8. A REMETEKERTVÁROSI SZENTLÉLEK PLÉBÁNIA A XX. század elején megindult hûvösvölgyi villamosjárat végállomása a fôváros határáig vezetett. Innét Fejér megyéhez, egyházi felügyelet szempontjából a székesfehérvári püspökséghez tartozott az erdôs dombvidék. A mintegy 2000 lakost számláló Pesthidegkút község 1752-ben restaurált plébániatemploma közelében 1899-ben szentelték fel Máriaremete kegytemplomát. A két templom körül kialakult települések Budapest irányában folyamatosan fejlôdtek, állandó lelkipásztori szolgálat azonban csak Pesthidegkúton volt. Slachta Margit 1929-ben egyházi engedéllyel 1 nyilvános kápolnát létesített a Szociális Testvérek Társasága tagjainak a Báthori László utca 10. számú házban, amelyben idôs szülei laktak. Misézôk egy papi otthonból jöttek. Bozsik Pál, az Egri Fôegyházmegye nyugdíjas papja 1933-ban vállalta a lelkipásztori funkciók ellátását, majd megkezdte az egyházközség és templomépítés szervezését. Ezt gróf Károlyi István és a Szociális Testvérek Társasága is támogatta, akik a nagylelkû adományokból megvett Báthori László utca 6. számú házba költöztek. Kismarty-Lechner Jenô építész, fôiskolai tanár tervei alapján 1937 adventjén megkezdték a Szentlélek-templom alépítménye és kriptája építését. A szerkezettervezô Szontagh E. Pál mérnök, a kivitelezés fôvállalkozója Iványi Gyula volt. 1938 júniusában az elkészült altemplom födémén már szentmisét tartottak 2 és megalakulhatott az egyházközség. A további kivitelezést lassította a világháború és számos egyéb nehézség. Az elvégzett munka mindig a pénzügyi helyzettôl függött. A templom szerkezete a torony kivételével 1941-ben tetô alá került. Shvoy Lajos székesfehérvári püspök 1942. június 29-én ünnepélyesen felszentelte a templomot, ám belsô kialakítása sokáig elhúzódott, lényegében még napjainkban sincs befejezve. 1944-ben Remetekertváros temploma Pesthidegkút területén önálló lelkészség lett, teljes anyakönyvezési joggal, 3 templomigazgatója Bozsik Pál. Plébániai rangra 1955-ben emelték. 4 Anyakönyvek vezetése 1944-tôl, korábban a pesthidegkúti plébánián történt. Késôbb, 1993-ban az egyházmegyei határrendezés után a Székesfehérvári Egyházmegyétôl átkerült az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegyéhez. A templom 5 a domboldalra épült. Hatalmas, sima felületekbôl összetett tömbje meszszirôl feltûnik, rendíthetetlen erôt sugároz. A hossztengelye észak déli irányú, a szentély északra mutat. A külsô homlokzat durva kôporos vakolású, lábazata pilisborosjenôi homokkô. A téglalap alaprajzú torony hátul, a szentély jobb oldalához csatlakozik. A Máriaremetei út felôl széles lépcsôzet vezet a tágas teraszra. A fôbejárat hármas kapuzata felett három impozáns csúcsív emelkedik a magasba. Négy Szent szobra állna ôrt a kapuk felett, de itt rögtön szemünkbe tûnik a befejezetlenség. Szent István és Szent László figuráit 1942-ben Pál Mihály kifaragta, Szent Imre és Szent Erzsébet szobrai azonban ma is kvarchomokkôtömbökbe zárva várnak a szobrász vésôjére. A kapuk a karzat alatti szélfogó elôcsarnokba vezetnek, innen nyílik a kb. 1500 hívô befogadásá- 1 Schem. 2007. 279. o., SzfvPL Nr. 1912/1929. 2 SzfvPL Nr. 4529A 1394/1938. 3 SzfvPL Nr. 4529A 484/1944. 4 Schem. Albareg 1967. 65. o. 5 A remetekertvárosi Szentlélek templom. = Tér és Forma 1944/3. 37 41. o.
262 BUDAI-ÉSZAKI ESPERESKERÜLET 1. kép. Remetekertvárosi Szentlélek-templom (N. K.) ra alkalmas, 712 m 2 alapterületû belsô tér. A bazilikális szelvénnyel épült fôhajót 6-6 vasbeton pillér 7-7 szakaszra osztja, a keskeny oldalhajók közlekedésre szolgálnak. A 12 m magasan fekvô, 9 m széles béléstestes sík vasbeton mennyezet a szentélyre és orgonakarzatra is kiterjedô hosszban kôrisfa lemezzel bevont, bordázott faburkolatot hord, amelyet Domoky József mûhelye készített. Mezôibe a templom építésére vonatkozó adatokat festették fel Börtsök László rajzai alapján. A pillérek zöld mûmárvány borítása nem készült el. A padlóburkolat fekete-fehér mozaiklap. Lépcsô vezet fel a csaknem 1 m magasra kiemelt szentélybe, amelyet a födémig nyúló csúcsíves nyílás és attól 2 m-re eltolt egyenes határfal zár le. Itt áll a zöld, olasz márvánnyal burkolt fôoltár, aranyozott tabernákulummal. Két oldalról, a padlótól mennyezetig érô ablakokon át természetes megvilágítást kap. Zöld márványból készült a szentély bal oldalán álló, 2 m magas szószék aranyozott emblémákkal díszített, sima tömbje is. Átellenben Lisieux-i Szent Teréz carrarai márvány szobrát, Ohmann Béla szobrász alkotását látjuk. A bejárattól balra, az elsô oszlop elôtt álló Páduai Szent Antal-szobor Fischer Ferenc mûve. Az oldalfalak keskeny ablakai a Szentlélek ajándékaival kapcsolatos, szimbolikus témájúak, az üvegmozaikok Johann Hugó üvegfestô alkotásai Unghváry Sándor kartonjai alapján. A fôhajót Szubota István mennyezetre függesztett, 4,1 m átmérôjû körcsillárjai világítják meg. A mûvészi lakatosmunkákat Geiger Gyula tervezte és készíttette saját mûhelyében. A fôhajó hosszanti középtengelyére fûzött mellékkápolnákban süttôi vörösmárvány oltárok állnak. Balra a Szent Margit-szárnyasoltár R. Szörédy Ilona mûtermében készült. A jobb oldali kápolnában van Feszty Masa Magyarok Nagyasszonya oltárképe és a keresztelômedence. Innen nyílik a télen misézôhelyként használt nagyobb kápolna, amelynek oltára feletti színes üvegablakon Szent József életébôl látható 3 jelenet. Továbbhaladva a sekrestyébe, majd a torony feljáratához és az emeleti kis hittanteremhez jutunk. Az elôcsarnokban lévô szenteltvíztartó lábazatán e felirat található: ITT IMÁDKOZTAK A LENGYELEK A MAGYAROKÉRT ÉS SAJÁT HAZÁJUKÉRT 1942-BEN. Jobb oldalon, a karzat feljáratánál emléktábla is ôrzi a lengyel magyar kapcsolatok és Bozsik Pál emlékét. A bal oldali helyiségben 1953-ban helyezték el Molnár C. Pál szárnyas oltárát (jelenetek Remete Szent Pál életébôl), majd a Manojlov László által adományozott különféle részben XVIII. század egyházi tárgyakat és töredékeket. Az ablak festményét Árkayné Sztéhlo Lili iparmûvész tervezte. Itt múzeum kialakítását tervezték. Az elektropneumatikus orgonát a pécsi Angster cég építette be a karzatra, Geyer József tervei szerint. Hárommanuálos, 48 regiszteres, 3300 sípos, mely 1948-ban készült el. Ma már rekonstrukcióra szorulna, ezért elektronikus orgona helyettesíti. Orgona megrendelésére Oroszy Géza végrendelete biztosított fedezetet 1942-ben. 6 Formai kialakítását Kismarty-Lechner Jenô tervezte. 7 1944-ben megkezdett építését a há- 6 SzfvPL Nr. 4529A 2706/1942. Egyházközségi jegyzôkönyv: Oroszy Géza végrendelete Angster orgona rendelése, illetve 182/1948. Orgona megáldása szentmise keretében. 7 EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti templomok orgonái., Baranya Megyei Levéltár, Angster-iratok XI/6. Szignált rajz, 1942. október 12.
8. A REMETEKERTVÁROSI SZENTLÉLEK PLÉBÁNIA 263 borús nehézségek akadályozták, csak 1948-ra készült el. Hangszíneit Geyer József pap, organológus állította össze 100-dik terveként. A pécsi Angster József és Fia Orgona- és Harmóniumgyár építette a gyár 1275-dik opuszaként, három manuállal, 47 regiszterrel. 8 Az orgona megáldása 1948. november 21-én történt, utána szép sikerû hangversenyt adott Papp Géza kántor-karnagy. 9 Napjainkban elektronikus hangszer helyettesíti, mivel alapos rekonstrukcióra szorulna. A torony 3 mázsás Szent Anna-harangja 1949 karácsonyán szólalt meg. 10 Alsó átmérôje 83,5 cm, felirata: ISTEN DICSÔSÉGÉRE ÉS SZENT ANNA TISZTELETÉRE A REMETE- KERTVÁROSI RÓM. KAT. SZENTLÉLEK EGYHÁZKÖZSÉG 1949. ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTÔ MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE. 5143. SZ. A harangpalást másik oldalán Szent Anna-dombormû SZENT ANNA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK felirattal. A 2004 pünkösdjén elhelyezett két új harangot Esterházy László, máriaremetei prépost-plébános és Molnár István helyi plébános áldotta meg. Tömegük 162 kg, illetve 725 kg. 11 A kisharang felirata: BACSIK ERVIN EGYHÁZKÖZSÉGI VILÁGI EL- NÖK AJÁNDÉKA A SZENTLÉLEK ÚR ISTENNEK TISZTELETÉRE A REMETEKERTVÁROSI TEMPLOM JAVÁRA. Alul a pártán ez áll: ÖNTÖTTE GOMBOS MIKLÓS HARANGÖNTÔ MESTER ÔRBOTTYÁNBAN. Alsó átmérôje a magas elhelyezés miatt nem volt lemérhetô. A nagyharang felirata: A REMETEKERTVÁROSI SZENTLÉLEK EGYHÁZKÖZSÉG HÍVEINEK AJÁNDÉKA. Alul a pártán az elôzôvel megegyezô felirat, a harang átmérôje 111,5 cm. 12 Makó Dávid plébánosnak köszönhetôen 1980 után indult meg a templombelsô kiegészítése. Kontuly Béla festô freskótervét a Székesfehérvári Egyházmûvészeti Bizottság 1942-ben elutasította. 13 A Szentlélek eljövetelét ábrázoló fôoltárkép, Pogány Géza alkotása 1982-ben készült el. Ezekben az években Vida Zoltán szobrászmûvész süttôi mészkôbôl faragta ki a keresztúti stációkat, majd a 6-6 belsô pillérre a plébános birtokában lévô eredeti tervezôi koncepció szerint 1995 2000 között mûkô szobrokat tervezett és készített. A szentélytôl a bejárat felé haladva baloldalt Szent Pál és 5 rendalapító szent: Nursiai Benedek, Assisi Ferenc, Kalazanci József, Loyolai Ignác és Domonkos, jobboldalt Szent Péter és 5 nôi Szent: Árpád-házi Margit és Erzsébet, Sienai Katalin, Avilai Teréz és de Marillac Lujza alakja áll. Vida Zoltán 1990 után hársfából faragta ki a Szent József-kápolnában lévô, Pietralcinai Szent Pio atyát ábrázoló szobrot, késôbb az életnagyságú fafeszületre korpuszt készített. 2009-ben a belsô térbe helyezendô, újabb szobor elkészítésébe kezdett. 2. kép. Remetekertvárosi Szentlélek-templom belseje (P. T.) 18 EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti templomok orgonái. 19 EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti templomok orgonái. Magyar Kórus 1948. dec. XVIII. év, negyedik füzet (74) 1546. 10 SzfvPL Nr. 4529A 1948. Képviselô-testületi feljegyzés a Szent Anna-harang elhelyezésérôl. 11 A Budai Polgár folyóirat 2004. július 8-i cikke szerint. Millisits Máté közlése. 12 A harangok ismertetése Milisits Máté mûvészettörténész 2012. január 5-én végzett felmérésén alapszik. 13 SzfvPL Nr. 4529A 1279. Melléklete: 1942. május 22.
264 BUDAI-ÉSZAKI ESPERESKERÜLET 3. kép. Remetekertvárosi Szentlélek-templom oltárfreskójának részlete (P. T.) A Szentlélek-templom külsô és belsô kialakítása elsôsorban Bozsik Pál és Kismarty-Lechner Jenô együttmûködésének eredménye. A XX. század számos jeles magyar mûvészének alkotásai itt harmonikus egységben tárulnak elénk. A templomot 1997-ben 15215. sz. alatt M III. besorolású mûemlékké nyilvánították. A kripta külsô bejáratához kocsifelhajtó út vezet fel. Szerkezete a templom egész terjedelmében alépítményül szolgál. A templom jobb oldalán induló lépcsôk tágas ravatalozóhelyiségbe vezetnek, közepén márvánnyal burkolt pillérek oltárt fognak körül. A fôhajóban folytatódó pillérsorban rejtôznek a szellôztetô légcsatornák. A háromszintes, hosszú sorokban elhelyezett kétszemélyes koporsófülkéket fehérmárvány táblák fedik, az urnahelyek változó méretûek. A kriptába történô temetéseket 1950 után több évre betiltották, de 2009-ben már 95%-ban megtelt. A templomhoz méltó plébánia- és közösségi épület megvalósítása elmaradt. Lelkészlakás céljára a templom melletti, egyszobás lakásból álló kis épület szolgál. Szerény bôvítésére 1979-ben, felújítására 2006-ban került sor. Az elengedhetetlen bôvítést 2009-ben végre megvalósították, egy kisebb közösségi helyiség kialakításával. A fûtetlen templom elsô padjaiban mûködô gáz-cirkó elektromos fûtés nem kielégítô. A közösség Bozsik Pál lelkipásztori és templomépítése során már 1934-tôl tevékenyen mûködött. A templom tervezésének és kivitelezésének részletekbe menô, teljes áttekintését és ütemezését a Templomépítési Tanács végezte a pénzügyi feltételek függvényében. A Máriaremetei úton adományként kapott telekhez csatlakozó részeket külön megvásárolták. A hívek és a Szociális Testvérek Társasága adományaihoz számos egyesület is csatlakozott. Bár a kripták értékesítése az építés komoly fedezetéül szolgált, Kismarty-Lechner Jenô építész merész koncepciójú tervei sok vitát váltottak ki. 1937-ben kaptak építési engedélyt. Az 1938-ban hivatalosan elismert 30 fôs egyházközségi testülettel rendelkezô plébánia részleges anyakönyvezési jogot nyert a már lekötött kripták temetkezéseihez, 14 de a stóladíjak ügye kétséges maradt. Ekkor 812 egyházi adófizetôt tartottak nyilván. A késôbbi levéltári anyag feltehetôen politikai okból meglehetôsen hiányos. Historia Domus vezetésérôl nincs tudomásunk, ha volt is, eltüntették. A megmaradt anyag csak az építés és belsô berendezés részleteivel foglalkozik. Ám elkerülte a figyelmet az 1951. január 15-én kelt jegyzôkönyv: a Szlezák László mesternél megrendelt 7 mázsás harang ügye után rögzítik, hogy az 1950. december 19-én letartóztatott Bozsik Pál c. prépost érdekében levelet küldenek Rákosi Mátyásnak, ám ez kézbesítetlen maradt. 15 A lelkészt a Grôsz-per folyamán 10 évre ítélték, meghalt a váci börtönben, 1953 14 SzfvPL Nr. 4529A 1238/1938. 15 SzfvPL Nr. 4529A 1162/1951. Egyházközségi jegyzôkönyv, csatolva a kézbesítetlen levél.
8. A REMETEKERTVÁROSI SZENTLÉLEK PLÉBÁNIA 265 körül. 16 1951 ôszén Ásguti József mint a templom elsô plébánosa kapta meg kinevezését. 17 1960-ban hirtelen áthelyezték, utódja 1976-ig Kenéz Rudolf volt. Az 1955 szeptemberében tartott egyházlátogatási jegyzôkönyv 18 részletes leírást közöl a Szentlélek-templom alapításáról, építésérôl és mûködésérôl, de anélkül, hogy a kényes kérdéseket érintené. A Kertváros külföldre menekült vagy kitelepített lakosai helyére többnyire jómódú, de a vallási gyökerektôl elszakadt családok költöztek, a hitélet megfogyatkozott. A Szociális Testvérek Társaságának mûködésének betiltása után a Báthory utca 10. sz. alatti Szentlélek-kápolna mint a Remetekertvárosi templom filiája 19 mûködött tovább. A lakrészek sem kerültek állami tulajdonba. 20 Waigand József 21 és Kecskés Pál, néhány idôs, beteg szociális testvér és az alkalmazottként bejelentett novíciák továbbra is itt találtak otthonra. Az állami ellenôrzésektôl távol esô épületben a legkritikusabb idôben is voltak családi és ifjúsági összejövetelek. 1961-ben Waigand József lakásán regnumi kapcsolatai miatt házkutatást tartottak. Bár ez eredménytelen volt, 1963-ban nyugdíjazták. Hol hivatalosan, hol felfüggesztve folytatta csöndes lelkipásztori munkáját a Tömô utcai lelkészségen és a kápolnában. 22 1993-ban az egyházmegyei rendezések során a Székesfehérvári Egyházmegyétôl átkerült az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegyéhez. A márciusban elhunyt Waigand József helyét nem töltötték be. A nagy plébánián egyedül maradt, idôs Makó Dávid plébános nem tudta átvenni a kápolnában kialakult, élô közösség lelki életének irányítását, függetlenül mûködtek tovább. A plébánia mai határai: Arad u. Széchenyi u. Síp u. Rodostó u. Rodostó u. vonala Kerényi Frigyes u. Tompa Mihály u. Rézsû u. Határ u. Nagykovácsi út Hûvösvölgyi út Rezeda u. erdô széle az Arad u.-ig. 23 2007 szeptemberétôl Varga János Remetekertváros plébánosa. Közvetlen segítôi: a hitoktató, a társadalmi munkában dolgozó sekrestyés, a gondnok és az irodai inspekciós. A templomban vasárnap 3 szentmise van. Hétköznap 10 20 fô hallgat misét a Szent József-kápolnában. Vasárnap 11 órakor a budapesti francia ajkú közösség számára Papp Tamás 24 celebrálja a szentmisét, aki 2010-tôl itt plébános. A templom rezsiköltségeihez hozzájárulnak, a plébánia életében közvetlenül nem vesznek részt. Az egyházi év fôünnepeinek liturgiáját és körmeneteit az átlagosnál többen látogatják. A plébános a hívek összetételének megfelelô, nyitott összejöveteleket tart: bibliaóra, szentségimádás hazánkért szerdánként, csendes szentségimádás (Prohászka Imaszövetség) papi hivatásokért csütörtökönként, minden vasárnap délután litánia. Az általános iskolás ministránsok a plébános oktatásával, vezetésével vesznek részt a liturgiában. A templomban történik az elsôáldozásra, bérmálkozásra készülôk, jegyesek oktatása, katekumenátus és postkatekumenátus, felnôtt fiatalok, bérmálkozottak csoportjának összejövetele. Az I IV. osztályos gyermekek hitoktatásra is a templomba járnak, osztá- 16 TOMKA Ferenc: Halálra szántak, mégis élünk! H. é. n. 133., 2 lábjegyzettel (2005). 17 SzfvPL Nr. 4529A 2388/1951.10.31. Ásguti József plébánosi kinevezése. Schem. Albareg. 1967. 65. o. szerint Remetekertváros 1955 óta plébánia. Ide tartozik a Báthori utcai Szentlélek kápolna is. 18 SzfvPL Nr. 4529A-2868/1955. Canonica Visitatio jegyzôkönyve. 19 Schem. Albareg. 1932 és 1940. 20 SzfvPL Nr. 4529A-3041/1950 (10.16). Püspöki helynök leirata a kápolnához tartozó lakrészrôl. 21 Waigand József (1912 1993) 1943 1948 között a Pápai Missziós Mûvek hitterjesztését szervezô titkár volt. 22 DOBOS Mariann: Waigand József emlékezetére. Budapest 1998. 23 Schem. 2007. 281. o. 24 Schem. 2007. 510. o. Az Új Ember igazgatója és fôszerkesztôje; a francia hívek lelkésze.
266 BUDAI-ÉSZAKI ESPERESKERÜLET lyonként külön csoportokban. A Remetekertvárosi és az Ökumenikus Iskola összevont csoportjaiban a hitoktató tanít. A 15 tagú énekkar alkalmanként vállal szolgálatot. 2009 tavaszán a Karitász csoport újjáalakult. A 18 tagú egyházközségi képviselô-testület havonta ül össze és határoz az aktuális ügyekrôl. Új képviselô-testület 2009-ben esedékes választása után sok feladat vár megoldásra. A felújításokra (tetôzet, szigetelés, fûtés, orgona, bôvítés) fordítható anyagi lehetôség csekély. Segít ebben a gyönyörû templom nagy befogadóképességének felhasználása a fôünnepek, hangversenyek, kiemelt rendezvények alkalmából, a templom és az egyház javára. 2007 2009-ben a környék plébániáinak közös missziós, adventi és ökumenikus megmozdulásai elôsegítették a közeledés folyamatát. A Szentlélek segítségével, hosszú távon sikerülhet a templomtól elszokott régi híveket és az új családokat, keresôket megszólítani, nagyobb, befogadó közösséget kialakítani. 4. kép. A templomkert a feszülettel (P. T.) Varga János plébánost Erdô Péter bíboros 2010 szeptemberétôl a bécsi Pázmáneum rektorává nevezte ki, utóda Papp Tamás, a francia hívek lelkésze lett. Archontológia 1944 1951 Bozsik Pál dr. 1951 1960 Ásguti József 1960 1976 Kenéz Rudolf 1976 1978 Albertini Péter dr. 1978 2002 Makó Dávid 2002 2007 Molnár István 2007 2010 Varga János 2010 Papp Tamás dr. A plébánia területén lévô más szakrális helyek A Szociális Testvérek Társasága 25 Nemzetközi Központja és Magyarországi Anyaháza A Remetekertvárosban található a rend nemzetközi és magyarországi központja. 1989- ben, a szerzetesrendek újraindulásakor a Szociális Testvérek elsô országos találkozójukat a Szentlélek-kápolnában tartották, Takáts Nándor székesfehérvári püspök részvételével. Az újraindulás után a rend Magyarországi Kerülete átengedte a Slachta családtól örökölt, Báthori 26 utca 10. számú házat és telket 27 a Társaság Nemzetközi Központjának. A központ az 1997-es káptalan után került át Buffalóból az épület teljes elbontása után itt felépült, új székházba. A Generalátus magánkápolnája nem nyilvános. 25 Schem. 2007. 608. o. 26 Báthori László ( 1484) pálos szerzetes, szentírásfordító. Az utca 1934-tôl viseli a nevét. 27 A Báthori u. 10. Slachta Irén amerikai állampolgár tulajdona volt, végrendeletében a társaságra hagyta.
8. A REMETEKERTVÁROSI SZENTLÉLEK PLÉBÁNIA 267 A Báthori László utca 10. számú házban 42 éven át állami gyermekotthon mûködött. 1994-ben visszaadták, ekkor Paskai László bíboros jogosnak ítélte, hogy a testvérek nem a Báthori László u. 10., hanem a 6. sz. ingatlan renoválása során alakítsák ki lelkiségi központjukat. 28 Emeletráépítés és felújítás után a társaság magyarországi anyaháza és noviciátusa lett. A társaság tagjai szentmiséiket, havi rekollekciós napjukat, ünnepeiket zárt körben tartják. A ház földszintjére áttelepült Szentlélekkápolna a Szociális Testvérek rendi kápolnája, amelyet 1998. május 12-én Paskai László bíboros áldott meg. 29 100 fôs, 2 hittanteremmel, két kapuja van: Báthori utca 10. és Ördögárok utca 9. sz. alatt. Vasárnaponként 9 órakor van nyilvános szentmise a budai regnumosokból és a helyi családok tagjaiból kialakult, ma is Waigand 5. kép. Szeleczky-kápolna közösség néven ismert közösség részére. A szentmiséket, lelkigyakorlatokat, hitoktatást és egyéb alkalmaikat saját, évenként megújított kápolnaszékük szervezi, meghívott papok és elôadók részvételével. A Szociális Testvérek Társasága örömmel ad helyet más közösségi, mozgalmi találkozóknak, lelki napoknak is. Programjaik függetlenek a Szentlélek Plébániától. A Magna Domina-kápolna A Magna Domina-kápolna a Zsíroshegyi út 41. sz. alatt található (volt Boldogasszony út, hrsz. 50240). Ez a kápolna a Szeleczky-kápolna nevet is viseli, amelynek titulusa a Magyarok Nagyasszonya. Renoválásáról 30 Remetekertváros közössége még gondoskodott, az 50-es évek óta elhanyagolt. Az út mellett, vaskerítés mögött vasajtóval lezárt, klasszicizáló stílusú, 8 10 m 2 -es kis kápolnafülke van, a kapuoszlop márványtáblájának felirata: SZELECZKY-KÁPOLNA 1810. 31 A bokrokkal benôtt elôkertben szobrok, oszlopfejezetek rejtôznek. NEMESSÁNYINÉ CSEPREGHY ÉVA 28 Szociális Testvérek Társasága Irattár. Paskai bíboros levele 1994. 12. 05. 29 Szociális Testvérek Társasága Irattár. 1131/1998. 30 SzfvPL Nr. 4529A 2335/1938. Egyházközségi jegyzôkönyv, püspöki jóváhagyással. 31 GENTHON: Magyarország mûemlékei. Budapest 1951. 35. Pesthidegkút-Máriaremete Boldogasszony út 41. Szeleczky villa újabb kápolnája.