszerzések összértéke: 1 587,7 Mrd Csökkenés: 10,3% Közbeszerzések a 2015. év első 10 hónapjában
Ajánlatkérők I. Az eljárások számának megoszlása az egyes ajánlatkérői csoportokon belül Központi szintű 19,9% Közjogi szervezet 14,4% Közszolgáltató 4,6% Regionális/helyi szintű 42,8% Támogatott szervezet 8,3% Egyéb szervezet 10,0% A legtöbb közbeszerzési eljárást a regionális/helyi szintű ajánlatkérők folytatták le. Közbeszerzések a 2015. év első 10 hónapjában
Ajánlatkérők II. Az eljárások értékének megoszlása az egyes ajánlatkérői csoportokon belül Közszolgáltató 33,9% Támogatott szervezet 2,5% Közjogi szervezet 14,0% Egyéb szervezet 5,8% Központi szintű 19,4% Regionális/helyi szintű 24,4% Az értéket tekintve a közszolgáltatók közbeszerzései dominálnak, jelentős értéket képvisel a regionális/helyi szintű közbeszerzés is. Közbeszerzések a 2015. év első 10 hónapjában
Mikro-, kis-, és közép- vállalkozások I. A közbeszerzések darabszámának megoszlása a nyertes vállalati besorolása alapján kkv-k 83,5% egyéb 16,5% A kkv-k részesedése az eljárások darabszámából a korábbi évek átlagának megfelelően alakult. Közbeszerzések a 2015. év első 10 hónapjában
Mikro-, kis- és közép-vállalkozások II. A közbeszerzések értékének megoszlása a nyertes vállalati besorolása alapján kkv-k 49,1% egyéb 50,9% Az értéket tekintve a kkv-k teljesítményének számottevő javulása figyelhető meg. Közbeszerzések a 2015. év első 10 hónapjában
A közbeszerzési reform indokai Új uniós közbeszerzési szabályok 2014. február 26-án három új közbeszerzési vonatkozású irányelv került elfogadásra: a közbeszerzésekről szóló 2014/24/EU irányelv (továbbiakban: klasszikus irányelv vagy 2014/24/EU irányelv) - korábbi 2004/18/EK irányelvet váltja fel a közszolgáltatók beszerzéseire irányadó 2014/25/EU irányelv - 2004/17/EK irányelvet váltja fel a koncessziós szerződésekről szóló 2014/23/EU irányelv - önálló irányelvként eddig nem szabályozott terület
A reform indokai - Új uniós közbeszerzési szabályok Az uniós jog alapján a tagállamok kötelesek átültetni az új irányelvek rendelkezéseit nemzeti jogukba, az irányelvekben rögzített átültetési határidőben: főszabály szerint legkésőbb 2016. április 18. napjáig Magyarország: 2015. november 1. az új közbeszerzési törvény hatályba lépett az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó részeket a központi beszerző szervek tekintetében 2017. április 18. napjáig hazai határidő: 2016. november 1. az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó részeket valamennyi további ajánlatkérő szervezetre vonatkozóan pedig 2018. október 18. napjáig hazai határidő: 2017. február 1.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (új Kbt.) A jogalkotásért felelős Miniszterelnökség elkészítette az új közbeszerzési törvényt, amelyet az Országgyűlés 2015. szeptember 22. napján fogadott el. Az új jogszabály néhány, az elektronikus eljárásokhoz kapcsolódó kivételtől eltekintve 2015. november 1-jén lépett hatályba.
A Kbt.-hez kapcsolódó végrehajtási rendeletek A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. (X.27.) Korm. rendelet A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzéséről szóló 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelet A tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet A közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet
A Kbt.-hez kapcsolódó végrehajtási rendeletek Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 45/2015. (XI. 2.) MvM rendelet A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók előzetes regisztrációjáról szóló 46/2015. (XI. 2.) MvM rendelet
Hazai célkitűzések az irányelvi szempontok tükrében Átláthatóság garantálása Ajánlatkérők számára a legjobb beszerzési eredmények elérése Eljárások egyszerűsítése, gyorsítása, adminisztratív terhek csökkentése Kkv-k szerepének növelése
Kiemelendő újdonságok az új Kbt. alapján ELJÁRÁSI SZABÁLYOK Jelentősen átalakulnak, elsősorban rugalmasabbak és egyszerűbbek lesznek az eljárási szabályok is. - Nemzeti eljárásrendben a korábban hirdetmény közzétételével induló (nyílt és meghívásos) eljárások hirdetménye helyett összefoglaló tájékoztatást elegendő közzétenni, - 4 ajánlattevős meghívásos eljárás alkalmazása, - Nyílt eljárás esetén ajánlatkérő dönthet úgy, hogy előbb értékeli az ajánlatokat összehasonlítva a megajánlásokat, azután bírálja, azaz tartalmában vizsgálja meg az ajánlatokat.
Kbt. 115. (1)-(2) Kiemelendő újdonságok az új Kbt. alapján ELJÁRÁSI SZABÁLYOK A verseny elősegítése érdekében legalább NÉGY gazdasági szereplő egyidejű felhívása. Cél: a jelenleginél még gyorsabb és egyszerűbb eljárásforma megalkotása (nincs nyilvános meghirdetés, illetve Döntőbizottsági értesítés) és a mikrovállalkozások közbeszerzésekben való részvételének elősegítése DE: Az eljárásforma a hatályosnál alacsonyabb értékhatárig lesz alkalmazható! árubeszerzés: 18.000.000 forintig építési beruházás: 100.000.000 forintig Az eljárás határon átnyúló gazdasági érdekekre tekintettel nem alkalmazható!
Kiemelendő újdonságok az új Kbt. alapján ÉRTÉKELÉS Az értékelési szempontokat illetően változás, hogy a legolcsóbb ajánlat csak szűk körben választható ki, nem lehet azonban csak az ár szerint versenyeztetni építési beruházások esetén. Ezekben az esetekben egyéb szakmai, minőségi szempontot is meg kell határozni. A túlárazás elkerülése érdekében ajánlatkérő már a felhívásban megadhat egy olyan maximális összeget (maximalizálhatja az árat), amely feletti megajánlásokat automatikusan érvénytelennek tekint.
Kiemelendő újdonságok az új Kbt. alapján KIZÁRÓ OKOK, ALKALMASSÁG Jelentős könnyítés a kizáró okok, alkalmasság igazolása tekintetében, hogy az új törvény bevezeti a nyilatkozati elvet, vagyis elegendő egyszerűen nyilatkozni azok tekintetében és csak az előre láthatóan nyertes ajánlattevőt kell felhívni az igazolásra.
Kiemelendő újdonságok az új Kbt. alapján ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG Átalakult az összeférhetetlenség szabályozása is, így összeférhetetlen és nem vehet részt ajánlattevői oldalon olyan cég, amely bizonyos állami szervek tulajdonában, vagy e szervek hozzátartozójának tulajdonában van (kivéve, ha bizonyítja hogy részvételével nem sérülne az esélyegyenlőség; azaz, hogy nincs versenyelőnyben).
A Közbeszerzési Hatóság új feladatai A fenti törvényi célkitűzések szolgálatában a Hatóság új feladatokat is kap, így: figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítását és a Ket. alapján hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azok teljesítését, az ún. öntisztázás keretében a gazdasági szereplők kérelmére határozatában megállapítja, hogy a gazdasági szereplő által hozott intézkedések a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát, ellátja az elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartásával és működtetésével kapcsolatos feladatokat.
A Hatóság új feladatai A Hatóság továbbá: információt szolgáltat, gondoskodik a vonatkozó nyilvántartások listájának az e-certis rendszerben való közzétételéről, naprakészen vezeti és honlapján közzéteszi: a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók listáját; a minősített ajánlattevők jegyzékét és a gazdasági, valamint szakmai kamara által létrehozott minősített ajánlattevői jegyzéket; a gazdasági szereplők közbeszerzési szerződéses kötelezettsége esetén a szerződésszegés tényét, leírását, lényeges jellemzőit, az adatoknak a honlapon a szerződésszegéstől számított három évig kell elérhetőnek lenniük; a kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő megbízhatóságát megállapító határozatokat, kibővített statisztikai feladatokat lát el.
A Közbeszerzési Hatóság mint szolgáltató hatóság A Közbeszerzési Hatóság céljai: Szolgáltató hatóság Ügyfélbarát ügyintézés Bürokrácia csökkentése Új típusú kommunikáció Közszolgálati felület
A megkérdezettek az eljárások előkészítése, lefolytatása és teljesítése szakaszaiban egyaránt az ellenőrzési rendszert jelölték leginkább problematikusnak.
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!