Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Hermann István A VESZPRÉMI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZMEGYE IGAZGATÁSA A 18. SZÁZADBAN Történelemtudományok Doktori Iskola Dr. Székely Gábor DSc, egyetemi tanár a doktori iskola vezetője Atelier Európai Historiográfia és Társadalomtudományok Doktori Program Dr. Sonkoly Gábor CSc, habilitált egyetemi docens a doktori program vezetője A bizottság elnöke: Hivatalosan felkért bírálók: A bizottság titkára: A bizottság további tagjai: Póttagok: Témavezető: Dr. Granasztói György DSc, professor emeritus Dr. Molnár Antal PhD, habilitált egyetemi docens Dr. Koltai András PhD Dr. Bárth Dániel PhD, habilitált egyetemi adjunktus Dr. Dénesi Tamás PhD Dr. Szántay Antal PhD, tud. főmunkatárs (MTA TTI) Dr. Soós István CSc, tud. főmunkatárs (MTA TTI) Dr. Benda Gyula PhD Dr. Szijártó István CSc, habilitált egyetemi docens Budapest, 2011
TARTALOM Rövidítések jegyzéke... 4 I. Bevezetés. 17 I.1. A dolgozatban használt egyházigazgatási fogalmak. 22 I.2. A szakirodalom és a források. 25 II. Az egyházszervezet kiépítése a veszprémi egyházmegyében a 18. században..34 II.1. A veszprémi egyházmegye területi kiterjedése. 35 II.2. Az egyházmegye plébániahálózata. 47 II.2.1. A kiinduló állapot: plébániák a 18. század első évtizedében (1710-ig). 52 II.2.2. A plébániahálózat bővülése a 18. században 61 II.2.3. A plébániahálózat kiépítésének első üteme: a 18. század első harmada.. 72 II.2.4. A plébániahálózat továbbépítésének terve 1735-ből... 77 II.2.5. A plébániahálózat kiépítésének második üteme: a 18. század dereka. 79 II.2.6. Az egyházmegye papságának létszáma a vizsgált időszakban. 81 II.2.7. Szerzetesek a plébániák élén... 84 II.2.8. Összegzés: a plébániahálózat kiépítése az egyházmegyében 88 II.3. Az egyházszervezet középső szintjének kiépítése 89 II.3.1. Egy nem létező igazgatási szint: a főesperességek.. 90 II.3.2. Esperesi kerületek Pilis és Fejér megyék területén.. 96 II.3.3. Esperesi kerületek Somogy megye területén 99 II.3.4. Esperesi kerületek Veszprém megye területén.. 103 II.3.5. Esperesi kerületek Zala megye területén. 104 II.3.6. Összegzés: esperesi kerületek a 18. századi veszprémi egyházmegyében... 107 III. A veszprémi egyházmegye irányítói. 111 III.1. Az egyházmegye vezetése: a püspökök és helynökeik. 113 III.2. A veszprémi székeskáptalan tagjai... 118 III.3. A tiszteletbeli kanonokok.. 130 III.4. A veszprémi plébánosok 134 III.5. Az egyházmegye papságának középső rétege: a kerületi esperesek.. 136 III.6. Összegzés: Az egyházmegyei papi pályamodell 153 IV. A dolgozat eredményeinek összefoglalása... 158 V. A veszprémi egyházmegye archontológiája (1700 1777) 163 V.1. A veszprémi egyházmegye püspökei... 165 V.2. A veszprémi egyházmegye helynökei.. 165 V.3. A veszprémi székeskáptalan.. 168 V.3.1. A veszprémi székeskáptalan tagjai.. 168 V.3.1.a. Nagyprépostok.. 168 V.3.1.b. Olvasókanonokok. 169 V.3.1.c. Éneklőkanonokok.. 171 V.3.1.d. Őrkanonokok. 173 V.3.1.e. Székesegyházi főesperesek.. 175 V.3.1.f. (Mester)kanonokok 178 V.3.1.g. Hántai prépostok (1767 1777). 181 2
V.3.2. Divisorok, dékánkanonokok. 182 V.3.3. Tiszteletbeli kanonokok (1749 1777)... 185 V.4. A kerületi esperesek. 187 V.4.1. Fejér és Pilis megyék (budai / fehérvári főesperesség).. 187 V.4.1.a. Pilisi, más néven budai esperesi kerület ( 1777).. 187 V.4.1.b. Fehérvári esperesi kerület (1737 1777).. 188 V.4.1.c. Ráckevei esperesi kerület (1756 1777)... 189 V.4.2. Somogy megye (somogyi főesperesség).. 190 V.4.2.a. Somogyi, más néven kaposi esperesi kerület ( 1746/1747). 190 V.4.2.b. Somogyi alsó, más néven igali esperesi kerület (1734 1735).. 191 V.4.2.c. Somogyi felső, más néven Balaton-parti vagy karádi esperesi kerület (1745 1746)... 191 V.4.2.d. Kaposvári esperesi kerület (1747 1777) 191 V.4.2.e. Segesdi esperesi kerület (1747 1777).. 192 V.4.3. Veszprém megye (székesegyházi főesperesség) 193 V.4.3.a. Veszprémi esperesi kerület (1730-as évek 1777).. 193 V.4.3.b. Mezőkomáromi, később palotai esperesi kerület (1755 1777)... 194 V.4.4. Zala megye (zalai főesperesség)... 195 V.4.4.a. Keszthelyi esperesi kerület ( 1777). 195 V.4.4.b. Tapolcai esperesi kerület (1747 1777) 195 V.4.4.c. Zalaegerszegi esperesi kerület (1720-as évek 1777). 196 V.4.4d. Kanizsai esperesi kerület (1750 1777) 197 V.5. Az egyházmegye plébánosai és káplánjai (minta: A K)... CD mellékleten VI. A veszprémi egyházmegye helységnévtára (1726 1779)... 199 VII. Térképmellékletek. CD mellékleten 3
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Levéltári források AdonyPL = Adonyi Plébánia Levéltára, Adony. MFL = Magyar Ferences Levéltár, Budapest. VII. 6. = Conventus Veszprimiensis. Prot. Conv. Veszp. = Protocollum Antiquum Conventus Veszprimiensis inceptum a V[enerabili] Patre Floriano Ozolyi Anno 1727. [A kötetet a két rendtartomány egyesítését megelőzően, a mariánus ferences rendtartomány szombathelyi levéltárában használtam, a MFL munkatársai tájékoztatása szerint jelenleg is ott található.] MOL = Magyar Országos Levéltár, Budapest. A 57 = Magyar Kancelláriai Levéltár, Libri regii. [A forrást CSAVLEK Judit, KIS Péter, MAGYARI Gabriella, NÉMETH György, NÉMETH István, TROSTOVSZKY Gabriella, TUZA Csilla, VISSI Zsuzsanna (é.n.), Királyi Könyvek 1527 1918, h.n., DVD-ROM kiadásban használtam.] C 38 = Helytartótanácsi levéltár, Acta Cassæ Parochorum. E 156 = Magyar Kamara Archivuma, Urbaria et conscriptiones. [A forrást az interneten, a www.arcanum.hu címen elérhető adatbázisban használtam.] P 210 = Esterházy család tatai levéltára, Birtokigazgatással kapcsolatos iratok. P 274 = Festetics család keszthelyi levéltára, Központi birtokigazgatás iratai. P 623 = Széchényi család levéltára. P 707 = Zichy család iratai. P 1322 = Batthyány család levéltára, Körmendi központi igazgatóság iratai. X = Mikrofilmtár. PKL = Pécsi Káptalani Levéltár, Pécs. II/2 = Káptalani Magánlevéltár. PL = Prímási Levéltár, Esztergom. AEV = Archivum ecclesiasticum vetus. VC = Egyházlátogatási jegyzőkönyvek (Visitationes canonicæ). SzárPL = Szári Plébánia Levéltára, Szár. Prot. = Memoriale æternum seu accurata insertio decretorum spiritualia concernentium [ ] per R[everendum] D[ominum] Georgium Kummer P. T. parochum loci [1736 1863]. [A forrást a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltárban található jelzet nélküli digitális másolatban használtam.] SzPL = Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár, Székesfehérvár. Kézirattár no. 1735. = Horváth Kálmán feljegyzései a váli plébániáról, Papok feliratú dosszié. no 117 = A veszprémi egyházmegyétől 1777-ben átvett összeírások, Jövedelem- és lélekösszeírások. [A lélekösszeírások egy része megtalálható a Veszprémi Érseki és Főkáp- 4
talani Levéltárban jelzet nélküli fénymásolatban, fényképe plébániánkénti bontásban elérhető interneten a www.szfvar.katolikus.hu/?fm=4&m=11&am=12 címen.] no 5067. tom. 1 2. = Protocollum ep[isco]pale [ ] tom. 1. 1752 1753., tom. 2. 1757 1758. 1 no 5068. = Districtus Albensis protocollum vicearchidiaconale per Josephum Dravecz ejusdem districtus vicearchidiaconalem et parochum Vállensem inchoatum anno 1737. [1731 1777]. VÉL = Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Veszprém. A/1 = Veszprémi Püspöki Levéltár, Intimata. A/2 = Veszprémi Püspöki Levéltár, Litteræ Circulares. A/6 = Veszprémi Püspöki Levéltár, Acta parochialia. A/7 = Veszprémi Püspöki Levéltár, Acta et fragmenta visitationis canonicæ parochiarum. A/8 = Veszprémi Püspöki Levéltár, Visitationes canonicæ. A/9 = Veszprémi Püspöki Levéltár, Relationes periodicæ. fasc. 1. sine no [examen 1753] = Examen parochorum totius Diœcesis Weszprimiensis peractum anno 1753 fasc. 1. sine no [Somogy 1744] = Specificatio status D[ominorum] D[ominorum] parochorum districtus Simighiensis per A[dmodum] R[everendum] D[ominum] Ladislaum Solmossi V[ice] A[rchi] Diaconum, s. d. et l. [1744. X. 10. után]. fasc. 1. sine no [Egerszeg 1744] = Informatio de parochis Districtus Zala-Egerszeghiensis, 1744. XI. 5. A/10 = Veszprémi Püspöki Levéltár, Acta personalia. A/11 = Veszprémi Püspöki Levéltár, Præsente parochorum. A/13 = Veszprémi Püspöki Levéltár, Conscriptiones proventuum parochialium. A/14 = Veszprémi Püspöki Levéltár, Conscriptiones animarum. A/16/1 = Veszprémi Püspöki Levéltár, Acta coronalia A/22/1 = Veszprémi Püspöki Levéltár, Processus causarum, Processus ad pœnas ecclesiasticas. A/22/7 = Veszprémi Püspöki Levéltár, Processus causarum, Processus ad repositionem cohabitationis. A/22/16 = Veszprémi Püspöki Levéltár, Processus causarum,testamentaria. A/26 = Veszprémi Püspöki Levéltár, Acta dismembrationis diœcesis. A/38 = Veszprémi Püspöki Levéltár, Miscellanea. A/39/2 = Veszprémi Püspöki Levéltár, Protocolla, Protocolla episcopalia. A/41 = Veszprémi Püspöki Levéltár, Bullák, kinevezések. A/43 = Veszprémi Püspöki Levéltár, Archivum Kollerianum. A/49 = Veszprémi Püspöki Levéltár, Schematismi cleri et locorum diœcesis Veszprimiensis. 1 A két kötet a veszprémi püspöki levéltár Protocolla episcopalia sorozatából lett kiemelve, minden valószínűség szerint 1777-ben és ekkor adhatták át a megalakuló székesfehérvári egyházmegyének. A kötetekbe másolt levelek a sorozat többi kötetéhez hasonlóan a teljes egyházmegyére vonatkoznak, kiemelésük oka talán Padányi Bíró Márton püspöknek a kötetek elejére bemásolt római jelentései (1752 és 1758) lehettek. 5
C/1 (cap.) = Veszprémi káptalan magánlevéltára, Documenta iuris possessionarii. C/3 = Veszprémi káptalan magánlevéltára, Káptalani ülések jegyzőkönyvei. C/5 = Veszprémi káptalan magánlevéltára, Exsecutio testamenti. D/3/4 = Veszprémi káptalan gazdasági levéltára, Mindhárom uradalomra vonatkozó iratok, Protocolla œconomicalia. H/Pfeiffer = Személyi hagyatékok, Pfeiffer János hagyatéka. Pl/Nagyvázsony = Nagyvázsonyi Plébánia Levéltára. Pl/Pápa = Pápai Szent István Plébánia Levéltára. Pl/Veszprém = Veszprémi Szent Mihály Plébánia Levéltára. Prot. distr. Kapos. = A kaposvári esperesi kerület levéltára, Matricula seu protocollum venerabilis cleri curatorum animarum gremio i[ncliti] co[mi]t[a]tus Simighiensis in districtu Kaposiensi [1743 1860], jelzet nélküli kötet VeML = Veszprém Megyei Levéltár, Veszprém. XII.1.f. = Veszprémi káptalan hiteleshelyi levéltára, Testamenta ecclesiastica. XII.1.i.aa. = Veszprémi káptalan hiteleshelyi levéltára, Káptalan előtti örökvallások, Protocolla Authentica (Jegyzőkönyvek). ZML = Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg. XV.61. = Zala megye helytörténeti lexikonához készült adatgyűjtés. [A forrásanyag megtalálható interneten a Zala Megyei Levéltár honlapjáról a http://www.zml.hu/ adatbazisok/zmhl/zmhl.bevezeto.php címen, a letöltés időpontja 2010. december 20.] ZsámbékPL = Zsámbéki Plébánia Levéltára, Zsámbék. Kiadott források BEKE, Christophorus (é. n.), Historia diplomatica almæ diœcesis Vesprimiensis I III. (Kézirat a Veszprémi Érseki Könyvtárban, leltári száma: 37018.) DRAVECZ Josephus [facta per] (1764 [1771]), Connotatio districtuum parochiarum et parochorum almæ diœcesis Wesprimiensis. (Kézirat a Veszprémi Érseki Könyvtárban, leltári száma: 37311). [FEJÉRPATAKY László] (é. n.), Rationes collectorum pontificorum in Hungari Pápai tizedjegyzők számadásai 1281 1375, Budapest. (Monumenta Vaticana historiam Regni Hungariæ illustrantia / Vatikáni magyar okirattár I.1.) [Reprint kiadása 2000.] GŐZSY Zoltán, VARGA Szabolcs [a bevezető tanulmányt írta és a forrásokat köreadja] (2009a), Visitatio Canonica Dioecesis Quinqueecclesiensis 1738 1742, Pécs. (Seria Historiæ Diœcesis Quinqueecclesiensis 5.) GUTHEIL Jenő (2007), Veszprém város okmánytára, Oklevelek a veszprémi érseki és káptalani levéltárakból (1002 1523), Veszprém. (A veszprémi egyházmegye múltjából 18.) ÉRSZEGI Géza, SOLYMOSI László (2010), Veszprém város okmánytára, Pótkötet (1000 1526), Veszprém. (A veszprémi egyházmegye múltjából 20.) FRAKNÓI Vilmos, LUKCSICS József [közrebocsátja] (1896 1907), A veszprémi püspökség római oklevéltára / Monumenta Romana episcopatus Vesprimiensis I IV., Budapest. [Újabb kiadása: 2007 (CD-Rom)] 6
HEGEDŰS András, TÓTH Krisztina [összeállította] (2000), Esztergomi főegyházmegye mutató, Esztergom. (Egyházlátogatási Jegyzőkönyvek Katalógusa 9.) HORNIG Károly, báró [közli] (1903), Padányi Bíró Márton veszprémi püspök naplója, Függelékül Bírónak Rómába tett két jelentése 1752 és 1757-ből, Veszprém. (Adalékok a veszprémi püspökség történetéhez 2.) JENEY Andrásné, TÓTH Árpád (1997), Somogy megye, Budapest. (Magyarország történeti statisztikai helységnévtára 12.) KARÁCSONYI János, KOLLÁNYI Ferenc, LUKCSICS József [szerk.] (1912), Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitujitás [!] korából, V. kötet 1548 1551., Budapest. KATFOND = DÓKA Klára [szerk.] (1986), A magyarországi katolikus egyház levéltári anyagának fondjegyzékei, 2. rész Plébániai levéltárak A kötet, Budapest. (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei 2.) KÖRMENDY József, [KÖRMENDY Kinga, HOLL Béla (a kiadást gondozta és a mutatókat összeállította)] (1990), Annatæ e regno Hungariæ provenientes in Archivo Secreto Vaticano / A magyarországi egyházmegyék javadalmainak annatái 1421 1536, Budapest. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II., Forráskiadványok 21.) KREDICS László, MADARÁSZ Lajos, SOLYMOSI László [közzéteszi] (1997), A Veszprémi káptalan számadáskönyve / Liber divisorum capituli Vesprimiensis 1495 1534, Krónika / Chronica (1526 1558), Javadalmasok és javadalmak / Beneficiati et beneficia (1550, 1556), Veszprém. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 13.) KREDICS László, SOLYMOSI László [közzéteszi] (1993), A veszprémi püspökség 1524. évi urbáriuma / Urbarium episcopatus Vespremiensis anno MDXXIV., Budapest. (Új történelmi tár / Fontes minores ad historiam Hungariae spectantes 4.) LADÁNYI Sándor (1972), 1721. évi vallásügyi vizsgálat Somogy megyében, in: KANYAR József [szerk.], Somogy megye múltjából, Kaposvár. (Levéltári Évkönyv 3.) 91 118. LAKATOS Andor [szerk.] (2002), A Kalocsa Bácsi Főegyházmegye történeti sematizmusa / Schematismus historicus cleri Archidiœcesis Colocensis et Bacsiensis 1777 1923, Kalocsa / Coloczæ. (A Kalocsai Főegyházmegye Gyűjtemények kiadványai 3.) LELKES György (2008), Somogy megye (1773 1808), Budapest. (Magyarország történeti helységnévtára) LIPSZKY János (2005), A Magyar Királyság és társországai térképe és névtára (1804 1810), [Budapest.] (DVD-Rom) ÖRDÖG Ferenc (1991 1998), Zala megye népességösszeírásai és egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1745 1771) I IV., Budapest Zalaegerszeg. PFEIFFER János (1943), A veszprémi káptalan újkori statútumai (1667 1780), Veszprém. (A veszprémi egyházmegye múltjából 9.) PFEIFFER János (1947), A veszprémi egyházmegye legrégibb egyházlátogatásai (1554 1760), Veszprém. (A veszprémi egyházmegye múltjából 10.) RAJCZI Pál (1980), A pápai esperesi kerület összeírása 1748-ban, A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. 125 146. RAJCZI Pál (1984), A pápai főesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyve 1698., A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. 281 292. 7
SIN Aranka, Szaszkóné [szerk.] (1987), Fejér megye (1773 1808), Budapest. (Magyarország történeti helységnévtára) SIN Aranka, Szaszkóné [szerk.] (1988), Pest Pilis Solt megye és a Kiskunság (1773 1808), Budapest. (Magyarország történeti helységnévtára) SIN Aranka, Szaszkóné [szerk.] (1994), Veszprém megye (1773 1808), Budapest. (Magyarország történeti helységnévtára) SIN Aranka, Szaszkóné, VARGA Ildikó, Breinerné [szerk.] (1996), Zala megye (1773 1808), Budapest. (Magyarország történeti helységnévtára) TOMISA Ilona [szerk.] (2002), Katolikus egyház-látogatási jegyzőkönyvek 16 17. század, Budapest. (Millenniumi magyar történelem, Források) VARGA Tibor László (2010), Egyházlátogatási jegyzőkönyvek Visitationes canonicæ (VÉL A/8.), Veszprém. (A Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár segédletei 1.) Felhasznált irodalom BAHLCKE, Joachim (2005), Ungarischer Episcopat und österreichische Monarchie, Von einer Partnerschaft zur Konfrontation (1686 1790), Stuttgart. (Forschungen zur Geschichte der östlichen Mitteleuropa, Bd. 23.) BAHLCKE, Joachim, STOHMEYER, Arno [Hrsg.] (1999), Konfessionalisierung in Ostmitteleuropa. Wirkungen des religiösen Wandels im 16. und 17. Jahrhundert in Staat, Gesellschaft und Kultur, Stuttgart (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa, Bd. 7.) BARÓTI János ([1948]), A veszprémi egyházmegye széttagolása 1777-ben, h.n. [Budapest], é.n. (Doktori disszertáció, kézirat) [Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának Könyvtára; a kéziratot a Székesfehérvári Püspöki Könyvtárban lévő fénymásolatban használtam, jelzete Ms. 694.] BEDY Vince (1934), A felsőörsi prépostság története, Veszprém. (A veszprémi egyházmegye múltjából 3.) BEDY Vince (1938), A győri székeskáptalan története, Győr. (Győregyházmegye múltjából 3.) BENDA Gyula (1998), Keszthely népessége 1696 1851, Történeti Demográfiai Füzetek 16. (1997/1) 77 143. BENDA Gyula (2008), Zsellérből polgár társadalmi változás egy dunántúli kisvárosban, Keszthely társadalma 1740 1849, [Budapest Zalaegerszeg]. (Mikrotörténelem 3.) BENDA Gyula, SZEKERES András (2002), Tér és történelem, Budapest. (Atelier füzetek 3.) BENDEL, Rainer, SPANNENBERGER, Norbert [Hrsg.] (2010), Kirchen als Integrationsfaktor für die Migranten im Südosten der Habsburgermonarchie im 18. Jahrhundert, Berlin. (Kirche und Gesellschaft im Karpaten-Donauraum, Bd. 1.) BÉRES Gyula (2009), A tornai főesperesek 1273 1776, Egyháztörténeti Szemle 10. 32 64. BODÓ Márta, MARTON József [szerk.] (2009), Ezeréves múltunk, Tanulmányok az erdélyi egyházmegye történelméről, Budapest Kolozsvár. BOROSS István, JUHÁSZ Zoltán, MÓGOR Emil et al. [szerk.] (2009 ), Veszprém megye közigazgatási adattára, Közigazgatási beosztások és tisztségviselők adatbázisa 1945 1990, Veszprém. 8
[Az adatbázis elérhető a Veszprém Megyei Levéltár honlapjáról a www.veml.hu oldalról.] BOROVI József (2000), Az esztergomi érdeki egyházmegye felosztása, A besztercebányai rozsnyói szepesi püspökségek alapítása 1776-ban, Budapest. (METEM-Könyvek 25.) BŐSZE Sándor (2003), Somogy megye településtörténeti irodalma 1990 2002, Acta Papensia 3. 83 91. CSÁNKI Dezső (1890 1913), Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I III., V., Budapest. (Hunyadiak kora Magyarországon 6 8., 9c.) CSONKA Lászó, B. VIRÁGHALMY Lea (1996), Dr. Pfeiffer János veszprémi nagyprépost hagyatéka, in: HAJDÚ Ákos, KOKAS Zsuzsanna [szerk.], Egyház és művelődés, Tudományos konferencia Pannonhalma és a magyar oktatás milleniuma emlékére, Budapest. 8 32. DÁNYI Dezső (2001), Somogy megye népessége a 18. század második felében a lélekösszeírások tükrében, Történeti Demográfiai Évkönyv 2001. 143 192. DÉNESI Tamás (2004), Licenciátusok a veszprémi egyházmegyében, in: S LACZKOVITS Emőke, MÉSZÁROS Veronika [szerk.], Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. (Konferencia Pápán, 2002. június) I II., Veszprém. I. 51 68. DÉNESI Tamás (2006), Alsópapság, pasztoráció és egyházi irányítás a XVIII. századi veszprémi egyházmegyében, Budapest. (Doktori [PhD] disszertáció, ELTE BTK, kézirat) [A disszertáció elérhető az interneten a http://doktori.btk.elte.hu/hist/denesi/diss.pdf címen, a letöltés időpontja 2010. november 23.] DÉNESI Tamás (2007), Esperesi koronák a 18. századi veszprémi egyházmegyében, Regnum, Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 19. 5 17. DÉNESI Tamás (2009), Plébániaszervezés Somogy a 18. század első felében, in: GŐZSY Zoltán, VARGA Szabolcs, VÉRTESI Lázár [szerk.], Katolikus megújulás és a barokk Magyarországon, Különös tekintettel a Dél-Dunántúlra (1700 1740), [Pécs]. Seria Historiæ Diœcesis Quinqueecclesiensis 7.) 197 223. DÉNESI Tamás (2010) Katolikus megújulás a 18. századi veszprémi egyházmegyében, in: HERMANN István, KARLINSZKY Balázs [szerk.] (2010), Megyetörténet, Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére, Veszprém. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. / A veszprémi egyházmegye múltjából 22.) 103 139. ENGEL Pál (1996), Magyarország világi archontológiája 1301 1457. I II., Budapest. (História könyvtár, Kronológiák, adattárak 5.) [Újabb kiadása ENGEL Pál (é. n.), Magyar középkori adatár, Budapest. (CD-ROM)] ENGEL Pál (2001), Magyarország a középkor végén, Budapest. (CD-ROM) FARAGÓ Tamás (2008), Felekezet és népességfejlődés az első világháboró előtt: a Dunántúl példája, in: CZOCH Gábor, HORVÁTH Gergely Krisztián, POZSGAI Péter [szerk.], Parasztok és polgárok, Tanulmányok Tóth Zoltán 65. születésnapjára, Budapest. 78 100. FAZEKAS István (1993), A győri egyházmegye katolikus alsópapsága 1641 1714 között, Történelmi Szemle 35. 101 131. FEDELES Tamás (2005a), A pécsi székeskáptalan személyi összetétele a késő középkorban (1354 1526), Pécs. (Tanulmányok Pécs történetéből 17.) 9
FEDELES Tamás (2005b), A pécsi székeskáptalan és kanonokjai a 18. század első felében, in: FEDELES Tamás, VARGA Szabolcs [szerk.], A pécsi egyházmegye a 17 18. században, Pécs. (Seria Historiæ Diœcesis Quinqueecclesiensis 1.) 204 245. FEDELES Tamás, SARBAK Gábor, SÜMEGI József [szerk.] (2009), A pécsi egyházmegye története I., A középkor évszázadai (1009 1543), Pécs. FEDELES Tamás, VARGA Szabolcs [szerk.] (2005), A pécsi egyházmegye a 17 18. században, Pécs. (Seria Historiæ Diœcesis Quinqueecclesiensis 1.) FERENCZI Sándor (2009), Az erdélyi egyházmegye római katolikus papsága az 1716 1753 közötti időszakban, in: BODÓ Márta, MARTON József [szerk.], Ezeréves múltunk, Tanulmányok az erdélyi egyházmegye történelméről, Budapest Kolozsvár. 62 79. FORGÓ András (2010), Ansiedlungspolitik und konfessionelle Konflikte auf den Landgütern der geistlichen Orden in Ungarn (am Beispiel der Tätigkeit der Zisterzienser und der Pauliner), in: BENDEL, Rainer, SPANNENBERGER, Norbert [Hrsg.], Kirchen als Integrationsfaktor für die Migranten im Südosten der Habsburgermonarchie im 18. Jahrhundert, Berlin. (Kirche und Gesellschaft im Karpaten-Donauraum, Bd. 1.) 81 98. FRAKNÓI Vilmos, LUKCSICS József ([1907]), A veszprémi püspökség római oklevéltára I IV. kötetéhez bevezetés, Budapest, 1896 1907. FÜSSY Tamás (1902), A zalavári apátság története a legrégibb időktől fogva napjainkig, Budapest. (A pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története 7.) GALLA Ferenc (1942/1945), A püspökjelöltek kánoni kivizsgálásának jegyzőkönyvei a Vatikáni Levéltárban, Levéltári Közlemények 20/23. 141 186. GÁRDONYI Máté (2001), A papi élet reformja a Trienti Zsinat korában, Budapest. (Studia Theologica Budapestinensia 27.) GEISZ Antal, dr. (1910), Egyházi közigazgatás, Temesvár. GÖNCZY Pál (1897), Somogy vármegye térképe, in: A Pallas nagy lexikona, Az összes ismeretek enciklopédiája 15. kötet, Budapest. Melléklet a 74 és 75. oldalak között. GŐZSY Zoltán (2005), A pécsi egyházmegye nyugati határainak problémái a 18. század elején, in: FEDELES Tamás, VARGA Szabolcs [szerk.], A pécsi egyházmegye a 17 18. században, Pécs. (Seria Historiæ Diœcesis Quinqueecclesiensis 1.) 134 155. [Lényegében változatlan szövegű utánközlése GŐZSY Zoltán (2007), Adalékok Somogy vármegye világi és egyházi közigazgatásához a 17. század végén és a 18. század első harmadában, in: BŐSZE Sándor [szerk.], Somogy megye múltjából, Kaposvár. (Levéltári Évkönyv 38.) 59 80.] GŐZSY Zoltán (2006), Az egyháztörténet 18 19. századi forrásai a dunántúli megyei levéltárakban, in: VARGA Szabolcs, VÉRTESI Lázár [szerk.], A magyar egyháztörténet-írás forrásadottaságai, Egyháztörténeti kutatások levéltári alapjai különös tekintettel a pécsi egyházmegyére, [Pécs]. (Seria Historiæ Diœcesis Quinqueecclesiensis 2.) 121 134. GŐZSY Zoltán (2010), Grenzen und Wirkungsradius der Rekatholisierung in Südtransdanubien nach der Osmanenzeit, in: BENDEL, Rainer, SPANNENBERGER, Norbert [Hrsg.], Kirchen als Integrationsfaktor für die Migranten im Südosten der Habsburgermonarchie im 18. Jahrhundert, Berlin. (Kirche und Gesellschaft im Karpaten-Donauraum, Bd. 1.) 43 63. GŐZSY Zoltán, VARGA Szabolcs (2009b), A pécsi egyházmegye újjászervezése a 18. század első felében, in: GŐZSY Zoltán, VARGA Szabolcs, VÉRTESI Lázár [szerk.], Katolikus megúju- 10
lás és a barokk Magyarországon, Különös tekintettel a Dél-Dunántúlra (1700 1740), [Pécs]. Seria Historiæ Diœcesis Quinqueecclesiensis 7.) 225 264. [elérhető interneten a www.pphf.hu/images/pei/plebaniahalozat.pdf oldalon, a letöltés ideje 2011. február 24.] GŐZSY Zoltán, VARGA Szabolcs (2009c), Kontinuitás és reorganizáció a pécsi egyházmegye plébániahálózatában a 18. század első évtizedeiben, Századok 143. 1123-1163. GŐZSY Zoltán, VARGA Szabolcs, VÉRTESI Lázár [szerk.] (2009), Katolikus megújulás és a barokk Magyarországon, Különös tekintettel a Dél-Dunántúlra (1700 1740), [Pécs]. Seria Historiæ Diœcesis Quinqueecclesiensis 7.) GUTHEIL Jenő (1977), Az Árpád-kori Veszprém, Veszprém. (Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 1.) [második kiadása 1979.] GYÖRFFY György (1963 ), Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza / Geographia historica tempore stirpis Arpadianæ I, I IV., Budapest. GYŐRI Róbert (2002), A magyar történeti földrajz a két világháború között, Földrajzi Közlemények 126. 79 92. [HANAUER Árpád István (szerk.)] Az intézeti elöljáróság [közrebocsátja] (1896), A veszprémi papnevelő intézet emlékkönyve Magyarország fennállásának ezredéves ünnepére, Veszprém. HEGYI Géza (2010), Egyházigazgatási határok a középkori Erdélyben (I. közlemény), Erdélyi Múzeum 72. (3 4. füzet) 1 32. HERMANN István (2004), Hornig Károly és a Veszprémi püspökség római oklevéltára, Studia Wesprimiensia 6. 1 2. szám. 117 120. HERMANN István (2005), Katholische Archive in Ungarn zwischen 1950 und 1969, Elhangzott az Innovation and Reproductions in Cultures and Societies konferencia Historische Quellen in geistlichen Archiven Kontinuitäten und Diskontinuitäten szekciójában Bécsben 2005. december 9-én. [Az előadás szövege megtalálható a http://www.monasterium.net/hu/doc/ hermann.pdf címen, a letöltés időpontja 2011. február 26.] HERMANN István (2008), Esperesi kerületek változásai a veszprémi római katolikus egyházmegyében (az 1720-as évektől 1777-ig), A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 25. 143 177. HERMANN István (2010), A veszprémi székeskáptalan személyi összetétele 1700 és 1777 között, in: HERMANN István, KARLINSZKY Balázs [szerk.] (2010), Megyetörténet, Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére, Veszprém. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. / A veszprémi egyházmegye múltjából 22.) 179 225. HERMANN István (é. n.), Pápa 17. századi polgárainak adattára (kézirat). HERMANN István, KARLINSZKY Balázs [szerk.] (2010), Megyetörténet, Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére, Veszprém. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. / A veszprémi egyházmegye múltjából 22.) HERSCHE, Peter (1984), Die deutschen Domkapitel im 17. und 18. Jahrhundert, Bde 1 3., Bern. HOLUB József (1929), Zala megye a középkorban 1. A megyei és egyházi közigazgatás története, Pécs. HORVÁTH Kálmán (é. n. [1975]), Vál község története, Vál, kézirat a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár kézirattárában (leltári száma: 1718) 11
HOSS József (1948), A kaposvári plébánia története, Veszprém. (A veszprémi egyházmegye múltjából 12.) HRUBANT László, ORTVAY Tivadar (1888), A Veszprémi és Pécsi egyházmegyék a XIV. század elején, h. n. HUDI József, JAKAB Réka, KONCZ Pál, KÖBLÖS József, KRÁNITZ Zsolt, MEZEI Zsolt [szerk., s.a.r.] (2002), Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból, A Dunántúli Református Egyházkerület 1774-ben, Pápa. (A Dunántúli Református Gyűjtemények kiadványai, Forrásközlések 5.) ILA Bálint, KOVACSICS József (1964), Veszprém megye helytörténeti lexikona, Budapest. (Magyarország helytörténeti lexikona) ILA Bálint, KOVACSICS József (1988), Veszprém megye helytörténeti lexikona II., Budapest. IGAZ Rita (2002), A veszprémi püspöki palota és interieurjei az építéskorabeli leltárak tükrében, in: BARDOLY István, HARIS Andrea [szerk.], Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára, Tanulmányok, Budapest. 441 460. JAKAB Réka (2004), Ellenreformáció a veszprémi káptalan felsőörsi birtokán a XVIII. század közepén, in: S. LACZKOVITS Emőke, MÉSZÁROS Veronika [szerk.], Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. (Konferencia Pápán, 2002. június) I II., Veszprém. I. 163 173. JELLI, Martin A., P. [Hgg. von] (1996), Schambeck / Zsámbék Bd. I., Beiträge zur Geschichte und Volkskunde einer schwäbischen (donauschwäbischen) Gemeinde im Ofner Bergland, Ungarn, h. n. KARLINSZKY Balázs (2011) Hornig Károly, a mecénás: a Veszprémi Püspökség Római Oklevéltára [Előadás, elhangzott a veszprémi székesegyház újraszentelésének centenáriumán tartott konferencián Veszprémben, 2010. október 4-én; megjelenés alatt a konferencia gyűjtőkötetében.] KISS Gábor (2003), Településtörténeti monográfiaírás Zala megyében, Acta Papensia 3. 147 159. KISS Gergely (2009a), A püspökség határai, in: FEDELES Tamás, SARBAK Gábor, SÜMEGI József [szerk.], A pécsi egyházmegye története I., A középkor évszázadai (1009 1543), Pécs. 43 54. KISS Gergely (2009b), Főesperességek, in: FEDELES Tamás, SARBAK Gábor, SÜMEGI József [szerk.], A pécsi egyházmegye története I., A középkor évszázadai (1009 1543), Pécs. 247 271. KL = BANGHA Béla SJ [szerk.] (1931 1933), Katolikus lexikon I IV., Budapest. KMTL = KRISTÓ Gyula [főszerk.] (1994), Korai magyar történeti lexikon (9 14. század), Budapest. KOLLÁNYI Ferencz (1900), Esztergomi kanonokok 1100 1900, Esztergom. KOLTAI András (2003), Esterházy II. Imre (1725. VIII. 31. 1746. XII. 6.), in: BEKE Margit [szerk.], Esztergomi érsekek (1001 2003), Budapest. 331 338. KOMLÓSI József (2003), Fejér megyei településtörténeti monográfiák 1990 2002, Acta Papensia 3. 23 31. KOVACSICS József (1991), Keszthely és környéke, Budapest. (Zala megye helytörténeti lexikona) KOVÁCS I. Gábor (2010), Ellenreformáció természetes szaporulat vándormozgalmak, Észrevételek Faragó Tamásnak a Dunántúl XVIII. századi felekezeti szerkezetváltozásaira vonatkozó számításaihoz, in: M. CSÁSZÁR Zsuzsa, SZALAI Gábor [szerk.], Kálvin Magyarság Európa, Nemzetközi multidiszciplináris konferencia 2009. november 6 7., Pécs. 49 75. 12
KOVÁCS Imre (1991), A türjei Premontrei Prépostság története, Zalaegerszeg. (Zalai Gyűjtemény 32.) KOVÁCS Kálmán Árpád (1999), Adalékok a Staatsrat erdélyi valláspolitikájához (1771 1772), Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 11. (3 4. szám) 35 63. KOVÁCS Kálmán Árpád (2002), Adalékok az erdélyi vallásügy államtanácsi, kancelláriai és guberniumi tárgyalásaihoz 1765 1773, Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 14. (1 4. szám) 107 141. KOVÁCS Kálmán Árpád (2004), Az új egyházpolitika bevezetése Erdélyben (1773), Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 16. (3 4. szám) 5 40. KOVÁTS Zoltán (1969), Somogy megye népessége a XVII XVIII. század fordulóján, Kaposvár. KÖBLÖS József [összeáll.] (1987), A budai, fehérvári, győri és pozsonyi káptalan archontológiája 1458 1526, Budapest. (Forrástudományi segédletek 3.) KÖBLÖS József (1994), Az egyházi középréteg Mátyás és a Jagellók korában (A budai, fehérvári, győri és a pozsonyi káptalan adattárával), Budapest (Társadalom és művelődéstörténeti tanulmányok 12.) KÖBLÖS József [szerk.] (2006), A pápai református kollégium diákjai 1585 1861, Pápa. (A Pápai Református Gyűjtemények kiadványai forrásközlések 9.) KÖBLÖS József, KRÁNITZ Zsolt [szerk.] (2009), A dunántúli református egyházkerület prédikátorai és rektorai I. 1526 1760, Pápa. (A Pápai Református Gyűjtemények kiadványai, Forrásközlések 10.) KÖRMENDY József (1971), Fa- és sövénytemplomok a Veszprémi Egyházmegye területén a XVIII. században, Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. 53 83. KÖRMENDY József (1987), A veszprémi r[ómai] k[atolikus] egyházmegye állapota a török hódoltság végén, in: SOMFAI Balázs [szerk], Falvak, várak és puszták a Dunántúlon (XI XIX. század), Veszprém. (A Dunántúl településtörténete VII.) 423 431. KÖRMENDY József (1995a), Gr. Volkra Ottó Ker. János veszprémi püspök élete és munkássága 1665 1720., Veszprém. (A veszprémi egyházmegye múltjából 16.) KÖRMENDY József (1995b), A veszprémi egyházmegye rövid története a XVIII. században, in: HERMANN István [szerk.], Tudományos konferencia a pápai Nagytemplom felszentelésének 200. évfordulójára 1795. május 3. 1995. május 3., Pápa. 35 42, KÖRMENDY József (1997), Római katolikus plébániaépületek a Balaton-felvidéken a Canonica Visitatiok alapján, in: CSERI Miklós, S. LACZKOVITS Emőke [szerk.], A Balaton-felvidék népi építészete, A Balatonfüreden, 1997. május 21 23-án megrendezett konferencia anyaga, Veszprém Szentrendre. 217 228. KRÁNITZ Zsolt [szerk., s.a.r.], HUDI József, KÖBLÖS József [bevezető tanulmányokat írta] (2011), Processus visitationis, Torkos Jakab egyházlátogatása 1747-ben, Pápa (megjelenés alatt) LUKCSICS József (1908), A veszprémi káptalan a XVI. században, Veszprém. LUKCSICS Pál, PFEIFFER János (1933), A veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában, Veszprém. (A veszprémi egyházmegye múltjából 1.) LTHK = Josef HÖFER, Karl RAHNER [Hgg. von] (1957 1967), Lexikon für Theologie und Kirche I X., Freiburg im Breisgau. 13
MAGYAR Kálmán (1985), A segesdi királynéi ispánság történetéről (XI XV. század) (Forrástanulmány), in: KANYAR József [szerk.], Somogy megye múltjából, Kaposvár. (Levéltári évkönyv 16.) 3 76. MÁLYUSZ Elemér (1971), Egyházi társadalom a középkori Magyarországon, Budapest. MÁTÉ Gábor (2009), Plébániakörzetek Észak-Baranya és Tolna határvidékén a barokk újjáépítés korszakában, in: GŐZSY Zoltán, VARGA Szabolcs, VÉRTESI Lázár [szerk.], Katolikus megújulás és a barokk Magyarországon, Különös tekintettel a Dél-Dunántúlra (1700 1740), [Pécs]. Seria Historiæ Diœcesis Quinqueecclesiensis 7.) 265 282. MENDÖL Tibor (1938), Településtörténet, településföldrajz, történeti földrajz, in: Emlékkönyv Szentpétery Imre születése hatvanadik évfordulójára, Budapest. 312 334. MERAVIGLIA-CRIVELLI, Rudolf Johann (1885), Die böhmische Adel, h.n. MIHALIK Béla Vilmos (2010), A veszprémi püspökség birtokigazgatása a 18. században különös tekintettel a sümegi uradalomra, in: HERMANN István, KARLINSZKY Balázs [szerk.], Megyetörténet, Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére, Veszprém. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. / A veszprémi egyházmegye múltjából 22.) 141 177. MKL = DIÓS István [főszerk.] (1993 ), Magyar katolikus lexikon I, Budapest. MOLNÁR Antal (1998), A veszprémi egyházmegye a török hódoltság idején, in: TÓTH G. Péter [szerk.], Veszprém a török korban, Felolvasóülés Veszprém török kori emlékeiről, Veszprém. (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 6.) 70 90. [újabb, nem teljesen azonos szövegű kiadása: MOLNÁR 2003. 121 130.] MOLNÁR Antal (2002), Katolikus missziók a hódolt Magyarországon I. (1572 1647), Budapest. (Humanizmus és reformáció 26.) MOLNÁR Antal (2003), A katolikus egyház a hódolt Dunántúlon, Budapest. (METEM Könyvek 44.) MOLNÁR István, SZŐLLŐSI Mihály, KÖRMENDY József, HORVÁTH József (1975), Az egyházmegye története, in: s. e., A veszprémi egyházmegye papaságának névtára 1975., [Veszprém]. 3 79. NAGY Lajos (1960), Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543 1768), Alba Regia, Annales Musei Stephani Regis 1. 77 96. NÉMETH Gábor (1901), Adatok Nagy-Vázsony történetéből, Veszprém. NÉMETH András, K., SZEBERÉNYI Gábor, FEDELES Tamás (2009), Az Egyházmegye templomos helyeinek adattára, in: FEDELES Tamás, SARBAK Gábor, SÜMEGI József [szerk.], A pécsi egyházmegye története I., A középkor évszázadai (1009 1543), Pécs. XCVII CCXLIV. ŐRI Péter (2001), A természetes szaporodás alakulása és helyi változatai a 18. századi Magyarországon, Történeti Demográfiai Évkönyv 2001. 192 222. PÁKAY Zsolt (1941), A veszprémi káptalan a XVIII. században, in: A Magyar Katolikus Történészek Munkaközössége [közzéteszi], Regnum, Egyháztörténeti évkönyv 1940 1941., Budapest. 293 302. PALÁDI-KOVÁCS Attila [főszerk.], SÁRKÁNY Mihály, SZILÁGYI Miklós [szerk.] (2000), Társadalom, Budapest. (Magyar néprajz nyolc kötetben 8.) [A kiadvány elérhető interneten a http://mek.niif.hu/02100/02152/html/ címen, a letöltés időpontja 2011. február 26.] 14
PEHM József (1934), Padányi Bíró Márton élete és kora, Zalaegerszeg. (A veszprémi egyházmegye múltjából 2.) PETRÁK Mihály (1949), Acsády Ádám veszprémi püspöksége, Veszprém. (A veszprémi egyházmegye múltjából 13.) PFEIFFER János (1987), A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630 1950), München. (Dissertationes Hungaricæ ex historia Ecclesiæ 8.) PFEIFFER János, TAKÁCS J. Ince OFM (2001), Szent Ferenc fiai a veszprémi egyházmegyében a 17 18. században, Pápa Zalaegerszeg. REINHARD, Wolfgang [Hrsg], HÄBERLEIN, Mark, KLINKERT, Ulrich, SIEH-BURENS, Katarina, WENDT, Reinhard [bearb.] (1996), Augsburger Eliten des 16. Jahrhunderts, Prosopographi wirtschaftlicher und politischer Führungsgruppen 1500 1620, Berlin. REINHARD, Wolfgang, SCHILLING, Heinz [Hrsg.] (1995), Die katholische Konfessionalisierung, Wissenschaftliches Symposion der Gesellschaft zur Herausgabe des Corpus Catholicorum und des Vereins für Reformationsgeschichte, Münster. (Reformationsgeschichtliche Studien und Texte, Bd. 135.) RÓKA, Joannes (1779), Vitæ Vesprimiensium præsulum, Posonii. SALACZ Gábor (1933), A Cassa parochorum története, Különlenyomat a bécsi Klebelsberg Kunó Magyar Történetkutató Intézet Évkönyvének harmadik évfolyamából. SIPTÁR Dániel (2009), A felszabadító háborúk után megtelepedett szerzetesi közösségek a Dél- Dunántúlon, in: GŐZSY Zoltán, VARGA Szabolcs, VÉRTESI Lázár [szerk.], Katolikus megújulás és barokk Magyarországon különös tekintettel a Dél-Dunántúlra (1700 1740), Pécs. (Seria Historiæ Diœcesis Quinqueecclesiensis VII.) 155 196. SIPTÁR Dániel (2010a), Kolostoralapítások és szerzetesi lelkipásztorkodás a veszprémi egyházmegye török alól felszabadult részein, in: HERMANN István, KARLINSZKY Balázs [szerk.], Megyetörténet, Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére, Veszprém. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. / A veszprémi egyházmegye múltjából 22.) 69 102. SIPTÁR Dániel (2010b), A szentgyörgyi piarista rendház és gimnázium a kora újkori szerzetesi intézmények adattárában, in: FORGÓ András [szerk.], A piarista rend Magyarországon, Budapest. 84 103. SOMOGYI Judit (1999), Adatok Somogy megye egyházi és vallási életének alakulásához a török utáni évtizedekben, in: BŐSZE Sándor [szerk.], Somogy megye múltjából, Kaposvár. (Levéltári évkönyv 30.) 125 154. SÖRÖS Pongrácz (1904), A bakonybéli apátság története, A Pannonhalámtól való függés kora 1548- tól napjainkig, Budapest. (A pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története 9.) SÖRÖS Pongrácz (1911), A tihanyi apátság története, Második korszak, Tihany mint fiókapátság 1701-től napjainkig, Budapest. (A pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története 11.) STRAUSZ Antal (1930), A veszprémi nagyprépostok 1630 1930, Veszprém. SZENTIRMAI, Alexander (1957), Das Recht der Erzdechanten (Archidiakone) in Ungarn während des Mittelalters, Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Kanonistische Abteilung 43. 132 201. 15
SZIJÁRTÓ M. István (1997), Adalék Somogy megye 18. századi betelepülésének kérdéséhez, in: SZILI Ferenc [szerk.], Somogy megye múltjából, Kaposvár. (Levéltári évkönyv 28.) 85 110. SZITA László (1993), Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII XIX. században, Kaposvár. TOMISA Ilona (2009), A plébános és a közösség viszonyának változása, a plébánosok anyagi helyzete a 17 18. századi egyházi források alapján, in: GŐZSY Zoltán, VARGA Szabolcs, VÉRTESI Lázár [szerk.], Katolikus megújulás és a barokk Magyarországon, Különös tekintettel a Dél- Dunántúlra (1700 1740), [Pécs]. (Seria Historiæ Diœcesis Quinqueecclesiensis 7.) 283 292. TÜSKÉS Gábor, KNAPP Éva (2001), Népi vallásosság Magyarországon a 17 18. században, Források, formák, közvetítők, Budapest. VARGA Szabolcs (2005), Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Pécsi Egyháztörténeti Intézet, Regnum, Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 17. 184 189. VARGA Szabolcs (2006), A plébániai levéltárak forrásértéke a pécsi egyházmegyében, in: VARGA Szabolcs, VÉRTESI Lázár [szerk.], A magyar egyháztörténet-írás forrásadottaságai, Egyháztörténeti kutatások levéltári alapjai különös tekintettel a pécsi egyházmegyére, [Pécs]. (Seria Historiæ Diœcesis Quinqueecclesiensis 2.) 135 159. VÖRÖS Hajnalka, Márkusné (2003), Településtörténeti monográfiák Veszprém megyében 1990 2002, Acta Papensia 3. 127 145. WEISZ Georg (1937), Dr. Ignatius Koller von Nagymanya, Bischof von Veszprém, Sein Leben und Wirken, Wien. (Doktori értekezés, kézirat a Veszprémi Érseki Könyvtárban) WETTER, Evelin [Hrsg] (2008), Formierungen des konfessionellen Raums in Ostmitteleuropa, Stuttgart. (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa, Bd. 33.) WILLAERT, Léopold (1979), La restaurazione Cattolica dopo il concilio di Trento (1563 1648), Roma Torino. (Augustin Fliche, Victor Martin, Storia della Chiesa XVIII.) WOHLMUTH, Josef [Hrsg] (2002), Dekrete der ökumenischen Konzilien, Bd. 3. Konzilien der Neuzeit, Paderborn München Wien Zürich. ZSOLDOS Attila (2001), Pest megye az Árpád-korban, in: ZSOLDOS Attila [szerk.], TORMA István [szerkesztésben közreműködött], Pest megye monográfiája I/2., A honfoglalástól 1686-ig, Budapest. 31 73. ZSOLDOS Attila (2010), A megyeszervezés kezdetei a Magyar Királyságban (Az óriás és az átlagos nagyságú megyék kérdése), in: HERMANN István, KARLINSZKY Balázs [szerk.], Megyetörténet, Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére, Veszprém. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. / A veszprémi egyházmegye múltjából 22.) 299 318. 16
I. BEVEZETÉS A veszprémi egyházmegye történetével foglalkozók számára régóta ismert tény a 16 17. században a térségben lezajlott események ismeretében akár evidenciaként is lehetne említeni, hogy a veszprémi egyházmegye területén a 16. század második felére gyakorlatilag eltűnt a katolikus egyházszervezet, beleértve ebbe a szerzetesi közösségek jelenlétét is. A 16 17. század fordulóján csak címében létezett az egyházmegye. Az uralkodó ugyan egymást követően kinevezte a veszprémi püspököket, a püspököknek azonban nem volt territóriuma, hiszen egykori területének jelentős részét az oszmánok tartották fennhatóságuk alatt, ahol pedig a magyar király hatalma érvényesült, a papok helyett a katonáké volt a főszerep. Katolikus híveket sem nagyon találtak volna a kinevezett főpásztorok, ha lett volna lehetőségük végiglátogatni a valaha volt veszprémi egyházmegye falvait és városait. Így azon sincs mit csodálkozni, hogy az egyházmegyének papjai sem voltak. A magyarországi katolikus egyház a 17. század elején megkezdődő megújulása elsősorban a szerzetesek által vezetett missziók révén az országnak erre a területére is elért. Ezzel párhuzamosan a veszprémi püspökök is hozzáláttak az egyházmegye újjászervezéséhez, persze csak a lehetőségeikhez szabott mértékben. Mindez új lendületet vett az oszmán hadaknak az ország nagy részéből történt kiszorításával, valódi előrelépésről azonban csak a csatazaj végleges elülését követően, a Rákóczi-féle szabadságharc lezárulta után beszélhetünk. Ekkor következett be a világi egyházszervezet újjáalakítása az egyházmegye területén. Dolgozatomban ezt az időszakot, a 18. századot veszem górcső alá, s megkísérlem bemutatni a veszprémi egyházmegye újjáépítésének folyamatát, a kutatás jelen állásában elsősorban egyházigazgatási szemszögből vizsgálva azt. E század egyházi viszonyait több egyháztörténész kutató vizsgálta már különböző szempontok figyelembevételével, elemzéseikkel hozzájárultak a korszak és az egyházmegye jobb megismeréséhez: források sora jelent meg közzétéve a korszak legjelentősebb egyházi forrásegyütteseinek darabjait; elkészítették az egyes püspökök életrajzait; megvizsgálták az újjáépítés egyes részkérdéseit, s tanulmányokban tették közzé vizsgálataik eredményeit; évtizedes munkával megszületett az egyházmegye történeti névtára is. Mindezek az előtanulmányok megteremtették a lehetőségét annak, hogy az elmúlt két évtizedben egyháztörténészek felvállalják a veszprémi püspökség 17. és 18. századi történetének hosszabb-rövidebb összefoglalását is. Áttekintve az egyházmegye kora újkori (17 18. századi) történetéről szóló szakirodalom bibliográfiáját, azon a véleményen voltam, hogy a püspökség történetében ez a korszak egyike a legjobban feltárt időszakoknak ha éppen nem a legjobban ismert korszakról van szó. A Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár munkatársaként azonban nap mint nap szembesültem az egyházmegye történeti sematizmusának a mindennapi munkát hátráltató hiányával. 2 A 19 20. századra vonatkozóan a püspökség nyomtatott sematizmusainak felhasználásával néhány hónap alatt a magam számára összeállítottam egy kezdetleges egyházigagatási helységnévtárat, kiegészítve az esperesek hivatalviselési adataival. Az adatsorok folytatása a nyomtatott névtárak megjelenését megelőző, 1795 előtti időszakra vonatkozóan sem tűnt lehetetlennek, hiszen rendelkezésre áll számtalan feldolgozás, köztük az egyházmegye már említett történeti névtára. 3 Ezek mellett tudomásom volt egy, az 2 Példaként említhetem a kalocsa bácsi főegyházmegye közelmúltban elkészült történeti sematizmusát. LAKATOS 2002. 3 PFEIFFER 1987. 17
I. BEVEZETÉS egyházmegye 18. századi történetének feldolgozását maga elé célul kitűző doktori disszertáció készüléséről, amelyet azóta szerzője sikerrel védett meg. 4 Ezek áttekintését követően azonban meg kellett állapítanom, hogy az egyházszervezet kiépítésének folyamata nem tartozott a kutatói érdeklődés fő irányába. A plébániák szervezésének kérdése ugyan szinte minden tanulmányban előkerül, de a szerzők többnyire megelégedtek egy adott püspök által megszervezett plébániák számának és neveinek közlésével. Dénesi Tamás disszertációjában ennél továbbment, s külön fejezetet szentelt a plébániaszervezés kérdéskörének, azonban munkájának megközelítése kizárta a kérdés rendszerszerű tárgyalását. 5 A plébániahálózat fölött elhelyezkedő esperesi kerületi rendszer vizsgálata pedig teljességgel hiányzik a szakirodalomból, 6 ahogy az egyházszervezet magasabb szintje, a főesperesség kérdése sem kerül elő. Nem vizsgálták az egyházmegye kormányzatában szerepet játszó személyeket, a helynököket, a káptalan 7 tagjait, a lelkipásztorkodó alsópapság közveten irányításában szerepet játszó espereseket sem. A szakirodalom áttekintésével szerzett tapasztalataim alapján döntöttem az egyházszervezet 18. századi változásainak a napi levéltári munkához szükségesnél mélyebb feldolgozása mellett. Döntésemben szerepet játszott, hogy a Veszprémi Püspöki Levéltár 18. századi iratanyaga rendkívül gazdag, igaz csak az 1720-as évek második felétől kezdődően és főként Padányi Bíró Márton működéséhez kapcsolódóan. Ez a bőséges forrásanyag lehetőséget ad a kérdéskör elsődleges források vizsgálatával történő kibontására, a felmerülő problémák részbeni megválaszolására. Munkám során egy annak előrehaladását súlyosan nehezítő körülménnyel szembesültem. Az alapvető forrásként használni kívánt történeti névtár vonatkozó, 18. századi anyaga esetében komoly kételyek merültek fel annak pontosságával, megbízhatóságával kapcsolatban. Míg én az esperesi említéseket gyűjtöttem ki a kötetből, addig Kredics László érseki könyvtáros a kanonoki adatokat összesítette a Magyar Katolikus Lexikon készülő veszprémi vonatkozású szócikkéhez. 8 A történeti névtár 18. századra vonatkozó esperesi adatai gyakorlatilag használhatatlan adathalmazt eredményeztek, a káptalan esetében viszont csupán az adatsorok értelmezését megnehezítő következetlenségek kerültek elő. Miután a források kézbevételével elkészítettem mind a kerületi esperesek, mind a káptalan 4 DÉNESI 2006., a disszertáció eredményeinek összefoglalása megjelent DÉNESI 2010. 5 Dénesi Tamás esettanulmányokból építkező elbeszélésmódját jól mutatja épp a plébániaszervezés tárgyalása. Egy-egy jellemző eset bemutatásával világítja meg a hívek, a lelkipásztorok, a földesurak (kegyurak) és a főpásztor plébániaszervezés során felmerülő feladatait, a felek érdekeit, érdekérvényesítő képességét. A hivatkozott általános fejezet mintegy kiegészítésként, a korábbiakban bemutatott munka összegzéseként jelenik meg disszertációjában. DÉNESI 2006. 30 53. Az itt található Plébániaszervezés és templomépítés, Anyagi helyzet, Fluktuáció című fejezetek tartalmazzák a konkrét esetek bemutatását, míg az összegzés A plébániaszervezés üteme (53 56.) című fejezetben található. 6 Az ismeretek hiányát jól mutatja, hogy az esperesi kerületek a feldolgozásokban csak egyfajta térbeli eligazításra szolgálnak, s többnyire a forrásban szereplő, annak keletkezési idejére érvényes kerületbeosztást közlik a szerzők. Így fordulhat elő például, hogy Volkra Ottó János egyházkormányzatának idejére vonatkozóan (1710 1720) a püspök életrajzírója az 1756-ban alapított ráckevei kerület plébániáit említi. KÖRMENDY 1995a. 36. 7 Pákay Zsolt 1941-ben a veszprémi káptalan 18. századi történetéről megjelentetett rövid tanulmányában elsősorban birtoklástörténeti adatokat közöl, a kanonokok egyházmegyében betöltött szerepével viszont egyáltalán nem foglalkozott. PÁKAY 1941. 8 A még 2006 folyamán elkészített szócikk 2010-ben jelent meg a Magyar Katolikus Lexikon 15. kötetében. MKL 15. 144 152. (Veszprémi székeskáptalan, a szócikket Solymosi László és Kredics László készítette). 18
I. BEVEZETÉS archontológiáját, a két eltérő forrásból előállított adatsorok különbségét látva vált nyilvánvalóvá a teljes egyházmegyei archontológia forrásalapon történő összeállításának szükségessége. Jóllehet eredeti terveim között csupán az egyházmegye helységnévtárának összeállítása szerepelt, s a személyekre vonatkozó információk tekintetében a történeti névtár adataira kívántam támaszkodni, mégis kénytelen voltam felvállalni az archontológiai összeállítás elkészítését is. Ez az előre nem tervezett feladat jelentősen módosította a kutatás egyes fázisaira fordítandó idővel, s ennek következményeként az annak első eredményeit összefoglaló disszertációval kapcsolatos elképzeléseimet. Nyilvánvalóvá vált, hogy munkám legfontosabb eredménye az elkészítendő adattár lesz, s ennek csupán elsődleges elemzésére vállalkozhatok jelen dolgozat keretein belül. Ez nem jelenti azonban az eredeti problémafelvetés negligálását, sokkal inkább mint korábbi elképzeléseim pontosítását, a felmerülő vizsgálati szempontok alaposabb átgondolását elősegítő köztes munkafázis fogható fel. Az adattár teljességre törekvő elkészítése néhány további lényeges kérdésben is kompromisszumok megkötésére kényszerített. Ezek közül első helyen kell megemlítenem, hogy a szélesebb problémakör szakirodalmának feltérképezését és összegyűjtését idő hiányában félbe kellett szakítanom, teljességre csupán a veszprémi egyházmegye történetére vonatkozó szakirodalmon összegyűjtésében törekedtem. Ez a hiányosság megnehezíti a kapott eredmények tágabb összefüggésekbe helyezését, ezért külön is hangsúlyoznom kell, hogy megállapításaim minden esetben a veszprémi egyházmegyére érvényesek. Az eddig összegyűjtött, Veszprémen kívüli egyházmegyékre vonatkozó adatok is megerősítik, hogy a 18. századi katolikus egyház egyes, ránézésre azonos feladatkörrel bíró elemeinek működésében a nyilvánvaló hasonlóságok mellett olykor jelentős különbségek is rejtőztek, óvatosan kell tehát bánni az egy egyházmegye vizsgálatából levont következetések általánosításával. Ugyancsak óvatosan kell eljárni a megfogalmazott megállapítások érvényének időbeli kiterjesztésével is. Jelenlegi ismereteim szerint 1777-et követő évtizedekben nem csupán mennyiségi, hanem minőségi változások is történtek a veszprémi egyházmegye igazgatásában. A feldolgozott források tekintetében is elsődlegesen az adattár szempontjait kellett figyelembe vennem. Emiatt a kutatás jelen állapotában nem kerülhetett sor például az állam és más hatóságok vallási ügyekben játszott szerepének akárcsak érintőleges, a veszprémi egyházmegyére koncentráló feldolgozására. Meg kellett elégednem az egyház által létrehozott források, azon belül is elsősorban az egyházkormányzati iratok vizsgálatával. A fentiek már önmagukban is a vizsgálat folytatását, egyszersmind tematikus, időbeli és a szakirodalom bővítésével térbeli bővítését kívánják meg. Ennek során fontosnak tartom a jelenleg alkalmazott igazgatástörténeti nézőpont kiszélesítését, s elsősorban társadalomtörténeti szempontok érvényre juttatását. Ezekhez a kutatás jelenlegi állását összefoglaló dolgozatom, s különösen annak adattári része igazgatástörténeti hátteret kíván biztosítani. Jelen dolgozat célkitűzése, hogy bemutassa az egyházigazgatás mindhárom egyházmegyei szintjét: a plébániahálózat változását, az erre épülő középszintű esperesi kerületi rendszer módosulásait, illetve az egyházmegyei igazgatás felső szintjét jelentő püspök, helynök, káptalan egyházkormányzati szerepét. Az intézménytörténeti háttér megrajzolása mellett szándékom szerint társadalomtörténeti szempontok figyelembevételével, az egyházmegye irányításában szerepet játszó csoportok vizsgálatán keresztül kísérlem meg feltárni a korszak egyházigazgatásának jellegzetességeit. A veszprémi egyházmegye egy a 18. század folyamán ha túlzással is, de talán mondhatjuk így címzetes püspökségből egy jól megszervezett, virágzó egyházmegyévé vált. Ennek a folyamatnak a vizsgálata több szempontból is érdekes. A plébániaszervezés dinamikájának meghatározása elmozdulást jelenthet a korábban csaknem kizárólagos mennyiségi szemlélettől, s az alapított plébániák számánál 19
I. BEVEZETÉS jobban értékelhetővé teszi egy adott időszak szervezési tevékenységét. Ez a problémafelvetés magával hozza Padányi Bíró Márton szerepének legalább érintőleges vizsgálatát is. Bíró emblematikus figurája az egyházmegye török utáni újjáépítésének, sőt az egyházmegye egész újkori történetének. 9 A legfőbb érdemének tartott egyházszervezés összehasonlító vizsgálata árnyalhatja a róla és a század többi püspökéről kialakított képet. Az egyházmegye igazgatásának középső és felső szintjének vizsgálata során az újjáépítésben és az egyházi irányításban részt vállalók / szerepet kapók, azaz az egyházmegyei papság, elsősorban pedig annak egyházmegyei tisztségeket viselő része (esperesek, kanonokok, helynökök) szerepének feltárása, a mindenkori főpásztorral való viszonyuk bemutatása kerül előtérbe. Fontosnak tartom ennek során az egyes püspököknek munkatársaik kiválasztására, az egyházmegyei elit kialakítására tett lépéseinek bemutatását. Jelen dolgozat térbeli keretét a veszprémi egyházmegye adja. Az egyházmegye által lefedett terület lehatárolását a dolgozat egy külön fejezetében mutatom be. A vizsgálat időbeli keretei, bármilyen határpontok is kerüljenek kijelölésre, mindenképp szubjektívek. Az adattár és ezzel a dolgozat kezdő időpontjának 1700-at jelöltem ki. A fennmaradt összeíró jellegű források sora csak az 1720-as évekkel kezdődik, azonban a Rákóczi-szabadságharc előtti pár évben már megindult a plébániák számának növekedése, s több ekkor alapított plébánia a harcok következtében elpusztult, s annak elmúltával sem éledt újjá. Ezeket semmiképp nem akartam kihagyni a vizsgálatból. Ezt a kezdő dátumot támogatta az a feltételezésem is, hogy az egyházmegye reorganizálása csak a harcok elültét követően, azaz az 1710-es évektől kezdődően volt sikeres, így elegendőnek tartottam az ezt megelőző évtizedbeli állapotok mintegy háttérként történő felvázolását. Némileg több fejtörést okozott az adatgyűjtés záródátumának kijelölése. A dunántúli egyházmegyék átszervezéséhez kötődő, hagyományos 1777-es korszakhatár érvényességét egy nagyobb időszakot felölelő áttekintő vizsgálattal igyekeztem előzetesen igazolni vagy cáfolni. Az egyházmegye középszintű igazgatási egységeinek (az esperesi kerületeknek és a főesperességeknek) az 1720-as évek és 1949 közötti vizsgálata azt mutatta, hogy, ha nem is éles határpontként, de bizonyos strukturális változások kezdeteként határozható meg az egyházmegyei rendezés időpontja az egyházmegye igazgatástörténetében is. Erre utal többek közt a káptalan reformja, a főesperességek ehhez kapcsolódó létrehozása, és több további, kisebb jelentőségű változás is. Ezek értékelése természetesen csak akkor képzelhető el, ha hosszabb időtartamot felölelően folytatom a vizsgálatot. A kutatás időbeli kiterjesztésének előkészítéseként az adattár helységnévtári részét a Bajzát József által 1778 1779-ben lefolytatott egyházlátogatások jegyzőkönyveinek feldolgozásával zártam le, megteremtve az 1785-tel induló egyházmegyei sematizmusok sorozatával történő összekapcsolás lehetőségét. A kutatás jelen állását összegző dolgozatom időhatáraként tehát 1777-et, a dunántúli egyházmegyék újragondolásának időpontját választottam. Ez a záródátum nem csupán a dolgozat alapjául szolgáló adattár egységességével indokolható, hanem az egyházmegye igazgatásában bekövetlezett változások is hangsúlyozák ennek az évszámnak a jelentőségét. A döntés azonban vállaltan ideiglenes, hiszen a változások értelmezése csak egy hosszabb időtartamra kiterjedő vizsgálat során lehetséges. 9 Ennek kialakulását és történetét jelen dolgozatnak nem feladata vizsgálni, szükséges lenne azonban feltárni Padányi Bíró Márton püspöknek az egyházmegye identitásában betöltött szerepét. Nem kerülhető meg ebben a 20. század két meghatározó főpásztorának, báró Hornig Károly és főpapi tevékenységének csak kis szeletét Veszprémben töltő Mindszenty József bíborosoknak a személye, akiknek a püspökelődhöz mint egyfajta példaképhez fűződő viszonya közismert. Ennek csupán egyik megnyílvánulása, hogy mindketten foglalkoztak is Bíró Márton egyházkormányzatának történetével. HORNIG 1903. és PEHM 1934. 20