vázlat Az egyszerűség átka a jelöltségről mi az? jelöletlen az, ami Hume sokan mások itt csak bevezetés

Hasonló dokumentumok
Skálák és kategóriák a mássalhangzós fonotaktikában. Balogné Bérces Katalin (PPKE BTK) ALFFA,

ő ű É Ó Ü É É É É Ü Ö É É É ű É Ö É Ü É Ú Ó ő Ó

BALOGNÉ BÉRCES KATALIN PPKE BTK Angol Intézet Modern szótagelmélet az angol nyelv jelenségeinek kutatásában: a Szigorú CV-fonológia

ő ő ú ő ó ó ú ő ő ó ő ó ó ú ú ú ü ó Ó ó ó ó ő ő ő ú ű ó ó ő ü ő ó óó ó ó

Ó ű ű ű ű ű ű É É É

Ó ú É ú É É É Ő ú ú ű Ó Ö É É ú Ü ú É ú

Ü ű Ü É ű ű É Ü Ü

ű ű ű Ö ű ű ű Ú ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű

Ü Ü Ó Ü Ó

É ö

Ú Ú Ü Ü ű ű ű É Ú É ű

Ó Ó ú ú ú ú ú É ú

Ö

Ó ú É Ú

Ö Ö É Ő Ú É

Ö Ó Ó Ó

Ó Ó É ü É ü ü

ű ő ű ű ű ö ő ú ö ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő ő ü ü ő ü ü ő ú ü ő ő ü ü ü ő ú ü

ű Ú ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ö Ú

Atomikusak-e a beszédhangok?

ű Ö ö ü Ö ö ú ú Ö ü ö ú ü ö ü ö ö ö ü ü ü ö ö ű ü ö ö ü ö ö ü

ü ü ó í ö Ö ü ó ö ö Ö ü ö Ö ö ö ö ö ú ö Ó ö ú ö í ö í ö ü ú ü ó í ú ü ó í ö ö ú ó ó ö ü ó ü ö ö ö

Ö Ü ú ő ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő Ü Ü ő ő ő ő Ö ő ő ő ő ő Ü ő ő ú ő Ü Ö ő Ö ő ú ő ő

ó ő ü ú ú ó ó ü ú ú ő ő ó ó ü ó ú ü ő ó ü Ü ó ó ó ó ő ó ó ő ó ő ó ó ó ő ő ó ó ő ó ú ó ó ó Ú ő ó ő ó ő ó ő ő ó ő ő ó ó ő ő

3o Környezetismeret felmérők

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

é é ó ó ó é ö é é é ó é é é é é é é é é é é é é ú ó é ó ö é é ó é ö é ó é éú é ú ó é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö ó é ö é é é é ű é ö ö ü é ö é Í

É í ű ö ő ü ú ö ü ö ó ö ü í ő ó ú ő ű ú í ő ö ú ő ű ü í ő ó ü ö í ő í ö í ó ó í ó í ó ű ö ö ú í ő ú í í ó í ő í ő ó í ó ó í ó ó í í í í ó ö ö ü ó í ó

Á Ü É Ü Ú Ü É

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

É É ü É Ü É É Ú É Ü ü ő ü ü ö ű ö ü É Ő É Ü É É É ú í í ú í í ú í í ó ú í í ú í ú í í í ő É Ő Í É É Í É

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

ó í ó í ü ü ó ő ó ú í ó ő ú ő ó í ó í ü ö ö ő ó ő ó ö ó ó ű í ü ü í ó í ó ö ö ö ó ű ő ö ő ű ü ó ü ö ü ó ü ü ö í ű ö í ű í ő ő ű ö ö ö ö ő ő ű í ü ö ö

Á ű ó ó

ú ú ú ő ő ú ő ő ú ú ú ő ű ú ő ú ú ő ő ú ő ő É ő ő ú ú ő ú ő ő ő ű ő ő ú ú ő ő ő ő ú

Ö ö í ó ö ó ö ö í í Ü ö Á ö Ö ü ö Ö ü ó í í ö ü ü ö ó ü ú ű ó ó í ú ó Ó í ó ó ü í ó ó í ó í í ú ú ű ó í ú í űö ü Í ö Ö ü ö Ö ü ú ü ó ú ó

Ó Ó ó ö ó

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

ü ú ú ü ú ú ú ú

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

É É Ö

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

É Á Á Ö Á

ö ő őö ő ö ö ő í ő í í í ú ő ő ű ö ű ö ö í ú ő Í ú ő

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

ő í Á ö í í í ű ö ö ö ö ö ő ű ö ö ú Ü í í ő ű ö ű ö Ú Ü ö Ü ö ú ü ö í ú ö ö ö í ö í ü ö ő ö ő ö ú ő í Ü Ü ő í Ü ú í ő ü í í í ű ű í ő ö í í ö ő í í ö

ű ő ő ő

É É Ö ű Ú Ú É ű

ú ü ú ü ú

ü É ü Ö ü ü ü Ü ü ü Í

ű ú ú ö ö ö É ö ú ú ú ö ű Ó ű Ö Ö ú

í ü ö ö í ö ü ö ö ő ö Ö ő ű í ö ű ö ü ő ú ő ő ő ő ú í ú ö ö ö ö í í ő í ü ű Ö í ö Ü Ű ü í í í ö í ő Ö Ü ü í ő ő ö ö ő í ö ö ü ü í í í í ü ű Ö Ö ü í ú

ö ű ü ü ö ü ö ö ü ö ö Í Ö ö ü ö Í ű ö ű ü ü ö ú ö ű ü ü ö ö ö ü ű ü ö ü ű ű ú ö ö ö ű ü ú ú

ö ö É ő ó ó ő ü ó ó Ü É É ö ö ó ű ü ó ó ö ű Í ö ó ö Í ő ü ü ö ö ő ö ó ö ó ó É ó ő ö ö ó Ö ü ő Í ű ó ő ü ő Ó Ö ű Í ó Ó ő ő ö ő ő ő ö

É ó Í É

ü ö í ü ö í ü ö ű í í í ö Ü í ü ü ö í í ü ö í ű í ö í í ú ö ö í í ü ű ö ü í í ü í ü í í ö ü í ö ö ü í ö ű ö í í ö ú ö í ö í ű ö ö ö í í í í ö ö

É É Í É É ö Í í í í ű ü ö í í Í


ű ű ű ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű

í ö ó í ö í Í ó ú ó ö ű ó ű ö í ó ó ó ó ó Í ú í ó í í ó Í ö ö ú í ú ó ö Í ó ó Í í ó ó ö ö ö ö ö í ö ó ű í ó ó ö ú ó ó ö ö ó í ö ö ó ó ö ö í ö ó í ű ö

í í í í í

ű í ú í ú í ü ü í í í Ö í Í É í ú í í í ű ű í í Í í í É í í í

ű ö ű ö í í ö É ö ü ö ú ü ű ü ü ű ö ö ü ü ü ö ü ü ű ü ü ű í ü ü ö Ö ü í ű ö Ö ü ű

ö ü í ú í ö ö í ú ü í ü ö í ú ö ü í ö ü ö ö ö Í ö ö

ő ü ó í í í ő ó Ó í

ó ó ó ö ü ő ö ó ú ő ó ö ó ó ő ü ő ó ő ü ö ő ő ó ó ő ó ö ö ú ó ő ö ó ő ő ó É ó ő ü ö ú ű ü ő ő ú ó ö ú ó ó ó ó ő ó ö ú Á ő ő ő Á ó ó ü É ö ú

ű ű Ö Ü

ő Ú ú Ü ú

Ó

Ó Ü

ű ű ű Ú Ü Ü Ú ű Ó Ó ű

ű ű Ó

Ú ű Ö ű ű Ü Ú ű Ü ű ű ű ű ű Ö ű

ű ű ű Ú ű ű Ó ű Ó Ö

Ó Ó ü ú ú

í ű ő ü ó í ó í Ö ü í ő ó ő í ű ű ú ű ű ű ú úí ő í ü íő í ü ő í í ű ű ő í ü ű ó ő í ű ú ű ő ó ő í

ú ú ú ű ú Ó ú ű Ö Ö ű ű ű ú ú ű ű ű ű ú ű Ö ú ú ű Ó ű ű

Ú Ö ű Ö

Ó ű ű ű ű ű

ű ű ű Ú ű ű ű ű Ó


ű ű ű ű ű ű ű ű

Ö Ö Ú

ö ű é é é é é ü é é ú É ü é é é ö ú ú é é é é é ű é ü ö é ű é é é é é ö éü ő é ú ö é é ű é ú é é ő é Á é ű é ö ű é é ú é é é é é é é é é é ö é é Á ö é

Í ö ö ó ü ü Ó ó ü ő í ö ö í ü ő ü ü ó ő ő ö ö í ö É í ö ö í Í í í ő É í ü ü í ő ö ö ű ü í ü ó í ö É ü í ü í ü ó ö í í ű í ő ü ü ó É ü ü ü ü ü ö ő ü ö

Ö í í í í É Öü Ö ö ö ó Ü ö ö ú ó ö í ö ő ú ó í ö ü ő ü í ú ü ő ó ü ö ú ú í ű ó ú ó ö ö ó ó ü ó ü ő ö ű í ó ó ó ú ú ó ő ö ő í ő Ü ű ó ó ü ű ú ó ó í Ú ü

É Á ű ő ó ű ő ő ű ő ó ő ü ő ő ó ó ő ő ő ő ó ó ő Ö ő ő í ó ó ó ó ű ő í ó ő ó ó ű ő ó ó ó í ű í ű ő ü ő ő ó ő ő ű ű ó í ó ű ő ő ó ó ó ó ő ő ó ő ó

Á í í í í í í í í í ű í í í í í í í í í í í í í ű í í í í í ű ű É É í ú

ő ő ö ó ö ú ő ő ó ó ö ö ó ö ó ó ó ó ö ö í í ö í ő ő ó ó ó ö Á É ó Á ű ú ó ö ő ú ó ó ó ó ű ö ó ó ó ó í ő ú ö ő ő ö í ó ö ő ú ó ó ó ó ű ö í ó ö ú ú ó ó

Átírás:

vázlat Az egyszerűség átka Szigetvári Péter MTA NYTI (Hajdú Péter Ösztöndíj)/ELTE AngAmInt 2007. január 11. szótagösszetevők jelöltség egyszerűség a trubeckoji jel az egyszerűbb mindig jelöletlenebb? ábrázolás szótagösszetevők hivatkozások Szigetvári Péter (nytud/seas) Az egyszerűség átka 1 / 23 a jelöltségről Hume a jelöltséget nem kell a nyelvtanban kódolni (2003 : 16) sokan mások de azért jó lenne, mert tapasztalati tények befolyásolnák az ábrázolás elméleti konstruktumait Szigetvári Péter (nytud/seas) Az egyszerűség átka 2 / 23 mi az? jelöletlen az, ami 1. gyakran előfordul (egy nyelven belül, sok nyelvben) 2. korán megjelenik (gyerekeknél), későn tűnik el (afáziában) 3. sok kategóriából következik, de amiből nem sok kategória következik (következményláncok végén van) 4. könnyebb kiejteni (pronounce), de nehezebb megérteni 5. a semlegesítő folyamatok célja 6. a betoldó folyamatok eszköze (amit a folyamat beold) 7. a hasonító, törlő folyamatok elszenvedője (Rice 2003) itt csak a 3. és 5. jelenséget vizsgáljuk Szigetvári Péter (nytud/seas) Az egyszerűség átka 3 / 23 Szigetvári Péter (nytud/seas) Az egyszerűség átka 4 / 23

megoldatlan kérdések a kívánalom egy adott kategóriát a fenti kritériumok mindegyike azonos módon ítéljen meg, de ez sajnos sokszor nincs így melyik a jelöletlenebb képzési hely? koronális/veláris v. laringális mássalhangzókapcsolat-fajta? orr-+zárhang v. ikerhang szótagnyitány? egyelemű (ta) v. üres (a) Rebrus Trón (2004) (=R&T) adatai (Maddieson (1984) alapján) zárhangok minimum három képzési helyen: 317/317 (=100%) zárhangok: koronális, veláris, labiális: 312/317 (=98,4%) az öt renitens havaii: Ô È kirgiz: Ô Ø Õ vicsita: Ø Û È aleut: Ø Õ hupa: Ø Õ È Szigetvári Péter (nytud/seas) Az egyszerűség átka 5 / 23 Szigetvári Péter (nytud/seas) Az egyszerűség átka 6 / 23 zárhangok képzési helyei az UPSID adatbázisban È Ø»» Ô» EGYÉB PÉLDA havaii kirgiz vicsita aleut hupa a többi 312 = elvárt, de hiányzó képzési hely = mindegy zárhangok képzési helyei a kanonikus helyek egyesítésével havaii kirgiz vicsita aleut hupa a többi 312 È Ø»»»»Ô» EGYÉB PÉLDA Szigetvári Péter (nytud/seas) Az egyszerűség átka 7 / 23 Szigetvári Péter (nytud/seas) Az egyszerűség átka 8 / 23

általánosító elvek ellentmondás R&T 1 egy nyelv hangkészlete folyamatos bármely komplexitási skálán R&T 2 egy nyelv hangkészletét egyértelműen meghatározzák az öszes komplexitási skálán található legkisebb és legnagyobb komplexitású hangjai R&T 2 (vágy) egy nyelv hangkészletét egyértelműen meghatározzák az öszes komplexitási skálán található legnagyobb komplexitású hangjai ez egyenértékű a következményláncok alapelvével: nagyobb komplexitású kategória kisebb komplexitású kategória gyengülési pályák Û È Ø È következményláncok»õ» Û Ô»Ø», de Իػ È, sőt È Ô»Ø» miért nincsen minden nyelvben fonémikus hangszalag-zárhang? Szigetvári Péter (nytud/seas) Az egyszerűség átka 9 / 23 mássalhangzókapcsolat-típusok Szigetvári Péter (nytud/seas) Az egyszerűség átka 10 / 23 zárhang-zárótagú (R&T) helyzet szerint CC: V #, # V V V (ha szószélen van, magánhangzók között is van) zengősség szerint emelkedő zengősségű ereszkedő zengősségű (mert elágazó nyitány elágazó rím, Kaye Lowenstamm 1981 : 291) zárótag szerint bármi más zárhang (itt csak ezt vizsgáljuk) Prince nyelvek csak azonszervi orr-+zárhang és ikerhang (déli pajute, japán; Prince 1984 : 243) egyéb kapcsolattípus-korlátozások csak azonszervi orr-+zárhang (manam) azonszervi orr-+zárhang és rés-+zárhang (keleti odzsibva) azonszervi orr-+zárhang és folyékon-+zárhang (djola fonyi) az összes eddigi és ikerhang (olasz) nem azonszervi is, de ikerhang nem (spanyol) minden eddigi (magyar) Szigetvári Péter (nytud/seas) Az egyszerűség átka 11 / 23 Szigetvári Péter (nytud/seas) Az egyszerűség átka 12 / 23

szótagösszetevők az alap (azaz jelöletlen) szótagtípus: CV zárhang-zárótagú mássalhangzókapcsolat-típusok példa Prince nyelvek manam keleti odzsibva djola fonyi olasz spanyol magyar miért nincsenek minden nyelvben, ahol vannak, ikerhangok? érvek minden nyelvben előfordul van nyelv, amelyikben csak ez fordul elő (pl. hua; Blevins 1995 : 219) probléma CVCCC CVCC CVC CV: azaz minél több elemű a szótagzárlat, annál jelöltebb, de CCCV CCV CV V Szigetvári Péter (nytud/seas) Az egyszerűség átka 13 / 23 szótagösszetevők Szigetvári Péter (nytud/seas) Az egyszerűség átka 14 / 23 szótagösszetevők szótagösszetevő-jelöltség szótag-típusok V CV CCV példa hua, klamath kajuvava, finn dakota, arabela angol, olasz miért nincsen minden nyelvben nyitánytalan szótag? Kaye Lowenstamm 1981 : 292 nyitány rím jelöltség C V 0 1 CC VC 2 CCC VCC 3 C 1... C n VC 1... C n 1 n Szigetvári Péter (nytud/seas) Az egyszerűség átka 15 / 23 Szigetvári Péter (nytud/seas) Az egyszerűség átka 16 / 23

jelöltség egyszerűség a trubeckoji jel jelöltség egyszerűség az egyszerűbb mindig jelöletlenebb? Trubeckoj egyszerűbb = jelöletlenebb? jel = fonológiai megkülönböztető jegy a k jegyei: teljes zár (nem-folyamatos) az orrüreg zárása (nem-nazális) nyelvizmok feszítése, hangszalagok lazítása (fortis) nyelvhát részvétele (dorzális) nyelvenként változóak, minthogy a hang-szembenállások is ilyenek egy jegy elvonása lehetetlenné tesz egy szembenállást eggyel csökkenti a jelöltséget tehát kevesebb jegy = egyszerűbb hang? = jelöletlenebb hang 0 1 2 3 Szigetvári Péter (nytud/seas) Az egyszerűség átka 17 / 23 jelöltség egyszerűség az egyszerűbb mindig jelöletlenebb? egyszerűbb jelöletlenebb Szigetvári Péter (nytud/seas) Az egyszerűség átka 18 / 23 ábrázolás szótagösszetevők a szótagösszetevők összetettsége az egyszerűbb majdnem mindig jelöletlenebb, de a kategóriák legegyszerűbb tagja (a 0 elemű) jelöltebb a második legegyszerűbbnél (az 1 eleműnél) triviális nyitány rím összetettség 0 C V 1 CC VC 2 CCC VCC 3 C 1... C n VC 1... C n 1 n érv a kóda mint szótagösszetevő ellen a kóda lenne az egyetlen szótagösszetevő, amely esetében a legegyszerűbb fajta (CV ) egyben a legjelöletlenebb is Szigetvári Péter (nytud/seas) Az egyszerűség átka 19 / 23 Szigetvári Péter (nytud/seas) Az egyszerűség átka 20 / 23

ábrázolás ábrázolás a összetettsége a összetettsége ikerhang (pl. ÔÔ) azonszervi orr-+zárhang kapcs. (pl. ÑÔ) hangszalag-hangok nincs képzési helyük (pl. Lass 1984 : 179) kanonikus helyű hangok egy helyelemük van: egymás helyére ritkán gyengülnek, inkább hangszalag-zárhanggá (képzési hely nélkülivé) válnak összetettség a kapcsolat első tagja által önállóan jogosított jegyek száma még összetettebb helyű hangok több helyelemük van, egy helyeleművé (= kanonikussá) gyengülnek: latin co[ Û ]o co[ ]tus főzök főtt, latin [ Û ]in[ Û ]e görög penta öt Szigetvári Péter (nytud/seas) Az egyszerűség átka 21 / 23 hivatkozások Szigetvári Péter (nytud/seas) Az egyszerűség átka 22 / 23 hivatkozások Blevins, Juliette 1995. The syllable in phonological theory. In: John A. Goldsmith (szerk.), The handbook of phonological theory. Blackwell, Cambridge, Mass. & Oxford. 245 306. Hume, Elizabeth 2003. Language specific markedness: The case of place of articulation. Studies in Phonetics, Phonology and Morphology 9 : 295 310. Kaye, Jonathan Jean Lowenstamm 1981. Syllable structure and markedness theory. In: Adriana Belletti Luciana Brandi Luigi Rizzi (szerk.), Theory of markedness in Generative Grammar. Scuola Normale Superiore, Pisa. 287 315. Lass, Roger 1984. Phonology. An introduction to basic concepts. Cambridge University Press, Cambridge. Maddieson, Ian 1984. Patterns of sounds. Cambridge University Press, Cambridge. Prince, Alan S. 1984. Phonology with tiers. In: Mark Aronoff Richard T. Oehrle (szerk), Language sound structure: Studies in phonology presented to Morris Halle by his teacher and students. MIT Press, Cambridge MA & London. 234 244. Rebrus Péter Trón Viktor 2004. Fonetikai motiváció a fonológiai mintázatokban. In: Hunyadi László (szerk.), Kísérleti fonetika labóratóriumi gyakorlatban. Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, Debrecen. 139 164. Rice, Keren 2003. Featural markedness in phonology: Variation. In: Lisa Cheng Rint Sybesma (szerk), The second Glot International state-of-the-article book, The latest in linguistics. Mouton de Gruyter, Berlin & New York. 389 429. Szigetvári Péter (nytud/seas) Az egyszerűség átka 23 / 23