B)
I. GYÁSZ, Fájdalmas szavakkal kell megemlékeznünk e helyen is, hogy Bethlen Gábor gróf az Emke első elnöke, Horváth Gyula alelnök és R ö k k Pál az egyesület első tiszteleti tagja és 20,500 frtos alapitója a mult közgyűlés óta elköltöztek az élők sorából. Örökre elévülhetetlen az ők érdemök és a kegyelet szomorú kötelességét teljesítjük, midőn a közgyűlés által tudomásulvétel és egyszersmind fájdalmas hozzájárulás végett az igazgató-választmány következő határozatait, illetve intézkedéseit terjesztjük elé: 1. Az igazgató-választmány részvétének és kegyeletének kifejezése Bethlen Gábor gróf elnök elhunyta fölött. Az igazgató-választmány Bethlen Gábor gróf elnök f. évi jun. hó 25-én Keresden történt elhunyta alkalmából, a f. évi jun. 30-án tartott rendkivüli ülésben, Kornis Viktor gróf mint korelnök elnöklete alatt a következő határozatokat hozta, u. m.: Bár fájdalmas, de jóváhagyó tudomásul vette, hogy a directorium a választmány nevében : 1. Gróf Bethlen Gábor elnököt az egyesület halottjának nyilvánította. 2. Az egyesület nevében gyászjelentőt adott ki. 3. Halála hirére kitűzte a gyászlobogót és azt 10 napon át az egyesület épületén lengeni határozta. 4. A ravatalra gyászkoszorut helyezett és leküldte az egyesület gyászbavont lobogóját. 5. A temetésen küldöttségileg való részvételről gondoskodott. 6. Tudomásul vette a választmány, hogy a sirnál Ugrón Gábor választmányi tag mondott gyászbeszédet. 7. Végül a családhoz részvétirat intézése határoztatott. (Elküldetett özv. maksai M ária f f y Albertire- szül. bethleni Bethlen Lujza grófnőhöz, mint az elhunyt nővéréhez.)
Ezekhez az elnök gróf emlékének jövő megörökítése intézkedéseiként kimondta és elhatározta a választmány: 8. Hogy az Emke első elnökének életnagyságú olajképét az egyesület nagyjai arczképcsarnoka számára Gyárfás Jenőtől megrendeli. 9. A legközelebbi rendes közgyűlésen emlékbeszéd tartására Kuun Géza gróf alelnököt kéri föl. 10. Gróf Bethlen Gábor 100 frtos alapítványához a rendelkezési alap jövedelméből kamatos kamataival mindaddig csatol 500 frtot, míg az alap Gróf B e t h- 1 e n Gábor emlék-alapitvány" czimen 10,000 frtra növi ki magát, mely tőke évi jövedelmei e név alatt a választmány később hozandó határozatához képest fognak fölhasználtatni és az egyesület föladatának megfelelő valamely czélra fordíttatni. 11. A directorium megbízatott mozgalom indításával az Emke-palota előtti parkban emlékszobor létesítése végett. 12. Kimondatott, hogy mindez intézkedések jóváhagyására a közgyűlés is fölkéretik. Kuun Géza gróf alelnök az emlékbeszéd elkészítésére vállalkozván, annak előadása, illetve felolvasása a közgyűlés programmjának legmarandóbb pontja lesz. Az emlékszoborra a gyűjtés f. évi aug. 7-én haladéktalanul megindíthatván, kibocsáttatott összesen 6000 drb gyüjtőiv a következő kimutatás szerint: 1. Hírlapok 236 drb. 2. Testvér-egyesületek 40 3- Fiókválasztmányok 22 4. Pénzintézetek 290 5. Részvénytársaságok 180 6. Erkölcsi testületek 157 7. Culturintézetek 233 8. Királyhágón túli vármegyék, városok, szolgabiróságok, vármegyei és városi virilisek, tankerületi főigazgatók és tanfelügyelők, miniszteriális tisztviselők stb 3199 9. Erdélyrészi vármegyék, városok, szolgabiróságok, vármegyei és városi virilisek, tankerületi főigazgatók és tanfelügyelők stb.... 771 10. Képviselők ' 389 11. Főrendek 252 12. Alapítók 131 13. Egyesek 100 Összesen: 6000 drb. Beérkezett eddig, 1896. okt. l-ig: 1070 frt, 03 kr. Az E. M. K. E." hivatalos értesítőjének f. évi jul. aug.-i száma mindvégig gyászkeretben kizárólag Bethlen Gábor gróf emlékével foglalkozott.
2. Az igazgató-választmány részvétének és kegyeletének kifejezése Horváth Gyula alelnök elhunyta fólött. Horváth Gyula alelnök f. évi aug. 19-én Budapesten bekövetkezett elhunyta alkalmából Béldi Ákos gróf elnöklete alatt kimondta és illetve hozzájárult az igazgató-választmány f. évi szept. 12-iki ülése, hogy: 1. Halála hirére az Emke palotára kitüzetett a gyászlobogó és 3 napig ott lengett. 2. Az egyesület gyopárból és pálmából, gyászbavont nemzeti szinü szalaggal, koszorút készíttetett, e fölirattal: Horváth Gyula E. M. R E. alelnöknek kegyelete jeléül az egyesület." 3. A koszorút küldöttség helyezte el aug 21-én délben a kerepesi-uti halottas házban a ravatalra, egyben kifejezvén az egyesület részvétét ugy az ott jelenvolt család-tagok előtt, mint az elhunytnak lakásán is. 4. A temetésen a küldöttség tagjai gyopárjelvénynyel jelentek meg és a sirnál Sándor József t alelnök-főtitkár mondott gyászbeszédet. Mindezekhez kimondta az igazgató választmány, hogy : 5. H o r v á t h Gyula alelnök halála fölött jegyzőkönyvileg fejezi ki részvétét és kegyeletét. 6. A családhoz részvétiratot intéz. (Elküldetett özv. nagyváradi és teleki Horváth Gyuláné- szül. miháldi Splényi Bertha bárónőhöz, mint gyászoló hitveshez.) 7. Az elhunyt alelnök olajképét az Emke alapvető tagjai arczkép-csarnoka számára megfesteti; és 8. A közgyűlésre emlékbeszéd tartásáról intézkedik. Tekintettel az idő rövidségére, az utóbbi határozat végrehajtása a jövő évi közgyűlésre halasztatott. 3. Az igazgató-választmány részvétének és kegyeletének kifejezése Rökk Pál tiszteleti tag elhunyta fölött. R ö k k Pál első tiszteleti tagunk és 20,500 trtos alapitónk 1896. szept. 8-án, a közművelődési egyesületek ezredéves congressusa és az Emke ezzel kapcsolatos budapesti közgyűlése reggelén Sajó Ládon beállott elhunyta alkalmából az igazgató-választmány 1896. évi okt. hó 12-én tartott ülésében kimondotta, hogy: 1. Az egyesület mély gyászának és legbensőbb részvétének jegyzőkönyvileg ad kifejezést. 2. Helyeslő tudomásul veszi, hogy az elnök és t. alelnök-főtitkár az elhunyt nagy férfiú özvegyét a választmány nevében gyászoló sürgönynyel keresték föl. 3. Tudomásul vette, hogy a temetés egész ideje alatt, három napon át az Emke palotáján a gyászlobogó kitűzve lengett. 4. Kimondatott a gyászoló özvegyhez külön részvétirat intézése. (Elküldetett özv- derzsenyei Rökk Pálné- szül. S c h e r e r Clementina úrnőhöz, mint gyászoló hitveshez.) 5. A közgyűlésen emlékbeszéd tartására megfe!elő intézkedés történt.
6. Tekintettel, hogy a nagy alapító olajképe már korábban beszereztetett, eziránt külön intézkedés szüksége nem forog fenn. Minthogy Rökk Pál haláláról csak a temetés után a lapokból értesültünk : igy a végső tisztesség megtételénél egyesületünket nem képviseltethetők. Az emlékbeszéd elkészítésével Sándor József t. alelnök-főtitkár bízatott meg, ki ennek alapján Rökk Pál emlékezete" czimmel, az elhunyt kiváló férfiú saját életiratából, az Emkéhez és az emlékbeszéd írójához intézett leveleiből, vala mint az Emke irattárán és jegyzőkönyveiben levő adatokból terjedelmesebb emlékiratot dolgozott ki, mely 38 nyomtatott oldalon megjelenve és a nagy alapító arczképe, névaláírása, valamint születésháza képeivel ellátva a közgyűlés előtt 500 példányban szétküldetett
II. Akezió a testvéregyesületekkel. A millennáris év megindított hármas akcziója, u. rn. az ezredéves kiállítás, congressus és eultur-sorsjáték iigy-ében az alábbi részleteket adhatjuk. E három akezió intézésére az igazgató választmány határozatából még 1894 év febr. 8-án hivott egybe Bethlen Gábor gróf, az Emke elnöke Budapestre az összes testvér-egyesületek küldötteiből egy országos értekezletet, melynek eredménye lett a három nagy egyesület, u. m.: az E. M. K. E., F. M. K. E. és D. K. E. elnöksége alatt egy végrehajtó bizottság létrejövetele, a tagok közzé beválasztva levén mindenik jelentékenyebb egyesület képviselete. Ez a bizottság hozta létre és fejezte be már e közgyűlési évben az Ezredéves közművelődési kiállítást, rendezte a múlt évi budapesti közgyűlésünket követőleg és azzal kapcsolatban 1896. szept. 8-án az Ezredéves közművelődési congressust és indította meg f. évi febr. 15-én Budapesten tartott ülésében a eultur-sorsjáték ügyét. A) A közművelődési kiállítás. Az Emke aegise és vezetése alatt összejött mintegy 40 közművelődési és rokon-egyesület kiállítása a Közművelődési és sajtó-pavillon" tágas előtermében és egy diszes nagytermében volt elhelyezve. A pavillon nagy bejáróját és jelzett nagy termét egészen elfoglalták az egyesületek ugy, hogy minden helyet és föl a mennyezetig a falakat is igénybe vették. Maga a főterem az Emke kolozsvári directoriumi szobájának festését tüntette föl, felhők között a négy világtájnak megfelelőleg az Emke eme négy jelmondatával: Az Isten szeretet"; Nyelvében él a nemzet" ; Egységben az erő" ; Kié a föld, azé az ország". Középen az Emke szekrényei fölött volt fölállítva az Emke Magyarország asszonyai ajándékozta remek lobogója; mellette Kolozsvár sz. kir. város, mint anya-város azon diszes uj zászlója, melyet Kolozsvár hölgyei az ezredéves ünnep alkalmából készíttettek. A falon körös-körül egymásba fűzött koszorúkban az országban létező és a kiállításban résztvevő egyesületek nevei voltak fölirva. A főhelyén az Emke működési térképe és fiókválasztmányi hálózatának feltüntetése, Merza Lajos főpénztárostól. A falon a képek, tárgyak, modelek nagysokasága közt az 1848-ik évi eredeti lobogó az Erdélyi Muzeum-egyesület" tulajdonából, mely állítólag a nagy Wess e- lényi Miklós báró kezében a redutban az Unió" kimondásakor szerepelt. A második főhelyet foglalta cl a F. M. K. E., Nyitravármegye asszonyai készítette szép fehér lobogójával, aztán a D. K. E., Országos Magyar Iskola-egyesület, a Székely művelődési és közgazdasági egyesület, maros-vásárhelyi Iparmuzeumának válogatott tárgyaival; de különösen az Erdélyrészi Kárpát-egyesület az erdélyi rész legszebb pontjairól készített festői aquareltjeivel és tusrajzaival. Iskolák, óvók modelljei, az Emke algyógyi székely földmives iskolájának és iparmozgalmának, a F. M. K. E. chvojniczai fa-faragászati intézetének tárgyai, egy Emke-népkönyvtár, eredeti székely-stylü szekrényben, a D. K. E. minta-vándorkönyvtára stb. voltak még kiállítva. A díszhelyen a Rákosi közművelődési egyesület tulajdonából Árpád és I. Ferencz József Felséges Urunk egymásra néző művészi képeik ; aztán a testvér-egyesületek, Emke-fiókválasztmányok vezető lerfiait, tehát az ország egész társadalmi culturmozgalmát és szervezetét szemléletesen feltűnő képcsoportozatok, a nő-választmányok elnökei, Kossuth Lajos, Kun
8 Kocsárd gróf, Baross Gábor, Rökk Pál, Felméri Lajos dr., Kovács Sándor, D e r z s i János mint az Emke alapitó és tiszteleti tagjainak olajképei; a F. M. K. E. részéről Grünwald Béla óriási képe, Beszterczebánya város tulajdona. Igen értékes kép: Munkácsy Mihály eredeti festménye az Emke alapitó okleveleihez. Szobrok közül: mindenek előtt József főherczeg 0 Fensége, mint a F. M. K. E. védnöke, Arany János, Vörösmarty Mihály, Katona József, Dugonics, Toldi Ferencz mellszobrai, mint a hasonnevű közművelődési és rokonegyesületek névadói, Rákosi Jenő ércz-mellszobra és a bejárat közepén K ö 11 ő segesvári Petőfi-szobrának mintázata. Fent a bejárat két oszlopa fölött pálmák közt O Felségeik a király és királyné mell-szobrai^ kétfelől leomjó nemzetiszinü szalagokon e fölírassál: Közművelődési egyesületek kiállítása: Éljen a haza! Éljen a király! A kiállításon, mely közel pár ezer tárgyat foglalt magában, bevezető tárgyul plakátszerüleg ki volt nyomatva báró Eötvös József ama felhívása, melyet kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter korában 1878-ban bocsátott ki az ország társadalmához, népnevelési, népművelési egyesületek alakítása végott. A kiállítás Emke-osztályára nézve élénk közreműködést tanúsítottak a fiókválasztmányok is és több érdekes tárgygyal támogatott Kolozsvár sz. kir. város, mint az Emke-anyavárosa is. Kiállítás után némely tárgyakat, többek közt egy teljes E. M. K. E. népkönyvtárt 120 frt értékben, az orsz. Paedagogium tanszermúzeumának, másokat az Erdélyrészi Kárpát-egyesület Kárpát-múzeumának ajándékozván, előbbi ajándékért a kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter köszönetét fejezte ki. Az E. K. E. nek adott ajándék: egy-egy gazdasági lovas és igás szekér V 5 mintája hü vasalással, és vesszőkosarak, értékök 50 frt. Más tárgyakkal irodahelyiségünket díszítettük. A csoport-juryban, valamiat a jury-tanácsban is egyesületünknek jelentékeny szerep jutott: a t. alelnök-főtitkár a csoport-jury előadójává és jury-tagjává választatván meg, miután az egész kiállítás alatt mint csoport-biztos működött. A közművelődési kiállítás és congressus költségei 4489 frt 84 krt tettek ki. Fedezetül szolgáltak: Kir. kereskedelemügyi minisztertől 2000 irt kr. Székesfővárostól." 4H9.. 02.. Ebédjegyek árából 5.4 Jelvények árából 51 25.. Vájna Vilmos dr. adománya 30., Más adományok.... 21 Megtérített felügyeleti dijak...... 25...., Gyűjtő perselyekből 17 88 Vegves bevétel 31 40., Többlet fedezet 1390 29.. 4489 frt 84 kr. Az Erdélyi Kárpát-egyesületnek a kiállításon megrongált képeiért 200 frt kárpótlás adatott. Ugyancsak kijavítására a kiállítás igazgatóságától is 150 frtot eszközöltünk ki. A kir. kereskedelemügyi minisztertől kapott 2000 frt segélyt elszámoltuk f. évi május 10-én és azt a kiállítás igazgatósága tudomásul vette B) A közművelődési congressus. Ennek előzményei és lefolyása leírását egyidejűleg kiadtuk a congressus Naplójában, meg azon kiadványokban, melyek e tárgyban írattak. A kiállítás és congressus két akcziójának előkészítése, leírása és megörökítése végett ugyanis az igazgató-választmány megbízására a t alelnök-főtitkár, mint a végrehajtó bizottság előadója tollából nyomtatásban a következő dolgo zatok jelentek meg és küldettek szét a testvér-egyesületeknek ós fiók-választmányoknak, vala mint az igazgató-választmány tagjainak: 1. Javaslat, illetve előterjesztés a magyar közművelődési egyesületek 1894. febr. 8-án tartandó értekezlete elébe az ezredéves kiállítás és ünnep ügyében. Az értekezlet előzményei. Az egyesületi élet és a közművelődési egyesületek. A kiállítás beosztása. Anyagunk. (Altalános rész. I. Tiszántúl vagyis az erdélyi rész. II. Felvidék. III. Délmagyarország. IV. Dunántúl. V. Budapest. VI. Külföld ) Congressus. Egyéb ünnepélyek. A végrehajtó bizottság. Összegezés. (20 oldal.) 2. A magyar közművelődési egyesületek az ezredéves ünnepen. Jelentés, illetve javaslat a végrehajtó bizottság 1895. nov. 21-én tartandó ülése számára. A) A kiállítás. B) A bejelentések. C) A congressus : a) Közművelődési egyesületek, b) A közművelődés ügybarátai és királyi tanfelügyelők, c) Emke fiókválasztmányok. I. A congressusra eddig bejelen-
9 tett kérdések: a) Általános kérdések, b) A közművelődési egyesületek feladata, c) A közművelődési mozgalom története, d) A közművelődési egyesületek érintkezése, é) Az anyagi erőgyűjtés eszközei, f) A nyelvterületekre vonatkozó intézkedések. II. Concrét kérdések: a) A népiskola szerepe, b) A kisdedóvó intézmény hasznosítása, c) Könyvtár-ügy. d) Ifjúsági egyesületek, olvasókörök, é) Népdaloskörök, f) Irodalmi kiadványok. g) Képzőművészet, h) Színészet, i) Egyházi élet. /) Gazdaság és ipar. k) A közművelődési egyesületek közvetlen czéljától távolabb fekvő feladatok. III. Egybefoglalás: I. Altalános kérdések. II. Concrét-kérdések. III. A congressus ideje. IV. A congressus ügyrendje. V. A congressussal kapcsolatos rendezések. VI. A congressus voltaképi tárgyaitól eltérő javaslatok. (28 oldal.) 3- Az ezredéves kiállítás II Közművelődési csoport katalógusa. Közművelődési egyesületek: I. Történeti rész. II. A kiállító egyesületek és a kiállított tárgyak. (25 oldal.) 4. A magyar közművelődési egyesületek. Rövid visszatekintés azok alakulására és jelen állapotuk feltüntetése. Az 1896. szept. 8-án Budapesten tartandó ezredéves ünnepi congressus alkalmából tájékoztatóul. Tartalom: I. A magyar közművelődési egyesületek alakulása és az ezredéves ünnepben összejöveteleik. II. A közművelődési egyesületek kimutatása. III. Az ezredéves ünnepi congressus tervezete. (40 oldal.) 5. A magyar közművelődési egyesületek i8pó. szept. 8-án Budapesten megtartott Ezredéves ünnepi congressusának Naplója. Kapcsolatban az Ezredéves közművelődési kiállítás történetével. Az Emke, mint vezető egyesület megbízásából. Tartalom: Bevezetés. O Felsége a király köszönete. A) Előzmények. A kir. kormány felhívása az Ezredéves kiállításban való részvételre. Az Emke felhívása a közművelődési egyesületekhez. A közművelődési egyesületeknek közös értekezletre meghívása. Javaslat az országos értekezlet elé. Az országos értekezlet megtartása. A magyar közművelődési egyesületek végrehajtó bizottságának első ülése. A végrehajtó bizottság ülése a congressus ügyében. Javaslat a congressus ügyében. A végrehajtó bizottság albizottsága. A congressusi ünnepségek rendező bizottságának megalakulása. B) A kiállítás. A kiállítás elhelyezése. A kormány hozzájárulása. A kiállítás czélja. A kiállító egyesületek. O Felsége a király látogatása a közművelődési pavillonban A kiál itáson nyert kitüntetések. Elszámolás. C) A congressus. a) Irományok. Meghívás a congressusra. A congressus programmja. A congressus ügyrendje, b) Az előnap, szept. 7-ike. A D. K. E. közgyűlése. A F. M. K. E. közgyűlése. Díszelőadás a Nemzeti színházban és a kir. Operában. Az ismerkedő estély, c) A congressus napja. Az EMKE. közgyűlése. II. A Congressus A közönség. Bethlen Gábor gróf elnöki megnyitója. Széli Kálmán elnök vezeti a gyűlést. Hódoló sürgöny a királyhoz. A képviseletek és a jelenlevők bejelentése. Márkus József alpolgármester a székes-főváros nevében üdvözli a congressust. R á- kosi Jenő, mint az sotthon«irói kör elnöke a sajtó nevében üdvözli a congressust. Berzeviczy Albert dr. ünnepi beszéde (A mult). Apponyi Albert gr. ünnepi beszéde. (A jelen). Ugrón Gábor ünnepi beszéde (A jövő). Károlyi István gróf elnöki bezárója. A díszebéd. (70 folio oldal.) Szétküldetett a jelen közgyűlés előtt 500 példányban. C) Az állam sorsjáték ügye. Ez ügyre nézve az Emkének már az 1895. aug. 31-én Kolozsvárt tart;tt alakuló közgyűlése 14. jzkvi sz. alatt intézkedett, a nagy-enyedi fiók indítványára hogy az Alapszabályokban tervezett sorsjáték rendezése iránt a lépések az igazgató-választmány részéről mielőbb megtétesseuek" utasítván a választmányt egy nagyszabású sorsjáték rendezésére." Az ügy a közgyűlés után a közgazdasági szakoszüályhoz tétetvén át, ez az igazgató-választmány 1896. márcz. 12-én tartott ülésében 149. jzkvi sz. alatt azt a véleményt terjesztette elő, hogy a terv-javaslat tétessék át az elnöki szakosztályhoz, mely annak kivihetőságe iránt puhatolózván, a részletes kidolgozás ezen megelőző lépések eredményétől tétessék függővé. Az elnöki szakosztály Beth len Gábor gróf elnököt bizván meg a közbenjárással és puhatolózással, egyben a választmány 1887 ápr. 12 én tartott ülésében újólag hangsúlyozta a sorsjáték kinyerésének szükségét. Miután pedig a közművelődési egyesületek 1887- okt. 9 10-én Budapesten tartott első congressusa is foglalkozott ezzel a kérdéssel, 18S8. ápr. 14 én Szathmárt a Széchenyi-társulattal egyetértőleg hoztunk e tárgyban egy közös megállapodást. A Szathmármegyei Széchenyi-társulat meghívására ugyanis egyesületünk Bethlen Gábor gróf elnöklete alatt ^ tagu küldöttséggel jelent meg a mondott időben Szathmárt és ott a következő közös megegyezés történt: Az Emke a Széchenyi-társulatnak a magyar eultur-egyesületek egyesülése tárgyában a mult országos közművelődési eongressuson tett indítványát azon módosítással fogadja el s ehez a Széchenyi-társulat is hozzájárul, hogy a legközelebbi congressus küldjön ki egy központi bizottságot azon időre és azon feladattal, hogy a bizottság az országban létező közművelődési egyesületek részére eszközölje ki a törvényhozási tényezőknek az orsz. pótadót, esetleg egy s 0 rs j e g y-k ö 1 c s ö n kibocsátását. Ezen id. bizottság az egyesületek tagjainak számaránya szerint alkottassék össze. A legközelebbi congressust még ez év folyamán Debreezenben az Emke és a Széchenyi-társulat közösen hívják össze." 2
10 A congressus összehívása az Emiiétől nem függő okok miatt meghiúsulván, a választmány 1889. jun. 12-én tartott ülésében ezúttal a brassómegyei Emke-választmány hozta javaslatba egy nagyszabású államsorsjáték rendezését: mire kimondatott az önálló föllépés és különösen Hegedűs Sándor és Horáth Gyula orsz. képviselőknek eziránt fölkérése, hogy az ügyet fent kellőleg előkészíteni szíveskedjenek. Ennek alapján Horváth Gyula az Emke 1890. szept. 7-én Déván tartott közgyűlésén 10. jzkvi sz. alatt maga indítványozza kérelemnek a kormány és a képviselőház elé terjesztését. E határozatból kifolyólag az igazgató-választmány nov- 2-iki kelettel kérvényt intéz W e- k e r 1 e Sándor kir. pénzügyminiszterhez és a képviselőházhoz, a kérelmek másolatát külön-külön átirat kapcsán megküldvén pártkülönbség nélkül mindenik orsz. képviselőnek, pártfogás, és a vármeg3 T ei és városi törvényhatóságoknak, hozzájárulás és támogatás végett. A kérelem 1891 decz. 15-én került tárgyalás alá a Házban, He rt e 1 e n dy Béla a kérvényi bizottság előadója a legmelegebben ajánlva, hogy a kérvény kiváló figyelembe vétel végett adassék ki a pénzügyminiszternek." Ehez Horváth Gyula azon kapcsolatos indítványt csatolta, mikép egyszersmind : Felhívja a ház a kormányt, hogy az ez ügyre vonatkozó jelentését a,z 1891. év végéig terjessze a képviselőház elé." Darányi Ignáez, B ek sic s Gusztáv, Beöthy Ákos, B a r t h a Miklós, Irányi Dániel támogató hozzászólásai és beszédei után maga \Y o- kerle Sándor dr., pénzügyminiszter is hozzájárulván ugy a kérvényi bizottság, mint Horváth Gyula kapcsolatos javaslatához, igy a kérdés egyhangúlag elfogadtatott. Az engedély, melyet kértünk, 1 millió frtra szólott. Megjegyzendő, hogy az 1891. év tavaszán Hont- és ZóJyomvármegyék törvényhatóságai azzal a kérelemmel fordultak a képviselőházhoz és ezen kérvényöket támogatás végett szinfén az összes törvényhatóságoknak megküldötték, hogy egy nagyszabású sorsjáték az összes közművelődési e 4yesületeknek engedélyeztessék. A képviselőház határozata után a kérdés többé elé nem kerülvén: az üggyel ismét a mihennnrn kérdésével kapcsolatban kezd foglalkozni az Emke. Igazgató-választmányunk Hegedűs István dr. indítványára már 1890. jun. 12 én tartott ülésében 183 jkzvi sz. alatt kimondotta a millennium alkalmából Kolozsvárt az összes közművelődési egyesületekkel egy congressus tartását. Tekintettel azonban, hogy nemsokára az ezredév megünneplése orsz. programmjába a közművelődési egyesületek congressusa is fölvétetett: igy a partikulárismus vádjának elkerülése végett helyűi Kolozsvár elejtetett. Luká c s Béla kir. kereskedelemügyi miniszternek az 1893. febr. havában az egyesülethez intézett fölhívására, hogy az ezredéves ünnepben Budapesten résztvegyünk : Bethlen Gábor gróf elnök a választmány megbízásából hivta egybe 1894. febr. 8-ára Budapestre a közművelődési egyesületek amaz országos értekezletét, melynek eredménye lett egy végrehajtó bizottságnak kiküldése a millennáris kiállítás és congressus tárgyainak e : őkészitése végett. A testvér-egyesületek és a fiók-választmányok fölkéretvén a congressus tárgyainak meghatározására : főtárgyul igen sokan az állam sorsjegy'kölesm kieszközlését kérték Azonban e végrehajtó bizottság abban állapodván meg, hogy a congressus ünnepi jelleggel tartassék meg és igy ott a concrét kérdések ne tárgyaltassanak : kimondatott a részlet-kérdéseknek a végrehajtó bizottsághoz utalása. A congressus után G e r 1 ó c z y Károly kir tanácsos. Budapest I. alpolgármestere, mint az Országos Magyar Iskola-egyesület elnöke, egy Visszapillantás '-t készítvén a magyar közművelődési egyesületek eddigi tanácskozásaira, átiratilag hivta fel a testvér-egyesületeket, hogy a congressusi végrehajtó bizottság különösen az állam sorsjáték kérdését hagyja a kezéből kiesni : minek alapján az igazgató-választmány 1896. decz. 12-én tartott ülésében 8-. jzkvi sz. alatt külön is fölhívta Bethlen Gábor grófot a végrehajtó bizottság összehívására, a mi f. évi febr. hó 15-én végbe is ment. A gyűlésen, mely az országház 1. sz emeleti üléstermében tartatott meg, a testvéregyesületek küldöttei megjelenvén: a sorsjáték kérdése történetének egybefoglalása után kimondatott a végrehajtó bizottságból egy szűkebb bizottság kiküldése, mely a kormánnyal érintkezésbe lépjen és ha az engedélyre kilátást nyer, a financirozás szempontjából is előkészítő lépéseket tegyen Ezen bizottság föladatává tétetett továbbá az is, hogy a nyeremény felosztására nézve egy tervezetet, javaslatot dolgozzon ki, melyet tárgyalni ismét a végrehajtó bizottságnak lesz föladata. A bizottság tagjai: a három nagy egyesület elnöksége, n. m." Bethlen Gábor gróf, Széli Kálmán v. b t. t. és Károlyi István gróf, továbbá K o rács Eduárd, a Széchenyitársulat igazgató alelnöke, Craus István, a Fmke ügyvivő alelnöke, Hegedűs Sándor orsz. képv., Sándor József orsz. képv., mint a végrehajó bizottság előadója. A börzén nemsokára közbejött események és a rosz termésű év következtében az ügy várja folytatását. Időközben Lőrinczy György, a Fmke titkára is intézett a kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez egy emlékiratot, a melyben többek közt, a sorsjáték kérdésének ily irányú megoldását is kéri.
III. Szervezet és ügyvitel. i. A közgyűléshez. 1. A mult évi közgyűlés jegyzőkönyve. Felvétetett az E. M. K. E. Budapesten, 1896. szeptember hó 8-án, az ezredéves orsz. kiállítás Ünnepélyek csarnokában, az első közművelődési congressussal kapcsolatban, illetve azt megelőzőleg megtartott Xl-ik rendes közgyűlésén. Jelen voltak: az egyesület tagjai nagy számmal, továbbá a testvéregyesületek, hatóságok, erkölcsi testületek stb. küldöttei és képviselői, mint vendégek (a levéltári 2421 ós 2251 96. sz. összeírás szerint) nemkülönben nagy hallgatóság, összesen mintegy kétezerén. Elnök: Bethlen Gábor gróf Előadó: Sándor József t. alelnök-főtitkár. Jegyző: Fekete Nagy Béla. 1. Bethlen Gábor gróf az elnöki széket elfoglalva, a következő beszédet tartja: T. közgyűlés! A midőn az E. M. K. E. Xl-ik rendes évi közgyűlését megnyitottnak nyilvánítom, röviden egy pár fontosabb körülményt kívánok érinteni, melyek a főtitkári jelentésben amúgy is bővebben vannak kifejtve. Rövid programmot állítottunk a közgyűlésre össze, miután munkálkodásunk nagyon igénybe volt véve kiállitásunk rendezésével és a közművelődési congressus előkészítése is igen sok dolgot adott, mert miután az Emke volt megbízva mindkét határozat megvalósításával, tőlünk kitelhetőleg igyekeztünk a nekünk előlegezett bizalomnak megfelelni. Kiállításunkról bírálatot nem kívánok mondani. Egy bizonyos, s ez az, hogy a kiállított tárgyaink egymagokra fényes bizonyítékai, mily kiterjedt munkakört öleltünk fel, s mily különböző irányban fejtünk ki tevékenységet, a mi magyarázatát messze vidékekre kiterjedt működési körünkben leli. Mint minden évben, ugy ez évben is a rendes segélyezések növekedtek, természetesen messze mögötte állván a szükségletnek, hiszen ez, tekintettel mindig szük anyagi körülményeinkre, másként nem is lehet. Azért bízunk hazafias társadalmunk további áldozatkészségében; mert kétséget nem szenved, hogy ezáltal kitűzött nagy nemzeti feladatunknak csak ugy tudunk megfelelni, ha buzgó honfitársaink szellemileg és anyagilag is tovább is segítségünkre lesznek. Az irodánk működése, pénztári kezelés, a legnagyobb rendben van. E helyen ki kell emelnem a központi tisztviselők ernyedetlen buzgalmát s ezek közt elsősorban főtitkár, t. b. alelnökünk Sándor József és Merza Lajos főpénztárosnak, odaadó munkásságát és szorgalmát. Ugy hiszem, a t. közgyűlés hozzájárul, hogy egyesületünk e két főmunkatársának jegyzőkönyileg fejezzük ki elismerésünket.
Nem kívánok bővebben foglalkozni példátlanul álló ezredévünk nag\- és minden magyar ember szivét és jó hazafi önérzetét a lelkesülésig felemelő ünneplésével. A mai napon lesz alkalmunk részt venni ez ünnepünkön; de legyen szabad reámutatnom egyesületünk keletkezésének indokaira, prugrammunkba felvett hazafias czéhmkra, zászlónkon bemutatott sokat jelentő képletre s ezek után jogosan kinyilatkoztathatjuk, hogy egy ezredéves Magyarországot vettünk örökségbe őseinktől s ezt az országot, édes hazánkat magyar földnek tekintjük, s mint romlatlan Magyarországot akarjuk a jövőben és végtelen időkig fenntartani; s miután mint egységes nemzet óhajtjuk és akarjuk ezt, bizunk a mindenható Istenben, hogy e törekvéseinkben megsegít. Ezek után a gyűlést megnyitódnak nyilvánítom." A közgyűlés lelkes éljenzéssel fogadja a hazafias szép beszédet s az elnök előterjesztésére Sándor József t. alelnök-főtitkárnak és Merza Lajos főpénztárnoknak, valamint a közgyűlés egyhangú kívánságára Bethlen Gábor gróf elnöknek odaadó, önzetlen munkásságáért JGgrzőkönvvi elismerést és köszönetet szavaz. 2. Az elmúlt 1895. június 4-én Székely-Udvarhelyen tartott jubiláris közgyűlés jegyzőkönyve a kiküldött biztosok által hitelesítve, a tagok közt nyomtatásban előre szétküldve lévén, felolvasottnak tekintetik. 3. Elnök a jegyzőkönyv vezetésére Fekete Nagy Béla központi jegyzőt, hitelesítésére Potsa József v. b. t- tanácsost, Háromszékvármegye főispánját, Simonffy Imre királyi tanácsost, Debreczen sz. kir. város polgármesterét és Kapácsy Dezsőt, Eger város közgyűlési és congressusi képviselőjét kéri fel. A számadás vizsgáló-bizottságba felkéri: gr. K o r n i s Viktor nagybirtokos elnöklete alatt, Szathmáry György ministeri tanácsost és Reményi Antal ügyvédet, az E. M. K. E. jogtanácsosát. A jelölő-bizottság tagjaiul felkéretnek Ugrón Gábor orszgy. képviselő, Fekete Gábor kir. itélő táblai elnök és B. Kovács Eduárd nagybirtokos. Az elnök előterjesztett intézkedéséhez, illetve felkéréséhez a közgyűlés hangúlag hozzájárul. 4. Sándor József t. alelnök-főtitkár előterjeszti, hogy a közgyűlésre a következő egyesületi hivatalos jelentések és nyomtatványok jelentek meg és osztattak ki a tagok közt: a) Az E. M. K. E. 1895 1896. évi jelentése (Tizenkettedik jelentés). Irta és összeállította Sándor József t. alelnök-főtitkár- Megjelent 152-(-14 = 166 oldalon, czimlapján az E. M. K. E. lobogója. Magyarország asszonyai ajándéka" képével. b) Emléklapok az Emke 1895. június 4-én Székely-Udvarhelyt tartott tíz éves ünnepi közgyűléséről. A közgyűlés megbízásából egybeállította Sándor József t. alelnök-főtitkár. Megjelent 87 oldalon, czimlapján gr. Kun Koesárd, az Emke örökös diszelnöke képével. c) A magyar közművelődési egyesületek. Rövid visszatekintés azok alakulására és jelen állapotuk feltüntetése. Az 1896. szept. 8-án Budapesten tartandó ezredéves ünnepi congressus alkalmából tájékoztatóul irta és egybeállította Sándor József t alelnök-főtitkár a végrehajtó-bizottság előadója Megjelent 40 oldalon. Tekintettel ezen nyomtatványok terjedelmére, azokból az egyesület legutóbbi évi működését csak főbb vonalaiban ismerteti. Végül bejelenti, hogy Apponyi Albert gróf f. évi alapítványában 100 irtot (4-ik), Berzeviczy Albert v. b. t. t. 100 frtot és Reményi Antal jogtanácsos a Jancsó Benedek-féle történelmi forrás-munka folytatására 103 frt alapítványt adtak át ezzel az alkalommal. A jelentés éljenzéssel tudomásul vétetik s a közgyűlés Komlósy Arthur tag indítványára a főtitkárnak ezekért külön is jegyzőkönyvi köszönetet szavaz. 5. Olvastatatik Nóvák Ferencz kir. tanácsos, Gyulafehérvár sz. kir. város polgármesterének átirata, mely szerint a város k özönsége nevében fiz egyesület jövő évi közgyűlését meghivja. egy
13 A meghívás egyhangúlag el fogadtatik és a közgyűlés idejének megállapítása a választmányra bizatik. 6. 'Gróf Komis Viktor a számadás vizsgálóbizottság elnöke jelenti, hogy a számadások felülvizsgáltatván, azokat a számvizsgálóktól már átvizsgálva és mindent a legnagyobb rendben találtak s ezek alapján Merza Lajos fopénztárnoknak és S z e k u 1 a Ákos ellenőrnek a felmentést megadni javasolják. Közgyűlés a felmentést megadja s Merza Lajos főpénztárnoknak önzetlen munkásságáért köszönetet mond. A jelölő-bizottság nevében K o v á e s Eduárd jelenti, hogy miután a sz.-udvarhelyi közgyűlésen a jegyzőkönyv 1. pontja szerint a választás a tiszti karra három évre történt, ezúttal csak a választmány 32 tagja választandó meg. A választmány tagjaiul ajánltatnak : 1. Albaeh Géza kir. tanácsos, polgármester. 2. Gróf Apponyi Albert orsz. képviselő. 3. Benign i Samu iparos. 4. Gr. Bethlen András orsz képviselő. 5. Gr. B e t h 1 e n Bálint orsz. képviselő. 6. Id D a n i e 1 Gábor ny. főispán 7. Dobál Antal ügyvéd. 8. Gr. Dégenfeld József főispán. 9. Gr. D e s s e w f f y Aurél főrendiházi tag. 10. F e j é r v á r y Jenő birtokos 11. Fekete Gábor kir. táblai elnök. 12. F e r e n c z József unit. püspök. 13. H. G á 1 Domokos alispán 14. Hege d ü s Sándor orsz. képviselő. 15. H o r v á t h László kir. tanfelügyelő. 16. Kj. báró Jósika Lajos birtokos. 17. Gr. Károlyi István orsz. képviselő. 18. Ko ós Ferencz kir. tanácsos, ny. kir. tanfelügyelő. 19. Kovács Ferencz apátplébános. 20. L ö n h á r t Ferencz erd. r. k. püspök. 21. Pál István cz. kanonok, r. k. status előadó. 22. Rákosi Jenő szerkesztő. 23. Réthi Lajos kir. tanácsos, kir. tanfelügyelő. 24. K. Sándor József kir. közjegyző. 25. Szabó Samu ref. tanár. 26. Szathmáry György min. tanácsos. 27. Török Bertalan m. főjegyző. 28. Dr. Török István ev. ref. tanár. 29. Ugrón János alispán. 30. Ugrón Gábor orsz. képviselő. 31. Vásárhelyi Béla orsz. képviselő. 32. V e 1 i t s Ödön polgármester. A directorium tagjai: B i r ó Béla apátplébános, D e á k y Albert ügyvéd és gr. K o r n i s Viktor nagybirtokos. Az ajánlottakat a közgyűlés a választmány tagjaiul közfelkiáltással választja meg. 8. A tárgysorozatba több tárgy nem lévén felvéve, elnök lelkes szavakkal bezárja a közgyűlést s a tagokat és érdeklődőket felkéri, hogy a folytatólag megtartandó ünnepi congressuson résztvenni szíveskedjenek. Hitelesitik: Potsa yóssef s. k. Simonffy Imre s. k. Kapácsy Dessö s k. K. m. f. Fekete Nagy Béla, jegyző.
14 2. Megliivó a folyó évi közgyűlésre. (Megállapítva az igazgató-választmány f. évi szept. 12-én tartott ülésében és 1000 példányban szétküldve a hírlapoknak, fiókválasztmányoknak, örökös és alapitó tagoknak.) 528 97. szám. jyiegfiivó. Van szerencsénk az E. M. K. E. f. évi nov. hó 14-én d. e- 10 órakor Kolozsvárt, a városi Vigadóban megtartandó XII. évi rendes közgyűlésére az egyesület alapitó és rendes tagjait, valamint az örökös testületek képviselőit tisztelettel meghívni. Kolozsvárt, 1897. szept 12-én. Az Igazgató-választmány nevében: Gróf Béldi Ákos, Sándor József, alelnök. t. alelnök-főtitkár. M. j. A közgyűlésen szólás és szavazás jogával az örökös tagok képviselői, az alapitóés rendes tagok bírnak, a mennyiben esedékes kötelezettségüknek eleget tettek. Az igazoló jegyet jelentkezés alapján a központ állítja ki. A hallgatóságnak a karzat és erkélyülések tartatnak fenn. TÁRGYSOROZAT. (Az Alapszabályok 11 -ja értelmében összeállítva.) 1. Elnöki megnyitó. 2. A mult ülés jegyzőkönyvének felolvasása. 3. Jelen ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére 3 tagnak kiküldése. 4. Jelölő bizottság kiküldése. 0. Közgyűlési számvizsgáló bizottság kiküldése. 6. Bethlen Gábor gróf emlékezete. (Tartja: Kuun Géza gróf alelnök). 7. Rökk Pál emlékezete (Tartja: Sándor József t. alelnök-főtitkár.) 8. Évi jelentés előterjesztése 9. A számvizsgáló bizottság jelentése. 10. Választások megejtése. 11. Egyesek és fiókválasztmányok esetleges indítványai, amennyiben az Igazgató-választmányhoz legalább 8 nappal előbb írásban benyujtattak. 12. Elnöki zárszó. P R O G R A M M. November 13-án. D. u. 4 órakor a városházán zárt értekezlet, a melyre a közgyűlés illetékes tagjai hivatalosak. Este 8 órakor ismerkedő estély a»központi szálloda* emeleti éttermében. November 14-én. D. e. 70 órakor a közgyűlés a városi vigadó nagytermében. D. u. 2 órakor közebéd a»new-york szálloda* földszinti éttermében. Este 7 órakor díszelőadás a nemzeti színházban. Tekintettel a kolozsvári vendéglői viszonyokra, a rendező-bizottság elszállásolásról nem gondoskodik. A közebédre a jelentkezések, 4 frt összegnek Kolozsvárra beküldésével, legalább egy héttel elébb megteendők. A rendező bizottság elnökei: Deáky Albert és Dobál Antal. Mindennemű levélbeli- és pénzküldemény az»emke főtitkári hivataláéhoz czimzendő Kolozsvárra. 3. Az eddigi közgyűlések. Hely és időrend szerint az alakulás óta máig. A fontosabb események feltüntetésével. Első értekezlet ]884. decz. 2í. Kolozsvárt. (Karácsony harmadnapján, d. u. 4 órakor, a városházán.)
- 15 1. Alakuló közgyűlés 1885. ápril. 12. Kolozsvárt. (A redoutban. Kossuth Lajos sürgönyileg üdvözli az alakulást.) 2. Szervezkedő közgyűlés. 1885. aug. 31. Kolozsvárt. (A redutban. Kis-Küküllő vármegye megszavazta az egyesület számára a 2 ü /,)-os pótadót.) 1. Első rendes közgyűlés 1886. aug. 29. Kolozsvárt. (A redutban. Határszéli kiállítás." írók és művészek társaságának lerándulása Budapestről.) 2. Második rendes közgyűlés 1887. aug. 28. S.-Szentgyörgy ön. (Székely ipari és gazdasági kiállítással kapcsolatban. írók és művészek társaságának második lerándulása. Ez évben, szept, 23-án fogadta először O Felsége a király az Emkét.) 3. Harmadik rendes közgyűlés 1888. aug. 20. Brassóban. (Szent-István-napi ünnep. írók és művészek társaságának harmadik lerándulása.) 4. Negyedik rendes közgyűlés 1889. szept. 3. Szamos-Újvárt. (Lobogó-szentelés. Emlékbeszéd Rökk Szilárd fölött.) 5. Ötödik rendes közgyűlés 1890. szept. 5. Déván. (A fiókok ügyrendjének megállapítása. Az algyógyi Gróf Kun Kocsárd székely földmives iskola megalapítása.) 6. Hatodik rendes közgyűlés 1891. okt 4. Maros-Vásárhelyt. (Az E. M. K. E. létesítette p]. K. E. = Erdélyrészi Kárpát-egyesület fürdőügyi congressusával kapcsolatban. Emlékbeszéd Kovács Sándor és D e r z s i János fölött.) 7. Hetedik rendes közgyűlés 1892. jun. 7. Budapesten a redutban. (0 PMsége a király koronázása 25 éves emlékünnepén és annak örömére ) 8. Nyolczadik rendes közgyűlés 1893. máj. 28- Deésen. (Az E. K. E. Radna-borbereki fürdőjének ünnepélyes megnyitása.) 9. Kilenczedik rendes közgyűlés 1894. jun. 3. Tordán. (Báró Jósika Miklós születésháza emléktáblájának lelepzése. Az egyesület vagyona eléri az 1 millió frtot.) 10. Tizedik rendes közgyűlés 1895. jun. 4. Sz.-Udvarhelyt. (Jubiláris közgyűlés, az egyesület 10 éves fennállása alkalmából. Emlékbeszéd Kun Kocsárd gróf fölött. p]z év szept. 22-én 0 Felsége a király másodszor fogadta az Emkét.) 11. Tizenegyedik rendes közgyűlés 1896. szept. 8. Budapesten. (A kiállítási Űnepélyek csarnoka" ban. Kapcsolatban a Közművelődési egyesületek Emke rendezte congressusával és kiállításával. Ez évben jun. 16-án O Felsége a király meglátogatta a közművelődési kiállítást. A congressus hódoló sürgönyére O Felsége köszönő irattal válaszolt.) 12. Tizenkettedik rendes közgyűlés 1897 nov. 14. Kolozsvárt. A redutban. (Emlékbeszéd Bethlen Gábor gróf és Rökk Pál fölött.) Mikor 1896. 1 okt. 2 nov. 3 decz. 1897. 4 jan. 5 febr. 6 márcz. 7 május 8 június 9 iunius IV. Az igazgató-választmány munkássága. 12. 12. 12. 12. 12. 12. 12. 12. 30. Elnökölt Bethlen Gábor a'róf Béldi Akos gróf Bethlen Gábor gróf Kornis Viktor gróf mint korelnök. 10 szept. 12- Béldi Akos gróf 1. Segélyező bizottsági 2. Irodalmi szakosztályi Előadott. Sándor József Merza Lajos Sándor József 54 22 ~w Jegyzett. Fekete N. Béla Csernátoni Gy. dr Fekete N. Béla Gáspár János Balogh Károlv Fekete N. Béla Csernátoni Gy. dr. Fekete N. Béla Balogh Károly Együtt 1. Az igazgató - választmány ülései a jelen közgyűlési évben. (1896. szept.-től 1897. szept.-ig.) Jegyzőkönyvi határozatok Fő- Alszám. szám. 27 17 46 16 17 12 15 19 1 Í0 3 a W 37 17 49 Jelen volt hány választmányi és alapitó tag? 15 84 16 16 20 17 64 5 17 77 76* 91 38 19 41 12 13 18 20 20 34 190 106 296 tag
- 16-2. A directorium ülései a jelen közgyűlési évben. Mikor? Elnökölt. Előadott. Jegyzett. Jegyzőkönyvi határozatok o száma. >, Főszám. Alszám. 1896. 1 szept. 16. Biró Béla, mint kor Sándor József Balogh Károly 8 7 15 elnök 2 okt. 11. Bethlen Gábor gróf i *) Merza Lajos 28 4 32 3 nov. 11. Csernátoni Gyula dr. 20 20 4 decz. 12. Fekete N. Béla 68 7 75 1897. 5 jan. 12 Csernátoni Gyula dr. 27 27 6 febr. 11. Fekete N. Béla 21 21 7 febr. 12. Balogh Károly 2 2 8 márcz. 12 13 13 9 máj. 12. Biró Béla, mint kor Fekete N. Béla 20 76* 96 elnök 10 jun. 12. Bethlen Gábor gróf Csernátoni Gyula dr. 17 17 11 jun. 26. Biró Béla, mint kor Merza Lajos Fekete N. Béla 1 1 elnök 12 jun. 29. Biró Béla, mint kor Sándor József ii 'i ti 1 12 13 elnök 13 jul. 11. Sándor, József Merza Lajos Balogh Károly 5 13 18 14 aug. 7. Béldi Akos gróf Sándor József Fekete N. Béla 9 9 15 szept, 2. Biró Béla, mint kor., 3 3 6 elnök 16 szept. 12. Béldi Ákos gróf 'J Eöry Ernő 23 23 Cuc W Együtt 388 A directorium tagjai: az elnök (vagy helyettese), a t. alelnök-főtitkár, mint előadó, Merza Lajos főpénztáros, a soros jegyző, továbbá Biró Béla apát-kanonok, Deáky Albert és Komis Viktor gróf, mint megválasztott tagok. 3. Bizottságok és szakosztályok. m Bizottság neve. Kiküldetés. Tagok nevei. Összejött. Jelen voltak. 1 Irodai mi szakosztálv. Állandó Tagjai időnként kiegészít- 1897. máj. hetik magukat. 11-én. Szabó Sámuel alel- ' nök, Török István dr., Sándor József, Radnóti Dezső jegyző. 2 Segélyező bizottság. Állandó. 189.'. máj. 3-áról. Bartha Miklós elnök, H. Gál Dokos előadó, Csernátoni Gyula dr., Szabó Samu, Bethlen Bálint gr, Sándor József, Biró Béia, Merza Lajos. 1897. máj. 10-tétől 4 ülésben. Biró Béla, mint korelnök, Sándor József t. alelnök-fő titkár.mint előadó, Szabó Sámuel. Merza Lajos. 3 Államsorsjá- á896. decz. Gróf Bethlen Gábor elnök, ték megoldá- iá-én tartott Sándor József, Hegedűs Sárisára alakult igazg. vál- dor, Reményi Antal, bizottság'. ülésből. 1897. iv.br 15-én. A kiküldött tagok. 1. Segélyező bizottsági 2. Irodalmi szakosztályi 54 22
Bizottság neve. Kiküldetés. Tagok nevei. Összejött. Jelen voltak. Algyógyi áll. gr. Kun Kocsárd székely földmives iskola ellenőrző bizottsága. Az évzáró Gróf Bethlen Gábor, mint kőzvizígá- a bizottság elnöke, gróf Korlatokatmeg- nis Viktor, Sándor József t. előzőleg. alelnök-főtitkár és Sz. Szakát s Péter. 1896. szept. 17-18-ikán, 1897. febr. 25 26-án és szeptem ber 17 18- án. Kiszálltak mindhárom esetben Sándor József és Sz. Szakáts Péter. Jelentéseiket mindannyiszor írásban tették meg az igazgató-választmányhoz, mely aztán a kir. földmivelésügyi miniszter - hez terjesztetett föl. Szervezeti szabályokat ké szitő 11-es bizottság. 1897. febr. 12 iki vál. ülésből Szász Domokos elnöklete 1897. áprialatt: Fekete Gábor. gr. Kor- lis, május nis Viktor, br. Bornemissza Ti- hónapokvadar, Haller Rezső, Gyárfás ban 5 ször. Benedek, gr. Bethlen Ödön, gr. Wass Béla, Dorgó Albert, dr. Groisz Gusztáv, Gajzágó Manó ügyész. 6 Házszabály ké- 1897- jan. szitő bizottság. 12-iki vál. ülésből. 7 Közgyűlést rendező bizott- 189í. szept, 12-iki vál. ülésből. Bethlen Gábor gr. elnök- 1897. janu lete alatt: Sándor József, Fei- ár 29-én és litzsch Arthur br., -Szekula febr. 10-én. Akos, Dobál Antal, Csiky Viktor dr., Deáky Albert, Merza Lajos főpénztáros. Elnökök: Deáky Albert és Dobál Antal; tagok: Biró János, Eőry Ernő, F.'kete Nagy Béla, Hegyesi Vilmos, Kovács János, Magyary Mihály, Mihály István, Polcz Rezső, Szekula Akos, Szepesy Lajos. Most van folyamatban. Gr. Bethlen Gábor elnök, Sándor József, Szekula Akos, Csiky Viktor dr, Merza Lajos. 4. Küldöttségek és részvétiratok, üdvözletek és köszönetek. Rendesen több tagu küldöttség által képviseltette magát a lefolyt évben az egyesület: 1. Bethlen Gábor gróf temetésén Keresden, 1897. június 29-én, (gyászkoszorú és a sirnál emlékbeszéd). Tagok : Fekete Nagy Béla, Merza Lajos, Sándor József (vezetői, Szabó Samu. Szekula Akos, Ugrón Gábor és, számos csatlakozó. 2. Brassó czenkhegyi ezredéves Árpád-szobor leleplezési ünnepélyén, 1896. szept. 18-án, Pe rezei Dezső kir. belügyminiszter által meghivatva, Kiküldettek: Koós Ferencz, Potsa József v. b. t. t. (vezető,) Sándor József, Szekula Ákos. 3. Horváth Gyula Emke alelnök temetésén, Budapesten, 1897- aug. 18-án^ (gyász koszom és a sirnál emlékbeszéd). Tagok: Gopcsa László dr., J a n c s ó Benedek dr., Kormos Béla dr.. Merza Lajos, Sándor József (vezető), Sigmond Dezső. 4. Kolozsvári 1848/49. évi vértanuk emlékoszlopa leleplezési ünnepélyén, 1896. okt 18 án. Kiküldettek: Deáky Albert, Eőry Ernő, Fekete Nagy Béla, Hory Béla, Merza Lajos, S z v a c s i n a Géza. 5. Mátyás-szobor alapkőletételi és ezzel kapcsolatban Kolozsvár sz. kir. városnak a város hölgyei készítette ezredéves lobogója felszentelési ünnepélyén Kolozsvárt, 1896. szept. 20-án A kalapácsütéseknél, valamint a szögbeverésnél az egyesületnek az őt megillető szerep jutott. Kiküldettek: Biró Béla, Kor nis Viktor gróf, Merza'Lajos, Sándor József. 6. Ugyanez alkalommal. 1896. szept. 20-án Kolozsvárt a Mátyás szobor alapkőletételi ünnepe alkalmával részt vett a választmány is a tisztelgő testületek sorában, melyek báró Jósika Sámuel, király ő Felsége személye körüli miniszternél, mint a kormány képviselőjénél megjelentek.
Irt A kormány képviselője a hozzá intézett üdvözletre kiemelte, hogy mindig örömmel emlékezik arra az időre, midőn még az egyesület alelnöke volt és az Emkét egyszersmind ugy a maga, mint a kir. kormány legmelegebb támogatásáról biztosította. 7. Kolozsvári áll. tanitó-képezde 25. éves jubileumán (Az előkészítő bizottság 300 korona alapítványt tett az intézet önképzőkörének javára oly feltétellel, hogy ha az intézet megszűnnék, az összeg az Emkéé legyen.) 8. Petőfi-szobor és fehéregyházi honvéd-emlék leleplezési ünnepélyén Segesvárt, folyó évi július 31-én (Gyopár-koszorú cser és babér alappal, szalagján: Petőfi Sándor emlékének az Emke" fölírassál.) Tagok: Fekete N. Béla,jegyző, Mihály István alapitó tag, Sándor József t. alelnök főtitkár (vezető), Szekula Ákos ellenőr. 9- Wesselényi Miklós br. emlékére 1897. febr.-ban a kolozsvári egyetemi ifjúság rendezte emlék-ünnepélyen. Képviselő: Sándor József. Részt vettünk ezen kivül a Kolozsvárt előforduló minden hazafias, márcz. 15-iki, O Felsége a király és királyné születésnapi, Szent Istvánnapi stb. ünnepélyen. Részvétét fejezte ki a választmány: 1. Ő Felségeik a király és királyné előtt az alenconi.herczegnő elhunyta alkalmából. 2. Béldi Ákos gróf alelnökhöz, neje uzoni gróf Béldi Ákosné- szül. bethleni Bethlen Emma grófnő., elhunyta alkalmából. 3. Özv. nagyváradi és teleki Horváth Gyuláné- szül. miháldi Splényi Bertha bárónőhöz, férje Horváth Gyula alelnök elhunyta alkalmából. 4. Özv. Kammmermayer Károlynéhoz, férje K a mme r may e r Károly min. tanácsos, a székesfőváros ny. polgármestere, mint az Emke székesfővárosi választmánya alelnökének elhunyta alkalmából. 5. Özv. maksai Máriafí'y Albertné-szül. bethleni Bethlen Lujza grófnőhöz, fivére Bethlen Gábor gróf elnök elhunyta alkalmából. 6. Özv. derzsenyei Rökk Pálné- szül. Scherer Klementina úrnőhöz,r ö k k Pál első örökös tiszteleti tagunk és 20,500 frtos alapitónk elhunyta alkalmából. 7. Jegyzőkönyvileg fejezte ki a választmány részvétét Benedek György ny. cs. és kir. őrnagy, az Emke Gyergyóvidéki köre kezdettől buzgó pénztárosának elhunyta felett. Üdvözölte az igazgató-választmány : 1. Bethlen Géza grófot, To/da-Aranyosvármegye főispánját 10 éves főispáni jubileuma és legfelsőbb kitüntetése alkalmából. (Átiratilag.) 2. Kor nis Viktor grófot 20 éves gazdasági egyesületi elnöksége és legfelsőbb kitüntetése alkalmából. (Nyilt ülésben.) 3. Majláth Qusztáv grófot, erdélyi r. kath. püspökké kineveztetése, illetve állása elfoglalása alkalmából. (Átiratilag.) Testületek közül: 1. Az Eperjesi Széchenyi kör u -t millenniumi díszközgyűlése alkalmából 1896. nov. 22-én. (Sürgönyileg) 2. A Muraszombati közművelődési egyesület" közgyűlését, 1896. okt. 17-én. (Átiratilag) Köszönetét fejezte ki az igazgató-választmány: 1. Apponyi Albert grófnak a congressuson mondott beszédeért. 2- Ágoston József kir. tanácsos, jelenleg orsz. képviselőnek az ezredéves congressus ismerkedési estély és közebéd rendező bizottsága elnökségeért. 3. Berzeviezy Albert dr. v. b. t. t.-nak a congressuson mondott beszédeért. 4. Bethlen Gábor gróf elnöknek az ezredéves kiállításért és congressusért. 5. Darányi Ignácz dr. kir. földmivelésügyi miniszternek (ismételten) az algyógyi földmíves iskola fejlesztéseért és a bukovinai Istensegits községnek 10,300 drb csemetefa díjtalan rendelkezésre bocsátásáért. 6. Dániel Ernő báró, kir. kereskedelemügyi miniszternek az ezredéves kiállításra adott 2000 írtért, ingyen helyiségért, szekrényekért és'felügyeletért, valamint az E. K. E. megrongált Goró-féle képeinek 150 frton kijavításáért. 7. Lázár Ferencz birtokosnak az ördög-kuti Emke nokolásaért. óvó-iskolának 10 éven át gond 8. Merza Lajos főpénztárosnak az ezredéves kiállítási Emke-tórkép elkészítéséért. 9. Perczel Dezső kir. belügyminiszternek, hogy a néhai Rezső trónörökös nevére tett gr. Karácsonyi Guidó féle alapítványból 500 frtot kéretlenül rendelkezésre bocsátani szíveskedett.
- 19 10. Sándor József t. alelnök-főtitkárnak az ezredéves kiállítás és congressus rendezéseért. 11. K- Sándor József kir. közjegyzőnek Déván, a hunyadvármenyei fiókválasztmány pénztárosi tisztének 12 éven át betöltéseért. 12. Wlassics Gyula dr, v. b- t. t. vallás- és közoktatásügyi kir. miniszternek, hogy a népkönyvtárak számára a f. évre ÍOíX) frtot, és hogy a kis-sebesi és m -n. zsombori Emke-iskolához egy-egy áll. nőtanitót engedélyezett. 13. Ugrón Gábor választmányi tagnak a congressuson mondott beszédeért. Az ujabban belépett alapitókhoz, egyes jogi ügyekben tiszteletileg eljárt ügyvéd tagtársakhoz stb. intézett köszöneteiről a választmánynak, itt nem beszélünk. 5. Az igazgató-választuiány üléseit látogatták. 1896. okt. 12-től - 1897. okt. 12-ig. -- (Alapitó és választott választmányi tagok.) Név. 1 Ajtai K Albert 2 Albach Géza 3 Apor István br. 4 B. Bakk Lajos 5 Balogh Károly 6 Barcsay Domokos 7 Bartha, Miklós 8 Béldi Ákos gr. 9 Béldi Kálmán gr. 10 Ben kő Mihály 11 Bernáth Albert dr. 12 Bertha Mihály 13 Betegh Ferencz 14 Betegh Imre 15 Betegh Sándor 16 Bethlen Árpád gr. 17 Bethlen Bálint gr. 18 Bethlen Gábor gr. 19 Bethlen Ödön gr. 20 Bethlen Pál gr. 21 Biró Béla 22 Biró János 23 Bornemisza Tivadar br. 24 Csernátoni Gyula dr. 25 Csiky Viktor dr. 26 Dávid Antal 27 D. Deák József 28 Deáky Albert 29 Dobál Antal 30 Dorgó Albert 31 Elischer József 32 Ember Bogdán dr 33 Eöry Ernő 34 Farkas Géza dr. 35 Feilitzsch Árthur br. 36 Fejérvárv Kárólv 37 Fekete Gábor 38 Fekete Nagy Béla 39 Ferencz József 40 Ferenczy Iamácz 41 Folfy Viktor 42 H. Gál Domokos Foglalkozás nyomclatuladonos kir. tan., polgármester birtokos iparos ref. tanár, jegyző orsz. képv, birtokos főszerkesztő, alelnök főispán, alelnök birtokos bankigazgató ügyvéd szobrász birtokos birtokos, elnök orsz. képv., birtokos főispán apátkanonok, dir. tag gyógyszerész birtokos kii 1, tanfelügyelő, jegyző egyetemi tanár jószágigazgató birtokos ügyvéd, dir. tag kir. közjegyző tanker. főigazg. gyógyszerész bankhivatalnok, jegyző m. főorvos cs. és kir. kamarás, kir. erdőigazgató orsz- képviselő, birtokos kir. it, tábl. elnök városi I. aljegyző, jegyző unit. püspök iparos bankár alispán Lakóhely. Hány esetben? Kolozsvár 4 4 Akosfalva 1 Kolozsvár 4 5 B.-Hunyad 4 Budapest 3 Kolozsvár 5 M.-Záh 3 Kolozsvár 4 ti 1» 1 Gyéres 2 Felőr 'ó M Szengyel 1 Bonyha 1 Gy.-Szt.-Király 7 Keresd Drág 6 2 Besztercze 1 Kolozsvár 2 Déva 4 Besztercze 3 Kolozsvár 7 9 n 3 7 5 4 N.-Szeben 1 Kolozsvár 1 1 5 S.-Szt.-András 1 Kolozsvár 5 10 4 3 77 2 D.-Szt-Márton 1