í - A (TíARÍAPA PROVfpCrA luma

í - A (TíARÍAPA PROVfpCrA luma lu

M e g h a lt te s tv é re k névsora b e tű re n d s z e rin t Név: Halála: János 1247 1 3 Ács Marcelin Fr. 1989 7 8 Ambrus Máté 1982 10 19 Andits István P. 1931 2 22 Andráska Anzeim Fr. 1941 7 31 Andreidesz Teofil P. 1985 1 3 Andreska Felicián P. 1972 6 7 Apáthy Oszkár P. 1955 10 22 Babin Lázár Fr. 1942 10 16 Bajor Asztrik P. 1945 1 30 Bakoss Ágoston P. 1969 8 21 Bakoss Gáspár P. 1983 9 1 Ball FIávián Fr. 1945 12 29 Balogh Arzán Fr. 1994 2 24 Bánás Gyula P. 1968 8 10 Barabás Jób Fr. 1991 6 18 Bene Didák Fr. 1983 7 18 Benkö Krizsó Fr. 1978 8 13 Berkes Odilo P. 1983 10 15 Bokor Csenger P. 1977 4 29 Borbély Honor P. 1981 11 25 Bozsóki Lehel P. 1988 8 4 Brucker Celesztin P. 1931 2 13 Burka Kelemen P. 1968 8 21 Buttykay Antal P. 1940 6 23 Czirfusz Viktorin P. 1947 9 25 Csaba Szil P. 1987 7 11 Csabai Nolaszkusz Fr. 1995 12 2 Csák Ozséb Fr. 1993 12 6 Csiba Ákos P. 1944 1 9 Csohány Cirill P. 1983 11 20 Csontos Tivadar P. 1985 5 30 Csontos Márton P. 1987 4 9 Dávid Imre Fr. 1951 6 5 Dávid Xavér P. 1994 12 20 Deák Florid P. 1954 12 24 Debreczeni Előd P. 1993 1 19 Dezsényi Henrik P. 1991 5 25 Doszpot Juvenál Fr. 1945 1 22 Dosztál Gaudenc P. 1895 10 19 Dömötör Ede P. 1976 4 12 Érdi Vazul P. 1979 6 9 Erős Alajos P. 1949 2 27 Esztergályos Liberát Fr. 1992 7 22 Farkas Medárd P. 1933 5 24 Farkas László P. 1967 5 18 Farkas János P. 1967 6 4 Farkas-Horváth Valér P. 1987 10 23 Ferenc Ferdinánd Fr. 1982 4 23 Fodróczy Béla P. 1976 5 20 1. oldal

M e g h a lt te s tv é re k névsora b e tű re n d s z e rin t Forró Kamill P. 1974 2 25 Garamvöigyi Szilveszter Fr. 1993 11 10 Gelle Tádé Fr. 1991 8 5 Gerencsér Sándor P. 1988 8 20 Gerendás Edgár Fr. 1944 7 23 Gulyás Vincs P. 1953 12 10 Gurgulits Tarziciusz Fr. 1956 2 5 Gyalogh Tihamér Fr. 1937 1 12 Habetler Ipoly P. 1977 2 6 Haja Libor P. 1980 12 13 Hajdú Antal P. 1976 7 18 Hajnal Zénó P. 1945 3 31 Hakszer Rókus Fr. 1959 10 19 Halmai Semjén P. 1988 9 28 Hargitai Venánc P. 1974 7 1 Hársligethy-Vinkovits Viktor P. 1973 9 4 Hartmayer Brúnó Fr. 1978 2 27 Hein Donát FR. 1985 9 6 Hermán Paulin Fr. 1941 2 12 Honvéd Polikárp P. 1991 11 26 Horváth Lucián 1941 6 16 Horváth József P. 1944 4 27 Horváth Adorján P. 1954 9 8 Horváth Norbert Fr. 1961 6 4 Horváth Domonkos P. 1961 10 7 Horváth Regalát P. 1972 3 8 Horváth Szergiusz P. 1976 4 18 Horváth Hugó Fr. 1980 9 24 Horváth Alfréd 1981 2 16 Horváth Fidél Fr. 1982 9 20 Horváth Eusták P. 1986 11 1 Horváth Berárd P. 1992 12 23 Horváth Atanáz P. 1950 10 12 Ibrányi Ervin Fr. 1966 12 23 Ihász Szeverin Fr. 1958 2 4 llly Károly P. 1989 8 13 Jahoda Mamsvét P. 1983 4 16 Jakab Patrik P. 1981 1 16 Jámbor András P. 1948 6 16 Józsa Rémig P. 1993 5 18 Kádár Szervác Fr. 1993 1 22 Kardos Odorik P. 1944 5 24 Károly Barnabás P. 1980 10 21 Karsay Vilmos P. 1961 9 27 Kecskés Attila P. 1983 5 7 Kelemen Alán P. 1986 11 6 Kerlezsa Lőrinc P. 1993 9 1 Kertész Tamás P. 1991 12 30 Király Pacifik P. 1978 5 3 Királyfalvi Jenő P. 1953 1 19 Kiss. Elemér P. 1982 11 29 2. oldal

M e g h a lt te s tv é re k névsora b e tű re n d s z e rin t Kleinmayer Antonin Fr. 1945 3 4 Kocsis Ödön P. 1965 11 5 Konecsny Róbert Fr. 1950 10 21 Kovács Kalliszt P. 1937 1 5 Kovács Rajnér P. 1975 2 2 Kovács Gedeon Fr. 1994 4 5 Labancz Medárd P. 1986 8 20 Lenner Arkangyal P. 1990 10 18 Lkkös Nárcisz Fr. 1991 3 4 MandI Dániel Fr. 1979 5 23 Maráczy Orbán Fr. 1984 5 27 Markó Dénes P. 1941 9 29 Markó Marcell P. 1971 4 11 Mérő Rupert Fr. 1956 1 4 Mészáros Vitái P. 1965 3 27 Mihoicsek Miklós P. 1981 9 27 Molnár Arkangyal P. 1938 1 24 Molnár Illés Fr. 1962 2 4 Molnár Marián P. 1983 12 10 Molnár Bertrand P. 1989 1 10 Moró Sol.Ferenc P. 1980 4 11 Nagy Ernő P. 1962 3 3 Nagy Arisztid P. 1968 6 22 Nagy Romuald Fr. 1989 12 2 Nagy Anicét 1990 11 7 Nagyváradi Guido Fr. 1978 1 10 Németh Valentin P. 1926 6 13 Németh Piacid P. 1977 5 1 Németh Piusz P. 1980 12 6 Németh Joakim P. 1990 1 4 Németh Gábor P. 1923 1 5 Németh Aurél Fr. 1962 12 3 Neszmélyi Nikodém Fr. 1966 4 6 Palásthy Poncián Fr. 1943 7 1 Pálinkás Rogér P. 1961 10 21 Pénzár Dagobert Fr. 1968 12 6 Pethö lénárd p. 1971 1 3 Pfeiffer P. Alfonz 1943 4 17 Pichler Emil P. 1950 10 20 Polgár Demjén P. 1985 11 22 Pulyai Lambert P. 1955 4 1 Puskás Honorál Fr. 1976 4 3 Pusztay Gábor P. 1983 3 26 Rádonyi Zoltán Fr 1996 1 18 Ragacs Hugolin Fr. 1968 7 9 Réfi Kornél Fr. 1976 3 11 Reizer Sámuel Fr. 1994 7 1 Róka Jeremiás Fr. 1966 3 26 Rónai György P. 1974 6 22 Sáha Angelusz P. 1981 10 2 Sárhegyi Makár Fr. 1980 4 28 3. oldal

M e g h a lt te s tv é re k névsora b e tű re n d s z e rin t Scheirich Bonaventúra P. 1964 2 20 Schmidt Félix P. 1948 1 2 Selymes Simon Fr. 1973 7 22 Simicza Sebestyén P. 1952 11 21 Sipos Kajetán P. 1980 3 25 Sipöcz Leander Fr. 1963 7 21 Smercsek Ottokár 1945 5 18 Solymos Rezső P. 1983 3 12 Somlyó Balázs Fr. 1952 5 10 Stenger Albert P. 1942 5 24 Stermeczky Arkadiusz Fr. 1947 7 5 Sűly Szaléz P. 1964 12 16 Szabó Cirjék P. 1989 7 12 Szabó Dávid P. 1989 11 5 Szakái Szabin Fr. 1991 4 22 Szalóczy Peibárt P. 1979 7 14 Székely Lajos Fr. 1979 2 17 Szekszárdi Nicefor Fr. 1971 7 22 Szigethy Leó Fr. 1945 4 24 Szikra Jusztin P. 1982 9 11 Szmolár Bertin FR. 1963 3 9 Szokolay Bernardin P. 1992 7 9 Szólás Ambrus P. 1973 7 13 Szórádi Béla P. 1976 1 23 Sztarek Albin Fr. 1942 9 30 Szunyogh Gutbert Fr. 1983 4 13 SzOcs Juvenál P. 1981 11 3 Takács Bonifác Fr. 1947 10 3 Takács Gergely P. 1968 2 22 Takács Gyárfás P. 1969 10 5 Takács Ince P. 1974 6 17 Tokay Piusz P. 1918 3 24 Tomsa Ambrus P. 1958 2 19 Tonomár Adjut Fr. 1980 9 9 Tóth Aladár P. 1974 4 6 Tóth Hubert P. 1986 6 20 Tóth Gaudenc Fr. 1991 10 24 Tóth Ede P. 1936 2 12 Törzsök Ignác P. 1967 1 26 Udvari Szilárd P. 1994 10 25 Vajda Benjámin Fr. 1956 2 19 Vajda Pál P. 1981 10 22 Vargha Teodorik P. 1961 4 23 Vasas Kiárusz Fr. 1977 11 26 Virágh Rajmund P. 1945 1 15 Virágh Florentin Fr. 1990 12 5 Wéber Bernát P. 1952 6 6 Weiss Richárd P. 1948 4 15 Zilizi Anaklét P. 1944 2 23 Zolotnoki Oktáv P. 1991 3 3 Zsiga Kerubin P. 1991 8 11 4. oldal

M e g h a lt te s tv é re k névsora ja n u á rb a n Név: Halála: Schmidt j Félix P. 1948 í j 2 Első provinciális János 1247 1 3 Pethö Lénárd P. 1971 1 3 Andreidesz Teofil P. 1985 1 3 Mérő Rupert Fr. 1956 1 4 Németh Joakim P. 1990 1 4 Németh Gábor P. 1923 1 5 Kovács Kalíiszt P. 1937 1 5 Csiba Ákos P. 1944 1 9 Nagyváradi Guido Fr. 1978 1 10 Molnár Bertrand P. 1989 1 10 Gyalogh Tihamér Fr. 1937 1 12 Virágh Rajmund P. 1945 1 15 Jakab Patrik P. 1981 1 16 Rádonyi Zoltán Fr 1996 1 18 Királyfalvi Jenő P. 1953 1 19 Debreczeni Előd P. 1993 1 19 Doszpot Juvenál Fr. 1945 1 22 Kádár Szervác Fr. 1993 1 22 Szórádi BélaP. 1976 1 23 Molnár Árkangyal P. 1938 1 24 Törzsök Ignác P. 1967 1 26 Bajor lasztrikp. 1945 11 30 1. oldal

M A R IA N A P R O V IN C IA N E K R O LÓ G IU M A JA N U Á R 3. 1247. 01. 03. János testvér, az első provinciális. 1971.01.03. P. Pethő János Lénárd N. 1883 02. 05. Ekel Idomárom m. / V. 1898. 08.29. Pt. 1899. 08. 30. Ps. 1904. 06.19. S. 1905. 06.13. Temetés: Szombathely. 1905. Szombathely, szónok. - 1908. Székesfehérvár, sz Pozsony, a kispa pok m agisztere és tartom ányfőnök titká ra. 1912. Sümeg, elöljáró. 1916. Esztergom, házfőnök. 1917. Andocs, elöljáróé s a plébánia adm inisztrátora. -- 1921. ugyanott viká riu s és d e fin ito r. -- 1923. Felsősegesd, előjáró és plébárüai ad m inisztrá tor. 1924. Székesfehérvár, v iká riu s, h ito ktató. 1926. Bucsuszentlászló, la iku s no víciusok m agisztere, tartom ányi titk á r. 1927. másodszor d e fin ito r, viká riu s, a la iku s novíciusok m agisztere Andocson. 1933. Budapest, házfönök. 1939. Veszprém, elöljáró. -- 1941. ugyanott házfönök. 1942. Esztergom, házfönök, harm adszor d e fin ito r. 1945. szónok, la iku s testvérek m agisztere. 1950. a szerzetesrendek feloszlatása után a szom bathelyi papi otthon lakója, gyóntató a ferences tem plom ban. Nyolcszor volt házfőnök. Orgonatervező és építő. / Sümeg, Esztergom /. 1986.01.03. P. A ndreidesz Géza T e o fil N. 1901. 03. 04. Márkusfalva / Szepes m. / V. 1918.11. 03. Pt. 1919.11. 04. Ps. 1923. 06. 23. S. 1925. 06. 29. Temetés: Székesfehérvár. 1925. Bucsuszentlászló, káplán, szónok, h ito kta tó. 1926. Nagyatád, ugyanaz. -1927. Budapest, szó n o k.- 1928. Andocs, szónok, h ito kta tó. 1931. Budapest, szónok. 1934. Budapest, vizsgára készül. 1937. Esztergom, nevelő. 1939. Szentantalkolostor, viká riu s és káplán. 1940. ugyanott plébániai adm inisztrátor. 1942. Kapuvár, szónok. 1948. Kiskanizsa, m ajd Felsősegesd viká riu s, h ito kta tó, zsin a ti vizsgáztató 1950 után kántorként igyekezett a híve k le lké t Istenhez em elni, m in d a d d ig, am íg Isten engedte.

M AR IAN A PROVINCIA NEKROLÓGIUMA JAN U A R 4. 1956. 01. 04. Fr. M é rő Ferenc R upert N. 1900. 04.18. Tarján. Tert.ind: 1928.08.31. V.1929. 07. 28. Pt. 1930. 07. 29. Ps. 1934. 07. 29. Temetés: Tarján. Szakácsként m űködött: 1930. Németújvár, 1931. Székesfehérvár 1937. Veszprém, alam izsnagyűjtő. 1940. Budapest, szakács. 1945. Pestszentlőrinc, szakács, sekrestyés, mindenes. 1950. a rendek feloszlatása. H a lá lá ig Pestszentlőrincen m ű kö d ö tt. 1990.01.04. P. N ém et János Joakim N. 1915. 03.14. Egbel/Nyitra m. / V. 1933 08. 26. Pt. 1934. 08. 27, Ps. 1937.10. 31, S. 1939. 07. 29. Temetése: Veszprémben. 1939. Esztergom, n e ve lő.- 1942. Pápa, szó n o k.- 1944 h ito kta tó. - 1947. Nagyatád, h ito kta tó. 1948. Zalaegerszeg, h ito kta tó. 1949. Nagyatád, h ito kta tó. 1950. után a Veszprémi Egyházm egye szolgálatára jelentkezett. 1951-53. Csurgó, káplán, m ajd ugyanott plébános 1957-67-ig. 1967-77. Somogybüldws, plébános. 1977-84. Zákánytelep, plébános, nyugadijazása után a Veszprémi papi otthonban m ű kö d ö tt gyóntatóként.

M AR IAN A PROVE^OA NEKROLÓGIUMA JAN U Á R 5. 1923.01.05. N ém eth P. G ábor 1937. 01. 05. Kovács R K a llis z t

M AR IAN A PROVINCIA NEKROLÓGIUMA JAN U Á R 9. 1944.01.09. * P. Csiba G yörgy Á kos N. 1914. 02.19. Tejfalusziget / Pozsony-Moson- Győr m. / y. 1931. 08. 27. PL 1932. 08.28. Ps. 1936. 06. 20. S. 1940. 09. 08. Temetés: D unakiliti. 1940. Felsősegesd, szónok, hito ktató. Tbc-s megbetegedés m ia tt nem taníthatott iskolában, szanatórium i kezelés után szüleinél v o lt betegszabadságon Tej faluszigeten. Itt is h a lt meg.

M A R IA N A P R O V IN C IA N EK R O LÓG IU M A JA N U Á R 10. 1978.01.10. Fr. N agyváradi László G iiid o N. 1913. 03. 22. Debrecen. T ert.ind. 1932.12. 05. V. 1934. 07. 31. Pt. 1935. 08. 01. Ps. 1940. 02. 07. Temetés: Verőcemaros. 1935. Szombathely, katona. -- 1937. Budapest rendház 1937. Esztergom, kapus, 1938. Pápa, nyom dában, 1941. Budapest, iro d a i szolgálatban. 1942-43. katona, 1943. Esztergom, a K ollégivim irodájában, 1948. ugyanott a rendház szolgálatában. A háborús években sokszor teljesített katonai szolgálatot, ő r m esteri rendfokozattal szerelt le. A z isko lá k államosítása 1948-ban és a rendek feloszlatása 1950-ben Esztergom találja. Okos és fegyelm ezett, bátor magatartásával a legbonyolultabb ügyekben is m egtalálta a m egfelelő m egoldást. 1950 után a Verőcemarosi Porcelángyárban segéd-munkásként kezdte, majd formaöntő szakmunkásként dolgozott. Szaktudását és szorgalmát a gyári pártbizottság is értékelte, szerzetessége miatt nem zaklatta. Végbéldaganattal küszködött több éven keresztül. A váci kórházban halt meg. Egy piarista atya látogatta a kórházi betegeket. Guido testvérhez utoljára szokott menni és mindig hosszasan beszélgettek. Halála napján nem tudni miért az atya változtatott a sorrenden. Guido testvér nagyon nyugtalan volt. Imádkozott nála, megáldotta. A beteg szemmel láthatóan megnyugodott. Útja végén újra betért hozzá az atya, de akkor már nem élt. 1989. 01.10. P. M o ln á r G yula B ertrand N. 1917. 08. 31. Tardofán /Vas m./v. 1933. 08. 26, Pt. 1934. 08., 27, Ps. 1939. 06.17., S. 1942.10. 01. Temetése:... 1943. Érsekújvár, szónok. -1 9 4 5. Pápa, szónok. -1 9 4 7 Rend igazgatója, a la iku s testvérek magisztere. - 1940. Székesfehérvár, viká riu s, zsinati vizsgáztató, szónok. 1949. a la iku s noviciusok gyóntatója.

M A R IA N A P R O V IN C IA N E K R O LÓ G IU M A JA N U Á R 12. 1937. 01.12. G yalogh Fr. T iham ér N ovicius, sok iz ü le ti g ytillad ás; halálos ágyán fogadalm át tett, m eghalt a nagykanizsai kórházban. Temetése: a nagykanizsai ferences kriptában.

M A R IA N A P R O V IN C IA N EIC RO LÓG IUM A JA N U Á R 15. 1945.01.15. P. V irág h Benedek R ajm im d N. 1881. 06.15. Székesfehérvár. V. 1899.11. 30. PL 1900.12. 01. Ps. 1903.12.12. S. 1903.12. 21. Temetés: Esztergom, templom kriptája. 1904. Nagyszombat, filo z ó fia i tanár, m agiszter, 19 hely, szónok, m ajd Szakolca, C oll. Seraph. prefektusa, 1905. Sümeg, h ito kta tó, 1907. h itta n á ri vizsgát tesz, 1913. p ro vin ciá i titká r, 1918. Esztergom, házfőnök, 1921. d e fin ito r, 1927. Esztergom, v iká riu s, 1936. ta rtf. helyettes, -- 1937. Esztergom, reál. isk. hitta ná r, ugyancsak h itta n á r a ferences intézetben. Ferences szegénygondozó nővérek / Egri Norma / lelki igazgatója.

M A R IA N A P R O V IN C IA N EK R O LÓG IU M A JA N U Á R 16. 1981. 01.16. P. Jakab József P a trik N. 1915. 01. 29. S zil V. 1931. 08. T7, PL 1932. 08. 28, Ps. 1937. 06. 19, S. 1940. 06.16, Temetés: Szil. 1940. Esztergom, nevelő. 1943. u ^anott hitta ná r, i^ú sá g i szónok. -1 9 4 5.-tő l discretus, zsin a ti vizsgáztató. 1946-tól Arpádfóldön plébános. 1968-tól Rákos-szentmihályi kápolna lelkésze.

M A R IA N A P R O V IN C IA N E K R O LÓ G IU M A JAN U Á R 18. 1996.01.18. R ádonyi G yula Fr. Z o ltá n Rádonyi Julius ( Soldenarius ) f. Dionisius et Marxa Divos, n. Fertőhomok/ Sopron/ Ungam, d. Győr Ungam, 6. 4.1913. v. 30. 7.1932., pt. 31. 7.1933., ps. 28. 5. 1939., H U N - Sanctae Mariae 1934-től Székesfehérvár, sekrestyés. 1939-től Budapest, portás. 1940- tő l Esztergom, portás. 1942-től Szombathely, sekrestyés. A Rend feloszlatása után: Esztergom, szenünárium i portás, m ajd Veszprém székesegyházi idegenvezető. - 1963-75-ig a Pesti Ferences tem plom ban sekrestyés. 1975- haláláig a Z u g lig e ti Szent Család plébániatem plom ban sekrestyés. Kozm a Im re atya kiem elte Istenbe vetett gyerm eki h ité t és rendíthetetlen elkötelezettségét az egyház irá n t. A zu g lig e ti tem plom sekrestyéseként nagyra értékelte m indenre kite rje d ő gondosságát, nehézséget nem ism erő kötelességtudását és pontosságát. Néha talán m odorában nyers v o lt, de valójában talán m in d ig csak türelm etlenségből faka dt. A jó ügy érdekében m indent azonnal szeretett volna. Nehezen tud ta elhatározni, hogy bekapcsolódjék a re n d i közösségbe. Egyetlen nehézséget je le n te tt döntése m eghozatalában az a körülm ény, hogy Zugligetben nagy szükség v o lt rá és kötötte Kozm a atya irá n t érzett hálája és szeretete. T.i. 19 éven át egymás m e lle tt la kta k és a jó szomszédság sok alka lm at ad ott a testvéri szeretet gyakorlására. M in d ke tte n türelem m el gyakorolták. 1995. december 11-én az utcán rosszul le tt és magas vérnyom ással a Szobi utcai m entőkórházba szállították. A rendet Kozm a atya értesítette. Többször m eglátogattuk, néhány nap után g yó gyulta n hazaengedték. A szokásos időben újra m egjelent a sekrestyében, e lvitte a m isebort, e ljá rt az Ú j Em bernél., vagyis végezte a szokásos m unkáját. Tanvilva abból, hogy kis híján fe l ke lle tt tö rn i a lakását. Kozma atyának és a rendnek is ad ott m ásodkulcsokat. A soros iró n iá ja, hogy a lakását b e lü lrő l bereteszelte. N em je le n t meg vasárnap a szentmisén. Kozm a atya kereste, rendőrséggel fe ln y ito ttá k a lakást és a fö ld ö n fekve talá lták. Egy napot feküdhetett. Ruháját leszaggatta. A m entők a Széher ú ti kórházba szállíto tták, a szükséges vizsgálatokat elvégezték. Agyvérzés következtében az agy több m in t 50%-a károsodott. N em is té rt eszméletre. K und atya a szentkenet szentségében részesítette. 1996. ja n u á r 18-án 9 órakor m eghalt, temetése kérésének m egfelelően Fertőhom okon v o lt a családi sírboltban. (A rendnek feloszlatás u tá n nem v o lt remény, hogy még életében ú jra m űködhet a rend.) A feloszlatás utá ni időkben fontos kötelességének tartotta, hogy törődjö n a p a pi és szerzetesi hivatások ébresztésével, ápolásával. V agyont nem g yű j tö tt. M in d e n né lkülözh ető pénzét a kispapokra költötte. Végrendelete szerint is le lk i üdvéért 150, családtagjai le lk i üdvéért 100 szentmise elvégzését kérte. A m aradék öszszeget kispapnevelésre szánta. Bár nem fontos, de Z o ltán testvér egyérüségéhez hozzátartozik sportszeretete: m indene a FR A D I v o lt. ( Ferencvárosi Labdarúgó Egyesület). H a kedvenc csapatáról v o lt szó, élete m inden nehézségét arra az idő re elfelejtette.

M A R IA N A P R O V IN C IA N E K R O LÓ G IU M A JA N U Á R 19. 1981.01.16. P. Jakab József P a trik N. 1915. 01. 29. Szil, V. 1931. 08. 27, PL 1932. 08. 28, Ps. 1937. 06. 19, S. 1940. 06.16, Temetés: Szil. 1940. Esztergom, nevelő.-- 1943. u ^a n o tt hittanár, ifjú s -1 9 4 5.-tő l discretus, zsinati vizsgáztató.-- 1946-tól Arpádfóldön plébános. 1968-tól Rakos-szentmihályi kápolna lelkésze. 1993.01.19. P. Debreczeni László E lőd 1925. 06. 23. Székesfehérvár. V. 1941. 09. 01., Pt. 1942. 09. 02., Ps. 1949. 06.18., S. a székesfehérvári egyházmegyében szentelték pappá. Temetése: Iváncsa. A szerzetesrendek feloszlatása teológusként érte. A székesfehérv á ri egyházmegye vette pártfogásába és itt szentelték pappá. K ülönböző helyeken m ű kö d ö tt, hosszú éveken keresztül plébános Ercsiben, m ajd Iváncsán. A renddel tartotta a kapcsolatot.

M A R IA N A P R O V IN C IA N E K R O LÓ G IU M A JAN U A R 22. 1945. 01. 22. Fr. D oszpot G yula Juvenál N. 1886.12 01. Rózsásszegi Zala m. / Tért, ind. 1926. 08. 25. V. 1927. 09. 01. Ft. 1928. 09. 02. Ps. 1931. 09. 03. Temetés: Budapest, a templom kriptájában. 1928. Zalaegerszeg, - 1931. Bucsuszentlászló, 1933. Budapest, ruha táros. Az ostrom alatt Budapesten, betegeskedett. Légitámadások alatt addig nem ment le az óvóhelyre, amíg körülötte minden ablakot betört a légnyomás, de az övé csodával határos módon ép maradt. P. Butykai Antal mellé került az új kriptában. 1993.01.22. Fr. K ádár Szervác

M A R IA N A P R O V IN C IA N E K R O LO G IU M A JA N U Á R 23. 1976. 01. 23. P. Szórádi Jenő Béla N. 1913. 08.12. Szil. V. 1928. 08.16. Pt. 1929. 08.17. Ps. 1934.11. 26. S. 1936. 08. 24. Temetés: Szil. 1936. teo lógia i doktorátus. 1940. Pápa, szónok. -- 1941. Szombathely, teo lógia i tanár. 1948. a ha llg ató k helyettes vezetője, a III. Rend igazgatója. - 1948. Nagyatád, házfőnök. 1950. a rendek feloszlatása után Porva, plébános. Zircen h a lt meg.

M A R IA N A P R O V IN C IA N E K R O LÓ G IU M A JAN U Á R 24. 1938. 01. 24. M o ln á r P. A rka n g ya l - A ferences szellem" szerzője.

M A R IA N A P R O V IN C IA N E K R O LÓ G IU M A JAN U Á R 26. 1967.01.26. P. Törzsök Lajos Ignác N. 1804. 02. 28. Rábapordány. V. 1900. 08. 24. Pt. 1901. 08. 21. Ps. 1905. 03.30. S.1906.12.06. Temetés: Kaposvár 1906. Nagi/szombat, szónok. 1907. Székesfehérvár, szónok. 1908. S zom bathely, vikáriu s. 1912. Nagyatád, káplán. 1913. Sümeg, szónok. -- 1915. Nagykanizsa, h ito ktató, káplán 1922. Sümeg, hitoktató, szónok. 1924. Székesfehérvár, h ito kta tó, szónok. -- 1932. Nagykanizsa, szónok, h ito kta tó.- 1933. Felsősegesd, elö ljá ró, a plébánia adm inisztrátora. 1939. ugyanott szónok. 1941. Nagyatád, szónok, káplán. 1950- tő i a rendek feloszlatása után plébános helyettes, Kaposvár. N yugdíjazása után u g ya n itt gyóntató, haláláig.

M A R IA N A P R O V IN C IA N E K R O LÓ G IU M A JAN U Á R 30. 1945.01.30. R Bajor V ilm os A s z trik N. 1892. 06. 23. Billéd. /Torontál m. / V. 1908. 08. 26. Pt. 1909. 08. 27. Ps. 1913. 08. 08. S. 1915. 07. 08. Temetés: Pápa. 1915. Güssing-Németújvár, viká riu s, káplán, hito kta tá b o ri lelkész. 1918. Güssing, káplán, viká riu s, h ito kta tó, 1924. Frauenkirchen- Boldogasszony, házfőnök, plébános. 1927. Budapest, tart. titk á r, 1930. Güssing, d e fin ito r, házfőnök, plébános, -- 1933. m ásodszor d e fin ito r, - 1936. Güssing, tartom ányfőnök m egbízottja a burgenlandi kolostorok m egbízottja, v ik á riu s, plébános, hitoktató. - 1939. Budapest, ta rt. titká r. - 1946. Pápa, hitszónok. Hosszú betegség után, am elyet türelm e sen vise lt, itt h a lt meg.

M e g h a lt testvérek névsora FEBR U ÁR BAN Név: Halála: Kovács Rajnér P. 19751 2J 2 Ihász Szeverin Fr. 1958 2 4 Molnár Illés Fr. 1962 2 4 Gurgulits Tarziciusz Fr. 1956 2 5 Habetler Ipoly P. 1977 2 6 Tóth Ede P. 1936 2 12 Hermán Paulin Fr. 1941 2 12 Brucker Celesztin P. 1931 2 13 Horváth Alfréd Fr. 1981 2 16 Székely Lajos Fr. 1979 2 17 Vajda Benjámin Fr. 1956 2 19 Tonnsa Ambrus P. 1958 2 19 Scheirich Bonaventúra P. 1964 2 20 Andits István P. 1931 2 22 Takács Gergely P. 1968 2 22 Zilizi Anaklét P. 1944 2 23 Balogh Arzén Fr. 1994 2 24 Forró Kamill P. 1974 2 25 Erős Alajos P. 1949 2 27 Hartmayer Brúnó Fr. 1978 2 27 1. oldal

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A FEBRUÁR 2. 1975. 2. 02. P. Kovács Vendel R ajnér N. 1893.10. 20. Varászló / Somogy m. / V. 1929. 09. 02. Pt. 1930. 09. 05. Ps. 1932. 07.13. S. 1932. 08.14. Temetés: Varászló. 1932. ösztöndíjjal a Szent A n ta l C ollégium ban, Róma. 1933. Szombathely, filo z ó fia tanár. - 1939. ugyanott viká riu s. - 1942. Érsekújvár, házfőnök. - 1945. Szombathely, házfőnök. 1950. -tő i a rendek feloszlatása után Szombathelyen fáradhatatlan gyóntató és szívesen h a llg a to tt hitszónok. Élete utolsó évében születési helyén Varászlón betegeskedve készült a halálra.

M A R IA N A P R O V IN C IA N E K R O LÓ G IU M A FEBRUÁR 4. 1958. 02. 04. Fr. Ihász M ih á ly Szeverin N. 1886. 09. 25. Felsőpah/IVas m. I tert.ind.1903.11.11. V. 1907. 07. 31. Ft. 1908. 07. 31. Ps. 1920.12. 25. Temetés: Rákospalota, köztemető. Egész re n d i életében kivá ló cipész és alam izsnagyűjtő. 1903. Malacka, - 1904. Szakolca, - 1905. Pozsony, - 1907. Malacka. 1914-19. katonai szolgálatot te l jesít. 1919. Pozsony, m ajd Pápa, 1940. Szombathely. - 1941. Pápa, kapus és ebédlős is. N ag y szeretettel és gondossággal vigyázott, hogy a re n d i növendékek m egfelelően legyenek szandállal ellátva. K ülső elfoglaltsága m e lle tt nagyon imádságos le lk ü le tű testvér v o lt. A rendek feloszlatása után Rákospalotán élt rokonainál munkásként. Rendszeres kapcsolatot tartott fenn rendtársaival. 1962. 02. 04. Fr. M o ln ár István Illé s N. 1903. 01. 29. Győr. Tért. Ind. 1925. 06. 06. V. 1925.12. 07. Pt. 1926. 12. 08. Ps. 1929.12. 08. Temetés: Esztergom. 1926. Veszprém, C oll. Seraphicum társelőljárója. 192 C oll. Seraphicum elöljárója 1933. Esztergom, tanár a Szt. A n ta l gim názium ban. 1946. ugyanott a nevelőintézet elöljárója. --1947. ugyanott zsinati vizsgáztató. -- 1948. Veszprém, kapus. Egy tanítvány visszaemlékezései: 1925-ben Molnár István ny. magyar, kir. százados, katonai főiskolai tanár, / a katonai érdemérem a katonai érdemkereszt szalagján, karddal és sisakkal díszített háborús emlékérem, a jubileumi emlékérem tulajdonosa / felvételét kérte a Szűz Máriáról nevezett ferences rendtartomány tagjai közé. A 42 éves férfi beöltözése ugyanazon év dec. 7-én megtörtént, miután szerzetesi neve Illés lett. Ezt követte azután 1926. decemberében az egyszerű, majd további 3 évre az ünnepélyes fogadalmának letétele. Nem éppen mindennapi esemény, ha egy 42 éves férfi százados rangjáról lemondva kolostorba vonul, tehát szakít addigi világi életével "Mindennek szükségképpen megvan a maga elegendő oka." Nemcsak a kíváncsiskodó kutat a tettek miértje után.. Nagyon érdekes, hogy egyes írók a szerzetbelépés okait kutatva, milyen következtetésekre jutnak. Eötvös Károly Gasparich K ilitről elmélkedve írja: " semmi nem lehet bizonyosabb,, mint az, hogy amikor elhatározta a szerzetbelépést, rendületlenül szánta el magát arra. hogy a zárda homályos falai közé fogja eltemetni ifjúságát, egész életét, szárnyukszegett vagy alaktalan vágyait s szétfoszlott reményeit. " Gasparich esetében kerekít egy romantikus szerelmi történetet, amelyhez azért hozzáfűzi: " Bizonyos, hogy a köznép együgyű meséinek, amikor messze lakó nagy urakról van szó, századrész se igaz. " De azért ő ezeket mégis leírja és ki is adja! M iért?! M ert a földhöz ragadt ember csak béka-perspektivában tud gondolkozni. Számára csak anyagi, földi, érzéki dolgok ismertek. Arról a másik, transzcendens világról nincs fogalma. Számára az ismeretlen. Szerzetbelépés okaként egy fiatal embernél csak az e világi nega-

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L O G IU M A FEBRUÁR 4. tívumokat, csalódásokat, m int taszító erőt tudja elfogadni, mert nem ismeri a másik erőt, a vonzót, az örökkévaló felé mutatót, amely lehet az emberi tettek igazi, elegendő oka. Nem tudhatja, hogy a kolostor nemcsak asylum az e földi veszedelmekkel szemben, hanem - a mai szlogennel élve - az önmegvalósítás lehetősége. Úgy gondolom, ez utóbbi Illés testvér esetében az elhatározó lépésének igazi oka. Ennek megtételéhez különböző események segítették...mások elbeszélésből tudom, hogy fiatal főhadnagyként vett részt a 14-es háború szerbiai Imrcaiban, ahol az életveszedelem a m indennapok velejárója volt. Az egyik igen borzalmas pergőtűzben fohászkodva fogadta meg, hogyha életben marad, akkor pap lesz. Ez a mélyen vallásos lélek háborix után akkor ébredt rá igazából arra, hogy fogadását Istennel szemben nem teljesítette, amikor egyik demonstráció alkalmával a szétrobbant lombik darabkái egyik szemére megvakították. Üveg-szemet kapott, s mást is: isteni jelet a szerencsétlenség következtében. Ekkor jött a gondolata, hogy franciskánus lesz. Az inkább fiatalemberek mintsem meglett férfiak lelki alkatára szabott noviciátus megpróbáltatásai nem ingatták meg elhatározásában. Ettől fogva a szent engedelmesség szellemének megfelelően a legodaadóbban alávetette magát rendi elöljárójának akaratának. Legalább is mi - az intézet növendékei - így láttuk. Szemünkben Illés testvér volt a szerzetesi engedelmesség mintaképe, aki híven az utasításhoz, s főleg annak szelleméhez, mindig lelkiismeretesen teljesítette még a leglényegtelenebb feladatokat is. Elöljárói gyorsan felismerhették a nagy műveltsége és sokirányú tájékozottsága mellett az előző életéből magával hozott pedagógiai érzéket, valamint fegyelmező készségét, s ezért lett már 1926-ban Veszprémben a Colllegium Seraphicum prefektusának a helyettese, majd 1927-ben az Esztergomba történő átköltözés után annak prefektusa. Ismerte szent Ferenc Atyánk jelmondatát: Non solum sibi vivere, sed et aliis proficere. S eszerint is élt! 1931-ben, az akkor induló ferences reálgimnázium tanári karába rendes tanári kinevezést kapott. Ettől kezdve Illés testvér tanári és tanulmányi felügyelői működése a gimnázium és az intézet életével egészen 1944-ig szoros kapcsolatban van. Az 1943/44-es tanév tanári karában még szerepel. Illés testvért mi, akik az 1943l44-es tanévben kezdtük a gimnáziumi tanulást 1933 szeptemberében ismertük meg, ekkor tanította nekünk a természetrajzot és volt a két évvel idősebb prefektusa. Őszintén mondom, hogy számunkra megjelenésével nem volt rokonszenves, kopasz fej, műszem mellett, az akkor éppen 50 éves, de koránál sokkal idősebbnek látszó csuhás pap mint jelenség egy tízéves gyermek számára nem lehetett bizalomkeltő. Az ő órán elmondta, hogy gondosan áttanulmányozta a tankönyvet, s kereste benne azt, ami számunkra érthetetlen, vagy legalábbis nehezen érthető lenne. Főleg ezekre fog az órákon kitérni. Ha pedig valakinek a tankönyvben vagy magyarázataiban mégis érthetetlen maradna, akkor rögtön kérdezzen, s minden óra megkezdésekor az legyen az első, tehát megmagyarázni mindent, ami nem egészen érthető. Ezért I papírral és ceruzával a kézben helyes tanulni, hogy a homályos gondolatok feljegyzésre kerülhessenek. Azután feltett egy kérdést. Mondja el mindenki, vajon ő, tehát a ferencesek miért tanítanak s miért nevelnek és gondoskodnak rólunk? Hát erre azután kapott nagyon sok " érdekes " választ. Az a feszültség, amely az osztályt Illés testvér megjelenésével hatalmába kerítette, az előbb leírtak után, feloldódni látszott, s a nyelvek is megoldódtak. Minden válaszra nem emlékezhetem, de amire mégis emlékszem azt is haszontalan lenne felsorolni, mert mindegyik abban csúcsosodott ki, hogy az esztergomi ferencesek létalapja, tehát megélhetésükhöz az anyagi feltételek azáltal vannak biztosítva, hogy szüléink a szerzetnek fizetnek. Illés azután elmondta, hogy a szerzetnek 700 éves fennállása alatt sok évig nem volt ilyen intézménye s a történelem szabta körülmények néha nagyon ínséges esztendőket

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A FEBRUÁR 4. produkáltak, de ennek ellenére a szerzet mindig élt, sőt virágzott is. - Szent Ferenc mondásának második részét ugyan nem idézte -... aliis proficere - de a valóságban azt emelte ki, hogy az ifjúság tanítása nevelése által egy nép felemelkedését szolgálják most is. Meglátszott, hogy katona volt. A fegyelmet megkövetelte még a legkisebb dolgokban is. A folyosón, ha kísért bennünket hallhattuk: " Ne fecsegj, ne fütyülj, vedd ki a zsebből a kezedetl vagy Ne csoszogj, ne kopogj, menj lábujjhegyen! " Egy alkalommal a studium alatt engem küldtek fel, hogy a zongoraszobába hívjak le egy társunkat, akinek Illés testvér volt a prefektusa. Bekopogtam az osztályba. Illés testvér kijött. Én köszöntem. Ő: M it kívánsz, kicsi fiam!? Elmondtam, hogy ki menjen le a zongoraszobába, de közben gesztikuláltam. Ő gyengéden helyére tette a kezeimet, és közölte, hogy legközelebb majd vigyázzállásban, / gesztikulálást mellőzve / közöljem kívánságomat. A megszólításokat pontosan betartotta. / Tisztelendő H. Testvér! vagy Főtisztelendő R. atya / Saját maga számára is megkövetelte a helyes megszólítást / vagy tisztelendő fráter Illés vagy főtisztelendő Fr. / A vigyázzállás a rendes megjelenés alfája volt. Szerinte ugyanis " kicsi fiam, te nem vagy Tambur-major / aki díszes nagy botjával vezeti és mutatja a t ^ u s t a katonabanda élén / ő ugyanis nem vigyázzállásban, hanem terpeszállásban, kinyújtott karral fogva a botot teljesítette a tiszteletet. Gömbös Gyulával jó ismeretségben volt. / Gömbös volt a Károlyi Gyula kormánya utáni miniszterelnök. 1936-ban halt meg. / Többek beszélték - akik viszont Illés testvértől hallották - hogy még az Osztrák- Magyar Monarchia idején valami ügyben Molnár István és Gömbös Gyula főhadnagyok a horvát bánhoz lettek kiküldve Zágrábba. O tt tartózkodásuk alatt valami ünnepélyes alkalomból a bán estélyt adott. Erre mindkét főhadnagyot meghívta, kérve őket, hogy lányának szórakoztatásáról is gondoskodjanak. Hát mindketten " a társaságit " felöltve meg is jelentek az estélyen. Látják ám egyszer, hogy a bán lányával egy hadnagy táncol és közben meg nem engedett módon ölelgeti. Am int vége volt a táncnak felszólították a hadnagyot, hogy jönne ki velük a folyósóra. O tt ismertetve vele helytelen viselkedését így szóltak hozzá: " No, de édes öcsém a bánus lányát...? " Ezután, ha valamelyik osztálytársunk némi illetlenséget követett el, rögtön kórusba mondtuk: " no, de édes öcsém! a bánus lányát...? Volt egy osztálytársunk, akinek az édesanyja soproni volt, ahol Illés testvér évekig szolgált. Az édesanya gyakran jö tt látogatóba, fia i látogatására. Nos egyik alkalommal, a folyosón összetalálkozott Illés testvérrel, aki köszöntötte, de mi a szöveget nem hallottuk, csak a választ, ahogy az édesanya fogadta a köszöntést: " Oh, kedves István! Hogy van? / / Nagyon ritkán gurult méregbe. Nagyon fel kellett őt ahhoz bosszantani. Egyszer történt, hogy senki sem bosszantotta, hanem önmagát hergelte fel. A 18-19 évek eseményeiről beszélt, amikor Linder, a hadügyminiszter ez a " balga " / ebesek ezt a szót marha szónak vélték hallani. Én ezt nem hiszem, ilyen szót Illés testvér soha ki nem mondott. / nem akart katonát látni. A balga szó nála szokatlan erővel hagyta el torkát. - Azóta sokszor eszembe ju t ez a felkiáltás. Teljesen igaza volt, hiszen 18 végén 1,2 millió katona jö tt haza a frontokról. Ezek közül bizonyára akadt 100-200 ezer, aki hajlandó lett volna a fegyvert megtartani és használni az ország területének védelmében. / Apósom ezt állította is mindig. / De a szájpadlás nélküli gróf, hadügyminisztere és társai szerint ez nem felelt volna meg a Wilson által hirdetett demokratikus elveknek, amiket maga Wilson sem kívánt érvényesíteni. / Sopronban 1921-ben nem demokráciáztak: meg is maradt magyarnak. / A prefektusok hetenként váltakozva ügyelték az étkezést. 38 táján lehetett, amikor a forrongó világ szele bennünket is megcsapott, s valaki közülünk nyilas röpcédulá

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A FEBRUÁR 4. kát és újságokat szerzett. Számunkra ezek nagyon érdekesek lehettek, mert sorjában olvastuk. En egyszer az ebédlőben a fiókot félig kihúzva olvastam a Virradat c. nyilas újságot, amikor Illés testvér mögöttem elhaladva ezt észrevette. Elvette, azután megnézve " borzasztó l " kijelentéssel csóválta a fejét. Ugyancsak ő volt az ügyeletes az ebédlőben, amikor Tóth Tihamér veszprémi püspök meghalt. Illés testvér - ha ügyeletes volt mindig valami erkölcsnemesítő könyvből olvasott számunkra/forster, Tóth Tihamér stb. / Nosí A püspök halálakor nyilván az ő egyik könyvét vette elő a következő bevezetéssel: " Tóth Tihamér püspök atyának... című könyvéből fogok felolvasni, aki a tegnapi napon halt meg. " Másnap: "... aki két nappal ezelőtt halt meg.. " Azután: "... akit tegnap temettek. " utána: ".. aki 48 órája nyugszik a sírban stb.. ". Bizonyára a jó Isten megbocsátotta, hogy milyen jókat derültünk Illés testvér ilyetén kommentárjain. Előfordult, hogy a fázékonyabb gyerekek néha bepisiltek a hideg idő beálltával, Rendszeresítették, hogy ezeket éjfél előtt felköltötték, kimentek a WC-re és a hátralévő időt az ébresztőig baj nélkül kibírták. Az ébresztgetői feladatot szinte állandóan Illés testvér látta el. / Ezért is írtam az előbbiekben, hogy még a leglényegtelenebb feladatot is a legnagyobb lelkiismeretességgel látta el. Nála pici feladat tán nem is létezett. / Pedig a prefektusok mindig jóval fiatalabbal voltak nála. Jellegzetes zajjal járt, ami a bőrszíjon levő olvasószemek, a csuha suhogása, a katonai lábszárvédő közötti súrlódásból, koccanásból adódót, mindez színezve a cipőn lévő gumisarok apró nyikorgásaival. Kezében tartotta a névsort, amit zseblámpa fényénél olvasott el. - Kicsi fiam, kelj fel és menj ki a WC-re! Persze a felszólítást többször is meg kellett ismételnie, míg végre a delikvens felébredt. Megtörtént azonban, hogy az ébresztés közbe azt tapasztalta Illés testvér, hogy tócsa van az ágyban. - Borzasztói Megint elkéstem [fakadt ki ilyenkor. Az első időkben a 6 órás misén vettünk részt. Barátok részére is ez volt a reggeli közös mise. Ilyenkor már a páterek miséztek, a fráterek pedig a kóruson hallgatták a szentmisét. Néha megtörtént, hogyha például P. Rektornak ministráltam, aki tudvalevőleg maximum 18 perc alatt elmondta a miséjét - amikor a fráterek a szentáldozáshoz járultak, már a sekrestye előtti földszinti folyosón voltam, ahonnét az első emeltről lejövő fráterek sora besorjázott a templomba levő áldoztató rácshoz. Karjukat a csuha ujjába összedugva, lehajtott fővel, libasorban jöttek. A 33-34-es években első volt a sorban - betartva a " rangsort " Norbert testvér, a szakács volt. ő csak két évvel volt öregebb Illés testvérnél, de ünnepélyes fogadalmát már 1906-ban letette. Tehát őt illette a menetben az első hely. Utána következett a menetben Illés testvér másodikként. Áldozás után ugyanilyen sorban vonultak vissza a kórusra. M indig arra buzdított bennünket, hogy több, - legalább három - ceruza legyen a zsebünkben, hogy minden feljegyzésre méltó mondást, élményt, szöveget le tudjunk jegyezni. Nos kicsi fiam, ha az egyik hegye letörik... Igaza volt! Ha ezt a tanácsát megfogadtam volna, akkor most ide lehetne írni a társadalmi kór gyógyítását szolgáló tanácsát, amikor 1947 elején mondhatott el a II. emeleti folyosón, amikor Kulcsár Gyulával meglátogattuk. Szerinte három erény hiányát érzi a társadalom. M a már csak kettőre emlékezem: alázat és kötelességteljesítés. A csuha alatt csizmanadrág bőr lábszárvédővel volt a viselete. Ezt láthattuk, mivel előfordult nála, hogy nem lévén elégséges számára a csuha nyújtotta zsebek nagysága vagy mennysége, ezért minden eshetőséget számításba vevő gondossága, még a nadrágzsebbe is tett valamit. Nos, amikor keresgélt, akkor láttuk a csizmanadrágot és a lábszárvédőt. Ruházata mindig tiszta volt, arra viszont már nem ügyelt, hogy a kopott ruházatott újra cserélje ki.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A FEBRUÁR 4. Rosszul mondom! Talán ez is hozzátartozott a szerzetesi alázat gyakorlásához. Bizonyára így lehet. De a többi rendtagok az ilyen szerzetesi erényeket nem igen gyakorolták... Különösen a kalapja volt ebből a szempontból említésre méltó. A formája, ahogy a kalapos kezéből kikerült. Ő csak a szélét fogta. Amikor kapta sem lehetett új. Boróka bogyót előszeretettel rágcsálta. Meggyőződése volt, hogy az nagyon egészséges. No! azért ez a rágcsálás igen-igen illedelmesen történt. Az előzőekben említett 1947-es találkozás előtt még, de 1945-ben történt érettségi után, 1944-ben találkoztam vele Veszprémben, ahol portás volt. Ennek az évnek jú n iu sában Hajmáskéren voltam katona, s egy vasárnap bementem Veszprémbe, hogy egykori prefektusomat, Henrich atyát meglátogassam. A kolostcrr portáján csengetésemre Illés testvér jelent meg.. Bemutatkoztam, de láttam, hogy nem tud azonosítani emlékei között. Nem csodálkoztam rajta, hiszen nem volt prefektusom. Akkor is arra gondoltam, hogy milyen gazdag lehet az a rend, ha az ilyen széleslátókörű tagját csak portásként tudja foglalkoztatni. Be is fejezem emlékezéseimet. Remélem ez, elolvasva., talán írásra ingerli azokat, akik jobban ismerték Illés testvért, mert szerintem az ő tevékenysége és jellegzetes profilja eddig nem volt kellően értékelve a ferencesek között! írja le mindenki emlékeit róla, ő pedig R. I. P. Még megemlékezem valamiről, amit szándékosan utoljára hagytam. Az 50-es évek második felében, tehát halála előtti években lehetett, hogy P. Csongorral Esztergomban az intézet betegszobájában meglátogattuk Illés testvért. Ő akkor már szinte vak volt. P. Csongort megismerve letérdelt és kérte áldását. Az iskolák állam osítása után került a veszprémi kolostorba, ahol csendes visszavonultságban imádságos megnyugvással viselte a közeledő vakságot. Portásként dolgozott. Engesztelő imádságos élettel kérte Istentől azt a kegyelmet, hogy a klarissza nővérek Magyarországon újra letelepedhessenek. 1950 - t ő i, amikor a rendek működési engedélyét megvonták, a Séd patak völgyébeit élt nagy-nagy szegénységben és lelki békében. Amikor gondozója annyira megöregedett, hogy magát sem tudta ellátni, akkor a rend Illés testvért az Esztergomi kolostorba vitte és gondozta haláláig. Rózsi nővér pedig a pápai ferences kolostor közelében működő otthon lakója lett.

M A R IA N A P R O V IN C IA N E K R O LÓ G IU M A FEBRUÁR 5. 1956. 02. 05. Fr. G u rg u lits Dénes Tarziciusz N. 1897.12. 29. Nyergesúj falú. Tért. ind. 1926.12. 01. V. 1927. 09. 01. Pt. 1928. 09. 02. Ps. 1931.12. 23. Temetés: Esztergom, a kolostor kriptájába. 1928. Sümeg, szakács. - 1931. Nagyboldogasszony, - 1936. Németújvár, - 1938. Székesfehérvár, - 1939. Bucsuszentlászló, - 1940. Nagykanizsa és Esztergom,- 1942. Felsősegesd, - 1944. Szombathely,- 1945. Pápa, - 1946. Bucsuszentlászló, szakács. -- 1948. Nagykanizsa, a rendház szolgálatában. - 1949. Nagykanizsa, portás és segédszakács. Az iskolák államosítása után Esztergomban az egyik állami kollégiumban megbecsült szakács. A rendházzal szoros kapcsolatban élt.

M A R IA N A P R O V IN C IA N E K R O LÓ G IU M A FEBRUÁR 6. 1977. 02. 06. P. H abetler József Ip o ly N. 1894. 02. 25. Vaskeresztes. V. 1910. 08. 26. Pt. 1911. 08. 27. Ps. 1915. 10. 25. S. 1919. 01. 05. Temetés: Lanzendorf 1921. Szombathely, viká riu s. - 1923. középiskolai ta Nagyboldogasszony, elöljáró és adm inisztrátor. 1929. Kanada, U SA m issziós. 1931-től Esztergom, gim n. tanár. 1933. ugyanott viká riu s. - 1936-42. d e fin ito r. -1945. Ausztria, Eichgraben.

M A R IA N A P R O V IN C IA N E K R O LÓ G IU M A FEBRUÁR 12.. 1936. 02.12. Tóth P. Ede 1941. 02.12. Fr. H erm án Péter P aixlin N. 1901. 03.10. Dömefólde / Zala m. / Tért.ind: 1925. 08.15. V. 1926. 09.16. Pt. 1927. 09.17. Ps. 1930. 09.18. Temetés: Kiskanizsa. Szakács. 1927. Esztergom, - 1931. Veszprém, - 1939. Székesfehérvár.

M A R IA N A P R O V IN C IA N E K R O LÓ G IU M A FEBRUÁR 13. 1931. 02.13. Brucker P. C elesztín

M A R IA N A P R O V IN C IA N E K R O LÓ G IU M A FEBRUÁR 16. 1981.02.16. Fr. H orvá th Ferenc A lfré d N: Taksonyfalva, / Pozsony m. / 1911. 01.16. V. 1934. 08.17, Pt. 1935. 08.18, 1940-ig a Megváltóról elnevezett Provinciában. Ps. 1941. 06. 02. Temetés: Pannonhalmán. 1940. Budapesti, Veszprémi és Esztergomi rendházakb ton. 1942. Esztergom, szakács.--1944. Nagykanizsa.- 1946. Sümeg, sekrestyés és alam izsnagyűjtő. 1947. Székesfehérvár a rendház szolgálatára. -1949. Felsősegesd, szakács. 1950. Veszprém, sekrestyés, m ajd a pannonhalmi szociális otthon lakója. A g y ő ri kórházban m űtét után egy héttel hu nyt el.

M A R IA N A P R O V IN C IA N E K R O LO G IU M A FEBRUÁR 17. 1979. 02.17. Fr. Székely A ndrás Lajos N. 1901.11. 05. Budaörs. Tert.ind. 1922. 04. 23. V. 1924. 09. 29. Ft. 1925. 09. 30. Ps. 1929. 06. 29. Temetés: Pannonhalma. Sekrestyés. 1925. Budapest, 1930. Szombathely, 1932. Nagykanizsa, 1936. Veszprém, 1939. Szombathely, 1942. Székesfehérvár, a rendház szolgálatára, 1947. Pápa, sekrestyés. Egész életében ragyogó tisztaság és rendszeretet jellemezte.

M A R IA N A P R O V IN C IA N E K R O LO G IU M A FEBRUÁR 19. 1956.02.19. Fr. Vajda Ferenc B enjám in N. 1900.10.14. Pápakovácsi. Tért. ind. 1920. 01.01. V. 1923.10. 04. Ft. 1924.10. 05. Ps. 1927.10. 05. Temetés: Szombathely. 1924. Székesfehérvár, sekrestyés. 1926. N agykanizsa, sekrestyés. 1930. N agyatád, kapus. -- 1934. Esztergom, a re fe któ riu m felügyelője. 1936. Felsősegesd, sekrestyés. 1939. Bucsuszentlászló, sekrestyés és orgonista. 1943. Szombathely, sekrestyés. 1945. Veszprém, sekrestyés. -- 1947. Esztergom, a re fe k tó rium felügyelője. 1948. Esztergom, kapus. 1950. a rendek működési engedélye megvonásának éve. Ez év júniusában a kolostor lakóit Békéscsabára költöztették. A költöztetés éjszakáján ő volt a portás. A költöztetésre érkező csoportot nem engedte be, amíg minden rendtársat fel nem ébresztett. A karhatalmi csoport az első emeleti ablakon mászott be, türelmét elveszítve. Augusztus 1-től Sokorópátkán működött m int kántor. 1958. 02.19. P. Tomsa Balázs A m brus N. 1882. 01. 28. Nagybáb / Nyitra m. / V. 1898. 08. 29. Pt. 1899. 08. 30. Ps. 1903. 02. 02. S. 1904. 06. 25. Temetés: Pannonhalma. 1904. Szakolca, ko llé g iu m i felügyelő, h ito kta tó. 19 elől-járó, 1912. Esztergom, szónok és Pilisszentlélek plébániai adm inisztrátor. 1915. táb ori lelkész a háborúban, leszerelése után Zsolna, h ito kta tó. 1920. Pozsony, házfőnök, m agyar, szláv és német m isszió igazgatója. 1926. USA, Canada, Califomia, a m isszió igazgatója, a Szent Kereszt és Szent Család egyházm egyének, a N ew Y o rki é r sekségnek vizitá to ra. A la p ító ja a Megváltóról elnevezett egyházm egyének az U SA-ban, m agyar és szláv n ye lvű m issziós hitszónok. - 1938. Érsekújvár, m issziós népszónok. 1940. Budapest, több nye lvű gyóntató, beosztása reggel 8 -tó i 12-ig és 16 órától 20 óráig ta rto tt m in d e n nap, a m it készséggel és vidám lélekkel fáradhatatlanul teljesített. 1944. Káptalanfüred, m issziós népszónok. Tiszteletet parancsoló megjelenése, ősz haja és szláv nyelvek ismerete, nemkülömben bátor szolgálatkészsége a felszabadító hadsereg zaklatásaival szemben hathatós védelmet nyújtott a környékbelieknek. Népnyelven " Kalugyer bácsinak becézték. Élete utolsó éveit a Pannonhalmi Papi Otthonban töltötte.

M A R IA N A P R O V IN C IA N E K R O LÓ G IU M A FEBRUÁR 20. 1964. 02. 20. P. Scheirich G yörgy B onaventura N. 1880. 05.10. Etyek. V. 1897. 09. 07. Pt. 1890.12.18. Ps. 1902. 02. 2. s. 1903. 06. 28. Temetés: Pannonhalma. A szerzetesi fegyelem jellemezte egész életét. Önmagával szemben szigorú, másokkal megértő elöljáró volt. M in t lektor, m int teológiai tanár, házfőnök, ismételten ta r tom ányfőnök, vizitátor generalis minden feladatát nagy elismeréssel oldotta meg. Az esztergomi ferences templomot 1914-ben teljesen felújította. Szombathelyi kolostorban teljesen új szárnyat épített a teológia számára és Esztergomban az ő tartományfőnöksége alatt épült az új gimnázium első része. 1903. Szombathely, szónok. - 1904. Nagyszombat, filo z ó fia ta n á r.- 1905. Pozsony, m agiszter és hittanár. 1907-16. Esztergom, házfőnök. 1907. ugyanott hittanár. - 1909-15. tartom ányi tanácsos. -- 1916-24. Budapest, házfőnök. - 1918. d e firü to r m ásodszorra. - 1921. tart.őr. - 1924. Budapest, d e fin ito r harm adszorra és szónok. 1927. Szombathely, házfőnök. - 1933. Budapest, m in is te r p ro v in c ia lis. - 1939. Szombathely, gim n. hit-és erkölcstanár. 1940. a K apisztrán Szt. János P rovin cia m e gbízo tt tarto m á n yfő n ö ke. - 1942. Veszprém, házfőnök. 1943. ugyanott viká riu s. 1944. ugyanott szónok. A szerzetesrendek m ű ködé si engedélyének megvonása után nem volt hajlandó Gyöngyösről civil ruhában utazni Pannonhalmára. Az akkori titkár P. Csontos Oszkár személyre szóló engedélyt eszközölt ki számára a hatóságoktól, hogy rendi ruhában utazhasson.

M A R IA N A P R O V IN C IA N E K R O LÓ G IU M A FEBRUÁR 22. 1931. 02. 22. A n d its P. Istvá n 1968. 02. 22. P. Takács Bertalan G ergely N. 1910. 03. 21. Felsősegesd. V. 1926. 08.12. Pt. 1927. 08. 13. Ps. 1931. 06. 28. S. 1934. 06. 24. Temetés: Esztergom, ferences kripta. 1934. Esztergom, nevelőtanár, a ko llég ium b an hitszónok. 1934. Szombathely, káplán és szónok. -- 1935. Esztergom, nevelő, felü gyelő a kollégium ban, szónok. 1936. tanári vizsgára készül Budapesten, közben 1937-től Franciaországban tan ulm á nyi szabadságon. -- 1943. fra n cia -la tin szakos okleveles középiskolai tanár. - 1948. az isko lá k államosítása után hitszónok, Veszprémben. 1950. -tő i halá lá ig Esztergom, tanár a ferences gim názium ban. 1948-ban, amikor a húsvéti szünet befejezése után a tanulóknak vissza kellett témiök az iskolába, ő lekéste a vonatot. Autóstoppal jött. Az autó egészen a kollégiumig hozta. Itt tudta meg, hogy ők is az iskolába jöttek, küldetéssel. Este 9 órakor ugyanis rajtaütésszerűen razziát tartottak és

M A R IA N A P R O V IN C IA N E K R O LÓ G IU M A FEBRUÁR 23. 1944. 02. 23. P. Z iliz i M enyhért A n a k lé t N. 1913. 02.10. Pered. /Pozsony m./v. 1929. 08. 25. Pt. 1930. 08. 26. Ps. 1934. 07. 07. S. 1937. 06. 29. Temetés: Nagykanizsa. 1938. Érsekújvár, h ito k ta tó.- 1940. Csáktornya, hito ktató.

M A R IA N A P R O V IN C IA N E K R O LÓ G IU M A FEBRUÁR 24. 1994. 02. 24. Fr. Balogh A rzén Életének 83. évében, 1994. fe b ru á r 24-én h a llo tta meg az Ú r számadásra hívó szavát Pannonhalmán és az Égi-Hazába kö ltö zö tt. Temetése: 1994. m árcius 3-án, csütörtökön lesz. Engesztelő szentm iseáldozatot temetése napján a Főapátság kápolnájában m u ta tim k be 11 órakor. U tolsó útjára 14 órakor kísérjük az Otthon Pannonhalmi sírkertjében. Testvérünk 1911-ben született Pápán. H ivatása szavát követve 1931-ben lépett Szent Ferenc Rendjébe. N ovíciusként Andocson é lt 1932-től. M a jd fogadalom m al elkötelezetten Szombathelyre k ü ld te az engedelmesség. E kolostorban belső m unkát végezve és alamizsnát gyű jtve m ozdította elő a ferences ifjúság nevelését. - 1942-ben Nagyatádra szólítja elöljárójának parancsa, ahol a tem plom és a közösség d o l gaiban serénykedik. 1943-tól a szerzetesrendek feloszlatásáig Bucsuszentlászlón ta lá l ju k. A szerzetesi életre készülő fia ta lo ka t nevelő kolostor és a tem plom szolgálatában tevékenykedik m in t alam izsnagyűjtő és sekrestyés. A szerzetesrendek feloszlatása után szülővárosába. Pápára megy. Testvérei segítségével m egoldja a jelentkező nehézségeket. Éveken keresztül imádságos gondozója m in t sekrestyés a pápai ferences templomnak. Egy id e ig az áram szolgáltató vá lla la tn á l fiz ik a i m unkás. M ajd újra visszakerül a ferences tem plom hoz sekrestyésnek. Innen m egy nyugdíjba. Nagy türelemmel és megnyugvással járta betegségekkel tarkított életútját. Sok időt töltött imádságba merülten a templomban. Nagy szeretette beszélt a plébániától, ahol a közösséghez szokott szerzetes részesült abban, ami magános életéből hiányzott. 1933. karácsonyát már Pannonhalmán töltötte. Könnyes szemmel mondta: Számkivetésem véget ért, mert szerzetesek közé kerültem. Innen hívta haza az Úr. / A tartom á nyi gyászjelentés alapján /

M A R IA N A P R O V IN C IA N E K R O LÓG IU M A FEBRUÁR 25. 1974. 02. 25. P. Forró Dezső K a m ill N. 1922. 03. 04. Vágfarkasd / Nyitva m. / V. 1930. 08. 25. pt. 1939. 08. 26. Ps. 1944. 06.12. S. 1947. 06.15. 1947-ben szeritelte pappá Kovács Sándor m egyéspüspök Szombathelyen. Ezután elő já rói parancsára a budapesti Festőművészeti Akadémiára ira tko zo tt be. Itt szoros barátságot k ö tö tt Nemcsics A n ta l és Prokop Péter m űvészekkel, kurzustársaival. Zenei vonalon pedig, m in t Zsám boki- tanítvány cselló művésszé képezte k i magát. 1950-Í7en a rend működési engedélyének megvonása után egy orgonagyárban vállalt segédmunkát, majd a szemüvegkeret gyárban munkásként dolgozott P. Vitéz Baán atyával, aki később disszidált és Kamill atyát is meghívta egy hónapra az USA-ba. Az említett szemüvegkeretgyár később Esztergomba települt át. Állandó tagja volt Budapesti Ferences templom énekkarának. Hat év múlva, 1956-ban az esztergomi Ferences Gimnázium vezetőinek meghívására az 1974. febr. 25-én bekövetkezett váratlan haláláig amit szívinfarktus okozott - -, kimagasló képessége alapján vezette növendékeit a rajzban, a műszaki rajzban, énekben és zenében. Vezetése alatt az iskola szimfonikus zenekara fénykorát élte. Hosszú éveken át szerzett művészi élményt iskolánknak, városunknak, rajz- és festmény kiállításaival, valamint ifjúsági zenekarának klasszikus darabokat felsorakoztató előadásaival. Hangulatot, jókedvet, ünnepélyességet varázsolt az intézetbe. Dón Bosco szavai csengtek fülében: " Egy nevelőintézet zene nélkül olyan, mint egy test lélek nélkül. " Ezért ebben a vállalkozásba bevonta a szülői és nevelői munhiközösséget. Zenekarában játszottak: D r Darabos László kórházi főorvos. Juhász Kálmán karmester. Bérezi László O TI vezető, Schlett Imre, P. Benei György, P. Deák Bonaventura stb. A színdarabokhoz a kulisszákat Kerlezsa Lőrinc atyával tervezték és kivitelezték, amelyeket ő festett. Vavrinetz Béla zeneszerző, karmester, volt növendékünk külön darabot írt zenekarunk számára. Címe: Balatoni dalok. Ugyanezt tette Kiszely Gyula, Szt. Ferenc III. Rendjének tagja, operaszerző. Kiváló zenészeket, karmestereket, operaénekeseket nevelt, pl. Strauss Kálmán karmester, zenetanár. Fodor Péter bögőrnűvész, P. Hován Ágoston, Benyus Sándor; bécsi operaénekesek: Tóth Kálmán, Holló Miklós. Külön missziót teljesített Csányi László piarista tanárunk által meghirdetett és finanszírozott népdalversenyek évtizedeken át való megrendezésével és lebonyolításával. A nyári szünetben sem pihent. Legtöbbször vidékre ment: kápolnákat, templomokat festett. Ez az emberfeletti munka megviselte. De betegségében is hősiesen ellátta szolgálatát. Délutánokon még a prefektus atyáknak is szívesen segített. Jó szíve, finomsága késztette arra, hogy éveken keresztül a társalgóban ő mosta el a használt poharakat. Elmélyült vallásos életével készült az Ú r színe előtt való megjelenésre. Mégis váratlanul költözött el körünkből szerény, derűs egyéniségével. A lelkiéletnek azon ösvényén haladt, amelyet Szent Ferenc Atyánk mutatott számunkra. Fr Angelico szerénységével és alázatával álmodta a templomok falára lelkének egy-egy látomását, hogy az egyszerű magyar népet, amelyet annyira szeretett, transzcendens élményben részesítse. Ezekkel a festményekkel apostolkodik ő tovább, halála után, amelyek ha imát és nemes gondolatot fakasztanak a rájuk nézők lelkében, ez Kamill atya érdeme. Alkotásainak boldog őrzői: Budapest Árpádföldje, Pestszentlőrinc, Esztergom / a lépcsőházban a nándorfehérvári győzelem, hálaadás Hunyadi János és Kapisztrán Szent János /, Hács, Pilisszentlélek/ Szt József kép a Szűz Anyával és az ifjú munkás Jézussal. Fogadalmi kép a boldog

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A FEBRUÁR 25. halál kegyelméért /. Mihályháza, Szombathely, Csabrendek, Kötcse, Kisberény, Jászberény, Öreglak, Nemesszalók, Sornlóvecse, Somlószőlős, Veszprémpinkóc, Somogybükkösd, Karakószörcsög, Tüskevár, Csatka, a dobai Márton kápolna, Csácsbozsók, Orgovány, Vid. Művészetével és tanári munkásságával az Örök Szépség alázatos szolgája maradat. Csendesen, szinte észrevétlenül szórta szét szívének értékeit, m int a szántó-vető a barázdák ölébe a vetőmagot. Ezek a magvak nem hullottak útfélre vagy sziklák közé. Benne csíráznak volt növendékei, ismerősei egyéniségében és így ő is közreműködik abban, hogy egy árnyalattal szebb legyen a világ. Szívügye volt a musica sacra és a templomi liturgia szépségének emelése. Ezekért kész volt minden áldozatra. Lelkiismeretesen végezte kötelességeit: az emberi lelkek szebbé-jobbá tételét. A zeneterem rendjét minden este szigorúan ellenőrizte, féltő gonddal vigyázott a hangszerekre. Szerzetes és nevelői hitvallását élete feláldozásával pecsételte meg. Ez avatja őt hőssé és példaképpé. A kicsi dolgokban való hűség ez az ő testamentuma és tanítása. Feladta a leckét mindnyájunknak. Ha katona a harctéren, a pedagógus a katedrán nyeri el a babért. Tökéletesen teljesítette a régi pedagógus -jelszót: " Az ifjúsággal, az ifjúságért mindhalálig " Szerette a fiatalságot, sokszor mondta sétáinkon: " Szeretem őket, mégha komiszkodnak is. És ők is tudják, hogy szeretem őket. " Szívéhez legközelebb a rászorulók, szegények, az énekesek, zenészek álltak. Velük külön foglalkozott. Jutalmul kirándulásra és opraelőadásra vitte őket. Többen közülük világsikert értek el. Mindezekért a tanulóifjúság közössége szeretettel mondott utolsó Isten-hozzádot az áldozatos, daloslelkű, jókedvű, derűt, humort kedvelő, minden szépért, jóért, igazért művésziért lelkesedő diák jó barátnak. Szerettük benne az őszinte jóságot, amely ott ragyogott szerény mosolyában. Az igazságszeretetet és őszinteséget, amely ott tükrözött szeme tisztaságában. Utolsó években egyre többször hallotta maga mögött Halálnővér közeledő lépteit. Gyakran hangoztatta, hogy fiatalon hal meg, akár báttya és édesanyja. Ha kedélyét emiatt némi szomorúság el is fátyolozta, mégsem borzadt meg a nagy pillanattól, mert tudta, hogy az elmúlás lényegében Isten ölelése. Ferences szívvel testvérnek tekintette a halált, mint a virágot, pacsirtát és csillagokat. Gyönyörűen ábrázolják ezt a szalapi templom és szombathelyi társalgó freskói. Sajnos ez utóbbi pusztítás áldozata lett. / A z Esztergom i Ferences G im názium évkönyve, 1993. Dr. P. H uszár Jeromos /

M A R IA N A P R O V IN C IA N E K R O LÓ G IU M A FEBRUÁR 27. 1949. 02. 27. P. Erős A n ta l A la jo s N. 1890. 01. 08. Zalaapáti. V. 1907. 08. 26. Pt. 1908. 08. 27. Ps. 1913. 07. 08. S. 1914. 09. 08. Temetés: Székesfehérvár. 1914.Érsekújvár, viká riu s, hito ktató, 1916. Szombathely, viká riu s, szónok, 1917. Nagykanizsa, viká riu s, káplán, szónok. 1925. Felsősegesd, házfőnök, plébános. 1927. Andocs, plébános, házfőnük, 1930. Zalaegerszeg, házfőnök,-- 1934. Nagykanizsa, viká riu s, káplán, sekrestyeigazgató.- 1936. Esztergom, viká riu s, testvérek m agisztere, sekrestyeigazgató, 1937. Székesfehérvár, szónok. M in d ig buzgó lelkipá szto r v o lt. 1978. 02. 27. Fr. H artm ayer G yörgy B rúnó N. 1896. 02. 23. Budaörs, Tert.ind. 1920. 08. 08. V. 1923.10. 04. Pt. 1924.10. 05. Ps. 1927.10. 06. - Temetés: Pannonhalm a. Sekrestyés és alam izsnagyűjtő. 1924. Sümeg, 1925. Németújvár, - - 1938. Zalaegerszeg, 1939. Bucsuszentlászló, 1940. Nagyatád, 1941. Veszprém, sekrestyés és kapus, 1946. Zalaegerszeg, alam izsnagyűjtő.

M e g h a lt testvérek névsora M Á R C IU S B A N Név: Halála: Nagy Ernő P. 1962 3 3 Zolotnoki Oktáv P. 1991 3 3 Kleinmayer Antonin Fr. 19451 3 4 Lökkös Nárcisz Fr. 1991 3 4 Horváth Regalát P. 1972 3 8 Szmolár Bertin FR. 1963 3 9 Réfi Kornél Fr. 1976 3 11 Solymos Rezső P. 1983 3 12 Tokay Piusz P. 1918 3 24 Sípos Kajetán P. 1980 3 25 Róka Jeremiás Fr. 1966 3 26 Pusztay Gábor P. 1983 3 26 Mészáros Vitái P. 1965 3 27 Hajnal Zénó P. 1945 3 31 1. oldal

M A R IA N A P R O V IN C IA N E K R O LÓ G IU M A M A R C IU S 3. 1961.03. 03. P. N agy József E rnő N. 1891. 01. 05. Csapod. V. 1900. 08. 26. Pt. 1909. 08. 27. Ps. 1914. 06. 28. S. 1915. 06. 24. Temetés: Pestszentlőrinc 1916. Nagyatád, káplán, hitoktató. - 1918. Érsekújvár, oktató. - 1919. Pozsony, szónok, h ito kta tó. -- 1921. Nagykanizsa, káplán, hito ktató. - 1922. Andocs, káplán, h ito ktató. - 1923. Szombathely, szónok. - 1928. Pápa, szónok. ~ 1929. Kismarton, vikáriu s. 1930. Zalaegegrszeg, szónok, 1934. ugyanitt elöljáró. 1938. Andocs, szónok. - 1940. Székesfehérvár, szónok. -- 1943. Nagykanizsa, szónok. - 1943. Sümeg, viká riu s. --1945. ugyanott, szónok, m ajd ism ét vik á riu s és zsinati vizsgáztató. 1950. a rendek feloszlatása után különböző munkákban, de leginkább rózsafüzérek készítésével foglalkozott. Ezzel tartotta fenn magát. A Széher ú ti kórházban halt meg. 1991.03.03 P. Z o lo tn o ki József O ktáv N. 1911. 08. 01. Ercsi. V: 1933. 08. 26. Pt. 1934. 08.11. Ps. 1937. 08. 28. S. 1938. 01.30. Temetése: Székesfehérváron. 1938. Szombathely, szónok. -1 9 3 9. Veszprém, szónok. Felsősegesd, káplán, h ito ktató, a III. Rend igazgatója, m ajd 1947-től alprefektus Felsősegesden. 1948. Veszprém, szónok, népmissziós. 1950. -tő i a g y ő ri egyházmegye keretében a soproni D tem plom ban, m ajd Tatabánya VI-os telepen v o lt segédlelkész. 1962. Budapest, n yu g d í jasként, m ajd a székesfehérvári Papi Otthonban élt.

M A R IA N A P R O V IN C IA N E K R O LÓ G IU M A M Á R C IU S 4. 1945. 03. 04. Fr. K leinm ayer József A n to n in N 1921. 04. 20. Szombathely. V. 1938. 04.18. M eghalt és eltem etve Szombathelyen. Sorkatonai szolgálatra behívták, szülei látogatására Szombathelyre utazott és légitám adás áldozata le tt. 1991. 03. 04. Fr. Lökkös A lb e rt N árcisz 1939 N. 1915.10. 08. Gór I Vas M. Tert.ind: 1935. 09.12. V. 1930.11.01. Pt. 1939. 08. 02. Ps. 1942.11. 08. Temetés: Bucsuszentlászlón. 1939. Esztergom, szakács. -1 9 4 0. Budapest, segédszaká Bucsuszentlászló, m ajd Esztergom, - 1947. Veszprém, szakács. 1948. Szombathely, társszakács.

M A R IA N A P R O V IN C IA N E K R O LÓ G IU M A M A R C IU S 8. 1972. 03. 08. P. H o rvá th Lajos Péter Regalat N. 1889.10.17. Bodajk. V. 1906. 09. 03. Pt. 1907. 09. 04. Ps. 1912.12. 25. S. 1913. 06. 24. Temetés: Kötcse. 1913. Nagykanizsa, káplán, h ito kta tó. -- 1918. Budapest, viká riu s, szónok. 1924. Székesfehérvár, házfőnök. 1930. ugyanott viká riu s, d e fin ito r. 1933. Andocs, la iku s noviciusok m agisztere. 1933. Esztergom, házfőnök. -- 1939. Budapest, házfőnök 1942. Szombathely, házfőnök. -- 1945. Székesfehérvár, v ik á riu s. 1948. Esztergom, házfőnök. - 1949. a K apisztrán R endtartom ány m egbízott vizitá to ra. H étszer három é vig v o lt házfőnök. 1948. az isko lá k államosítása idején házfőnök Esztergomban. A nehéz a n y a ^ körülm ények kö zö tt ügyes gazdálkodással talp ra á llíto tta a ko lo stort. 1950-ben kényszertartózkodásra Békéscsabára k ö ltö zte tik. A u gusztus elsejétől B odajkon él. Lelkipásztor, m issziónárius és összetartója utolsó kolostora la kó in a k, a k ik szinte he ten kin t keresték fe l b o d a jki magányában. H alála e lő tti években P. Em m ánuelhez kö ltö z ö tt Kötcsére, ahol segédkezett a plébánia építésben, azzal a titk o s szándékkal, hogy otthon t teremtsenek néhány idős rendtárs számára.

M A R IA N A P R O V IN C IA N E K R O LO G IU M A M Á R C IU S 9 1963. 03. 09. Fr. Szm olár Lajos B e rtín N. 1915. 03. 08. Kéthely. Tért. ind.: 1935. 07. 22. V. 1939. 04. 22. Pt. 1940. 04. 23. Ps. 1946. 04. 22. Temetés: N agykanizsa. 1940. katonai szolgálaton. A fro nto n megsebesült, besítették meg m in d ké t lábát, bajtársai szánon húzták és m entették m eg sok-sok k ilo m éteren át. Lábát nem lehetett m egmenteni, térden a lu l m in d ke ttő t le k e lle tt vágni. A pesti teológus testvérek látogatták a M a rg it szigeti katonai kórházban. / N agyszálló /. M űlábakat ka p o tt. 1945. a nagykanizsai rendházban teljesít szolgálatot. H ihetetlen szívóssággal szépen beilleszkedett az életbe. Sekrestyés vo lt, m ű lá b a iva l tu d o tt kerékpározni és v irtu s b ó l fára is mászott. N agy buzgósággal gondozta a reábizott tem plom ot. A sekrestyében rendeztek be számára egy kis szolgálati férőhelyet. / A rendek feloszlatása után vag yunk! / Születésnapja után találták ho ltan szobájában.

M A R IA N A P R O V IN C IA N E K R O LÓ G IU M A M A R C IU S 11. 1976. 03.11. Fr. Réfi M ih á ly K o rn é l N. 1888. 05. 08. Gyepükaján. Tért. Ind. 1926. 01. 27. V. 1927. 09. 01. PL 1928. 09. 02. Ps. 1931. 09. 03. - Temetés: Pannonhalma. A lam izsnagyűjtő. 1920. Bucsuszentlászló, - 1939. Zalaegerszeg, - -1945. -tő i N agyatádon. A rendek feloszlatása után Csatkán remete. M ajd megbetegedve bevonul a Pannonhalmi Papi otthonba.

M A R IA N A P R O V IN C IA N EK R O LÓ G IU M A M A R C IU S 12. 1983. 03.12. P. Solym os G yu la Rezső N. 1913. 02.12. Barcs, V. 1932. 08. 26, Pt. 1933. 08. 27, Ps. 1936. 08. 28, S. 1937. 06. 20. Temetés: Szemenyecsömye. 1937. Szombathely, k á p lá n. 1939. Felsősegesd, ká p lá n, h ito k ta tó. 1939. Andocs, ká p lá n, h ito k ta tó. -1 9 4 0. Esztergom, nevelő. -1 9 4 1. Kiskanizsa, ká p lá n, h ito k ta tó. 1945. Nagyatád, v ik á riu s, ká p lá n, III. Rend igazgatója, z s in a ti vizsgá ztató.-- 1948. Szombathely, a d m in isztrá to r. A feloszlatás u tá n a szombathelyi egyházmegyében plébános. K iv á ló le lkip á szto r, le lk i vezető, tehetséges szervező és szónok. 13 é v ig v o lt Szemenye-csörnyei plébános.

M A R IA N A P R O V IN C IA N EK R O LÓ G IU M A M A R C IU S 24. 1918. 03. 24. Tokay P. P iu sz

M A R IA N A P R O V IN C IA NEKRO LÓ G IUM A M A R C IU S 25. 1980. 03. 25. P. Siposs József K a je tá n N. 1915.12. 29. Tiszavárkony. V. 1931. 08. 27. Pt. 1932. 08. 28. Ps. 1937. 06.19. S. 1940. 06.16. Temetés: Pannonhalma. 1941. Szombathely, szónok. - 1942. ugyanott be u g ya n o tt szónok, a n yo m d a igazgatója. -- 1946. ugyanott ká p lá n... 1946. vá la szto tt b ö jti és o ltá rszón o k, a n yo m d a igazgatója Pápán. -- 1949. Sümeg, szónok, a nyo m d a iga zg a tó ja. 1950. a re n d e k feloszlatásának ideje, Söptén ká n to r. T ü d ő - és szívbetegsége a rra ké n yszeríte tték, h o g y b e vo n u ljo n a p a n n o n h a lm i o tthonba. Jó em b e r és im á d ko zó szerzetes.

M A R IA N A P R O V IN C IA N EKR O LÓ G IUM A M Á R C IU S 26. 1966. 03. 26. Fr. Róka V endel Jerem iás N. 1911. 04. 25. Kávás. tért.ind. 1928. 08.15. V. 1929. 07. 29.Pt. 1930. 07. 29. Ps. 1935. 06. 09. 1930. Esztergom, ka p us. 1934. Budapest, 1939. Esztergom, 1940. Budapest, 1944. ka to n a i szo lg á la to n ~ 1945. Nagyatád, a ga zd. vezető segítője. - 1947. Esztergom, ugyanaz. 1948. Budapest, kertész Szadán. 1949. Budapest, re fe k tó riu m gondnoka. 1983. 03. 26. P. P usztay M ih á ly G á b o r N. 1904. 04. 26. Kenyeri iv a s m.l V. 1923. 09.14, Pt. 1924. 09.15, Ps. 1927. 09.16, S. 1930. 06. 22. Temetés: Budapesten. 1930. Pápa, szónok és a III. Rend iga zg a tó ja. 1932. Andocs, szónok, h ito k ta tó, k á p lá n. -1 9 3 3 -tó l ugyanott la ik u s testvérek és n o v ic iu s o k m agisztere. 1936. Andocs h á zfő n ök, p lé b á n ia a d m in is z trá to ra, la iku s testvérek és szerzetesjelőltek m agisztere. 1938. Veszprém, szónok, g yó n ta tó. A n g o lkisa sszo n yo k le lk i vezetője. 1941. Budapest, szónok, ÜL R end országos és re n d ta rto m á n yi m e g b ízo tt v iz itá to ra. 1948-tól definitor. Kétszáznál több missziót tartott. A megpróbáltatások idején alázatos lélekkel hajolt meg a Mindenható akarata előtt. 1950. u tá n le lk ip á s z to ri kiseg ítő ként m ű k ö d ö tt a Bakáts téri p lé bánián. 1968-tól ta rtom ányfőnök.

M A R IA N A P R O V IN C IA N EK R O LÓ G IU M A M Á R C IU S 27. 1965. 03. 27. Fr. M észáros G yu la V itá i N. 1907. 05. 21. Nagyed / Nyitva m. / V; 1936. 08. 31. PL 1937. 09. 01. Ps. 1940. 09. 01. Temetés: Nagyhajtnás / Baranya m. / Szakács. 1937. Pozsony,-- 1938. Érsekújvár, 1940. Esztergom, segédszakács. - 1941. Érsekújvár, 1944. Szentantalkolostor, ka to n a i szolg álaton. - 1945. fogságban. - 1948. Zalaegerszeg, szakács. -- 1949. Székesfehérvár, szakács. 1950. u tá n B udapesten szakács. R oko n a i k ö z ö tt n y u g s z ik N a g y hajm áson.

M A R IA N A P R O V IN C IA N EK R O LÓ G IU M A M Á R C IU S 31. 1945.03.31. P. H a jn a l József Zénó N. 1900.10. 25. Vaskoh/Bihar m. / V. 1917. 08. 27. PL 1919. 08. 27. Ps. 1924. 07. 30. S. 1925. 06. 29. Temetés: Gyékényes. 1925. Veszprém, v ik á riu s, szónok. C o ll. Seraph. p re fe k Nagykanizsa, v ik á riu s 1930. Szombathely, plébános, 1932. Budapest, szónok 1933. USA, m isszió n á riu s, 1934. plébános, R oe b lin g N. Y., U S A 1936. Esztergom, ta n u lm á n y i fe lü g y e lő, h itta n á r és angol n y e lv o k ta tó - 1938. Nagykanizsa, p lé b á n o s - 1938. Nagyatád, há zfő n ök, plébános. A h ábo rú ke g ye tle n esem ényei m ia tt h ív e iv e l k ite le p íte tté k N a g y -a tá d ró l Gyékényesre, ahol " a fe lsza ba dító b o lg á r csapatok " ka to n á i plébánosáv a l együtt fő b e lő tté k egy árokparton. Gyékényesen temették el. SO M O G Y I h í r l a p / 1995. á p rilis 3., h é tfő H a tá rm e n ti ta lá lk o z ó G yékényes h o rvá t vendégeket fo g a d o tt a h é t végén. A ró m a i k a to lik u s te m p lo m b a n a zalaegerszegi há zfő n ök, M aczkó G yu la esperes-plébános és D ra g u tin B ogadi g ó la i plébános közrem űködésével engesztelő szentm ise keretében e g y ü tt em lé ke zte k m eg a n. vilá g h á b o rú h e ly b e li á ld o z a ta iró l. A m egbékélés szellem ében - b á r a ha tá r ké t o ld a lá n la k ó m a g yaro k és h o rvá to k sohasem v o lta k egym ásnak ellenségei. Suchm ann Tamás tá rca n é lk ü li m in is z te r a ké t fa lu la k ó in a k ta lá lko zó já n h a n g sú lyo zta, h o g y a kko r is á rta tla n o k estek á ld o z a tu l, s kie m e lte a d o lg o zó em berek h a tá ro ko n tú lm u ta tó e gyüttm űködésének fontosságát. A gyékényesi em lékünnepségeken a ré sztve vő k - k ö z tü k m in te g y félszáz g ó la i lakos - m e g ha totta n énekelték a m a g ya r és h o rvá t h im nuszt. H o rv á t- m agyar ta lá lk o z ó ö tve n év u tá n G ó laiak Gyékényesen A gyékényesiek á p rilis 1-jén nagyszabású ünnepség keretében m o n d ta k köszönetét a ha tár tú lo ld a lá n la k ó g ó la ia kn a k, h o g y a h á b o rú le g k ritik u s a b b szakaszában három hónapra b e fo g a d tá k a fé l fa lu t. N e m a gyékényesiek tehetnek a rró l, h o g y e n n yire k ito ló d o tt a visszahívás napja. A k é t fa lu t e lvá la sztó országhatár é v tiz e d e k ig m ég a ro k o n i látogatás ú ijá t is elvágta. Ö tve n é vve l e ze lő tt á p rilis 1-je hú své t vasárnapja v o lt. A ném et és m a gyar csapatok nagypénteken vissza vo n u lta k, m a jd m ásnap akn a tű z alá ve tté k a községet. Csak vasárnap reggelre csendesedtek e l a fe g yve re k, m e rte k e lő jö n n i a p in cé b ő l az em berek. B o lgá r ka to n á k ve tté k b irto k b a G yékényest, és m iv e l e lle n tá m adástól ta rto tta k, az e va ng éliku s te m p lo m tó l d é lre le vő fa lu ré sz lakosságát k ite le p í te tté k G ólába. K a ton á k kisé rté k őket, s a gyékényesiek p á r óra a la tt á té lté k a h ábo rú m in d e n bo rza lm á t. E gy 80 éves asszonyt az ágyban lő tte k agyon. A m á r régóta beteg K ozics Istvá n k is fiá t repesz sz ilá n k ölte m eg, apja ka rjá n... Szántáson m entek, h o g y ne za va rjá k a ka to n á k m ozgását. E g y b o lg á r tis z t a m enet m e lle tt e llo v a g o lv a k iá llíto tta, m ajd a g yo n lő tte a fa lu plébánosát Marincsevics Pált és a hozzá m e n e k ü lt P. Hajnal Zénó n a g ya tád i ferences h á zfő n ö kö t. A bizon yta la nság b a in d u ló m enet G ólában m enedékre ta lá lt. A h o rvá to rszá g i fa lu b e fo g a d tá k és ve n d é g ü l lá ttá k o tth o n u kb a n a m in te g y 300

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O LÓ G IU M A M A R C IU S 31. m a g ya rt. A visszaem lékezők ú g y tu d já k, ho g y kezességet v á lla lta k é rtü k, és íg y később va la m e n n yie n hazatérhettek. A z u ta t m e g já rt em berek többsége m á r nem él. A háborús sebek fé l évszáza dná l ham arabb g y ó g yu ln a k. G yékényes m égis e m lé ke zik. N é g y éve e m lékm űvet ava tta k, s m á rványba vésték a fro n to k o n m e g h a lt 69 h e ly b e li áld o za t nevét, de g o n d o l ta k a község te rü le té n elesett 1 b o lg á r, 12 ném et, 1 olasz és 1 orosz ka to ná ra is. N em csak Kiss Józsefné és Rituper Józsefné e m lé kszik azokra a d rá m a i n a p o kra, a p áró l fiú ra szá ll a lassan legendává nem esülő igazság. Csordás József p o lg á rm e ste r e lm o n d ta ; rendszeressé k iv á jn á k te n n i a ta lá lk o zó t a g ó la ia k k a l. - H o rv á th József. M á so la t: 169/1947.SZ. G yékényesi ró m.ka t. p lé b á n ia h iv a ta ltó l. T á rg y: M a rtin cse vics Pál h a lá lá n a k kö rü lm é n ye i. A d 4600-36/1947.SZ. F ő tiszte le n d ő E gyházm egyei H atóság! Veszprém. M a rtin cse vics Pál h a lá lá ró l az alá bb ia kb a n adom m eg leírásom at; M a rtin cse vics Pál gyékényesi plébánoshelyettes 1945. á p rilis 1-én, azaz H ús vé t vasárnapján reggel, 7 óra u tá n i percekben G yékényes községből kive ze tő úg yne ve zett g ó la i ú to n egy lovas b o lg á r katona p is z to lylö vé se i fo ly tá n vesztette életét. M ié rt? E rre csak az ille tő b o lg á r katona tu d n a vá la szt a d n i!!! H í ve i körében M a rtincsevics Pál em lékezete tovább él. Szerették ő t a híve k. Lévén M a rtincse vics Pál k itű n ő g y a k o rla ti gazda, az it t tö ltö tt 4 év a la tt o ly a n sza kte kin té ly le tt a fa lu s i gazdák e lő tt, ho gy ró la hosszú id e ig nem fo g n a k m e g fe le d ke zn i. Ez a rid e g valóság, m e ly tö rté n e lm i m u n ka szám ára adható. A k i érm éi többet im a, va g y m ondana, az m á r nem tö rté n e t, hanem m onda, állítás, egyérü vélem ény. Sőt, ahányan vannak, an n yiké p p á llítjá k... É pp ezért nem fog a d ható e l! H a te h á t a fa lu b a n kerengő fám a is fo rrá s u l szo lg á lh a t, akko r íg y fe st a tényállás;. 1945 nagyhetének u to lsó na p ja ib a n é rte k G yékényes alá G óla fe lő l az e lő re n yo m u ló b o lg á r csapatok. G yékényes ú g yn e ve ze tt A lszö g felében m e g to rp a n t a kényelm es séta, m e rt néhány ném et katona ta rto tta a vo n a la t., h o g y lehetővé tegye G yékényestől 6-7 km -re le v ő D rá v a h id o n az U sztasa-h orvátországba a ném et csapatok visszavonulását. A z e lle n á llá s nagypéntek-nagyszom baton ta rto tt.. Ezen id ő a la tt vá lta ko zó szerencséve l h u llá m z o tt a harc. A m in t egy-egy ház b o lg á r kézre k e rü lt azonnal h a jto ttá k a p in céből e lő k e rü lt lakosokat... A Ícnatűzben v itté k ő ke t G óla h o rv á t községbe. H úsvé t reggelén 7 óra tájban é rkeztek a p lé b á n ia felé... a ném et e lle n állá s szűnőben v o lt... a p lé b á n ia pincéjében ta rtó z k o d o tt M a rtin cse vics Pál és házanépe... h u své tre g g e li ételszentelésre ké szü lt... N e k i is k i ke lle tt jö n n i a p in cé b ő l... és m in t a tö b b ie kn e k in d u ln ia k e lle tt G óla fe lé.! M iv e l ezen az éjszakán szű n t m eg az e lle n á llá s, íg y nagyobb fa lu ré sz k e rü lt kite le p íté sre... G yü le ke zte k az A lszö g b e n le v ő nagyobb térségben... A fa lu b a szakadatla n u l ta rt a b o lg á r csapatok bevonulása... A z A lszö gb en sorba á llítjá k a

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A M A R C IU S 31. gyékényesieket. A m ily e n széles az ú t., a m ezei ú t Góla felé,... hosszú m enet a la k u l k i M in d e n k i c ip e li a saját b a tyu já t... sírva néz vissza az e lh a g yo tt otth o n ra... O tt m egy M artincse vics P ál és H a jn a l Zénó O.F.M. n a gya tá d i h á zfő n ö k is...! A hajtás d u rva v o lt... ü tö tté k azt, a ki a ki egy kissé e lm a ra d t... vagy n agyo n nézegetett m ásfelé, m in t előre...! G óla fe lő l a sok b o lg á r k ö z t jö tt egy szü rke -lo va s b olg ár... észreveszi ló h á tró l a két reverendás p a pot... in t n e k ik... lépjenek k i a so rb ó l...! A z o k kilé p n e k : p illa n a to k a la tt hátsó zsebéből a b o lg á r lovas p is z to ly t rá n t és tö b b lö vé st ad le M a rtin cse vics Pálra, m a jd H a jn a l Zénóra... összeesnek... fö ld re esnek és utána m ég h á tu kb a is ad lövéseket a b o lg á r lovas... A h íve k oszlopa tovább m enetel... m ikö zb e n ez tö rté n ik, ő k nem á llh a tn a k m eg... sőt m ég odanézni is a lig m e rte k, a k ik p á r m é te rre l a k é t pap m ö g ö tt m eneteltek... A lig zu h a n ta k a fö ld re a papok., m á r o tt vannak a h u lla ra b ló k... g o m b o lg a tjá k té lika b á tjá t... és sze dik a nála le vő értékeket...

M e g h a lt te stvé re k névsora Á P R IL IS B A N Név: Halála: Pulyai Lambert P. j 1955 4 j 1 Puskás Honorát Fr. 1976 4 3 Kovács Gedeon Fr. 1994 4 5 Neszmélyi Nikodém Fr. 1966 4 6 Tóth Aladár P. 1974 4 6 Csontos Márton P. 1987 4 9 Markó Marcell P. 1971 4 11 Moró Sol.Ferenc P. 1980 4 11 Dömötör Ede P. 1976 4 12 Szunyogh Gutbert Fr. 1983 4 13 Weiss Richárd P. 1948 4 15 Jahoda Mansvét P. 1983 4 16 Pfeiffer P. Alfonz 1943 4 17 Horváth Szergiusz P. 1976 4 18 Szakái Szabin Fr. 1991 4 22 Vargha Teodorik P. 1961 4 23 Ferenc Ferdinánd Fr. 1982 4 23 Szigethy Leó Fr. 1945 4 24 Horváth József P. 1944 4 27 Sárhegyi Makár Fr. 1980 4 28 Bokor Csenger P. 1977 4 29 1. oldal

M A R IA N A P R O V IN C IA N EK R O LÓ G IU M A A P R IL IS 1. 1955.04.01. P. P u lya i F e rd in á n d L a m b e rt N. 1878. 02.16. Alsópulya / Sopron m. / V. 1896. 09. 06. Ft. 1897. 09. 07. Ps. 1901. 02. 01. S. 1901. 07. 07. Temetés: Esztergom a rendház kriptája. 1901. Székesfehérvár, szónok. 1904. Szombathely, szónok. 1905. Budapest, v ik á riu s. 1909. Sümeg, há zfőn ök. 1911. Budapest, v ik á riu s. -1 9 1 2. Nagykanizsa, h ito k ta tó. -1 9 1 5. Budapest, v ik á riu s. --1 9 1 6. Nagykanizsa, v ik á riu s. - 1920. Németújvár, káplán. -- 1924. Kismarton, v ik á riu s. - 1927. Nagykanizsa, v ik á riu s, h ito k ta tó. - 1930. Kismarton, házfő n ök.~ 1 93 9. Budapest, v ik á riu s. ~ 1942. Veszprém, v i k á riu s. 1943. Veszprém, házfőnök. 1945. Pápa, szónok. 1947. arany fogadalom. 1950. a re n d e k feloszlatásának éve. Esztergomba k ö ltö z ik n y u g d íjaskén t. I t t g yó n ta tó, " a b a b tis z tító e g y le t " tagjaként id ő s re n d tá rsa iva l segít a k ö zösség m u n kájáb an.

M A R IA N A P R O V IN C IA N EKR O LÓ G IUM A A P R IL IS 3. 1976. 04. 03. Fr. Puskás G y ö rg y H o n o rá t N. 1901. 03. 29. Zseli. tert.ind. 1927. 01. 27. V. 1928. 08.10. Pt. 1929. 08.11. Ps. 1933. 02. 02. Temetés: Esztergom. 1929. Veszprém, a la m izsn a g yű jtő. - 1930. Sümeg, sekrestyés. - 1932. Felsősegesd, 1933. Bucsuszentlászló, a la m izsn ag yű jtő. 1935. Sümeg, sekrestyés és alam izsn ag yűjtő. 1954. Esztergom, kertész. A sümegi b u csujá ró he ly alázatos szolgája, m in d e n nagyobb b ú csún kise g ítő ké n t je le n v o lt.

M A R IA N A P R O V IN C IA N EK R O LÓ G IU M A Á P R IL IS 5. 1994. 04. 05. Kovács József Fr. G edeon N. 1914.10. 31., Rábahídvég, Tért.ind: 1937. 06. 27., V. 1938. 08. 01., PL 1939. 08. 02. Ps. 1942.12. 27. Temetése: Pannonhalma. 1939. Esztergom, szakács - 1943. Sümeg, m a jd Buc szakács, - 1944. Esztergom, szakács, 1946. Székesfehérvár, közben b e h ívjá k ka to n a i szolg á la tra. -1 9 4 7. Esztergom, segédszakács, -1 9 4 8. Esztergom, kertész. É letének 80. évében 1994. á p rilis 5-én P annonhalm án visszaadta le lk é t Terem tőjének. E lh u n y t te stvé rü n k temetése 1994. á p rilis 12-én lesz Pannonh alm án. D é le lő tt 11 ó ra ko r engesztelő szen tm ise-á ldo za to t m u ta tu n k be le lk i üdvösségéért a Főapátság ká polná já ba n, m a jd 14 ó ra k o r u to lsó ú tjá ra k ís é rjü k a P api O tth o n sírkertjében. T e stvé rü nk 1914. o któ b e r 31-én szü le te tt R ábahídvégen. A h iva tá s szavát, am ely Szent Ferenc Rendjébe szó líto tta 1937-ben kö ve tte. A ndocson ve tte m agára a re n d i ru h á t 1938-ban, it t tö ltö tte újoncévét és u g y a n itt te tt egyszerű fo g a d a lm a t is 1939-ban. H á ro m év m ú lv a 1942-ben kötelezte el m agát a szerzetesi élétre ünnepélyes fo g a d a lo m m a l..a z is k o lá k állam osítása és a szerzetesrendek feloszlatása Esztergo m ba n ta lá lja. M iu tá n lehetetlenné v á lt a szerzetesi é le t fo lyta tá sa visszakényszerül a c iv il életbe. Pék szakm unkás b iz o n y ítv á n y t szerez. V alójában nehezen ta lá lja m eg h e ly é t a re n d i életen k ív ü l, e zé rt ö rö m m e l rag ad ta m eg az a lka lm a t, hogy P annonhalm án dolgozhasson. 1966. á p rilis 1 -tő l a g im n á ziu m b a n és a k o llé g iu m b a n v á lla l m u n ká t. Szoros kapcsolatot ta rt fe rm a P api O tth o n b a n é lő szerzetestársaival és szívesen seg íte tt m u n ká ju kb an. 1975-től ő is az O tth o n lakó ja. D erűs, a legkisebb d o lo g n a k is ö rü ln i tu d ó lé le k k e l já rta Szent Ferenc fia k é n t é le tú tjá t. / A tartom ányi gyászjelentés alapján. /

M A R IA N A P R O V IN C IA N EKR O LÓ G IUM A A P R IL IS 6. 1966. 04. 06. Fr. N e szm é lyi József N ik o d é m 1878. 04. 27. Némethámos. V. 1901.10.17. Pt. 1902.10. 18. Ps. 1905.12.10. Temetés: Pannonhalma. Szakács. 1902. Malacka, - 1903. Pozsony, - 1907. Budapest, - 1909. Nagykanizsa, 1910. Pozsony, -- 1914. Szombathely, 1916. Szakolca, 1917. Malacka, 1919. Sümeg, 1920. Veszprém, - 1921. Sümeg, -- 1923. Szombathely, - 1927. Budapest, - 1929. Veszprém és Kismarton. 1930. Németújvár, 1930. Szombathely, kórházban. - 1944. a re fe k tó riu m gondnoka ugyanott, 1948. ugyanott nyugalom ban. 1950.-től a P a n n o n h a lm i Szerzetesi O tth o n lakó ja. 1974.04. 06. P. T ó th Ferenc A la d á r N. 1916. 07. 04. T á rn o k. V. 1934. 08. 25. Pt. 1935 08. 26. Ps. 1939. 06.17. S. 1941. 06.15. Temetés: Ibafa. 1942. Érsekújvár, h ito k ta tó, szónok. 1944. ka to n a i s -1945. Szentantalkolostor, p lébánia a d m in is z trá to ra. -- 1946. Ligetfalu, h ito k ta tó. 1947. Nagyatád, szónok. 1949. Andocs, ká p lá n. 1950. u tá n kü lö n b ö z ő h e lye ke n m in t ká p lá n, vé g ü l m in t p lébános m ű k ö d ö tt a veszprémi egyházm egyében.

M A R IA N A P R O V IN C IA N EK R O LÓ G IU M A A P R IL IS 9. 1987. 04. 09. P. Csontos Ferenc M á rto n N. 1906. 04. 06. Érsekújvár. V. 1922. 08. 23, Pt. 1923. 08. 24, Ps. 1927. 06.14. S. 1930. 06. 22. Temetése: Székesfehérváron. 1930. Esztergom, szónok, ira ttá ro s, n e v e lő.- k á p lá n, szónok. 1932. kö zé p isko la i va llá sta n á r. 1932. Pápa, szónok, h ito k ta tó. 1935. Nagykanizsa, szónok, h ito k ta tó.-1936. Egyiptom, la iku s testvérek m agisztere. -1940. Nagyatád, h ito k ta tó. 1940. Székesfehérvár, szónok. 1941. Budapest, szónok. Ü l. R end ig a zg a tó ja. 1942. Kapuvár, szónok. 1944. Veszprém, v ik á riu s, szónok. - 1945. Nag}/kanizsa, szónok, z s in a ti vizsgáztató. 1945. Bucsuszentlászló, h á zfő n ö k és plébános. 1949. Nagyatád, szó n o k.-1 9 4 9. Székesfehérvár, szónok. -1 9 4 9-59. a székesfehérvári Szent Im re te m p lo m g yó n ta tó ja, m ajd ká p lá n ja. 1959-62. Adony, ká p lá n. -1 9 62-8 3. Nagylók, lelkész. -1 9 8 3. n yu g á llo m á n yb a n a székesfehérvári p a p i o tth o n lakó ja. Fiatal korában téli időszakban népmissziót vállalt. A z egész télen fűtetlen vendégszobában megfázott, izületi gyulladást kapott és élete végéig sántán viselte ennek következményeit. Fáradhatatlan lelkipásztor, aki sántán is vállalkozott plébániája környékén m in den lelkipásztori munkára. Előrelátóan karján hordta ezeken az utakon bukósisakját, hogy a motorkerékpáros, aki hajlandó volt őt felvenni, büntetés nélkül megtehesse.

M A R IA N A P R O V IN C IA NEKR O LÓ G IUM A Á P R IL IS 11. 1971.04.11. P. M a rkó József M a rc e ll N. 1895. 09. 30. Tapolca. V. 1923. 09.14. PL 1924. 09.15. Ps. 1927. 09.16. S. 1928. 06.17. Temetés: Pannonhalma. Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesített és hadifogoly volt. Fogsága után belépett a Rendbe. Idősebb kora m iatt teológiai tanulmányait a Kapisztrán Rendtartományban: Gyöngyösön végezte. Pappá szentelése után különböző ferences kolostorokban dolgos és szorgalmas lelkipásztor, katekéta, gimnazista kispapok magisztere, népmissziónárius. M in t szerkesztő folyóiratokat szerkesztett, cikkeket írt, a hivatásébresztés munkájában sok szép eredménnyel dolgozott. Nagy könyvsikert ért el: " Szibérián át a kolostorig " c. munkája. M in t budapesti házfőnök a II. világháború nehézségei közepette sok szegényt táplált, sok üldözött zsidót megmentett. A felszabadulás első hónapjaiban két fia ta l rendtárásával kézikocsit húzva gyalog ment ki Szadára, ahol egy kis gazdaságot indított el. E gazdaság feladata volt a háborús nehézségek között a pesti közösség ellátását megkönnyíteni. Agyvérzés következtében megbén u lt, betegségét 7 esztendőn keresztül türelmesen viselte a Pannonhalmi Papi Otthonban. 1928. Pápa, szónok, h ito k ta tó. -- 1931-39. ugyanott a m agisztere. 1932. a Szent Antal és a Szent A ntal ifjúsága c. la p o k szerkesztője u g ya n o tt. 1936. ugyanott házfőnök, a 111. R end igazgatója. - 1942. d e fin ito r, Budapest, v ik á riu s. - - 1945. Budapest, ta rt. ő r és h á zfő n ö k. 1946. a K a p isztrá n Szt. Jánosról nevezett ta rto m ány v iz itá to ra M agyarországon 1948. Káptalanfüred, e lö ljá ró, ta rt.ő r. 1980.04.11. P. M ó ró József Szolán-Ferenc N. 1893. 01. 05. Alsópáhok. V. 1909. 08. 26. Pt. 1920. 08. 27.Ps. 1915. 05.11. S. 1916. 07. 07. Temetés: Pannonhalma. 1916. Pozsony, szónok. 1917. Andocs, v ik á riu s, k á p lá n, szónok, h ito k ta tó. 1919. Felsősegesd, v ik á riu s, ká p lá n, szónok, h ito k ta tó. -- 1921. Veszprém, szónok, v ik á riu s. -- 1922. Esztergom, szónok. - 1923. Budapest, szónok. 1927. Pápa, v ik á riu s, kle rik u s o k m agisztere. - 1931. Budapest, szónok. - 1933. Veszprém, e lö ljá ró. 1937. -Székesfehérvár, szónok. 1939. É rsekújvár, szónok, h ito k ta tó, és a Szent M á r to n E g ye süle t e lö ljá ró ja. 1945. B udapest, szónok, k le rik u s o k m agisztere. 1946. P estsze ntlö rin c, kórházban. - 1948. K a p u vá r, e lö ljáró. Nem tartozott a közkedvelt atyák közé. Magyarázata nem jellembeli, hanem egészségügyi okra vezethető vissza. Életét okos önneveléssel 88 évéhez nyújtotta ki. Viszonylag gyakran áthelyezték. Előbb szelídségére tekintettel, később olvasottsága, önneveléssel szerzett gazdagabb szellemi világa, kedves előadása, missziói és lelkigyakorlatai m iatt. Önálló, jóértelemben vett haladó gondolkodásával azon kevesek egyike, aki P. Viktort, majd P. Arisztidet az esztergomi kollégium és gimnázium megvalósítására ösztönözte. P. Viktor tartományfőnök magiszterré, majd házfőnökké nevezte ki. Két ú j rendháznak a Provincia által való elfogadását ő szorgalmazta elsőnek: ezek

M A R IA N A P R O V IN C IA N EK R O LÓ G IU M A Á P R IL IS 11. Káptalanfüred, majd Pestszentlőrinc. Az 1926-os centenáriumra Szí. Ferenc Ah/a tiszteletére írt ill. magyar fo rd íto tt verseskötettel is meglepett bennünket. A z 1950-es szétzavarásunk azonban, m in t a partra kivetett halat ügyetlenné tette. Sem a pékiparban, sem az önálló lelkészségben nem vo lt állhatatos. Kb. 20 évig kisegítőként itt-o tt is elfogadták, majd 80. életéve táján Pannonhalmára kért felvételt. Itt is halt meg sok jó emléket hagyva maga után. Acélfogadalmas és vasmisésként halt meg. Csóton, Juvenál atya mellett is működött, sokan emlékeznek rá hegedűjátéka m iatt. A ris z tid atyának, az intézet alapítójának az esztergomi gimnáziumunkban márvány emléket állíttatott.

M A R IA N A P R O V IN C IA N EK R O LÓ G IU M A Á P R IL IS 12. 1976. 04.12. P. D ö m ö tö r Lajos Ede N. 1918. 06.19. Budapest. V. 1936. 08. 22. Ft. 1937. 08. 23. Ps. 1941. 03.19. S. 1941. 07.13. - Temetés: Dél-Amerikában. 1945. Róma, filo z ó fia i d o kto rá tu s. - 1947. Genova-Pegli. Ú jságíróké n t m ű k ö d ö tt. M a jd p o litik a i o k o k m ia tt Dél-Amerikába k e rü lt. N a g y o n sok szegény, ü ld ö z ö tt em bernek uto lsó m e n tsvá rké n t v o lt segítsége. Temetésén hatalm as töm eg ve tt részt, őszinte kö n n ye kke l sira ttá k jó te v ő jü k e t.

M A R IA N A P R O V IN C IA N EKR O LÓ G IUM A A P R IL IS 13. 1983. 04.13. Fr. Szunyogh Lajos G u tb e rt N. 1904. 07. 02. ResznekiZala m. /, Tert.ind. 1928. 08.11. V. 1929. 07. 28, Pt. 1930. 07. 29, Ps. 1933.11.26. Temetés: Róma. 1930. Budapest, sekrestyés. 1932. Nagykanizsa, sekre Esztergom, sekrestyés. 1940. Róma. 43 éven ke re sztü l a re n d i kö zp o n tb a n k ö n y v k ö tő k é n t m ű k ö d ö tt.

M A R IA N A PR O VIN C IA N EKR O LÓ G IUM A Á P R IL IS 15. 1948. 04.15. P. W eiss József R ich á rd N. 1890. 07. 02. Frauenkirche-Boldogasszony. V. 1906. 09. 03. Pt. 1907. 09. 04. Ps. 1912.12. 25. S. 1913. 06. 22. Temetés: Pápa. 1913. Güssing-Németújvár, plébános, h ito k ta tó. - 191 ta n á ri vizsgára készül. -- 1916. tá b o ri lelkész. -- 1918. Szombathely, filo z ó fia tanár. 1919. ugyanitt v ik á riu s is. - 1922. Budapest, fo ly ta tja egyetem i ta n u lm á n y a it. -- 1924. Pápa, h á zfő n ök, m agiszter. 1925. m egszerzi a kö zé p isko la i ta n á ri d ip lo m á t. -- 1930. Esztergom, há zfő n ök, d e fin ito r. C o ll. Seraph. igazgatója. 1931. g im n á z iu m i igazgató. - 1933. ta rto m á n y fő n ö k helyettes. -1 9 4 6. Pápa, g yó n ta tó, h itszó n o k. Az 1931-ben indult ferences gimnázium igazgatójaként bár szigorú tanár, mégis jó szíve m iatt tanítványai nagy szeretettel emlékeznek rá. Halála után 40 évvel is küldöttség zarándokol a pápai temetőbe, hogy sírjánál imádkozzék. A z iskola lelkületének meghatározója volt mindig. Kedves színfoltja volt az iskolának a Bokréta Pista bácsi, aki Richárd atya csicsk^a volt tábori lelkészi szolgálata idején. Esztergomban pedellusként működött. Betegsége idején szeretettel gondozta őt haláláig Richárd atya közössége. Egy diák emlékei: " A Szűz M áriáról Nevezett magyarországi Ferences Rendtartomány névtárában / schematizmus j az alábbiak olvashatók P. Richárd elhuny tárói: 1948. ápr. 15. főtisztelendő Weiss Richárd atya vo lt házfőnök, rendtartományi definitor, tartományfőnök helyettes, Esztergomban a Szí. A n ta l Ferences Gimnázium és Kollégium kiérdemesült rektora ill. igazgatója életének 58. szerzetességének 41. papságának pedig 35. évében halandó életét Pápán váratlanul - szentségekkel ellátva - halhatatlanra cserélte fel, ugyanott nyugszik a legnagyobb tisztelettel eltemetve. Az összes esztergomi tanáraink és nevelőink közül ő volt az első, akivel megismerkedtem. Ez úgy történt, hogy szüleim " Iwltséget kímélendő " nekem nem kellett Budapesten megjelennem a felvételt megelőző bemutatkozáson, hanem elhitték, hogy egészséges gyermek vagyok. így azután bevonuláskor megérkeztünk. A z Intézet portáján fr. Jeremiás igazított el bennünket. O tt tudtuk meg, hogy hálótermünk a III. emelet nagyudvarra néző traktusában lesz. O tt találkoztunk azután egy barátságos, jókedélyű ferencessel. Ő volt P. Richárd, aki egy ruháskosáron ü lt és mindenkihez volt egy kedves, s főleg bátorító szava. Ez utóbbi számomra a legfontosabb volt! A vonaton Esztergom felé éppen azon böstörögtem magamban, hogy szüleim milyen borzasztó életre szántak engem. Hisz amint rohan a vonat, úgy közeledik az a pillanat, amikor édesanyámtól elhagyatva hosszú hónapokra szóló árvaságom megkezdődik teljesen idegen környezetben. S íme, találkoztam valakivel, aki a közelünkben maradt, s most mosolyog és kedves hozzám. ő volt P. Weiss Rihárd, a gimnázium igazgatója, számunkra 8 évig az " igazgató atya ". Ez terminus technicus annyira szóhasználatommá vált, hogy később egyetemi éveim alatt is csak így tudtam a diákotthon igazgatóját megszólítani, mert erre a kifejezésre já rt rá a nyelvem. Ez az ú r pedig - esztergomi diákos kifejezéssel élve egy " zord és kopár tehát minden hum ort nélkülöző világi fé rfi volt, aki ezt hallva egy fokkal még komorabbá vált.

M A R IA N A P R O V IN C IA N EKR O LÓ G IUM A Á P R IL IS 15. Sohasem kérdezte meg, hogy miért használom ezt a kifejezést, én pedig m iért mondtam volna, ha nem kérdezték... Azután volt még egy más oka is, hogy P. Richard számomra ha lehet - - még rokonszenvesebbé vált. Ez akkor történt, amikor megtudtam, hogy számtan-fizika szakos tanár és akkor ~ tehát az első osztályban ő fogja nekünk a számtant oktatni. Nem tudom most sem megmagyarázni, hogy a számtan-fizika szakot miért tekintettem valami elitnek a többi szakkal szemben. Számomra azután hasonlóan kedves, rokonszenves tanár volt Tibor atya is, aki P. Richárd után fo lyta tta a számtan és fizika oktatását. Ahogy múltak a hetek, a hónapok, egyre többet tudtam / azaz tudtunk / meg P. Richárdról. Résztvett az első világháborúban, s m in t emléklapos tábori lelkész egyes ü n nepélyes alkalmakkor katonai kitüntetésekkel / II. osztályú lelkészi érdemkereszt, Signum Laudis a kardokkal, hadi ékítményéé II. vöröskereszt, Károly csapatkereszt, magyar és bolgár háborús emlékérem / dekorált habitusban jelent meg. Viselkedését, tanári magatartását bizonyos jellegzetes katonás tulajdonság jellemezte, amelyet eredményesen tudott ötvözni a Szent Ferenc -i derűs szellemiséggel. Sohase mulasztotta el, hogy adott alkalmakkor röviden beszámoljon harctéri élményeiről, ezzel is színesebbé téve az oktatási órákat. A tanári testület katonai viselt tagjaival egyfajta lelki rokonságot érzett. Tudott dolog volt, hogy P. Florid milyen hangya-szorgalommal g yű jtö t te minden működési helyen a háborús emlékeiét. Ebből a gyűjteményből alakult azután ki g im náziumunk hadimúzeuma. P. Richárd a tanári testület munkaköri leírásában az " egyéb elfoglaltságok " rubrikájában tudatosan vállalta a hadimúzeum őre tevékenység megjelölését. Ez számára olyan cim volt, amely szívéhez igen közel á llt és gondos, időigényes törődése nélkül nem lett volna példamutató ez a kis múzeum. M ert " példamutatóként " emlegette az egyik országygyűlési képviselő a parlamentben az esztergomi ferences gimnázium hadimúzeumát. " így lehet hatékonyan meggyökereztetni az ifjúság lelkében a hüzaszeretetet. hangzott el a magyar parlamentben. P. Richárd pedig kihasznált minden belső és külső kapcsolatot, hogy a hadi múzeumot gazdagítani lehessen. Sikerült neki a kezdetben az intézettől távolfekvő gazdasági épületekből a teljes muzeális gyűjteményt a gim názium m al egyfedél alatt található helyiségbe átköltöztetni és bemutatásra alkalmas módon elrendezni. Főként P. Richárd érdeme, hogy Bajor Bayer Ágost tanár ú r gimnáziuma vállalta 5 évig a rajztanitást és a Imrctéren festőművészi munkájának eredményét, több m int 40 vázlatot a hadimúzeumnak ajándékozta. Ismeretes volt előttünk, hogy a szomszédos Ausztriában történt hatalomváltás 1938-ban m int tény. Ennek kapcsán olyan nagyfokú nyugtalanság és izgalom lett úrrá a magyar társadalom egy részén, hogy a kormányzó szükségesnek tartotta egy rádióbeszédben / 1936. 04. 03. / megnyugtatni a nemzetet, különös tekintettel arra, hogy a történtek kapcsán megélénkültek hazánkban a szélsőjobboldali mozgalom: H orthy szerint csak az történt, hogy egy régi jó barátunk egyesült egy másik régi jó barátunkkal; egyéb a m i szempontunkból nem történt. Ismerestes volt előttünk az is, hogy az 1938. évi Eucharisztikus Kongresszusra Németországból senki sem jöhetett el Budapestre, mivel azt H itle r megtiltotta. 1939. márciusában P. Maró Sol. Ferenc tartotta az intézeti ifjúság részére a lelkigyakorlatot. Ennek megkezdésekor hallottuk, hogy P. Richárdnak Boldogasszonyba kell utaznia, mivel édesanyja meghalt és ott lesz a temetés. Boldogasszony / Frauenkirche / az Anschluss következtében az előző évben került Ausztriából Németországba. Néhány nap múlva megérkezett P. Richard és olyan lényegesnek tartotta, hogy engedelmet kérve a lelkigyakorlat vezetőjétől számunkra, a

M A R IA N A P R O V IN C IA N EK R O LÓ G IU M A A P R IL IS 15. felsősök számára az éppen folyó konferenciabeszédet megszakította és o tt a tornateremben rögtön beszámolt a náci uralommal kapcsolatban szerzett tapasztalatairól. Elbeszélést úgy lehet öszefoglalni, hogy az osztrákok igen bánják kezdeti lelkesedésüket, mivel őket, a szabad osztrákokat a nácizmus " halottakká " aljasította le. Ezt a jognélküli kifosztottságot tapasztalataival támasztotta alá. A magyar jobb oldal győzelme esetén a magyarságra is ez a sors vár. A m it tehát a Horthy beszédéből nem lehetett megtudni, azt P. Richárd elég meggyőzően tárta elénk. Az 1938. őszén történtek / Cseh- magyar tárgyalás, felvidéki bevonulás / tanulásunkra is hatással voltak. Nemcsak azért, mert Esztergom az országhatáron feküdt. Persze ennek " hatását " is lehetett akkor érezni, aminek mi akkor rendkívül örültünk. Amikor a helyzet kezdett kritikussá válni, akkor hazaküldtek bennünket " sajnos " csupán egy hétre, mert többet nem fo rdult elő, hogy magyar repülőgépekre a csehek rálőttek. Tanítás alatt az osztályból, ablakon keresztül egy pár csetepaté, egy hét után azután zavartalanul fo ly t volna a tanítás, ha a világi tanárokat nem hívták volna be katonának. Ekkor igazgató atya a legfőbb tevékenységét a tanítás folyamatának biztosítása, tehát a helyettesitések megszervezése képezte. Egy alkalommal egymás utáni sorrendben szerepelt latin, magyar, testnevelés, de csak a latin tanár fungált, a másik kettő katona volt. Igazgató atya Dezsényi tanár urat, a latintanárt jelölte ki helyettesítésre. Ő a magyar helyett is latin t tartott, sőt közölte, hogy a testnevelés helyett is latin lesz. Ez azután egy diákszivnek több volt a soknál: három óra egyfolytában latin l Lázadoztunk, elhatároztuk, hogy megtartjuk magunknak a testnevelést, s ahhoz nem kell tanár, hisz a gyűrűt, a nyújtót, a lovat, korlátot, tanár nélkül is fel tudjuk állítani. így is csináltunk! ~ Dezsén:yi tanár úr bement az osztályba, ahol üres padokat talált. Csak hosszas töprengés után jö tt rá, hogy az osztályt a tornateremben lehet megtalálni. Amikor belépett a tornaterembe az ügyeletes " vigyázz " t kiáltott, jelentette a létszámot és a foglalkozás tárgyát. Hogy milyen paprikavörös lett a méregtől azt nem lehet elmondani. Parancsára visszavonultunk az osztályba, közben mindent megfontoltan végezve öltözködtünk, tehát az időt húzva. így azután a latin órából már semmi sem lett. Következett a számtanóra, igazgató atya órája. A szokásos jelentés, osztálykönyvben történő irkálás után óriásit csapott az asztalra, azután jöttek a szidalmak hosszasan, amire pontosan emlékszem: Rohadt kommunisták! "... menjetek Mexikóba szabotálni! stb. Azután kezdte az órát. Senkit nem büntetett meg, sohasem említette többé. Csak mi hoztuk fe l az érettségi utáni vacsorán. Bizonyára megértően belátta, hogy egymás után három latin órát végigszenvedni nem egészséges fiataloknak való. Nem is erre utasíthatta ő Dezsényi tanár urat. Szidalmazása ellenére is éreztük, hogy ős sem. helyeselhette az egymás utáni három latin órát. M in t már hyrábban leírtam, évfolyamunk 1933. szeptemberében ismerte meg őt. Az előző években volt ő házfőnök és intézeti rektor, majd gimnáziumigazgató. Tehát az intézet és a gimnázium felfejlesztésének, építésének lebonyolítása idején hordta vállán ezeket a nem mindennapi terhet jelentő gondokat. Nyilván, a kezdeti lépések megtétele után, az intézeti létszám gyors emelkedésével e hármas funkció szétválásának meg kellett történnie, ő megmaradt gimnáziumi igazgatónak és munkatársaival az intézet rektorával és a házfőnökkel együttműködve a növekvő intézeti létszámnak megfelelő fejlesztéseken túl, biztosítani kellett a katolikus kollégiumi ideát jelentő hármas feladat feltételeit.: testi és lelki nevelés, valamint az oktatás lehető legteljesebb szintézisét. E feladathalmazon munkálkodott 6 13 évig. Igazgató atya volt, atyai szeretettel szerette diákjait, munkatársainak megértő segítője tu d o tt lenni. Szigorúsága m indig

M A R IA N A P R O V IN C IA NEKR O LÓ G IUM A A P R IL IS 15. emberi megértő szívjóságot takart. Nem csoda, hogy rajongásig szerettük. Hiszen megható volt, ahogyan gondjai-bajai közepette is hajlandó volt velünk törődni. Egy éjjel március közepe lehetett óriási mennyiségű hó esett. Reggelinél kissé mérgelődve jegyeztük meg, lám éppen hétköznap kellett ennek megtörténnie, amikor nem tudjuk a havazás nyújtotta lehetőségeket kiélvezni.. Reggeli után ezen mérgelődve vonultunk a tanterembe, amikor a II. emeleti hirdetőtáblán az volt olvasható, hogy a váratlan havazás miatt ma igazgatói szünnap lesz! És az egész intézet sível, szánkóval a Strázsára v o n u l.. Gondoskodása volt diákjaira is kiterjedt, hogy bármikor szeretettel fo gadta őket, azt mindenki természetesnek vette. A z első érettségi 1939-ben volt. Nyilvánvaló, hogy az ilyen megmérettetés nem mindenki számára sikeres. Éppen számtanból kapott az egyik tanuló elégtelent, ezért pótvizsgát kellett volna tennie. Azonban ezt elmulasztva, bevonult katonának. Az u.n. " karpaszomány ", hiszen a nyolc gimnáziumi osztály elvégzéséről megvolt a bizonyítványa, azaz még tiszt is lehetett. 1941-beit, amikor mi érettségiztünk, már zászlósi rangban éppen Esztergomban szolgált. P. Richárd rábírta, hogy számtanból tegye le a pótérettségit, akkor, amikor mi is érettségizni fogunk. Engem pedig megbízott, hogy készítsem fel az érettségire, hogy milyen témákra terjedjen ki instruálásom. Nem folytatom. A zászlós leérettségizett...a m i osztályunk érettségijével is volt némi baj. Kínos meglepetések születtek. 32 diák indult érettségizni. Ebből egy fő beteg lett, nem érettségizett... 7 fő elégtelen, 9 fő elégséges, 9 jó, 3 jeles és 3 kitűnő eredménnyel vizsgázott. A z eredményhirdetés 1941. június 13-án, tehát éppen Szí. A n ta l napján intézetünk védőszentjének ünnepén egy pénteki napon történt. Igen nyomott, rossz hangulatban mentünk le az ebédlőbe az ünnepi ebédet elfogyasztani. Azon v ita t koztunk, hogy érdemes-e, szabad-e táncos-zenés vigadással, tehát a tervezett hankettal zárni gimnáziumi életünket, hiszen az érettségi eredménye és egyéb körülmények m iatt legalább 10 diáktársunk megjelenésére nem számíthatunk. P. Richárd javaslatával, amellyel mindnyájan egyetértettünk, eldöntötte a vitát. Néhány szóval véleményt nyilvánított az érettségi eredményről. " Expressis verbis nem mondhatta ki, de sejtetni engedte, hogy az érettségi elnök túlzott szigorával ő nem értett egyet. A z eredményeket azonban nem lehet megváltoztatni. Gondunkban, töprengésünkben mellettünk van, velünk együttesen és azt javasolja, hogy bárhogyan " sikeredett " is az érettségi, azért búcsú nélkül ne váljunk el egymástól. Ehhez nem a bankett a leglényegesebb. Javaslata úgy szólt, hogy az egész osztály tehát mindenki ~ a tanári testület tagjaival együtt, még aznap este autóbuszozzon el Visegrádra, ott jó levegőn egy kellemes vendéglőben, terített asztal mellett töltsön el néhány vidám órát. így vettünk egymástól búcsút. A "hóra canonica " vetett véget a kellemes, vidám együttlétnek, melyet az igazgató atyának köszönhettünk. Segített ő mindent, ami a gondjaira bízott ifjúság testi-lelki gyarapodását szolgálta. Személy szerint nem volt cserkésztiszt, de hathatós támogatását állandóan éreztük. Akár szokásos kirándulásról, akár táborozásról volt szó. Ha pedig arról kellett dönteni, hogy a gimnázium részt vegyen-e cserkészeivel egy országos Szí. György ünnepségen, amikor a Magyar Cserkész Szövetség nevében a mi kerékpáros rajunk vitte a koszorút a budai vár oldalában levő Szí. György szoborhoz, legfőbb gondja az volt, hogy mindannyian a lehető legméltóbban képviseljük intézetünket. Büszke volt arra, hogy ilyen alkalmakra cserkészeinket meghívták és ők a rájuk bízott feladatot katonás fegyelmezettséggel végrehajtották. így ö rü lt annak is, amikor a budaörsi repülőtérre Horthy kormányzó előtt elvonuló cserkészcsapatban a mi kerékpáros rajunk is meghívottként szerepelhetett. Itt adta át a Lengyel Cserkész Szövetség a " Cnuwaj " vitorlázó gépet a magyar cserkészeknek.

M A R IA N A PR O VIN C IA N EK R O LÓ G IU M A A P R IL IS 15. Örökre emlékezetes marad számomra 1940. augusztus vége. Ekkor volt a második bécsi döntés. Néliányan a kerékpáros raj tagjai távirati behívót kaptunk, hogy esztergomi összegyülekezésünk után a magyar honvédség kíséretében, m int a Magyar Cserkész Szövetséget reprezentáló küldöttség tagjai a mi kerékpáros rajunk is bevonulhasson Erdélybe. Az iskolaév akkor még nem kezdődött meg, tehát csak mi kb. húszán lézengtünk az intézetben. P. Richárd búcsúztatott bennünket. Az igazgató és 20 diák fiatal tökéletesen együtt rezonáló lelki összecsengése vo lt ez a búcsúztatás. Hisz Erdélyről, az ottani magyarokról, a leomlott " gúnyhatárról " és a húsz évvel azelőtti békeszerződésként propagált, valójában a magyarság kipusztítását célzó diktátum legerősebb tartópillérjének leomlásáról volt szó. Igazgató atya ilyen gondolatokkal indított bennünket útra. Csak Debrecenig juthattunk el, mert g ró f Teleki Pál, az akkori tb. főcserkész és miniszterelnök a bevonuló cserkészfiatalok testi épségét nem látta tökéletesen biztosíthatónak. Tehát Erdélybe nem jutottunk el, mégis Erdély hallatára felrémlik bennem m indig mindaz, am it igazgató atya búcsúztatásként 1940. augusztus végén erről nekünk elmondott. M in t cserkész mindig úgy éreztem, s ebben nem voltán egyedül hogy ügyes-bajos dolgainkban P. Richárd a legmesszebb menő erkölcsi és anyagi támogatását élvezzük. Ugyanakkor határozott rosszallásával találkozott, ha valaki a gim názium i tanórákon cserkész egyenruhában jelent meg. Szerinte egyenruha viselésének megvan a helye és ideje. O tt és akkor abban kell megjelenni, máskor azonban nem. Ilyenkor az egyenruha viselése felesleges feltűnést keltene. Volt azután még néhány dolog, amiben a végtelenségig hajthatatlan volt. Pontosabban a maga elé kitűzött célt el kívánta érni. Csak egyet kívánok megemlíteni. Ez a templomi éneklés volt. Háromszáz körüli gyermeksereg éneklése a templomban számítsuk hozzá hogy vasárnap reggel 7 óra volt néha elmaradt az orgonától. Az elmaradást még növelte Racskó úr, a kántor orgonajátéka azzal, hogy am int a legkisebb lemaradást észrevette, a tempót rögtön meggyorsította. így akart bennünket gyorsabb éneklésre ösztönözni. M i azonban ahelyett, hogy gyorsabban énekeltünk volna, még jobban lemaradtunk. Ekkor a kántor hirtelen abba hagyta az orgonálást. így azután m i a lemaradás három-négy taktusát orgonakiséret nélkül énekeltük. Ez nem csoda igen bosszantotta P. Richárdot. Ezért elrendelte, hogy hetenként az ifjúság gyakorolja az egyházi dallamok éneklését. Ezzel hamarosan rendbe is kerülhettünk, amint Racskó, kántor, nyugodtabb tempóban orgonáit. P. Richárd erről néha-néha véleményt mondott. Nem értette, hogy a művelt magyar közönség miért olyan szépen énekelni a templomban, m int ahogyan azt " kocsmában vagy vendéglőben, cigányzene kíséretében produkálja! " A megvalósítandó kollégiumi eszme, amely a testi-lelki nevelés és szakoktatás harmonikus egységét követeli meg, csak az ezért felelős vezető súrlódásmentes együttműködésén keresztül érhető el. "A plenus venter non studet libenter " régi időkből ránkhagyományozott mondást a ferences gondolkodás úgy értelmezte, hogy evés után nem megy jó l a tanulás. Ez annyit jelent, hogy a fia ta l szervezet az egészséges, bőséges táplálkozást megköveteli, amelyet a tanulást megelőző rekreációnak kell követnie. Ezek a gondolatok kisértettek már akkor is, amikor P. Richárd az igazgató atya P. Reg. Péterrel időnként megjelent az ebédlőben. P. Reg, Péter volt 1933-39 között Esztergomban a házfőnök. így tulajdonképpen testi fejlődésünkért, egészségünkért részben ő viselte a felelősséget. Számunkra úgy tű n t, hogy ennek a két szerzetesnek az eredményes együttműködésében semmiféle hiányosság nem található. Am ikor bejöttek mindketten az ebédlőbe ezt a látogatást ők csak együtt végezték gondosan tájékozódni

M A R IA N A P R O V IN C IA N EK R O LÓ G IU M A A P R IL IS 15. kívántak ellátásunkkal kapcsolatos véleményünkről. Volt azután olyan látogatás is, amikor egyik vagy másik valamit közhírré kívánt tenni. Ekkor bement az ebédlő végében felállított üvegkalickába / amit diákos szarkazmussal majomkalickának neveztünk j és az ott levő hangerősítőn keresztül mindent el lehetett mondani. Egy ilyen alkalommal számomra rendkívül érdekes beszédrészlet tanúja lehettem. P. Richárd befejezte mondanivalóját. P. Richárd kiszólt a kalickából úgy, hogy csak mi érthettük azt, akik közelében ültünk és természetesen az, akihez rányitotta szavait. Tehát az ott levő P. Péternek " Lajcsi gyere, mondd el, amit akarsz! " Ekkor úgy gondoltam, hogy ez a két vezető,aki ilyen viszonyban van, amit ez a megszólítás is bizonyít, jó l tudhat együtt dolgozni. Csak később tudtam meg, hogy nem hallottam félre, P. Reg. Péternek keresztségben kapott neve Lajos volt. Ez a jelenet 1940. május 27-én ju to tt először eszembe és azután többször is. Az előbb említett napon este ugyanis bejött az akkori házfőnök az ebédlőbe már nem Reg. Péter volt a házfőnök - és bejelentette, hogy ő az ú j intézeti rektor. A bejelentés tartalma nem volt teljesen új, mert már aznap délután forrongott az egész ifjúság P. Arisztid leváltása miatt. Sok érthetetlen momentum m erült fe l akkor, és azóta is sokunkban, M ié rt éppen ez a személy lett rektorrá kinevezve? Lehet, hogy ezt a kinevezést nem lehetett már semmissé tenni, de miért engedték, hogy bejöjjön az ebédlőnkbe bemutatkozni? M iért nem P. Richárd lett az ú j rektor az iskolaévből hátralévő három hétre? M iért nem P. Richárd jelentette be nekünk, hogy ú j rektor fogja sorsunkat intézni erre a kis időre? M ié rt nem hallhattuk éppen annak a véleményét erről a vezetésváltásról, akit az egész ifjúság kivétel nélkül nagyon szeretett és tisztelt? ~ M ié rt burkolódzott teljes némaságba P. Richárd és mindenki, aki számunkra kedves és mértékadó volt? A szerkesztő megjegyzése: 1. Példaadó értékű Prohászka Ottokár magatartása, amikor Róma indexre tette. Ez a magatartás vezette P. Arisztidet, P. Richárdot. 2. A történelem megismétli nemegyszer önmagát. P. A risztid egyénisége, rátermettsége, modern gondolkodása elengedhetetlen feltétele volt annak, hogy az intézet megszülessen, boldoguljon. Középszerű emberek nehezen tudnak vele lépést tartani. 1950 után P. A ris z tid nélkül talán kollégium nélkül vállalta volna a Rend a gimnáziumot, ami életképtelenséget jelentett volna. Kellő időben közbelépett és sínre került minden. Amikor az élet-halált jelentő nehézségeket leküzdötte, éppen az intézet érdekében, újra le kellett váltani. E vezetés mindehhez szerencsésebb kézzel nyúlt hozzá. 3. Annak idején P. Arisztid, P. Richárd magatartása korrekt és bölcs volt. A z új rektor személye bár nem volt a legszerencsésebb, de nem volt más választás. A z élet igazolta, a döntés helyességét. 4. Ha a szülők között nézeteltérés van, az nem tartozik a gyermekekre. Ebben az esetben sem tartozott a növendékekre. Ha a vezetők tudtak engedelmeskedni, azzal azt sugallták, a növendékeknek, hogy ne lázadjanak, ne tányért törjenek, hanem bízzanak azokban, akiket tiszteltek és szerettek.

M A R IA N A P R O V IN C IA N E K R O LÓ G IU M A Á P R IL IS 16. 1983. 04.16. P. Jahoda A n ta l M a n s v é t N. 1908.12. 26, Budapest. V. 1924. 08.14, Pt. 1925. 08.16, Ps. 1929.12. 27, S. 1933. 03. 05. Temetés: Budapesten. 1933. Esztergom, n e v e lő.- 1935. Nagi/atád, ká p lá n, szó ta tó.- 1936. Felsősegesd, m ajd ú jra Nag}/atád, ká p lá n, szónok, h ito k ta tó.- 1937. Esztergom, n e v e lő.- 1937. Nagykanizsa, k á p lá n.- 1942. Nagykanizsa, iro d is ta és fo g h á z le lk i gondoz ó ja.- 1943. Pápa, szónok.-1944. Érsekújvár, m.r e n d i ig a zg a tó, szónok. - 1947. Székesfehérvár, szónok.

M A R IA N A P R O V IN C IA NEKR O LÓ G IUM A A P R IL IS 17. 1943. 04.17. P. P fe iffe r W m o s A lfo n z N. 1892. 01.11. Sopron. V. 1907. 08. 26. Pt. 1908. 08. 27. Ps.1913.07.06. S. 1914.09.08. Temetés: Székesfehérvár. 1914. Frauenkirchen Boldogasszony, vik á riu s, plébános, h ito k ta tó. - - 1916. tá b o ri lelké sz. 1918. Frauenkirchen, v ik á riu s, plébános, h ito k ta tó. 1920. házfő n ö k is. - 1924. Güssing-Németújvár, h á zfő n ö k, plébános. - 1930. Eisenstadt-Kismarton, v ik á riu s, szónok. -- 1931. Güssing, v ik á riu s, plébános a Szt. M ik ló s p lé b á n iá n.- 1936. Güssing, plébános, v ik á riu s. 1939. Székesfehérvár, szónok.

M A R IA N A P R O V IN C IA N EKR O LÓ G IUM A A P R IL IS 18. 1976. 04.18. P. H o rv á th Ferenc S zergiusz N. 1913. 09. 07. Fertőszéplak. V. 1933. 08. 26. Pt. 1934. 08. 27.Ps. 1937. 08. 08. S. 1940.03.03. Temetés: Tűrje, Széplak. 1940. Esztergom, nevelő. 1943. Székesfehérvár, szónok. 1945. ugyanott z s in a ti vizsgá ztató. 1947. Nagykanizsa, h ito k ta tó. 1950. a re n de k feloszlatása u tá n a veszprémi egyházm egyében le lkip á szto r. 24 éven ke re sztü l plébános Türjén. Szívesen segített h ív e in e k. E g y ily e n a lka lo m m a l sző lő ka ró kka l ra k ta m eg gé pko csijá t és az u d v a rb ó l h á tra fe lé m enve h a lá los balesetet szenvedett.

M A R IA N A PR O V IN C IA N E K R O LÓ G IU M A A P R IL IS 22. 1991. 04. 22. Fr. Szakái S za b in N. 1911. 02. 02. Várhosszúrét. / Gömör m. / V. 1938. 08. 26. Pt. 1939. 08. 27. Ps. 1942.12. 26. Temetés: Sümeg. Sekrestyés. 1939. Érsekújvár- 1940. Sümeg, - 1945-47. h a d ifo g o ly,- -1947. Sümeg. A rendek feloszlatása után Sümegen m a ra d t. A z első id ő k b a n h o l a k ó ru son, h o l v a la m i más k is h e lye n, be n yíló b a n h ú zta m eg m agát. 1952. tá já n k is szobát k a p o tt vissza a lelkészség, a hol é lt h a lá lá ig. Csendes, im ádságos őre és szolgálója v o lt a süm egi kegytem plom nak.

M A R IA N A PR O V IN C IA N EK R O LÓ G IU M A Á P R IL IS 23. 1961. 04. 23. P. V argha G yö rg y T h e o d o rik N. 1892. 03.12. B alonyíg yőr m. / V. 1907. 08. 26. Ft. 1908. 08. 21. Ps. 1913. 06. 29. S. 1915. 06. 24. Temetés: Budapest. 1916. Pozsony, h ito k ta tó. - 1918. te o ló g ia i d o k to rá tu s t szerez. - 1919. Veszprém, szónok, h ito k ta tó, m a jd 1921. v ik á riu s. 1924. Nagykanizsa, h á zfő n ö k, a d m in isztrá to r, h ito k ta tó. - 1927. Szombathely, d e fin ito r, h ito k ta tó, szónok. 1929. Székesfehérvár, v ik á riu s, h itta n á r, szónok. ~ 1930. Szombathely, h á zfő n ö k, p lé b á n ia i a d m i n isztrá to r, h ito k ta tó. - 1933. Esztergom, h á zfő n ö k, szónok. -- 1933. Róma, re n d i fő is k o lá n a szentírástudom ány és héber n y e lv tanára. 1940. ugyanott dékán. 1942. ta rto m á n y fő n ö k.- 1945. e xm in is te r p ro v in c iá lis, ü n n e p i szónok Budapesten és e rkö lcsta n t ta n ít a W A R D Intézetben. 1948. d e fin ito r. 1982. 04. 23. Fr. Ferenc F e rd in á n d N. 1901.11.18, Petőmihályfa / Vas m. /, Tért. ind. 1926.12. 05. V. 1928. 08.10. Pt. 1929. 08. 11, Ps. 1933. 02. 02. Temetés: Petőmihályfán., meghalt Bucsuszentlászlón. 1929. Szombathely, cipész. -1932. Esztergom. 1933. Róma. 1934. Szentfóldön m isszióban. 1941. Szombathely, cipész. 1942. Nagykanizsa, sekrestyés. 1944. Sümeg, sekrestyés, kapus. 1947. Bucsuszentlászló, cipész, sekrestyés.

M A R IA N A P R O V IN C IA N EK R O LÓ G IU M A A P R IL IS 24 1945. 04. 24. Fr. S zig ethy Leó Professione iubileus in Provincia Vindobonensi pro tempore servitium praestans, terrenum incolatum cum aeterno commutavit. A.aet. 84. rei. 52. in Boldogasszony / Frauenkirche - Burgenland L

M A R IA N A P R O V IN C IA N EK R O LO G IU M A A P R IL IS 27. 1944. 04. 27. P. H o rv á th Tamás József N. 1874. 03. 09. Szombathely. V. 1889. 08. 24. Ft. 1890.10.05. Ps. 1896. 02. 02. S. 1896. 06. 28. Temetés: Veszprém. 1896. Malacka, filo z ó fia tanár. 1898. Szombathely, m agiszter, teoló g ia i tanár. - 1900. Pozsony, m agiszter, te o ló g ia i tanár. - 1901. Szakolca, C o ll. Seraph. pre fe ktu s. 1905. d e fin ito r, m agiszter. Malackán. 1909. ta rtf. helyettes. Malacka, filo z ó fia i ta n á r.- 1913. Pápa, h á zfő n ö k. - 1917. Szakolca, C o ll. Seraph. p re fe k tu s.- 1918. m ásodszor d e fin ito r, m agiszter, és filo z ó fia i ta n á r M alackán. 1920. ugyanez. Szombathelyen. - 1920. Andocs, újoncm ester. - 1924, h arm a d szor d e fin ito r. - 1925. Veszprém, há zfő n ök. 1930. Veszprém, szónok. 1932. ugyanott há zfő n ö k, 1933. Veszprém, v ik á riu s, szónok.é lete végén tü re le m m e l vise lte hosszan ta rtó betegségét.

M A R IA N A P R O VIN C IA N EK R O LÓ G IU M A A P R IL IS 28. 1980. 04. 28. Fr. Sárhegyi Im re M a k á r N. 1908.10.15. Mezőőrs. Tert.ind. 1928. 08.10. PL 1929. 08.11. Ps. 1932. 08.18. Temetés: Mezőőrs. C ipész, sekrestyés. - 1939. S zom bathely, 1934. B udapest, - 1946. B ucsuszentlászló, 1947. E sztergom, kapus. b a th e ly, kapus. 48 évet tö ltö tt a Pesti Ferences Tem plom szolgálatábari. 1950 u tá n az esztergomi sze m in á riu m b a n portás, később a Pesti Ferences templomban sekrestyés.

M A R IA N A P R O V IN C IA N EKR O LÓ G IUM A A P R IL IS 29. 1977. 04. 29. P. B o ko r Ferenc C senger N. 1911. 05. 01. Pápa. V. 1926. 08.12. Pt. 1927. 08.13. Ps. 1932. 08.18. S. 1934.06.24. Temetés: Dunaújváros. 1934. Felsősegesd, k á p lá n, szónok, h ito k ta tó. - 1936. szónok. - 1936. Andocs, k á p lá n, szónok. - 1938. Nagyatád, ká p lá n. -- 1940. Veszprém, szónok. - 1941. Esztergom, nevelő. - 1942. fo g o lytá b o rb a n. - 1943. Csáktornya, h ito k ta tó. 1944. fo g o lytá b o rb a n. - 1945. Andocs, v ik á riu s, ká plá n. - 1946. Székesfehérvár, h ito kta tó. 1950-től a székesfehérvári egyházm egyében te vé ke n yke d e tt. U to l só állom áshelye Dunaújváros, ahol plébános. V alójában D unapentele községben v o lt a p lé b á n ia, m e rt a szo cia lista ú j városban D un aú jvá rosb an / korá bb a n S zta linvá ro s / nem le h e te tt te m p lo m o t é p íte n i. Büszkén m u ta tta, h o g y tem plom ában az ú j litu rg ik u s té rb e n a székesfehérvári ferences ko lo s to r ebédlőjének e g y ik asztala az oltá r.

M e g h a lt te s tv é re k n é vsora M Á JU S B A N Név: Halála: Németh Piacid P. j 19 7 7 sj 1 Király Pacifik P. 1978 5 3 Kecskés Attila P. 1983 5 7 Somlyó Balázs Fr. 1952 5 10 Smercsek Ottokár 1945 5 18 Farkas László P. 1967 5 18 Józsa Rémig P. 1993 5 18 Fodróczy Béla P. 1976 5 20 MandI Dániel Fr. 1979 5 23 Farkas Medárd P. 1933 5 24 Stenger Albert P. 1942 5 24 Kardos Odorik P. 1944 5 24 Dezsényi Henrik P. 1991 5 25 Maráczy Orbán Fr. 1984 5 27 Csontos Tivadar P. 1985 5 30 1. oldal

M A R IA N A P R O V IN C IA N EK R O LÓ G IU M A M Á JUS 1. 1977. 05. 01. Fr. N ém e th János P ia cid N. 1900. 08.15. Dág. Tert.ind. 1923. 08. 26. V. 1925. 09. 30. Ft. 1926.10. 01. Ps. 1929.10. 04. - Temetés: Pannonhalma. Szakács. 1926. Zalaegerszeg, 1929. Nagykanizsa, 1930. Pápa és Nagyatád, 1934. Felsősegesd, 1940. Nagykanizsa, 1942. ka to n a i szo lg álato n, 1943. Bucsuszentlászló, gazd. vezető, -- 1944. Nagykanizsa, re fe k tó riu m fe lü g ye lő je, 1946. Székesfehérvár, a la m izsn ag yű jtő. 1950 u tá n Székesfehérváron egy á lla m i isko lá b a n p e d e llu s. N yug díja zása u tá n a Pannonhalmi Szociális otth o n la kó ja. H a lá lá t agyvérzés okozta.

M A R IA N A P R O VIN C IA N EK R O LÓ G IU M A M Á JUS 3. 1978. 05. 03. P. K irá ly Ferenc P a c ifik N. 1907. 07. 28. Érsekújvár. V. 1923. 08. 27. Pt. 1924. 08. 28. Ps. 1929. 08. 26. S. 1931. 08. 02. Temetés: Budapest. 1931. Érsekújvár, szónok, közben katona. 1932. Ma nevelő, szónok, g yó n ta tó, és te o ló g ia i tan á r Pozsonyban. 1934. Zsolna, te o ló g ia i ta nár. - 1935. Pozsony, a k le rik u s o k m agisztere, m a g ya r szónok, a ü l. R end iga zg a tó ja. - 1938. ta rt titk á r, Szentantalkolostor, káplán. - 1939. Pápa, k le rik u s o k és la ik u s o k m agisztere. ~ 1940. Esztergom, k le rik u s o k m agisztere. - 1942. Szombathely, te o ló g ia i tanár, k le rik u s o k m agisztere. - 1945. Esztergom, h ázfőn ök. - 1948. Budapest, h á zfő n ö k. 1953. Budapest, Jézus Szíve te m p lo m igazgatója. - 1963. a Szent K ereszt plébánia te m p lo m plébánosa, - 1973. a Szent Sebhelyek / Fő u. / te m p lo m igazgató, m a jd s p iritu á lis a k ö z p o n ti szem iná rium b a n. -- 1967-73. R óm a, d e fin ito r generalis. - A R ákoskeresztúri köztem etőben n yu g szik.

M A R IA N A PR O VIN C IA N EK R O LÓ G IU M A M Á JUS 7. 1983. 05. 07. P. Kecskés Ferenc A ttila N. 1917.11.16. Nagygyimót. V. 1934. 08. 26, Pt. 1935. 08. 27, Ps. 1940. 06.15. S. 1943. 06.19. Temetés: valahol az USA-han. 1943. Sümeg, h ito k ta tó. 1945. Nagykanizsa n é p m is s z ió n á riu s.--1949. p o litik a i o ko kb ó l m e n e kü ln ie k e lle tt. E lső id ő k b e n A usztriában le lk ip á s z to rk o d o tt. A m ik o r fo n d o rla to sá n az a m e rika i zó n á b ó l o roszok a ka rtá k átcsalni és e zt észrevették: m egakadályozták. E kko r tá v o z o tt az USA-ha. Élete végéig le lk ip á s z to rk é n t m ű k ö d ö tt a R enden b e lü l.

M A R IA N A P R O V IN C IA N EKR O LO G IUM A M Á JU S 10. 1952. 05.10. Fr. Som lyó Lajos B alázs N. 1918. 01.18. Kárász / Baranya m. /, Tért. ind. 1910. 08. 01., Pt. 1914. 08.15., Ps. 1921. 03.19. Temetés: Pápa. 1914. Nagyatád, szakács. 1914. - 18. h áborúb Nagyatád, 1919. Nagykanizsa, 1925. Budapest, 1927. Pápa, 1930. Esztergom, 1932. Szombathely, 1937. Pápa, szakács. -- 1944. Káptalanfüred, szo lg á la tra. 1949. Pápa, szakács.

M A R IA N A P R O V IN C IA N EK R O LÓ G IU M A M A JU S 18. 1945. 05.18. Fr. Smercsek O tto k á r Clericus studens scholae mediae class. V III, anno aetatis 21 relig. 4 p ie o b it in D om in o in N y itra. 1967. 05.18. P. Farkas Im re László N. 1910.11. 22. Rábaszovát. V. 1926. 08.12. PL 1927. 08. 23. Ps. 1932. 02. 02. S. 1934. 07. 08. Temetés: Bágyogszovát. 1935. Budapest, szónok, 1936. Szombathely, te o ló g ia i ta n á r és m ag iszter helyettes. - 1936. Bucsuszentlászló, v ik á riu s, szónok, k á p lá n. 1937. Budapest, kö zé p isko la i ta n á ri vizsgára készül 1940. Esztergom, o kleveles g im n á z iu m i ta n á r.- 1946. Esztergom, g im n. igazgató helyettes, szónok. 1948. az is k o lá k állam osítása u tá n a házi stú d iu m igazgatója ugyanott. 1950- tő i a rendek feloszlatása u tá n á lla m i isko lá b a n tanár. U to l já ra Tényőn, P annonhalm a közelében. 1993. 05.18. P. Józsa László R ém ig N. 1913.12. 03. Bukovec, Jugoszlávia. V. 1930. 08. 25., Pt. 1931. 08. 26., Ps. 1935. 06. 23., S. 1937. 06. 20. Temetése: Güssing. / Németújvár / 1937-től a római k ö z p o n ti k o llé g iu m b a n ta n u l. T e o lóg ia i d o k to rá tu s t szerez. - 1941-től Szombathely, te o ló g ia i ta n á r és m agiszter. - 1942-tőI ugyanitt syndicus is. - 19 48 -tó l ú jra m agiszter és te o ló g ia i ig a zg a tó helyettes. A szerzetesrendek fe lo szla tá sa utá n egy id e ig Szombathelyen m ű k ö d ik, m ajd n y u g a tra tá v o z ik. Ausztriában m ű k ö d ik le lk ip á s z to rké n t. Több m in t egy é vtize d e t é lt a. güssingi k o lo s to r tagjaként. A k tiv le lk ip á s z to r, népm issziós. Jó kapcsolato t ta rto tt a h e ly b é li vadásztársasággal, m aga is vad ászo tt. Id ő n k é n t erős h o n vá g g ya l b irk ó z o tt.

M A R IA N A P R O V IN C IA N EKR O LÓ G IUM A M Á JU S 20. 1976. 05. 20. P. F od ró czy Is tv á n Béda N. 1914. 07.17. Fertőszentmiklós. V. 1934. 09. 24. P t. 1935. 09. 25. Ps. 1938. 09. 25. S. 1939.06.18. Temetés: Esztergom. 1939. Budapest, ta n á rje lö lt.- 1942. Nagyatád, k á p lá n és h ito k ta tó. - - 1943. Szentantalkolostor, szónok. - 1944. Budapest, ta n á rje lö lt. - 1945. Esztergom, szón o k, vizsgára készül. 1946. ugyanott g im n. tanár, nevelő és szónok. 1948. Andocs, szónok. -1 9 4 9. Budapest g y ó g y ítta tja m agát. 1950. a re n de k feloszlatása u tá n az Esztergomi ferences G im n á zium b an ta n ít. F ö ld ra jz -b io ló g ia szakos ta n á rké n t nem csak elm életet ta n íto tt, hanem fe rences lé le kke l ka pcsolatban é lt a v irá g o k k a l, fá k k a l, m a d ara kka l és h a la k k a l., b e n n ü k szem lélve Teremtő A rcá n a k ragyogását. Jézus K ris z tu s t. Tanítványai szeretettel keresté k fe l szobáját, m e rt n a g yo n vo n zo tta szobája na gy részét b e tö ltő " élő sarok". A g y v é r zés következtében fé lo ld a lá ra m e gbén u lt. Betegségét példaadó tü re le m m e l vise lte 10 éven keresztül.

M A R IA N A P R O V IN C IA N EK R O LÓ G IU M A M Á JU S 23. 1979. 05. 23. Fr. M a n d i Is tv á n D á n ie l N. 1897.12.10. Mezőőrs, Tért. ind. 1927. 04. 03. V. 1928. 08.10. PL 1929. 08.11. Ps. 1933. 02. 02. Temetés: Nagykanizsa. Sekrestyés, gazd. vezető. 1929. Zalaegerszeg, 1930. Budapest és Esztergom, 1931. Nagykanizsa, 1932. Esztergom, 1930. Nagykanizsa, 1939. Nagyatád, gazd. vezető, 1947. Nagykanizsa, gazd. vezető. A re n d e k feloszlatása u tá n c iv il m u n káské n t a nagykanizsai ferences te m p lo m m e lle tt d o lg o z o tt, it t is h a lt m eg.

M A R IA N A P R O V IN C IA NEKR O LÓ G IUM A M A JUS 24.. 1933. 05. 24. Farkas Fr. M e d á rd 1942. 05. 24. P. Stenger G yu la A lb e rt N. 1876.10. 01. Kúp/Veszprém m./s. 1899. 06. 30. V. 1930. 07.10. Ft. 1931. 07.11. Ps. 1934. 07.12. Temetés: Szombathely. Egyházm egyés p a p ké n t lé p e tt a Rendbe. 1931. Esztergom, h itszó n o k. 1936. Zalaegerszeg, v ik á riu s, szónok. 1936. Szombathely, szónok. 1944. 05. 24. P. K ardos János O d o rik N. 1878. 09. 06. Rábahidvég. V. 1896. 08. 26. Pt. 1897. 08. 27. Ps. 1901. 01. 06. S. 1902. 06. 27. Temetés: Sümeg. 1902. Szombathely, szónok, 1903. Nagyszombat, sz Nagyatád, plébános, 1907. Felsősegesd, plébános, 1916. Érsekújvár, h ito k ta tó, 1917. Sümeg, v ik á riu s, 1924. Sümeg, h á zfő n ö k, 1930. Sümeg, v ik á riu s, 1933. Sümeg, házfő n ö k. 1939. Sümeg, szónok. Sümegen 27 éven át működött mindenki szemében szeretetreméltó, az elöljáró iránti engedelmességben kitűnt. Halála előtt az őt meglátogató tartományfőnök atyától alázatosan bocsánatot kért és köszönetét mondott a Rendtől kapott testi-lelki javakért.

M A R IA N A P R O V IN C IA NEKR O LÓ G IUM A M A JU S 25. 1991 05.25. P. D ezsényi H e n rik N. 1912.11.27. Solymár, V. 1928. 08.16. Pt. 1929. 08.17. Ps. 1935. 06. 23. S. 1937. 06. 20. Temetés: Solymár. N y e lv ta n u lá s cé ljából egy évet Becsben ta n u l. 1937. Esztergom, n evelő. 1940. Andocs, k á p lá n és h ito k ta tó. --1 9 4 3. Veszprém, szónok, III. R e n d i igazgató. 1945. Esztergom, kle rik u s te s tv é re k m agisztere. 1946. ugyanitt III. R e n d i igazgató. 1948. ugyanitt szónok, és nővérek gyó ntató ja. 1950. a szerzetesrendek feloszlatása u tá n Esztergom gye keretében az esztergomi ferences templomban b eosztott ká p lá n, később te m p lo m ig a z gató. Szinte teljes p a p i és szerzetesi életét E sztergom ban tö ltö tte el. K edves egyénisége, csendes és h a lksza vú m agatartása békét és n y u g a lm a t árasztott m aga k ö rü l. Főegyházm egyei szo lg á latá na k elism eréséül főpásztora a tb. kanonok cím m el is k itü n te tte. 1988-ban ké rte n y u g á llo m á n yb a helyezését, m a jd p e d ig a székesfehérvári papi otthonba va ló elhelyezését. Csak néhány hónapot tö ltö tt itt. Temetése szü lő fa lu já b a n v o lt 1991. jú n iu s 6-án.

M A R IA N A P R O V IN C IA N EK R O LÓ G IU M A M Á JU S 27. 1984. 05. 27. Fr. M aráczy Pál O rb á n N. 1905. 06. 22. Sárvár. Tert.ind. 1925.12. 07. V. 1927. 09. 01, Ft. 1928. 09. 02, Ps. 1931. 09. 03. Temetés: Nápoly Beosztása: Esztergom, cipész, ahonnan 1933-ban m isszio n á riu ské n t Kínába m e nt.- B élpoklo s te le pe n m ű k ö d ö tt m in d a d d ig, m íg a ko m - m im ista rendszer el nem űzte a m isszio n á riu so ka t. R endi e lö ljá ró i Nápolyba h elyezték.

M A R IA N A P R O V IN C IA N EKR O LO G IUM A M Á JU S 30. 1985. 05. 30. P. Csontos Lajos T iv a d a r N. 1910. 06. 29. Érsekújvár. V. 1936. 08. 22. Pt. 1937. 08. 23, Ps. 1940. 09. 07. S. 1941. 06. 05. Temetés: Budapest. 1935. jo g i és á lla m tu d o m á n y i d o kto rá tu s B udape Bucsuszentlászló k á p lá n és h ito k ta tó. - 1942. E sztergom, nevelő. 1944. Esztergom k ö zé p isko la i h itta n á r. 1946-tól a k o llé g iu m re kto ra. A z is k o lá k állam osítása u tá n 1948. Nagykanizsa, h á zfő n ök. - 1948. Székesfehérvár, szónok és n é p m is s z ió n á riu s.--1949. Szombathely, h itta n á r. 1950-től a re n de k feloszlatása után to váb b ra is Szombathelyen h itta n á r. 1956. főpásztora m egbízásából szem élyesen kézbesíti a rá b íz o tt le ve le t. A fo r ra d a lo m bukása utá n az Á lla m i-e g y h á z ü g y i H iv a ta l parancsára Kemeneshögyészre ka p áthelyezést. település az egyházmegye legszélén van. Minden héten feljelentés ment az Á E H felé a plébános ellen. P. Tivadar megérkezte után e feljelentések megszűntek. Prazsák úrnak /A E H megyei megbízottja, feltűnt, hogy az egyházmegyei ostyaellátóban a falu ostyaszükséglete feltűnően megemelkedett az atya megérkezte után félévvel. Amikor kiszálltak, nem panaszkodott sohasem. M indig vidám, derűs volt. Híveinek feltűnt, hogy látogatói először a templomba mennek imádkozni és csak azután mennek a plébániára. M ivel a hatóság semmibe sem tudott belekötni, állítólagos gyorshajtás miatt motorkerékpár vezetői jogosítványát visszavonták. Ez sem szegte kedvét. Hamarosan megvonták a működési engedélyét, pedig főpásztora ugyanabban a hónapban bátorította: " Tivadar atya amíg engem ebben a székben lát, ne féljen! " Ezután vonta meg működési engedélyét. C ivil munkásként a S olidaritas Szövetkezet csomagoló részlegében helyezkedett el. Hamarosan bevonták a központba és m int a Solidaritas elnöke ment nyugdíjba. C ivil munkásként is végzett papi szolgálatot. Nyugdíjazása után a Pesti Ferences templomban volt kisegítő. Türelmesen viselt, hosszas betegség után halt meg.

M e g h a lt te s tv é re k névsora J Ú N IU S B A N Név: Halála: Horváth Norbert Fr. 1961 6 4 Farkas János P. 1967 6 4 Dávid Imre Fr. 1951 6 5 Wéber BernátP. 1952 6 6 Andreska Felicián P. 1972 6 7 Érdi Vazul P. 1979 6 9 Németh Valentin P. 1926 6 13 Horváth Lucián 1941 6 16 Jámbor András P. 1948 6 16 Takács Ince P. 1974 6 17 Barabás Jób Fr. 1991 6 18 Tóth HubertP. 1986 6 20 Nagy Arisztid P. 1968 6 22 Rónai György P, 1974 6 22 Buttykay Antal P. 1940 6 23 1. oldal

M A R IA N A P R O V IN C IA NEKR O LÓ G IUM A JÚ N IU S 4. 1961. 06. 04. Fr. H o rv á th Istvá n N o rb e rt N. 1881.12. 24. Hidegség j Sopron m. / tért.ind: 1899.10. 04. V. 1902. 09. 02. Pt. 1903. 09. 23. Ps. 1906.10. 02. Temetés: Pannonhalma. 1905. Szakolca, szakács. 1923. Nagyszombat, szakács. 1914.- 18. ka to ria i szo lg á la to n. 1918. Szombathely, szakács. -- 1923. Andocs, 1927. Szombathely, - - 1932. Esztergom, 1936. Bucsnszentlászló, 1940. Zalaegerszeg, 1941. Kiskanizsa, - 1948. Kapuvár, szakács. liiiiiiiilil 1967.06.04. P. Farkas Istvá n János / B a p tis ta / N. 1903. 07.17. Budapest. V. 1920. 09. 24. Pt. 1921. 09. 25. Ps. 1926. 06.18. S. 1929 06.16. Temetés: Budapest. 1929. Nagykanizsa, h ito k ta tó. -- 1930. Bucsuszentlá szónok, h ito k ta tó. -- 1932. Veszprém, szónok. 1933. Pápa, szónok. ~ 1934. Székesfehérvár, a g ye n g é lke d ő k g o nd n oka. 1936. Zalaegerszeg, h itszó n o k. 1938. Budapest, szónok. 1940. Nagyatád, szónok, h ito k ta tó. 1941. Zalaegerszeg, szónok. - 1941. Szombathely, szónok. 1945. Szombathely ká p lá n is.

M A R IA N A P R O V IN C IA N EK R O LÓ G IU M A JU N IU S 5. 1951. 06. 05. Fr. D á v id Lajos Im re N. 1882. 02. 08. Rábakovácsi / Vas m. / Tert.ind: 1899.11. 28. V. 1902. 05. 24., PL 1903. 07. 24., Ps. 1906. 07. 26. Temetés: Budapest. 1899. Nagyszombat, szabó, sekrestyés. 1901, Pozsony, 1902. Malacka, 1903. Nagyszombat, 1904. Pozsony, 1908. Budapest, 1912. Németújvár, 1913. Budapest, - 1925. Veszprém, 1927. Szombathely, szabó és sekrestyés. 1930. Budapest, a ta rto m á n yfő n ö k ira ttá ro sa.

M A R IA N A PROVINCIA NEKROLÓGIUMA JU N IU S 6. 1952. 06. 06. P. W éber Iz id o r B e m á t N. 1875. 04. 23. Eckardroth / Poroszország/, V. 1912. 09. 23., Pt. 1913. 09. 24., Ps. 1916. 09. 24., S. 1916. 09. 28. Temetés: Esztergom. Iskolatestvérként kezdte egyházi pályafutását, s m in t ilyen lépett be a Rendbe. 1916. Budapest, g yó nta tó. -- 1917. Németújvár, k á p lá n és h ito k ta tó. 1919. Nagykanizsa, h ito k ta tó. 1920. Boldogasszony, ká p lá n, szónok, h ito k ta tó. 1929. ugyanitt előjáró, p lé b á n ia i a d m in is z trá to r. 1931. Kismarton, előjáró. 1936. Boldogaszszony, ká p lá n, e lö ljá ró. - 1939. Szombathely, g yó n ta tó. -- 1940. Budapest, g yó n ta tó. 1950. a rendek feloszlatása Budapesten találta. Templomunkban gyóntatott. Am ikor leesett a lábáról K irá ly Pacifik kérésére az esztergomi ferences kolostor befogadta és P. Hajdú A n ta l gondozta, ápolta haláláig. Kedves, szeretetreméltó egyéniség volt.

M A R IA N A PROVIN C IA NEKROLÓGIUM A JÚ N IU S 7. 1972. 06. 07. P. A n d reska G yu la F e lic iá n N. 1983 05. 24. Marcalfő. V. 1918. 08. 27. Pt. 1919. 08.28. Ps. 1925. 06. 27. S. 1926.12.18. Temetés: Marcalfő. 1926. Bucsuszentlászló, k á p lá n, szónok, h ito k ta tó. gom, szónok. - 1930. Székesfehérvár, szónok. ~ 1935. Nagykanizsa, ká p lá n, h ito k ta tó, szón o k. ~ 1939. Nagyatád, ká p lá n ~ 1944. Felsősegesd, v ik á riu s, ga zd. vezetője. 1950. a szerzetesrendek feloszlatása u tá n o rgonista és k á n to r előbb Halimbán, m ajd Hegymagason. A tü d ő sza n a tó riu m b a n h a l m eg, Farkasgyepün. S zü lőfa lu já b a n M a rca lfő n te m e tté k el.

M A R IA N A PROVINCIA NEKROLÓGIUMA JÚ N IU S 9. 1979. 06. 09. P. É rd i Im re V a zu l N. 1917. 03. 08. Esztergom. V. 1934. 08.26. Pt. 1935. 08. 27.Ps. 1939. 06.17. S. 1942.10.18. Temetés: E sztergom, S zentgyürgym ező. 1943. Andocs, ká p lá n. 1945. Nagyatád, k á p lá n és h ito k ta tó. 1949. ugynott v ik á riu s és a ÜT. Rend igazgatója. A rendek fe lo szla tá sa u tá n a veszprémi egyházmegye szolgálatában. Állomáshelyei: Kadarkút, Tüskevár, Zalaszentgrót. M indenütt kápláni beosztásban. Zalaszentgróton miután Klempa Sándor a veszprémi egyházmegye adminisztrátora lett, helyetteseként működött. K itűnt gondosságával, türelmével és szeretetével, amellyel ordináriusa édesanyját gondozta haláláig. Ezután 9 évig plébános volt Romándon. A székesfehérvári papi otthonban kapott ápolást amikor agytumorral megbetegedett. Élete utolsó heteit az esztergomi rokonainál töltötte, akik szeretettel vették magukhoz és ápolták szülőházában.

M A RIANA PROVIN C IA NEKROLÓGIUMA J Ú N IU S 13. 1926. 06.13. N ém eth Fr. V a le n tin

M A R IA N A PROVINCIA NEKROLÓGIUM A JÚ N IU S 16. 1941. 06.16. Fr. H o rv á th József L u c iá n N 1908. 07. 28. Zalaszentlászló. Tért.ind. 1936. 09.17. V. 1937. 07. 31. Pt. 1938. 08. 01. 1938. Bucsuszentlászlón a k o lo s to r szolgálatában. Nagykanizsán h a lt m eg. I t t is tem ették e l. 1948. 09.16. P. Jám bor Lajos A n d rá s N 1884.10. 25. Koroncó / Győr m. / V. 1902. 08. 24. Pt. 1903. 08. 25. Ps. 1907. 06. 22. S. 1908. 06. 28. Temetés: Budapest, Kerepesi temető, ferences sikert. 1908. Szombathely, szónok. - 1909. Nagykanizsa, h ito k ta tó, ká p lá n - - 1912. Szombathely, szónok. - 1915. Nagykanizsa, h ito k ta tó, ká p lá n. - 1922. Veszprém, v ik á riu s. 1924. Pápa, v ik á riu s, h ito k ta tó. -- 1927. Felsősegesd, h á zfő n ök, plébános. 1930. Nagykanizsa, h ito k ta tó, ká p lá n. 1933. Sümeg, h ito k ta tó, h á zfő n ök helyettes. -- 1940. Andocs, szónok. Buzgó hitoktató egész életében. Andocsról betegsége gyógyítására Budapesti kórházba kerül. I t t szentségekkel megerősítve meghalt. Budapesten temették el.

M A RIANA PROVINCIA NEKROLÓGIUMA JÚ N IU S 17. 1974. 06.1 7. P. Takács József Ince N. 1894. 01.01. Zalatámok. V. 1909. 08. 26. Pt. 1910. 08. 27. Ps. 1915. 05.11. S. 1916. 07. 07. Temetés: Szombathely. 1917. Felsősegesd, k á p lá n, szónok, h ito k ta tó. -- F il M alacka. --1 9 2 1. Budapest, te o ló g ia i tanár, pa p o k m agisztere. 1922. Róm a, ösztö n d íjja l a Szent A n ta l ko llé g iu m b a n. - 1925. egyetemes e g yh á ztö rté n e t tanára. - 1926. S zom bathely, te o ló g ia i tanár, p a p o k m agisztere. -- 1930. d e fin ito r. -- 1933. az e rd é ly i re n d ta rto m á n y m e g b ízo tt v iz itá to ra. 1936. d e fin ito r m ásodszor. 1939. ta rt. őr. ~ 1941. B udapest, szónok. -- 1942. B udapest, h á zfő n ök. - 1945. d e firü to r,harm adszor. S zom bathely, nevelő. 1948. Szom bathely, ta n á r és vice p o stu la to r. A R endtartom ány tö rté n e té ve l fo g la lk o z o tt és ku ta tása ina k e redm ényét hatalm as k ö te t ő rzi.

M A R IA N A PROVINCIA NEKROLÓGIUMA JÚ N IU S 18. 1991. 06.18. Fr. Barabás Lajos Jób N. 1929. 07. 29. Pestújhely. Tért.ind. 1937. 07. 01. V. 1939. 07. 29. Ft. 1941. 05. 27. Ps. 1944. 05. 28. Temetés: Bucsuszentlászló. 1941. B ucsuszentlászló, szabó- 1942. Szom bathely, s B udapest, se kre styé s,- 1946. N a g yka n izsa, szabó, ala m izsn ag yű jtő. 1950. a re n d e k feloszlatása utá n B ucsuszentlászló, sekrestyés.

M A R IA N A PROVINCIA NEKROLÓGIUMA JU N IU S 20. 1986. 06. 20. P. T ó th A la jo s H u b e rt N. 1914.11.12. C iró k! Sopron m. /Tert.ind. 1930.10. 04. V. 1932. 06. 30. Pt. 1933. 07. 31. Ps. 1938. 06. 29. Temetés: Cirok. S. 1964. a rendek feloszlatása után leérettségizik, majd e lógiát és a veszprémi egyházmegyében pappá szentelik. Utolsó á llo m áshe lye P ölöske. / B u- csuszentlászló m e lle tt /. 1934. Pápa, kö n yvkö tő, - 1939. sza km u nkásvizsg át tesz k ö n y v - kötészetből, m a jd 1945-től n y o m d a ip a ri szakm unkás. Ily e n m inőségben d o lg o z ik a p á p a i ferences n yo m d a állam osításáig. A re n de k feloszlatása u tá n a k o lo s to r közelében k ö n y v k ö tő m ű h e ly t n y ito tt. It t d o lg o z o tt, tevé ke n yked e tt a ferences te m p lo m b a n és ké s z ü lt p a p i h iv a tására. P. Albin írásából: Pappászentelése után Törökkoppányba kerül. 1969-es papi gyűlésen elmondja P. A lb in, hogy Törökkoppányban a török idádten ferencesek szolgáltak. H ubert testvér ezt elmondta híveinek és azt is hozzátette, hogy ő nem késői hivatás, mert előélete ferences rendben volt. Erre a nép határtalan lelkesedéssel á llt mellé és ellátta minden jóval. Bonyodalmak voltak az egyházközségben, ő békét v itt a lázongó méhkasba. Temetőrendezés, templomrenoválás. Nagyon okosan és bölcsen tudott viselkedni. Egy ellenszenves műemlékes hölggyel, aki senkivel sem jö tt ki, Hubert testvér szelídségével megnyerte: remekül haladtak a munkával. Kurzustársainál idősebb volt, akik szeretettel papának szólították. N yito tt volt a hozzámenőkhöz. Úgy tudom, írja P. Albin, hogy soha nem ment el lakodalmakra, ezért a lakodalmi vacsorát m indig a plébániára vitték. A dolgozók esti tagozatán tanult. A négy polgáriját nyolc általánosnak fogadták el. Érettségi után jelentkezett Klempa kormányzó úm ál. Sokat tépelődött: alkalmas-e, méltó-e. Lelkisített kispap korában nem csatlakozott a nyugtalankodók, az elégedetlenkedők, a lázongókhoz. Törökkoppányi plébánossága idején egy alkalommal panaszkodott. E l mondta, hogy az elmélkedésben megvan már a kellő ru tin, ugyanígy megvan a készség a prédikációkhoz is. De a házassági beszédekkel baj van, küzd, tépelődik. P. A lb in, hogy segítségére legyen legépelve néhány ilyen beszédet adott, amit örömmel fogadott el. A nyár folyamán miklósi és törökkopányi hívek zarándokoltak Bucsuszentlászlóra, sok szeretettel és kegyelettel említették nevét. Halála előtt négy évet szivbántalmak m iatt nyugalomban töltött. Vidám, csendesen mosolygó, lélekben m űvelt testvérként ismertem. A teljesség kedvéért A lbin atya emlékezéseiből idecsatolom: "Inteligenciájánál, szelídségénél fogva kisugárzó volt a segitőtestvérek irányában. A z előkelő P tm nger család a rend jótevője malomiparos volt. A z ostrom alatt a család a pápai kolostorban lakott. A testvérek közül többen lázongtak, hogy m iért vannak nők a kolostorban. Pakolj Marci, m úlik a vásár, távozzanak. Akkor még nem rendeződtek a viszonyok. H unért testvér vette át a szót. A Puhinger család idehozta és menekítette a malom lisztjét, éltünk belőle minden. Hogy képzelik a testvérek, hogy most elfogyott a liszt, a család ott a lakásukon veszélyben van, s mi most kössünk útilaput a talpuk alá? A testvérek belátták, elcsitultak, majd megbékéltek. "

M A RIANA PROVINCIA NEKROLÓGIUMA JU N IU S 22. 1968. 06. 22. P. N ag y S ándor A ris z tid N. 1899. 05.12. Csapod. V. 1915. 08. 26. Pt. 1926. 08. 27. Ps. 1922. 07. 05. S. 1923. 07. 08. Temetés: Esztergom. 1923. Pápa, szóriok. - 1924. Budapest, vizsg á ra készül. 1928. Esztergom, d iá k o tth o n e lö ljáró ja. -- 1932. kö zé p isko la i tanár. 1933. Esztergom, kö zé p isk o la i ta n á r és a gim n á ziu m re kto ra. --1 9 4 0. Bolzano, 1941. Perugia, 1942-43. Firenze, ta n u lm á n y i szabadságon. ~ 1943. Érsekújvár, h ito k ta tó. 1944. Felsősegesd, Széchényi családnál nevelő. -- 1945. Esztergom, v ik á riu s, g im n. tanár. -- 1948. Andocs, h á zfő n ö k és a plébárüa ad m in isztrá to ra. 1950-ben a szerzetesrendek m egszűntetésének évében andocsi h á zfő n ö k és plébános. A z á lla m és egyház k ö z ö tti m egállapodás tá rg ya lá sa ina k id e jé be n fá ra d h a ta tla n u l d o lg o zo tt, a g itá lt, h o g y a R end v á lla lja e l az is k o lá t. Ő m aga is v á lla lt ta n á ri beosztást. Egi/ik érdekes epizód: a paritásos bizottságban a Rend Esztergomban csak a gimnáziumot vállalta, a kollégiumot nem. P. Csontos Oszkár rendtartományi titkár A risztid atyának beszámolt erről a döntésről. P. Arisztid nem helyeselte és azt mondta, titkár atya, menjen vissza és vállalja el a kollégiumot, mert anélkül, Esztergom halott. A titkár atya szabadkozott. Elmondta, hogy a három rendfőnökkel most eljött el a minisztériumból és Jóború Magda előtt, aki a miniszter megbízottjaként tárgyalt velük, nem változtathatja meg ezt a döntést. P. Arisztid: titkár atya, addig szobájából el nem megyek, amíg a minisztériumból visszajövet nem tájékoztat arról, hogy a kollégiumot is vállalják. P. Oszkár kénytelen volt visszamenni. O tt Jóború Magda megpróbálta lerázni, mondván, minden hatóságnak, aki illetékes most mondtam be telefonon e döntést, nem vonhatom vissza. Erre P. Oszkár : Kérem, van telefon, közölje velük döntésünket, addig szobájából el nem megyek, amíg fülem hallatára mindezt meg nem teszi. Joború Magda teljesítette. így lett Esztergomban kollégiumunk is. P. Arisztid volt az újraindult esztergomi ferences gimnázium első igazgatója. Bátor, nehézségektől meg nem ijedő, kockázatot is vállaló, mindamellett körültekintő elöljáró volt, akinek lételeme a nehézségekkel való szembenézés és küzdelem. Helyettese Mészáros Lajos szalézi pap volt, aki az adminisztrációs gondokat levette válláról és biztos volt, hogyha ilyen vonalon ellenőrzést kap, meglepéssel nem kell számolni. Helyettese azonban nem volt ilyen találékony és harcos egyéniség. Egy alkalommal P. A risztid felment a minisztériumba és ott tudta meg, hogy brigádlátogatás indult az esztergomi gimnáziumba. Sarkonfordult és hazautazott. Lajos bácsit, helyettesét éppen szorongatni kezdték kényelmetlen kérdéseikkel, P. Arisztid belépve az irodába a mondat közepén átvette a szót és nem történt semmi baj, pedig azt firtatták, hogy kellően ki van -e használva az épület. P. A risztid szemlére hivta őket, közben telefonált a gondnoknak és pár szóval tolvajnyelven jelezte a problémát. A bizottság elindult, P A risztid vezette őket, a gondnokság pedig vezette a fiatalokat. / Ekkor csak 30 növendékünk volt / Különböző utakon jártak. A bizottság jóindulatú lehetett, mert se szóba, se írásba nem rögzítetté, hogy egy csoporttal hányszor találkozott. Viszont az ottmaradt jegyzőkönyvben jelezte az épület kihasználtságát. M ivel P. Arisztid problémamegoldó, harcos alkat volt, azért Esztergom a későbbiekben nem elégítette ki tennivágyását. A békésebb korszak munkája nem az ő feladata volt. Ezért a Rend vezetősége az igazgatóság alól felmentette és a szentendrei gimnáziumhoz helyezte át tanárnak. Készséggel elfogadta. Nyugdíjazása után Budapesten élt, lelkipásztori ki

M A R IA N A PROVINCIA NEKROLÓGIUM A JÚ N IU S 22. segítést is vállalt. Egy turista csoporttal járta az országot. Túráiknak minden esztendőben egyik programpontja volt Budapestről Dobogókőn át Esztergomba gyalogolni. Am ikor megbetegedett, régi növendéke vette gondjaiba és ápolták a Péterfi S. u -i kórházban. M űtétje után a Rend Esztergomba vitte és ott ápolta a betegszobában. Halála után P. Móró Sol. Ferenc gondozásában egy emléktábla készült és nyert elhelyezést a II. emeleti folyosón. Alakja elengedhetetlenül hozzátartozik az esztergomi intézethez. Élete igazolja, irodájának feliratát, amelyen ez állt: " Minden ügyek közvetlen intézője M á r 1936-ban volt autóbusza az intézetnek és tervezte, hogy minden érettségizett osztályt levisz Rómába, hogy a ferences szellemben, lelkiségben izmosodjanak. Merészen á lm o d o tt, á lm a it s ik e rü lt megvaló síta n i, m ert nem irrealitá sokb a n gondolkodott, csak jó v a l megelőzte ko rtá rs a it. 1974. 06. 22. R R ónai János G yö rg y N. 1897.12. 26. Somogyszentmiklós. V. 1914. 08. 26. Pt. 1915. 08. 27. Ps. 1923. 06. 23. S. 1923. 07. 08. - Temetés: Székesfehérvár. 1923. Esztergom, szónok. 1924. Szombathely, szón ö s z tö n d íjja l: Róma, Szt. A n ta l k o llé g iu m és Jeruzsálem F la g e ll. ko lo sto r. -- 1929. a szentírá stu d o m á n y és a héber n y e lv tanára. 1929. Szombathely, te o ló g ia i tanár. 1936. ugyanott vik á riu s. ~ 1938. Székesfehérvár, szónok. 1939. Nagyatád, v ik á riu s, h ito k ta tó. 1947. Székesfehérvár, szónok. A re n d e k feloszlatása u tá n / 1950. / to vá b b ra is Székesfehérváron m ű k ö d ö tt m in t le lkip á szto r.

M A R IA N A PROVINCIA NEKROLÓGIUM A J Ú N IU S 23. 1940. 06.23. B u ttyka y P. A n ta l Jeles egyházi szónok, 1875.-ben szü le te tt Beregszászon. A Rendben m in t te o ló g ia i ta n á r és h itszó n o k m ű k ö d ö tt. K ü lö n ö s fig y e lm e t ke lte tt sajtóbeszédei. A K ö z p o n ti Sajtó V á lla la t eg y ik m e g in d ítója. 1915-21-ig tartományfőnök. 1921-27-ig Rómáb a n d e fin ito r gene rá lis. A K e d d i Posta h itb u z g a lm i la p m e g ala p ító ja és szerkesztője B udapesten. A tria n o n i békeszerződés e lő tt éveken ke re sztü l n a g yb ö jtb e n d é le lő tt Pozsonyban, dé lu tá n a belvárosi templomunkban ta rto tta a n a g y b ö jti szentbeszédeket.

M e g h a lt te s tv é re k névsora JÚ L IU S B A N Név: Halála: Palásthy Poncián Fr. 1 9 4 3 7 1 Hargitai Venánc P. 1974 7 1 Reizer Sámuel Fr. 1994 7 1 Stermeczky Arkadiusz Fr. 1947 7 5 Ács Marcsiin Fr. 1989 7 8 Ragacs Hugolin Fr. 1 9 6 8 7 9 Szokolay Bernardin P. 1992 7 9 Csaba Szil P. 1987 7 11 Szabó Cirjék P. 1989 7 12 Szólás Ambrus P. 1973 7 13 Szalóczy Pelbárt P. 1979 7 14 Hajdú Antal P. 1976 7 18 Bene Didák Fr. 1983 7 18 Sipöcz Leander Fr. 1963 7 21 Szekszárdi Nicefor Fr. 1971 7 22 Selymes Simon Fr. 1,973 7 22 Esztergályos Liberát Fr. 1992 7 22 Gerendás Edgár Fr. 1944 7 23 Andráska Anzelm Fr. 1941 7 31 1. oldal

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A JÚ L IU S 1. 1943. 07. 01. Fr. P alásthy M ih á ly P o n ciá n N. 1866. 09. 21. Ivánka / N yitra m., / Tért.ind. 1889. 07. 30. V. 1891.11. 01. PL 1892.11. 01. S. 1898. 01.15. Temetés: Székesfehérvár. Szerzetesi életében szakácsként m ű k ö d ö tt. 1892. Pozsony,-- 1895. Bucsuszentlászló 1897. Andocs, - 1899. Pozsony, 1901. Budapest, 1907. Nagyszombat, 1908. Székesfehérvár. 1974. 07. 01. P. H a rg ita i Lajos V enánc N. 1915. 01.10. Ólad. V. 1930. 08. 25. Pt. 1931. 08. 26. Ps. 1936. 06. 28. S. 1938. 07. 03. Temetés: Ólad. 1938. Budapest, szónok. 1940. Esztergom, k o llé g iu m i nevelő. 1943. Esztergom, va llá sta n tanára. 1944. Esztergom, h itta n á r a vá ro si Szent Im re g im n á ziu m b a n. 1948. a k a to lik u s is k o lá k állam osítása, h itta n á ri állása nyugdíjazással m egszűnt, de fia ta l ko ra m ia tt csak e lv ile g le tt n yu g d íja s. 1950-ben Békéscsabára k e rü l ké n ysze rtartó zko d á sra. U gyanezév szeptem berétől a szombathelyi ferences te m p lo m b a n sekrestyés és g yó nta tó, am íg a hatóságok e l nem tilto ttá k. 1951-től n yu g d íja zá sá ig az Esztergomi Ferences g im n á ziu m b a n h iva talse g é d ké n t te vé ke n yke d ik, m e rt pa p i m ű kö dé st nem végezhetett. N yugdíjazása u tá n ú jra Szom bathelyre k e rü lt és nyu g d íja ské n t le lk ip á s z to rk o d o tt. 1994.07.01. Fr. R eizer József S ám uel N. 1918. 02.19. Ménfőcsanak, Tert.ind: 1936.12. 09., V. 1941.10. 27., Pt. 1942.10. 28., Ps. 1948. 06. 02. Temetése: Ménfőcsanak. T estvérünk 1918. fe b ru á r 19-én sz ü le te tt a g yő rm e g ye i Ménfőcsanakon. A hivatás szavát, a m e ly Szent Ferenc R endjébe szó líto tta 1936-ban k ö vette: Veszprémben m agára ö ltö tte a Ferences R end b ű n b á n ó ru h á já t. R endi újoncévét 1941-ben ke zd te m eg az andocsi ko lo sto rb a n. Első fo g a d a lm á t is it t tette le 1942. októ b e rében. Ü nnepélyes fo g a d alo m m al h a t é vve l később, 1948. jiíliu s 2-án kötelezte e l m a gát. T a n u lt m estersége szabó. M in t ily e n kü lö n b ö ző ko lo sto ro kb a n tevé ke n yked ve készítette te stvé re ine k a szerzetesi ru h á ka t. 1942-től Esztergomban, 1943-tól Bucsuszentlászlón, a re n d i fia ta lo k ko lo storá b a n, 1945-től a re n d i kö zp o n tb a n : Budapesten, 1 9 48 -tó l Pápán, o tt fe la d a ta i közé ta rto z o tt az alam izsnagyűjtés is. 1950-től, a R e n d ta rto m á n y fe lo szla tá sá tó l kü lö n b ö ző m u n ka kö rö kb en, kü lö n b ö z ő helységekben, egyházközségekben és k ü lö n b ö z ő te m p lo m o k m e l le tt m ű k ö d ik. A rendek feloszlatása u g ya n is összekuszálta azt az életrendet, a m ely szerzetesi é le té t átfogta. B árhol m ű k ö d ö tt is, m in d e n ü tt ta lá lt v a la m it a h őn ó h a jto tt

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L O G IU M A ré g ib ő l, de sohasem az egészet. E zért álla n d ó n y u g ta la n keresésben é lt. V o lt sekrestyés szülőfalujában, m a jd Bucsuszentlászlón és Budapesten. A m ik o r a R e n d tarto m án y ú jra m egkezdhette m űködését, örö m m el té rt vissza a re n d i közösségbe. A z engedelm esség Bucsuszentlászlóra k ü ld te. Sajnos a betegség ő t sem k e rü lte el. A z ú j h e lyze tbe n a betegség ve ze klő lé le k k e l va ló elfogadásával segítette a közösséget. M iv e l gondos ápolásra v o lt szüksége, e lfo g a d va a R end gondoskodását a Pannonhalmi Szerzetes Otthonba k ö l tö zö tt. Itt é lt h a lá lá ig. Temetése: saját kérésére és ro k o n o k kérésére Ménfőcsanakon lesz: 1994. jú liu s 7-én, 16 órakor. A z engesztelő szen tm iseáld ozato t a,m e g b o ld o g u lt le lk i ü d vé é rt a temetés n a pjá n m u ta tju k be a m énfőcsanaki p lé b á n ia te m p lom b a n : d é lu tá n 15 órakor. / A tartományi gyászjelentés alapján /

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A JÚ L IU S 5. 1947.07. 05. Fr. Sterm eczky Is tv á n A rka d iu s z N. 1921.12. 24. Szil Tert.ind. 1939.04.28. Je lö lt ideje a la tt b e h ívtá k ka to n a i szo lg á la tra és ka to n a ké n t m egh a lt Haus Konnen kórházában W esifaliában életének 26. évében.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A JÚ LIU S 8. 1989. 07. 08. Fr. Ács S ándor M a rc e llin N. 1907. 05. 24. Újdombóvár. Tért. ind: 1936.12. 09. V. 1937. 07. 31, Ft. 1938. 08. 01, Ps. 1942.10.12. Temetése: Dombóváron. ' 1930. Bucsuszentlászló, szakács. 1939. Felsősegesd, sekrestyés. - 1942. Szombathely, a la m iz s n a g y ű jtő.- 1947. Veszprém, a la m iz s n a g y ű jtő.- 1949. Esztergom, sekrestyés.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A JÚ L IU S 9. 1968. 07. 09. Fr. Ragacs Im re H u g o lin N. 1902, 08.16. Nagi/cenk. Tert.ind. 1929. 09. 24. V. 1930. 07. 30. Pt. 1931. 07. 31. Ps. 1934. 07. 31 Temetés: Pannonhalma. 1931 Sümeg, sekrestyés és a la m izsn a g yű jtő. 1938. Zalaegerszeg, alam izsnagy ű j tő. 1992. 07. 09. R S zokolay B e m a rd in N. 1918.12. 02. Barcs. V. 1934. 08. 26. Pt. 1935. 08. 27. Ps. 1940. 06.15. S. 1943. 06.19. Temetés: Sümeg. 1944. P ^ a, szónok. -- 1944. Nagykanizsa, ká p lá Pestszentlőrinc, szónok, h ito k ta tó. 1950. a re n d e k feloszlatása u tá n egyházm egyésként szo lg á lt u g y a n itt. 1955. Malimba, plébános helyettes. M íg plébánosa D r Szalai g y ó g yfű ve kke l az egész országra kite rje d ő e n szolgálta az em berek ja v á t, a d d ig R B e rn ard in h e lye tte seké n t v o lt a p lé b á n ia le lk ip á s z to ra. 1971. Miklósfa, plébános. N yu g a lo m b a vo nulá sa utá n a R end a k tiv szo lgá latra visszah ívta. 1989- ben és sümegi rendház vezetésével b ízta m eg, a m it h a lá lá ig hűségesen b e tö ltö tt. Egészéletét a derűs. Is te n t és e m b ert szerető le lk ü le t je lle m e zte, a m it betegségében és szenvedésében is m e g ő rzö tt. Plébános korában szociális érzékkel az egyházmegyei hatóság engedélyével parcellázta a plébánia nagy kertjét, amelyet nagycsaládosok számukra elérhető áron vásárolhattak meg. Ennek eredményeképpen az itt felnövekvő gyermekekből népes ministráns gárdája volt. A miklósfai templomot D r Nemcsics A ntal vezetésével művészileg megújított. Miklósfán is és Sümegen is nagy gondja volt a papi hivatásokra és több ösztöndíjas helyet alapított az esztergomiferences kollégiumban.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L O G IU M A JU L IU S 11. 1987.07.11. R Csaba László S z il N. 1922.12.14. Békásmegyer. V. 1942. 09. 01. Pt. 1943. 09. OS, Ps. 1947.11. 08. S. 1948 06. 20. Temetése: Yuonstawn A^SA /. 1948. Esztergom, nevelő, m a jd Budapesten vizsg á ra ké s te o ló g ia i do k to rá tu s.-- 1949. Pápa, szónok, III. R end igazgatója. A II. világháború utolsó idejében általános mozgósítás m iatt katonai szolgálatra vonult be. Katonai szolgálata után Budapesti Pázm ány Péter Tudományegyetemen tanult. Kézügyessége alkalmassá tette, hogy artista vizsgát tehessen. Le is tette. Büvész-, kedésével sok kedves percet szerzett rendtársainak, nem titk o lt szándéka az is volt, hogy ha netalán a kommunista rendszerben munkanélküliség, üldöztetés várna ránk, ez lehessen megélhetési forrása. Mozgékony természetű ember volt. Annak ellenére, hogy szerzetesi életünket sok bizonytalanság övezte, megszerezte a teológiai doktorátust is., A rendek feloszlatása után fizikai munkásként dolgozott. Volt például a győri Vörös Csillag szállodában londiner. Különféle módokat eszelt ki, hogy olyan helyre kerülhessen, ahol papként dolgozhatott. Ez csak 1956-ban sikerült. Dolgozott az U SA-ban m int magyar lelkipásztor, majd Líbiában, T rip o li mellett misszionárius. Nehezen viselte az itteni klímát. Ezért kútjából néhány méter mélységben oldalra barlangot ásott. Egy barlangban töltötte a nap számára legelviselhetetlenebb időszakát. Volt egy teherautója, amellyel a néger gyerekeket hordta a tengerpartra. Foglalkozott baromfi neveléssel. Innen a Szentföldre került, ahol a keleti nyelvekkel foglalkozott, bővítette Budapesten szerzett tudását. Ugyanakkor az em m auszi kolostor házfőnöke is volt. Itt együtt dolgozott az idősebb rendtársakkal és felújította a kolostort. A sok munkában megfáradt. Visszatért az USA-ba és az erdélyi ferences kusztódiában lett lelkipásztor. Yungstoivn-ban halt meg, it t is helyezték örök nyugalomra. Az esztergomi ferences gimnáziumban volt kisdiák, majd belépett a Rendbe. Az esztergomi ferences kolostor szelleméről ihletve a változatos úton e szellemtől hivatás útján megtartva fu to tta be érdekes, változatos, nemegyszer veszedelmes, munkás életútját.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A JÚ L IU S 12. 1989. 07.12. P. Szabó S ándor C irjé k N. 1910. 06.10. Dévaványa. V. 1937. 08. 23. PL 1938. 08. 24. Ps. 1941. 08. 24. S. 1942.10.11. Temetés: Budapest. 1943. Szombathely, k á p lá n.- 1943. Esztergom, n evelő Nagykanizsa, k á p lá n. -1 9 4 5. Esztergom, n e velő. 1946. Bucsuszentlászló, k á p lá n és h ito k ta tó. 1948. N a g yka n izsa, h ito k ta tó. 1950. in te rn á ltá k. Szabadulása u tá n g y á ri m u n k á s.- 1965. Ausztriába m e n e k ü lt 1966. Kismartonba m e n t. 1973. Kismarton, re n d h á z fő n ö ke. A k is m a rto n i egy-házm egye m u n kája elism eréséül a " Püspöki Tanácsos " cím m el tű n te tte k i. M e g h a lt. Eisenstadtban.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A JU LIU S 13. 1973. 07.13. P. Szólás Im re A m b ru s N. 1913. 06. 20. Pápa. V. 1929. 08.15. Pt. 1930. 08.16. Ps. 1934.11. 04. S. 1936. 07. 26. Temetés: Bécs. 1937. te o ló g ia i tanár, h e lyettes m agiszter. - 1939. B udapest, ta n á rje lö lt. -- 1943. Esztergom, tanár. 1947/ 48. iskolaévben megkezdődött a kommunista állam támadása a szerzetesi iskolák ellen. Prefektus volt és tanár. 1948. húsvétján házkutatás volt az iskolában. A házkutatást végző államvédelmi hatóság valójában nem keresgélt, hanem névszerint keresett növendékek szekrényeit kutatta át és találta meg, amit keresett. Háború után voltunk, romantikus, kamasz gyerekek sok elhagyott robbanószert találtak és minden rossz szándék nélkül gyűjtötték össze. A z A V H ezt összeesküvésnek minősítette, a diákok közül többet elv itt és elvitte P. Ambrust is. P. Ambrus a megyei börtönben töltött két hónapot. A bíró felmentette, mert bűntelennek ítélte. Ugyanakkor a házfőnök tanácsot kapott, hogy a felmentett atya ne térjen vissza a kolostorba, mert internálni fogják. Ismerős taxissal a házfőnök a nyugati határra vitette, majd sikerült Ausztriába ju tta tn i. Innen Csillébe / Santiago / ment, ahol 15 éven át élt. Nehezen viselte a száműzetést. Visszajött Bécsbe, ahonnan Magyarországra szeretett volna jö n ni, vállalva még a börtönt is. Rendtársai lebeszélték. Innen Eisenstadtba került és m int házfőnök dolgozott az Ú r szőlőjében. Megbetegedett és Bécsben halt meg.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A JU LIU S 14. 1979. 07.14. P. Szalóczy E le k P e lb á rt N. 1907. 09. 29. Jolsva / Gömör m. / V. 1924. 08.14. Pt. 1925. 08.16. Ps. 1928. 09. 30. S. 1931. 06. 21. Temetés: Budapest. 1931. Budapest, vizsgá ra készül. 1936. k ö z é p is k o la i tanár. 1936. Esztergom, tanár. -- 1942-46. ugyanott a Szent A n ta l K o llé g iu m re kto ra. 1945. ta rt. titk á r., a k á p ta la n tagja. -- 1945. ugyanott g im n.ig. és d e fin ito r. 1948. az is k o lá k állam osításának éve, az állam osítás után: m ásodszor d e fin ito r, Szombathely, d o g m a tika tanára. 1950. a rendek feloszlatásának éve. D r Városi István esztergomi kanonok és író támogatásával meghívják az esztergomi szemináriumba, ahol 11 évig spirituális. M ajd a Pesti Ferences Templomban hitszónok, gyóntató, lelkipásztor. Több alkalommal felkereste egy volt szemináriumi növendéke és segélyt kért tőle. Egy alkalommal talán több pénz reményében jótevőjét megölte. Rákoskeresztúri temetőben temettük el, majd rokonsága Egerbe szállította. Lelki könyveket írt. Temesvári Pelbártról jelentek meg cikkei és m in t költő is ismert volt. Tanításban szigorú volt, diákok között derűs és barátságos és mindig szeretettelfogadta régi diákjait, akik között voltak írók, költők.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A JÚ L IU S 18. 1976. 07.18. P. H a jd ú P ál A n ta l N. 1921. 01.12. Szepetke. V. 1936. 08. 22. Pt. 1937. 08. 23. Ps. 1942. 06. 21. S. 1944. 03. 26. Temetés: Esztergom, ferences kripta. Teológiai tanulmányait a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem H ittudom ányi Karán végezte. A Kar akkori dékánja D r Ibrányi felkereste a Tartományfőnökséget azzal a kéréssel, hogy P. A n ta lt ne vigyék el gimnáziumi tanárnak, hanem hagyják a teológiai karon, mert nagy reményekre jogosító kiváló tehetség és emberi magatartását tekintve rendkívüli egyéniség. A Rend hivatkozva az esztergomi feladataira kita rto tt eredeti elgondolása mellett. 1944. Budapest, tanár, vizsgá ra ké szü l, szónok. 19 zsa, szónok, népm issziós. 1950.-től a rendek feloszlatása után plébános Szentpéterúrhan. P. A risztid kérésére Badalik Bertalan megyéspüspöke felm enti plébánosi teendői alól és Esztergomba irányítja. Leteszi az államvizsgát és matematika- fizika szakos tanárként tanít. Am ikor P. Weber Bemát I " a pesti cigánysor vajdája " / annyira megbetegedett, hogy állandó ápolásra szorult, P. A n ta l vállalta ápolását Esztergomban. 1956-tól a gimnáziumigazgató. A z 56-os fo r radalom próbára tette vezetői képességét és a próbát megállta. Tanítványaival szemben következetesen szigorú, de m indig megértő, emberséges és modem volt. Egy USA-beli egyetem kitüntető levéllel kereste meg egy hozzájuk került tanítványa eredményei nyomán. T u d n iillik az alapozási munkát P. A ntal végezte el és ehhez gratuláltak. C sán yi L á szló le v e lé t k ö z lö m az a lá b b ia k b a n : F őtisztelendő H á zfő n ö k Ú r! M egdöbbenéssel értesültem P. A n ta l e lh u n y té ró l. M eggyőződésem, h o gy benne az u tó b b i félszáz esztendő legnagyobb m a g ya r pedagógusát ve szíte ttü k el. C sodálatos h a rm ó niába n e gyesült egyéniségében iz z ó m a g yar hazaszeretete. A lig v o lt beszéde, ü n n e p i m egnyilatkozása, a m e lyn e k k ö ltő i szárnyalással m e g foga lm a zott m o n d a ni va qló jáb ó l ez k i ne cse n d ü lt vo ln a. Ferences és pedagógus v o ltá t p e d ig nem leh e te tt szétválasztani. A szentferenci o p tim iz m u s, d e rű, alázatosság, g ye rm e ki b iz a lo m igénytelenség, egyszerűség, közvetlenség a szo lg á la t szellem ének odaadása ö tv ö z ő d ö tt a jó pedagógus igényességével, következetességével, e m b e rile g m egértő szívével az ifjú sá g szeretettel va ló nevelhetőségébe v e te tt h ité v e l, az in d u la to k a t fé lre te vő s z ig o r ra l, ha n a g y ritk á n erre is szükség v o lt. N em a k a rt tö b b e t m u ta tn i, m in t a m i v o lt és n e ve lő i m ércéjéül nem a m aga nagyságát á llíto tta. Egészen k is lépésekkel a k a rt előre h a la d n i a n övendéke k le lk é n e k kim im ká lásá b a n, in ká b b a m aga p é ld á já va l m egm utatva, a lehetséges tá v la to k a t, a k ia la k u lt em ber h a rm ó n iá já t. N e m v o lt az isko lá n a k, a k o llé g iu m n a k o lya n m xm katerülete, a ta ka rító se p rű m e g m a rko lásától, az érettségi gondos-pontos levezetéséig, ahol ne teljes önm agát adta vo ln a. D isznóölés, k e rti m u n ka, építkezés, nagy óraszám ban va ló tanítás a legrem énytelenebb he lyze tb e n lé vő ta n u ló ko rre p e tá lá sa, gyám olítása, az összes létező ta n tá rg y a k b ó l, sokszor nem is a n övendék, hanem a n e velő k hiányos m u n ká já t p ó to lv a, m é lye n á té rze tt felelő sség tő l h ajtva a s z ü lő k tő l. E g yh áztó l, H a zá tó l rá n k b íz o tt é rté ke k kim u n ká lá sá é rt. N em csoda, ha ily e n lobogás, lángolás k o ra i elégéshez v e z e te tt." P á lyád a t be tö lté d, célodat e lé rte d " - é n e ke lh e tjü k ko p orsó ja fe le tt. N e m m a ra d t u tá na el nem végzett m unka, m in d e n t be te lje síte tt. A la k ja eszm ényképpé m agasztosulva -

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A JÚ LIU S 18. re m é ljü k, v a la m ik o r képbe festve, vagy szoborba faragva - á ll az u tó k o r elő tt. T a n u ln i já rh a tu n k elé n e velő k és d iá k o k, ta n u ln i ko rsze rű, keresztény m agyarságot, id ő b e n e l nem é rté kte len e d e tt szentferenci é le tfo rm á t és k ris z tu s i pe dag ó g iá t. F ő tiszte le nd ő H á z fő n ö k Ú r! Kedves B arátom! H acsak lehet, szem élyesen is szeretnék ré sztve n iü A n ta l atya búcsúztatásán ha hiv a ta li fő n ö kö m kö z be nem szól, de ha nem ju tn é k e l k e llő id ő re, ezú ton fo g a d d a R endet, a H áza t, az Is k o lá t é rt súlyos m egpróbáltatásban őszinte együttérzésem et. 1976. jú n iu s 21. A n e k ro ló g iu m b a n ez á ll: Szentmiséje után a szentkenettel megerősítve eltávozott körünkből az egekbe. A zalaiak kiejtését, ősei munkaszeretetét, a mezei virág és a szabad ég a la tti munka nagyrabecsülését szerette volna másoknak is átadni. Öröm volt nézni, hogy Esztergomban hogyan betonozta a nagy udvart saját kezdeményezésével és vállalkozó fiúkkal. Óraszámát, ha kellett megnégyszerezte. A matematika és fizika mellett, ha a szükség úgy hozta magával, kémiát és oroszt is tanított. Gyenge tanulóknak külön órákat / akadémia / adott. Áldozatosan és gyengéden ápolta az idősebb beteg rendtársakat. Különös érzékkel látta meg, hogy hol kell segítenie. Egyetemi tanulmányai alatt kétszer került olyan helyzetbe, hogy letörhetett volna. A teológiai fcücultáson a doktorátus elérhető kötelességébe került, de át kellett mennie a tanárira. 1948-ban államosították az egyházi iskolákat. Ennek ellenére ambícióval készült a tanári pályára. Ugyanakkor a Belvárosi templomunkban aktívan kacsolódott bele a lelkipásztori munkába. Jó szónok volt. Ú j Butykairól kezdtek beszélni. Ennek egyik előjele, hogy korábbi nevét / amely Amádé volt / P. Viktor Antalra változtatta. 1950 után a veszprémi egyházmegyében kap lelkipásztori beosztást. Szentpéterúron plébános. Püspöke intézkedésére 1951-ben elment Esztergomba, befejezte tanári vizsgáit és tanítani kezdett. 1953-65 között igazgató. Utána a tanítás mellett kertészkedik. M egbetegedése minden munkából kikapcsolta. Lábadozása után nagy akaraterővel fo lyta tja a kertészkedést. Egy vasárnap délelőtt diákmise után D r Bense Imre intézeti orvos baráti látogatásra felkereste. Rosszul lett s az orvos karjai között halt meg. 1983. 07.18. Fr. Bene János D id á k N. 1905.12. 31. Gógánfa/Zala m. /T ért. ind. 1923.12. 09. V. 1925. 09. 30. Pt. 1926.10. 01, Ps. 1929.10. 04, Temetés: Pannonhalma. 1926. Felsősegesd, szakács. - 1927. Andocs, - 1928. Bucsuszentlászló, 1931. Szombathely, 1934. Pápa, - 1937. Nagykanizsa,-- 1940. Szombathely a rendház szolgálatában. 1941. Székesfehérvár segédszakács. 1942. Sümeg, 1944. Veszprém, 1947. Kapuvár, 1948. Kiskanizsán, szakács.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L O G IU M A JÚ L IU S 21. 1963. 07. 21. Fr. Sipocz G yu la L e a n d e r N. 1919.10.13. Nyárád. Tert. ind: 1930. 06. 24. V. 1939. 07. 29. Pt. 1940. 07. 30. ps. 1943. 07. 31. Temetés: Nyárád 1940. Nagykanizsa, a rendház szolgálatában. -- 194 sekrrestyés. 1942. Esztergom, sekrestyés. 1946. Nagykanizsa, sekrestyés. 1950 u tá n Nagykanizsán III. Rendi nővérek segítségével megtanult főzni. A g yő ri Vörös Csillag étteremben szakács. Szakvizsgát tesz, később a szakmában vizsgáztató. Megbízhatósága és hozzáértése m iatt a honvédség,is igénybe veszi. Nagyon sokszor felkéri és szakácskodik nagyobb fogadásokon, ahol a honvédelmi miniszter is jelen volt. Ilyen felkérések után m indig visszatért Győrbe. Annyira igénybe vette a felelősség, hogy megbetegedett. Szíve és idegrendszere sinylette meg a sok katonai szolgálatot. Budapestre került kórházba, ahol a tartományfőnök szentségekkel elláthatta halála előtt.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A JÚ LIU S 22. 1971.07. 22. Fr. S zekszárdi M ih á ly N ic e fo r N. 1919. 09. 26. Szatym az. T ert.in d.1943.11. 24. V. 1945. 08.19. Pt. 1946. 08. 20. 1946. Esztergom, segédszakács. 1948. Bucsuszentlászló, szakács. 1949. ugyanott segédszakács, kertész. 1973. 07. 22. Fr. Selym es János S im o n N. 1907. 07. 07. Zsám bék. T e rt.in d : 1928. 01. 03. V. 1929. 07. 28. Pt. 1930. 07. 29. Ps. 1936. 05. 31. Temetés: Róm a. 1936. R óm a, cipész. 1992. 07. 22. Fr. Esztergályos Istvá n L ib e rá t. N. 1914., 09.19. Nádasd. Tert.ind. 1932.10. 20. V. 1936. 07. 30. P t- 1937. 07. 31. Ps. 1940. 08. 01. Temetés: Budapest, a Kerepesi temető ferences sírkertjében 1937. Budapest, m a jd Nagykanizsa, sekrestyés, 1938 k o llé g iu m i betegápoló. 1948. az is k o lá k állam osítása utá n Esztergomban sekrestyés. - 1952. Budapest, segédm unkás a M űanyag - és b a k e lit g yá rba n. 1956-tól Veszprém, sekrestyés a Szt. A n n a te m p lo m b a n. 1957.-től sekrestyés a Pesti Ferences Templomban. Im ádságos, alázatos, m intaszerzetes és le lkiism e re te s sekrestyés. M indenki felnézett rá.. Rajongva szerette a templomot, fáradhatatlan volt annak díszítésében és szolgálatában. A szegények " Pista bácsija " volt, akiket m indig nagy szeretettel és sok-sok türelemmel segített szinte erején fe lü l támogatott. Betegségét hősiesen v i selte és megnyugvással várta az Ú r hívását.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A JU LIU S 23. 1944. 07. 23. Fr. G erendás E le k E dgár N. 1914. 01.11. Esztergom. tért.ind. 1931. 02. 08. V. 1932. 07. 30. Pt. 1933. 07. 31. Ps. 1937. 05.16. Temetés: hősi h a lo tt Tatárhágó m e lle tt M u k u lc z in község közelében. Szakács. 1933. Zalaegerszeg, - 1937. Pápa, - 1938. A n d o cs, 1939. S zo m b a th e ly, -1 944. K a p u vá r. A kapuvári kolostorból behívták katonai szolgálatra. Rövid katonai szolgálat után ellenséges golyótól találva a hazáért hősi halált halt a Tatárhágónál M ukulczin község közelében.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L O G IU M A JU LIU S 31. 1941. 07. 31. Fr. A n d rá ska János A n z e lm N. 1876. 05. 06. Lodice I Slovensko / V. 1901. 09.11. Pt. 1902. 09.12. Ps. 1906. 09. 26. Temetés: Pápa. 1902. Szombathely, a la m izsn a g yű jtő, sekrestyés. -- 1913. Sümeg, 1918. Pozsony, 1919. -tő i h a lá lá ig Pápa. Kistermetű ember volt. Szerzetesi életét és minden szolgálatát lelkiismeretes, megbízhatósággal látta el. Sokáig volt a pápai kolostor anyagi ügyeinek intézője, pénztárosa. M inden nap átlagban 20 szegénynek osztott ebédet. A gimnazista kispapok talán azért tettek az asztalfiókba annyi megmaradt süteményt, buktát s tb., hogy legyen Anzelm testvérnek m it összeszedni és délután kiosztani a szegényeknek. Nyolc kispap ü lt egy asztalnál. Vasárnap ebédre egy liter bort kaptak az asztalra. A magiszter tréfásan figyelmeztette Anzelm testvért, hogy vigyázzon a kispapok józanságára. " Kérem, kérem, ne tessék félni, bekevertem. " A kolostorban mindenki szerette, temetésén szinte az egész város jelen volt, beleértve a nagyszáptú zsidóságot is. Alacsony termete m iatt " tokba Tóni " -nak becézték.

M e g h a lt te s tv é re k névsora A U G U S Z T U S B A N Név: Halála: Bozsóki 1Lehel P. [ 1988 8 4 Gelle Tádé Fr. 1991 8 5 Bánás Gyula P. 1968 8 10 Zsiga Kerubin P. 1991 8 11 Benkö Krizsó P. 1978 8 13 llly Károly P. 1989 8 13 Labancz Medárd P. 1986 8 20 Gerencsér Sándor P. 1988 8 2 0 Burka Kelemen P. 1968 8 21 Bakoss Ágoston P. 1969 8 21 1. oldal

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A A U G U S Z T U S 4. 08. 04. P. B ozsóki S ándor L e h e l N. 1927. 07. 07. Felsősegesd. V. 1942. 09. 01. PL 1943. 09. 03. Ps. 1949. 06.18. S. 1950. 06.18. Temetése: Felsősegesd. A szerzetesrendek fe lo szla tá sa után m in t k á n to r és kise g ítő m ű k ö d ö tt Segesden 1950-1981. k ö z ö tt. - 1981-től ugyanitt p lé b á n o s.- 1985-ben c. esperes cím et ka p o tt.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L O G IU M A A U G U S Z T U S 5. 1991. 08. 05. Fr. G elle A n ta l Tádé N. 1902. 03.11. Kisnémedi / Pest m. / Tért.ind. 1926. 08. 29. V. 1927. 09. 01. Ft. 1928. 09. 02. Ps. 1931. 09. 03. Temetés:... C ipész, szabó. 1934. tő i m isszióban.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A A U G U S Z T U S 10. 1968. 08.10. P. Bánás Á g o sto n G y u la N. 1906. 09. 25. Budapest V. 1922. 08. 23. Pt. 1923. 08. 24. Ps. 1928. 07. 04. S. 1931. 06. 28. Temetés: Tés. 1931. Nagyatád, ká p lá n, szónok, h ito k ta tó. 1934. ká p lá n, szónok, h ito k ta tó. -- 1934. Esztergom, szónok, kö n yvtá ro s, fe lü g y e lő, nevelő, és a növendékek h itszó n o ka. 1935. kö zé p isko la i h itta n á r. -- 1938. Andocs, a la ik u s o k m agisztere. - 1939. Kiskanizsa, ká p lá n. -- 1940. ugyanott e lö ljá ró és a p lé b á n ia a d m i n isztrá to ra. 1945. Szombathely, a p lé bánia a d m in isztrá to ra. 1948. Bucsuszentlászló, h á zfő n ök. 1950. a re n de k feloszlatása u tá n a veszprémi egyházm egyében k a p o tt pa p i beosztást. E lőször Nagytevelen, m a jd Tésen plébános. H ív e i n a g yo n szeretté k. A tési tem etőben h e lye zté k ö rö k n yu g a lo m ra.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A A U G U S Z T U S 11. 1991. 08.11. P. Zsiga S ándor K e ru b in N. 1918. 04. 21. Csonkahegyhát / Zala m./v. 1936. 08. 22. Pt. 1937. 08. 23. Ps. 1940. 09. 07. Ps. 1941. 06.15. Temetés: Esztergom. 1942. Pápa, s z ó n o k - 1942. Bucsuszentlászló, k á p lá n, h ito k ta tó 1943. Nagyatád, k á p lá n h ito k ta tó 1945. Pápa, h ito k ta tó,-- 1947. Szombathely, h ito k ta tó. 1948. Esztergom, szónok. - 1948. Szombathely, h ito k ta tó, később Székesfehérvár, h ito k ta tó. -1 9 4 8. a re n d ta rto m á n yo n k ív ü l. 1948. államosították az egyházi iskolákat. Talán túlbuzgóság, de mindenképpen pedagógiai ügyetlenség következtében összeütközésbe került a szombathelyi úttörő mozgalommal. Ennek következtében a rendi vezetőség áthelyezte Székesfehérvárra. A távolság nem bizonyult elegendőnek és ezért a tartomány kérte a testvérprovincia vendéglátó segítségét, így Hatvanba került. Tanult az esetből és szépen működött a hatvani ferences plébánia területén. Igaz, nevet is változtatott. 1950-ben a hatvani hívek meg akarták védeni az ÁVOSOK -kai szemben a ferenceseket. T.i. leponyvázott autók vették körül a kolostort. Ez lett volna a harmadik hullám, amelyben a szerzeteseket lakóhelyükről kényszertartózkodási helyre szállították. A tömegben provokátorok is voltak. Ezek elhitették a ferencesek védelmére összesereglett tömeggel, hogy a kolostor lakóiért jöttek. Ezzel szemben az igazság az volt, hogy a leponyvázott autókban piarista szerzetesek voltak, akiket itt akartak elhelyezni. A félrevezetett és felingerelt nép, zöme vasutas nekitámadt az őket ingerlő karhatalomnak. Meghátráltak, de hamarosan megérkezett a segítség Budapestről és környező városokból, összeszedték a ferenceseket és a ferenceseket védő civ il lakosságból sok embert. Valamennyien börtönbe kerültek. A m ikor elcsendesedett, kiszállították a piaristákat, bevitték a kolostorba és rájuk bízták azt. A hatvani ferencesek közül többen meghaltak a börtönben, P. Kerubin több év után kiszabadult. Ekkor K iskanizsára ment, ahol civilmunkásként helyezkedett el. Volt esztergályos, volt szeszgyári munkás. Eleinte rendőri felügyelet alatt. M iu tá n a felügyelet megszűnt, szívesen vállalt kisegítő papi munkát, lelkigyakorlatot. Nyugdíjazása után kérte a K a p is z trá n ferences rendtartom ányt, hogy vegye he a rendi keretbe és szívesen dolgozna egykori börtöntársa, P. Géza közelében. 1989-ben remélte, hogy sikerül beleilleszkednie a Rendtartomány újrainduló életébe és megpróbálta Zalaegerszegen a közös életet. Sajnos a beilleszkedés nem sikerü lt. Visszament Esztergom ba... A " hatvani vérengzés " évfordulójára meghívták m in t szenvedő alanyát az eseményeknek. A z imádságos és nagy önmérséklettel megtartott ünnepély után délután a szállásán rosszul lett, agyvérzést kapott és meghalt. Az esztergomi ferences tem plom k rip tá já b a temették el.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A A U G U S Z T U S 13. 1978.08.13. P. Benkő József K riz s ó N. 1915. 09.14. Hosszúpereszteg. V. 1931. 08. 27. F t. 1932. 08. 28. Ps. 1937. 06.19. S. 1940. 06.16. Temetés: Hosszúpereszteg. 1941. Veszprém, szónok.-- 1942. Sümeg, m a jd Szomba Szentantalkolostor, k á p lá n és h ito k ta tó. - 1945. Szada, fe lü g ye lő, m a jd Veszprém, szónok. - 1946. Sümeg, szónok. - 1946. Esztergom, nevelő. - 1948. ugyanott gazd. vezető, alam izsn a g yű jtő, m a jd Sümeg h ito k ta tó. A re n d i n e k ro ló g iu m b a n ezt o lva so m ró la : Jóratörekoő ember, de rendkívül ideges, aminek következménye, hogy hét éven belül tízszer kellett áthelyezni. Sümegi működése alatt Kontuli Béla művész munkáját nagy ügybuzgósággal segítette. /A m e rik a i hívektől kért és kapott intenciókkal /. A rendek feloszlatása után Sümegen élt magánlakásában, mert kolostorban nem volt lehetőség. Megbetegedve Pannonhalmára költözött, it t is halt meg. Temetése szülőfalujában. 1989.08.13. P. I lly József K á ro ly N. 1903.10. 31. Budaörs. V. 1920. 09. 24, Pt. 1921. 09. 25, Ps. 1925. 09. 20, S. 1927. 08.14. Temetése: Budapesten. 1929. Zalaegerszeg, szónok. - 1929. Németújvár, k á p h ito k ta tó.-- 1930. Szombathely, s z ó n o k.- 1931. Nagykanizsa, ká p lá n, szónok, ü l. Rend igazgatója, sekrestyés. 1931. Nagyboldogasszony, ká p lá n, szónok. 1933. Nagykanizsa, szónok, in. R end igazgatója, - 1934. Andocs, v ik á riu s, szónok, h ito k ta tó.- 1936. Bucsuszentlászló, h á zfő n ö k és p lé b á n ia i ad m in isztrá to r. 1942. Zalaegerszeg, a plé b á nia a d m in is z trá to ra, a ü l. R end igazgatója. 1945. Ugyanott v ik á riu s, g y ó n ta tó, a Jézus Szíve T á rsu la t, a C redo T á rsu la t és a Szent Z ita K ö r igazgatója. 1950. a szerzetesrendek feloszlatása u tá n 1950-től a Pesti Ferencesek te m p lom á ba n m ű k ö d ö tt, m in t g yó n ta tó és h itszó no k.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A A U G U S Z T U S 20. 1986. 08. 20. P. Labancz László M e d á rd N. 1911. 01.01. Poljana / Belovár. Körös m. / V. 1933. 09.12. Pt. 1934. 09.13. Ps. 1937. 09.13. S. 1938. 01. 30. Temetés: Budapest. 1938. Bucsuszentlászló, ira ttá ro s, n o víciu so k m agisz h it-o k ta tó.--1939. Pápa, a " Szerit A n ta l" k ia d ó társszerkesztője és a nyo m da ig a zg a tó ja, h itszó n o k. 1939. Szombathely, ká p lá n, s z ó n o k.- 1941. ugyanott h ito k ta tó is. 1942. Nagykanizsa, k á p lá n, h ito k ta tó, z s in a ti vizsgáztató, ÜL R end i iga zg a tó, M á ria K o n g re gáció e lö ljá ró ja. -1 9 4 5. Bucsuszentlászló, házfőnök, p lé b á n ia a d m in isztrá to ra, la ik u s testvérek m a g isztere. 1948. Veszprém, szónok. 1950. a re n de k feloszlatása után d o lg o z o tt a S o lid a ri zetben m in t kesztyüszabász, v o lt bö rtö n b e n 6 évig, m a jd le lké sz a Pesti Ferences templomban. S zo lg á la tb a n : /1987/ P éter-p ál / 74. sz. R endtársunk 1911. ja n u á r 1-én sz ü le te tt P oljanában, vasutas csalá d b ó l szá rm azo tt. Édesapja p á lya fe n n ta rtá si m u n ká la to kn á l te lje síte tt szo lg á latot. íg y tö rté n t, h o g y a m ik o r á lla n d ó o tth o n u k tó l hosszabb id e ig tá v o l v o lta k, L á szló P oljanában lá tta m eg a n a p vilá g o t. A helységnek m agyar neve nem v o lt. M a Jugoszláviáh oz ta rto z ik. L ju b lja n á tó l / Laibach / kissé n yu ga tra fe kszik. Többen v o lta k testvérek. E lőször szabóm esterséggel p ró b á lk o zo tt. A g im n á z iu m o t C surgón végezte, s a m ik o r a jó Iste n h ív ó szava m egcsendült fü lében, v ilá g i pa p a ka rt le n n i, h o gy szü le in e k anyagiakban is segítségére lehessen. M i ve l azonban a csvirgói g im n á z iu m o t nem ism e rté k el m eg fe le lő végzettségnek a veszpré m i egyházm egyében, nem ve tté k fö l a teológ iá ra. 1933-ban m e g ism e rke de tt egy fe rences a tyá va l, aid n e k a segítségével Szent Ferenc fia i közé lé p h e te tt. 1938-ban szentelték pappá. U gyanebben az évben m á r tá rsm a g iszte r B ucsuszentlászlón és h ito k ta tó. A z u tá n társ-szerkesztője a " Szt A n ta l " h itb u z - g a lm i fo ly ó ira tn a k Pápán. Később h itszó n o k N agykanizsán. 1945-ben ism é t a Szűz A n ya ke g yh e lyé n, B ucsuszentlászlón b u z g ó lk o d o tt m in t plébános és há zfő n ök. 1948- ban a ve szp ré m i k o lo s to r lakó ja és h itszó n o k. Élete k ü zd e lm e kke l terhes. H a t é v ig v o lt b ö rtö nb e n, m a jd 1956. m árcius 1 5 -tő l 1971. m árcius 15-ig a S o lid a rita s Szövetkezet b ő rke sztyű szabászatán d o lg o z ik. K özb en vasárnaponként több h e lye n is kise g íte tt, m eghívásra le lk ig y a k o rla to k a t vezetett. Leghosszabb id e ig a d ió s d i plébániára já rt rendszeres kise g ítő ké n t. 1979-től egészen h a lá lá ig az A lk a n ta ra i Szent Péter te m p lom b a n te lje s íte tt p a p i szolgála to t. A z egyházi sajtó terjesztésében m in d v é g ig a ktíva n te vé ke n yke d e tt. S zívügye v o lt, h o gy sokak szám ára hozzáférhető leg ye n a vallásos iro d a lo m. E n nek érdekében áldozatos lé le k k e l m e g te tt m in d e n tőle te lh e tő t. A n y a g ia k k a l is segítette több te m p lo m restaurálását. M e d á rd atya sírkövére vésett im ája jó l je lk é p e z i és je lle m z i é le t- felfogását: " Istenem és m indenem! D ic s ő itle k a terem tés, m egváltás és m egszentelés kegyelm éért!

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A A U G U S Z T U S 20. H ála néked S zentlélek, ho g y g y a rló n ü v o lto m ellenére e lfo g a d tá l, az üdvösség m u n ká sává a va ttá l. K ü lö n köszönöm, h o g y Szt Ferenc p é ld á já ra szolgálatom ban az egész tere m te tt v ilá g o t szeretetedbe zá rh atta m. K öszönöm Jézusom, h o g y eleséseim ből a Te k a rja id b a m e n e kü l hettem s te m in d ig S zívedre fo g a d tá l engem. H itte l, rem én n ye l s szeretetből fa ka d ó m élységes b ű n b á n a tta l és b iz a lo m m a l k é rle k, fo g a d j be ö rö k országodba. Á m en. M o st, m iu tá n a H a lá l A n g ya la az Ö rö k H azába ve ze te tt. Isten szent színe e lő tt m in d e n k itő l bocsánatot ké re k, a k ik e t életem ben a ka rva -a ka ra tlan m egbántottam. U g y a n a kko r m in d e n m egbántást szívb ő l m egbocsátok a Szent Szív n e vé b e n." 1988. 08. 20. P. G erencsér József S á n do r N. 1910. 03.15. Zalaegerszeg. V, 1928. 08.16., Pt. 1929. 08.17, Ps. 1933. 07. 07. S. 1936. 06. 29. Temetése: Esztergomban. 1937. Budapest, ta n á rje lö lt. 1941. U gyanitt k ö z é p is k o la i tanár. 1942. Esztergom, kö zé p isko la i tanár. 1945. ugyanitt igazg ató helyettes. - 1946. ugyanott g im n á z iu m i tanár egészen a ha lá lá ig.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A A U G U S Z T U S 21. 19 68.08.2 1. P. B u rka János K e lem e n N. 1895. 06. 05. Tápiógi/öngi/e. V. 1910. 08. 26. Ft. 1911. 08. 27. Ps. 1916. 07. 01. S. 1918. 01.31. Temetés: Esztergom. 1918. B udapest, vizsgára készül. -- 1922. Veszprém, a p a p o k m a g iszte re, filo z ó fia i d o kto r, h itta riá r.-- 1923. k ö z é p isko la i tar\ár. 1924. Veszprém, e lö ljá ró. 1925. Pápa, szónok. -- 1926. N ag yka nizsa, v ik á riu s és ká p lá n. 1927. Pápa, szónok. -- 1928. Kanada, U S A, m issziós. 1931. Szom bathely, szónok. 1931. E sztergom, a g im n. tanára. --1933-39- d e fiiü to r.-1 9 3 9. Esztergom, v ik á riu s. 1942. ta rt.ő r, és a h a llg a tó k fe lügye lő je. 1945. B udapest, ta rto m á n y fő n ö k. 1948. ú jra v á la s z to tt ta r to m á n y fő n ö k egészen h a lá lá ig. 1950-ben tartományfőnök és a definitórium döntése alapján nem vállalja a Rendtartomány a felajánlott gimnáziumot. Közös körlevélben a két tartomány főnök felkéri a tanári oklevéllel rendelkező rendtársakat, hogy vállaljanak tanári munkát Esztergomban vagy Szentendrén. Amikor el kellett hagynia a pesti kolostort, fizikai munkásként dolgozik. Volt a Betonépítő Vállalatnál raktáros, volt kazánfűtő a Posta napközi otthonában. Húgánál lakott Kőbányán a M Á V telepen. Itt szinte egymásnak adták a kilincset az őt látogató rendtársak. Több alkalommal elmondta, hogy szívesen tanítana Esztergomban, de nem teheti, mert az ő vezetésével hozta definitóriuma a nemleges döntést. Munkáját derűs lélekkel végezte, m indig szeretettel fogadva régi tanítványait, akik nemcsak példáján okultak, hanem jó tanácsait kérték életük nehéz kérdéseiben. Szabadsága alatt a szétszóródásban élő rendtársait látogatta. Halála után a Kapisztrán Szí Jánosról nevezett Rendtartomány tisztelettel és szeretettelfogadta őt ősi kolostorunk kriptájába. 1 968.08.21. P. Bakoss János Á g o sto n N. 1897.12.14. Kassa. V. 1913. 08. 26. Pt. 1914. 08. 26. Ps. 1920. 06. 29. S. 1920. 08.29. Temetés: Káptalanfüred. 1920. Pápa, szónok és h ito k ta tó. 1923. Nagykanizsa, k á p lá n, szón o k. 1927. Nagyatád, ká p lá n, szónok, h ito k ta tó.- 1931. Kanada, U S A, m issziós. 1936. Budapest, szónok. 1937. Nagyatád, szónok, h ito k ta tó. 1945. Nagykanizsa / visszavo n u lv a / m ajd szónok Székesfehérváron. 1947. Kapuvár, szónok, m issziós. 1949. Pápa, szónok. 1950-től Pápán, m a jd Balatonalmádiban m in d e n jövedelem n é lk ü l é lt testvéré v e l P. G áspárral.

M e g h a lt te s tv é re k névsora SZEPTE M B E R B E N Név: 4alála: Bakoss Gáspár P. 1983 9 1 Kerlezsa Lőrinc P. 1993 9 1 Hársligethy-Vinkovits Viktor P. 1973 9 4 Hein Donát FR. 1985 9 6 Horváth Adorján P. 1954 9 8 Tonomár Adjut Fr. 1980 9 9 Szikra Jusztin P. 1982 9 11 Horváth Fidéi Fr. 1982 9 20 Horváth Hugó Fr. 1980 9 24 Czirfusz Viktorin P. 1947 9 25 Karsay Vilmos P. 1961 9 27 Miholcsek Miklós P. 1981 9 27 Halmai Semjén P. 1988 9 28 Markó Dénes P. 1941 9 29 Sztarek Albin Fr. 1942 9 30 1. oldal

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L O G IU M A SZEP TE M B E R 1. 1983. 09. 01. P. Bakoss József G áspár N. 1897.12.14. Kassa. V. 1913. 08. 26, Pt. 1914. 08.16, Ps. 1920. 06. 29, S. 1920. 08. 29. Temetés: Székesfehérváron. Rómában tanult, volt teológiai tanár, kiváló szónok. Esztergomban kollégiumi rektor. A háború alatt Ő építtette az ú j tornatermet. P. Arisztid ekkor ösztöndíjasként Bolzanoban tanult. Legszivesebhen lebontatta volna, mert nem vették figyelembe a korábban elkészített terveket. A z épület befejezésre nem került, mert a dísztermi rész nem készült el. Aknatalálatot kapott, amit még Gáspár atyának sikerült helyrehozni a háborús lehetőségek szerint. Korábbi munkaterületei: 1920. Pápa, szónok, h ito k ta tó. --1923. Nagykanizsa, s z ó n o k.- 1927. Nagyatád, ká p lá n, szónok, h ito k ta tó. - 1931. m issziós Canadában és az USA-ban. 1937. Nagykanizsa, szónok, h ito k ta tó. --1940. Nagyatád szónok, h ito k ta tó.- 1945. Nagykanizsán vissza vo n u lva, m ajd Székesfehérvár, szónok. 1947. Kapuvár n é pm isszión árius, szó nok. 1949. Pápa, szónok. 1950 u tá n testvérével P. Á g o sto n n a l egy d a rab ig Pápán m ű k ö d nek, a m ik o r p e d ig Pápát e lh a g y n i ké n ysze rü ln e k Balatonalmádiba telepednek le. P. Á g o sto n h a lá la u tá n a székesfehérvári p a p i otth o n ba k e rü l, itt is h a l meg. 1993. 09.10. P K erlezsa A lb in L ő rin c N. 1926. 08.17. M aribor Jugoszlávia / V. 1941. 09.18. Pt. 1942. 09.19. Ps. 1950. 03. 23. S. 1950. 06.16. Temetés: Esztergom, ferences kripta. Pappá szentelése 1950-ben azokra a napokra esett, amelyeken a különbözőferences kolostorok lakóit kényszertartózkodási helyre költöztették. Újmiséjét a sümegi kegytemplomban mutatta he. Közben arra kellett számítania, hogy éjjel a sümegieket is vele együtt elviszik. Szerencsére nem kerültek sorra. Teljes bizonytalanságban érkezett el a szeptember. A Kapisztrán Provincia hívta, hogy jö jjö n Esztergomba és vállalja az orosz nyelv tanítását. Vállalta. Közben megszerezte a szükséges képesítést is. Egy alkalommal rossz indulatú feljelentés nyomán vizsgálatot indítottak ellene. Semmitsem tudtak rábizonyítani. Utolsó kérdés: Mondja, atya, m i a garancia arra, hogy tanítványai megszeretik az orosz nyelvet? Erre ő csak ennyit: az én személyem. Haláláig az esztergomi rendházban élt, ahol a gimnáziumban tanári és nevelői munkájával 36 éven keresztül szolgálta a m a g yar ifjúságot. Kiváló érzékkel választotta meg a diákönkormányzat vezetőit osztályában. Olajozottan ment az élet, szinte nélküle, mert a diákok öntevékenyen tették kötelességüket. A diákszínpad, a fotoszakkör, a könyvkötészeti oktatás beindítása és jódarabig működése is nevéhez fűződik. 1986-tól megromlott egészségi állapota m iatt korábbi munkáját már nem tudta folytatni. Sajátos színfoltja volt a közösségnek. Betegsége ellenére váratlanul költözött el tőlünk, így már nem érhette meg az oly annyira várt aranymisés jubileumát.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L O G IU M A SZE P TE M B E R 4. 1973. 09. 04. P. H á rs lig e th y -V in k o v its Is tv á n V ik to r N. 1880.12.10. Hársliget I Zala m. / V. 1898.10. 05. Ft. 1899.10.15. Ps. 1903. 02. 02. S. 1903.12. 21. Temetés: Esztergom. 1904. Malacka, n o víciu so k társm agisztere és h ito k ta tó. 1908. Nagyszombat, n o v íd u s o k m agisztere. -- 1919. Veszprém, e lö ljá ró. 1921. d e fin ito r. 1924. ta rt. őr. -1 9 2 4-2 7. Budapest, házfőnök. --1 9 2 7. Budapest, ta rto m á n yfő n ök. - 1928. a K a p is z trá n T a rtom á n y m egbízott v iz itá to ra. -- 1930. Budapest, tartom ányfó'nök, m á sodszor. - 1933. Szombathely, házfőnök. - 1936. az e rd é ly i Szent Is tv á n Tartom ány m e g b ízo tt v iz itá to ra. 1939. Budapest, ta rto m á n y fő n ö k, h arm a dszo rra. 1942. Zalaegerszeg, e lö ljá ró. - 1945. ugyanott há zfő n ök. - 1948. Veszprém, a recessus zárda házfőnöke. 1950-től Esztergomban n yu g d íja s. A rendek feloszlatása után az állami hatóságok a rendi keretbe néhány helyet engedélyeztek nyugdíjasok részére. A z idős nyugdíjas rendtagok /n y u g d íja t ugyan nem kaptak/ igyeheztek magukat hasznosítani pl. " habtisztító egyletben " a 400 személy részére folyamatosan tisztították a szárazbabot. M inden szeptemberben elkérte a negyedik osztályosok névsorát. A zt megtanulta, minden negyedik osztályost személyesen ismert, a preparációs idő alatt pedig tanulóhelyeiken / " búvóhelyeiken " / felkeresett és lelkesített. Esztergomban 1931-ben indult a gimnázium első évfolyama. A tanév végén kapta meg az osztály a nyilvánossági jogot. A z utolsó évben valami nehézséget támasztott a kultuszminisztérium. P. Viktor m int tartományfőnök keresett valami ünnepi alkalmat, melyre meghívta a kultuszm inisztert Homann Bálintot és feleségét. A találkozó után esztergomi látogatás is következett és a nehézségek elsimultak. A rendi nekrológiumban szószerint ez áll: " Admodum R.P. Victor / Stephanu^ / Hársligethy / ab anno 1940. / - Vinkovits natus in Hársliget / nunc Lipovci / M oritor Strigonii anno aetatis 93 / Nestor huius necrologii vide 31 december / in crypta ecclasiae nostrae sepultus est. Iám socius, deinde magister novitiorum per 15, superior conventuum per 22 annos. Per intervalla def. custos et ter. in M in. Prov. - M. electus. Commisarius Vis. Gen. Provinciarum S. Capistrani et S. Stephani. In longa suae vitae videbat in itia reformationis Prov. lente succrescentem ipse optimis " concursibus anuntiantibus fecit celeriorem, sed videre coactus etiam abolitionem Prov. anno 1950. / Ordinatus in serie patrum reformatorum fu it 1932, electus in m inistrum numerus'horum fu it 60, anno evacotionis cenventum vero 138 /. Ab anno 1950 gravius audiens habitavit et oratione, bono exemplo vitae, consiliis ac animatione omnium servivi bono communi in Esztergom. Morte sua patres 103, fratres 42 reliquit. O lim in M inistrum electus, numerum clericatuum m ultiplicavit, plures studentes in Provincias obcidentes studendi causa, FF Laikos, Roma, missionis causa, aliquos in Amer. Septemt. misit, Strigonii Gymansium et Collegium erigicuravit, quattuor residentias Kapuvár, Zalaegerszeg acceptavit. Statura erat altus, " dinari " dictus, habitudine corporis placens, animi mitis. Natura vel educatione / uncus puer / in moderatione sui erat in habilis, negligens, ideo socio indegebat; in loquela simplex, incogitatione " optimista ", in rebus politicis et temporibis nostris adeo m utantiis visu reális, resciscens / megértő / erga omnes. Zelus erga

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A S ZEPTEM BER 4. Franciscanismum fecit eum in agendo ambitiosum, immo audacem. Confidens Cordi Jesu et S. Antonio animatus omnes animavit. Sortem juventutis S. Francisci sed Collegii nostri et aliorum qum eo conversantium in corde et orationibus gerens usque ad ultimas dies erat omnibus amabilis. Memoria dignus: usque ad finem vitae sanus erat mente et corpore. SS. Missam exceptis 3 mensibus ob debilitatem pedum cotidie celebrabat. In juventute quidem aeger erat nervis, propterea cura Kneipp sefirmabat, medicamentis rarissime utebatur.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A SZEPTEM BER 6. 1985. 09. 06. Fr. H e in A n d rá s D o n á t N. 1909. 05. 07. Lonta / Hont m. / Tert. ind. 1937. 07. 04. V. 1940. 09. 01. Pt. 1941.10. 01. Ps. 1944.10. 04. Temetés: Szombathelyen. 1948-tól Szombathely, kertész, a la m izsn ag yű jtő. K e rté szké n t a n ö vén yek és m a d a ra k n a gy b arátja v o lt. 1950-ben a re n de k feloszlatása u tá n az ószövetségi öreg Tóbiás le lk ü le té v e l adta m eg a végtisztességet az e lh u n yta kn a k a szo m b a the lyi tem ető a lk a l m a zo ttjakén t. N y u g d íja s korában is sokat segített a szo m b a th e lyi ferences te m p lo m ban, ahol vá rja a b o ld o g feltám adást. 1985. 09. 06. Fr. H e in A n d rá s D o n á t N. 1909. 05. 07. Lonta f Hont m.lt e rt. ind. 1937. 07. 04. V.1940.09.01.Pt.l941.10.01.PS. 1944.10. 04. Temetés: Szombathelyen. 1948-tól Szombathely, kertész, a la m izsn a g yű jtő. K erté szké n t a n ö vények és m a d a ra k n a gy barátja v o lt. 1950-ben a re ndek feloszlatása u tá n az ószövetségi öreg Tóbiás le lk ü le té v e l adta m eg a végtisztességet az e lh u n yta kn a k a szo m b a th e lyi tem ető a lk a l m a zo ttjakén t. N y u g d íja s korában is sokat segített a szo m b a th e lyi ferences te m p lo m ban, ahol vá rja a b o ld o g feltám adást.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A SZEPTEM BER 8. 1954. 09. 08. P. H o rv á th Z sig m o n d A d o rjá n N. 1889. 05.15. Körmend. V. 1905. 08. 24., Pt. 1906. 08. 25. Ps. 1912. 02. 03. S. 1912. 07. 01. Temetés: Pannonhalma. 1912. Budapest, szónok. -- 1913. Nagyatád, k á p lá n, h ito k ta tó. -- 1914. Esztergom, szónok. - 1917. Pozsony, szónok, h ito k ta tó. -- 1921. Esztergom, h á zfő nö k. - 1927. Nagykanizsa, h ito k ta tó. - 1930. Sümeg, h á zfő n ö k. - 1931. Nagykanizsa, h itoktató. - 1932. Székesfehérvár, szónok. - 1933. Nagykanizsa, h ito k ta tó. - 1936. Nagykanizsa, v ik á riu s. - 1942. Érsekújvár, v ik á riu s. ~ 1945. Sümeg h ito k ta tó, szónok. - 1949. Felsősegesd, szónok.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A S ZE P TE M B E R 9. 1980. 09. 09. Fr. Tonom ár József A d ju t N. 1914. 03.19. Halászi. Tért.ind. 1931. V. 1932. 07. 30. PL 1933. 07. 31. Ps. 1938. 07. 03. Temetés: Halászi. Szakács. 1933. Esztergom, Felsősegesd. - 1934. Esztergom, - 1938. Székesfehérvár, - 1939. Veszprém, - 1941. Esztergom, -1 9 4 2. Kapuvár, - 1943. Szombathely, b e o szto tt szakács. - 1945. Nagyatád, szakács. ~ 1946. Pápa, - 1949. Nagykanizsa, szakács és kertész. 1950. m iu tá n a re n d e ke t fe lo szla ttá k, szü lő fa lu já b a n é lt, im á d k o z o tt és d o lg o zo tt. Sokat betegeskedett. Betegségét tü re le m m e l viselte. M a g y a ró v á ri kó rh ázb a n h a lt m eg.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A S ZE P TE M B E R 11. 1982. 09.11. P. S zikra Is tv á n J u s z tin N. 1906. 01. 08. Pozsony, V. 1922. 08. 23, Pt. 1923. 08. 24, Ps. 1927. 07.17, S. 1931. 06. 28. Temetés: Pannonhalmán. 1931.. Szombathely, szónok, la ik u s te stvé re k m agis Felsősegesd, k á p lá n, szónok, h ito k ta tó, je lö lte k m agisztere.-- 1934 Budapest, szónok, egyetem i h a llg a tó k m agisztere. 1937. Bucsuszentlászló, noviciusm ester. A n o vid u ste tsvé re k részére írta a " Lelkiélet " c. kö n yvé t. Im ádságos le lk ü le tű, buzgó szerzetes v o lt. 1940. d e fin ito r. 1945. m ásodszor d e fin ito r. 1948. ta rto m á n y i titk á r. 1949. Budapest, v ik á riu s. 1950. a szerzetesrendek feloszlatása u tá n is szívese készségesen kiseg ítette a rá szo ru ló le lk ip á s z to ro k a t. K e n yeré t vasutasként kereste. Betegsége a la tt Pannonhalmán k a p o tt m enedéket. It t is h a lt m eg.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L O G IU M A S ZE P TE M B E R 20. 1982. 09. 20. Fr. H o rv á th János F id é l N. 1926.10. 28. Nemeshetés, V. 1942. 09. 01, Pt. 1943. 09. 02, Temetés: Bucsuszentlászlón. A rendek feloszlatása u tá n a veszprémi egyházmegye papjaként s ze n te lik fe l 1953-ban. Tíz é vig v o lt plébános Vigántpetenden, it t is h a lt m eg szívgyengeségben. Bucsuszentlászlói ferences sírke rtb e n n y u g s z ik.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A SZEPTEM BE R 24. 1980. 09. 24. Fr. H o rv á th Is tv á n H u g ó N. 1902. 09. 08. Egerszeg. Tert.ind. 1926. 09.16. Pt. 1927. 09. 27. Ps. 1930. 09. 28. Temetés: Pásztcxri. Szakács. 1927. Esztergom, - 1930. Pápa, --1 9 3 1. Bucsuszentlászló, - - 1933. Németújvár, Veszprém, - 1934. Székesfehérvár, - 1935. N ém etújvár, ~ 1936. N agyboldogasszony, - 1938. N ag yka n izsa., -- 1940. É rsekújvár, - 1942. E sztergom, -- 1944. N ag yka n izsa, kertész, - 1945. Felsősegesd, szakács, - 1948. Szom bathely, segédszakács. Szerzetesi életében fá ra d h a ta tla n szakács és kertész. A re n d e k feloszlatása utá n a Pannonhalmi szociális o tth o n b an é lt.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L O G IU M A S ZEPTEM BER 25. 1947. 09. 25. P. C z irfu s z G yu la \^ k to r in N. 1889. 06. 26. Pápa. V. 1905. 08. 24. Pt. 1906. 08. 25. P S.1911.02.02.S. 1911.10. 28. Temetés: Székesfehérvár. 1912. Nagykanizsa, ká p lá n, h ito k ta tó. - 1913. Pozsony, szónok, h ito k ta tó. - 1914. Szakolca, C o ll. Seraph. n e v e lő.- 1915. Nagykanizsa, szónok, ká p lá n. - 1918. Székesfehérvár, szónok. 1921. Andocs, h á zfő n ö k, plébános. 1927. Esztergom, házfő n ö k. - 1930. Budapest, v ik á riu s, ta rt.titk á r.-- 1933. Székesfehérvár, h á zfő n ö k. - 1934. Nagykanizsa, h á zfő n ök, plébános. 1939. Székesfehérvár, h á zfő n ök.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A S ZE P TE M B E R 27. 1961.09.27. P. K arsay Ferenc V ilm o s N. 1904. 07.19. Érsekújvár. V. 1920. 09. 24. PL 1921. 09. 25. Ps. 1926. 06. 29. S. 1928. 07. 01. Temetés: Budapest. 1928. Pozsony, h ito k ta tó. - 1929. Pozsony, v ik á riu s. - 1929. USA népm issziós. 1930. Eperjes, szónok, h ito k ta tó, ü l. R end igazgatója. 1931. Érsekújvár, szónok. ~ 1933. Szakolca, v ik á riu s, h ito k ta tó, szónok. ~ 1934. Érsekújvár, v ik á riu s, szón o k, h ito k ta tó, szerzetes testvérek m agisztere. 1940. Esztergom, k o llé g iu m i nevelő. 1942. Szentantalkolostor, a p lé b á nia a d m in isztrá to ra. 1943. Székesfehérvár, szónok és g yó n ta tó a Prohászka te m p lom b a n. 1945. Sümeg, házfőnök. 1948. Zalaegerszeg, házfő n ö k. 1981. 09. 27. P. M ih o lcse k Istvá n M ik ló s N. 1905. 07.11. Liszó, V. 1921. 08. 29, Pt. 1922. 08. 30, Ps. 1926. 07.14, S. 1930. 06. 08. Theol. baccalaureatus. Temetés: Liszón. 1930. Nagykanizsa, k á p lá n, szónok, h ito k ta tó. 1934 te m p -lo m ig azg a tó. -1 9 3 8. Pápa, h ito k ta tó. -1939. Esztergom, h á zfő n ö k.o rg o n á t é p itte t, a m it P. Lé n á rt terve ze tt. 1942. Bucsuszentlászló, h á zfő n ö k és a p léb á n ia a d m irú sztrá to - ra. 1945. Székesfehérvár, há zfő n ök. 1948. Pápa v ik á riu s, h ito k ta tó. 1950. u tá n először P akodon kán to r, m ajd szü lő fa lu já b a n L iszón. E ln é zté k az á lla m i hatóságok, h ogy le lké szi kisegítéseket is v á lla l és ő ezzel a lehetőséggel szívesen é lt.

M A R IA N A P R O VIN C IA N R K R O LÓ G IU M A S ZE P TE M B E R 28. 1988. 09. 28. P. H a lm a i László S e m jé n N. 1922. 05. 22. Körmend. V. 1937. 08. 23, Pt. 1938. 08. 24. Ps. pesten d o k to rá lt. 1944. 06.12. S. 1946. 06.16. Temetése: Budapesten. 1947. Esztergom ne velő. 1948. Székesfehérvár, szónok, A rendek feloszlatása után fiz ik a i m vm kásként d o lg o z o tt. Élete u to l só éveiben a Pesti Ferences te m p lom b an le lk ip á s z to rk o d o tt. 1983-tól haláliáig tartomány főnök.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A SZEPTEM BER 29. 1941.09.29. P. M a rk ó József D énes N. 1887. 08. 07. Röjtöhnuzsaly / Sopron m. / V. 1904. 08. 24. Pt. 1905. 08. 25. Ps. 1909. 02. 02. S. 1910. 05. 21. Temetés: Szombathely. 1910. Budapest, m ajd Andocs szónok, katekéta. 1912. Székesfehérvár, szónok, m a jd Nagykanizsán a katekéta és Liszón k is e g ítő.- 1916. Pozsony, m a jd Szakolca szónok, ill. C o ll. Seraph. prefektusa. - 1917. Budapest, v ik á riu s. -- 1918. Érsekújvár, h á zfő n ö k.-1 9 1 9. Pápa, h á zfő n ö k.-- 1924. Szombathely, h á z fő n ö k.- 1927. Székesfehérvár, v ik á riu s és d e fin ito r. 1928. Budapest, szónok. 1930. Pápa, h á zfő n ök. 1936. Andocs, v ik á riu s. 1937. Székesfehérvár, v ik á riu s. U tána Szombathelyen m ű k ö d ik h a lá lá ig-

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O LO G IU M A SZEPTEM B ER 30. 1942. 09. 30. Fr. Sztarek János A lb in N. 1921.12. 27. Pozsony, V. 1938. 08. 25. Pt. 1939. 08. 26. Temetés: Budapest. 1938-ban, a m ik o r a F e lv id é k egy része M agyarországhoz k e rü lt á tjö tt R en dta rto m á n yu nkb a. Szombathelyen v o lt elsőéves teológus, a m ik o r m egbeteged e tt és az Ú jszentjános kó rh áz tü d ő o sztá lyá ra k e rü lt. It t is h a lt m eg, i p e sti egyetem ista te stvé re k lá to g a ttá k. Szentségekkel e llá tva h a lt m eg és a K erepesi ú ti tem etőben a fe rences sírke rtb e n v á ija a feltám adást.

M e g h a lt te s tv é re k névsora O K T Ó B E R B E N Mév: Halála: Sáha Angelusz P. 1 9 8 l loj 2 Takács Bonifác Fr. 1947 10 3 Takács Gyárfás P. 1969 10 5 Horváth Domonkos P. 1961 10 7 Horváth Atanáz P. 1950 10 12 Berkes Odilo P. 1983 10 15 Babin Lázár Fr. 1942 10 16 Lenner Arkangyal P. 1990 10 18 Dosztál Gaudenc P. 1895 10 19 Hakszer Rókus Fr. 1959 10 19 Ambrus Máté 1982 10 19 Pichler Emil P. 1950 10 20 Konecsny Róbert Fr. 1950 10 21 Pálinkás Rogér P. 1961 10 21 Károly Barnabás P. 1980 10 21 Apáthy Oszkár P. 1955 10 22 Vados Pál P. 1981 10 22 Farkas-Horváth Valér P. 1987 10 23 Tóth Gaudenc Fr. 1991 10 24 Udvari Szilárd P. 1994 10 25 1. oldal

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O LÓ G IU M A O K T Ó B E R 2. 1981.10.02. P. Sáha A n g e lu sz N. 1906. 08. 28. Pozsony, V. 1922. 08. 27, Pt. 1923. 08. 28, Ps. 1928. 05. 27, S. 1930. 09. 07. Temetés: Nagykanizsán. 1930. Fülek, ká p lá n. 1933. Eperjes, h ito k ta tó, szónok. 1934. Nyitra-gerencsér, p lé b á n ia a d m in isztrá to ra, h ito k ta tó, szónok / e xcursor /. 1935. Pozsony, szónok, h ito k ta tó, m agyar ü l. Rend igazg a tó ja.--1936. Fülek, v ik á riu s, hito k ta tó, szónok. - 1940. Pozsony, szónok. - 1941. Tószeg, - 1942. }ászkaraj enő, 1943. Tóalmás, 1944. Sümeg, m a jd Nagykanizsán ká p lá n, szónok. -1 9 4 5. Kiskanizsa, v ik á riu s, szónok, h ito k ta tó. 1947. Esztergom, szónok, n é p m isszió n á riu s. 1948. Pápa, szónok, n é p m isszió n á riu s. 1950 a rendek feloszlatásának az éve. K á n to r és g zó n ta tó Nagykanizsán. I t t is h a lt m eg. A ferences sirke rtb e n n y u g s z ik.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O LÓ G IU M A O K T Ó B E R 3. 1947.10. 03. Fr. Takács Ferenc B o n ifá c N. 1881. 01.10. Zalatámok Tért.ind. 1899. 08. 02., V. 1901. 08. 01. Pt. 1902. 08. 02. Ps. 1907. 07.11. Temetés: Zalaegerszeg. A rendben szakácsként m ű k ö d ö tt. 1902. Budapest, 1903. Nagyatád, 1906. Szombathely, 1908. Nagykanizsa, 1910. Budapest és Pozsony, 1914-18. az I. vilá g h á b o rú b a n katona. 1919. Budapest, 1925. Nagykanizsa, 1929. Welland,, U S A, m isszio n á riu s 1936. Székesfehérvár. Igazi ferences, hűséges és fáradhatatlan munkása a kolostornak.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A O K T O B E R 5. 1969.10. 05. P. Takács A n ta l G yárfás N. 1913. 06.10. Zalatámok. V. 1929. 08.15. - Pt. 1930. 08. 1936. 08.15. S. 1940. 06.16. Temetés: Budapest. 16. Ps. 1941. Zalaegerszeg, h ito k ta tó, s z ó n o k.- 1942. ugyanitt ká p lá n. - 1947. ugyanott le lk ig o n d o z ó a b ö rtö n b e n. -- 1948. Veszprém, szónok. -- 1949. ugyanott a la ik u s te stvé re k m agisztere. 1950, a re n d e k feloszlatása u tá n p lé b á n ia i a d im n is z trá to r Bakonykoppányban. Példás tü re le m m e l v is e l betegsége m ia tt n yu g d íjb a k e rü l. Budapesten h a l m eg, kórházban. Rákosi tem etőben tem ették el.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O LÓ G IU M A O K T Ó B E R 7. 1961.10.07. P. H o rv á th K á lm á n D o m o n k o s N. 1885.12. 31. Bárdos iv a s m./ V. 1903. 08. 24. PL 1904. 08. 25. Ps. 1907.11.19. S. 1909. 09. 04. Temetés: Szombathely. 1909. Sümeg, szónok. ~ 1909. Nagyatád, h ito k ta tó. 1916. Nagyatád, házfőnök, p lé b á n ia i a d m in isztrá to r. 1921. Pápa, h ito k ta tó, szó n ok. 1924. Felsősegesd, v ik á riu s, p lé b á n ia i a d m in isztrá to r. 1925. Bucsuszentlászló, h á zfő n ö k, p lé b á n ia i a d m in isztrá to r. 1930. Budapest, szónok és a je lö lte k m agisztere. 1938. Zalaegerszeg, házfőnök, a ü l. R end igazgatója, la ik u s testvérek m agisztere. 1941. p lé b á n ia i a d m in is z trá to r is. 1942. Pápa, v ik á riu s, szónok. 1943. Székesfehérvár, v ik á riu s, szón o k. 1946. Rigyác, p lé b á n ia i ad m in isztrá to r. 1948. Nagykanizsa, m issziós népszónok. 1950 után Szombathelyre költözik, rokonlátogatásra Buda-pestre utazott. Este egészségesen, jókedvűen lefekszik és reggelre holtan találták meg.

M A R IA N A P R O VIN C IA N R K R O LÓ G IU M A O K T Ó B E R 12. 1950.10.1 2. P. H o rvá th D ö m ö tö r A ta n á z N. 1892. 04. 06., Horvátzsidány / Sopron m. j, V. 1908. 08. 26. Pt. 1909. 08. 27., Ps. 1914. 06. 28., S. 1915. 06. 24. Temetés: Horvátzsidány. 1915. Boldogasszony, k á p lá n és h ito k ta tó. 1916. Mala -és egyetemes történelem doktora, m ag yar szó rio k. 1917. tá b o ri ká p lá n. 1919. Esztergom, p ilis s z e n tle lk i p lé b á n ia a d m in isztrá to ra. 1920. Andocs, v ik á riu s és kö zé p -isko la i h itta n á r.-- 1921. Nagykanizsa, h itta n á r,- 1922. Budapest, g yó nta tó. -1 9 2 3. Boldogasszony, ü ik á riu s. - 1925. ká n o n jo g i d o k to rá tu s t szerez. 1927. Kismarton / E isenstadt / előjáró. 1930. Boldogasszony, v ik á riu s. - 1931. Németújvár, k á p lá n és szónok. 1933. Andocs, v i k á riu s. 1934. Nagykanizsa, k á p lá n és h ito k ta tó. 1941. Csáktornya, h ito k ta tó. 1943. Érsekújvár, h ito k ta tó. 1945. ugyanitt v ik á riu s. 1946. Zalaegerszeg, h ito k ta tó. 1948. Nagyatád, h e ly n ö k és h ito k ta tó. 1949. Sümeg, szónok a IU. R end igazgatója.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O LÓ G IU M A O K T O B E R 15. 1983.10.15. P. Berkes G ytda O d ilo N. 1918. 04. 07. Kissomlyó / Vas m. / Tert. ind. 1939. 08.28. V. 1941.10. 27, Pt. 1942.10. 28, Ps. 1946.11.10, S. az egri főegyházmegyébm az 1960-as években. Temetés: Nyiregyháza. 1944. Esztergom, - 1945. Felsősegesd, sekrestyés, a la m i Felsősegesden a fe lro b b a rito tt to ro n y és te m p lo m újjáépítésében h ő si m im k á t végzett. 1950. a re n de k feloszlatása u tá n is a segesdi p lé b á n iá n m in t sekrestyés te lje sít szo lg á la to t. K özben elvégezte kö zé p isko la i ta n u lm á n y a it, érettségizett és sze m in á rium b a ké rte fe lvé te lé t. E gerben ta n u lt. A z e g ri egyházm egyében m ű k ö d ö tt, u to lsó állom áshelye: Nyiregyháza. I t t tem ette e l K á d á r érsek úr.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O LÓ G IU M A O K T Ó B E R 16. 1942.10.16. Fr. Babin L ázár Szerzetestestvér je lö lt, hősi h a lá lt h a lt életének 23. jelö ltsé gé n e k első évéhen Jabloncnoje fa lu b a n a D on fo ly ó m e lle tt a S zo vje ttin ió b a n.

M A R IA N A P R O VIN C IA N R K R O LÓ G IU M A O K T O B E R 18. 1990.10.18. P. L e n n e rje n o A rk a n g y a l N. 1924.11.13. Bazsi. V. 1940. 08. 22. P t 1941. 08. 23. Ps. 1948. 08.14. S. 1949. 05. 21. Temetése: Trenton, New Yersey A szerzetesrendek b e tiltá s a u tá n 1950-56. g y á ri m tin ká s v o lt Ajkán. 1956-ban az Eg}/esült Államokba v á n d o ro lt k i., ah ol a Kapisztrán Szent Jánosról neveze tt Tartom ányban je le n tke ze tt szolgálatra. 1957-58. Washington, a n g o l n ye lvta n u lá s. -1 9 5 8-6 8. Fiint, M l, kise g ítő le lk é s z.- 1960-64. DeW itt, M L -kiseg ítő le lk é s z.- 1964-65. kise g ítő lelkész Roebling, N.J. 1965-79. plébános Roeblingban, közben 6 é v ig h á zfő n ö k is.-- 1979-80. D ew itt M. I., h á zfő nök, a d m irü sztrá to r a le lk ig y a k o rla to s házban. 1989-90. Trenton, plébános. K özben k é t a lka lo m m al is ta rto m á n y i tanácsos.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O LÓ G IU M A O K T O B E R 19. 1 89 5.1 0.1 9. D osztál P. G audenc 1 959.10.19. Fr. H akszer G y iila R óku s N. 1881. 02. 08. Nagi/joka./Pozsony m. / Tert. ind: 1915. 09. 02. y. 1921.11.01. Pt. 1922.11. 03. Ps. 1925.11. 07. Temetés: Pannonhalma. 1922. Szombathely, a la m izsn ag yű jtő. 1938. Nagykanizsa, kertész. 1939. Szentantalkolostor, 1941. Sümeg, a la m izsn a g yű jtő. A h á b o rú t és a felsza bad u lást Süm egen é lte át. 1950 után még néhány évig Sümegen tartózkodik, majd bevonul a Pannonhalm i Otthonba. Egyszerűségében a Fioretti alakjaira emlékeztetett. Segített a bencés gazdaságban, egy időben birkákat tartott 1982.10.19. P. A m b ru s Im re M á té N : 1908. 09.15. Marcali, V. 1927. 09. 01, Pt. 1928. 09. 02, Ps. 1931. 09. 03, S. 1934. 06. 24. Temetés: Bucsuszentlászlón. 1934. Nagyatád, k á p lá n, h ito k ta tó, szónok. 1935. Székesfehérvár, szónok. 1936. Nagyatád utána Felsősegesd, ká p lá n, h ito k ta tó, szó nok. 1937. Budapest, szónok. 1939. Pápa, szónok. 1940. Pápa, v ik á riu s, a " Szent A n ta l " m yom da és a " Szent A n ta l Ifjú sá g a " kia d ó v á lla la t igazgatója. 1943. Budapest, szónok. 1945. Nagyatád, h á zfő n ö k, p lé b á n ia i a d m in is z trá to r. 1946. Budapest, szónok, g yó n ta tó. 1948. Nagyatád, plébános, házfőnök. 1950. u tá n a veszprémi egyházm egye szolgálatában, u to lsó helye: Bucsuszentlászló, ké n yszer-n yug dija zta tá sá ig.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O LÓ G IU M A O K T Ó B E R 20. 1950.10. 20. P. P ich le r János E m il N. 1888.10. 07., B illé d f Tolna m./, V. 1904. 08. 24., Pt. 1905. 08. 25., Ps. 1910. 03. 28., S. 1911. 06. 27. Temetés: Zalaegerszeg. 1912. Boldogasszony, k á p lá n. -- 1914. Pozsony, te o lóg ia 1916. Székesfehérvár, v ik á riu s, - 1924. te o ló g ia i doktorátus, m a jd Nagykanizsa, te o ló g ia i tanár. - 1926. Szombathely, te o ló g ia i tanár. --1931. ugyanott, v ik á riu s, te o ló g ia i tanár. ~ 1936. Budapest, n y u g a lm a zo tt te o ló g ia i tanár, v ik á riu s és a la ik u s testvérek m agisztere. - - 1939. Nagykanizsa, szónok, sekrestye iga zg a tó ja. -- 1942. ugyanott v ik á riu s. 1948. ugyanott szónok, a ház tanácsosa.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O LÓ G IU M A O K T Ó B E R 21. 1 9 50.1 0.2 1. Fr. Konecsny Lajos R ó b e rt N. 1882.11. 04. Lebeny. - Tert.ind.: 1900. 08.14., V. 1903. 08. 24. Pt. 1904. 08. 25., Ps. 1907.11.01. Temetés: Sümeg. 1904. Szakolca, szakács. 1905, Sümeg, 1908, Esztergom, szakács. 1914-18. részt ve tt az első vilá g h á b o rú b a ri. 1918, Esztergom - 1920. Sümeg, - 1921. Veszprém, 1925. Pápa, - 1927. Esztergom - 1929. Andocs, - 1930. Budapest, 1939. Sümeg, 1940. Szombathely, szakács. Érdekes epizód éhből az időből, hogy egy beteg testvérnek akart kedveskedni. Ezért éijel felment a templomtoronyba. A rendőr meglátta, hogy a toronyba fények vannak, pedig elsötétítés volt a légitámadások miatt. Bezörgetett és ekkor derült ki, Róbert testvér já rt a toronyban, nem pedig van ellenséges kém adott jeleket. Nagyobb baj nélkül megúszta és a beteg testvérnek másnap elkészítette a galambleoest. - 1943. Nagykanizsa, m a jd Süm egen te lje sít szo lg á la to t. 1949. Sümeg, szakács. It t is h a lt m eg 1961.10. 21. P. P álinkás M áté Rogér N 1882. 07.10. Perbete / Komárom m. / V. 1899. 09.13. Pt. 1900. 09.14. Ps. 1903.12.12. S. 1905. 04.11. Temetés: Pozsony. 1905. Nagyszombat, filo z ó fia i ta n á r és m agiszter. 1906. Szakolca, filo z ó fia tanár, -- 1907. Pozsony, te o ló g ia i tanár és m a g ya r h itszó n o k. 1912. Szombathely, h á zfő n ö k. 1915. Szombathely, házfő nök és b író. 1919. Nagykanizsa, h á zfő n ö k, plébános helyettes. 1921. Pozsony, házfőnök, b író, és plébános helyettes, m a jd 1924- tő l szón ok és h ito k ta tó is. - 1938. Pozsony, szónok m a jd Szentantalkolostor v ik á riu s. 1939. Szentantalkolostor, v ik á riu s és plébános helyettes, m a jd 1940-től h á zfő n ö k ugyanott. 1946. a szlo vá kia i M e g v á ltó ró l nevezett R en d ta rto m á n yb an m ű k ö d ik P ozsonyban. A h á b o rú u tá n u gyanis vissza té rt ko rá b b i pro vin ciá já b a. 1980.10. 21. P. K á ro ly Ferenc Barnabás N. 1913. 03.26. Tósokberend. V. 1930. 08. 25. Pt. 1931. 08.26. Ps. 1936. 06. 20. S. 1939. 06.18. Temetés: Zalavég. 1940. Sümeg, s z ó n o k.- 1941. Bucsuszentlászló, káp l n o v ic iu s o k g yó nta tó ja, a U I. R end igazgatója. 1945. ugyanott zsin a ti vizsgá ztató. 1948. ugyanott a n o viciu so k helyettes m agisztere. -1 9 4 9. a III. Rend igazgatója. 1950 a re n d e k feloszlatása u tá n egyházm egyei szolgálatban m ű k ö d ik Bucsuszentlászlón és Buzsákon. 1958-tól Zalavégen plébános. Szorgalm asan ve-

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O LO G IU M A O K T O B E R 21. zette a rendház tö rté n e té t. M éhészkedett. Szent Ferenc p é ld á já t kö ve tő alázatos, derűs le lk ü le tü, szolgálatkész paptestvér, a g ye rm e ke k m elegszívű ba rátja, h ív e in e k gondos a tyja. Iste n igéjéne k szívesen h a llg a to tt h ird e tő je volt.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O LÓ G IU M A O K T Ó B E R 22. 1955.10. 22. P. A p,áthy Á rp á d O szká r N. 1901. 09.16. Nagykanizsa. V. 1916. 09.16. PL 1917. 09.17. Ps. 1923. 06. 23. S. 1924. 06. 29. Temetés: Szombathely. 1924. Andocs, h ito k ta tó, ká p lá n. - 1926. Zalaegersz szó-nok. 1929. Pápa, szónok. 1930. Budapest, szónok és h ito k ta tó. 1932. Pápa, v i k á riu s, szónok. -- 1936. Székesfehérvár, szónok, III. R end. igazgatója. 1937. Veszprém, h ázfő n ök. -- 1939. Érsekújvár, h á zfő n ök. - 1942. Bucsuszentlászló, szónok. - 1944. Szentantallkolostor, a d m in isztrá to r. - 1945. Szombathely, v ik á riu s. 1981.10.22. R Vados Jenő P ál N 1905. 01. 22. Rábapordány. V. 1920. 09. 24. Pt. 1921. 09. 25. Ps. 1926. 06.18. S. 1929. 06.16. Temetés: Székesfehérvár. 1929. Nagykanizsa, h ito k ta tó 1931. Veszprém, szónok 1931. Pápa, h ito k ta tó.- 1932. Szombathely, p lé b á n o s - 1934. Nagykanizsa, p lé b á n o s.iii. re n d i igazgató.-1 9 3 4. Andocs, plébános.-1936. Szombathely, plébános, III,re n d i iga zg a tó -1 9 4 2. d e fin ito r és a h ittu d o m á n y fő is k o lá n p lé b á n ia i ü g yvezetést ta n it 1945. Nagykanizsa, h á zfő n ö k, plébános. H l. R endi iga zg a tó. 1946. R e n d ta rto m á n y p lé b á n iá in ka fe lü g y e lő je. - 1948. Székesfehérvár, h á zfőn ök. K iv á ló plébános és szervező. 1950 u tá n m iu tá n a re nde ket fe lo s z la ttá k Csákberényen 15 éven át plébános. Ú jjá é p iti a te m p lo m o t és p lé b á n iá t. M u n ká já b a n a ferences o p tim iz m u s vezette, m e rt a m ik o r a plé b á n iá t átvette a pénztárban 30 fillé r v o lt. A székesfehérvári ferencesek sirkertjében vá rja a feltám adást. Temetésén ké t p ü sp ö k is je le n v o lt.

M A R IA N A PR O VIN C IA N R K R O LÓ G IU M A O K T Ó B E R 23. 10. 23. P. F a rka s-h o rvá th Ferenc V a lé r N. 1912. 05. 27. Fertőszéplak. V. 1928. 08.16., PL 1929. 08.17, Ps. 1933.07.08., S. 1936. 06. 21. Temetése: Budapesten. 1937. Bucsuszentlászló, k á p lá n és h ito k ta tó. 1938. Es v e lő.- 1940. Nagyatád, szónok. -1 9 4 0. Esztergom, nevelő. -1 9 4 0. Nagykanizsa, k á p lá n és h ito k ta tó.- 1941. ugyanitt ÜL R end igazgatója is. -1 9 4 2. Pápa, h á zfő n ö k. 1948. Budapest, zsin a ti vizsgáztató. A szerzetesrendek b e tiltása u tá n g y á ri m im ká ské n t, m a jd fű tő k é n t d o lg o zo tt. N y u g d íja s éveiben a Kis Szent Teréz te m p lo m, m a jd a }ó Pásztor p lé - bárúa se^estyése, m a jd egészsége rom lásával a veszprémi Papi Otthon lakója.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O L Ó G IU M A O K T Ó B E R 24. 1991.10. 24. Fr. T ó th G audenc N. 1909. 09. 05. Nagyberény. Tert.ind: 1930. 06. 24. V. 1931. 07. 30. Ft. 1932. 07. 31. Ps. 1936. 05. 31. Temetés: Pannonhalma. A la m izsn a g yű jtő. 1932. Szombathely, - 1939. Nagyatád, 1940. Bucsuszentlászló, 1943. Pápa, 1944. Káptalanfüred, 1945. Zalaegerszeg, - 1946. Veszprém, 1949. Bucsuszentlászló. 1989.-től ú jra a re n d i közösségben, Segesden. G yengélkedése m ia tt ham arosan Pannonhalmára k e rü lt. Szerény, im ádságos le lk ü le tű rendtárs v o lt.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O LÓ G IU M A O K T O B E R 25. 1994.10.25. P. U d v a ri S z ilá rd M e g b o ld o g ia lt p a p te stvé rü n k 1923. decem ber 26-án Sümegcsehiben szü le te tt. A papszentelés kegyelm ében 1949. á p rilis 24-én Szombathelyen részesült. K á p lá n ké n t m ű k ö d ö tt Zalaszegváron 1950-56, Kisgörbőn 1956-60, Nyárádon 1960-62. Plébános v o lt Nágocson 1962-76, Türjén 1976-1991, / o ld a lla g o sa n e llá tta Zalavéget 1981-91 /, Noszlopon 1991-1994-ig, n yu g d íjb a vo n ulá sá ig. M in d e n ü tt hűségesen szolg á lta h ív e it. É letének 71., áldozópapságának 46., szerzetességének 50. évében o któb e r 25-én a noszlopi p lé b á n iá n v á ra tla n u l e lh im y t. Temetése 1994. novem ber 1-én szü lő fa lu já b a n, a süntegcsehi p lé b ánia te m p lo m b a n d.e. 11 ó ra ko r b e m u ta to tt engesztelő szentm ise u tá n a h e ly b e li tem e tőben v o lt. / Veszprémi Főegyházmegye gyászjelentése /

M e g h a lt te stvé re k névsora N O V E M B E R Név: Halála: Horváth Eusták P. j 1986 11 j 1 Szűcs Juvenál P. 1981 11 3 Kocsis Ödön P. 1965 11 5 Szabó Dávid P. 1989 11 5 Kelemen Alán P. 1986 11 6 Nagy Anicét 1 990 11 7 Garamvölgyi Szilveszter Fr. 1993 11 10 Csohány Cirill P. 1983 11 20 Simicza Sebestyén P. 1952 11 21 Polgár Demjén P. 1985 11 22 Borbély Honor P. 1981 11 25 Vasas Klárusz Fr. 1977 11 26 Honvéd Polikárp P. 1991 11 26 Kiss Elemér P. 1982 11 29 1. oldal

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O LÓ G IU M A N O V E M B E R 1. 1986.11.01. P. H o rv á th László E u stá k N. 1913. 03. 30. Vásárosmiske /Vas m. / V. 1930. 08. 25. Pt. 1931. 08. 26. Ps. 1936. 06. 20. S. 1939. 06.18. Temetés: Pakod. 1939. Budapest, ta n á rje lö lt. --1943. Esztergom, k ö z é p is k o la i tanár. 1943. u g ya n o tt k o llé g iu m i igazgató és a szerzetestestvérek m a g isztere. 1948. az is k o lá k állam osítása u tá n a re n d i növendékek tanára. Ez az isko la k é t é v ig m ű k ö d ö tt, de m a gánisko la kén t. 1950. a szerzetesrendek m űködési e n ge délyének m egvonása u tá n g y á ri m unkás egészen nyu gdíjazásá ig Budapesten. N yug d íjazása u tá n g o n d vise lő jé v e l Pakodra k ö ltö z ö tt.

M A R IA N A PR O VIN C IA N R K R O LÓ G IU M A N O V E M B E R 3. 1981.11.03. P. Szűcs László Juvenál N. 1926. 06.15. Lelez f Zemplén m.!, V. 1945. 09. 01, Pt. 1946.. 09. 02, S. 1953. Temetés: Csóton. 1950-től a re n de k feloszlatása u tá n a ve szp rém i egyházm egye p a pja ké nt te lje s íte tt szo lg á la to t.-- 1953 Badacsonytördemic, k á p lá n - 1955. Nagykanizsa, a Sarlós B oldogasszony tem plom ban, 1955-57, Kiskomáromban 1957-59 Látrányban, 1959. Keszthely, M a g ya ro k N agyasszonya 1960. Csóton plébános. 1972. k e rü le ti esperes is. -1 9 7 9 -b e n Csótról a R end kérésére a B udai ferences p lé b á n iá n p lé b á n o s.- I t t h a lt m eg. Betegsége gyógyíthatatlan vo lt / cor bovinum /. testvérek imádsága közben halt meg. Félig öntudatos állapotban sokszor fohászkodott Szűz Anyám, szerettelek,légy vlem! Egyéniségét ferences derű és közvetlenség, az adakozó jóság önmagát nem kímélő szolgáló szeretet, a jószivüség, az ifjúság és az öregek szolgálata jellemezte. Gondoskodó szeretettel vette körül a kispapokat. Közülük nem egy buzditására belépett a ferences III. Rendbe. Lékai bíboros ú r barátságát élvezte és asztalánál mindig szembeült vele, hogy élvezze derűs szavát és jelenlétével feledtesse gondjait. Kérésének megfelelően plébánia templomában ravatalozták ugyan, de a csóti temetőbe, szülei sirja mellé temették el.

M A R IA N A P R O VIN C IA N R K R O LO G IU M A N O V E M B E R 5. 1965.11.05. P. K ocsis M ih á ly Ö d ö n N. 1903.11.11. Nyírbátor. V. 1920. 09. 24. Pt. 1921. 09. 25. Ps. 1925. 08.16. S. 19129. 06.16. Temetés: Nyíregyháza. 1929. Zalaegerszeg, szónok. 1929. Nagykanizsa, h ito ugyanott ká p lá n és te m p lo m ig a zg a tó fö ska n izsá n. 1934. Szombathely, ká p lá n. 1934. Szombathely, a plé b á n ia a d m in isztrá to ra. - 1936. Nagyatád, e lö ljá ró és a plébárüa a d m i n isztrá to ra. - 1939. Sümeg, e lö ljá ró. -19 41. ugyanott há zfő n ök. 1945. ugyanott v ik á rius, z s in a ti vizsgáztató, za rá n d o k la to k vezetője. 1948. ugyanott h á zfő n ö k. Nagyon sokat tett a sümegi bucsujáróhely és kegytemplom felvirágoztatásáért. 1953-ban kapott először agyvérzést, ekkor Nyíregyházára került családi környezetbe. A negyedik agyvérzés után meghalt., 1989.11. 05. P. Szabó Im re D á v id N. 1906. 09. 06. Nagykanizsa. V. 1928. 08.16., Pt. 1929. 08.17., Ps. 1932. 08.18., S. 1933. 06. 25. Temetése: Kuriszentmártonban. 1933. Bucsuszentlászló, k á p lá n, szónok, h ito k ta tó. 1939. N a g y kanizsa, h ito k ta tó. 1940. Andocs, házfőnök, p lé b á n ia a d m in isztrá to ra, n é pm issziós. 1948. Bucsuszentlászló, v ik á riu s, zsin a ti vizsg á zta tó, ká p lá n. - 1949. Székesfehérvár, népm issziós, szónok, o rg onista. A szerzetesek működésének felfüggesztése után Ajkán, Borsodnádasdon, Nagykanizsán, Viszneken te lje síte tt szo lg á lato t. V é g ü l az E g ri E gyházm egyében te lje síte tt szo lg á la to t: Márkáz, Eger, Egyek és u to ljá ra Kunszentmártonban, a K á rm e lb e n fo ly ta to tt le lk ip á s z to ri m u n ká t.

M A R IA N A P R O VIN C IA N R K R O LÓ G IU M A N O V E M B E R 6. 1986.11. 06. P. K elem en G ábor A lá n N. 1909. 09. 26. Nagykáta. V. 1928. 08.16. Pt. 1929. 08.17. Ps. 1932. 08.18. S. 1936. 07.12. Temetés: Andocs. T e o lógiai ta n u lm á n y a it a bécsi Pázmáneumhan végezte, it t is szente lté k pappá. 1936. Andocs, la ik u s testvérek és szerzetesjelőltek h e lye tte s m agisztere.-- 1939. ugyanott v ik á riu s is. - 1942. Esztergom, szerzetestestvérek m a g isztere, ü l. R endi igazgató. - 1945. Felsősegesd, házfőnök, plé b á n ia a d m in is z trá to ra. A ném etek fe lro b b a n to ttá k a te m p lo m to rn y á t, P. A lá n vezetésével P. O ktáv, P. Á rp á d, P. M á riu sz és Fr. F e lid á n közös erőfeszítésével egy éven b e lü l fe lé p íte tté k. 1950. A veszprém i egyházm egye ke re te in b e lü l m ű k ö d ik m in t plébános, Andocson m a jd esperesi m inőségben is szinte halála n a p já ig. Jellem zője v o lt a ferences szegénység. S zívügye a gyerm ekek h itoktatása. M ég 70 évesen is készségesen készítette e lő a jegyeseket az elsőáldozásra. Évente csak ké t n a pra tá v o z o tt el p lé b á n iá já ró l, h o g y ro k o n a it N a g y k á tá n m eglátogathassa. M in d e n h ú své t e lő tt vé g ig lá to g a tta az andocsi öreg és beteg h íve ke t, ő létesítette a m a is m ű kö d ő k is m ú ze um o t, am elyben azokat a ru h á k a t ő rz ik és m u ta tjá k be, am elyet az ország m in d e n tá já ró l m ég te n g e re n tú lró l is h o zta k a h íve k. E ru h á k k a l ö l tö z te tik ug yan is a kegyszobrot.

M A R IA N A P R O VIN C IA N R K R O LÓ G IU M A N O V E M B E R 7. 1990.11.07. P. N a g y János A n k é t N. 1916. 08.18. Mihályháza / Veszprém m. /. V. 1931. 08. 27. Pt. 1932. 08. 28. Ps. 1938. 08.18. S. 1940. 06.16. Temetés: Veszprém. 1941. Veszprém, nevelő és szónok. 1945. Nagyatád, h ito k ta tó. 1947. Szombathely, k á p lá n 1949. Andocs, szónok. A szerzetesrendek feloszlatása után egyházm egyei szo lg á la tra je le n tk e z e tt,- 1950-51. Csurgó, k á p lá n.- 1951-57. Gógánfa, ká p lá n, m a jd ugyanott plébános 1980-ig. N y u g a lm i é ve it részben G ógánfán, részben a Veszprémi Papi Otthonban tö ltö tte.

M A R IA N A PR O VIN C IA N R K R O LÓ G IU M A N O V E M B E R 10. 1993.11.10. Fr. G a ra m v ö ig y i József S z ilv e s z te r N. 1915. 04. 02. Szegvár. Tért.ind. 1936. 06.10. V. 1938 08. 01. Pt. 1939. 08. 02. Ps. 1944.12. 02. M eghalt: Szegvár, temetés: Szentes, Jézus Szíve plébánia kriptája. 1939. E sztergom, a k o llé g iu m szolgálatára. 1941-43. ka to n a i szolgálaton. 1944. E sztergom, a ferences in té z e t m ű sza ki m u n k á it / laka tos, asztalos stb. /, vezette, tá rg y a lt, e lle n ő riz te az ipa ro so ka t. F á ra d ha ta tla n u l végezte m u n kájá t, a m in e k eredm énye, h o g y a háborús nehézségeket az in té ze t fa la in b e lü l nem érezte a közösség. 1948. az is k o la állam osítása u tá n N a g yka n izsá n rendház szolgálatában. 1950-ben a szerzetesrendek feloszlatása u tá n viss z a té rt Szegvárra. K o sá rfo n ó és gyékényszövő kisip a ro s k é n t d o lg o z ik. N yugdíjazása e lő tti években sekrestyési és k á n to ri á llá st is v á lla lt. Szívéhez n a g yo n közel á llt a szentesi Jézus Szíve / v o lt ka p u cin u s / te m p lom.

M A R IA N A P R O VIN C IA N R K R O LÓ G IU M A N O V E M B E R 20. 1983.11.20. P. C sohány László C ir ill N. 1921.11. 25. Dobsina / Gömör m./v. 1933. 08. 26. PL 1934. 08. 27, Ps. 1937. 08. 28, S. 1938. 01. 30. Temetés: Miskolc. 1939. Szentantalkolostor / C sallóköz / szónok. 1939. Esztergom, n e v e lő.- 1940. Szentantalkolostor, ká p lá n, h ito k ta tó. 1941. Nagyatád, k á p lá n, h ito k ta tó.- - 1941. Pápa, s z ó n o k.- 1941. Esztergom, nevelő. 1946. Budapest, szónok, z s in a ti v iz s gá zta tó. 1947. Bucsuszentlászló, ká p lá n, h ito k ta tó. 1948. Nagykanizsa, k á p lá n, szónok. - M a jd 1949-től ugyanott v ik á riu s és zsina ti vizsgá ztató. 1950 u tá n a rendek feloszlatása m ia tt a veszprémi egyházm egyében te véken yked ett. Segesden m in t káplán, Beleznán m in t plébános. - M egbetegedve Misíwlcra k ö ltö z ö tt, szívesen segített a M in d s z e n ti p lé b á n iá n. - K eresett g y ó n ta tó és beteglátogató v o lt.

M A R IA N A P R O VIN C IA N R K R O LÓ G IU M A N O V E M B E R 21. 1952.11.21. P. Sim icza János S ebestyén N. 1887. 02. 03. Felsősegesd. V. 1907. 08. 26., Pt. 1908. 08. 27., Ps. 1911.10. 23., S. 1911.10. 28. Temetés: Felsősegesd. 1912. Nagykanizsa, ká p lá n, h ito k ta tó. 1914. Pozs h ito k ta tó, a III. R end igazgatója.. 1915. Nagykanizsa, ká p lá n, h ito k ta tó. -- 1916. Andocs, e lö ljá ró, szónok, és ká p lá n. 1917. Szombathely, e lö ljá ró. - - 1920. Pápa, szónok. 1921. Szombathely, szónok, a H l. R end igazgatója. - 1922. Nagykanizsa, h ito k ta tó. -- 1924. Nagykanizsa, e lö ljá ró. 1924. Pápa, szónok, a ü l. Rend iga zg a tója. ~ 1927. Budapest, e lö ljá ró, szónok, a m. R end ig a z g a tó ja.- 1930. Andocs, h á zfö n ö k, a plébárüa a d m in is z t rá to ra, a m. R end igazgatója. - 1936. Nagykanizsa, k á p lá n, szónok és sekrestyés. -- 1939. Nagykanizsa, h á zfő n ök. 1942. Székesfehérvár, házfőnök. 1945. Budapest, e lö ljá ró és szónok. 1950. a re n d e k feloszlatása u tá n Felsösegesden ro k o n a in á l ta lá lt m enedéket. Hosszas betegség u tá n it t is h a lt meg.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O LÓ G IU M A N O V E M B E R 22. 1985.11.22. P. P o lgá r P éter D e m jé n N. 1896.10. 25. Nagykanizsa. V. 1913. 08. 26, Pt. 1914. 08. 27, Ps. 1920. 06. 29. S. 1920.11. 07. Temetés: Kiskanizsa. 1921. Szombathely, szónok. 1922. Andocs, k á p lá n. 1924. Veszprém, szónok. 1925. Szom bathely, szónok. 1926. Bucsuszentlászló, ká p lá n, szónok, h ito k ta tó. 1927. Andocs, ká p lá n. 1934. Zalaegerszeg, szónok. 1935. Székesfehérvár, szónok. - 1936. Andocs, szónok. 1938. Sümeg, szónok. 1941. Pápa, szónok. 1942. Budapest, szón o k. 1943. Zalaegerszeg, szónok. 1947. Sümeg, szónok. 1950 Kiskanizsa. É letének legnagyobb részét K anizsán tö ltö tte, re n d e k feloszlatása u tá n is it t d o lg o z ik. H ív e i szerették, n a gy ré szvétte l tem ették el K iskanizsán.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O LÓ G IU M A N O V E M B E R 25. 1981.11.25. P. B arbély H o n o r N. 1912.11.16. Nagyheriny! Somogy m.iv. 1933. 08. 26. Pt. 1934. 08. 27, Ps. 1937. 08. 20, S. 1938. 01. 30. Temetés: Car acos. 1938. Esztergom, nevelő. 1939. Székesfehérvár, sz Felsősegesd, ká p lá n, h ito k ta tó.-- 1940. Nagykanizsa, ká p lá n, szónok. - 1941' Székesfehérvár, szónok. -1 9 4 4. katona.

M A R IA N A P R O VIN C IA N R K R O LÓ G IU M A N O V E M B E R 26. 1977.11. 26. Fr. Vasas Im re K lá ru sz N. 1888. 08. 05. Újvidék. Tért. ind. 1912.10. 03. V. 1921. 11.01. Ft. 1922.11. 03. Ps. 1925.11. 07. Temetés: Székesfehérvár. Sekrestyés. 1912. Budapest, 1914-18. háborúban. -- 1919. Esztergom, 1922. Szombathely, 1923. Veszprém, 1925.-től Székesfehérvár. 1950. a re n d e k feloszlatása u tá n is a székesfehérvári íe m p lo m sekrestyése. E m im k á t m in d a d d ig fo ly ta tta, amíg betegsége m ia tt nem k é n y s z e rü lt Pannonhalmára. 1991.11. 26. P. H o n vé d János P o lik á rp N. 1912. 03. 31. Nyírbátor. V. 1927. 09. 01. Pt. 1928. 09. 02. Ps. 1933. 06. 24. S. 1936. 06. 21. Temetés: Budapest, Kerepesi temető, ferences sírkert. 1936. Pápa, hitszó no k. 1938. Pápa, h itta n á r. 1 szónok, m. re n d i igazgató. 1947. Budapest, szónok, népm issziós. 1949. Nagykanizsa, népm issziós, k á p lá n, szónok. 1950 u tá n a rendek feloszlatása m ia tt fiz ik a i m unkás. A Solidaritas Szövetkezetben v o lt ra ktá ro s. N yugdíjazása u tá n kü lö n b ö ző b u d a p e sti p lé b á n iá k o n kise g ítő lelkész. --1989. a R endtartom ány újjáéledése u tá n b á r nem teljes egészséggel, de annál nagyobb a ka ra tta l és lelkesedéssel v á lla lta a Pesti Ferences Templomban a g yó n ta tó szo lg á la to t. Érdekes, h o g y abban a tem etőben ra va ta lo z tá k fe l, a h o l az e l m ú lt 40 esztendőben csak a p á rt n a g yja it.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O LÓ G IU M A N O V E M B E R 29. 1982.11.29. P. K iss P ál E lem é r N. 1905. 06. 07. Székesfehérvár, V. 1928. 08.16, PL 1929. 08.17, Ps. 1932. 08.18, S. 1933. 06. 25, Temetés: Székesfehérváron. 1933. Pápa, szónok és a "Szent A n ta l" n yo m da és a I^úság a " k ia d ó v á lla la t sze rke sztő je.- 1934. Pápa, a n yo m da igazgatója. -1 9 3 9. Felsősegesd, betegszbadságon, m a jd Bucsuszentlászlón h ito k ta tó.-1 9 4 1. Esztergom, z s in a ti vizsgáztató. 1941. Kapuvár, e lö ljá ró.- 1948. Pestszentlőrinc h e ly i e lö ljá ró, lelkész. Egyéniségét a ferences derű, és az adakozó szeretet jellemezte. Betegségét - szemevilágát is elvesztette - türelemmel viselte. Élete végén tehetségét a vakok szolgálatába állította. Sokat fáradozott, hogy a Szentírást a vakok számára vakírással is megjelenjen. Élete utolsó hónapjait a székesfehérvári papi otthonban töltötte. I t t is halt meg.

M e g h a lt te stvé re k névsora D E C E M B E R B E N Név: Halála: Nagy Romuald Fr. 1989 12 2 Csabai Nolaszkusz Fr. 1995 12 2 Németh Aurél Fr. 1962 12 3 Virágh Florentin Fr. 1990 12 5 Pénzár Dagobert Fr. 1968 12 6 Németh Plusz P. 1980 12 6 Csák Ozséb Fr. 1 993 12 6 Gulyás Vince P. 1953 12 10 Molnár Marián P. 1983 12 10 Haja Libor P. 1980 12 13 Süly Szaléz P. 1 964 12 16 Uávid 1Xavér H. r S M 12 Ibrányi Ervin Fr. 1966 12 23 Horváth Berárd P. 1992 12 23 Deák Florid P. 1 954 12 24 Báli FIávián Fr. 1945 12 29 Kertész Tamás P. 1991 12 30 1. oldal

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O LÓ G IU M A D E C E M B E R 2. 1989.12. 02. Fr. N a g y József R o m u a ld N. 1910.12. 03. Udvard / N yitra m. / Tért.ind. 1935.10. 03. V. 1938. 08. 24, PL 1939. 08. 25., Ps. 1943. 07. 25. Temetése: Budapest, Kerepesi temető. 1939. Pápa, nyom dász. -1 9 4 2. K atona. 1943. Eszterg -1 9 48. Budapest, cipész. 1950. u tá n 1964-ig Budapest, je zsu itá k te m p lom a, sekrestyés. 1965. O rszágos M e n tő szolg á la tn á l ra ktá ros m yu g d ijá zá sá ig, 1971-ig. 1995.12. 02. C sabai László Fr. N o la szku sz Csabai Ladislaus ( Nolascus ) f. Joannes et M aria Rozmárt, n. szombathely Ungam, d. Szombathely Ungam, 7.1.1923. v. 19. 8. 1945., pt. 20. 8.1946, ps. 2.5.1989. H U N - Sanctae Mariae 1946-tól kisszakács B udapesten. - 1947-től szabó Esztergomban. - 1948-tól szabó Székesfehérvárott. - 1949-től szabó Bucsuszentlászlón. - 1950. jú n iu s 16. a re n d e k feloszlatása utá n szü le in é l. S zom bathelyen. A to vá b b ib a n saját írását kö zlö m. S zom bathelyen ostyasütéssel fo g la lk o z ta m, de nem m a radh a ttam it t a p o litik a i h e ly zet m ia tt. Á llá s u tá n k e lle tt n é zn i, ezért B udapestre jö tte m. A Lakásépítési N. V.-nál ka p ta m á llá st m in t segédm urikás. - 1951. m ájus 9-én áthelyezéssel a C h in o in gyárba m entem d o lg o z n i, ah ol segédm unkás és ra ktá rke ze lő vo lta m. 1954-ben átm entem a Szabolcs u tca i kórházb a u d v a ri m u n káské nt. 1954. decem berében m e g h ívta k a H o n védség tis z ti ko n yh á já ra o kta tó szakácsnak. - 1955. fe b ru árjá b an lesze re lte k és visszam entem a C h in o in gyógyszergyárba. M in t segédm unkás, később b e ta n íto tt m tin ká s az ion-cserélő részleg csoportvezetője, később vezetője vo lta m. A C h in o in h á rom ko n yh á já n a k ellenőrzését b íz tá k rá m. 1984. m árc. 8-án m entem n yu g d íjb a, utána az A lk a n ta ra i Szt. Péter te m p lo m b a n ka p ta m sekrestyés! á llá st. 1989. m ájus 2-án te tte m le az ünnepélyes ö rö kfo g a d a lm a t. U tá n a a süm egi rendházba o sztottak be szakácsnak. 1991-ben ism é t Budapesten szo lg á lta m m in t sekrestyés. N éha ünnepélyes a lk a lm a k k o r a k o n y hába besegítettem. Jelerűeg is itt B udapesten sekrestyés vag yok. 1995. m ájusában a rra fig y e ltü n k fe l, h o g y szobájából segélykérő h a ngo k h allatszanak. Le a ka rt s z á lln i az á g y ró l, de a lába nem Íjírta és a fö ld ö n fe k ü d t, am íg fe l nem tö rtü k szobáját. M e n tő kórházba szá llíto tta. V izsg á la t v iz s g á la to t kö ve te tt, m ikö zb e n visszanyerte m ozgásképességét. E gy h é t a la tt hazajöhetett. 1995. decem ber 2-án p e sti testvérek Zalaegerszegre u ta zta k, ho g y Jeromos atya 80. születésnapján ü n n e p i hálaadó szentm isén vegyenek részt. Ú tb a e jte ttü k B ucsuszentlászlót és a ke g yh e lye n kö szö n tö ttü k a Szent Szüzet, m a jd to vább m e n tü n k Zalaegerszegre. N ola szku sz te stvé r is a ré sztve vő k k ö z ö tt v o lt. 11 órak o r vo lt a közös szentm ise, utána ebéd és te s tv é ri beszélgetés. Ebéd u tá n Segesdre in d u ltu n k te stvé ri látogatásra. M a rc a li e lő tt 12 k m -re l P. G erő észrevette, h o g y

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O LÓ G IU M A D E C E M B E R 2. N olaszkusz te stvé r lélegzése kih a g y. M e g á lltu n k, de azonnal lá ttu k, h o g y fris s leve g ő n él többre va n szükség. A lehe tő leg g yo rsa bb a n tovább ro h a n tu n k M a rca lib a. I t t a k ó r házban p é ld a m u ta tó gyorsasággal segítségürűcre siettek. Sajnos h o lta n v e ttü k k i a k o csiból. A v iz s g á la t eredm énye a la p ján kö z ö lté k, hogyha ko rá bba n é rke z tü n k vo ln a ve le, a k k o r sem le h e te tt vo ln a segíterü ra jta. A boncolás m e g á lla p íto tta, h o g y a m á ju si m egbetegedés is s z ív in fa k tu s v o lt, a m it a k k o r nem tu d ta k k im u ta trü. H a lá lá t is szívin fa ktu s okozta. Kérésének m e g fe le lő e n a B elvárosi Ferences te m p lo m k rip tá já b a n h e ly e z tü k n yu g a lo m ra decem ber 12-én. I t t n y u g s z ik P. B u tty k a y A n ta l és Fr. D oszp o t Juvenál.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O LÓ G IU M A D E C E M B E R 3. 1962.12. 03. Fr. N ém e th Is tv á n A u ré l N. 1875. 07.15. E ^ e A! Sopron m./v. 1899 10. 04. Ft. 1900.10. 05. Ps. 1903.11. 04. Temetés: Győrszentmárton V izsg á zo tt kertész, gazd.vezető. 1900. M alacka, 1901. Szom b a th e ly,-- 1903. N a g ya tá d, 1906. S z o m b a th e ly,-1909. Boldogasszony, ~ 1910. A ndocs, - 1912. N é m e tú jv á r,- 1913. Székesfehérvár, sekrestyés. - 1924. A n d o cs, gazd. v e z e tő.- 1941. E sztergom, - 1942. S ü m e g,- 1942. A n d o cs, kertész. 1950. a re n de k feloszlatása u tá n a p a n n o n h a lm i szo ciá lis o tth o n lakó ja.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O LO G IU M A D E C E M B E R 5. 1990.12. 05. Fr. V irá g h János F lo re n tin N. 1915.12. 22. H etény. / Kom árom m. /. Te rt.in d : 1935. 07.15. V. 1940. 07. 29. P t. 1941. 07.30. Ps. 1948. 04. 24. Temetése: Budapesten. 1941. Érsekújvár, szakács. - 1943.. Esztergom, Szom kács. 1945. Fo g o lytá b o rb a n. 1948. Felsősegesd, szakács. -1 9 4 9. Budapest, szakács. A szerzetesrendek feloszlatása után Budapesten d o lg o z o tt az É p íté s-tu d o m á n yi Intézetben, m in t kőm űves szakmuiü<ás, nyugd íja zásáig, 1979-ig. E lzá rko zo tta n élte m agányos életét.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O LÓ G IU M A D E C E M B E R 6. 1968.12. 06 Fr. Pénzár D a g o b e rt N. 1914. 04.10. Nagyatád. Tert.ind: 1931.11.01. V. 1933. 07. 30. Pt. 1934. 07. 31. Ps. 1930. 07. 03. 1934. Pápa, cipész és a la m izsn a g yű jtő. -1 9 4 8. Káptalanfüred, a la m izsn a g yű jtő. 1980.12. 06. P. N é m e th A n ta l P lu sz N. 1903. 07.19. Fertőrákos. V. 1918. 08. 27. Pt. 1919. 08. 27. Ps. 1924. 07. 21. S. 1926. 06. 20. Temetés: Esztergom. 1926. Veszprém, szónok. 1926. Zalaegerszeg, szón Veszprém, v ik á riu s és szónok. -- 1929. Bucsuszentlászló, szónok kih e lye zve 1931 H évizszentandrásra. ~. Esztergom, szónok, n e velő a S zeráfi K o llé g iu m b a n. -- 1931. Budapest, vizsgára készül. 1936. k ö z é p is k o la i tanár. -- 1936. Esztergom, g im n. ta n á r és d e fin ito r.-1 9 4 5. Esztergom, iga zg a tó a Szt. A n ta l S zeretetotthonban, g yó n ta tó a fo g h á z ban. 1948. ugyanott v ik á riu s, tanár. 1950 5 3 -ig Szentendrén ta n ít, m a jd 1953-tól h a lá lá ig Esztergomban. P. H u szá r Jeromos a Ferences G im n á z iu m É v k ö n y v é b e n íg y e m lé k e z ik m eg: A Sopron megyei Fertőrákoshoz tartozó Piuszpusztán született 1903. június 19-én. Mélyen vallásos szülőktől. Édesapja fegyőr volt. Édesanyja Boldogasszonyból / Burgenland / származott és a tőle kapott feszületet haláláig kegyelettel őrizte. Papi életének állomásai: Zalaegerszeg, Veszprém, Hévizre kihelyezett káplán. Közben kisegített Bucsuszentlászlón, Andocson és Nagykanizsán. 1931-36 Budapesten, majd 1936 az Esztergomi Ferences Gimnázium történelemfóldrajz tanáraként sugározta ferences szívének melegét a fiatalok felé. 1950-53-ig Szentendrén tanított, utána haláláig ismét kedves városában, Esztergomban élt. M indnyájan épültünk szerénységén, igénytelenségén és fáradhatatlan munkaszeretetén. Mindenki hűséges, jó testvére volt. Sok kedves emberi megnyilatkozása, derűs mosolya és bája átszőtte életünket. Olyan testvérünktől búcsúztunk, akinek élete méltán heleillenék a Fiorettibe, Szent Ferenc virágos kertjébe. Első fogadalmától kezdve Szent Ferenc példája, tudatos egyszerűsége, szerénysége, derűs felfogása, szelídsége vezette az élet napfényes ösvényein és sebeket fakasztó keresztútján egyaránt. H ű maradt Jézus Krisztus evangéliumához; ezért tudta igazán, szíve mélyéből szeretni rendtársait és rendünket, felebarátait és növendékeit. Elismerést érdemlő, értékes munkát végzett, mert hagyta, hogy Krisztus irányítsa. Fiatal pap korában ~ leküzdve m in den büszkeséget ~ vállalta, hogy Szt. Ferenc alázatos példájára házról-házra járjon és alamizsnát kérjen a szent cél érdekében. Krisztusi szeretettel nézett növendékeire, jó katolikusokká akarta nevelni őket és lelkifurdalást érzett, hogy megtett -e ezen a téren minden tőle telhetőt. Ferences türelemmel és jósággal törődött a rábízott öregekkel és betegekkel. M in t az esztergomi Szt A ntal Ferences Szeretetotthon igazgatója / 1945-1950 / személyesen végezte számukra a gyűjtést az ostrom alatti és utáni nehéz években.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O LÓ G IU M A D E C E M B E R 6. Egyszerű, de a lélek mélyéből fakadó szavakkal vigasztalta azokat, akiket megtört az élet. Ezért keresték fe l oly sokan a gyóntatószékben. Szívesen kisegített plébániákon / Bemecebaráti, Soroksár, Mogyorósbánya stb /. Sokakat vezetett ki bölcsességével gondjaik útvesztőjéből, sok növendéket ta rto tt vissza jótanácsával a komoly ballépéstől.. Külsejében, szobája berendezésében ferences egyszerűségre törekedett. Bár a rend bizalma, rendi tanácsosság és vikáriussá is megtette, ő mégis egyszerű közlegényként kívánt szolgálni, és soha nem fű tö tte érvényeslülési vágy. Nagyon szerette a tudományt. A muzeumi előadásoknak még betegen is legszorgalmasabb látogatója volt. Kiváló búvára volt a középkori magyar egyháztörténelemnek és rendi történetnek. Erre nagy kedvvekl tanította a rend kispapjait. Sok búvárkodott a veszprémi egyházmegyével kapcsoplatosan és sok adatot g y ű jtö tt össze. }ó nevelő volt. Egyszerűen önnmagát adta, m int a forrásvíz. A kiről növendékei megérzik, hogy egyenes gondollwdású, tiszta szivű és szereti őket a fáradozását ők is szeretettel viszonozzák. Szent volt előtte a nevelői hivatás, igazi krisztusi küldetés, vagy ahogy a Zsinat mondja: apostoli tevékenység. Alázatossága és szerénysége mögött meghúzódó hősiességről tanúskodik az az utolsó 8-10 esztendő, amikor oly közel került a szenvedéshez. A szenvedésben nemcsak szükésges rosszat látott, nemcsak töviskoronának tekintette, hanem a gyózelem koszorújának is. Nyugodtan fogadta a haláltestvér közeledését, betegek szentségével ismételten megerősítve. A gyászzsolozsma és koncelebrált szentmise után heleyztük el testét a boldog feltámafdás reményében az esztergomi ferences templom kriptájába. Véagakaratában kedvesen irta: " A jó Isten fizessen meg mindenkinek az értem végzett szentmiséért, keresztúti ájtatosságért, minden imáért, fohászért. A gyászért, utazásért és minden legkisebb fáradságért. 1993. 2. 06. Fr. Csák A n d rá s Ö zséb N. 1911. 01.10. Kaposvár. Tért.ind: 1928. 01. 03. V. 1929. 07. 28. Pt. 1930. 07. 29. Ps. 1935. 06. 09. Temetés: Segesd. 1930. Budapest, kisszakács. -- 1931. Zalaegerszeg, szak Sümeg, a la m izsn ag yű jtő. - 1942. Szombathely, a k o lo s to r szolgálatában. - 1942. Budapest, a k o lo s to r szolgálatában. 1944. katona. -- 1945. h a d ifo g o ly. 1946. Nagyatád, a ko lo sto r szolgálatára. 1950. a rendek feloszlatásától civil munkakörökben dolgozik: utolsó munkahelye Ajka-C singervölgy, ahol bányászként dolgozott. Üzemi baleset m iatt nyugdíjba került. M in d ig arra törekedett, hogy lehetőleg M á ria kegyhely közelében éljen. A sümegi kegytemplom restaurálása érdekében kéregetve végigjárta az egész országot. - 1989. a Rendtartomány újraéledése, jelentkezik és Segesdre nyert beosztást. Korábban ugyanis már a pannonhalmi otthon lakója volt. Szorgalmasan, imádságosan, nagy szegénységben dolgozott a templomban, a kolostorban és a kertben. Kedves egyéniségéért mindenki szerette. Halála előtt rövid ideig kórházban volt Nagyatádon. Innen hazatérve a szociális otthon szerető gondoskodását élvezte élete utolsó napjaiban. M indenki azt remélte, hogy még visszatérhet kolostori cellájába, de a Gondviselés másként döntött.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O LÓ G IU M A D E C E M B E R 10. 19 53.12.1 0. P. G u lyá s V ince G e llé rt N. 1889.12.18. Szil. V. 1907. 08. 26., P t 1908. 08. 27., Ps. 1913. 07. 06., S. 1914. 06. 30. Temetés: Fonó. 1914. Nagyatád, h itszó n o k, h ito k ta tó. 1916. Szombathely, v ik á rius. 1916. Budapest, v ik á riu s. -- 1917. Felsősegesd, e lö ljá ró, ká plá n. -- 1923. Andocs, e lö ljá ró, szónok. - 1924. Nagykanizsa, e lö ljá ró, szónok, k á p lá n, h ito k ta tó. 1926. Andocs, e lö ljá ró. -- 1927. Bucsuszentlászló, e lö ljá ró, p lé b á n ia i a d m in isztrá to r. - 1936. Nagykanizsa, e lö ljá ró, p lé b á n ia i a d m in isztrá to r. 1942. Nagykanizsa, h á zfö n ö k. -- 1945. Veszprém, há zfön ök. - 1948. Pápa, h á zfö n ök, n yom da ig azg a tó. 1950 u tá n a pápa i ferences te m p lo m b a n le lkip á szto r. 1 983.12.1 0. Fr. M o ln á r Im re M a riá n N. 1891.10.14. Vasszentmihály / Vas m. /Tert.ind. 1909. 01. 06. V. 1912. 07. 31, Pt. 1913. 08. 01, Ps. 1921.11.01. Temetés: Pannonhalmán. 1913. Malacka, szakács. - 1914. Nagykanizsa, sza ká c h á bo rú b a n katon a.-- 1918. Nagykanizsa, szakács.-- 1922. Esztergomban, -1 9 2 7, Bucsuszentlászló 1928. Felsősegesd, 1930. Boldogasszony, 1931. Sümeg, 1940. Felsősegesd-, 1941. Szentantalkolostor, - 1945. Kapuvár, - 1947. Székesfehérvár, m a jd Sümeg, - 1949. Székesfehérvár szakács. 1950-ben a re n d e k feloszlatása u tá n Pannonhalmára k e rü l. H oszszas betegség u tá n, am e lye t tü relm esen v is e lt, a p a n n o n h a lm i otthonban h a lt m eg.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O LÓ G IU M A D E C E M B E R 13. 1980.12.13. P. H a ja A u ré l L ib o r N:. 1903. n. 05. Budapest, V. 1927.09.01. Pt. 1928.09. 02. Ps. 1931.09.02. S. 1932.06.12. Temetés: Gyömrőn. A rendbe lépése előtt rendőrtiszt volt. Kiváló futbalista. 1932. Szombathely szónok, 1933. Nagyatád ká p lá n, 1936. Pápavikáriu s, szónok, h ito k ta tó. Szívesen v itte sé tá ln i és fo tb a lo z n i a p á pa i kisp a p o ka t. 1939. Budapest szónok, 1941. Esztergom z s in a ti vizsg á zta tó, 1945. Kiskanizsa k á p lá n, szónok, 1948. Kapuvár szónok. 1950 u tá n a v á d egyházm egye szolgálatában le lk ip á s to rk é n t do lg o z ik, u to lsó állom áshelye: G yőm rő.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O LÓ G IU M A D E C E M B E R 16. 1 964.12.16. P. S ü ly Ferenc Szaléz N. 1887.10.24. Halászi / Moson m. / V. 1904. 08. 24. Pt. 1905. 08. 25. Ps. 1909. 06. 29. S. 1911. 06. 27. - Temetés: Esztergom. 1905. Pozsony, g im n. h itta n á r, a p a p o k m agisztere, h k á riu s.-- 1918. a p ro v in c ia titk á ra. - 1919. Budapest, g im n. h itta n á r, a h a llg a tó k m agisztere 1924. k iv á ló h itta n á r. -1 9 2 4. Nagykanizsa, d e fin ito r, g im n. h itta n á r, a p a p o k m agisztere. 1925. Andocs, p a p o k és la ik u s o k m agisztere. 1927. m ásodszorra d e fin ito r, Bucsuszentlászló n o víciu so k m agisztere. 1933. harm a d szo rra d e fin ito r. 1937. Sümeg, szónok. - 1938. Székesfehérvár, h á zfő n ö k. 1939. Szombathely, h á zfő n ö k és g im n. h itta n á r. - 1942. negyedszer d e fin ito r, Andocs n o víciu so k m agisztere. 1944. Nagyatád, szónok, la ik u s testvé re k m agisztere. - 1945. ta rto m á n y i titk á r, szónok, la ik u s testvérek m agisztere Budapesten. 1948. Nagykanizsa, v ik á riu s, z s in a ti vizsg á zta tó. 1949. Nagyatád, szónok, z s in a ti vizsgáztató. 1950-í?en kényszertartózkodási helyre. Gyöngyösre viszik. Ugyanezév augusztusában Esztergomban kap helyet nyugdíjasként. Saját magával szemben sokszor bizonytalankodó volt ugyan, de másoknak mindig határozott és bölcs tanácsokat tudott adni. ő még abból a ferences nemzedékből való, amelyik házi stúdiumokban végezte középiskolai tanulmányait, ezért nem volt államilag érvényes érettségije. K irá ly i keggyel iratkozott be a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol a baccalaureatusi fokozatot is elnyerte. Hosszú magiszteri tevékenysége következetesen szigorú, de egyben megértő életvitele kedvezően nyomta rá bélyegét a Rendtartomány életére. Bucsuszentlászlón is és Esztergomban is örömmel horgászott.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O LÓ G IU M A D E C E M B E R 20. 1994.12. 20. P. D á v id Im re X avé r 1915. á p rilis 28-án szü le te tt Rábahídvégen. H iva tá sa s ve 1933-ban b e lé p e tt a Ferences Rendbe. 1938-bari szentelték pappá, utána k á p lá n és h ito kta tó Bucsuszentlászlón- 1939-től Budapesten e g y e te m is ta.- 1941-től h itszó n o k Andocson,- 1941-től k á p lá n és h ito k ta tó Nagykanizsán, - 1943-tóI k á p lá n és h ito k ta tó Bucsuszentlászlón, 1944-től ká p lá n és h ito k ta tó Sümegen, - 1947-től h itszó n o k Székesfehérváron 1948-tóI Pápán és 1949-tőI Kapuváron. A szerzetesrendek fe lo szla tá sa nagy próbatétel elé állította többi szerzetestársával együtt. Am íg egyházmegyei beosztást és papi feladatot nem kapott, méhészkedett. 1953-tól a szombathelyi egyházmegye káplánjaként Püspökm olnáriban -1956-tól K is lángon,1958-tól Zircen majd 1959-től Egerben, 1961-től Hejőbábán és 1972-től nyugdijozásáig / 1987-ig / Szotnolyán működött m int plébános. Nyugdíjasként Budapesten élt és kisegítőként dolgozott a Szervita / M a rtin e lli té ri / tem plom ban. Egy időre betegsége e munkáját félbeszakította. Később, amikor egészségi állapotának javulása újra lehetővé tette, hogy kisebb papi szolgálatot vállalhasson: örömmel meg is tette. A belvárosi ferences templomban rendszeresen részt vett a ferences napokon és ápolta rendtársaival a testvéri kapcsolatot. Halála előtt néhány nappal rosszul lett, eszméletét vesztette és nem is nyerte vissza. A szentkenet szentségével megerősítve fejezte be fö ld i pályafutását. Embert - és hivatást-próbáló időben élt, volt hűséges szerzetespapi hivatásához és szolgálta a híveket. Abban a templomban helyezzük örök nyugalomra, amely templomban élete utolsó évében működött. Temetése 1994. január 9-én lesz a B u d a p e st-m a rtin e lli té ri I Szervita / templom kriptájában, a 1/4 6 órakor kezdődő szentmise után. / T a rto m á n yi gyászjelentés alapján /

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O LO G IU M A D E C E M B E R 23. 1966.12. 23. Fr. Ib rá n y i Is tv á n E rv in N. 1904. 04. 25. Budapest. V. 1945. 09. 23. PL 1946. 09. 24. R endbe lépése e lő tt jo g i d o kto rá tu st tesz, m a jd b író k é n t m ű kö d ik. 1945-ben lé p e tt a rendbe. 1950-ben a re n d fe lo szla tá sá t követően, pappászentelése e lő tt k ö z v e tle n ü l le ta rtó z ta tjá k. M a jd kisza b a d td va az esztergom i ferences ko lo sto rb a n tö lt e l kb egy évet. M osogat a rendház ebédlőjébén. E m u n k á t is derűs lé le k k e l végezte. Több év e lte lté ve l saját titu lu s á ra pappá sze n te lik. P apként m égsem m ű kö d h e te tt, hanem a S olid a ritas S zövetkezetben d o lg o z ik fiz ik a i m unkásként. H irte le n h a l meg. F a rka sré ti tem etőben te m e tik el. 1992.12. 23. P. H o rv á th József B erá rd N. 1913. 03. 6. Nagyhajóm, V. 1931. 08. 27., Pt. 1932. 08. 28., Ps. 1935. 08. 28., S. 1936. 06. 21. Temetése: Székesfehérvár. 1937. Esztergom, h its z ó n o k és a Szent A n ta l K o llé g ivi vezető, gondnok. - 1945. Esztergom, az in té zm é n y gondnoka. - 1947. Káptalanfüred, e lö ljá ró. - 1948. Alsóörs, p lé b á n ia i a d m in is z trá to r. F áradhatatlan m unkása v o lt az in tézm énynek. M in d e n te c h n ik a i d o lo g g a l ka pcsolatb a n szakszerűen vezette a m u n ká la tokat. K iv á ló em b erism erette l re n d e lke ze tt és m in d e n k iv e l jó ka p csola to t é p íte tt k i. A d iá k o k a t láto ga tó s z ü lő k számára p ro b lé m á t je le n te tt a vasárnapi szentm ise hallgatás, P. B erárd v á lla lta, h o g y láto ga tá si va sá rna p o kon 11 ó ra ko r zá rt te m p lo m a jtó k m ö g ö tt m isézn i fo g. T.i. fő eg yházm e g ye i hatóság m á sként nem engedélyezte. Később lassan be ve zető d ött, először e ln é zté k, m a jd tu d o m á s u l ve tté k, hogy a h ív e k a te m p lo m a jtó n közle ke dn ek és nem a ko lo sto ra jtó n. A ké rd ező skö d őkn e k k ité rő vá la szt a d o tt P. Berárd. A rendek fe lo szla tá sa után n yugdíjazá sá ig plébános Alsóörsön. Betegség m ia tt ké rn ie k e lle tt n yu gd íja zá sá t és Székesfehérvárra k ö ltö z ö tt. It t is h a lt m eg.

M A R IA N A P R O V IN C IA N R K R O LÓ G IU M A D E C E M B E R 24. 1954.12. 24. P. D eák Ferenc F lo rid N. 1893.10.18. Pozsony. V. 1909. 08. 26. Pt. 1910. 08. 27. Ps. 1914.12. 08. - helyettes teológiai tanár Pozsony - 1915. Budapest, vizsgára készül. S. 1916. 03. 05. Temetés: Budapest. / Farkasréti temető. / 1916. N ém e tújvá r, / G üssing / h ito k ta tó, v ik á riu s, n o k. -1920. Pilisszentlélek, p lé b á n ia i a d m in is z trá to r, Esztergom, szónok. --1922. Esztergom, v ik á riu s. - 1924. Németújvár, ká p lá n. 1929. Budapest, szónok. 1934. Zalaegerszeg, v ik á riu s, szónok. 1935. Németújvár, k á p lá n. 1939. Székesfehérvár, szónok. 1940. Nagyatád, h ito k ta tó, szónok. - 1941. Esztergom, g im n á z iu m i tanár. 1944. tá b o ri lelkész. 1945. Esztergom, h ito k ta tó. 1947. Kiskanizsa, tá b o ri lelké sz, k á p lá n. 1948. E sztergom, z s in a ti vizsgá ztató, m ajd szónok Zalaegerszegen Esztergomban táborilelkész működése alatti gyűjtésekből és P. Richárd gyűjtéséből hadi múzeumot létesít. A II. világháború végén a felszabadító orosz hadsereg elkobozza a hadimúzeumot. 1950. a rendek működési engedélyének megvonása után gim názium i tanár a Szentendrei Ferences Gimnáziumban.

M A R IA N A P R O VIN C IA N R K R O LO G IU M A D E C E M B E R 29. 1954.12. 24. P. D eá k Ferenc F lo rid N. 1893.10.18. Pozsony. V. 1909. 08. 26. Pt. 1910. 08. 27. Ps. 1914.12. 08. - helyettes teológiai tanár Pozsony - 1915. Budapest, vizsgára készül. S. 1916. 03. 05. Temetés: Budapest. / Farkasréti temető. / 1916. N é m e tú jvá r, / G üssing / h ito k ta tó, v ik á riu s, nok. -1920. Pilisszentlélek, p lé b á n ia i a d m in isztrá to r, Esztergom, szónok. --1922. Esztergom, v ik á riu s. -- 1924. Németújvár, ká p lá n. 1929. Budapest, szónok. 1934. Zalaegerszeg, v ik á riu s, szónok. ~ 1935. Németújvár, ká p lá n. 1939. Székesfehérvár, szónok. -- 1940. Nagyatád, h ito k ta tó, szónok. 1941. Esztergom, g im n á z iiu n i tanár. 1944. tá b o ri lelkész. 1945. Esztergom, h ito k ta tó. 1947. Kiskanizsa, tá b o ri lelké sz, ká p lá n. 1948. E sztergom, z s in a ti vizsgá ztató, m a jd szónok Zalaegerszegen Esztergomban táborilelkész működése alatti gyűjtésekből és P. Richárd gyűjtéséből hadi múzeumot létesít. A II. világháború végén a felszabadító orosz hadsereg elkobozza a hadimúzeumot. 1950. a rendek működési engedélyének megvonása után gim názium i tanár a Szentendrei Ferences Gimnáziumban.