A magyar-horvát határrégió EU forrásokból megvalósított fejlesztései

A magyar-horvát határrégió EU forrásokból megvalósított fejlesztései Kiértékelő tanulmány Magyarország Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007 2013 EU Compass HUHR/1001/2.1.1/0004/03 Készítette: Image 007 Marketingtanácsadó Kft. Zalaegerszeg, 2012 1

Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló 3. II. Bevezető 5. A kutatás módszertana 5. III. Az EU kohéziós politikája, a támogatási alapok rendszere, a támogatott programok háttere 7. 1. A támogatási alapok rendszere, a támogatott programok háttere 7. 2. Az EU-források igénybevételének magyarországi rendszere 12. 3. Az egyes fejlesztési tervek, határ menti együttműködési programok célkitűzései 15. - A Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) operatív programjai 15. - Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) operatív 16. programjai - INTERREG és IPA programok 20. IV. Projektek végrehajtása szektoronként, különös tekintettel a gazdasági fejlesztésekre 23. 1. Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) 25. 2. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007-2010-ig 32. V. A magyar-horvát határrégió EU-forrásokból megvalósított fejlesztései 46. 1. INTERREG IIIA Szlovénia Magyarország Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 46. 2. Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program (2007-2013) 48. 2

I. Vezetői összefoglaló Az európai uniós források felhasználását az EU területén és azon kívül is, számos szervezet követi, elemzi. Pontosan azért, mert ezeknek a közösségi forrásokból származó támogatásoknak az a funkciója, hogy ahova kerül, ott a gazdaság, a társadalom fejlődését eredményezze, a meglévő állapotokon javítson. Az elemzések rendre azt vizsgálják, hogy ezt a feladatukat a támogatások beöltötték-e. A magyar-horvát határrégióba érkezett EU-források elemzése különösen azért érdekes, mert Magyarország 2004 óta, tagállanként részesül ilyen támogatásokban, Horvátország pedig csatlakozásra váró államként. Van érdemi különbség? Igen is és nem is. Van, mert mások az elvárások egy tagállamtól, és mások egy csatlakozásra várótól. Van, mert mások a célkitűzések itt, és mások ott. Ugyanakkor, ha pragmatikusan nézzük: szinte mindegy, hogy milyen támogatási alapból, milyen fontos feladatok megvalósítására érkezik a forrás, a lényeg, hogy érkezik. Nem ajándékként, nem segélyként, hanem olyan támogatásként, amelyért az adott ország, az ország pályázói megdolgoznak. E munkavégzés közben újabb és újabb ismereteket szereznek, tapasztalatokat gyűjtenek, képessé válnak az együttműködésre, egymás értékeinek elismerésére. Az adatok összegyűjtését és elemzését a Magyarországon 2004-től 2010-ig megvalósított, különböző elnevezésű fejlesztési tervek, valamint határ menti együttműködési programok nyomán felhasznált támogatások alapján vizsgáltuk. Megyei bontást a magyarországi oldalon végeztünk, külön Somogy és Zala megyére, és összességében tekintettük át a határ menti horvát megyékbe érkezett támogatásokat. Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) A terv időszakában 5 operatív program keretében valósultak meg a fejlesztések. Somogy megyében 16.604.071.750.- Ft támogatás használtak fel a fejlesztésekhez, míg Zala megyében 13.018.853.773.- Ft-ot. Kifejezetten a vállalkozási szektor fejlesztéseit támogató Gazdasági Versenyképességi Operatív Programból, Somogy megyében 2.778.563.119.- Ft, Zala megyében 2.311.898.812.- Ft forrást tudtak felhasználni. A Regionális Operatív Programból a vállalkozások fejlesztésére Somogy megyében 988.582.771.- Ft-ot, Zala megyében 241.094.778.- Ft-ot költöttek el. Új Magyarország Fejlesztési Terv A terv időszakában 7 operatív program keretében a tanulmány adatgyűjtésének időszakáig Somogy megyében 72.061.030.131.- Ft, Zala megyében 52.418.945.932.- Ft támogatást használtak fel a fejlesztésekhez. 3

A vállalkozások saját fejlesztéseiket a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból Somogy megyében 2.568.945.216.- Ft-tal, Zala megyében 2.316.684.889.- Ft-tal tudtak tudták kiegészíteni. A vállalkozási szektor ezen kívül a regionális programokból, környezeti programokból és humánerőforrás programokból tudott még a saját fejlesztései számára támogatási forrásokat felhasználni. Magyarország Horvátország INTERREG IIIA Szlovénia Magyarország Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 A program támogatási kerete három ország között oszlott el. Szlovéniából 7 megye, Magyarországról 4 megye, Horvátországból 10 megye vehetett részt a közös projektek megvalósításában. A program további jellegzetessége, hogy fejlesztési forrásaiból a közjogi és a magánjogi nonprofit szervezetek kaptak támogatást, abból közvetlenül a vállalkozások nem részesültek. A megvalósított programok közvetve járultak hozzá a vállalkozások fejlődéséhez, jellemzően ismeretanyag átadásával, együttműködések, hálózatok fejlesztésével. A program két fő prioritásából (gazdasági-társadalmi kohézió és humán erőforrás-fejlesztés, valamint a fenntartható fejlődés) Somogy megyében 151.417.532.- Ft-ot, Zala megyében 1.520.540.199.- Ft-ot használtak fel, Horvátország 10 megyéjében 12.714.083.424 eurót. Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program (2007-2013) E program támogatási keretét két ország használhatta, illetve használhatja fel. Magyarországról 3 megye, Horvátországból 4 megye vehet részt az együttműködésben. Nem változott a pályázók köre sem, tehát a vállalkozások közvetlenül nem részesülhetnek támogatásban ebből a programból sem. A program fejlesztési forrásaihoz a nonprofit szervezetek három ütemben jutnak hozzá, amelyből csak az első időszak (2009) projektjei zárultak le teljes mértékben. Ebből Somogy megyében 1.188.755 eurót, Zala megyében 1.132.711 euro használtak fel, Horvátországban 1.330.335 eurót. Összegezés: a magyarországi vállalkozások számára közvetlenül elérhető támogatási források jóval szűkebbek, mint a közjogi és magánjogi nonprofit szektor által elérhető források. Ez az EU általános, közösségi támogatási elveiből fakad. Ám még mielőtt a vállalkozási szektor képviselői emiatt méltatlankodni kezdenének, gondoljanak arra, hogy a vállalkozások nélkül sehol, egyetlen országban sem lehet az állami, önkormányzati szektorba érkező támogatásokat felhasználni. A beruházásokhoz, a képzésekhez, a különböző szolgáltatások elvégzéséhez szükség van a vállalkozásokra. A fejlesztési források tehát végső soron a gazdasági szférába érkeztek. Ebből a szemszögből nézve a 2004 és 2010 között felhasznált támogatási források teljes mértékben a magyar-horvát határrégió gazdasági fejlődését szolgálták. 4

II. Bevezető Az Európai Uniót 1957-ben hat ország alapította (Római Szerződés) elsősorban azért, hogy tartóssá tegye Európában a békét, a gazdasági, társadalmi fejlődést. Majdnem 50 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 2004-ben, 10 ország csatlakozásával valóban történelmi jelentőségű bővülésre kerüljön sor. Ettől az évtől számítjuk, hogy megszűnt Európa, II. világháború után kettéosztottsága. Magyarország hasonlóan a többi kelet-európai országhoz alapvetően más, a nyugat-európaitól eltérő gazdasági, társadalmi berendezkedéssel, szokásokkal érkezett az Unióba, azzal a várakozással, hogy évtizedes lemaradásait a közösség támogatásával tempósan küzdje le. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a csatlakozás óta 2010-ig bezárólag a magyar-horvát határrégióba érkező uniós támogatási forrásokat, azok jellemzőit, és a térségre gyakorolt gazdaságfejlesztési hatását. A határ menti régióba érkező támogatási források közül azokat vesszük figyelembe, amelyek a gazdaság szereplői számára voltak elérhetők. Az uniós források közül nem vizsgáljuk a mezőgazdasági szektort, valamint a kifejezetten az állam, a közigazgatás számára felhasználható forrásokat. A kutatás módszertana Az adatok összegyűjtéséhez a nyilvánosság számára is rendelkezésre álló, a pályázati eredményeket bemutató online forrásokat vettük igénybe. Ennek megfelelően követtük az EU által elfogadott Operatív Programok rendszerét. Így vizsgáltuk a NFT (Nemzeti Fejlesztési Terv 2004-2006), az ÚMFT (Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007 2010) nyertes pályázatainak adatait 2004 és 2010 között a www.nfu.gov.hu, EMIR rendszerében, valamint a www.vati.hu, és a www.hu-hr.ipa.com rendszerében vizsgáltuk az ún. határ menti együttműködési programok eredményeit is (INTERREG, IPA). Időszakok vizsgálata A 2006-ban lezárult az EU hét évre (2000-től 2006-ig) meghatározott költségvetési szakasza. Az NFT által meghirdetett támogatási programok, valamint az INTERREG keretében meghirdetett határ menti programok már befejeződtek, elszámolásuk is megtörtént. Az ÚMF és az IPA támogatási programjai 2007-ben indultak és 2013-ig tartanak. 2011 januárjától az az ÚMFT támogatási program az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) nevet kapta, de tartalma és az elnyerhető támogatások mértéke lényegében változatlan maradt. Tanulmányunkban nem vizsgáljuk az ÚSZT támogatásait, mivel azok jellemzően még nem érkezhettek meg a pályázókhoz, hiszen az ilyen néven futó programok első kiírásaira 2011 elején került sor, és a pályázatok kiírás folyamatos 2013-ig. Az egyes projektek megvalósítási időtartama miatt 2010-ben még számos olyan fejlesztés zajlott, amely nem zárult le, tehát a támogatási forrás még nem érkezhetett meg a pályázókhoz. 5

Valahol azonban határt kellett szabni vizsgálódásunknak. Módszertani szempontból azt választottuk, hogy azokat a forrásokat mutatjuk be, amelyekkel a pályázók már elszámoltak, vagyis amely támogatásokat az EU a magyar költségvetésen keresztül már kifizetett. Ebben az esetben tehát a már lezárult fejlesztéseket, és az azokhoz ténylegesen megérkezett támogatásokat elemeztük. A kutatással érintett földrajzi területek A tanulmány készítését lehetővé tevő projekt két földrajzi területet, Somogy és Zala megyét érinti. Vizsgálatunk erre a két megyére, és a fentebb már említett szektorokra terjed ki. Az egyes megyékre vonatkozó, az EMIR rendszer alapján összesített adatokat vettük figyelembe. Az adatok szempontjából a projekt helyszíne szerinti adatsorokat vettük figyelembe, hiszen a tanulmányban a térségbe megvalósuló fejlesztéseket vizsgáljuk. (Az adatsorok a projekt helyszíne és a pályázó székhelye szerinti felbontásban is bemutatják a támogatásokat. Életszerű, hogy a pályázó székhelye nem a vizsgált megyékben van, de a fejlesztés, a projekt megvalósításának helye igen.) Az elemzés, a kiértékelés módszertana Az egyes operatív programokból felhasznált támogatásokat, a programnak megfelelő struktúrában mutattuk be. Kiindulásként az egyes prioritásokat tüntettük fel, amelyeknek sorrendben egy arab szám a jele (pl. GOP. 1. Beruházás-ösztönzés), ezt követően mutatjuk be az egyes intézkedéseket, amelyek két számmal jelöltek (pl. GOP-1.1. Az ipari és szolgáltató szektor versenyképességének fejlesztése). Pályázati eredmény, felhasznált támogatás esetén az intézkedéseket tovább bontjuk az egyes komponensekre, azaz a konkrét pályázati kiírásokra. (pl. GOP-1.1.1 Technológiai korszerűsítés támogatása). Követve ezt a struktúrát, egy-egy operatív programnál először bemutatjuk az összes elszámolt projekt számát és a kapott támogatások összegét, majd ezeket tovább bontjuk a prioritás, intézkedések, és a komponensek, a konkrét pályázati kiírások szerint. Az ezekhez tartozó számszerű eredményekből látszik, hogy egy-egy fejlesztési terülten mennyi projekt, mekkora támogatást tudott felhasználni. Az egyes prioritásoknál, intézkedéseknél jelezzük a támogatási intenzitás mértékét, vagyis azt, hogy a megvalósított projekt teljes összegéhez milyen mértékű támogatást nyújtott együtt az Európai Unió, és a magyar állami költségvetés. Ebből a szempontból értékeltük azokat a fejlesztéseket, amelyek 100%-os támogatásokat élveztek ezek vannak többségben, és azokat, amelyekhez a pályázók hozzátették az önerőt is, különböző mértékben. Táblázatos formát használtunk, így az eredményes projektek száma, és a már felhasznált támogatás mértéke azonnal látható. Külön táblázatokba foglaltuk a határon átnyúló együttműködési programokat, követve azok stratégiáját, felépítését. Csak azokkal a támogatásokkal foglalkoztunk, amelyeket a projektek megvalósítói sikeresen felhasználtak. 6

III. Az EU kohéziós politikája, a támogatási alapok rendszere, a támogatott programok háttere A kohéziós politika története A területi egyenlőtlenségek a gazdasági fejlődés akadályát jelentik, gátolják a versenyképesség erősödését, szociális feszültségekhez vezetnek, korlátozzák az egységes Európa-koncepció megvalósítását. A kelet-európára kiterjedő bővítést megelőzően, a 15 tagú Európai Unióban a gazdasági kapacitások a Leeds Lyon Hamburg Milánó négyszögbe koncentrálódtak. Az akkori Európai Unió területének 18 %-án élt a népesség 41%-a, viszont itt termelték meg a közösségi GDP 48%-át és egyben ide összpontosult a kutatási-fejlesztési ráfordítások 75%-a. 1994-ben Kohéziós Alapot hoztak létre azon tagállamok részére, ahol a bruttó nemzeti jövedelem kevesebb, mint az EU átlagának 90%-a. Az Unió akkori négy legszegényebb országa: Spanyolország, Portugália, Görögország és Írország volt. Kohéziós jelentések Az Európai Bizottság 3 évente jelentésben foglalja össze az eredményeket, azt hogy csökkentek-e a különbségek a legfejlettebb és a legszegényebb tagállamok között A kohéziós jelentések egyúttal terveket fogalmaznak meg a következő 3 év kohéziós politikájára. Az első és második Kohéziós Jelentések 1996 és 2001 között jelentek meg és megállapították, hogy a tagállamok közötti jövedelmi különbségek csökkentek, mindenekelőtt amiatt, hogy a négy, kohéziós ország (Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország) fejlődése felgyorsult. A régiók közötti különbségek azonban lényegében változatlanok maradtak. Agenda 2000 Az első kohéziós jelentés tanulságait levonva az 1999-ben Berlinben elfogadott Agenda 2000 címet viselő dokumentum határozta meg az első hétéves fejlesztési stratégiát az Európai Unióban és egyben az EU költségvetési és strukturális reformját is megalapozta Időtartama: 2000. 01. 01 2006. 12. 31. Ez alatt kialakítja a bővítés pénzügyi kereteit, megkezdi az agrártámogatások reformját, meghatározza a strukturális politika irányelveit és lefekteti a bővítés költségvetési és menetrendjét 7

A Harmadik Kohéziós Jelentés (2004) Különleges figyelmet szentel az unió 2006 utáni időszakra szóló kohéziós politikája előtt álló kihívásokra, amelyek a következők: - Az EU bővítésének eredményeként megnövekednek gazdasági, szociális és területi különbségek; - A termelékenységi szintet meghatározó humán erőforrások minőségét képzéssel, oktatással, továbbképzéssel és népesedéspolitikával: a rendelkezésre álló fiatal munkaerő számának növelésével kell javítani - A fizikai infrastruktúra magas színvonalának megteremtését a telekommunikáció, a közúti és vasúti közlekedés, a kutatási központok fejlesztésével kell elősegíteni - Európa hosszú távú növekedésének záloga a tudásba, az új kommunikációs technológiákba történő befektetés A 3. Kohéziós Jelentés alapján a 2006 utáni kohéziós politika gazdasági, szociális, és területi prioritásai: - A fenntartható növekedés érdekében a környezetszennyező kibocsátások korlátozása, az ivóvízellátás, a szennyvíz- és hulladékkezelés támogatása. - A 15 régi tagállam esetében a támogatás a gazdasági versenyképesség javítása, az új tagok esetében az alapvető infrastruktúra megteremtése érdekében. - Cél, az innovatív környezet megteremtése jól kvalifikált munkaerő biztosításával, a kutatás-fejlesztés és az információs társadalom ösztönzésével - A kohéziós politikának a vidéki gazdaság diverzifikációját kell szolgálnia: erősítenie kell a mezőgazdaság és a vidéki térségek versenyképességét. - A határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködések ösztönzése fontos prioritás marad. A 4. Kohéziós Jelentés 2007 megállapításai Gazdasági kohézió - Csökkennek a különbségek mind nemzeti mind pedig regionális szinten az egyenlőtlenségek azonban továbbra is jelentősek Társadalmi kohézió - Uniós és nemzeti szinten egyaránt csökkentek a foglalkoztatási ráták különbségei és a munkanélküliségi szintek közötti egyenlőtlenségek is csökkentek ám a szegénység továbbra is kihívás Területi kohézió - Az EU-27 GDP-jének területi koncentrációja Európa hagyományos centrumában alacsonyabb nemzeti szinten magasabb - Az európai városok domináns fejlődési irányvonala szuburbanizáció miközben néhány vidéki terület lakossága tovább csökken Mindezen elméleti megalapozások segítik az Európai Uniót a támogatási és egyben fejlesztési stratégiák és rendszerek kidolgozásában és végrehajtásában. A kutatások, gazdasági és társadalmi prognózisok és az ezeket rendszerbe foglaló kohéziós jelentések alapján az alábbiak szerint alakult a támogatási alapok rendszere: 8

1. A támogatási alapok rendszere, a támogatott programok háttere 1.1. Az Európai Unió költségvetésének kiadásai. 1.1.1. A természeti erőforrások megőrzése és kezelése. Ide tartoznak a legnagyobb kiadási tételek: a mezőgazdaság (Európai Mezőgazdasági Garancia Alap); a vidékfejlesztés (Európai Vidékfejlesztési Alap) és a környezetvédelem. 2007-ig Az Unió költségvetése kiadási oldalának legnagyobb tétele az Európai Mezőgazdasági Garancia- és Orientációs Alap Garancia részlegének forrása volt. 2007 után a forrás csökkent és kettévált: Európai Mezőgazdasági Garancia Alap és Európai Vidékfejlesztési Alap 1.1.2. A Fenntartható növekedés Strukturális politikák címszó alá sorolt összegek az Unió regionális politikáinak finanszírozási forrásai. Ezek a Strukturális és a Kohéziós Alapok forrásai, melyek az Unión belüli gazdasági és szociális különbségek csökkentését célzó programokat finanszíroznak (forrásokat áramoltat a gazdagabbaktól a szegényebbekhez). 1.1.3. Az Uniós polgárság, szabadság, biztonság és jog érvényesülése című költségvetési fejezet a bel- és igazságügyi együttműködést; az oktatási, kulturális és ifjúsági programokat; fogyasztóvédelmi, egészségügyi és élelmiszerbiztonsági együttműködést foglalja magában. 1.1.4. Az EU, mint globális partner címszó alá tartoznak az unión kívül álló országokkal kapcsolatos programok tételei. Ide tartoznak például az előcsatlakozási programok forrásai is. 1.1.5. Az adminisztratív kiadások között találhatók az Unió működtetéséhez szükséges összegek. Ezek nagyobb részét a Bizottság apparátusának működtetése teszi ki. 1.1.6. Tartalékok 1.2. A strukturális alapok története, fejlődése A Strukturális Alapok története az 1960-as években indult, az alapok egyes tevékenységeit az 1980-as években csoportosították, rendszerezték. Ezt követően, pedig először öt, majd pedig hét eves programidőszakokat vezettek be: 1989-93, 1994-99, 2000-2006 és 2007-2013. A Strukturális Alapok, a Közös Agrárpolitika mögött, az Európai Unió költségvetésének legnagyobb tételét képezik. 1.3. A strukturális alapok és célterületeik 2007. január 1. előtt 1.3.1. 2006. december 31-ig 5 strukturális alap létezett, - Európai Regionális Fejlesztési Alap ERFA European Regional Development Fund -ERDF - Európai Szociális Alap ESZA European Social Fund (ESF) - Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap EMOGA European Agricultural Guidance & Guarantee Fund (EAGGF) - Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei HOPE Financial Instrument for Fisheries Guidance (FIFG) - Kohéziós Alap Cohesion Fund 9

1.3.2. A célterületek A támogatásokat különböző célterületek köré csoportosították. A kifejezés rendszerint földrajzi térségre vonatkozik, jelenthet egy adott témát is. 1. Konvergencia célterület. Azon térségek ahol a bruttó hazai termék kevesebb, mint az EU átlagának 75%- a. 2. Versenyképesség célterület alá tartoznak a többiek (övezetek nélkül) Ezek az Unió gazdagabb térségei, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék meghaladja az EU átlag 75%-át. 3. Határokon átnyúló együttműködés célterület, azaz nem földrajzi térség, hanem olyan téma, mely egyik célterület alá sem tartozik. A 3. célterület alá 2007-ig az alábbi Közösségi Kezdeményezésű Programok tartoztak: - INTERREG, határokon átnyúló együttműködés; - URBAN, városfejlesztés; - LEADER, vidékfejlesztés; és - EQUAL, egyenlőség és humánerőforrás-fejlesztés. 1.4. A Strukturális Alapok a 2007-2013 közötti programidőszakban: 1.4.1. 2007 és 2013 között csupán három strukturális alap működik: - az Európai regionális Fejlesztési Alap (ERFA), European Regional Development Fund - ERDF - az Európai Szociális Alap (ESZA) European Social Fund (ESF) és - a Kohéziós Alap. Cohesion Fund 1.4.2. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) European Agricultural Guidance & Guarantee Fund (EAGGF) a továbbiakban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) European Agricultural Fund for Rural Development (EAFRD) néven működik tovább, a Strukturális Alapoktól függetlenül. 1.4.3. 2007-től nincsenek Közösségi Kezdeményezésű Programok. Helyettük: - Az INTERREG-et az "együttműködés" célterület alá sorolták be; - A LEADER az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretében folytatódik - Az EQUAL megszűnik, alapelveit alkalmazni kell a továbbiakban is. - Az INTERREG-et a Strukturális Alapok egyik új célterületévé emelték (Európai Térségi Együttműködés ETE). - Az URBAN program helyett, a tagállamok több mint 70 városa pályázhat támogatásra egy önálló program keretében. 10

1.5. Az alapok felhasználását 2007-2013 között az alábbi témákban határozták meg: 1.5.1. Innováció és a tudásalapú gazdaság 1.5.2. Környezetvédelem és a kockázatok megelőzése 1.5.3. Hozzáférhetőség és az általános gazdasági érdekeket szolgáló szolgáltatások 1.5.4. Reformok a teljes foglalkoztatásért 1.5.5. A munka minőségének és termelékenységének javítása 1.5.6. Befogadás és összetartozás. 1.6. Közösségi Stratégiai Irányelvek 2007-2013 1.6.1. Európát és régióit a beruházások és a munka szempontjából vonzóbbá kell tenni 1.6.2. A közlekedési infrastruktúrák kiterjesztése és fejlesztése 1.6.3. A környezetvédelem és a növekedés közötti együttműködés erősítése 1.6.4. Válasz a hagyományos energiaforrások intenzív európai felhasználásának kérdésére 1.6.5. A növekedést szolgáló tudás és innováció fejlesztése 1.6.6. A K+F-be történő beruházás növelése és fejlesztése 1.6.7. Az innováció megkönnyítése és a vállalkozói szellem ösztönzése 1.6.8. A mindenki számára megvalósuló információs társadalom ösztönzése 1.6.9. A pénzeszközökhöz való hozzáférés fejlesztése 1.6.10. Több és jobb munkahely 1.6.11. Több ember bevonása és megtartása a foglalkoztatásban és a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése 1.6.12. A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének fokozása és a munkaerőpiac rugalmassága 1.6.13. A humán erőforrásba való beruházás növelése a jobb oktatás és szakképesítés révén 1.6.14. Igazgatási kapacitás 1.6.15. Az egészséges munkaerő fenntartásában nyújtott segítség 1.7. A Strukturális Alapok elfogadása 1.7.1. A Strukturális Alapok európai szinten zajló tárgyalások eredményeképpen alakulnak ki. Az Európai Bizottság általános javaslatokat tesz a Strukturális Alapok következő programidőszakára. A javaslatokat megvitatják az EU testületei (Az Európai Unió Tanácsa, a Parlament, a Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága), a tagállamok kormányzatai, és az egyéb érintett felek (szociális partnerek, civil társadalom). 1.7.2. A Bizottság az elfogadott javaslatok megvalósítását lehetővé tevő rendeletek megalkotására tesz javaslatot. 1.7.3. Miután a Tanács, a Parlament és a Bizottság elfogadta a rendeleteket, azokból törvény lesz. 1.7.4. A tagállamok nyilvánosságra hozzák a Strukturális Alapok saját országukban való felhasználására vonatkozó javaslataikat. Ezeket gyakran Nemzeti Fejlesztési Terveknek is nevezik. 11

1.7.5. Ezt követően a Bizottság tárgyal az egyes tagállamokkal arról, hogy az alapokat pontosan miként használják fel. A Bizottság elutasíthatja azokat a terveket vagy működési programokat, melyek nem állnak összhangban a Közösség célkitűzéseivel vagy prioritásaival. A felek megállapodnak, hogy az alapok felhasználását milyen rendszerek működtetésével követik, könyvelik, számoltatják el, ellenőrzik és értékelik 1.7.6. A pénzügyi támogatást a felhasználás időrendjének megfelelően, különböző szakaszokban fizetik ki. Szinte mindig szükség van arra, hogy országos, regionális vagy helyi támogatások egészítsék ki az Európai Unió támogatását (társfinanszírozás). 2. Az EU-források igénybevételének magyarországi rendszere 2.1. A vizsgált időszak tekintetében tehát két részre kell osztanunk a támogatási alapok rendszerének bemutatását. Az első számunkra releváns időszak az Európai Unió 2000. január 1. és 2006. december 31. közötti fejlesztési tervidőszaka. Ebből az időszakból, illetve a rendelkezésre álló forrásból Magyarország 2004. május elseje (a belépés napja) és 2006. december 31-e között volt jogosult fejlesztési és támogatási forrásokat lehívni. Ezeket a forrásokat a Nemzeti Fejlesztési Terv elnevezésű program keretében a gazdasági versenyképesség növelésére (Gazdaság Versenyképesség Operatív Program GVOP), az emberi erőforrások képzésére, fejlesztésére (Humánerőforrások Fejlesztése Operatív Program HEFOP), a 2007. január elsejétől közigazgatásilag is regionálissá szervezendő, három megyéből álló régiók fejlesztésére (Regionális Fejlesztés Operatív Programok ROP), és környezetvédelmi célokra (Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program KIOP) használták fel a sikeres projektek megvalósítói. A második rész a Magyarország szempontjából az első teljes, azaz hét éves program időszak, a 2007. január 1-től 2013. december 31-ig tartó ciklus, amelynek tervezését és megvalósítását a fenti (1.4 1.7. pont) szerint tervezte és hajtja végre a magyar kormányzat. Ez a 7 éves ciklus sajátos magyar modellként két átfogó kormányzati fejlesztési tervet is magában foglal, aminek okai egyrészről a 2008-tól megjelent pénzügyi majd gazdasági világválság, másrészt a 2010 nyarán hivatalba lépett kormány reformelképzelései. Az előbbi, azaz a világválság tekintetében szükség volt a kialakított rendszeren belüli átcsoportosításokra, míg a kormányváltás egy új politikai és ehhez tartozó kommunikációs vonulatot vitt bele az európai uniós források felhasználásának irányításába. Így a 2007 2013-as fejlesztési időszakban Magyarországon 2 (kettő) úgynevezett nemzeti fejlesztési terv létezett, illetve létezik. Az első a 2007. január elsejétől élő Új Magyarország Fejlesztési Terv, a második pedig a 2011-ben életbe lépett Új Széchenyi Terv. Fontos tudni, hogy az európai forrásból származó fejlesztési források felhasználása, lehívása és ellenőrzése egy pontosan szabályozott, időben is korlátozott, fontos időhatárokhoz kötött folyamat. Így ez a tanulmány, illetve a megelőző kutatás a már lezárt projektek összegezését tudta figyelemmel kísérni, hiszen a lezárt, elszámolt, ellenőrzött és kifizetett projektek azok, ahol tényleges megvalósulásról, tényleges európai uniós források felhasználásáról beszélhetünk. 12

Minden más projekt csupán reménybeli felhasználásnak számít mindeddig, amíg a projekt befejezését követő ellenőrzés és ez alapján a kifizetés meg nem történik, függetlenül attól, hogy a projektmegvalósítás mely szakaszában járnak a kedvezményezettek. Az adatgyűjtést és feldolgozást a 2012 áprilisáig lezárt, ellenőrzött és kifizetett projektek körében tudtuk elvégezni, ami magával hozza azt, hogy ezeknek a projekteknek a tervezése, pályáztatása, a támogatási szerződések megkötése és a részben a megvalósítása az Új Széchenyi Terv hatályba lépése előtt, az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapján történt 2.2. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv stratégiai céljai 2.2.1. A foglalkoztatás bővítése, - a munkaerő-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása; - a munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés; - a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása. 2.2.2. A tartós növekedés feltételeinek megteremtése. - a versenyképesség növelése; - a gazdaság bázisának a szélesítése; - az üzleti környezet fejlesztése, azon belül az elérhetőség javítása, a szabályozási környezet javítása, állami szolgáltatások hatékonyságnövelése. Ennek alapján az Új Magyarország Fejlesztési Terv kiemelt fejlesztési területei a következők: 1. gazdaságfejlesztés, 2. közlekedésfejlesztés, 3. társadalom megújulása, 4. környezeti és energetikai fejlesztés, 5. területfejlesztés, 6. államreform. 2.3. Az Új Széchenyi Terv Az Új Széchenyi Terv 7 programja a következő: 1. Gyógyító Magyarország Egészségipari Program 2. Zöldgazdaság-fejlesztési Program 3. Otthonteremtési Program 4. Vállalkozásfejlesztési Program 5. Tudomány Innováció Program 6. Foglalkoztatási Program 7. Közlekedésfejlesztési Program 13

2.4. Magyar-horvát határ menti térség fejlődését támogató programok 2.4.1. INTERREG III INTERREG IIIA Szlovénia Magyarország Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 Az Európai Unió 2000-2006 közötti időszakban a Strukturális Alapokból finanszírozta a Közösségi Kezdeményezésű Programjait, amelyek több országot érintettek, és jellemzően a közösségi politikák célkitűzéseit valósították meg. Ennek a programnak volt része a magyarhorvát határ menti térség érintő IMTERREG IIIA. A program fő célkitűzései: az Európai Unió tagállamainak határai mentén fekvő térségek és régiók közötti együttműködés támogatása, gazdasági és társadalmi kohézió megteremtésének elősegítése. Négy programból az INTERREG IIIA, 2004 és 2006 között érintette a magyarhorvát térséget. Konkrét célkitűzéseit a háromoldalú Szlovénia Magyarország Horvátország program keretében fogalmazták meg. A programra négy magyarországi megyéből: Baranya, Somogy, Vas és Zala megyéből lehetett pályázatot benyújtani. (Tanulmányunk csak Somogy és Zala megyét érintő fejlesztésekkel foglalkozik). A magyarországi megyék összesen 3,6 milliárd forint támogatást használtak fel ebből a fejlesztési programból. 2.4.2. Az Európai Területi Együttműködési (ETE) programok - Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program (2007-2013) Az Európai Unió 2007-2013 közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozza az Európai Területi Együttműködési programokat. Fő, általános célkitűzései: az unió országainak kiegyensúlyozott fejlődése és a területi különbségek csökkentése. Az ETE egyik programja a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program, amely a tagország és tagjelölt ország gazdasági integrációját segíti. A program támogatásával megvalósuló fejlesztésekhez szükséges forrás 85%-át a közösségi hozzájárulás biztosítja, a fennmaradó 15% az ún. nemzeti hozzájárulás, amely a kormányzati társfinanszírozásból és a pályázók önerejéből tevődik össze. A program jellemzője, hogy kizárólag közös, együttműködési projekteket finanszíroz, amelyben minimum minkét országból lennie kell egy partnernek, és közülük egynek vállalnia kell az ún. Vezető Kedvezményezett szerepét. A program első pályázati kiírásaira 2009 tavaszán került sor, a beadási határidő 2009. június közepe volt. A beérkezett 67 pályázatból 49-et magyar Vezető Kedvezményezett nyújtotta be, 18 pályázatban szerepelt horvát szervezet Vezető Kedvezményezettként. Az első pályázati felhívás keretében meghirdetett összes közösségi forrás 11.668.388,00 euró volt. 14

A második pályázati felhívás 2010. június közepén jelent meg, a pályázatok benyújtási határideje 2010. szeptember 15-e volt. Ebben a körben 11.070.000,00 euró közösségi forrást vehetnek igénybe az eredményes projektek. Jellemző, hogy a második kör projektjei még nem zárultak le, vagyis a felhasznált támogatásokat vizsgálni nem tudjuk, csupán a megítélt támogatások összegeit mutatjuk be. 3. Az egyes fejlesztési tervek, határ menti együttműködési programok célkitűzései 1. A Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) operatív programjai 1.1. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Céljai: - a gazdaság általános versenyképességének javítása a termelőszektor modernizációját megvalósító beruházások támogatása - a kis- és középvállalatok technikai modernizálása, innovációs tevékenységük és hálózatépítésük támogatása - a gazdasági innovációk, a hazai közfinanszírozású és magánjellegű K+F szféra versenyképes kutatásainak, és a két szektor közötti együttműködés támogatása - az elektronikus gazdaság kiépítésének támogatása az infrastruktúra és a digitális tartalom oldaláról, illetve az elektronikus közigazgatás kiépítése. 1.2. Humán Erőforrások Fejlesztése Operatív Program (HEFOP) Céljai: - a foglalkoztatás szintjének emelése, a munkanélküliség csökkentése - a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci reintegrációja, a társadalmi kirekesztés mérséklése - a munkaerőpiac kínálati oldalának fejlesztése az iskolarendszeren belüli és kívüli képzéssel, az alkalmazkodóképesség és a vállalkozói készségek erősítésével, illetve a munkaerőpiaci szolgáltatások korszerűsítésével. - a képzés, oktatás, illetve a munkaerőpiaci szolgáltatások infrastrukturális alapjainak erősítése 1.3. Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Céljai: - környezetvédelmi és közlekedés-infrastrukturális beruházások megvalósítása a Kohéziós Alapból történő fejlesztésekkel összhangban - a hátrányos helyzetű térségek telekommunikációs infrastruktúrájának javítása, illetve az egészségügy infrastrukturális fejlesztése 15

1.4. Regionális fejlesztés Operatív Program (ROP) Céljai: - az Unió fő fejlesztési területi egységeinek számító régiók fejlesztése - a gazdasági környezet javítása a turizmus támogatása és egyes infrastrukturális fejlesztések által - az integrált térség- és településfejlesztés - a régiók emberi erőforrásainak és tudásállományának javítása, és környezetgazdálkodásuk fejlesztése. 2. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) operatív programjai 2.1. Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) Céljai: a magyar gazdaság tartós növekedésének elősegítése - a kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitás, aktivitás, illetve együttműködés növelése - a vállalati kapacitások komplex fejlesztése - az üzleti környezet fejlesztése - a kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése 2.2. Közlekedési Operatív Program (KÖOP) Céljai: - az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása - az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása - a térségi elérhetőség javítása - közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és - közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése - városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése 2.3. Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Céljai: a humán közszolgáltatások fizikai infrastrukturális feltételeinek fejlesztése Az oktatási infrastruktúra fejlesztése: - az iskolarendszerű oktatás informatikai fejlesztése Az Intelligens iskola - az oktatási és a kulturális intézmények együttműködését támogató infrastruktúra fejlesztése - a szolgáltató és kutatási infrastruktúra fejlesztése a felsőoktatásban Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése - a járóbeteg-szakellátó hálózatok fejlesztése - a fekvőbeteg-szakellátás intézményrendszerének felkészítése a struktúraváltásra - információtechnológiai fejlesztések az egészségügyben - a munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése - a munkaerő-piaci részvételt támogató szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése - a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése 16

2.4. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Céljai: Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése - a környezetvédelem erősítése az egyes környezet-, természetvédelmi és vízügyi problémák megoldása - a környezeti infrastruktúra fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő fejlesztése - a természeti erőforrások hatékonyabb és takarékos használata 1. egészséges, tiszta települések 2. vizeink jó kezelés 3. természeti értékeink jó kezelése 4. a megújuló energiaforrás-felhasználás növelése 5. hatékony energiafelhasználás 6. fenntartható életmód és fogyasztása 2.5. Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Céljai: a foglalkoztatás bővítése, az emberi erőforrások fejlesztése, a munkaerő-piaci részvétel növelése - a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangjának javítása - az aktivitás területi különbségeinek csökkentése - a változásokhoz való alkalmazkodás segítése - az egész életen át tartó tanulás elősegítése - az egészségi állapot és a munkavégző-képesség javítása - a társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése - a foglalkoztatási szolgálat fejlesztése, integrált munkaügyi és szociális rendszer kialakítása - munkaerő-piaci aktivizálás, megelőzés és képzés - szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások Alkalmazkodóképesség javítása - a képzéshez való hozzáférés segítése - a munkaerő-piaci alkalmazkodást segítő intézményrendszer fejlesztése - a szervezetek alkalmazkodóképességének fejlesztése Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek - a kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása - a közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések kialakítása - a halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése a közoktatásban - az eltérő oktatási igényű csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás 17

A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében - a felsőoktatás minőségének javítása az egész életen át tartó tanulással összhangban - a felsőoktatás K+F+I+O kapacitásainak bővítése a vállalkozásokkal való szerves együttműködés kiépítésének szolgálatában Társadalmi befogadás, részvétel erősítése - a kiemelt leghátrányosabb helyzetű térségek, valamint a településen belüli szegregáció csökkentését célzó komplex fejlesztések támogatása - beruházás a jövőnkbe: gyermek és ifjúsági programok - a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása munkaerő-piaci integrációjuk előmozdítása érdekében - a szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása - a helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése - a társadalmi kohézió erősítése bűnmegelőzési és reintegrációs programokkal Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztés - egészségfejlesztés és egészségtudatos magatartásra ösztönzés - egészségügyi szerkezetátalakítást támogató humánerőforrás- és szolgáltatásfejlesztés 2.6. Dél-dunántúli Operatív Program (DDOP) Céljai: a Dél-dunántúli régió felzárkóztatása az ország fejlettebb térségeihez, a természeti- és épített-környezet megóvása, a helyi adottságokra épülő versenyképes gazdaság fejlesztése, és a régión belüli társadalmi különbségek növekedésének megállítása A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése - a gazdasági és intézményi szereplők hatékony együttműködésének elérése a mikro-, kis- és középvállalkozások működésének hatékony fenntartásával, a vállalkozók aktivitásának és szolgáltatói hátterének erősítésével - a gazdasági infrastruktúra fejlesztése elsősorban a meglévő ipari park struktúrára alapozva, valamint az ipari termelés alól kivont és volt katonai hasznosítatlan övezetek telephelyfejlesztése, funkcióváltásának elősegítése A turisztikai potenciál erősítése a régióban - turizmusfejlesztés Humán közszolgáltatások fejlesztése - a humán alapszolgáltatások elérhetőségének javítása komplex szolgáltatásokat nyújtó integrált központok kialakításával - a humán szolgáltatások minőségének fejlesztése - az alapfokú oktatás színvonalának javítása a hátrányos helyzetű, aprófalvas szerkezetű települések intézményeinek gazdaságos működtetési feltételeinek megteremtésével - közintézmények akadálymentesítése 18

Integrált városfejlesztési akciók támogatása - a leértékelődő városi területek és főképp romák által lakott telepek fenntartható társadalmi, környezeti megújulásának elősegítése közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatásával - a meglévő funkciók megerősítése a társadalmi kohézió erősítése érdekében Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés - a régió belső mikro- és kistérségi központjai elérhetőségének javítása - a közforgalmú közlekedés fejlesztése - a környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság javítása a természeti és épített környezet megóvása érdekében 2.7. Nyugat-dunántúli Operatív Program (NYDOP) Céljai: környezetileg tudatosan tervezett fejlesztésekkel a regionális adottságokhoz illeszkedő gazdasági és közszolgáltatási infrastruktúra megteremtése a növekedés és foglalkoztatás elősegítésére Helyi innovatív erőforrásokra és vállalati hálózatokra épülő gazdaság - a gépipar, azon belül is elsősorban a járműipar és a kapcsolódó beszállítói háttéripar, valamint az elektronikai ipar fejlesztése - a természeti és környezeti erőforrásokra épülő iparágak, mint a faipar, a bútoripar, a környezeti technológiák, a megújuló erőforrások fejlesztése - a turizmus, különösen a termálturizmus és az egészséges életmódra szerveződő széleskörű szolgáltatások fejlesztése Magas minőségű szolgáltatásokra és örökséghasznosításra alapozott turizmus - turizmusfejlesztés - Pannon örökség megújítása Térségközponti funkciókat hatékonyan ellátó, élhető városok alkotta városhálózat fejlesztése Jó környezeti állapot és a térségi központok, alközpontok biztonságos elérhetősége Helyi sajátosságokra épülő közszolgáltatásokat támogató infrastruktúra 19

3. INTERREG és IPA programok 3.1. Az INTERREG III. Közösségi Kezdeményezés 2004-2006 INTERREG IIIA Szlovénia Magyarország Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 támogatásával fejleszthető területek: kis-és középvállalkozások együttműködése, helyi gazdaságfejlesztési kapcsolatok fejlesztése, város- és vidékfejlesztés, emberi erőforrás fejlesztés (K+F, kultúra, egészségügy, oktatás), környezetvédelem, megújuló energia, közlekedési, információs és vízügyi együttműködés, jogi és közigazgatási együttműködés. A program támogatási forrásai mindhárom országban az állami szervezetek, önkormányzatok, azok társulásai, valamint civil és nonprofit szervezetek számára voltak elérhetők. Magyarországon és Szlovéniában a támogatási intenzitás 95%-os, volt, míg Horvátországban 75%-os. A programból csak olyan projektekhez lehetett támogatást nyerni, amelyek meghatározott földrajzi területeken valósultak meg: - Szlovén Köztársaság: Pomurje, Podravje, Savinjska, Spodnjeposavska, Jugovzhodna Slovenija, Notranjsko kraška, Obalno kraška statisztikai régiók - Magyar Köztársaság: Vas, Zala, Somogy és Baranya megye - Horvát Köztársaság: Osijecko baranjska, Viroviticko podravska, Koprivnicko križevacka, Medimurska, Varaždinska, Krapinsko zagorska, Zagrebacka (Zágráb főváros kivételével), Karlovacka, Primorsko goranska, Istarska megyék. A program prioritásai és intézkedései 1. Prioritás: Gazdasági-társadalmi kohézió és humán erőforrás-fejlesztés 1.1. Intézkedés: Közös gazdasági térség Célkitűzések: Magasabb szintű együttműködés a gazdasági szektorban Dinamikusabb üzleti környezet a régión belül 1.2. Intézkedés: Közös humán erőforrás-fejlesztés Célkitűzések: A régió munkaerejének jobb foglalkoztathatósága Az együttműködési kapacitás növelése a munkaerőpiacon és a munkaügyi igazgatásban Jobb együttműködés az oktatás és a gazdasági szféra között 1.3. Intézkedés: Közös turisztikai és kulturális térség Célkitűzések: Fejlettebb határon átnyúló turisztikai tevékenységek Fejlettebb határon átnyúló kulturális tevékenységek 20