A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19.
Tartalom I.) A Közbeszerzések helyzetének alakulása Magyarországon statisztikai áttekintés új irányelvek átültetése II.) Az új közbeszerzési törvény lehetőségek és kihívások az új szabályozás kiemelt céljai Közbeszerzési Hatóság - szolgáltató hatóság Közbeszerzések 2015. év
2014. évi adatok Hatalmas piaci potenciál Közbeszerzéssel beszerzett érték: 2 136 Mrd Ft Eredményes beszerzések száma: 14 197 db Jogorvoslatok száma: 986 db Ajánlatkérők száma: 13 570 Ajánlattevők becsült száma: ~ 50-60 000 Közbeszerzések a 2015. év első 9 hónapjában
A közbeszerzések fő adatai 2015. A közbeszerzések darabszáma: 9 884 Csökkenés 2014. első 9 hónapjához képest: 11,3% A közbeszerzések összértéke: 1 422,5 Mrd Csökkenés 2014. első 9 hónapjához képest: 12,1% Közbeszerzések a 2015. év első 9 hónapjában
EU-s források Uniós forrásokat 4 451 közbeszerzési eljárásban használtak fel, melyek összértéke 495,8 Mrd Ft A kis- és középvállalkozások arányaiban jobban szerepeltek az EU-s társfinanszírozású eljárásokban Közbeszerzések a 2015. év első 9 hónapjában
A Összefoglaló kkv-k sikeresebbnek kim utatás bizonyultak az EU finanszírozáshoz az Uniós társfinanszírozású kapcsolódó közbeszerzések eljárások esetében, adatairóla mint az 2015. összes közbeszerzést év első figyelembe kilenc hónapjában véve a nyertes vállalkozásibesorolása szerint Eljárások szám a Eljárások értéke Összes eljárás 9884 db 1422,5 Mrd Ft Kkv-k általelnyerteljárások 8213 db 676,8 Mrd Ft Kkv arány az összes eljárásban 83,1% 47,6% Összes EU-s eljárás 4451 db 495,8 Mrd Ft Kkv-k általelnyerteu-s eljárások 3937 db 285,5 Mrd Ft Kkv arány a tám ogatotteljárásokban 88,5% 57,6% A kkv-k sikeresebbnek bizonyultak az Uniós társfinanszírozású eljárások esetében, mint az összes közbeszerzést figyelembe véve Közbeszerzések a 2015. év első 9 hónapjában
Beszerzés tárgya I. A legtöbb eljárást építési beruházásra írták ki. Közbeszerzések a 2015. év első 9 hónapjában
Beszerzés tárgya II. Az érték tekintetében is az építési beruházások domináltak. Közbeszerzések a 2015. év első 9 hónapjában
Ajánlatkérők I. A legtöbb uniós társfinanszírozású eljárást a regionális/helyi szintű ajánlatkérők folytatták le. Közbeszerzések a 2015. év első 9 hónapjában
Ajánlatkérők II. Az értéket tekintve is a regionális/helyi szintű ajánlatkérők domináltak. Közbeszerzések a 2015. év első 9 hónapjában
A közbeszerzési reform indokai Új uniós közbeszerzési szabályok 2014. február 26-án három új közbeszerzési vonatkozású irányelv került elfogadásra: a közbeszerzésekről szóló 2014/24/EU irányelv (továbbiakban: klasszikus irányelv vagy 2014/24/EU irányelv) - korábbi 2004/18/EK irányelvet váltja fel a közszolgáltatók beszerzéseire irányadó 2014/25/EU irányelv - 2004/17/EK irányelvet váltja fel a koncessziós szerződésekről szóló 2014/23/EU irányelv - önálló irányelvként eddig nem szabályozott terület
A reform indokai - Új uniós közbeszerzési szabályok Az uniós jog alapján a tagállamok kötelesek átültetni az új irányelvek rendelkezéseit nemzeti jogukba, az irányelvekben rögzített átültetési határidőben: főszabály szerint legkésőbb 2016. április 18. napjáig Magyarország: 2015. november 1. az új közbeszerzési törvény az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó részeket a központi beszerző szervek tekintetében 2017. április 18. napjáig az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó részeket valamennyi további ajánlatkérő szervezetre vonatkozóan pedig 2018. október 18. napjáig
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (új Kbt.) A jogalkotásért felelős Miniszterelnökség elkészítette az új közbeszerzési törvényt, amelyet az Országgyűlés 2015. szeptember 22. napján fogadott el. Az új jogszabály néhány, az elektronikus eljárásokhoz kapcsolódó kivételtől eltekintve 2015. november 1-jén lépett hatályba.
A Kbt.-hez kapcsolódó végrehajtási rendeletek A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. (X.27.) Korm. rendelet A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzéséről szóló 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelet A tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet A közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet
A Kbt.-hez kapcsolódó végrehajtási rendeletek Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 45/2015. (XI. 2.) MvM rendelet A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók előzetes regisztrációjáról szóló 46/2015. (XI. 2.) MvM rendelet
Hazai célkitűzések az irányelvi szempontok tükrében Átláthatóság garantálása Ajánlatkérők számára a legjobb beszerzési eredmények elérése Eljárások egyszerűsítése, gyorsítása, adminisztratív terhek csökkentése Kkv-k szerepének növelése
Legfontosabb újdonságok az új Kbt. alapján I. Az átláthatóságot növelő újdonságok Nagyobb felelősség a teljesítésért, a szerződések módosításának és teljesítésének ellenőrzése - a Közbeszerzési Hatóság új feladata. Az átláthatóság elvének nagyobb érvényesülése a nemzeti eljárásrendben.
Legfontosabb újdonságok az új Kbt. alapján II. Újdonságok a jobb beszerzési eredmények érdekében Az eljárások gondos előkészítése. Értékelésben a minőség alapú kiválasztás elsődlegessége.
Legfontosabb újdonságok az új Kbt. alapján III/1. Egyszerűsítés, adminisztratív terhek csökkentése Nyilatkozati elv a kizáró okok és az alkalmasság igazolása során. Az alkalmassági követelmények előírásának új szabályai. A bírálat egyszerűsítése. Egyszerűsítések a nemzeti eljárásrendben.
Legfontosabb újdonságok az új Kbt. alapján III/2. Egyszerűsítés, adminisztratív terhek csökkentése elektronikus közbeszerzés bevezetése Elektronikus Közbeszerzési Rendszer bevezetése 2017. áprilisig. Teljesen elektronizált közbeszerzés előkészítési, tendereztetési és ellenőrzési folyamat (hirdetmény, ajánlat, bírálat, szerződés). A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvénynek (Kbt.) való megfelelőség. Közbeszerzési Hatóság mint az elektronikus közbeszerzési rendszer szolgáltatója.
Legfontosabb újdonságok az új Kbt. alapján IV. A Kkv-k szerepének növelése, helyzetbe hozása Az eljárások egyszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése. Alkalmassági követelményekkel kapcsolatos korlátozások: A teljesítéshez ténylegesen szükséges mértékű, megengedett előírásnak a referenciák körében azt kell tekinteni, ha az ajánlatkérő az adott közbeszerzés értékének legfeljebb 75%-át elérő összegű korábbi szállítás/építési beruházás/szolgáltatás igazolását követeli meg. Az ajánlattevőktől megkövetelt árbevétel tekintetében legfeljebb a beszerzés becsült értékének megfelelő mértékű minimumkövetelmény írható elő. alkalmassági
A Közbeszerzési Hatóság mint szolgáltató hatóság Az új Kbt. lényegében fenntartja a Közbeszerzési Hatóságra vonatkozó szabályokat, és megtartja a Hatóság szervezeti felépítését, a Tanács létszámát tizenkilenc főre növeli. A Tanács feladat és hatásköre a jövőben csak szervezet vezetőit érintő személyügyi kérdésekre (Hatóság elnökének, Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének és elnökhelyettesének, illetve a Döntőbizottság létszámának megállapítása), valamint az útmutatók kiadására korlátozódik. Az operatív feladatok ellátása a Hatóság illetve annak elnöke feladat és hatáskörébe kerül át. A Közbeszerzési Hatóság új feladatokat is ellát az új Kbt. Hatálybalépésétől.
A Közbeszerzési Hatóság mint szolgáltató hatóság A Közbeszerzési Hatóság céljai: Szolgáltató hatóság Ügyfélbarát ügyintézés Bürokrácia csökkentése Új típusú kommunikáció Közszolgálati felület
Közszolgálati felület
Közszolgálati felület
Közszolgálati felület
Közszolgálati felület
Közszolgálati felület
A Hatóság új feladatai A törvény szerint a Hatóság új feladatokat is kap, így a Hatóság: figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítását és a Ket. alapján hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azok teljesítését, az ún. öntisztázás keretében a gazdasági szereplők kérelmére határozatában megállapítja, hogy a gazdasági szereplő által hozott intézkedések a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát, ellátja az elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartásával és működtetésével kapcsolatos feladatokat.
A Hatóság új feladatai A Hatóság továbbá: információt szolgáltat, gondoskodik a vonatkozó nyilvántartások listájának az e-certis rendszerben való közzétételéről, naprakészen vezeti és honlapján közzéteszi: a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók listáját; a minősített ajánlattevők jegyzékét és a gazdasági, valamint szakmai kamara által létrehozott minősített ajánlattevői jegyzéket; a gazdasági szereplők közbeszerzési szerződéses kötelezettsége esetén a szerződésszegés tényét, leírását, lényeges jellemzőit, az adatoknak a honlapon a szerződésszegéstől számított három évig kell elérhetőnek lenniük; a kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő megbízhatóságát megállapító határozatokat, kibővített statisztikai feladatokat lát el.
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!