3. A MÁTYÁSFÖLDI SZENT JÓZSEF PLÉBÁNIA Elôzmények, templomépítés Mátyásföld ma Budapest XVI. kerületében foglal helyet. Bökényfölde a mai Mátyásföld területén volt. Az utolsó birtokos utód nélkül halálozott el, ezért a területet a cinkotai hercegi uradalomhoz csatolták. A mai Mátyásföld keleti kisebb része 1291-ben Miklós ispán halála után a Nyulak szigetének apácáié lett. A török hódoltság után a Beniczky család birtokában találjuk. 1 Beniczky Gábor, a cinkotai uradalom tulajdonosa 1887-ben vadászvendégül látta a mai Mátyásföld területén Kunkel Imrét, a Budapesti Központi Tejcsarnok megalapítóját és elsô igazgatóját, akinek annyira megtetszett az ún. Kiserdô és a körülötte fekvô terület, hogy vendéglátója elôtt felvetette egy nyaralótelep alapításának gondolatát. Beniczky Gábornak megtetszett az ötlet, és késznek mutatkozott a megfelelô terület átadására. 2 Kunkel Imre barátja, Szeniczey Ödön országgyûlési képviselô és társai 1887-ben Beniczky Gáborral szerzôdést kötöttek. Kikötés volt, hogy csak nyaralóépületet lehetett emelni. A tulajdonosokból született meg a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete, mint érdek-képviseleti szerv. 3 Az ekkor létrejött nyaralótelep közigazgatásilag Cinkotához tartozott. Az elsô 100 telek alkotta Ó-Mátyásföldet. Új- Mátyásföld eredetileg Tusculanum néven jött létre. Új-Mátyásföld tulajdonosa Pejácsevich Pálné, Beniczky Mária volt, aki a területet parcellázta és eladta. Az eredetileg Cinkotához tartozó Petôfi-kert is a mátyásföldi plébánia részét képezi. 4 Az 1933-tól 1950-ig önálló községként létezô Mátyásföld 1950-ben Budapest része lett. 1900-ban Beniczky Gáborné, szül. Batthyány Ilona grófnô által római katolikus templom építése céljából az egyesület részére ajándékozott telket Paulheim József és társai részére átengedni javasolta azzal a kikötéssel, hogy az általuk ott felépítendô templom és annak területe az egyesület elvitathatatlan tulajdona legyen. 5 A Nyaralótulajdonosok Egyesülete ugyanezen évben tárgyal a felállítandó iskolakápolnáról, az iskolagondnokság pedig 1901-ben a Diósy Lajos utcai népiskola egyik termében hozzájárult egy oltárnak a felállításához. Bartolfy János egyesületi alelnök az egyesületnek egy oltárt, és ugyanakkor Tary János és családja az építendô templomhoz egy harangot ajándékozott. A kápolnának az iskolában való elhelyezéséhez a kultuszminisztérium engedélyét is megkérték. 6 Az oltár megáldása végül 1901 júliusában Matejkó Vilmos esperes, ecseri plébános által történt meg. Miksó Imre kelyhet, Panak Józsefné Mária pedig szobrot adományozott. Védôszentként Szent Ilonát választották, akinek tiszteletére oltárképet is szereztek, és ünnepét évenként megülték. 7 1901-ben az elsô Szent Ilona-napi búcsú ünnepi miséje 1 VÉGH Aladár: A Mátyásföldi Szent József Római Katolikus Egyházközség története. In A XVI. kerület egyházainak története: A Katolikus Egyház II. Budapest 2008. Lombos Nyomda KFT. (a továbbiakban: VÉGH) 27. o. 2 KÖRMENDY ÉKES Lajos: Az ötvenéves Mátyásföld. H. n. 1938. Bíró Miklós ny. (a továbbiakban: KÖRMENDY ÉKES) 17. o. 3 A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületének Rendes Közgyûlése 1901 1941. Budapest Nagy Sándor Ny. é. n. (a továbbiakban: A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok) 17., 142. o. Rákospalota és a Rákosvidék. ZSEMLEY 1938. 267. o. 4 VÉGH 34., 62. o. 5 KÖRMENDY ÉKES 47. o. 6 KÖRMENDY ÉKES 49. o., RV 1901. 4. sz. 6. o., A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok. 12. o. 7 RV 1901. 11. sz. 1 2. o.
3. A MÁTYÁSFÖLDI SZENT JÓZSEF PLÉBÁNIA 935 után összejövetelt tartottak a Park vendéglô dísztermében, hogy a templomépítés mozgalmát elôre mozdítsák. Az 1903-ban alakult templomépítô bizottság elnöke Paulheim József építész lett. Vigalmi csoporttal is rendelkeztek, így nagyon leleményesen tudták gyûjteni a pénzt. 8 A Weninger Ferenc mûépítész tervei alapján készült templom 1904-ben tetô alá kerül. Ez év augusztusában alap- és zárókô-letételi ünnepséget rendeztek. 9 Az ekkor megjelent újságcikkben magasztalták a templomépítô bizottság elnökét. 10 Az 1905-ig elkészült épület 70 053 koronába került. A gyûjtés összege csak 69 693 korona 30 fillér volt. A hiányzó összeget Paulheim József a templom nagy donátora megelôlegezte, majd pedig 1. kép. Mátyásföldi Szent József-templom (M. A.) adományként felajánlotta. 11 Emlékét szobor ôrzi, a templomteret is róla nevezték el. Az új istenházát 1905. augusztus 27-én Kalazanci Szent József tiszteletére megáldották. A szertartást Várady Lipót Árpád szebenikói választott püspök, miniszteri osztálytanácsos végezte. A historizáló fôoltáron Szent József, Szent Erzsébet és Szent István szobra látható. 12 A falon kétoldalt Szent László vizet fakaszt a sziklából és Asztrik apát Szent István fejére helyezi a koronát ábrázolások voltak, amelyeket Oberdorf Gusztáv ny. gimnáziumi tanár készített. Kalazanci Szent József tisztelete a Nyaralótulajdonosok Egyesülete némely tagjának piarista neveltetésére enged következtetni. Ennek ellenére a plébánia pecsétjein már 1926-ban Szent Józsefnek, Jézus nevelôapjának szüzességét hangsúlyozó képe látható. A templomban a következô oltárok vannak: 1925-ben készült Rohrböck Ferenc és felesége adományaként a Mária-oltár, mely a templom északi kereszthajójában van. Az oltáron Mária Szíve és Lisieux-i Szent Teréz fából faragott szobrai láthatók, melyek Fésûs Károly alkotásai. A Szent Erzsébet-szobor Senyei Gusztávot dicséri, amelynek márványba faragott mása a budapesti Szent István-bazilikában található. A templom Rieger gyártmányú orgonáját 1909-ben Spett Ferenc adományából, valamint közadakozásból készítették, 1994-ben Kárpáti József tervei szerint a Váradi cég kivitelezésében bôvítették. 13 A Kalazanci Szent József-oltár 1965-ben a Szent Keresztoltárból készült, annak emlékére, hogy régebben Kalazanci Szent Józsefet védôszentként tisztelték. Az oltár a templom déli kereszthajójában van, fölötte Kalazanci Szent József Takács István által készített murális alkotása látható. Az oltár mellett pedig Szent Alajos és Szent Antal Fésûs Károly által fából faragott szobra, közepén pedig a Prágai Kis Jézus szokványos szobra helyezkedik el. 14 1906-ban az ifjúság úszóversenyt rendezett, amely- 18 RV 1901. 16. sz. 1 3. o., 20. sz. 5. o. 19 RV 1904. 17. sz. 1 2. o. Mátyásföld egy esztendeje 1 2. o. 10 RV 1904. 28. sz. 3. o. A cikke címe PAULHEIM József. A záróünneprôl a hírekben is hírt adtak. Ezt aug. 6-án tartották. 11 CHOBOT I. 1915. 215. o., VÉGH 32. O. 12 VÉGH 32. o. 13 EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti templomok orgonái. 14 VÉGH 34., 39., 79. o.
936 RÁKOSI ESPERESKERÜLET 2. kép. Mátyásföldi Szent József-templom szentélye (D. F. M.) nek bevételét a létesítendô toronyórára adták át. Az összeget Spett Ferenc és Kháyl Elemér kiegészítették, így az óra még abban az évben felkerült a toronyba. 15 1927-ben a Nyaralótulajdonosok Egyesülete elhatározta, hogy a templomot és a mellette fekvô területet a római katolikus egyházközségnek elvben, utólag megállapítandó feltételek mellett tulajdonul átengedi. 16 A szentmisét abból kiindulva, hogy a nyaralótulajdonosok szombat este mulatnak, de vasárnapi misekötelezettségüknek is eleget tehessenek, vasárnap délre tették. 17 1930 1931-ben a templomot a hívek adományából teljesen felújították. 1944. június 27-én a községet bombatámadás érte. Október 7-én Mátyásföldet felajánlották Mária Szeplôtelen Szívének. Ennek jeleként a templom elé a Máriahegyi János által készített szobrot helyezték el. 18 Mátyásföld a repülôgépgyár és Budapest közelsége miatt a bevonuló orosz csapatoktól különösképpen sokat szenvedett. A bombatámadás következtében a templom ablakai tönkrementek, a sekrestye megsérült, a liturgikus ruhákat is elvitték, mivel a háborús idôkben szükség volt anyagukra. Június 29-ig 35 halottat emeltek ki a romok alól. A gimnázium épülete is súlyosan megsérült. 19 A templom ablakait 1949- ben üvegezték be, addig deszkázva voltak. A Waltherr Gida által tervezett eredeti színes üvegablakot azonban nem tudták helyreállítani. Ekkor javította meg a Rieger cég az orgonát. Ez idô tájt még létezett a Szociális Missziótársulat Liturgia miseruhaüzeme, ahonnét liturgikus ruhákat rendeltek. 20 Miseruhák javítására is kértek engedélyt. 1937-ben összesen 10 670 korona összegben végezték el 4 db miseruhának a javítását. 21 1955-ben a templom fennállásának 50. évfordulóján Sík Sándor prédikált, aki Kalazanci Szent József szobrát ajándékozta a mátyásföldi templomnak. 22 15 KÖRMENDY ÉKES 39. o. 16 KÖRMENDY ÉKES 124. o. 17 VPL Acta Parochiarum. Mátyásföld 2505/1936. 18 VÉGH 43. o. 19 VPL Acta Parochiarum. 3919/1944-1405/1945. 20 VPL Acta Parochiarum. 3157/1949. 21 VPL Acta Parochiarum. 3439/1937. 22 VÉGH 60., 64. o. A szobor most Vácott van a Fehérek templomában.
3. A MÁTYÁSFÖLDI SZENT JÓZSEF PLÉBÁNIA 937 3. kép. Takács István: Szent József és Szûz Mária eljegyzése (freskó) (D. F. M.) A templomot Rajz Mihály plébánosságának idejében 1965-ben belülrôl renoválták, és Leszkovszky György, az Iparmûvészeti Fôiskola ny. tanára tervei alapján kifestették. Ennek részbeni anyagi alapját egy telek eladása biztosította. Ekkor történt az ólomkeretes színes üvegablakok helyreállítása. A sekrestyében lévô üvegablak talán még Waltherr Gidától származik. A szentély három üvegablakának pótlása már korábban, 1948-ban Nagy Sándornak, a szecessziós stílusban alkotó mûvésznek a tervei alapján kezdôdött. Gál Imre kereszthajóban lévô alkotásai 1950-ben szintén komoly mûvészi érzékkel készültek. A hosszház ablakai 2004-bôl Bay Anikó mûvei. Máig meglévô freskóit Takács István mezôkövesdi festômûvész készítette. Szent József életébôl a következô jeleneteket ábrázolja: Eljegyzés, Szent József álma, Szállást keres a Szentcsalád, a 12 éves Jézus a templomban, a Názáreti mûhely, Szent József halála, Szent József az egyház védôszentje. A kóruson férfi és nôi szentek láthatók. 23 Ezeket 2004-ben kerettel és arany háttérrel látták el. Ekkor az 1930 1931-es kifestést vették alapul. A szembemisézô oltár 1966-ban készült. A templom felszerelésébôl 1965- ben egy kehely és egy cibórium Újlengyelre került, mivel az újlengyeli templomnak ilyen tárgyak saját tulajdonában nem voltak. 24 1972-ben kívülrôl ismételten renoválást végeztek. A nyaralótelepen augusztus 27-én, Kalazanci Szent József napjához csatlakozva ünnepelték a védôszentet. Mivel 1972-ben nem tudták eldönteni, hogy a templom megáldása napján melyik szentet említették, a Rítuskongregáció engedélyezte Munkás Szent József tiszteletét. A kérdés eldöntésében a plébánia pecsétje is szerepet játszott, mint jogforrás, mivel azon akkor is Szûz Mária jegyesének a képe volt. 25 A templom konszekrálását 1985-ben Bánk József c. érsek, váci püspök végezte. A kovácsoltvas keresztút és a keresztelôkút felsô része, valamint a templom kovácsoltvas kapuja Farkas Sándor alkotása. A templom legújabb külsô és belsô renoválása 2000 2005 között történt. A Feltámadt Jézus, Kis Szent Teréz és Szent Alajos szobra Fésüs Károly alkotása. A Jézus Szíve-szobor Káldor Aurél munkája. A templomban most meglévô keresztút Törley Mária alkotása. 26 A toronyban jelenleg három harang van. 23 VPL Acta Parochiarum. 657/1963-1774/1964-1250/1965., VÉGH 54 55. 24 VPL Acta Parochiarum. 2308/1965. A templom felszerelésébôl 1965-ben egy kehely és egy cibórium Újlengyelre került, mivel az újlengyeli templomnak ilyen tárgyak saját tulajdonában nem voltak., VÉGH 71., 73. o. 25 VPL Acta Parochiarum. 265/1964. Az ügyirat külön érdekessége, hogy ekkor a Pápai Magyar Intézet igazgatója a római ágensként is mûködô Mester István volt. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a magyar püspökök megbízásából ô járt el a római kúriában., Renoválásról lásd VÉGH 67 68. o. 26 VÉGH 71 72., 85 90. o.
938 RÁKOSI ESPERESKERÜLET Az egyházközség 1919-ben az önálló egyházközségi szervezet létrehozására Egyházi Bizottság alakult, amelynek elnöke Neiszer Antal ny. államtitkár volt. 1924. június 22-én a katolikus népgyûlés kimondta a helyi egyházközség megalakulását. Ez azonban nem jelentette a Csömörtôl való függetlenséget. 27 1926-ban helyi, önálló egyházközségi szervezetet hoztak létre, melynek szabályzatát ez év ôszén a kultuszminiszter hagyta jóvá. Az alakuló gyûlést 1927-ben tartották, és Neiszer Antalt örökös tiszteletbeli elnökké választották. 1939-ben már minden egyházközségben az egységes szabályzat volt érvényben. 28 Az egyházközségi képviselô-testület jogosult volt az egyházi adó kivetésére. E célból fizetési kategóriákat alakított ki. A háztulajdonosokra a házadó 10%-át vetették ki egyházadóként. Ezenfelül fejadót is kellett fizetni. Létrejöhetett a kettôs adóztatás esete. Ennek oka az volt, hogy a budapesti adóztatási szabályzat és az országos rendelkezések értelmezése nem volt egyértelmû, de problémát okozhatott az adózó költözése is. 29 1945-ben a plébános azt kérte, hogy az illetékes váci püspök az ô számára is szerezzen kongruát, és kapjon korpótlékot. Idáig ugyanis egyetlen bevételi forrása az egyházi adózás megszervezése volt. Ennek a háborús idôkben azt volt a jelentôs hátránya, hogy a mátyásföldi hívek nagy része középosztálybeli hivatalnok, tisztviselô vagy nyugdíjas lévén, ez idô tájt elszegényedett, és nem tudott fizetni. 30 Az egyházközségnek 16 évén keresztül Váry Gyula volt a világi elnöke, aki 1946-ban tisztségétôl egészségi állapota miatt megvált. Érdemei elismeréséül Pro Ecclesia et Pontifice kitüntetésben részesült. 31 1948-ban Bulányi Szilárd és Marjalaky Sándor nyerték el ugyanezt a kitüntetést. 1927-ben az egyházközség a hitélet fejlesztése érdekében megalapította az Actio Catholica hitbuzgalmi, kulturális és karitatív szakosztályait. Szent Antal kenyere címen 1930-tól 1933-ig hetenként elôször 1 q, majd 2 q kenyeret osztottak szét. A kenyérre Váry Gyula és Janczer Lajos gyûjtötték a pénzt, Frigyes Ferenc pék pedig fél áron adta a kenyeret. 32 A képviselô-testület tagjainak státusa, a templomépítô bizottság összetétele is mutatta az egyház életének a társadalom életében való részvételét. Az egyháztanácsban benne volt a Nyaralótulajdonosok Egyesületének delegált tagja, Zachariás László is. A képviselô-testületnek az Actio Catholica szellemében való mûködése ezt a folyamatot különösképpen elôsegítette. 1934-ben a testület mûködésének kiindulópontja volt a korabéli sajtó nem keresztény jellege. Célul tûzték ki, hogy az egyház anyakönyvi tagjai élô tagokká váljanak. A hitbéli közömbösség jelének tartották, hogy az utolsó egyházközségi választás az érdeklôdés hiányában zajlott le. A hitbuzgalmi szakosztály vezetôjének Bulányi Szilárdot, a kulturális szakosztály vezetôjének Tungli Gyulát, a szociális és karitatív szakosztály vezetôjének pedig Halász András képviselô-testületi tagot választották meg. 33 1940-ben itt is megtörtént a képviselô-testületnek az 1939-es szabályzat szerinti újjáalakítása. A régi szabályzat különbséget tett az ó-mátyásföldi és az új-mátyásföldi hívek között. Az elôbbiek kétszer annyi tagot küldhettek a képviselôtestületbe és az egyháztanácsba mint az utóbbiak. Mivel ez a helyzet súrlódásokhoz ve- 27 VÉGH 35 36. o. 28 VPL Acta Parochiarum. 5099/1933. A pecséten az 1926-os évszám olvasható., 1915/1939., VÉGH 36. o. 29 VPL Acta Parochiarum. 2328/1938 7294/1939 3293/1940. 30 VPL Acta Parochiarum. 1405/1944. 31 VPL Acta Parochiarum. 1773/1946. 32 VPL Acta Parochiarum. 1634/1934. 33 VPL Acta Parochiarum. 1653/1934.
3. A MÁTYÁSFÖLDI SZENT JÓZSEF PLÉBÁNIA 939 zetett, valamint azért, mert új szabályzat lépett életbe, a régi képviselô-testület 1939-ben lemondott, illetve rendelkezésre bocsátotta megbízatását. 34 Új-Mátyásföld érdekképviselete az Újmátyásföldiek Egyesülete volt Zachariás László MÁV mûszaki fôtanácsos elnökletével. Ez is indokolta az egyházközségi képviselô-testületben a rájuk való külön figyelmet. A képviselô-testületi tagok száma 20, a póttagok száma pedig 10 fô volt. Világi elnöknek ekkor is Váry Gyulát választották meg. A hitbuzgalmi szakosztály elnöke Bulányi Szilárd, tagjai pedig Birkás Kálmán, vitéz Lomniczy József és Waczowszky Sándor voltak. A kulturális szakosztályt Diósi Frigyes vezette. Tagjai voltak: Kozák István, Jobaházi Lajos és Németh Kálmán. A szociális szakosztályt Halász András vezette. Tagjai voltak: Kluknavszky Aladár, özv. Köveskúti Jenôné és Rolenik Mária. A képviselô-testület kinevezett tagjai között találjuk Körmendy Ékes Lajost, ny. fôispánt is, aki Mátyásföld történetírói közé tartozik. 35 Körmendy Ékes Lajos kiemelkedô egyéniség volt, aki tiltakozott a magyarok Csehszlovákiába való bekebelezése ellen. Ellenzéki politikája miatt Csehszlovákiából kiutasították. 36 Az egyházközség Egyházközségi Tudósító néven 1940-ben lapot óhajtott elindítani, melyet minden családhoz el akartak juttatni. 37 1948- ban a képviselô-testület újjáalakult, de ugyanezen évben mégis lemondott, mert úgy gondolta, hogy a plébánoscsere által kialakult új helyzetben nem tudja vállalni a feladatot. A váci püspök a lemondást elfogadta, és gondnokságot nevezett ki. A gondnokság tagjai voltak: Dezsényi Elek földmûvelésügyi miniszteri tanácsos és Szent-Andrássy Kornél BSZKRT felügyelô, akinek öccse Árva megyében volt plébános, és akinek fia, Szent-Andrássy Tibor ekkor kérte felvételét a Váci Egyházmegye papnövendékei közé. 38 1962-ben Bartos Márton plébános távozásával a gondnokság egyik tagja lemondott. 39 Plébánosságának 16 esztendeje alatt végig gondnokság volt. Rajz Mihály plébános csak ideiglenesen fogadta el a kialakult helyzetet, de végleges megoldásnak 10-15 tagú képviselô-testületet gondolt. Ennek részbeni megvalósítása 1964-ben történt. 40 A káplánság Mátyásföldön 1929-ben kihelyezett káplánságot hoztak létre. Eddig ugyanis Kovács Rezsô ny. nagyváradi egyházmegyés plébános látta el a szentmiséket és a hitoktatást. 41 Az elsô kihelyezett káplán Mátay Antal ny. esperes volt, aki az egyházközség sajnálkozására 1931-ben missziós rendbe lépett. Az új lelkész, Szabó Ferenc megalapította a Credo Egyesületet, amelynek tagjait P. Bôle Kornél avatta fel. A Credo Egyesület 1932-ben már mûködött. Elnöke 1940-ben Diósi Frigyes gimnáziumi igazgató volt. Mûködését a második világháború után is folytatta. 1972. január 19-én volt a tizenegyedik, egyben legutolsó nagyobb koncepciós papi per. A vád az volt, hogy Mátyásföldön ifjúsági csoportot hoztak létre, a fiatalokat titkos hitoktatásban részesítették, és ezzel kimerítették 34 VPL Acta Parochiarum. 7295/1939. 35 VPL Acta Parochiarum. 1464/1940. 36 MKL VII. 360. o. 37 VPL Acta Parochiarum. 279/1940. 38 VPL Acta Parochiarum. 544/1948 1393/1948., VÉGH 54. o. 39 VPL Acta Parochiarum. 3169/1962. 40 VPL Acta Parochiarum. 660/1963-458/1964. 41 VPL Acta Parochiarum. 3424/1929., Diósi Frigyes fia valószínûleg azonos Diósi Gézával, aki szintén az illegalitásban lett domonkos szerzetes, és jelenleg Sopronban a domonkos konventben él. Kárpátalján a rendszerváltás idejében missziót is vállalt., VÉGH 48., 57. o.
940 RÁKOSI ESPERESKERÜLET az államellenes szervezkedés bûntettét. Vádlottak voltak: Takács János domonkos rendi áldozópap, Lapsánszky Károly, Fekete György és Németh József domonkos harmadrendiek, valamint két világi munkatársuk. Az ítéletet a Fôvárosi Bíróság mondta ki. 42 Mindannyiukat 4 évi börtönbüntetésre ítélték, de már 1975-ben szabadultak. 43 Németh József talán Németh Kálmán egykori kántor fia volt. Ugyancsak Szabó Ferenc alapította a Mária Kongregációt a gimnázium, a Szívgárdát az elemi fiú- és leányiskolában és a Jézus Szíve Szövetséget, Jézus Szíve Leányszövetséget a leányiskola felsô tagozatában. Az egyházközségnek leány- és fiúcsoportja egyaránt volt, amelyek az egyesületek állam által történt feloszlatása után is mûködhettek. 44 Az egyesületi élet mellett fontos volt a miszsziók tartása. Mátyásföldön 1947-ben volt népmisszió nagy sikerrel. 45 Az asszonyokat a Jézus Szíve Szövetségbe tömörítették. Az egyházközségi képviselô-testület ideológiai harcot is folytatott a helybéli Rákosi Szántó politikai lappal szemben. A lap 1932-ben ugyanis Szent István király ünnepérôl szólva azt a megjegyzést tette, hogy a papság egy része nem bánkódik Magyarország felosztása miatt. Ezért a cikk írója azt javallta, hogy Szent István ünnepét vigyék a templomon kívülre. 46 Ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy 1929-ben Galla Ferenc cinkotai plébános többeket díszkeresztényeknek nevezett. 47 1943-ban a bérmakörút Mátyásföldön kezdôdött. Kardoss László fôjegyzô nem kapott meghívást a bérmálási ebédre. A fôjegyzô bár református volt, mégis részt vett a katolikus ünnepeken, még az úrnapi körmeneten is, ezért sérelmezte az esetet. A plébános úgy védekezett, hogy a jegyzô a fôszolgabíró által értesült a püspök jövetelérôl. 48 1938-ban vallási türelmetlenségrôl tudósítanak a források. Ez a keresztényeket és a nem keresztényeket érintette. 49 Mivel a lelkész 1937-ben nem rendelkezett annyi bevételi forrással, hogy a telefont fizetni tudta volna, ezért a püspökhöz fordult, hogy a papságot tekintsék olyannak, mint az orvost, és biztosítsanak számára fél áron elôfizetési lehetôséget. 50 Szabó Ferenc c. esperes, plébános 1945-ben azt jelentette, hogy bár a községi politikában a pártoké a szó, saját maga a pártpolitikában mégsem vesz részt, hanem távolról próbál kedvezô hatást elérni. Inkább szociális és karitatív tevékenységet óhajtott végezni. 51 Ezek egyik bizonysága a szabadság-zászló megáldásának megtagadása, amelyet Mátyásföld községe 42 ELMER István: Az utolsó per. = Új Ember. 1991. máj. 26. 1. o. Ezzel a perrel szokták összekeverni a Mátyásföldet érintô koncepciós pert., SZÁNTÓ Konrád: A kommunizmusnak sem sikerült: A magyar katolikus egyház története 1945 1991. Miskolc Új Misszió Alapítvány. 1992. 79. o., MÉSZÁROS István: kimaradt tananyag A diktatúra és az egyház 1957 1975. II. Márton Áron Kiadó. Budapest. 1994. 185. o., TOMKA Ferenc: Halálra szántak, mégis élünk! Egyházüldözés 1945 1990 és az ügynök kérdés. SzIT Budapest 2005. 178. o., TOMKA Ferenc: Utak és útvesztôk. Kairosz [Budapest] 2006. 42. o., Zágorhidi Czigány Balázs, a Domonkos Rendtörténeti Múzeum (Vasvár) igazgatójának szóbeli közlése alapján azt kell mondani, hogy eddig az ügyre vonatkozó dokumentumok sem az Állambiztonsági Hatóságok Történeti Levéltárában, sem a Bíróságon nem kerültek elô. 43 Káhler Frigyes szíves közlése. 44 Mûködésérôl VPL Acta Parochiarum. 1464/1940. sz. akta is tudósít., 878/1940-Credo Röpiratok. A Credo Egyesület. (Jézus Neve-társulat.) 1929. 16 17. o. Ebben a megalakult szervezetek között még nem szerepel. A szervezet megalakítása 1928 után vált országos programmá. 8. o., VÉGH 53. o. 45 VÉGH 48. o. 46 VPL Acta Parochiarum. 3366/1932. 47 VPL Acta Parochiarum. 2617/1929., Galla Ferenc életrajzát lásd GALLA Ferenc: Ferences Misszionáriusok Magyarországon Királyságban és Erdélyben a 17 18. században. S. a. r.: Fazekas István. Budapest Róma 2005. VII XVII. o. 48 VPL Acta Parochiarum. 3230/1943. 49 ZSEMLEY 271 272. o., 1938-ban a település lakóinak 67%-a volt katolikus, a zsidóság száma 7% volt. 50 VPL Acta Parochiarum. 5252/1937. 51 VPL Acta Parochiarum. 1405/1945.
3. A MÁTYÁSFÖLDI SZENT JÓZSEF PLÉBÁNIA 941 és a Centenáriumi Bizottság 1948-ban március 15-ével kapcsolatba kért volna a plébánostól és más lelkészektôl. 52 A hitoktatás megszervezése a hitélet jelentôs elôrehaladásához vezetett. Mivel pedig a Corvin Mátyás Reálgimnázium iskolaegyesületi iskola volt, ezért a hitoktató díját a minisztérium nem vállalta, hanem a kérelmezôt a Budapest-vidéki tankerületi királyi fôigazgatóhoz irányította, hogy a hitoktató díjazását a törvénynek megfelelôen rendezze. A hitoktató úgy gondolta, hogy 300 pengô heti 8-10 hittanóráért nem sok. A gimnáziumnak Dudás Károly, cinkotai plébános személyében püspöki biztosa is volt, aki ezt a tisztségét 1946-ig viselte. Utódja a helybeli plébános, Szabó Ferenc lett. 1948-ban új püspöki biztos kinevezése vált esedékessé. 53 Elôzôleg 1945-ben Mátyásföldön katolikus óvoda nyílt. 54 A plébánia lelkiségtörténetének van egy érdekes momentuma. P. Tomcsányi SJ atyától Alloni Árpádné kormányfôtanácsos és bankigazgató felesége 1925-ben Szent Kereszt-ereklyét kapott, majd fogadalmat tett az evangéliumi tanácsok követésére. 1939- ben a Mariánus Ferences Rendtartományra gondolva, négy-öt szerzetes számára helyet létesített, és javukra végrendeletet készített. A község 1944. július 27-én 20 perces szônyegbombázás alá került. Az asszony a templomban nyert látomás után arra az elhatározásra jutott, hogy a korábbi egyházi szokásokkal ellentétben a Mennyei Atya tiszteletére építtet templomot, amelynek fôoltárán csak hálaadó szentmiséket fognak végezni. Elsô mellékoltárának a Szent Kereszt-oltárt szánta. 1945-ben a breszt-litovszki unió napján Esztergomban felkereste Mindszenty József bíborost. Azt remélte, hogy az általa létesítendô kápolnának az oroszok megtérésében is szerepe lesz. Mivel a váci püspök alapítványi ház létesítését javallotta, amelyben egy öreg pap lakik, aki az érvényes egyházi elôírások szerint végzi a misét, a ferencesek a letelepedés szándékától elálltak. 55 A plébánosok közül kiemelkedô volt Rajz Mihály, aki korábban a váci püspökségen teljesített szolgálatot, és a püspökjelöltek között tartották számon. 56 Irodalmi tevékenységet is folytatott. Sok papi rekollekciót és lelkigyakorlatot tartott. Kortársai úgy tudták, hogy egyik könyvét Gál Ferenc neve alatt adták ki. 57 Bátorfy Béla plébános 1960-tól 1969-ig a váci püspökségen teljesített szolgálatot. A püspökségrôl való elkerülésének körülményeirôl az Államvédelmi Hatóságok által keletkeztetett iratanyagban olvashatunk. 58 Az 1989-es rendszerváltozás után egykor a Corvin Mátyás Gimnáziumon belül mûködô cserkészcsapat az egyházközség keretei között újjáalakult. A világi hívek közül többek között nevesebb személyiség volt Vidák Gyula cigányprímás. 59 A hívek körében alapítványi mise létesítésére is van példa. Rolenik Mária saját ingatlanát adta végrendeleti úton az egyházközségnek. Ugyanakkor kérte, hogy érte halála után egy szentmisét mutassanak be. A telek eladásából még az orgona és a templom ablakainak javítására is jutott pénz. 60 52 VPL Acta Parochiarum. 327/1948. 53 VPL Acta Parochiarum. 3256/1933-4537/1946-6180/1948. 54 VÉGH 47. o. 55 VPL Acta Parochiarum. 4449/1945-302/1846-4792/1946-249/1944-249/1947-4792/1947. Az irat történelmi szempontból igen értékes, mert kapcsolatban van a háborús eseményekkel. A polgári réteg vallásosságának is fontos dokumentum. Ezenfelül jelzi a jezsuiták szerepét is. Fontos dokumentuma a Mariánus Ferences Rendtartománynak is. 56 ÁBTL 49636. I. 110. Endre fedônevû ügynök jelentései. 57 Ez a könyv GÁL Ferenc: A hit ébresztése. SzIT Budapest 1966. 58 ÁBTL O-18635/1. 59 VPL Acta Parochiarum. 1674/1940. 60 VPL Acta Parochiarum. 1400/1961.
942 RÁKOSI ESPERESKERÜLET A plébánia megalakulása Mátyásföld eredetileg a csömöri plébánia részét képezte Cinkotával, Rákosszentmihállyal, Sashalommal és Árpádfölddel együtt. A cinkotai lelkészség 1921-ben alakult, 1926-ban pedig plébánia lett. Ezért ettôl kezdve Mátyásföld is, a csömöri plébániától elválva, a cinkotai plébánia részét képezte. 61 A plébániává alakulás folyamatát Galla Ferenc neves egyháztörténész, késôbbi egyetemi tanár, ekkor cinkotai plébános már 1929-ben segítette. Ezért szerette volna megszerezni a templom mögötti területet, lelkészi javadalmat és lelkészlakot próbált szerezni. Mátay Antal szlavóniai pap 10 000 pengô adománynyal kívánta a lelkészlak megvásárlását támogatni, de Galla Ferenc plébános nem ajánlotta, hogy ezt elfogadják. Galla Ferenc arról is nyilatkozott, hogy mindenféle kárpótlásról lemond, csak hogy elôsegítse Mátyásföld önállóvá válását. Ugyanakkor viszont kérte azt a hátralékot, amellyel neki az egyházközség tartozott. 62 Mivel 1931-ben az egyháztanács ígéretet kapott arra, hogy amennyiben plébániát építenek, Mátyásföldet plébániává erigálják, a Nyaralótulajdonosok Egyesülete a lelkészség alapításakor ingatlanait az egyházközségnek adományozta. 63 A plébánia háza 1931-ben épült, 64 amelyet 1968-ban bôvítettek és renováltak. Az egyházközségnek ezen idôben 5000 aranypengô kölcsönt is fel kellett vennie a Váci Egyházmegyei Takaréktól, melynek visszafizetéséhez 1933-ban további háromévi haladékot kértek. 65 A püspök Mátyásföldet a lelkész kérésére káplánnal is ellátva 1936-ban lelkészséggé, majd 1939-ben plébániává tette. Ekkor a plébániaépület már kész volt, és az adóztatás is megvalósult. 66 A plébániaépületet Perczel Dénes tervei szerint 1968-ban bôvítették. 67 Az iskolákban való hitoktatás valamint a hitbuzgalmi egyesületek vezetése oly sok teendôt jelentett, hogy káplánra is szükség volt. A káplánt az egyházközség el tudta tartani. 1936-ban 150 pengô fizetést biztosítottak számára. Ez idô tájt Mátyásföldön vasárnap már három szentmisére volt szükség. 68 Kántor választásra 1939. augusztus 25-én 11 kántorjelölt jött a templomba a kiválasztott szakértô bizottság, valamint a képviselô-testület tagjai elé. A választást Nagy Géza esperes, plébános vezette. A szakbizottság tagjai voltak: Vaszy Viktor zeneakadémiai tanár, Kopeczky Alajos budapesti karnagy, zenetanár, Kozák István gimnáziumi énektanár. A megválasztott ekkor a kor szokása szerint három évig segédkántor volt, és utána véglegesítették. A jelöltek közül elsô helyen Németh Kálmán állt, akinek szociális helyzetére is tekintettel voltak. A kántor megválasztása feltétele volt annak, hogy a lelkészséget plébánia rangjára emeljék. A helyi kántorszabályzatban a kántor feladataként a hittanórák ellátása is szerepel. Ez heti 11 órát jelentett az elemi iskolában. Ezenfelül neki kellett az adóztatással kapcsolatos írásbeli munkát is ellátni, valamint plébániai énekkart és zenekart szervezni. A kántornak nyugdíjjogosultsága nem volt, ezért nyugdíjintézetbe csak saját költségén iratkozhatott be. A plébánosnak az 1939. március 2-án a püspökhöz írott levelében kötelességeként a Szívgárda vezetése is szerepel. Németh Kálmán egészen 1950-ig gyakorolta hivatását. Mivel a diktatórikus állam nem tûrte el a pedagógusok vallásgyakorlatát, ezért Németh Kálmán fôvárosi énektanár a kántori hi- 61 VARGA 1997. 75. o. 62 VPL Acta Parochiarum. 2617/1929-3424/1929., VÉGH 37. o. 63 VPL Acta Parochiarum. 2617/1929. 64 VPL Acta Parochiarum. 4304/1931, 1931/5478. 65 VPL Acta Parochiarum. 4105/1933. 66 VPL Acta Parochiarum. 1398/1939. 67 VÉGH 64. o. 68 VPL Acta Parochiarum. 3301/1936.
3. A MÁTYÁSFÖLDI SZENT JÓZSEF PLÉBÁNIA 943 vatás gyakorlásától megvált. Ôt ideiglenes jelleggel Benczédi Gyula követte. 69 1962-ben a kántori tisztséget Rónaszéki József nyerte el. A jelentkezôk mindegyike alkalmas volt. A döntés szociális alapon született. 70 A plébániának özv. Bányai Lászlóné örökhagyó házadománya jóvoltából 1941-ben történt adományozási szerzôdése alapján lehetôsége nyílt kultúrház létesítésére. Az adományozó ugyanakkor évi szentmisét, tölgyfa koporsóban korábban elhunyt férje mellé való tisztes eltemetését, valamint adományának márványtáblán való megörökítését kérte. 1947-ben tudták a munkálatokat jelentôsen elôrevinni, és a kultúrház ebben az évben el is készült. A katolikus egyesületek itt tartották összejöveteleiket. A hitélet hihetetlen mértékben fellendült. A házat 1948-ban Szent József lelkigyakorlatos kultúrház néven említik, ekkor még bôvítik, sôt kultúrház-bizottság létesítését határozzák el. 1949-ben azonban a kultúrházat állami célokra vették igénybe. Elôször a Dolgozó Ifjúsági Szövetség otthona, majd a Magyar Szovjet Baráti Társaság székháza lett. A helyi Szakszervezeti Ifjúmunkás és Tanoncmozgalom lakás céljaira használta. A plébános törvényes úton megpróbálkozott az intézmény visszavételével, de ez nem sikerült, berendezésének egy részét azonban megmentették. Amikor a templom elektromos harangozóberendezését készítették, akkor adták el a kultúrházból a plébániára került Ehrbar-féle zongorát. A kultúrház helyett az 1989 után kapott csereingatlanon 1994-ben közösségi ház építése kezdôdött, amelynek elkészülte a közösségi élet fellendüléséhez vezetett. Új plébániaház is épült. 71 A Nyaralótulajdonosok Egyesülete szerette volna letelepíteni a Csehszlovákiából menekült jászóvári premontreieket, de ez nem sikerült, mert Gödöllôn telepedtek le nagyobb állami támogatás segítségével. 72 A plébánia területén 1940-tôl az Isteni Szeretet Leányai mûködtek. Kápolnájukat 1943-ban áldotta meg a helyi plébános. 73 A háború alatt (1944) a plébános a templomból az Oltáriszentséget is a nôvérek zárdájába vitte át. Sôt mivel a plébánia a repülôtér közelében volt, ezért azt igénybe vették. A plébános ezért a szovjet csapatok bejövetele után maga is a nôvéreknél lakott, és innét irányította a plébániát. A nôvérek 1945-ben és utána is részt vettek a plébánia karitatív tevékenységében. 1945-ben a mátyásföldi plébános nyomtatott röpcédulákkal fordult a hívekhez, hogy a szegények megsegítésére élelmiszert gyûjtsenek, amelyet a nôvérek mátyásföldi zárdájába lehetett eljuttatni, ahonnét tovább osztották a rászorulóknak. 1945-ben szeretetkonyhája is volt a plébániának. Az egyházközség az Actio Catholica gyermekkihelyezô akciójában is részt vett. 74 A plébánia területén élô hívek közül karitatív tevékenység céljára hagyta saját ingatlanát Takács Margit. Végrendeletében az állott, hogy villája halála után szolgálja a gyermeküdültetés célját. Takács Margit óvónô a Szent István Társulat egykori igazgatójának, Takács Ernônek a nôvére volt. A végrendelkezô papi otthon vagy üdülô létesítésére is gondolt. Mivel az ingatlan birtokbavétele sok problémával járt volna, ezért a plébános az Egyházmegyei Hatóság engedélye alapján az ingatlan elfogadását visszautasította. 75 69 VPL Acta Parochiarum. 1835/1939-5396/1939-5032/1939-3461/1939-1021/1952. 70 VPL Acta Parochiarum. 3169/12962., A kántorok teljes sorát lásd VÉGH 98. o. 71 VPL Acta Parochiarum. 2170/1941-1393/1948-1944/1948-1341/1948-1422/1949-658/1963-., VÉGH 37., 48., 57., 81. o. 72 VÉGH 36. o., KOVÁCS Imre LEGEZA László: Premontreiek. Mikes K. Budapest 2002. 67. o. 73 VÉGH 43., 48. o. 74 VPL Acta Parochiarum. Plébános közlése 1405/1944-3919/1945., VÉGH 47., 57. o. 75 VPL Acta Parochiarum. 1175/1962.
944 RÁKOSI ESPERESKERÜLET Az eredetileg Váci Egyházmegyéhez tartozó plébánia 1993-ban az egyházmegyei határrendezések során az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegyéhez kerültek. Mai területe: Szilas-patak Budapesti út Futórózsa u. Veres Péter út Jókai Mór u. kerülethatár (Pesti határút vonala Rákosligeti határút vonala) Cinkotai út Simongát u. között található. 76 Mátyásföld katolikus temetôvel is rendelkezett, melynek területét 1933-ban vásárolták. A temetô területe 3500 négyszögöl területû volt, melyet 6200 6500 pengôért lehetett volna átvenni. A vételárról úgy gondolkodtak, hogy 2000 pengô a vételhez rendelkezésre áll, az 1200 pengô hiányzó összeget pedig az egyházközség háztartási alapjából vennék kölcsön, és mint temetôalapot kezelnék, ahová a sírhelyek után jegyzett összegeket fizetnék be, s ha az összeg befolyna, visszafizetnék a háztartási alapba. A sírhelyeket még anyagi alapnak is tekintették. A temetô parcellázását 1934-ben kezdték el. 1950- ben a temetô már nem üzemelhetett, 1966-ban pedig kisajátították. A temetôkeresztet megôrizték, az egykori temetô végén állították fel. 77 1831-ben a kolerajárvány idejében, a csömöri hívek fából feszületet állítottak a pesti út mellett. Ezt 1875-ben egy vihar kitörte, amelyet ekkor Majerszky Ferenc csömöri plébános kôkereszttel pótolt. Ez a kereszt a mátyásföldi HÉV Alsó-megállója mellett állott 1943-ig, amikor szándékosan kidöntötték. Szabó Ferenc c. esperes, plébános renováltatta, de 1947-ben egy vihar ismét kidöntötte. Az új kereszt mûkôbôl, Máriahegyi János szobrász korpuszával 1948-ban készült el. Máriahegyi János korának kedvelt templomberendezô szobrászai közé tartozott. A feszület megáldását az ekkor már Nagykôrösön lévô Szabó Ferenc plébános végezte. 78 A plébánia történetérôl a Historia Domusban 1919-tôl kezdve vannak szórványos feljegyzések, de rendszeresen csak 1931-tôl vezették. Mátyásföldrôl származik Ruszina Vilmos nyugalmazott váci egyházmegyés pap. Archontológia 1936 1948 Szabó Ferenc 1948 1962 Bartos Márton 1962 1986 Rajz Mihály dr. 1986 Bátorfi Béla dr. VARGA LAJOS 76 Schem. 2007. 417. o. 77 VPL Acta Parochiarum. 3446/1933-5088/1933-1653/1934., VÉGH 56-57., 64, 69. o. szerint 1930-tól temetkeztek a temetôben. 78 VPL Acta Parochiarum. 6180/1948., VÉGH 56. o.