A COMPANY OF HASKONING NEDERLAND B.V. 23. január 23. Végső Jelentés A Kémiai Elemzések Összefoglalása Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU 9911 1
A COMPANY OF Project office Budapest Aulich utca 3 Ground floor 3 H-154 Budapest (6-1) 473 564 Telephone (6-1) 473 586 Fax info@int..hu E-mail www.royalhaskoning.com Internet www..hu Dokumentum címe A Kémiai Elemzések Összefoglalása Státusz Végső jelentés Dátum 23. január 23. Project Phare-project Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése HU9911 Project száma 56146 Megbízó Hivatkozási szám Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 56146/ZsCs-483/1.3/Budapest Írta Ellenőrizte Zsolt Csikor Ph.D. Sjacco de Vos Dátum és aláírás.. Jóváhagyta Dátum és aláírás..
Phare project HU 9911 1
Phare projekt: HU 9911-1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS 1 2 ELŐZMÉNYEK 1 2.1 Az kémiai vizsgálatok célja 1 2.3 Kapcsolódó magyar jogszabályok 1 2.5 A vizsgált hulladéklerakók kiválasztása 2 2.8 A laboratórium kiválasztása 2 2.1 Az elvégzett munka 3 3 A KÉMIAI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYE 4 3.1 Az eredmények általános értékeléséhez használt módszer 4 3.2 Szennyezettség és határértékek 5 3.2.1 Az adatok általános bemutatása 5 3.2.2 Toxikus fémek 7 3.2.3 Nem toxikus fémek 11 3.2.4 Egyéb makro jellemzők 14 3.2.5 Szerves komponensek 18 3.2.6 Veszélyes szerves vegyületek 22 4 ÖSSZEFOGLALÁS 23 Mellékletek: 1. melléklet A vizsgált lerakók térképe 2. melléklet Mintavételi utasítások 3. melléklet A mért paraméterek listája 4. melléklet A kémiai elemzések eredménye 5. melléklet A Ci intézkedési határértéket meghaladó minták 6. melléklet A Zn és Ni adatok összehasonlítása a 7-1 körzetek és más területek között A Kémiai Elemzések Összefoglalása 56146/ZsCs-483/1.3/Budapest Végső Jelentés - i - 23. január 23.
Phare project HU 9911-1 Phare projekt: HU 9911-1 1 BEVEZETÉS Ez a jelentés a végső jelntés részeként a Települési Hulladéklerakók Országos Felmérése c. projekt során végzett kémiai elemzések eredményeinek áttekintését tartalmazza. A cél itt csak az eredmények általános bemutatása. Az adatok részletes értelmezését és az egyes lerakókra vonatkozó elemzését a Átdolgozott módszertan és végső rangsorolás c.- jelentés tartalmazza. A mintavételi fúrásokat a Összefoglaló jelentés a fúrási és mintavételi munkákról c. munka mutatja be. Az alábbi jelentés a következő részekből áll: Az első fejezet az adatok általános bemutatása, második fejezet az adatok értelmezését, elemzését tartalmazza, míg az utolsó fejezet a főbb következtetések összefoglalása. Magukat a számszerű (mért) adatokat a megfelelő mellékletek tartalmazzák. 2 ELŐZMÉNYEK 2.1 Az kémiai vizsgálatok célja 2.2 A talajvíz minták vizsgálatának a célja a környezeti kockázati rangsorolás hitelesítése, megerősítése volt. (Azaz a nagy kockázattal jellemzett lerakók esetén a várható szennyezettség észlelése, míg kis kockázattal jellemzett lerakóknál nem, vagy alig megfigyelhető hatás észlelése.) 2.3 Kapcsolódó magyar jogszabályok A talajok és felszín alatti vizek védelmét a 33/2 (II.17) korm rendelet szabályozza, míg a kapcsolódó határértékeket a 1/2 (VI.2) KöM-EüM-KHVM rendelet határozza meg. 2.4 A szabályrendszer alapját földrajzilag meghatározott érzékenységi kategóriák, háttér-, szennyezettségi- és intézkedési határértékek képezik (lásd alább bővebben). Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés - 1 - Date23. január 23.
Phare project HU 9911-1 Phare projekt: HU 9911-1 2.5 A vizsgált hulladéklerakók kiválasztása 2.6 2.7 A céloknak megfelelően a kiválasztott lerakók jellemzői széles tartományt képviselnek. Gyakorlati okokból azonban két főbb csoport kihagyására kényszerültünk: 1. A figyelőkutakkal már ellátott lerakók. (Ilyen lerakókon további kutakat fúrva nem jutunk számottevő többlet információhoz, így különös tekintettel a hatóságok számára rendelkezésre álló kevés adatra ez pénz és energia pazarlást jelentett volna.) 2. Bizonyos érzékeny területeken fekvő lerakók, melyek esetén gyakorlatilag nem lehet talajvíz mintát venni (karsztos területek). A vizsgált lerakók földrajzi elhelyezkedését az 1. mellékletben adtuk meg. 3. A környezeti kockázati rangsorolást és a kémiai vizsgálatok részletes értékelését egy másik fejezetben adjuk meg ( Átdolgozott módszertan és végső rangsorolás ). Ez a tanulmány általánosságban mutatja be az eredményeket, elsősorban a vonatkozó magyar határértékekhez viszonyítva azokat. 2.8 A laboratórium kiválasztása 2.9 A mintavételi fúrásokhoz kapcsolódóan, külön meghívásos tender eljárás keretében került sor a talajvíz mintákat elemző laboratórium kiválasztására (7 meghívott laboratórium). A helyszínen végzendő vizsgálatokat és a mintavételeket a fúrási munkálatok keretében szerződtetett akkreditált alvállalkozó laboratóriumok végezték.) Határidőn belül csupán két laboratórium, a Dr. E. Wessling Kft és a VITUKI Rt, adta be ajánlatát. A körülményekre való tekintettel és a Delegáció jóváhagyásával a tendert sikeresnek nyilvánították. Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés - 2 - Date23. január 23.
Phare project HU 9911-1 Phare projekt: HU 9911-1 A szerződést a Dr. E. Wessling Kft (a továbbiakban Wessling) nyerte el. Az összes minta elemzését ez a laboratórium végezte. 2.1 Az elvégzett munka A munkálatok tényleges megkezdése előtt a Wessing szakértői általános képzést tartottak a fúró cégek által szerződtetett mintavevők számára. A képzés az alábbi feladatokra terjedt ki: o a mintavétel módja (mintavételi utasítások) o a minták kezelése, o a minták szállítása, o a mintavétel és kezelés dokumentálása és o a Wessling és a mintavevő laboratóriumok közötti kommunikáció. A mintavételi utasításokat és a dokumentum mintákat a 2. melléklet tartalmazza. A mintavétel a magyar szabványoknak megfelelően történt (a Wessling által biztosított és előkészített edényzetbe). A mintákat 24 órán belül, hűtődobozokban szállították az elemző laboratóriumba. A vizsgált paraméterek listája a fémekre (nehézfémek és mások), egyéb makro jellemzőkre (N vegyületek, KOI, stb.), illó aromás és halogénezett szénhidrogénekre valamint a fenolokra terjedt ki. A vizsgált jellemzők teljes listáját és az alkalmazott analitikai eljárásokat a 3. mellékletben adtuk meg. A 4. melléklet tartalmazza az összes minta elemzésének eredményét. Bizonyos lerakók hidrogeológiai viszonyai nem tették lehetővé a mintavételt (száraz furatok), összesen 139 lerakóról származó, 613 db talajvíz minta elemzésére került sor. A 4. melléklet legfelső sorában a nullától eltérő koncentráció adatok számát adtuk meg. (Azaz azon minták darabszámát, melyekben az adott komponens koncentrációja meghaladta a mérés alsó méréshatárát.) Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés - 3 - Date23. január 23.
Phare project HU 9911-1 Phare projekt: HU 9911-1 3 A KÉMIAI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYE 3.1 Az eredmények általános értékeléséhez használt módszer A jelen tanulmányban az eredményeket az alábbi három formában adjuk meg: 1. A 4. mellékletben közvetlenül a mér koncentráció értékeket közöljük. 2. A mért értékeket a vonatkozó határértékekhez (A, B ill. Ci) viszonyítjuk. 3. Az eredményeket vizsgált szennyezőnként eloszlási görbék formájában is szemléltetjük. Az ábrák vízszintes tengelye kiterjed arra a teljes koncentráció-tartományra amelyben mintákat találtunk. Az ábrákon feltüntettük a vonatkozó határértékeket is (természetesen csak ott, ahol azok nem haladják meg azt a koncentrációtartományt, melyben a mintákat találtuk. Ezek az ábrák két görbét tartalmaznak.: a. Az adott koncentrációtartományhoz tartozó minták darabszámát (a bal oldali függőleges tengelyhez tartozó) oszlopdiagrammal ábrázoltuk. Az oszlopok csúcsa által kirajzolódó általában harang alakú eloszlási görbe csúcsa a legjellemzőbb értéket adja. Sok esetben ez a harang alak erősen torzult, mert a legtöbb minta a nem kimutatható = tartományba esik, ill. néhány mintában rendhagyó, magasabb koncentráció volt mérhető. b. A kumulált eloszlás görbéje (a bal oldali függőleges tengelyhez tartozó folytonos vonal) minden egyes koncentráció értékhez megadja, hogy a minták hány százaléka esett abba, ill. annál kisebb koncentráció tartományba. (Így pl. réz (Cu) esetén a 1 µg/l koncentrációhoz 92,5% tartozik a jobb oldali tengelyen. Ennek jelentése: a minták 92,5%-a tartalmazott 1 µg/l vagy annál kisebb koncentrációban rezet. Ahogy azt az Átdolgozott módszertan és végső rangsorolás c. jelentés is leírja, minden lerakónál többféle kút fúrására került sor. Az A jelű kutakat a lerakótól a talajvíz mozgásával ellentétes irányban a háttérkoncentráció mérésére alakítottuk ki. A B kutak jellemzően a talajvíz áramlási irányában a lerakó alatt, ahhoz közel helyezkedtek el. Ahol azt a terepviszonyok lehetővé tették, sor került egy D jelű kút fúrására is, mellyel a lerakó alatti, ill. a lerakott hulladék közötti víz volt mintázható. A jelen tanulmányban e különböző kutakat csak olyan szennyezők esetén értékeljük elkülönítve, amelyeknél kimutatható volt a lerakó hatása a talajvízre. (Mivel a terepviszonyok csak kevés D kút fúrását tették lehetővé, ezeket itt a lerakó melletti B kutakkal együtt kezeljük. A legtöbb vizsgált jellemzőesetén a talajvíz minták túlnyomó többsége nem utalt szennyezettségre, a háttér A és a lerakó melletti B minták nem adtak szignifikánsan eltérő eredményeket. Ezen szennyezők esetén ezért az alábbi statisztikai értékelés nem Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés - 4 - Date23. január 23.
Phare project HU 9911-1 Phare projekt: HU 9911-1 különbözteti meg az A és B kutakat. (Az Átdolgozott módszertan és végső rangsorolás c. jelentés részletesebben foglalkozik ezzel a kérdéssel.) 3.2 Szennyezettség és határértékek A vonatkozó jogszabályok (33/2 (II.17.) Korm. és a 1/2 (VI.2) KöM-EüM-KHVM) értelmében az eltérő érzékenységű területekre (a, b ill. c) eltérő intézkedési határértékek (rendre C1, C2 ill. C3) vonatkoznak. A jogszabályok megadják az általában az ország egész területére érvényes természetes háttér (A) és szennyezettségi (B) határértékeket. Az 5. melléklet a mért eredményeket a vonatkozó érzékenységi kategóriák szerinti csoportosításban tartalmazza. (A megfelelő határértékek a táblázat fejlécében találhatók). A táblázatban csak azokat az eseteket tüntettük fel, ahol a mért koncentráció meghaladta a megfelelő Ci intézkedési határértéket. Azért, hogy a szennyezettség súlyossága könnyen megítélhető legyen, nem a koncentráció adatot adtuk meg, hanem a határérték túllépést %-ban. Így pl. 11 mért koncentráció és Ci = 8 határérték esetén a táblázat megfelelő cellájában szereplő szám: 11 8 1 = 8 37,5% Természetesen a ph esetén a határértékek ilyen módon nem értelmezhetők, így ebben az oszlopban a mért és a határérték közötti különbséget tüntettük fel. (A gyakorlatban csak két mintánál és mindkettőnél a savas tartományban.) A vizsgált paraméterek listája nem feleltethető meg teljes mértékben a magyar határértékeknek. Az 5. mellékletben ezért csak azokat az adatokat találjuk, melyekre létezik határérték. (Kivétel a diklór-etilén, ahol a magyar jogszabály az 1,1 és 1,2-diklóretilénre együttesen ad meg határértéket, míg ezek közül csak az 1,1 vegyület mérése történt meg. Ebben az esetben jobb híján a két vegyületre együttesen megadott határértékhez viszonyítottuk a mért koncentrációt.) 3.2.1 Az adatok általános bemutatása Az 5. melléklet második sora azokat a mintákat számlálja, ahol a mért koncentráció meghaladta a vonatkozó Ci határértéket. Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés - 5 - Date23. január 23.
Phare project HU 9911-1 Phare projekt: HU 9911-1 A határérték túllépések száma alapján kitűnik, hogy nem volt olyan minta, melyben a Cd, Cr, Cu, Hg, Ba, Etil-benzol, 1,1,2-triklór-etán, 1,1 és 1,2-diklór-etán, diklórmetán, tetraklór-etán, szén-tetraklorid ill. kloroform koncentráció meghaladta volna a határértéket. Csupán néhány (7-11) olyan minta volt, melyben a naftalin ill. a benzol túllépte a Ci értéket. (Megemlíthető itt. Nagyatád és Penészlek ahol több kútban is túllépést mértünk.) A nikkel 1 lépte túl a határértéket, mind különböző helyszínen. koncentrációja 5 kútban concentrations were found exceeding the intervention limit, all at different locations. Only 1-2 samples were contaminated above Ci with ZnCsupán 1-2 mintában lehetett határérték feletti cink 2, toluol, xilol, diklór-etilén és triklór-etilén szennyezést, míg 4 mintában Pb koncentráció túllépést detektálni. (Az utóbbiból 3 mintát Homokbödögén, érzékeny területen). Két olyan kutat találtunk, eltérő helyszíneken, melyekben a ph kissé alacsonyabb volt az intézkedési határértéknél. Arzén 13 mintában volt a Ci határérték felett, melyből 5 igen magas értéket Bordányban mértünk. Jelentősebb számban (54-18 minta a 613-ból) találtunk határértéek túllépést NH 4+, NO 3 - és SO 4 2- esetén. Ez lehet a lerakott hulladék következménye, de lehet más (pl. mezőgazdasági) eredetű szennyezés következménye is. Ezt alább részletesebben is elemezzük. 1 A Ni adatok további magyarázatra szorulnak, részletesen lásd alább. Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés - 6 - Date23. január 23.
Phare project HU 9911-1 3.2.2 Toxikus fémek Phare projekt: HU 9911-1 Ba, Cd, Cr, Cu és Hg esetén nem találtunk olyan mintát, melyben az intézkedési határt ezen elemek koncentrációja meghaladta volna. Az alábbi ábrákon e fémionokra adjuk meg az eloszlási görbéket. Az ábrákon feltüntettük a vonatkozó hivatalos háttér (A) és szennyezettségi határértéket (B). Ahogy az az alábbi ábrákból is kitűnik, a minták általában nem utalnak szennyezettségre, a jellegzetes érték alatta marad a hivatalos háttér- koncentrációnak is. Ba 12 A B 1% 98% 1 96% 8 94% 92% 6 9% 88% 4 86% 2 84% 82% 8% 4 Cd 6 A B= 5 1% 98% 5 96% 4 3 2 94% 92% 9% 88% 86% 1 84% 82% 8%,2,4,6,8 1 1,2 1,4 1,6 1,8 2 2,2 2,4 2,6 2,8 3 3,2 3,4 3,6 3,8 4 4,2 Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés - 7 - Date23. január 23.
Phare project HU 9911-1 Phare projekt: HU 9911-1 Cr 5 A B= 5 1% 45 98% 4 96% 35 94% 3 25 2 15 1 5 92% 9% 88% 86% 84% 82% 8% 2 4 6 8 1 12 14 16 18 2 22 24 26 28 3 32 34 36 Cu 16 A B= 2 1% 14 12 1 8 6 4 2 98% 96% 94% 92% 9% 88% 86% 84% 82% 3 6 9 39 36 33 3 27 24 21 18 15 12 66 63 6 57 54 51 48 45 42 81 78 75 72 69 8% Hg 6 A B= 1 1% 98% 5 96% 4 3 2 94% 92% 9% 88% 86% 1 84% 82% 8%,2,4,6,8,1,12,14,16,18,2,22,24,26,28,3,32,34,36 Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés - 8 - Date23. január 23.
Phare project HU 9911-1 Phare projekt: HU 9911-1 Az ólom (Pb) és arzén (As) esetében találtunk az intézkedési határértéket túllépő mintát, de mindazonáltal ahogy azt az A érték alatti koncentráció tartományba eső minták nagy száma is mutatja a jellemző koncentráció alapján a lerakók szennyező hatása általában elhanyagolhatónak minősíthető. (lásd alábbi ábrák). Lehetséges ugyanakkor, hogy néhány helyszínen a lerakott hulladék valóban hatással volt a talajvízre. (Az arzén esetén valószínűbbnek tűnnek a geológiai okok.) Pb 6 5 4 3 2 A B C1 C2 C3 5 45 4 35 3 25 2 15 1 14 135 13 125 12 115 11 15 1 95 9 85 8 75 7 1% 98% 96% 94% 92% 9% 88% 86% 5 65 6 55 1 84% 82% 8% As 6 A B C1 C2 C3 1% 95% 5 9% 4 3 2 85% 8% 75% 7% 65% 8 96 88 8 72 64 56 48 4 32 24 16 1 6% 55% 5% Eltérő lépték 36 32 28 24 2 16 12 64 6 56 52 48 44 4 A nikkel és a cink esetében az adatok további elemzésre szorulnak. Ahogy azt más fémek adatai mutatják, a nehézfém szennyezés nem jellemző a vizsgált lerakókra. E két fém esetén azonban viszonylag nagy számú minta esett az intézkedési határérték feletti tartományba (22 és 69 db, ami az összes minta 3,6 ill. 11,3%-a). A földrajzi eloszlás elemzésével kimutatható ugyanakkor, hogy a nagy koncentráció adatok túlnyomó többsége olyan lerakókról származik, melyeket ugyan az a cég fúrt ill. mintázott a 7.,8.,9. és 1. körzetben (azaz a nyíregyházi, a miskolci, a debreceni és a szolnoki környezetvédelmi felügyelőségek területén.) A 6. mellékletben található ábrák ezen adatok eloszlási görbéjét mutatják az említett ill. az összes többi körzet vonatkozásában. Nyilvánvaló, hogy a kis ill. nem észlelhető koncentráció tartományba eső minták gyakorisága a 7-1 körzetekben jóval kisebb, míg a nagy koncentrációk gyakorisága Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés - 9 - Date23. január 23.
Phare project HU 9911-1 Phare projekt: HU 9911-1 pedig jóval nagyobb a más körzetekben mérteknél. (A jobb szemléltetés kedvéért az ábrákon nem szerepelnek az extrém magas koncentrációk, de a kumulált gyakoriság görbék jól mutatják az abba a tartományba eső minták számarányát.) Az egyes körzetek közötti ilyen eltérés nem magyarázható geológiai vagy hidrogeológiai tényezőkkel (különös tekintettel a számos és igen különböző helyszínen végzett mintavételre). A fenti értékelésből levonható következtetés, hogy a 7-1. körzetekben mért Ni és Zn koncentráció adatokat különleges óvatossággal kell kezelni. Az alábbi ábrákon ezért az összes ill. külön a megbízható adatok felhasználásával is megadtuk az eloszlási görbéket. Amennyiben csak a megbízható adatokat értékeljük, azokból a más toxikus fémekhez hasonló általános következtetés vonható le: A vizsgált lerakók általában nem okoznak Zn vagy Ni szennyezést a környező talajvízben. Zn (összes adat) 16 14 12 1 8 6 4 2 A B 27 21 15 9 3 27 24 21 18 15 12 9 6 3 C1 C2 C3 45 39 33 111 15 99 93 87 81 75 69 63 57 51 147 141 135 129 123 117 1% 95% 9% 85% 8% 75% 7% 65% 6% 55% 5% Eltérő lépték Zn (megbízható adatok) 14 A B 1% 12 9% 8% 1 7% 8 6 4 2 2 4 6 8 1 12 14 16 18 2 22 24 26 28 3 32 34 36 38 4 42 44 46 48 5 52 54 56 58 6 62 6% 5% 4% 3% 2% 1% Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest % StatusVégső Jelentés - 1 - Date23. január 23.
Phare project HU 9911-1 Phare projekt: HU 9911-1 Ni (összes adat) 3 A B 1% 95% 25 9% 2 15 1 85% 8% 75% 15 3 45 6 75 9 15 135 12 15 5 18 165 7% 65% 6% 55% 5% 345 33 315 3 285 27 255 24 225 21 195 Ni (megbízható adatok) 25 A B 1% 95% 2 9% 85% 15 1 8% 4 8 5 52 48 44 4 36 32 28 24 2 16 12 116 112 18 14 1 96 92 88 84 8 76 72 68 64 6 56 75% 7% 65% 6% 55% 5% 3.2.3 Nem toxikus fémek Minden helyszínen elvégeztük a nem toxikus fémionok (Ca, Mg, K, Na, Fe, Mn) vizsgálatát is. A mért koncentráció adatok eloszlási görbéit az alábbi ábrákon szemléltetjük. Három ion esetén (vas, mangán és nátrium) a megfelelő ivóvíz határértékeket is feltüntettük (csupán tájékoztató értékként). További mélyebb elemzés nélkül megállapítható, hogy a tipikus értékek nem esnek messze az országban általában mérhető talajvíz koncentrációktól. Néhány magas ill. extrém koncentráció adat ugyanakkor utalhat szennyezésre is. Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés - 11 - Date23. január 23.
Phare project HU 9911-1 Phare projekt: HU 9911-1 2 18 16 14 Ivóvíz: 2 Na 1% 95% 9% 85% 12 1 8 6 4 2 112 14 96 88 8 72 64 56 48 4 32 24 16 8 128 12 248 24 232 224 216 28 2 192 184 176 168 16 152 144 136 8% 75% 7% 65% 6% 55% 5% Ivóvíz: 2 3 25 Fe (össz.) 1% 98% 96% 2 15 1 5 224 28 192 176 16 144 128 112 96 8 64 48 32 16 256 24 48 464 448 432 416 4 384 368 352 336 32 34 288 272 94% 92% 9% 88% 86% 84% 82% 8% Ivóvíz: 5 25 2 Mn (össz.) 1% 98% 96% 94% 15 1 5 96 9 84 78 72 66 6 54 48 42 36 3 24 18 12 6 18 12 24 198 192 186 18 174 168 162 156 15 144 138 132 126 12 114 92% 9% 88% 86% 84% 82% 8% Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés - 12 - Date23. január 23.
Phare project HU 9911-1 Phare projekt: HU 9911-1 Mg 7 6 5 4 3 2 1 1% 98% 96% 94% 92% 9% 88% 86% 84% 82% 8% Ca 6 5 4 3 2 1 1% 98% 96% 94% 92% 9% 88% 86% 84% 82% 8% K 3 25 2 15 1 1% 95% 9% 85% 8% 1 2 3 4 5 6 7 8 9 23 22 21 2 19 18 17 16 15 14 13 12 11 1 75% 7% 65% 5 6% 55% 5% Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés - 13 - Date23. január 23.
Phare project HU 9911-1 3.2.4 Egyéb makro jellemzők Phare projekt: HU 9911-1 A vizsgált makro paraméterek közül a vonatkozó jogszabályok a NO 3-, NH 4+ és SO 4 2- esetén adnak meg határértékeket. Ezen ionok esetén számos minta (sorrendben 18, 54 ill. 82 db.) lépte túl a vonatkozó Ci intézkedési határértéket. Ennek egyik lehetséges oka a lerakókból eredő szennyezés. A lerakók többsége ugyanakkor mezőgazdasági vagy lakóterületek szomszédságában található, így a területet a mezőgazdasági vegyszerfelhasználásból ill. a szennyvíz elszikkasztásából származó szennyezés is terhelheti. Az alábbi ábrák a kérdés viszonylagos fontosságát mutatják: NO 3-14 A B C1 C2 C3 1% 12 95% 9% 1 85% 8 6 4 2 195 18 165 15 135 12 15 9 75 6 45 3 15 225 21 15 9 75 6 45 3 285 27 255 24 195 18 165 15 135 12 8% 75% 7% 65% 6% 55% 5% Eltérő lépték NH 4 + 2 A B C1 C2 C3 1% 18 95% 16 9% 14 85% 12 1 8 6 4 2 8% 75% 7% 65% 6% 55% 3 2,8 4 3,8 3,6 3,4 3,2 5% 1,8,6,4,2 2 1,8 1,6 1,4 1,2 2,6 2,4 2,2 55 45 35 25 15 Eltérő lépték 95 85 75 65 Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés - 14 - Date23. január 23.
Phare project HU 9911-1 Phare projekt: HU 9911-1 SO 4 2-14 AB C1 C2 C3 1% 12 95% 9% 1 85% 8 6 4 2 15 135 12 15 9 75 6 45 3 15 8% 75% 7% 65% 345 33 315 3 285 27 255 24 225 21 195 6% 55% 5% 18 165 A hatás mértékének eldöntéséhez összevetettük a mért háttér ( A kutak ) és a lerakótól folyásirányban ill. közvetlenül a lerakó mellett elhelyezkedő ( B kutak ) adatait. Az alábbi táblázat az átlagos értékeket foglalja össze: A háttér és lerakó melletti kutakban mért koncentrációk átlaga és a mért maximum értékek () NO 3 - NH 4 + SO 4 2- Háttér minták (A kutak) átlagos érték 72,1,64 267,4 mért maximum 915 24,4 268 Lerakó melletti minták (B kutak*) átlagos érték 118,9 1,99 44,4 mért maximum 71 93 675 * Néhány helyszínen D kutak is. Ez az egyszerű összevetés is nyilvánvalóvá teszi, hogy e szennyezők koncentrációjára hatással lehetnek a lerakók. Ennek jobb kimutatására szerkesztettük az alábbi ábrákat, ahol az A és B kutakra a (normált) eloszlást külön görbék mutatják. Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés - 15 - Date23. január 23.
Phare project HU 9911-1 Phare projekt: HU 9911-1 A háttér- és a lerakó közeli koncentrációk összevetése NO 3 -,3,25 relatív gyakoriság,2,15,1,5 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 háttér (A kutak) lerakó mellett (B kutak) A háttér- és a lerakó közeli koncentrációk összevetése NH 4 +,8,7,6 relatív gyakoriság,5,4,3,2,1 2 4 6 8 1 12 14 16 18 2 háttér (A kutak) lerakó mellett (B kutak) A háttér- és a lerakó közeli koncentrációk összevetése SO 4 2-,45,4,35 relatív gyakoriság,3,25,2,15,1,5 2 4 6 8 1 12 14 16 18 2 háttér (A kutak) lerakó mellett (B kutak) Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés - 16 - Date23. január 23.
Phare project HU 9911-1 Phare projekt: HU 9911-1 A fenti elsozlási görbék alapján nyilvánvaló, hogy a jellegzetes koncentrációk a háttér és a lerakó közeli minták esetében megegyeznek. (A görbék csúcsa azonos koncentráció tartományba esik.) Ez az átlagértékek összevetését is figyelembe véve arra utal, hogy míg a legtöbb lerakó valószínűleg nem szennyezi környezetét nitráttal, ammóniával vagy szulfáttal, találhatók lerakók, melyeknél a szennyezés oka valószínűleg a lerakott hulladék (és nem a mezőgazdaság vagy a szenyvíz). A NO 2 - és TKN igen hasonló eredményt ad a fent bemutatott más N vegyüketekhez. A háttér és a lerakó közeli vízminták igen hasonló képet rajzolnak mint a NO 3 - ill. NH 4 + esetén. A mért komcentrációk eloszlását az alábbi ábrák szemléltetik. (A NO 2 - esetén az ivóvíz határérték csak tájékoztató jellegű.) NO 2-25 2 Ivóvíz:,5 1% 95% 9% 85% 15 1 5 8% 75% 7% 65% 6% 3 2,4 1,8 1,2,6 6 5,4 4,8 4,2 3,6 7,2 6,6 9 8,4 7,8 17 14 11 9,6 2 23 26 29 5% 55% Eltérő lépték TKN 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 1% 95% 9% 85% 8% 75% 7% 65% 6% 55% 5% 5 1 15 2 25 3 35 4 45 5 55 6 65 7 75 8 85 9 95 1 A kloriod és a hidrokarbonát ion szintén természetes talajvíz összetevők, az alábbi ábrákon ezek mért adatait szemléltetjük. Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés - 17 - Date23. január 23.
Phare project HU 9911-1 Phare projekt: HU 9911-1 HCO 3-12 1 8 6 4 2 1% 98% 96% 94% 92% 9% 88% 86% 84% 82% 8% Cl - ivóvíz: 25 25 1% 9% 2 8% 7% 15 1 5 14 13 12 11 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 16 15 33 32 31 3 29 28 27 26 25 24 23 22 21 2 19 18 17 6% 5% 4% 3% 2% 1% % 3.2.5 Szerves komponensek A minták összes szervesanyag tartalmának jellemzésére a KOI (kémiai oxigén igény) és a TOC (összes szerves szén) koncentrációk mérésére került sor. Határérték csak KOI és csak ivóvíz esetére van megadva. Ezt az 5 mg KOI/l határt a minták 8%-a haladta meg. Voltak minták, melyek esetén a koncentrációk elérték a szennyvízkibocsátásra megadott határokat. Annak érdekében, hogy eldönthessük, mennyire jellemző a lerakók hatása, az adatokat hasonlóképp elemeztük, mint korábban a NO 3 -, NH4+ ill. SO 4 2-. esetén. Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés - 18 - Date23. január 23.
Phare project HU 9911-1 1 9 8 7 Ivóvíz: 5 Phare projekt: HU 9911-1 Szennyvíz: KOI 5, 75 és 15 1% 9% 8% 7% 6 5 4 6% 5% 4% 9 75 6 45 3 15 3 2 1 3% 2% 1% % 165 15 135 12 15 A háttér- és a lerakó közeli koncentrációk összevetése COD relatív gyakoriság,18,16,14,12,1,8,6,4,2 36 345 33 315 3 285 27 255 24 225 21 195 18 5 1 15 2 25 3 35 4 háttér (A kutak) lerakó mellett (B kutak) TOC 14 12 1 8 6 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 6 72 66 6 54 48 42 36 3 24 18 12 84 78 156 15 144 138 132 126 12 114 18 12 96 9 162 4 2 3% 2% 1% % Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés - 19 - Date23. január 23.
Phare project HU 9911-1 Phare projekt: HU 9911-1 A háttér- és a lerakó közeli koncentrációk összevetése TOC,3,25 relatív gyakoriság,2,15,1,5 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 háttér (A kutak) lerakó mellett (B kutak) A háttér és lerakó melletti kutakban mért koncentrációk átlaga és a mért maximum értékek (KOI és TOC, ) KOI TOC Háttér minták (A kutak) átlagos érték 23,6 8,3 mért maximum 17 16 Lerakó melletti minták (B kutak*) átlagos érték 39, 13, mért maximum 67 31 * Néhány helyszínen D kutak is. A háttér (A kutak) és a lerakó közeli minták (B kutak) összevetése alapján két fő következtetést vonhatunk le: - A jellegzetes koncentráció (az eloszlási görbe csúcsa) azonos mind a lerakó felett, mind alatta (KOI esetén 1-2, TOC esetén kb. 5 ). Ez arra utal, hogy a legtöbb lerakó esetén nincs szennyező hatás. - A lerakók egy része esetén a háttér és a lerakó melletti minták eltérése számottevő, azaz bizonyos lerakók valószínűleg káros hatással vannak a talajvízre. Ez a hatás határozottabban megmutatkozik a szerves szennyezők (KOI és TOC) esetén, mint a nitrogén-vegyületeknél. (Lásd az átlagos értékek különbségét valamint a gyakoriság görbék elnyúlását a nagy koncentrációk tartományába.) Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés - 2 - Date23. január 23.
Phare project HU 9911-1 Phare projekt: HU 9911-1 A fenol-index szintén összegző jellegű paraméter. A vizsgált minták 98%-ában a fenol koncentráció kisebb mint az erre megállapított ivóvíz határérték. Ez arra utal, hogy néhány kút kivételével gyakorlatilag nincs ilyen jellegű szennyezés. Fenol index 25 2 Ivóvíz: 2 g/l 1% 95% 9% 85% 15 1 8% 1 2 3 4 5 6 7 8 9 5 11 1 22 21 2 19 18 17 16 15 14 13 12 75% 7% 65% 6% 55% 5% Az AOX (adszorbeálható szerves halogénezett vegyületek) szintén egy olyan összegző jellegű paraméter, mely általános képet ad a szerves halogénezett vegyületekről. Erre a paraméterre nincs megállapított határérték, de a mérés érzékenysége lehetővé teszi egy általános kép megrajzolását (lásd alábbi ábra). Az ebből levonható következtetés alátámasztja az egyes, külön is vizsgált veszélyes szennyezők alapján tehető megállapítást: A vizsgált lerakók kb. felénél nem volt AOX kimutatható, míg a többi lerakó legtöbbjénél csak igen kis szennyezettség volt mérhető (és az sem feltétlenül lerakóból eredő). Csak néhány mintában találtunk olyan, nagyobb AOX koncentrációt, mely valószínűleg a lerakóból eredő szennyezettségre utal. Adszorbeálható halogénezett szerves vegyületek (AOX) 35 3 25 2 15 1 5 1% 95% 9% 85% 8% 75% 7% 65% 6% 55% 2 4 6 8 1 12 14 16 18 2 22 24 26 28 3 4 5 6 7 8 9 12 11 1 5% Eltérő lépték Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés - 21 - Date23. január 23.
Phare project HU 9911-1 Phare projekt: HU 9911-1 3.2.6 Veszélyes szerves vegyületek Ahogy azt korábban már említettük, a vizsgált veszélyes szerves vegyületek csak a mérési helyszínek kis részénél voltak jelen kimutatható mennyiségben. (Ez, azaz a kis mintaszám az oka annak, hogy ezeket nem lehet fenti módon ábrákon bemutatni). Csak elvétve volt a minták között olyan, amelyben az illó aromás- vagy a halogénezett szerves vegyületek koncentrációja meghaladta az intézkedési határértéket. Ezek semmiképpen sem tekinthetők jellemző eseteknek és néhány lerakón megtalálható kisebb lokális szennyezés következményei (összesen 8 érintett lerakó). Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés - 22 - Date23. január 23.
Phare project HU 9911-1 Phare projekt: HU 9911-1 4 ÖSSZEFOGLALÁS 139 hulladéklerakón sikeresen végrehajtott mintavételi fúrással vett 613 talajvíz vízmintát vizsgáltunk a környezetvédelmi szempontból fontos paraméterek zéles körére. A vizsgálatra kiválasztott lerakók széles méret és környezeti jellemző tartományt fedtek le. Kivételek voltak ezalól a figyelőkúttal már rendelkező (többnyire modern) lerakók ill. azok a területek, ahol a felszíntől számítva 2 m-nél mélyebben volt csak talajvíz. Az elemzéseknek a vonatkozó magyar szabványok szerinti elvégzésére egy központi laboratóriumot, a Dr. E. Wessling Kft-t szerződtettük meghívásos tender eljárás keretében. A laboratórium a munkát jó minőségben és határidőre végezte el. Az elemzések általános értékelése a következőket mutatta: o o o o o Nem volt olyan vízminta, amelyben a Cd, Cr, Cu, Hg, Ba, etil-benzol, 1,1,2-triklóretán, 1,1- és 1,2-diklór-etán, diklór-metán, tetraklór-etilén, szén-tetraklorid, és kloroform koncentrációja meghaladta volna a beavatkozási határértéket. Csak néhány (7-11) mintában találtunk az intézkedési határértéket meghaladó mennyiségben naftalint és benzolt. Nikkel 5 vízmintában volt a Ci-t meghaladó koncentrációban. Csupán 1-2 mintában lépte túl a Ci határértéket a Zn, toluol, xilol, diklór-etilének és a triklór-etilén koncentrációja, míg 4 mintában az ólomé. Két kútban, eltérő helyszíneken volt az intézkedési határértéknél enyhén savasabb a ph. Arzén 13 mintában lépte túl a Ci határt, melyek közül 5 mintában igen nagy koncentrációt Bordányban találtunk. Számos mintában (az összes minta 9-18%-a) volt intézkedési határérték fölötti NH 4+, NO 3 - és SO 4 2- koncentráció. Ez utalhat a lerakóból eredő szennyezésre, de lehet más eredetű (pl. mezőgazdaság, szennyvíz) is. Az elemzés fő következtetései: 1. Nem beszélhetünk a lerakók által okozott általános és széleskörű talajvíz szennyeződésről. 2. Nehézfémeket és mérgező szerves vegyületeket csak a vizsgált heylszínek kis részénél találtunk. Ezek közül csak néhány esetben volt intézkedési határértéket meghaladó a szennyezettség. Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés - 23 - Date23. január 23.
Phare project HU 9911-1 Phare projekt: HU 9911-1 3. A lerakók hatása legjobban az általános szerves szennyezést mérő paraméterekkel (KOI, TOC) volt kimutatható. Ez a jelenség azonban nem nevezhető tipikusnak. 4. A kémiai elemzések eredményeit részletesebben az Átdolgozott módszertan és végső rangsorolás c. jelentés tárgyalja. Reference56146/ZsCs-483/1.3/Budapest StatusVégső Jelentés - 24 - Date23. január 23.
Phare project HU 9911-1 Phare projekt: HU 9911-1 6. MELLÉKLET A Zn és Ni adatok összehasonlítása a 7-1 körzetek és más területek között