A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.11.15. COM(2013) 808 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Ötödik eredményjelentés a vízumliberalizációról szóló cselekvési tervnek Grúzia általi végrehajtásáról HU HU

1. Háttér Az Európai Unió és Grúzia közötti vízumliberalizációról szóló párbeszéd, amely Grúzia állampolgárainak az Unióba történő vízummentes beutazására vonatkozó valamennyi fontos feltétel vizsgálatát célozza, 2012. június 4-én kezdődött Brüsszelben. 2012. október 15-én a Tanács megerősítette az EU elkötelezettségét amellett, hogy kellő idővel megvalósuljon a vízummentes utazás közös célkitűzése, amennyiben a jól szervezett és biztonságos mobilitás feltételei megvalósultak. 1 2013. február 25-én a grúziai Tbilisziben az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) átadta a grúziai hatóságoknak a vízumliberalizációról szóló cselekvési tervet. A vízumliberalizációról szóló cselekvési terv négy témakör köré épül, amelyek a következők: (1) okmánybiztonság, beleértve a biometrikus azonosítókat; (2) integrált határigazgatás, migrációkezelés, menekültügy; (3) közrend és biztonság; valamint (4) külkapcsolatok és alapvető jogok. Két követelménysort tartalmaz: az átfogó szakpolitikai kerettel kapcsolatos előzetes követelményeket (jogalkotás és tervezés), amelyek lehetővé teszik a konkrétabb követelmények teljesítését (a vonatkozó intézkedések hatékony és fenntartható végrehajtása). 2013. március 20-án a vízumliberalizációról folyó párbeszédet ellenőrző vezető tisztviselői találkozó során a grúziai hatóságok ismertették azokat az intézkedéseket, amelyeket már megtettek a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv végrehajtása érdekében, és vázolták a következő lépéseket. Április 5-én Grúzia benyújtotta első eredményjelentését, amelyet ezt követően kiegészített, és május 8-án ismételten benyújtott. Egy előzetes értékelést követően június 19-én a Bizottság írásbeli észrevételeket küldött a grúziai hatóságoknak az eredményjelentés felépítéséről és tartalmáról, kiemelve, hogy minden vonatkozó jogszabályt és szakpolitikai dokumentumot be kell mutatni. Július 31-én Grúzia a kért szerkesztési változtatásokkal és tartalmi vonatkozású tisztázásokkal jelentősen átdolgozott változatot nyújtott be, amelyhez egy sor törvényt és szakpolitikai dokumentumot is mellékelt. Október 9 11-én helyszíni értékelést tartottak az Európai Bizottság, az uniós tagállamok és az EU Grúziába delegált küldöttsége szakértőinek részvételével Tbilisziben. Az értékelő misszió azokra a témakörökre fordított kiemelt figyelmet, amelyek végrehajtását a legelőrehaladottabbnak ítélték nevezetesen az 1. és a 2. témakörre. 2. Módszer A vízumliberalizációról szóló cselekvési tervben vázolt módszertannal összhangban a Bizottságnak közleményben tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv Grúzia általi végrehajtásáról. Ez a jelentés az első ilyen közlemény. 1 A Grúziáról szóló tanácsi következtetések harmadik francia bekezdése, az Európai Unió Tanácsának 3191. ülése (Külügy), Luxembourg, 2012. október 15. 2

A jelentésben foglalt ténybeli információk a Grúzia által 2013. július 31-én benyújtott eredményjelentésen, a Bizottság által kapott későbbi frissítéseken, valamint az EU értékelő missziója során közölt információkon alapulnak. Az értékelés a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat szolgálatai, valamint az EU Grúziába delegált küldöttsége által végzett adminisztratív munkán alapul. Ezenkívül az 1. és a 2. témakör követelményeit a Bizottság tisztviselői és a nemzeti szakértők a helyszínen értékelték a 2013. októberi értékelő misszió során. Ennek megfelelően az 1. és a 2. témakör követelményeit részletesen értékelték, míg a 3. és a 4. témakör követelményeinek értékelése előzetes értékelés, amelynek további kidolgozása céljából akkor fognak értékelő missziót szervezni, ha a két követelmény végrehajtása előrehaladottabb szakaszban lesz. A jelentés a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv struktúráját követi. A vízumliberalizációról szóló cselekvési terv egyes témaköreinek megfelelő szakaszokban a jelentés felsorolja az első szakasz (jogalkotás és tervezés) valamennyi vonatkozó követelményét. Bemutatja, hol tart a végrehajtásuk, és ahol lehet, ajánlásokat fogalmaz meg a grúziai hatóságoknak, figyelembe véve a végrehajtás állását és a rendelkezésre álló információkat. A jelentés záró szakasza átfogó értékelést ad, és vázolja a következő lépéseket. 3. 1. témakör: Okmánybiztonság, beleértve a biometrikus azonosítókat A jogi és intézményi keret megszilárdítása az anyakönyvezési és népességnyilvántartási eljárás feddhetetlenségének és biztonságosságának biztosítása céljából, beleértve az összes grúziai állampolgár egyesített és biztonságos elektronikus népesség-nyilvántartásban való nyilvántartását, amely a legmagasabb szintű adatvédelmi normákat illetően megfelelő biztosítékokkal rendelkezik; Az igazságügyi minisztérium közszolgálati fejlesztési ügynöksége felel a népességnyilvántartásért és a személyazonosító, illetve úti okmányok kiadásáért. A közszolgálati fejlesztési ügynökség 65 regionális irodában nyújtja szolgáltatásait. A népesség-nyilvántartás és az úti okmányok egyesített adatbázisa 2005 óta működik. Az anyakönyvi adatok digitalizálása 2007-ben kezdődött, de egy jelentős részük még digitalizásra vár. 2008-ban automatizálták a teljes népesség-nyilvántartási eljárást. Szintén 2008 óta működik arcfelismerő rendszer, amelynek adatbázisa jelenleg megközelítőleg 11 millió fényképet tárol. 1994 óta minden személyt, aki személyazonosító okmányt vagy útlevelet kapott, személyi azonosítószámmal látnak el. 2008 óta a személyi azonosítószámot a születési anyakönyvezéssel egyidejűleg rögzítik az adatbázisban, illetve a 2008 előtt született állampolgárok esetében a személyazonosító igazolvány vagy az útlevél megszerzésekor, vagy a lakóhely nyilvántartásba vételekor. Az adatbázisban személyi azonosítószám, keresztnév, családi név, születési idő vagy fénykép alapján lehet keresni. 3

A törvény meghatározza, hogy a családnév megváltoztatásakor milyen feltételeknek kell megfelelni. A keresztnév megváltoztatására azonban nem vonatkoznak korlátozások, ami a személyazonosság megváltozásához, és ebből következően új útlevél vagy úti okmány kiadásához vezet. Jóllehet a személyi azonosítószám nem változik, ez azonban csak a nemzeti hatóságok számára mérvadó, hiszen az uniós tagállamok nem férnek hozzá a személyi azonosítószámhoz kapcsolódó személyes adatokhoz a külső határellenőrzések lefolytatásakor. A népesség-nyilvántartáshoz kapcsolódó különböző eljárások szervezéséről szóló jogszabályok, beleértve a 2011. július 27-i 98. számú rendeletet is, megosztják a feladatokat az ügyfélszolgálatok és a háttérirodák között. Számos minőség-ellenőrzési mechanizmus van érvényben, ideértve a háttérirodákban a dokumentumokat a személyzet körében véletlenszerűen kiosztó szoftvert, amelynek alkalmazásával csökken a korrupció és a csalás lehetősége. Ugyanebből a célból minden tevékenységet naplóznak, és azok visszakövethetőek a rendszerben. Az alapvető fogalommeghatározásokat és alapelveket rögzítő, a személyes adatok védelméről szóló törvény 2012 májusa óta van hatályban. A személyes adatok védelméért felelős biztost 2013. júniusban nevezték ki. A biztos kezdeményezésére szakértők jelenleg is vizsgálják a fennálló jogi keretek továbbfejlesztésének lehetőségét 2. Ennélfogva a személyes adatok védelmét szolgáló vonatkozó rendelkezéseknek a teljes értékelése egy későbbi szakaszban fog megvalósulni. A géppel olvasható biometrikus útlevelek kiállítására vonatkozó jogi és intézményi keret megszilárdítása a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet legszigorúbb szabványaival teljes mértékben összhangban és ajánlott gyakorlatok a biztonságos személyazonosság-ellenőrzés (anyakönyvezés és személyi okmányok) alapján, az egy személy egy okmány elvének megfelelően, a diplomata- és szolgálati útlevelekre vonatkozóan is; Grúzia jelenleg kétféle útlevelet állít ki; nem biometrikus, géppel olvasható útlevelet (2006 óta) és biometrikus útlevelet (2010 óta), amelyet az EU pénzügyi támogatásával vezettek be. Az első típust főként a konzulátusokon, a másodikat Grúzia területén állítják ki. Jelenleg nem lehetséges az ujjnyomatok gyűjtésére és a kapcsolódó kivételekre vonatkozó jogi keret értékelése, mivel a szükséges jogszabályt 3 a grúziai hatóságoknak még be kell mutatniuk. Az útlevelek érvényességének meghosszabbítása már nem engedélyezett; a vonatkozó szabályozást 2005-ben törölték el, és a grúziai hatóságok szerint az új szabályozást egy rendelet 4 rögzíti. A grúziai hatóságok szerint az egy személy egy okmány elvét a közszolgálati fejlesztési ügynökség egy 2012. évi rendelete rögzíti 5. Azokat a feltételeket, 2 Lásd az adatvédelemre vonatkozó követelményeket. 3 2011. július 27-i 98. számú rendelet. 4 Ugyanott. 5 A grúziai hatóságoknak be kell mutatniuk a rendeletet. 4

amelyek alapján egy személy több útlevéllel is rendelkezhet, törvényben fogják meghatározni, amelyet előreláthatólag 2013 novemberében fogadnak el. Az elveszett és ellopott útlevelek jelentése az Interpol adatbázisába bevett és állandó gyakorlat. Az Abháziában és Dél-Oszétiában (Chinvali régió) lakóhellyel rendelkező személyek számára ez idáig 233 semleges státuszú személyazonosító igazolványt és 29 semleges státuszú úti okmányt állítottak ki 6. A biometrikus útlevelek teljes körű bevezetésére, beleértve Grúzia külföldi konzulátusait is, és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet szabványainak nem megfelelő útlevelek teljes megszüntetésére vonatkozó világos időkeret elfogadása; A biometrikus útlevelek konzulátusokon történő bevezetésére vonatkozó jogi keretnek és a nem biometrikus útlevelek fokozatos megszüntetésére vonatkozó tervnek az elfogadása 2013 novemberében várható. Etikai kódex elfogadása és korrupcióellenes, személyes okmányok biztonságos kezelésére vonatkozó és adatvédelmi képzési programok az útlevelekkel, személyazonosító igazolványokkal és egyéb személyi okmányokkal foglalkozó állami hatóságok tisztviselői számára; A korrupció elleni küzdelem jogi kerete az okmánybiztonság terén jórészt megvan. Az alkalmazandó jogi rendelkezések 2008-ban léptek hatályba; most zajlik az újraszövegezésük, az elfogadás 2013 végére várható. Jóllehet nincsenek külön a korrupció megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre koncentráló képzési programok, a közszolgálati fejlesztési ügynökség évente két alkalommal belső képzést tart. Van továbbá egy auditszolgálat, amely felelős az anyagi és eljárási jog megsértésének kivizsgálásáért, valamint a korrupció kivizsgálásáért. Az auditszolgálat közvetlenül a közszolgálati fejlesztési ügynökség vezetőjének tesz jelentést. A fenti megállapítások alapján javasolt, hogy az 1. témakör követelményei kapcsán a grúziai hatóságok: fogadják el a biometrikus útlevelek konzulátusokon történő bevezetésére vonatkozó törvényt, a nem biometrikus útlevelek fokozatos megszüntetésére vonatkozó tervet és a második útlevél megszerzésére vonatkozó rendelkezéseket; fogadják el a közszolgálati fejlesztési ügynökség tisztviselőire vonatkozó etikai kódexet; készítsék el az anyakönyvi nyilvántartások teljes digitalizációjára vonatkozó tervet indikatív időkeret meghatározásával; 6 A rendelkezésre álló információk alapján a semleges státuszú úti okmányt az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Izrael, valamint 8 EU-tagállam: Románia, Lengyelország, Bulgária, Szlovákia, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország és Litvánia ismeri el. 5

fontolják meg a keresztnév megváltoztatásának kérdését; mutassák be az ujjnyomatok rögzítésére és tárolására, az útlevél-érvényesség meghosszabbításának tilalmára, valamint az egy személy egy okmány elvének végrehajtására vonatkozó összes releváns jogszabályt; nyújtsanak információt az 1. témakör követelményeire vonatkozó személyesadatvédelmi rendszerrel kapcsolatos szabályozás lehetséges módosításairól. 4. 2. témakör: Integrált határigazgatás, migrációkezelés, menekültügy 4.1. Integrált határigazgatás A határigazgatás jogi és intézményi keretének megszilárdítása az uniós és nemzetközi normákkal összhangban, hatékony intézményközi együttműködést is biztosítva a határigazgatásban részt vevő valamennyi szerv, különösen az őrszolgálati rendőrségi osztály, a határrendőrség és a határrendőrség parti őrsége között; Az elmúlt néhány év folyamán Grúziának sikerült átalakítania korábbi katonai alapú határvédelmi rendszerét egy, az európai modellen alapuló bűnüldözési rendszerré. Létrejött a jogi és intézményi keret. A vonatkozó jogszabályokat az alkotmány, nemzetközi és kétoldalú megállapodások, a Grúzia államhatáráról szóló 1998. évi törvény, a rendőrségről szóló 2013. évi törvény 7, a határrendőrségről szóló 2006. évi törvény, a tengeri térségről szóló 1998. évi törvény, a védelemről szóló 1997. évi törvény, elnöki rendeletek (pl. a határőrizeti rendszer és a határvédelem szabályairól szóló 1999. évi rendelet, a Grúzia integrált határigazgatási stratégiájáról szóló 2008. évi rendelet stb.), a határképviselőkre, határmegbízottakra vonatkozó szabályozásról szóló 2012. évi belügyminiszteri rendelet, a nemzetközi bűnüldözési együttműködésről szóló 2013. évi törvény és egyéb együttes rendeletek, megállapodások és szabványos működési eljárások rögzítik. Az intézményi keret reformja már 2004-ben megkezdődött. Ennek eredményeként a belügyminisztérium határrendőrségi osztályának és őrszolgálati rendőrségi osztályának, valamint a pénzügyminisztérium adóhivatalának lett a feladata a grúziai integrált határigazgatás megvalósítása. Az intézményközi együttműködést átfogóan szabályozták, többek között a feladat- és hatáskörökről szóló 2010. évi belügyminiszteri és pénzügyminiszteri együttes rendelet, az információcseréről szóló 2010. évi igazságügyi miniszteri, külügyminiszteri és belügyminiszteri együttes rendelet, valamint a belügyminisztérium őrszolgálati rendőrségi osztálya, határrendőrségi osztálya és a pénzügyminisztérium adóhivatala közötti, az államhatár védelmével kapcsolatos kérdésekben folytatott együttműködés általános szabályairól szóló, a belügyminisztérium és a pénzügyminisztérium között létrejött 2013. évi kölcsönös egyetértési megállapodás révén. 7 A törvény 2014. január 1-jén lép hatályba. 6

Az államhatár kijelölése folyamatban van. A Törökországgal közös határt már teljesen kijelölték, a többi szomszédos országgal közös határok tekintetében pedig határmegállapító bizottságok jöttek létre. Az Örményországgal közös határnak a 71 %-áról, az Azerbajdzsánnal közös határnak pedig a 66 %-áról állapodtak már meg. Az Oroszországgal közös határnak a 86 %-áról állapodtak meg a határmegállapító bizottságok és a szakértői csoportok szintjén, de a 2008-as katonai konfliktus miatt a munka leállt. A Törökországgal, Örményországgal és Azerbajdzsánnal közös határokat ellenőrzik. Az Oroszországgal közös határt csak részben felügyelik; a két megszállt területen Dél-Oszétia 8 és Abházia 9 a grúziai hatóságok nem ellenőrzik a határt. A nemzeti integrált határigazgatási stratégia és cselekvési terv elfogadása, beleértve az időkeret és a konkrét célok meghatározását a jogalkotás, szervezet, infrastruktúra, felszerelés, megfelelő emberi és pénzügyi erőforrások továbbfejlesztése érdekében a határigazgatás, valamint a nemzetközi együttműködés területén; A 2008-ban elfogadott és 2012-ben az EU támogatásával módosított integrált határigazgatási stratégia az integrált határigazgatási modellen alapul. A stratégia meghatározza a 2008 2013 közötti időszakban megvalósítandó célokat. A stratégia jóváhagyását követően az intézményközi munkacsoport kidolgozta az integrált határigazgatási stratégia cselekvési tervét, amelyet 2009-ben hagytak jóvá. A grúziai integrált határigazgatási stratégia nagyon átfogó; az integrált határigazgatási stratégia és a cselekvési terv meghatározza az elérendő célokat, egyértelműen kijelöli a feladatokat, és biztosítja a szükséges felügyeletet. Az integrált határigazgatási stratégia és a cselekvési terv a kapacitásépítésre és az intézményközi együttműködésre összpontosít. Grúzia részt vesz a határigazgatás területén folyó nemzetközi együttműködésben. Együttműködik uniós tagállamokkal 10, más országokkal és nemzetközi szervezetekkel. A Törökországgal folytatott regionális együttműködés nagyon fejlett. Azerbajdzsánnak átadtak egy, a határmegbízottak tevékenységéről szóló megállapodástervezet, az örményországi határügynökséggel folytatott együttműködést pedig a közelmúltban mélyítették el 11. Az Oroszországgal való együttműködéshez szükséges jogi keret szintén létrejött. Etikai kódex és többek között a korrupció elleni és a szervezett bűnözés elleni küzdelemről, az emberi jogok tiszteletben tartásáról, a menekültügyi eljárásokról, és a tiltott kereskedelem elleni intézkedésekről szóló képzési programok 8 Az államhatár 75 km-es szakasza. 9 Az államhatár 258 km-es szakasza. 10 Például Litvániával, Lettországgal, Észtországgal, Magyarországgal, Bulgáriával, Lengyelországgal, Finnországgal és Németországgal. 11 A határokkal kapcsolatos kérdésekről szóló, Grúzia határrendőrsége és Örményország határügynöksége közötti együttműködési megállapodás kidolgozása folyamatban van. Szintén jelenleg szövegezik a határképviselőkről szóló, Grúzia belügyminisztériuma és Örményország nemzeti biztonsági szolgálata közötti megállapodástervezetet és az információcserére vonatkozó szabályokról szóló, Grúzia belügyminisztériuma és Örményország nemzeti biztonsági szolgálata közötti jegyzőkönyvtervezetet. 7

elfogadása, különösen a határőrök, a vámügyi és a határigazgatásban és/vagy - őrizetben részt vevő egyéb tisztviselők számára; 2013 májusában a belügyminisztérium elfogadta a rendőrségi etikai kódexet, amely a határrendőrségre és az őrszolgálati rendőrségre is alkalmazandó. 2013 áprilisában a grúziai adóhivatal főigazgatója elfogadta a grúziai vámtisztviselők etikai és magatartási kódexét. Ezenkívül 2013 májusában a belügyminisztérium külön utasításokat fogadott el a határrendőrség és az őrszolgálati rendőrség alkalmazottaira, valamint a határátkelőhelyeken dolgozó tisztviselőkre vonatkozóan. Az utasítások az emberi jogokra vonatkoznak, és kiemelik a munkavállalók kötelezettségeit, ha megvesztegetési, szervezett bűnözéshez kapcsolódó vagy egyéb bűncselekményre bukkannak. A belügyminisztériumi akadémia feladata, hogy alapfokú oktató tanfolyamokat szervezzen az újoncok számára, valamint átképzési és továbbképzési kurzusokat szervezzen. Az akadémia alapfokú képzést nyújt a vámügyi újoncok, és szakirányú képzést (pl. úti okmányok vizsgálata) a vámügyi alkalmazottak számára is. A határrendőrség és az őrszolgálati rendőrség tisztviselőinek szóló képzési tantervek uniós és amerikai egyesült államokbeli szakértők ajánlásain alapulnak. A Frontex közös alaptanterve része a belügyminisztériumi akadémia képzési tantervének. Az alapfokú képzés elméleti és gyakorlati részek kombinációjából áll. Szakirányú képzést és eseti képzést olyan területeken nyújtanak, mint a határellenőrzés igazgatása, az illegális migráció és a szervezett bűnözés, a tiltott kereskedelem, a korrupció és a hamis okmányok. A belügyminisztériumi akadémia a rendőrségi etikai kódexről és a társadalomközeli rendőrségről is tart tanfolyamokat, amelyek keretében a nemzeti, faji és vallási kisebbségekkel való kapcsolatokról is szó esik. A munkahelyi képzések támogatása érdekében az akadémia mobil oktatási egységeket hozott létre. 2013 elejétől az őrszolgálati rendőrség és a határrendőrség tisztviselőinek szóló alapfokú képzési tanfolyamok időtartamát megnövelték 12. Ezenkívül egy sor új témát is oktatni kezdtek a közelmúltban (pl. hatalommal való visszaélés, a rendőrség és a média, emberkereskedelem, kábítószer-kereskedelem), és egyes magasabb szintű képzési tanfolyamok számát növelték (pl. a határrendőrség számára, emberi jogok védelme, szervezett bűnözés elleni küzdelem, menedékkérők és menekültek, valamint hivatali korrupció, hivatali visszaélés). A fenti megállapítások alapján ajánlott, hogy az integrált határigazgatási követelményekkel kapcsolatban a grúziai hatóságok: dolgozzanak ki egy új többéves integrált határigazgatási stratégiát az ahhoz kapcsolódó cselekvési tervvel a 2013-at követő időszakra, az eddig elvégzett munkára törtnő további építkezés érdekében. A jövőbeli integrált határigazgatási stratégiában nagy hangsúlyt kell helyezni a kapacitásépítésre annak érdekében, hogy folytatódjék a határigazgatás megerősítésére, különösen a zöld határon, ahol 12 Az őrszolgálati rendőrség esetében a képzést 12 hétről (376 óra) 20 hétre (600 óra), a határrendőrség esetében pedig 6 hétről (235 óra) 14 hétre (420 óra növelték). 8

a technológiát, az infrastruktúrát és a felszereléssel kapcsolatos lehetőségeket tovább lehet fejleszteni; folytassák a szomszédos országokkal való együttműködések kialakítására irányuló munkát; a szükséges megállapodásokat meg kell kötni, hogy megteremtsék a határ menti jövőbeli technikai együttműködés lehetőségét; fokozzák a határőrök, a vámügyi és a határigazgatásban és/vagy -őrizetben részt vevő egyéb tisztviselők képzését magasabb szintű képzések kidolgozásával, és mozdítsák elő a munkahelyi képzéseket külön figyelmet szentelve az elektronikus távoktatáshoz kapcsolódó lehetőségek fejlesztésének a mobil képzési egységek mellett; valamint fontolják meg az alapfokú képzés időtartamának további növelését, illetve a magasabb szintű képzések további fejlesztését. 9

4.2. Migrációkezelés A migrációs politika jogi és intézményi keretének megszilárdítása az uniós és nemzetközi normákkal összhangban, többek között a legális migráció/munkaerőmigráció, a külföldiek integrációját és a grúziai állampolgárok (önként visszatérő vagy nem) reintegrációját támogató intézkedések, valamint az illegális migráció elleni küzdelem terén (ideértve a fő származási és/vagy tranzitországokkal kötendő visszafogadási megállapodások létrehozására, valamint az illegális migránsok belföldi felderítésére irányuló folyamatos erőfeszítéseket); A migrációs politika jogi keretének kialakítása folyamatban van. A kormány 2013. október 30-án jóváhagyta a külföldiek és hontalan személyek jogállásáról szóló törvénytervezetet, amelyet hamarosan benyújtanak a parlamentnek. A törvénytervezet rendelkezéseket tartalmaz a legális és az illegális migrációra, valamint a külföldiek integrációjára vonatkozóan. A törvény elfogadását követően mintegy 10 rendeletet is el kell majd fogadni az átfogó jogi rendszer létrehozása érdekében. A migrációs politika összehangolására vonatkozó intézményi keret jól fejlett. 2010-ben létrejött a migrációügyi állami bizottság. A bizottság 12 illetékes minisztérium 13 képviselőiből áll, feladata a migrációkezelés átfogó összehangolása. Az illegális migráció elleni küzdelem területén további áramvonalasítást terveznek. Ha hatályba lép a külföldiek és hontalan személyek jogállásáról szóló törvény és a rendőrségről szóló 2013. évi törvény, a rendőrség jogosult lesz a külföldiek személyazonosítására és ellenőrzésére, valamint kiutasítási eljárások lefolytatására. A belügyminisztérium szervezetén belül létre fognak hozni egy migrációs szolgálatot is az illegális migráció elleni küzdelem koordinálására. A visszatérő grúziai migránsok reintegrációjának segítése érdekében mobilitási központot hoztak létre a mobilitási partnerség keretében, uniós támogatással. A központ segítséget nyújt a visszatérő migránsoknak, személyes reintegrációs tervet állít össze számukra, amely vállalkozási tervet is tartalmaz, szükség esetén egészségügyi segítséget nyújt nekik, továbbá ideiglenes szállást biztosít számukra. Grúzia egy ideiglenes elhelyezési központ létrehozásán is dolgozik a területén tartózkodó illegális migránsok számára. Az építészeti tervek jóváhagyása megtörtént, az épület építése várhatóan 2013 novemberében kezdődik meg. A központ legfeljebb 70 személy elhelyezésére lesz alkalmas, a veszélyeztetett migránsokra és családjaikra vonatkozóan külön szabályozást fognak kialakítani. Az elhelyezési központ alapszabályának tervezetét már kidolgozták. 13 Az oktatásért és tudományért felelős minisztérium; a diaszpórával kapcsolatos ügyekért felelős államminiszter hivatala; az európai és az euroatlanti integrációért felelős államminiszter hivatala; a gazdaságért és fenntartható fejlődésért felelős minisztérium; az igazságügyi minisztérium (elnök); a Grúzia megszállt területekein lévő lakóhelyüket az országon belül elhagyni kényszerülő személyekkel, az elhelyezéssel és a menekültekkel foglalkozó minisztérium; a regionális fejlesztésért és infrastruktúráért felelős minisztérium; a külügyminisztérium; a nemzeti statisztikai hivatal; a pénzügyminisztérium; a belügyminisztérium (társelnök); a munka-, egészség- és szociális ügyi minisztérium. 10

Grúzia visszafogadási megállapodást írt alá az EU-val, Svájccal, Norvégiával és Ukrajnával. Az uniós visszafogadási megállapodás hatályán belül végrehajtási jegyzőkönyvet írtak alá Bulgáriával; Észtországgal; Magyarországgal; Ausztriával; valamint Belgiummal, Hollandiával és Luxemburggal. A Szlovákiával kötendő jegyzőkönyv aláírásra kész, és tárgyalások folynak további jegyzőkönyvekről a Cseh Köztársasággal, Litvániával, Lengyelországgal és Portugáliával. A Ciprussal, Franciaországgal, Németországgal, Görögországgal, Olaszországgal, Spanyolországgal és Svédországgal folytatandó tárgyalásokat diplomáciai csatornákon kezdeményezték. Egy Dániával és egy Moldovával kötendő visszafogadási megállapodás tervezete aláírásra kész. Grúzia továbbá tárgyalást kezdeményezett a visszafogadási megállapodásokról Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Bangladessel, Belarusszal, Indiával és Pakisztánnal. Grúzia elektronikus visszafogadási ügykezelési rendszert vezetett be, amelyet a külügyminisztérium koordinál, az EU finanszírozott, és amely a Nemzetközi Migrációs Szervezet segítségével valósult meg. A migrációs politika jogi keretének hatékony végrehajtását szolgáló nemzeti migrációkezelési stratégia és az ahhoz kapcsolódó cselekvési terv elfogadása, amelyek időkeret megjelölésével konkrét célkitűzéseket, tevékenységeket, eredményeket, teljesítménymutatókat és elegendő emberi és pénzügyi erőforrásról való rendelkezést tartalmaznak; Grúzia 2013 2015-re szóló migrációs stratégiáját a grúziai hatóságok az EU szakértőinek segítségével alakították ki a mobilitási partnerség célzott kezdeményezési projektje keretében. A stratégiát 2013 márciusában fogadták el, a kapcsolódó cselekvési tervet 2013 júniusában hagyták jóvá. A stratégia olyan területekre koncentrál, mint az illegális migráció megelőzése és ellenőrzése, a legális migráció és az állampolgárok reintegrációjának támogatása Grúziában, valamint a grúziai menekültügyi rendszer fejlesztése. A cselekvési terv konkrét cselekvéseket sorol fel, határidőket támaszt és kijelöli a felelős hatóságokat, valamint a végrehajtásért felelős partnereket. A Grúzia migrációs profiljának rendszeres frissítését lehetővé tevő, a migrációs állományok és áramlások nyomon követését szolgáló mechanizmus létrehozása, olyan egyesített elektronikus adatbázissal, amely mind az illegális és legális migrációra, mind a menedékkérőkre/menekültekre vonatkozó adatokat tartalmaz, továbbá az ezen adatok hatékony gyűjtéséért és elemzéséért felelős szervek létrehozása. Az egyesített migrációs elemzési rendszer a fejlesztés kezdeti fázisában tart. Az érintett minisztériumok és szervek már most is gyűjtenek a határon átkelő személyekre, a tartózkodási engedélyekre, vízumokra és érvényességi időtartamokra, az országban tartózkodó külföldiekre, az országból kiutasított külföldiekre, külföldiek által létrehozott jogi személyekre stb. vonatkozó információkat és adatokat. Amint teljes körűen fog működni, a rendszer összegyűjti és feldolgozza ezeket az információkat. A belügyminisztériumon belül 11

felállítottak egy illegális migránsokra vonatkozó elektronikus adatbázist, amely jelenleg tesztüzemmódban van. Az adatbázis várhatóan a külföldiek és hontalan személyek jogállásáról szóló törvény hatálybalépését követően, valószínűleg 2014-ben lesz működőképes. Grúzia eddig a 2005 2010 és a 2011 2013 közötti időszakokra készített migrációs profilokat, amelyeket 2013. szeptemberben fogadtak el. A fenti megállapítások alapján ajánlott, hogy a migrációkezelési követelményekkel kapcsolatban a grúziai hatóságok: alakítsák ki a migrációkezelés jogi keretét a külföldiek és hontalan személyek jogállásáról szóló törvény és az összes szükséges rendelet elfogadása révén; növeljék és korszerűsítsék tovább az intézményi kapacitásokat, többek között a belügyminisztériumon belül működő migrációs szolgálat létrehozásával; erősítsék meg a mobilitási központ intézményesítését a kormányzati struktúrán belül, többek között a reintegrációs támogatás nyújtásához szükséges megfelelő emberi és pénzügyi erőforrás elkülönítésével; gyorsítsák fel az illegális migránsok átmeneti elhelyezési központjának munkálatait, és garantálják a központ működési kapacitásának biztosításához szükséges pénzügyi és emberi erőforrások rendelkezésre állását; folytassák a migrációs stratégia és az ahhoz kapcsolódó cselekvési terv végrehajtását, és kezdjék meg a következő tervezési időszakra vonatkozó stratégia kidolgozását; gyorsítsák fel az egyesített migrációs elemzési rendszer fejlesztését az adatvédelmi normákkal összhangban; és bővítsék az adatgyűjtési kapacitásokat többek között az illegális migrációra vonatkozó elektronikus adatbázis végső kialakításával. 4.3. Menekültügy A menekültügyi politika jogi és intézményi keretének megszilárdítása az uniós és nemzetközi normákkal összhangban a visszaküldés tilalma elvének teljes mértékben megfelelve és a kiegészítő védelmet is magában foglalva, a jogállás meghatározásával kapcsolatban a tisztességes eljáráshoz való hatékony hozzáférést, a jogok védelmét (a szabad mozgáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz való jog és egyéb munkához fűződő és szociális jogok), tartós megoldásokat beleértve a menekültek vagy más nemzetközi védelmet élvezők integrációját, valamint a veszélyeztetett csoportok számára külön figyelmet biztosító jogszabályok elfogadásával. A menekültekről és a humanitárius jogállásról szóló törvényt (a továbbiakban: a menekültekről szóló törvény) 14 2011-ben hagyták jóvá. Elfogadását követően három, a 14 A törvényt az EU által támogatott és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által végrehajtott projekt keretében dolgozták ki. 12

menekült vagy más védelmi jogállás megadására vonatkozó eljárásokat meghatározó, a befogadóállomáson való elhelyezést szabályozó és a Grúziában menedéket kérők évenkénti nyilvántartásba vételének szabályait rögzítő rendeletet léptettek életbe. A visszaküldés tilalmának elve megfelelően be van építve a menekültekről szóló törvénybe. A törvény megfelelően előírja a humanitárius jogállás megadásának indokait az emberi jogok európai egyezményének 3. cikkével összhangban. A menekültekről szóló törvény szerint egy Grúziában illegálisan tartózkodó személynek a Grúzia területére való belépéstől számított 24 órán belül menedéket kell kérnie és csak rajta kívül álló különleges körülmények igazolhatják ennek meghosszabbítását. A határidő elmulasztása esetén a kérelmet el kell utasítani. Ez a határidő nem vonatkozik a Grúziában legálisan tartózkodó személyekre. A menedékkérelem előzetes értékelését követően elkészítik a menedékkérő profilját, és a személy egy hat hónapos időtartamra szóló menedékkérő jogállást kap. Egy ebben az előzetes szakaszban születő elutasító határozat megtámadható a bíróságon. Amint a személyt menedékkérőként nyilvántartásba vették, egy vele való beszélgetésre kerül sor, amelynek során a származási országra vonatkozó információkat szereznek, és döntést hoznak a jogállásról. Elutasító határozat esetén fellebbviteli eljárás indítható. A megszállt területeken lévő lakóhelyüket az országon belül elhagyni kényszerült személyekkel, az elhelyezéssel és a menekültekkel foglalkozó minisztérium felelős a menekültügyi eljárásokért, valamint a menedékkérők és nemzetközi védelmet élvezők elhelyezéséért. Hat tisztviselő felelős a menekültügyi határozatok meghozataláért. Jelenleg egy teljes és egy részmunkaidőben foglalkoztatott tisztviselő gyűjti össze a származási országra vonatkozó információkat. A minisztérium 2014-ben külön szervezeti egységet tervez felállítani a származási országra vonatkozó információk gyűjtésére. A menedékkérők csak azután kapnak a státuszukat igazoló okmányt, miután elfogadták a nyilvántartásban vételre vonatkozó határozatot. Az okmányon az alapvető adatok és egy fénykép szerepelnek. Az illetékes hatóságnak 10 nap áll rendelkezésére, hogy a menedékkérőként való nyilvántartásról határozzon. Elutasító határozat esetén háromszintű fellebbezési rendszer áll rendelkezésre, és ez, figyelembe véve a jogi eljárások időtartamát, olyan helyzetet eredményezhet, amelyben a menedékkérő a fellebbviteli eljárás lezárultáig nem rendelkezik a jogállását bizonyító irattal. A menedékkérők fogadására egy erre kialakított befogadóállomáson kerül sor, amelynek kapacitása 60 fő 15. Külön figyelmet fordítanak a veszélyeztetett csoportok szükségleteire. A kapott információk szerint minden kísérő nélküli menedékkérő gyermek mellé gyámot jelölnek ki, és tolmácsolási szolgáltatás is elérhető az állomáson. Az egészségügyi ellátásról a közegészségügyi hálózat gondoskodik az állami költségvetés terhére. 15 A grúziai hatóságoktól kapott információk szerint kivételes körülmények között az állomás akár 120 ember fogadására is alkalmas. 13

A menekültek és a humanitárius jogállással rendelkező személyek a jogállás megszerzése után három hónapig jogosultak befogadóállomáson történő elhelyezésre, oktatáshoz való hozzáférésre, egészségügyi és szociális segítségre. Ezek a személyek elutazhatnak egy másik országba és/vagy visszatérhetnek a származás szerinti országba. Ideiglenes tartózkodási engedélyt és úti okmányt (az ENSZ Genfi Egyezménye szerinti útlevél) állítanak ki számukra. Nyelvtanfolyam- (grúz nyelv és idegen nyelvek), valamint oktatási lehetőségek szintén rendelkezésre állnak. A fenti megállapítások alapján ajánlott, hogy a menekültügyi követelménnyel kapcsolatban a grúziai hatóságok: fejlesszék tovább a meglévő jogi és intézményi keretet a szükséges módosítások bevezetésével, beleértve a menedékkérőknek a menekültügyi eljárás kezdetétől iratokat biztosító módosításokat; gondolják át az ország területére való belépést követő 24 órán belüli menedékkérelmi kötelezettséget előíró rendelkezéseket; önmagában a kérelemnek az előírt 24 órán túli beadása ne lehessen oka a menedékkérőként történő nyilvántartásba vétel elutasításának; fokozzák a minisztérium intézményi kapacitását, az emberi erőforrásokra vonatkozóan is, és különösen a származási országra vonatkozó információkkal foglalkozó személyzet esetében; növeljék a menedékkérők fogadására és elhelyezésére szolgáló kapacitásokat; erősítsék az adatgyűjtési kapacitásokat; nyújtsák be a Bizottságnak a megfelelő statisztikai adatokat; valamint vizsgálják tovább a menekültügyi eljárást annak elbírálása érdekében, hogy vajon a fellebbezés lehetősége az utolsó (harmadik) bírósági fokig tartó felfüggesztő hatályával nem veszélyezteti-e a menekültügyi eljárás hatékonyságát és általában véve a menekültügyi politikát. 5. 3. témakör: Közrend és biztonság 5.1. A szervezett bűnözés, a terrorizmus és a korrupció megelőzése, valamint az ellenük folytatott küzdelem A szervezett bűnözés megelőzésére, valamint az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó jogi és intézményi keret megszilárdítása az uniós és nemzetközi normákkal összhangban, egy nemzeti stratégiával és cselekvési tervvel együtt, amelyek egyértelmű időkeret megjelölésével konkrét célkitűzéseket, tevékenységeket, eredményeket, teljesítménymutatókat és elegendő emberi és pénzügyi erőforrást tartalmaznak; Grúzia előrelépett a szervezett bűnözés megelőzésére, valamint az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó jogszabályi kerete megszilárdítása terén. A már hatályos törvények a szervezett bűnözésről és a védelmi pénzek szedéséről szóló törvény, a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény vonatkozó rendelkezései, valamint a bűnügyi hírszerzési 14

tevékenységről szóló törvény mellett 2013. október 4-én elfogadták az új rendőrségi törvényt, amely 2014. január 1-jén lép hatályba. 2013 októberében egy kormányrendelettel jóváhagyták a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló, 2013 2014-re vonatkozó nemzeti stratégiát. A stratégia a szervezett bűnözés keretébe tartozó bűncselekmények széles körére kiterjed, beleértve a bandafőnököket, a védelmi pénzek szedését, a járműlopásokat, a lőfegyverek tiltott forgalmazását és a számítástechnikai bűnözést is. A szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló cselekvési tervet 2013. november 4-én fogadták el. Az intézményi keret kidolgozása is folyamatban van. A 2013. június 13-i kormányrendelet értelmében létrejött a szervezett bűnözés elleni intézményközi tanács. A tanács az illetékes minisztériumok képviselőiből áll, fő feladata az, hogy felügyelje az említett stratégia és cselekvési terv végrehajtását. Az emberkereskedelem kezelésére vonatkozó jogi és intézményi keret megszilárdítása az uniós és nemzetközi normákkal összhangban, egy megfelelő nemzeti cselekvési tervvel együtt, amely egyértelmű időkeret megjelölésével konkrét célkitűzéseket, tevékenységeket, eredményeket, teljesítménymutatókat és elegendő emberi és pénzügyi erőforrást tartalmaz; Grúzia jól halad az emberkereskedelemmel kapcsolatos követelmény végrehajtásával. 2003 óta a grúziai büntető törvénykönyv büntetni rendeli az emberkereskedelmet. A törvénykönyv későbbi módosításai növelték az emberkereskedelem bűntettéért kiszabható szankciók mértékét, bevezették a jogi személyek büntetőjogi felelősségét, és büntetendővé tették az emberkereskedelemnek áldozatul esett személyek szolgáltatásainak igénybevételét. 2012 áprilisában az emberkereskedelem elleni küzdelem Európa tanácsi szakértői csoportja (GRETA) ajánlásainak megfelelően módosították az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló 2006. évi törvényt és az emberkereskedelem gyermekáldozatairól szóló törvényt, többek között a gyermek mindenek felett álló érdeke alapján az egyéni kockázatértékelésre vonatkozó rendelkezés beillesztésével 16. 2006 óta működik az emberkereskedelem áldozatainak védelmére létrehozott állami pénzalap és az emberkereskedelem elleni intézményközi tanács. A tanácsot az igazságügyi minisztérium vezeti, és az illetékes minisztériumok és kormányhivatalok képviselőiből áll. 2013. március 15-én Grúzia elnöke elfogadta az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló, 2013 2014-re vonatkozó nemzeti cselekvési tervet, amelyet a tanács dolgozott ki. A cselekvési terv olyan ügyekkel foglalkozik, mint az emberkereskedelem megelőzése, együttműködés helyi és nemzetközi nem kormányzati szervezetekkel, az ügyészségi szervek speciális nyomozati technikáinak fejlesztése, és az emberkereskedelemmel kapcsolatos tevékenységek összehangolása az illetékes szervek között. 16 2012 áprilisában. 15

A korrupció megelőzésére, valamint az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó jogi és intézményi keret megszilárdítása az uniós és nemzetközi normákkal összhangban, egy korrupcióellenes nemzeti stratégiával és cselekvési tervvel együtt, amelyek egyértelmű időkeret megjelölésével konkrét célkitűzéseket, tevékenységeket, eredményeket, teljesítménymutatókat és elegendő emberi és pénzügyi erőforrást tartalmaznak, többek között az olyan korrupcióellenes szervek korrupcióellenes koordinációs erőfeszítései tekintetében, mint a korrupcióellenes intézményközi koordinációs tanács, különösen a korrupció elleni küzdelemért felelős hatóságok függetlenségének, hatékonyságának, felhatalmazásának és elszámoltathatóságának biztosítása, valamint a köztük való információcsere fokozása céljából; szilárd jogi és intézményi keret biztosítása, beleértve a szükséges másodlagos jogszabályokat a korrupció, azon belül a magas szintű korrupció és a nemzetközi ügyletekhez kapcsolódó korrupció megelőzéséhez és visszaszorításához hozzájáruló belső ellenőrzési mechanizmus hatékony működése érdekében, valamint feddhetetlenségi normák meghatározása céljából a közintézményekben/hatóságoknál; a GRECO (Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja) ajánlásainak nyomon követése; Az elmúlt évtized folyamán Grúzia átfogó korrupcióellenes reformfolyamatba kezdett, és olyan jogi és intézményi keretet alakított ki, amely érzékelhető eredményeket hozott a korrupció megelőzését, illetve az ellene folytatott küzdelmet illetően 17. Grúzia részes fele az ENSZ Korrupció elleni Egyezményének, és ratifikálta a korrupcióval kapcsolatos vonatkozó Európa tanácsi egyezményeket, nevezetesen a korrupcióról szóló 2003. évi polgári jogi egyezményt és a korrupcióról szóló 2008. évi büntetőjogi egyezményt, illetve annak 2013. évi kiegészítő jegyzőkönyvét. Grúzia jelentős előrelépést tett a korrupció üldözése terén. A grúziai büntető törvénykönyvben az aktív és a passzív vesztegetés bűncselekménye magában foglalja a megvesztegetésre vonatkozó ajánlatot és ígéretet, a harmadik személy javára elkövetett vesztegetést és a közvetítőn keresztül elkövetett vesztegetést. 2011 novemberében a befolyással való aktív üzérkedés bűncselekményét úgy módosították, hogy harmadik félre is kiterjedjen. A jogi személyek büntetőjogi felelősségét kiterjesztették a passzív és az aktív vesztegetésre, a befolyással üzérkedésre, a pénzmosásra és az üzletszerű vesztegetésre. A GRECO harmadik értékelési fordulóban készített, a büntethetőségről szóló megfelelési jelentése 18 szerint Grúzia öt ajánlásból hármat kielégítően végrehajtott, két ajánlást a 17 Egy világbanki jelentés (2012.) elismerően nyilatkozik a Grúzia által a korrupció elleni küzdelemben az állami szektorban 2003 óta elért sikerekről. A 2013-as Globális Korrupciós Barométer szerint a grúziaiaknak csak 4 %- a számolt be arról, hogy az elmúlt 12 hónapban kenőpénzt fizetett a nyolc szolgálat valamelyikének. A válaszadóknak nem kevesebb, mint 70 %-a vélte úgy, hogy a korrupció mértéke jelentősen csökkent az elmúlt két évben. Grúzia az 51. helyet foglalta el a Transparency International 2012. évi korrupcióérzésekelési indexén a maximális 100-ból 52 ponttal. 18 GRECO harmadik értékelési forduló: Megfelelési jelentés Grúziáról, 2013. június 21. A jelentés a következő internetes címen érhető el: http://www.coe.int/t/dghl/monitoring/greco/evaluations/round3/grecorc3(2013)9_georgia_en.pdf. 16

korrupcióról szóló büntetőjogi egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvének ratifikációjára és a tényleges megbánás rendezésére vonatkozót pedig részben hajtott végre. 2013. július 27-én Grúzia megerősítette a kiegészítő jegyzőkönyvet, így az ötből négy ajánlás végrehajtása teljes körűnek tekinthető. A korrupcióellenes intézményközi koordinációs tanács 2008-ban kezdte meg munkáját. 34 tagja van 19, feladata a korrupcióellenes erőfeszítések összehangolása, a korrupcióellenes intézkedések végrehajtásának ellenőrzésében való részvétel, és a korrupció megelőzése, illetve az ellene folytatott küzdelem terén jogszabályok kidolgozása. A korrupcióellenes intézményközi koordinációs tanács legfontosabb stratégiai prioritásai jelenleg a következők: a korrupció megelőzése a bűnüldöző szerveknél, a vámhatóságoknál és az adórendszerben, valamint a pártfinanszírozás átláthatósága. 2011-ben Grúzia módosította a polgárok politikai unióiról szóló alkotmányos törvényt. A politikai pártok finanszírozására vonatkozó új szabályok rendelkeznek a jogi személyek adományozásának tilalmáról, az adományok felső határáról, az adományozás módjául a banki átutalást határozzák meg, hogy biztosítható legyen a pártfinanszírozás átláthatósága és jobb ellenőrizhetősége, korlátozzák a pártok hitelfelvételét és a tagsági díjakat. A pártok és a választási kampányok finanszírozásának felügyeletével az állami számvevőszéket bízták meg. Grúzia közszolgálati összeférhetetlenségről és korrupcióról szóló 2009. évi törvénye egyebek mellett előírja a köztisztviselők gazdasági érdekeinek nyilvánosságra hozatalát és a visszaélést jelentő személyek védelmét. Grúzia közszolgálati hivatala és a korrupcióellenes intézményközi koordinációs tanács a visszaélést jelentő személyek védelméről szóló új törvény tervezetének véglegesítésén dolgozik. A vezető köztisztviselőkre vonatkozó online vagyonbevallási rendszer szintén segít a korrupció megelőzésében és az ellene folytatott küzdelemben 20. 2013 szeptemberében a közszolgálati összeférhetetlenségről és korrupcióról szóló törvény módosítása révén a vagyonbevallási rendszert további 400 köztisztviselőre terjesztették ki. A közszolgálati törvény legújabb módosításai új, a köztisztviselői magatartási kódexéről szóló fejezetet illesztettek a törvénybe az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának köztisztviselői magatartási mintakódexe alapján. 21 A módosítások minden köztisztviselő számára kötelezővé teszik, hogy jelentsék vezetőik számára vagy a bűnüldöző hatóságoknak az illegális tevékenységekkel, azon belül a korrupcióval kapcsolatos bármely bizonyítékot vagy megalapozott gyanújukat. A módosítások kötelező képzéseket is előírnak a korrupcióval kapcsolatos kérdésekről az új köztisztviselők számára. 19 15 magas rangú kormányképviselő, két parlamenti képviselő, egy képviselő az igazságszolgáltatás részéről, és 16 megfigyelő helyi és nemzetközi nem kormányzati szervezetek, nemzetközi szervezetek, adományozók és üzleti szerveződések képviseletében. 20 Jelenleg több mint 2800 tisztviselő köteles vagyonnyilatkozatot tenni. 21 Az OECD isztambuli korrupcióellenes cselekvési terve. Második ellenőrzési forduló. Eredményjelentés Grúziáról (2011). Kelet-európai és közép-ázsiai korrupcióellenes hálózat. A jelentés a következő internetes címen érhető el: http://www.oecd.org/corruption/acn/48807498.pdf. 17

2013 májusában a grúziai parlament elfogadta a Grúzia általános hatáskörű bíróságairól szóló törvény módosításait, amelyek megerősítik az igazságszolgáltatás függetlenségét és integritását. A módosítások arra irányultak, hogy biztosítsák az összhangot a nemzetközi és európai normákkal, valamint a Velencei Bizottság véleményével, amelyet az 94. plenáris ülésén fogadott el 22. Grúzia további reformokat tervez a bírák kinevezésével és előmenetelével kapcsolatban. A parlament elfogadta az ügyészségi szervekről szóló törvény módosításait, amelyek 2013 júniusában léptek hatályba. Ennek eredményeként a korábban az igazságügyi miniszterhez telepített valamennyi ügyészi hatáskört átruházták Grúzia főügyészére. A főügyészt Grúzia elnöke nevezi ki és menti fel az igazságügyi miniszter javaslata alapján. A főügyész kinevezi és felmenti az ügyészeket és az ügyészi hivatal alkalmazottait, vizsgálatokat folytat és nyomoz a bűncselekmények, egyebek mellett a magas rangú tisztviselők, például az elnök, a parlamenti képviselők, a kormány tagjai, a főbíró, az ombudsman vagy a számvevőszék elnöke által elkövetett korrupcióval kapcsolatos bűncselekmények kapcsán. Az állami közbeszerzési rendszert 2010-ben megreformálták, létrehozták a közbeszerzések egységes elektronikus rendszerét. Jelenleg minden pályázat elektronikusan folyik. A közbeszerzések egységes elektronikus rendszere felállított egy feketelistát azokról a cégekről, amelyek egy évig nem vehetnek részt a közbeszerzésekben, valamint készült egy fehér lista is a megfelelő cégekről. A pénzmosásnak és a terrorizmus finanszírozásának a megelőzésére és az ellenük folytatott küzdelemre vonatkozó jogi és intézményi keret megszilárdítása a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával foglalkozó Pénzügyi Akció Munkacsoport által meghatározott uniós és nemzetközi normákkal összhangban, valamint a vonatkozó nemzeti stratégia rendszeres frissítése; egy megfelelő hatáskörökkel és forrásokkal bíró független pénzügyi hírszerző egység létrehozása és megszilárdítása; Az utóbbi években Grúzia javította a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi keretét az e témákra vonatkozó nemzetközi normáknak és az uniós jognak való technikai megfelelés növelésével. 2012-ben például lízingtársaságok, ellenőrök, könyvvizsgálók és minősített hitelintézetek kaptak kötelezett jogalany minősítést 23, és megerősítették a pénzügyi intézményekre vonatkozó megelőző intézkedéseket. Miközben Grúzia a közeljövőben jogászok bevonását is 22 A Velencei Bizottság és az Európa Tanács emberi jogi és jogállamiságért felelős főigazgatósága jogi és emberi jogi igazgatósága együttes véleménye Grúzia általános hatáskörű bíróságokról szóló alkotmányos törvényének módosítástervezeteiről; elfogadva a Velencei Bizottság 94. plenáris ülésén. Velence, március 8 9. A vélemény a következő internetes címen érhető el: http://www.venice.coe.int/webforms/documents/?pdf=cdl-ad(2013)007- e. 23 A kötelezett jogalany kifejezés azokra a természetes és jogi személyekre vonatkozik, akikre vagy amelyekre Grúzia pénzmosás elleni törvénye kötelezettségeket állapít meg. 18

tervezi, a kötelezett jogalanyok listája még nincs teljesen összhangban a nemzetközi és európai követelményekkel, hiszen a pénzmosás elleni törvény hatálya nem terjed ki az ingatlanközvetítőkre, a vagyonkezelői és a vállalati szolgáltatást nyújtókra, továbbá az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre. Grúzia számos jogszabályt fogadott el a pénzmosás elleni törvény alapján, amelyek részletesebben meghatározzák az olyan kötelezett jogalanyokra alkalmazandó követelményeket, mint a hitelszövetkezetek, pénzváltóhelyek, pénzutalványozók, kaszinók, lottózók, jegyzők stb. Ami az intézményi együttműködés szükségességét illeti, jóllehet több illetékes minisztérium aláírt egy, a bűnüldözés terén folytatott intézményközi együttműködés hatékonyságának javításáról szóló egyetértési megállapodást, amely kiterjed a pénzmosás bűncselekményére is, Grúzia még nem állított fel a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel foglalkozó tanácsot, amely közreműködhetne az összes pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni tevékenység irányításában és koordinációjában. Grúzia tervei között szerepel a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni nemzeti stratégia, valamint az azt végrehajtó cselekvési terv elfogadása, és e célból intézményközi munkacsoportot állított fel. Az állami nyilvántartás nemzeti hivatalának a jogi személyek nyilvántartási rendszerének kezelése céljából történő létrehozása fontos kezdőlépése a jogi személyiséggel való visszaélés megelőzésének. Ugyanakkor egy 2012. évi elemzés, amelyet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni intézkedések értékelését vizsgáló szakértői bizottság (a továbbiakban: Moneyval) végzett Grúziára vonatkozóan, több fontos hiányosságot állapított meg 24. Továbbá, noha Grúzia 2011 decemberében módosította keretrendszerét az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1267. és 1373. számú határozatainak végrehajtása céljából, a Moneyval értékelése rámutatott, hogy egyes jogi normáknak nem sikerült teljes mértékben megfelelni. A pénzügyi ellenőrzési szolgálatot Grúzia pénzügyi hírszerző egységét a pénzmosás elleni küzdelemről szóló 2003. évi törvény 10. cikke alapján hozták létre. A szolgálat működési függetlenséggel rendelkezik, és tevékenysége végzése során semmilyen intézménynek nincs alárendelve. A pénzügyi ellenőrzési szolgálat a gyanús tranzakciókkal kapcsolatos jelentések, a készpénztranzakciókkal kapcsolatos jelentések és egyéb fontos, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni tevékenységeket érintő információk fogadását, elemzését és terjesztését végző nemzeti központként működik. A szolgálat jelenleg készíti elő a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló törvénynek a 2012. évi Moneyvaljelentésben beazonosított hiányosságok kezelését célzó módosításait az érintett intézményekkel együttműködésben. 24 Jelentés a negyedik értékelő látogatásról; A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, Grúzia, 2012. július 3., elérhető a következő internetes címen: http://www.coe.int/t/dghl/monitoring/moneyval/evaluations/round4/geo4_mer_moneyval(2012)18_en.pd f. 19