Az udmurt nyelv helyzetének változásáról a média tükrében

Hasonló dokumentumok
ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

É Á Á Ö Á

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

Ó Ó ó ö ó

Á ű ó ó

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

É É Ö

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

Á Ü É Ü Ú Ü É

ű ő ő ő

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

ü ú ú ü ú ú ú ú

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű

Á Á Ö Ö Ü É Ö É É Á Ú É É É É Á Á Ö Ö Ő

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

Ü ü Ü Ö Ó ö ü ö Ó Ú Ó ü Ó ö ö Á ö ö ö ö ü

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő


Ü ű ö Á Ü ü ö ö

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

ű ű ű ű Ü ű ű ű Ó ű Á ű Á Ö É É É Á É É É É Ü Á Á Á ű

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

Ö Ö ö Ó Ó Ó Ó Ü ú ü Ű Ö Ö Ö ö Ü ö Í ü ű

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

Ö Ö ú

Ü

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó

Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü


ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

Ö Ö Ö Ö Ö Á Ű É Ö Ö Ö

í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á

ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í

ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö

ü ö ö ő ü ó ó ú ó

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü

ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü í ő Ö ő ü í ő ü í í ő ü ő í ő ő í í ő ü ü í ő ü í ő í ő í ő ü í ő í ü í í ő

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó

í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő

Ö Ó Ó Ó

Ó Ó É ü É ü ü

Ö

Ö Ö É Ő Ú É

Ó ű ű ű ű ű ű É É É

Ü ű Ü É ű ű É Ü Ü

ű ű ű Ö ű ű ű Ú ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű

Ü Ü Ó Ü Ó

Ó ú É ú É É É Ő ú ú ű Ó Ö É É ú Ü ú É ú

Átírás:

Speshilova Yulia 57 Az udmurt nyelv helyzetének változásáról a média tükrében 1. B e v e z e t é s Az oroszországi finnugor népek jelenlegi nyelvi helyzetét összefoglalóan úgy jellemezhetjük, hogy fennáll a nyelvcsere veszélye. Ennek használja az anyanyelvét a legaktívabban. Ezt támasztják tj alá azok az általam 2007 2008-ban folytatott folytattam. Az akkor végzett kutatás alapján megállapítható volt az is, hogy a te- Az azóta eltelt évek során megfigyeléseim szerint az udmurt nyelv haszná- Mindezt annak alapján apjá állítom, hogy megvizsgáltam az udmurt nyelvhasználók médiafogyasztási szokásait A kutatás eredményeit jelen tanulmányban ismertetem. 2. A k u t a t o t t t e l e p ü l é s. kutatást 2007 2008- -re helyezkedik el. -es cenzus alapján 319 ember közül 314-en vallották magukat udmurtnak. Alekszandrovo falu összlakosságából 202 - (170) többségben vannak férfiakkal (149) szemben. Bár kis településnek számít, a faluban mégis van a- mint egy posta. 3. A 2 0 0 7 2 0 0 8 - a s k u t a t á s á l t a l á n o s e r e d m é n y e i. A 2007 2008-as kutatás a 2012-ben végzetthez hasonlóan mely SALÁNKI ZSUZSANNA módszereit veszi alapul. A 2007 2008-as kutatásban 34 iskoláskorú gyerek, valamint 11, a 38 53 év közötti korosztályhoz tartozó lakos vett részt. Az eredmények akkor azt mutatták, hogy az udmurt nyelv helyzete nagyon aggasztó volt, fennállt a nyelvcsere veszélye. á- rult hozzá, hogy az udmurt nyelvet csak családban váló kommunikációban használ hogy a modern világ fogalmait közvetíteni tudják általa. Mivel a fiatalok oroszosodásának nagyon magas az aránya, a kapott válaszok arra utaltak, hogy az adatytat el, hogy az anyanyelvén fog-e beszélni a gyermeke vagy sem A kutatásom közben az is kideátlagos úgy véli, hogy több nyelv tudása zavarhatja a tanulási folyamatot és túlterhelheti a gyerek

58 Az udmurt nyelv helyzetének változásáról a média tükrében agyát: De a város is befolyást gyakorolhat a fiatalokra, akik oda költözésük után uk, vagy nem tartják azonosítják. ban is. Pél- -a olyan vegyes házasságban él, melyekben a házastárs (többnyire) orosz, s az ilyen családokban a gyermek már nem lesz mari (PUSZTAY 2006: 72, 255). 4. A z u d m u r t m é d i a f o g y a s z t á s r a v o n a t k o z ó k é r d é s e k. e- o- rábban. Fontos, hogy 2011 óta havonta olvasható egy fiatalokhoz szóló folyóirat, SELIVERSTOVA 2008). Jó- g- 2 udmurt nyelven is A 2007 2008-as udmurt médiafogyasztásra vonatkozó kérdések válaszait (a sajtó, televízió, rádió és az internet használatának nyelve, a használat gyakorisága) az 1. ábra mutatja. 1. ábra A falusiak médiafogyasztása (2007 2008) 1 Meg kell - fiataloknak csupán 1,6 %-a válaszolt, ezért a kapott válaszokat nem tartom relevánsnak. Az ábrán látható, hogy a sajtótermékek olvasását, a TV nézést, valamint a rádióhallgatást r. Azonban a TV- és rá-, mert a 2007 2008 1 Minek kell neki [a gyereknek SY.] az udmurt nyelv, az iskolában úgy is sokat tanulnak, Ardaseva L. 48 éves. 2 www.vk.com

Speshilova Yulia 59 A médiafogyasztási szokások feltételezett változásának igazolására megismételtem a korábbi kutatás idevonatkozó kérdéseit. Az eredmények a 2. ábrán láthatóak. 2. ábra A 2012-es kutatás eredményei o- eihez képest. fiatalok aránya a médiafogyasztók körében dést azzal magyarázták, hogy a TV-ben változatosabba szemben a 4- sorok hiányo l- talános a tapasztalat, hogy a finnugor nyelveket csak korlátozott mértékben használják a tömegtájékoztatási eszközökben (PUSZTAY 2006:162). Ezen kívül megjelentek újabb folyóiratok, amelyek az interneten is könnyen hozzáférh Dart 3 amelynek az a koncepciója, hogy fiatalok írnak fiatalokról. Ráadásul a folyóirat szerkesztése is fiatalok kezében van. A Dart egyaránt érdekes lehet mind az iskoláskorú gyerekek, mind a kamaszok és egyetemisták körében is. 5. A z i n t e r n e t s z e r e p e. Érdemes külön bekezdést szánni az internet témakörének. Az udmurt társadalomban az internet-használat az elmúlt öt évben vált valóban tömegessé, a- pott, hogy fennmaradhasson. Egyrészt fórumul szolgál az udmurt nyelv korlátlan l- ráadásul a különleges udmurt karaktereket is használhatják Másrészt az internet ismeret- az udmurtok számara, hiszen az internet segítségével nem csak a világ ismeri meg, hanem az udmurtok is többet megtudnak a világ más tájairól. Ami az udmurt interneten használt kommunikációs nyelvet illeti, sajnos nincsenek kvantitatív adatok, de az internetes profilokat, elektronikus levelezéseket és azok nyelvhasználatát, nyelvválasztását figyelembe véve több változat 3 - d- http://issuu.com/metabox/docs/dart_1

60 Az udmurt nyelv helyzetének változásáról a média tükrében. Jelenleg nem csak udmurtok között zajlik párbeszéd ud- -udmurtok 4 és az udmurt világháló használa l- talán nem tekintenek negatív jelenségnek. A gyakori internethasználat nyelvújítással és modernizálással is jár, hiszen az udmurt internethasználók számos új fogalommal találkoznak, amelyek ezidáig nem léteztek az udmurt nyelvben. Ezek fordítását a nyelv fejlesztésének kell tekinteni. Vannak azonban, akik helytelenül viszonyulnak a nyelvújításhoz, s ez csökkentheti a folyamat pozitív hatásait (JERNUDD még gátolhatják is az új szavak használatát: - 5 6. A z S M S - e z é s n y e l v e. Kiegészítésképpen figyelembe vettem az SMS-küldés nyelvhasználatát is. A 2007 2008-as kutatásomban azt feltételeztem, hogy az SMS kommunikáció két nyelven történt, de saját megfigyeléseim ezt nem igazolták. Ezzel szemben a 2012-es eredményeim már azt mutatták, hogy kommunikáció két nyelven történik. 7. Ö s s z e f o g l a l á s. a faluban az udmurt nyelv helyzete a médiafogyasztás szempontjából sokkal javult. Legnagyobb eredményként azt a felismerést lehet számon tartani, hogy az udmurt nyelv nem csak a családon belüli kommunikációban használható. A vizsgálati eredmények arra mutatnak, r- társadalmi szervezetek, önkéntesek és civilek aktív anyanyelvi propagandát végeznek (SHIROBOKOVA( 2011:15). A korábbi vizsgálat idején többen gyakorlati szégyellnek az anyanyelvükön beszélni. Bármennyire ny is javulna azonban a helyz m- 4 d- 5 Megint a buta szavait mondja, honnan szedik ezeket, vajon udmurt nyelv ez? Az én unokámnak megtiltottam, hogy ilyen szavakat használjon éves.

Speshilova Yulia 61 újság jelenik meg, l- kedett (KOZMÁCS 2005: 106). -e beszélni a gyermeke az anyanyelvé változott a 2007 2008- romlott gyermekeikkel oroszul beszélnek annak ellenére, hogy udmurt faluban, udmurtok között születtek és élnek, valamint annak ellenére, hogy a köztársaság a tituláris nép számára biztosít, pl. az anyanyelvhasználatára, a saját kultúra ápolására és fenntartására (PUSZTAY 2006:9). Az ok természetesen az udmurt nyelv alacsony presztízse a társadalomban az orosz nyelvhez képest. Az udmurt nyelv magas presztízsét azonban nem csak a nyelvfejlesztéssel és terminológia- szükséges, különösen az oktatás terén. A hivatkozott irodalom JERNUDD, BJÖRN H. 1999. Nyelvi problémák a harmadik világból. In: SZÉPE DERÉNYI szerk. Nyelv, hatalom, eg KOZMÁCS ISTVÁN 2005. Az udmurtok. In: PUSZTAY J. (szerk.) A Volga-Káma-vidék finnugor népei. Az Uralisztikai Tanszék Kiadványai 11. Szombathely. 73 109. PUSZTAY JÁNOS 2006. Nyelvével hal a nemzet. Teleki László Alapítvány, Budapest. SALÁNKI ZSUZSANNA 2007. Az udmurt nyelv mai helyzete. Doktori disszertáció tézisei. Kézirat. http://doktori.btk.elte.hu/lingv/salanki/tezisek.pdf (megtekintve: 2009). SELIVERSTOVA E. N. 2008 4. SHIROBOKOVA LARISA 2011. Az udmurt- Sarkan járás, Muvyr község). Doktori disszertáció tézisei. Kézirat. http://doktori.btk.elte.hu/lingv/shirobokovalarisa/tezis.pdf (megtekintve: 2012). SPESHILOVA YULIA dirtisyula@gmail.com Nyelvtudományi Doktori Iskola Uráli Nyelvészet és Nyelvek -

62 Az udmurt nyelv helyzetének változásáról a média tükrében The Changes of Udmurt Language Situation in the light of mass media The purpose of this paper is to present the changes in the linguistic situation prevailing in a village Aleksandrovo through the prism of media. For searching changes were made two researches: the first in 2007 2008, the second - in 2012. Both studies were made using question- Zsuzsánna. Comparing the responses to our questions about the numbers of the respondents using the media in their native language, it was found that the percentage of use of the media in their own language has grown. Also at the present research examines the role of the Internet in the development of Udmurt language and culture. SPESHILOVA, YULIA