1. Bevezetés. A történeti földrajz mint kapcsolattudomány

TÖRTÉNETI FÖLDRAJZ BTTR390OMA, szeminárium, szerda, 10:00 12:00, 407/5. terem szilagyi.zsolt@arts.unideb.hu T E M A T I K A 1. Bevezetés. A történeti földrajz mint kapcsolattudomány Irodalom: BELUSZKY Pál FRISNYÁK Sándor GÁL Zoltán GYŐRI Róbert HAJDÚ Zoltán RÁCZ Lajos SZILÁGYI Zsolt: Mi a történeti földrajz és kik a történeti földrajzosok? Kerekasztal-beszélgetés a történeti földrajzról az MTA Regionális Kutatások Központja Budapesti Osztályán 2007. szeptember 3-án. Korall 9, 2008: 31, 5 22. BENDA Gyula SZEKERES András (szerk.): Tér és történelem. L Harmattan Kiadó, Budapest, 2002. (Atelier Füzetek, 4.) HAJDÚ Zoltán. A történeti földrajz kialakulása, irányzatai, a magyar történeti földrajz fejlődése. In Magyarország történeti földrajza. 1. kötet. Szerk. BELUSZKY Pál. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, 2005, 25 39. HOLT-JENSEN, Arild: Geography. History and Concepts: a Student s guide. (Fourth edition.) Sage, London, 2009. SZILÁGYI Zsolt A történeti földrajz mint kapcsolattudomány alkalmazása a magyar várostörténet-írásban. Nagyerdei Almanach 4, 2013: 1, 183 204. TIMÁR Lajos: Történeti földrajz és társadalomtörténet. In Bevezetés a társadalom történetébe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Szerk. BÓDY Zsombor, Ö. KOVÁCS József. Osiris Kiadó, Budapest, 2003, 341 370. A TÖRTÉNETI FÖLDRAJZ-TUDOMÁNY TÖRTÉNETE: HISTORIOGRÁFIA, FORRÁSOK ÉS MÓDSZEREK 2. Tudománytörténet I. A magyar földrajztudomány története a 20. század első felében: leíróföldrajz, emberföldrajz, tájföldrajz Irodalom: BULLA Béla MENDÖL Tibor: A Kárpát-medence földrajza. Egyetemi Nyomda, Budapest, 1947. (Nevelők Könyvtára, 2.) CHOLNOKY Jenő: A föld és élete. Világrészek, országok, emberek. 1 6. kötet. Franklin- Társulat, Budapest, [1936 1937]. CHOLNOKY Jenő: Magyarország földrajza. Danubia Könyvkiadó, Pécs, 1929. (Tudományos Gyűjtemény, 101.) CZIRBUSZ Géza: Anthropo-geografia. 1 3. kötet. Franklin-Társulat, Budapest, 1915 1919. CZIRBUSZ Géza: Magyarország a XX. évszáz elején. A Polatsek-féle Könyvkereskedés kiadása, Temesvár, 1902. FODOR Ferenc: A magyar földrajztudomány története. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2006 [1951]. FODOR Ferenc: Magyarország gazdasági földrajza. Franklin-Társulat, Budapest, 1924. FODOR Ferenc: A Jászság életrajza. Szent István-Társulat, Budapest, 1942. GYŐRI Róbert: A magyar történeti földrajz a két világháború között. Földrajzi Közlemények 126, 2002: 1 4, 79 92. HANTOS Gyula: A magyar közigazgatás alapjai. Emlékirat. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest, 1931. HOLT-JENSEN, Arild: Geography. History and Concepts: a Student s guide. (Fourth edition.) Sage, London, 2009. HUNFALVY János: A Magyar Birodalom természeti viszonyainak leirása. 1 3. kötet. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából, Pest, 1863 1865. KOGUTOWICZ Károly: Dunántúl és Kis-Alföld írásban és képben. 1 2. kötet. M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Földrajzi Intézete, Szeged, 1930 1936. LÓCZI LÓCZY Lajos (szerk.): A Magyar szent korona országainak földrajzi, társadalomtudományi, közművelődési és közgazdasági leírása. Magyar Földrajzi Társaság, Budapest, 1918. MENDÖL Tibor: Táj és ember. Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1932. (Kincsestár, A Magyar Szemle Társaság Könyvtára, 46.) PRINZ Gyula (szerk): Magyar föld magyar faj. 1 3. [4.] kötet. Szerk. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, [1936 1938]. PRINZ Gyula: Magyarország földrajza. A magyar föld és életjelenségeinek oknyomozó leírása. Magyar Földrajzi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1914. PRINZ Gyula: Magyarország földrajza. A magyar föld és életjelenségeinek oknyomozó leírása. 1. kötet. Magyarország földjének származása, szerkezete és alakja. Danubia kiadása, [Pécs], 1926. PRINZ Gyula: Magyarország földrajza. Renaissance Könyvkiadóvállalat, Budapest, 1942. SZABÓ József: A természetföldrajz tárgya, céljai, tagolódása, tudomány-rendszertani helye. In Általános természetföldrajz. Szerk. BORSY Zoltán. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998, 7 27. TELEKI Pál: A földrajzi gondolat története. Essay. A szerző kiadása, Budapest, 1917. TELEKI Pál: A gazdasági élet földrajzi alapjai. Centrum Kiadóvállalat Részvénytársaság, Budapest, 1936. TELEKI Pál: Európáról és Magyarországról. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T., Budapest, 1934. 3. Tudománytörténet II. A hazai történeti földrajz tudománytörténete a 20. században Irodalom: BAK Borbála: Történeti földrajz. In A történelem segédtudományai. Szerk. BERTÉNYI Iván, Osiris Kiadó, Budapest, 2006, 66 82. (A történettudomány kézikönyve, 1.) BULLA Béla: Hazai történeti földrajzunk multja, 7/1

jelene és feladatai. In Emlékkönyv Szentpétery Imre születése hatvanadik évfordulójának emlékére. [Szerk. n.] Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Rt., Budapest Pécs, 1938, 73 106. FODOR Ferenc: A magyar földrajztudomány története. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2006 [1951]. FRISNYÁK Sándor: Bevezető. A történeti földrajz tárgya, feladata és módszere. In UŐ: Történeti földrajz. A Szatmár Beregi síkság, a Rétköz, a Nyírség és a Zempléni-hegység 18 19. századi földrajza. Szabolcs- Szatmár megyei Pedagógus Továbbképző Intézet, Nyíregyháza, 1985, 5 13. GYŐRI Róbert: A magyar történeti földrajz a két világháború között. Földrajzi Közlemények 126, 2002: 1 4, 79 92. HAJDÚ Zoltán. A történeti földrajz kialakulása, irányzatai, a magyar történeti földrajz fejlődése. In Magyarország történeti földrajza. 1. kötet. Szerk. BELUSZKY Pál. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, 2005, 25 39. KRISTÓ Gyula: Történeti földrajz. In A történelem segédtudományai. Szerk. KÁLLAY István. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Budapest, 1986, 296 306. MENDÖL Tibor: Táj és ember. Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1932. (Kincsestár, A Magyar Szemle Társaság Könyvtára, 46.) MENDÖL Tibor: Településtörténet, településföldrajz, történeti földrajz. In Emlékkönyv Szentpétery Imre születése hatvanadik évfordulójának emlékére. [Szerk. n.] Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Rt., Budapest Pécs, 1938, 312 334. MÉSZÁROS Rezső: A társadalomföldrajz és a regionális tudomány Magyarországon. Magyar Tudomány 166, 2006: 1, 21 28. SZILÁGYI Zsolt A történeti földrajz mint kapcsolattudomány alkalmazása a magyar várostörténet-írásban. Nagyerdei Almanach 4, 2013: 1, 183 204. TELEKI Pál: A gazdasági élet földrajzi alapjai. Centrum Kiadóvállalat Részvénytársaság, Budapest, 1936. TIMÁR Lajos: A magyar történeti földrajz. Kéziratban. Debrecen, 2012, [14]. 4. Források és módszerek Kvalitatív és kvantitatív források: útleírások, kéziratos térképek, államismék, statisztikai kiadványok, adatbázisok. Regionális elemzési módszerek, vizualizáció (GIS) Irodalom: DEMETER Gábor BAGDI Róbert: A társadalom differenciáltságának és térbeli szerveződésének vizsgálata Sátoraljaújhelyen 1870-ben. (A GIS lehetőségei a történeti kutatásokban). [K. n.] Debrecen Budapest, 2016. LÓKI József DEMETER Gábor: Geomatematika. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debreceni Egyetem, Debrecen, 2009. NEMES NAGY József (szerk.): Regionális elemzési módszerek. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék és MTA ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest, 2005. (Regionális Tudományi Tanulmányok, 11.) SZILÁGYI Zsolt 2017. A térinformatika és a gravitációs modell szerepe a városhiányos területek megjelenítésében a két világháború közötti Alföld példáján. Új Nézőpont 4, 2017: 2, (1,2 ív terjedelem, megjelenés alatt). SZILÁGYI Zsolt: Az 1925. évi közigazgatási tájékoztató lapok forrásértéke és forráskritikája az alföldi községek példáján. In Vidéki élet és vidéki társadalom Magyarországon. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 2014. évi, egri konferenciájának kötete. Szerk. PAP József, TÓTH Árpád. Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, Budapest, 2016, 94 112. (Rendi társadalom polgári társadalom, 28.) Útleírások (pl.): HOFFMANNSEGG, Johann Centurius von: Hofmannsegg utazása Magyarországon 1793 1794- ben. Fordította és a bevezetés írta: BERKESZI István. Franklin Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, Budapest. 1887. (Olcsó Könyvtár, 581 582.) LORING BRACE, Charles: Magyarország 1851-ben: személyes beszámolóval az osztrák rendőrségről. Ford. LÉVAI Csaba, VIDA István Kornél. Attraktor Kiadó, Gödöllő Máriabesnyő, 2005. (Élet-utak, 2.) TELEKI Domokos: Egynehány hazai utazások leirása Tót és Horváth Országoknak rövid esmertetésével együtt ki adatott. Kiadatott G. T. D. [gróf Teleki Domokos] által, Béts [Bécs], 1796. Adatbázisok (statisztikák, térképek): A Habsburg Birodalom Történelmi Térképei (Arcanum): http://mapire.eu/hu/ Az MTA Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottság Történeti Földrajzi Albizottsága (hivatalos honlap): http://www.gistory.hu/g/hu/index Cholnoky Jenő kolozsvári hagyatéka: https://hagyatek.cholnoky.ro/terkeptar/digitalizalt/ ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Térképoldalak Adatbázisa: http://lazarus.elte.hu/hun/moterkep.htm KSH Könyvtár Digitális Adatbázis: http://konyvtar.ksh.hu/index.php?s=kb_statisztika Magyarország Nemzeti Atlasza: http://www.nemzetiatlasz.hu/ Népszámlálási Digitális Adattár Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára: https://library.hungaricana.hu/hu/collection/kozponti_statisztikai_hivatal_nepszamlalasi_digitalis_adattar/ 7/2

A TÖRTÉNETI FÖLDRAJZ SZÜZSÉJE NAPJAINKBAN: AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS 5. Történeti klimatológia I. Az éghajlatváltozás okai. A klímarekonstrukció forrásai és módszerei Irodalom: BEHRINGER, Wolfgang: A klímatörténet forrásai. In UŐ: A klíma kultúrtörténete a jégkorszaktól a globális felmelegedésig. Corvina Kiadó, Budapest, 2010, 19 26. BEHRINGER, Wolfgang: A klímaváltozás okai. In UŐ: A klíma kultúrtörténete a jégkorszaktól a globális felmelegedésig. Corvina Kiadó, Budapest, 2010, 27 32. GRYNAEUS András: Dendrokronológiai kutatások Magyarországon a Magyar Dendrokronológiai Laboratórium tevékenysége. In Környezettörténet 1. Az elmúlt 500 év környezeti eseményei történeti és természettudományi források tükrében. Szerk. KÁZMÉR Miklós. Hantken Kiadó, Budapest, 2009, 337 343. HARANGI Szabolcs: Egy vulkán, amely megrengette a világot. 200 éve tört ki a Tambora. Magyar Tudomány 176, 2015: 7, 875-883. (Online http://real.mtak.hu/27692/) KERN Zoltán: Éghajlati és környezeti változások rekonstrukciója faévgyűrűk és barlangi jég vizsgálata alapján. Doktori értekezés. Kézirat. (Témavezető: Gábris Gyula és Kázmér Miklós.) ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola. Földrajz Meteorológia Program. Budapest, 2010. (Online http://teo.elte.hu/minosites/ertekezes2010/kern_z.pdf) LEÉL-ŐSSY Szabolcs SIKLÓSY Zoltán: Cseppkőbe zárt évezredek. Készül a barlangi klímanaptár. A Földgömb (Új sorozat) 12, 2010: 3, 58 67. PÉCZELY György: Éghajlattan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1979. RÁCZ Lajos: Mia a kis jégkorszak? Történeti Földrajzi Közlemények 4, 2016: 1, 15 46. SZEGEDI Sándor: A környezet és a társadalom kölcsönhatása a Kárpátmedencében a honfoglalástól a XX. századig. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2002. SZEGEDI Sándor: Félezer év fagyoskodás. A kisjégkorszak jelleme. A Földgömb (Új sorozat) 12, 2010: 3, 26 37. 6. Történeti klimatológia II. Az éghajlatváltozás következményei. Kis jégkorszak a Kárpátmedencében (1250 1920) Irodalom: BEHRINGER, Wolfgang: A klíma kultúrtörténete a jégkorszaktól a globális felmelegedésig. Corvina Kiadó, Budapest, 2010. HARANGI Szabolcs: Egy vulkán, amely megrengette a világot. 200 éve tört ki a Tambora. Magyar Tudomány 176, 2015: 7, 875-883. (Online http://real.mtak.hu/27692/) HOOF, Thomas Bastiaan van: Coupling between atmospheric CO2 and temperature during the onset of the Little Ice Age. Proefschrift Universiteit Utrecht, Utrecht, 2004. (Online http://dspace.library.uu.nl/bitstream/handle/ 1874/1210/full.pdf?sequence=1) KERN Zoltán: Éghajlati és környezeti változások rekonstrukciója faévgyűrűk és barlangi jég vizsgálata alapján. Doktori értekezés. Kézirat. (Témavezető: Gábris Gyula és Kázmér Miklós.) ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola. Földrajz Meteorológia Program. Budapest, 2010. (Online http://teo.elte.hu/minosites/ertekezes2010/kern_z.pdf) RÁCZ Lajos: Mia a kis jégkorszak? Történeti Földrajzi Közlemények 4, 2016: 1, 15 46. MILLER, Gifford H et al.: Abrupt Onset of the Little Ice Age Triggered by Volcanism and Sustained by Sea-ice/ocean Feedbacks. Geophysical Research Letters 39, 2012: 1, 1 5. (doi: 10.1029/2011gl050168). R. VÁRKONYI Ágnes: Mikes és a kis jégkorszak. In Eruditio, virtus et constantia. Tanulmányok a 70 éves Bitskey István tiszteletére. 1. kötet. Szerk. IMRE Mihály, OLÁH Szabolcs, FAZAKAS Gergely Tamás, SZÁRAZ Orsolya. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2011, 272 280. RÁCZ Lajos: Az 1830-as évek éghajlati-környezeti válsága Magyarországon. Korall 9, 2008: 31, 132 160. RÁCZ Lajos: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 2001. RÁCZ Lajos: Magyarország környezettörténete az újkorig. MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 2008. (Természettörténelem 1.) SZEGEDI Sándor: A környezet és a társadalom kölcsönhatása a Kárpát-medencében a honfoglalástól a XX. századig. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2002. SZEGEDI Sándor: Félezer év fagyoskodás. A kisjégkorszak jelleme. A Földgömb (Új sorozat) 12, 2010: 3, 26 37. SZILÁGYI Zsolt: Homokváros. Kecskemét történeti földrajzi látószögek metszetében. Kecskemét Írott Örökségéért Alapítvány, Kecskemét, 2012. (Kecskeméti Örökség Könyvek, 2.) A 20. SZÁZAD KÉT MEGHATÁROZÓ SZÜZSÉJE: TÁJ ÉS TELEPÜLÉS 7. Tájrekonstrukció I. Az Alföld 19. századi születése a professzionalizálódó földrajz- és történettudományban, a táj határai Irodalom: BELUSZKY Pál: A Nagyalföld történeti földrajza. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, 2001. (Dialóg Campus Szakkönyvek, Dialóg Campus Tankönyvek) BUDAI Ézsaiás: Oskolai magyar új átlás. Metszették és nyomtatták, a debreczeni Ref. Collégium nagy érdemű előljáróinak, és, t. t. prédikátorok Endrédi Jó sef és Szoboszlai Sámuel uraknak, segitségével debreczeni togátus deákok ERŐS Gábor, PAP Jó sef, és, PETHES Dávid, Debrecen, 1804. BULLA Béla: Az Alföld. Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1940. (Kincsestár, A Magyar Szemle Társaság Könyvtára, 116.) BULLA Béla MENDÖL Tibor: A Kárpát-medence földrajza. Egyetemi Nyomda, 7/3

Budapest, 1947. (Nevelők Könyvtára, 2.) CHOLNOKY Jenő: Hazánk és népünk egy ezredéven át. A magyarság hajdan és most. Somló Béla Könyvkiadó, Budapest, [1935]. HANUSZ István: A nagy magyar Alföld földrajzi jellemképekben. Metzger Béla kiadása, Kecskemét, 1895. HUNFALVY János: A Magyar Birodalom természeti viszonyainak leirása. 2. kötet. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából, Pest, 1864. HUNFALVY János: Az Alföld általános jellemzése. In Az Osztrák Magyar Monarchia írásban és képekben. 7. kötet. Magyarország. 2. kötet. Magyar Királyi Államnyomda, Budapest, 1891, 3 20. HUNFALVY János: Magyarország és Erdély eredeti képekben. 1. kötet. Magyarország. Kiadja és nyomatja Lange Gusztáv György, Lauffer és Stolp Bizománya, Pest, 1856. KEMÉNYFI Róbert: Kulturális hatóerőnk mitikus történeti földrajzi háttere. A magyar Mezopotámia képzete. Korall 9, 2008: 31, 101 131. KUBINYI Ferencz VAHOT Imre: Magyarország és Erdély képekben. 1. kötet. Emich Gusztáv Könyvnyomdája, Pest, 1853. PRINZ Gyula: A magyar tájak rendszeres szemlélete. In Magyar föld magyar faj. 1. kötet. Magyar földrajz. Első rész. Magyarország tájrajza. Szerk. PRINZ Gyula. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, [1936], 263 291. PRINZ Gyula: Magyarország földrajza. A magyar föld és életjelenségeinek oknyomozó leírása. Magyar Földrajzi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1914. SZABÓ József: Adalék az Alföld geologiai vázlatához. Budapesti Szemle 2, 1858: 14, 450 472. SZABÓ Zoltán: Szerelmes földrajz. Nyugat Kiadó és Irodalmi R. T., Budapest, 1942. SZEKFŰ Gyula: A magyar táj színváltozása. In HÓMAN Bálint SZEKFŰ Gyula: Magyar történet. 3. kötet. (Hatodik, változatlan kiadás.) Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1939 [1928 1934], 393 401. SZILÁGYI Zsolt: Alföldi vonzáskörzetek és piacközpontok 1925-ben I. Módszertani megközelítések, vizsgálati keretek. Agrártörténeti Szemle 55, 2014: 1 4, 107 156. SZILÁGYI Zsolt: Képek és határok. In SZILÁGYI Zsolt: Települések közti kapcsolatok az Alföldön a 20. század első harmadában. 1. rész. Feltételek és kontextusok teremtése az alföldi falvak laterális kapcsolatainak elemzéséhez. MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (2012 2015). Tudományos eredmények záró kézirata. Debrecen, 2015, 4 22. (Online http://real.mtak.hu/28771/) TELEKI Pál: Európáról és Magyarországról. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T., Budapest, 1934. VAHOT Imre: Magyarország képekben. Statistikai és történeti, föld- és népismei gyüjtemény. Kiadta Vahot Imre, Pest, 1984 [1846]. (Reprint kiadás.) 8. Tájrekonstrukció II. Az Alföld természetföldrajzi arculatának változása a kis jégkorszak kontextusában Irodalom: GYÖRFFY György ZÓLYOMI Bálint: A Kárpát-medence és Etelköz képe egy évezred előtt. In: Honfoglalás és régészet. Szerk. KOVÁCS László. Balassi Kiadó, Budapest, 1994, 13 37. (A honfoglalásról sok szemmel, 1.) KERN Zoltán: Éghajlati és környezeti változások rekonstrukciója faévgyűrűk és barlangi jég vizsgálata alapján. Doktori (Ph. D.) értekezés kéziratban. Témavezetők: GÁBRIS Gyula, KÁZMÉR Miklós. ELTE TTK, Földtudományi Doktori Iskola Földrajz Meteorológia Program, Földrajz- és Földtudományi Intézet, MTA Geokémiai Kutatóintézet, Budapest, 2010. (Online: http://teo.elte.hu/minosites/ertekezes2010/kern_z.pdf) KISS Andrea: Árvizek és magas vízszintek a 13 15. századi Magyarországon az egykorú írott források tükrében. In Környezettörténet 2. Környezeti események a honfoglalástól napjainkig történeti és természettudományi források tükrében. Szerk. KÁZMÉR Miklós. Hantken Kiadó, Budapest, 2011, 43 55. PINKE Zsolt: Alkalmazkodás és felemelkedés modernizáció és leszakadás. Kis jégkorszaki kihívások és társadalmi válaszok a Tiszántúlon. Doktori (Ph. D.) értekezés kéziratban. Témavezető: MAJDÁN János. PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola, Pécs, 2015. (Online http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/14972) RÁCZ Lajos: Magyarország környezettörténete az újkorig. MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 2008. (Természettörténelem, 1.) ROSTA Szabolcs 2014. A Kiskunsági homokhátság 13 16. századi településtörténete. Doktori (Ph. D.) értekezés kéziratban. Témavezető: LASZLOVSZKY József. ELTE BTK, ELTE Történettudományi Doktori Iskola, Régészettudományi Intézet doktori program, Budapest. (Online http://doktori.btk.elte.hu/hist/rostaszabolcs/diss.pdf) SÁROSI, Edit 2013. Landscapes and Settlements in the Kecskemét Region, 1300 1700. Doctoral dissertation, manuscript. Supervisors: Katalin SZENDE and József LASZLOVSZKY. Medieval Studies Department, Central European University, Budapest.(Online www.etd.ceu.hu/2013/mphbee01.pdf) SZEGEDI Sándor: A környezet és a társadalom kölcsönhatása a Kárpát-medencében a honfoglalástól a XX. századig. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2002. SZILÁGYI Zsolt: Berettyóújfalu és a Sárrét kapcsolatrendszere. A történeti földrajzi nézőpont egyik lehetséges olvasata. In Bihari Diéta VI VII. Szerk. KOLOZSVÁRI István, TÖRÖK Péter. Bihari Múzeum, Berettyóújfalu, 2010, 101 126. SZILÁGYI Zsolt: Sárrét posztmodern perspektívában. A táj történeti földrajza: az egységesülés és széttagolódás formái. Tér és Társadalom 23, 2009: 2, 113 133. 9. Település-rekonstrukció I. A Kárpát-medence településállományának formálódása a 13 20. században. Városok, falvak és tanyák Általános irodalom: BELUSZKY Pál: Magyarország településföldrajza. Általános rész. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, 2003. (Dialóg Campus Tankönyvek, Dialóg Campus Szakkönyvek, Studia Regionum, Területi és Települési Kutatások, 13.) Város: BÁCSKAI Vera: Magyar mezővárosok a XV. században. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965. (Értekezések a történeti tudományok köréből, új sorozat, 37.) BÁCSKAI Vera: Városok Magyarországon az iparosodás előtt. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. BÁCSKAI Vera NAGY Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. BLAZOVICH László: Városok az Alföldön a 14 16. században. Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 2002. (Dél-alföldi évszázadok, 17.) ERDEI Ferenc: Magyar 7/4

város. Az Athenaeum kiadása, Budapest, [1939]. FÜGEDI Erik: Koldulórendek és városfejlődés Magyarországon. Századok 106, 1972: 1, 69-95. GULYÁS László: Városfejlődés a középkori Máramarosban. Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 2014. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 280.) GYIMESI Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Funkcionális és strukturális változások Nyugat- és Közép-Kelet-Európa városhálózatában, különös tekintettel Magyarországra. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975. (Gazdaságtörténeti Értekezések, 7.) KUBINYI András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és az Alföld szélén. Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 2000. (Dél-alföldi Évszázadok, 14.) LADÁNYI Erzsébet: Az oppidum fogalom használata a középkori Magyarországon. Az oppidumok jogélete. Levéltári Szemle 42, 1992: 4, 3 12. MAJLÁT Jolán: Egy alföldi cívis-város kialakulása. Nagykőrös gazdaság- és társadalomtörténete a megtelepedéstől a XVIII. század elejéig. Kiadó nélkül, Budapest, 1943. (Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez, 15.) MAKKAI László: A magyar városfejlődés történetének vázlata. In Vidéki városaink. Szerk. BORSOS József. Budapest 1961, 25 75. MENDÖL Tibor: Alföldi városaink morfológiája. Tisia 1, 1936: 1, 3 44. és térképmelléklet. (Közlemények a Debreceni Tisza István Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből, 1.) SONKOLY Gábor: Erdély városai a XVIII XIX. században. L Harmattan Kiadó, Atelier, Budapest, 2001. (Atelier Füzetek, 2.) TIMÁR Lajos: Az alföldi nagyváros társadalmának sajátosságai. In UŐ: Vidéki városlakók. Debrecen társadalma 1920 1944. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1993, 49 83. (Mikrotörténelem, 6.) TIMÁR Lajos: Az alföldi és dunántúli városok szociális arculata a két világháború között. In: Kárpát-medence: települések, tájak, régiók, térstruktúrák. (Emlékkönyv Beluszky Pál 70. születésnapja alkalmából.) Szerk. GYŐRI Róbert HAJDÚ Zoltán. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs Budapest, 2006, 42 55. Falu: EPERJESSY Kálmán: A magyar falu története. Gondolat Kiadó, Budapest, 1966. (Stúdium Könyvek, 58.) ERDEI Ferenc: Magyar falu. Az Athenaeum kiadása, Budapest [1940]. MAKSAY Ferenc: A magyar falu középkori településrendje. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. SZABÓ István: A középkori magyar falu. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1969. SZILÁGYI Zsolt: A sárréti falvak laterális kapcsolathálója 1925-ben. In Vidék és város: ellentétek és kölcsön-hatások a 20. századi Magyarországon. Szerk. PALLAI László. DE Történelmi Intézete, DE Történelmi Doktori Program, Hajdúnánás városa, MTA Agrártörténeti és Faluszociológiai Osztályközi Állandó Bizottság, Hajdúnánás, 2013, 45 82. SZILÁGYI Zsolt: Települések közti kapcsolatok az Alföldön a 20. század első harmadában. 1. rész. Feltételek és kontextusok teremtése az alföldi falvak laterális kapcsolatainak elemzéséhez. MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (2012 2015). Tudományos eredmények záró kézirata. Debrecen, 2015, különösen: 177 312. (Online http://real.mtak.hu/28771/) WEIS István 1931. A magyar falu. Magyar Szemle Társaság, Budapest. (Kincsestár, 10.) Tanya: BECSEI József: Békéscsaba, Békés, Gyula és tanyavilágának településmorfológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983. CZETTLER Jenő: Tanyai település és tanyai központok. Stephaneum Nyomda Rt., Budapest, 1913. ERDEI Ferenc: Magyar tanyák. Az Athenaeum kiadása, Budapest, 1942. FÜR Lajos: Kertes tanyák a futóhomokon. Tájtörténeti tanulmány. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983. (Agrártörténeti tanulmányok, 12.) GESZTELYI NAGY László: Magyar tanya. A Magyar Tanyatársaság kiadása, Első Kecskeméti Hirlapkiadó- és Nyomda-Részvénytársaság, Kéttemplom-köz, Kecskemét, 1927. PINTÉR Ilona: Egy tanyagazdaság 1939-ben. Agrártörténeti Szemle 23, 1981: 1 2, 211 222. RÁCZ István: A tanyarendszer kialakulása. In: UŐ: Parasztok, hajdúk, cívisek. Társadalomtörténeti tanulmányok. Debreceni Egyetem, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2000, 317 380. SOLYMOSI László: A tanyarendszer középkori előzményeinek historiográfiája. In: A magyar tanyarendszer múltja. Tanulmányok. Szerk. PÖLÖSKEI Ferenc, SZABAD György. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980, 71 96. SZABÓ Kálmán: Kecskeméti Tanyák. Kecskeméti Lapok, Kecskemét, 1936. SZILÁGYI Zsolt: Erdei és Mendöl a tanya. Agrártörténeti Szemle 45, 2003: 3 4, 549 563. SZILÁGYI Zsolt: Város tanya-kapcsolat a Horthy-kori Kecskeméten. Tér és Társadalom 25, 2011: 2, 29 47. 10. Település-rekonstrukció II. A Kárpát-medence településhálózatának változása a 18 20. században. Városhierarchia-vizsgálatok Irodalom: BÁCSKAI Vera: Várostörténet. In Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk. BÓDY Zsombor, Ö. KOVÁCS József. Osiris Kiadó, Budapest, 2003, 243 257. BÁCSKAI Vera: Néhány gondolat a városhierarchia dualizmuskori átalakulásáról. In: Kárpát-medence: települések, tájak, régiók, térstruktúrák. (Emlékkönyv Beluszky Pál 70. születésnapja alkalmából.) Szerk. GYŐRI Róbert, HAJDÚ Zoltán. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs Budapest, 2006, 11 24. BÁCSKAI Vera NAGY Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. BELUSZKY Pál GYŐRI Róbert: Magyar városhálózat a 20. század elején. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, 2005. GYIMESI Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Funkcionális és strukturális változások Nyugat- és Közép-Kelet-Európa városhálózatában, különös tekintettel Magyarországra. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975. (Gazdaságtörténeti Értekezések, 7.) MAKKAI László: A magyar városfejlődés történetének vázlata. In Vidéki városaink. Szerk. BORSOS József. Budapest 1961, 25 75. SONKOLY Gábor: Erdély városai a XVIII XIX. században. L Harmattan Kiadó, Atelier, Budapest, 2001. (Atelier Füzetek, 2.) SZILÁGYI, Zsolt: Pál Beluszky and Róbert Győri, The Hungarian Urban Network in the Beginning of the 20th Century. Urban History 34, 2007: 3, 539 542. TIMÁR Lajos: A Magyar Nemzeti Bank hitelinformációs jelentései és a városi gazdasági elit [élet] a két világháború közötti Magyarországon. Aetas 7, 1992: 4, 73 82. 7/5

TIMÁR Lajos: A magyar településhálózat néhány jellemzője. In UŐ: Vidéki városlakók. Debrecen társadalma 1920 1944. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1993, 30 48. (Mikrotörténelem, 6.) 11. Történeti régió Rekonstrukció vagy konstrukció. A régió fogalma, vizsgálatának módszerei. A Kárpát-medence területi egyenlőtlenségei a 20. század elején Irodalom: GYŐRI Róbert: A történeti régió. In Régiók távolról és közelről. Szerk. NEMES NAGY József. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék, MTA ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest, 2005, 63 71. (Regionális Tudományi Tanulmányok, 12.) (Online http://geogr.elte.hu/ref/ref_kiadvanyok/ref_rtt_12/ REF_ RTT_12_OK.pdf) GYŐRI Róbert: Bécs kapujában. Területi fejlettségi különbségek a Kisalföld déli részén a 20. század elején. Korall 7, 2006: 24 25, 231 250. NEMES NAGY József: Terek, helyek, régiók. A regionális tudomány alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2009. SZABÓ Pál: Régió: meghatározott területi egység. In Régiók távolról és közelről. Szerk. NEMES NAGY József. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék, MTA ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest, 2005, 7 61. (Regionális Tudományi Tanulmányok, 12.) (Online http:// geogr. elte.hu/ref/ref_kiadvanyok/ref_rtt_12/ref_rtt_12_ok.pdf) SZILÁGYI Zsolt 2010. Berettyóújfalu és a Sárrét kapcsolatrendszere. A történeti földrajzi nézőpont egyik lehetséges olvasata. In Bihari Diéta VI VII. Szerk. KOLOZSVÁRI István, TÖRÖK Péter. Bihari Múzeum, Berettyóújfalu, 101 126. SZILÁGYI Zsolt. A fejlettség területi különbségei az Alföldön a 20. század elején. In Föld, parasztság, agrárium. Tanulmányok a XX. századi földkérdésről a Kárpát-medencében. Szerk. VARGA Zsuzsanna, PALLAI László. DE Történelmi Intézet, DE Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola, Hajdúnánás Város Önkormányzata, ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történelem Doktori Program, MTA Agrártörténeti és Faluszociológiai Osztályközi Állandó Bizottság, Hajdúnánás, 2015, 37 112. TIMÁR Lajos 1986. A gazdaság térszerkezete és a városhálózat néhány sajátossága a két világháború közötti Magyarországon. MTA RKK, Pécs, 1986. TIMÁR Lajos: A regionális történeti elemzés módszertani problémái. In UŐ: Vidéki városlakók. Debrecen társadalma 1920 1944. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1993, 11 29. (Mikrotörténelem, 6.) EGY NEMZETKÖZI VÁLLALKOZÁS HAZAI EREDMÉNYEI: A MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ATLASZ SOROZATA 12. Történeti helyrajz I. Sopron, Sátoraljaújhely és Szeged városmorfológiai sajátosságai, településszerkezete és topográfiája: változások az elmúlt ezer évben Hivatalos honlap: http://www.varosatlasz.hu/hu/ Irodalom: OPLL, Ferdinand 2011. The European Atlas of Historic Towns. Project, Vision, Achievements. Ler História 60, 169 182. SZENDE Katalin: Városkutatás és rezidencia-kutatás: európai helyzetkép és magyar eredmények. Urbs 7, 2012, 11 44. SZENDE Katalin: Magyar várostörténeti atlasz: feladatok, eredmények, perspektívák. Urbs 8, 2013, 187 199. Atlaszok: BLAZOVICH László et al.: Szeged. MTA Várostörténeti Albizottsága megbízásából Csongrád Megyei Honismereti Egyesület, Szeged 2014. (Magyar Várostörténeti Atlasz, 3.) JANKÓ Ferenc KÜCSÁN József SZENDE Katalin: Sopron. MTA Várostörténeti Albizottsága megbízásából Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága Soproni Múzeuma, Sopron, 2010. (Magyar Várostörténeti Atlasz, 1.) TRINGLI István: Sátoraljaújhely. MTA Történettudományi Intézet, Budapest, 2011. (Magyar Várostörténeti Atlasz, 2.) Recenziók: CZOCH Gábor: Magyar Várostörténeti Atlasz I. Sopron. Összeállította Jankó Ferenc, Kücsán József és Szende Katalin. Sopron, 2010. Soproni Szemle 65, 2011: 4, 443 446. CZOCH Gábor: Tringli István: Sátoraljaújhely. Magyar várostörténeti atlasz 2. Budapest, 2011. Urbs 8, 2013, 207 211. H. NÉMETH István: Sopron. Magyar várostörténeti atlasz 1. Összeáll. Jankó Ferenc, Kücsán József és Szende Katalin, Dávid Ferenc, Goda Károly és Kiss Melinda közreműködésével. Sopron, 2010. Urbs 8, 2013, 201 206. STRACKE, Daniel: A premodern városi tér kutatása: módszertani megjegyzések a városképek és városalaprajzok használatához az első magyar várostörténeti atlasz megjelenése kapcsán. Korall 12, 2011: 45, 176 193. TRINGLI István: Sopron. Magyar várostörténeti atlasz 1. Hungarian Atlas of Historic Towns No 1. Századok 146, 2012: 2, 497 498. VADAS András: Sátoraljaújhely. Magyar várostörténeti atlasz 2. Hungarian Atlas of Historic Towns No 2. Századok 148, 2014: 2, 543 547. 7/6

13. Történeti helyrajz II. A sorozat egy készülőben lévő kötete: Kecskemét. Források felkutatása, a kútfők értelmezési nehézségei. Módszertani kérdések. Az új eredmények ütköztetése a már meglévő helytörténeti és várostörténeti álláspontokkal, kanonizált Kecskemét dekonstruálása Irodalom: BÁRTH János (főszerk.): Kecskemét története 1849-ig. Kecskemét Megyei Jogú város Önkormányzata, Kecskemét, 2002. (Kecskemét Monográfiája, 1.) ENTZ Géza GENTHON István SZAPPANOS Jenő: Kecskemét. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961. (Városképek Műemlékek, Kecskemét.) JUHÁSZ István: Kecskemét város építéstörténete. Kecskemét Monográfia Szerkesztősége és a Tiberias Bt., Kecskemét, 1998. (Kecskeméti Füzetek, 8.) SÁROSI Edit: A kecskeméti piactér és vásártér történeti helyrajza. Történelmi Szemle 53, 2011: 4, 615 632. SZILÁGYI Zsolt: A társadalmi tér használata a kecskeméti multifunkcionális elit gyakorlata szerint, 1920 1940. Tér és Társadalom 26, 2012: 3, 3 29. SZILÁGYI Zsolt: Homokváros. Kecskemét történeti földrajzi látószögek metszetében. Kecskemét Írott Örökségéért Alapítvány, Kecskemét, 2012. (Kecskeméti Örökség Könyvek, 2.) SZILÁGYI Zsolt: Isten veled fejlődésmodell! Kecskemét alkalmazkodásának történeti sajátosságai. Forrás 48, 2016: 7 8, 36 59. Debrecen, 2018. február 12. Dr. Szilágyi Zsolt egyetemi adjunktus ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZAT 01. Bevezetés. A történeti földrajz mint kapcsolattudomány 02. Tudománytörténet I. A magyar földrajztudomány története a 20. század első felében: leíróföldrajz, emberföldrajz, tájföldrajz 03. Tudománytörténet II. A hazai történeti földrajz tudománytörténete a 20. században 04. Források és módszerek Kvalitatív és kvantitatív források: útleírások, kéziratos térképek, államismék, statisztikai kiadványok, adatbázisok. Regionális elemzési módszerek, vizualizáció (GIS) 05. Történeti klimatológia I. Az éghajlatváltozás okai. A klímarekonstrukció forrásai és módszerei 06. Történeti klimatológia II. Az éghajlatváltozás következményei. Kis jégkorszak a Kárpát-medencében (1250 1920) 07. Tájrekonstrukció I. Az Alföld 19. századi születése a professzionalizálódó földrajz- és történettudományban, a táj határai 08. Tájrekonstrukció II. Az Alföld természetföldrajzi arculatának változása a kis jégkorszak kontextusában 09. Település-rekonstrukció I. A Kárpát-medence településállományának formálódása a 13 20. században. Városok, falvak és tanyák 10. Település-rekonstrukció II. A Kárpát-medence településhálózatának változása a 18 20. században. Városhierarchia-vizsgálatok 11. Történeti régió Rekonstrukció vagy konstrukció. A régió fogalma, vizsgálatának módszerei. A Kárpát-medence területi egyenlőtlenségei a 20. század elején 12. Történeti helyrajz I. Sopron, Sátoraljaújhely és Szeged városmorfológiai sajátosságai, településszerkezete és topográfiája: változások az elmúlt ezer évben 13. Történeti helyrajz II. A sorozat egy készülőben lévő kötete: Kecskemét. Források felkutatása, a kútfők értelmezési nehézségei. Módszertani kérdések. Az új eredmények ütköztetése a már meglévő helytörténeti és várostörténeti álláspontokkal, kanonizált Kecskemét dekonstruálása 7/7