Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2010
T a r t a l o m j e g y z é k 1. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI... 5 1.1. AZ SZMSZ CÉLJA, JOGI ALAPJA ÉS HATÁLYA... 5 1.1.1. Az SZMSZ célja... 5 1.1.2. Az SZMSZ a következő magasabb jogszabályok alapján készült:... 5 1.1.3. Az SZMSZ hatálya... 6 1.2. AZ INTÉZMÉNY... 6 1.2.1. Az intézmény alapadatai, feladatai, jogállása... 6 1.2.2. Az intézmény gazdálkodási módja... 11 2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE... 12 2.1. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI EGYSÉGEI ÉS VEZETŐI SZINTJEI... 12 2.2. AZ IGAZGATÓTANÁCS... 12 2.3. A VEZETŐSÉG... 13 2.3.1. A vezető személye... 13 2.3.2. Az intézményvezető jogköre... 13 2.3.3. Az intézményvezető felelőssége... 14 2.3.4. A kollégiumvezető megbízására vonatkozó szabályok. A kollégiumvezető feladatai... 14 2.3.5. Az igazgatóhelyettesek személye... 16 2.3.6. A gazdasági vezető személye... 16 2.4. GAZDASÁGI CSOPORT... 16 2.5. BELSŐ ELLENŐR... 16 2.6. A NEVELŐTESTÜLET... 17 2.6.1. A nevelőtestület tagjai... 17 2.6.2. A nevelőtestület feladatai és jogai... 17 2.6.3. A nevelőtestület felépítése az intézményben... 17 2.6.4. A munkaközösségek és vezetőik... 17 2.6.5. Az intézmény szakmai munkaközösségei... 17 2.6.6. A kollégiumi szakmai munkaközösség... 18 2.6.7. A munkaközösség vezetők jogai és feladatai... 18 2.7. EGYÉB - NEM PEDAGÓGUS - DOLGOZÓI CSOPORTOK... 18 2.7.1. A titkárság... 18 2.7.2.Rendszergazda, oktatástechnikus, laboráns... 18 2.7.3. Konyhai dolgozók, takarítók, portás, éjjeliőr... 18 2.7.4. Karbantartók, udvarosok... 19 2.7.5. Kollégiumi takarítók, nappali portás... 19 3. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE... 21 3.1. AZ INTÉZMÉNYVEZETÉS MŰKÖDÉSI RENDJE... 21 3.1.1. A vezetők kapcsolattartási rendje, belső kommunikációja... 21 3.1.2. A vezetők helyettesítési rendje... 21 3.1.3. A vezetők ellenőrző munkája... 22 3.1.4. Az intézményi önértékelésről, a teljesítményértékelésről és a minősítésről22 3.2. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK JOGAI ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK... 22 3.2.1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje... 22 3.2.2. A tanuló közösségek és kapcsolattartási rendjük... 23 3.2.3. A diákönkormányzat és működése... 25 3.2.4. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje a gimnáziumban... 30 2
3.3. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE... 32 3.3.1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja... 32 3.3.2. Rendszeres külső kapcsolatok... 32 3.3.3. A kollégium együttműködése a különböző nevelési tényezőkkel... 32 3.4. A NEVELŐTESTÜLET MŰKÖDÉSI RENDJE... 34 3.4.1. A teljes nevelőtestület értekezletei... 34 3.4.2. A nevelőtestület értekezletei a gimnáziumban... 34 3.4.3. A nevelőtestület értekezletei a kollégiumban... 35 3.4.4. A nevelőtestület döntései és határozatai... 35 3.5. A NEVELŐTESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEINEK MŰKÖDÉSI RENDJE... 36 3.5.1. A szakmai munkaközösségek feladatai... 36 3.5.2. Az új munkaközösség-vezetők kiválasztásának szabályozása... 36 3.5.3. A munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának formái. 36 3.6. A NEVELŐTESTÜLET FELADATAINAK ÁTRUHÁZÁSA... 37 3.6.1. Az egyes feladat- és jogkörök átadása... 37 3.6.2. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok... 37 3.6.3. Az intézmény vizsgarendje... 38 3.6.4. A kollégiumi nevelőtestület jogköre... 39 3.7. A GIMNÁZIUM MUNKARENDJE... 43 3.7.1. A tanév rendje és annak közzététele a gimnáziumban... 43 3.7.2. Az intézmény nyitva tartása a gimnáziumban... 43 3.7.3. A tanítási órák rendje... 44 3.7.4. Az óraközi szünetek rendje... 44 3.7.5. Az intézményi felügyelet rendszabályai... 44 3.7.6. A vezetők intézményben való tartózkodása... 45 3.7.7. A közalkalmazottak munkarendje... 45 3.7.8. A pedagógusok munkarendje... 45 3.7.9. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje... 46 3.7.10. A tanulók munkarendje... 46 3.8. A KOLLÉGIUM MUNKARENDJE... 46 3.8.1. Az éves munkarend... 46 3.8.2. A Napirend elkészítésének szempontjai... 47 3.8.3. Szünetek, tanítás nélküli munkanapok... 48 3.9. A TANÓRÁN KIVÜLI FOGLALKOZÁSOK... 48 3.9.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások a gimnáziumban... 48 3.9.2. A kollégiumi foglalkozások... 50 3.9.3. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások a gimnáziumban... 50 3.10. A TANULÓI JOGVISZONY ÉS A TÁVOLMARADÁS... 59 3.10.1. A tanulói jogviszony és következményei... 59 3.10.2. A tanuló távolmaradása és annak igazolása... 59 3.11. A JUTALMAZÁS ÉS A FEGYELMEZÉS ELVEI ÉS FORMÁI... 60 3.11.1. A tanulók dicsérete és jutalmazása... 60 3.11.2. A tanulók fegyelmezése... 61 3.12. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE... 62 3.12.1. Az épületek egészére vonatkozó rendszabályok... 62 3.12.2. Az intézmény létesítményeinek illetve helyiségeinek használati rendje.. 63 3.13. AZ SZMSZ 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL ÉRVÉNYES KIEGÉSZÍTÉSE A MUNKAIDŐ- NYILVÁNTARTÁSRÓL... 70 4. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE... 71 3
5. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE... 74 5.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS... 74 5.1.1. Prevenció rendje a gimnáziumban... 74 5.1.2. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje... 74 5.1.3. Az egészséges életmódra nevelés... 75 5.1.4. Balesetvédelem, eljárási, munkahelyi és tanulóbaleset tárgykörében.... 75 6. A HAGYOMÁNYÁPOLÁS KÜLSŐSÉGEI, ELVEI, FELADATAI, FORMÁI... 77 6.1. INTÉZMÉNYI ZÁSZLÓ, AMELYET A FENNTARTÓ ADOMÁNYOZOTT.... 77 6.2. INTÉZMÉNYI CÍMER... 77 6.3. AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYOS RENDEZVÉNYEI A GIMNÁZIUMBAN... 78 6.3.1. Megemlékezés nemzeti és állami ünnepeinkről... 78 6.3.2. A nemzeti és állami ünnepeink megrendezésének iskolai szabályai... 78 6.4. KOLLÉGIUMI ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK... 79 6.4.1. A kollégium hagyományainak ápolása... 79 6.5. A HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK... 80 6.6. A KÖTELEZŐ ÜNNEPI VISELET A GIMNÁZIUMBAN... 80 7. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 81 7.1. AZ SZMSZ MÓDOSÍTÁSA... 81 7.2. AZ INTÉZMÉNY TOVÁBBI SZABÁLYZATAI... 81 7.3. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK... 81 7.4. AZ SZMSZ NYILVÁNOSSÁGA... 82 7.5. AZ SZMSZ ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA... 82 4
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (a továbbiakban SZMSZ) 1. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1.1. Az SZMSZ célja, jogi alapja és hatálya 1.1.1. Az SZMSZ célja Meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. 1.1.2. Az SZMSZ a következő magasabb jogszabályok alapján készült: - az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, - az 1996. évi XXVIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi törvény módosításáról, - az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról, - az 1996. évi LXII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi törvény módosításáról, - az 1999. évi LXVIII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi törvény módosításáról, - az 1992. évi XII. törvény a munka törvénykönyve, - a 217/1998. (XII.30.) Korm. rend. az államháztartás működési rendjéről, - a 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről, - a 193/2003. (XI.26.) Korm. rend. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről, - a 11/1994. (VI.8.)MKM rendeletet módosítja a 30/2004 (X.28.) OM rendelettel. Az SZMSZ alapjául szolgáló rendeletek a következők: - a Kjt. végrehajtásáról közoktatási intézményekben a 138/1992. évi (X. 8. ) Korm. rendelet, - a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 1l/1994. évi (VI.8.) MKM rendelet, 5
- a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 23/2004. (VIII. 27) OM rendelet. 1.1.3. Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. Az SZMSZ-t az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, az SZMV és a diákönkormányzatok egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. 1.2. Az intézmény 1.2.1. Az intézmény alapadatai, feladatai, jogállása 1. Intézmény neve: Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium 2. Székhelye (pontos címe): Békéscsaba, Andrássy út 56. Az intézmény elérhetőségei: Központi telefonszám: 00 36 66/442 242 Igazgatói telefonszám: 00 36 66/325 998 Gazdasági iroda: 00 36 66/323 254 Kollégium: 00 36 66/325 620 00 36 66/321 021 E-mail cím: andrassygimi@andrassygimi.hu Honlap cím: www.andrassygimi.hu Telephelye: Bükkszentkereszt, Völgy utca 3. Törzsszáma: 345143 Szakágazati besorolás száma: 853100 4. Alapító szerv neve: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, illetve jogelődje Békéscsaba, Szent István tér 7. 6
A fenntartó, irányító szerv és felügyeleti szerv neve, címe: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba, Szent István tér 7. 5. A költségvetési szervbesorolása tevékenységének jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv A közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény 6. Jogállása: Önálló jogi személy, a Rózsa Ferenc Gimnázium (5600 Békéscsaba, Andrássy út 56.) valamint a Deák Ferenc Középiskolai Kollégium (5600 Békéscsaba, Andrássy út 56.) általános jogutódja. 7. A foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. szerint, megbízási jogviszony a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. szerint, munkajogviszony a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. szerint és a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. tv. hatálya alá tartozó prémiumévek programban részt vevők foglalkoztatására irányuló jogviszony, valamint a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermekek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásáról szóló 2004. évi CXXIII. tv. hatálya alá tartozó ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony. 8. A költségvetési szerv feladatellátáshoz kapcsolódó funkció szerinti besorolása: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv 9. Illetékességi és működési köre: 10. Típusa: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 121. (5) bek. szerint a működési (felvételi) körzete: Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területe és a Dél-alföldi Régió. Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Intézményegységei: 1. gimnázium: 9-12., 9-13. évfolyamok 2. kollégium: 100 leány, 92 fiú férőhelyes Tagozata: nincs 11. Felvehető maximális tanulólétszám: gimnázium: 700 fő, kollégium: 192 fő 7
12. Jogszabályban meghatározott közfeladata: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. szerinti gimnáziumi oktatás, kollégiumi feladatellátás 13. Alaptevékenység TEÁOR száma: 85.31 Általános középfokú oktatás Tevékenységek 2009. évi szakfeladatrend szerinti besorolása: Alaptevékenysége: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv., a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv., valamint a sportról szóló 2004. évi I. tv. alapján 80214-4 Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás Általános tantervű osztály működtetése Idegen nyelvi előkészítő osztály működtetése Eurofakt osztály működtetése Humán osztály működtetése Reál osztály működtetése Emelt szintű biológiaoktatás Emelt szintű történelemoktatás Kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, egyéni foglalkozás szervezése Iskolai könyvtári feladatok ellátása Érettségi szervezése Oktatási, nevelési módszertani feladatok végzése Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások szervezése (szakkör, érdeklődési kör stb.) Felkészítő (felzárkóztató, tehetséggondozó, speciális ismereteket adó) foglalkozások tartása Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenység: képességkibontakoztató és integrációs felkészítés 80215-5 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi nevelése, oktatása (Fogyatékosság típusai: mozgás-, érzékszervi- (hallássérült) és beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, valamint organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek (általános tanulási zavar, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, súlyos figyelemzavar, hiperaktivitás, súlyos magatartási zavar, mutizmus), autista gyermekek integrált gimnáziumi nevelése, oktatása) 55132-6 Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számára (Fogyatékosság típusai: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, valamint organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek (általános tanulási zavar, diszlexia, diszgráfia, 8
diszkalkulia, súlyos figyelemzavar, hiperaktivitás, súlyos magatartási zavar, mutizmus) integrált kollégiumi ellátása) 55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés 55241-1 Munkahelyi vendéglátás 55131-5 Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás Lakhatási feltételek biztosítása Kollégiumi férőhelyek szorgalmi időszakon kívüli hasznosítása 55233-4 Kollégiumi intézményi közétkeztetés (feltételeinek biztosítása) 92403-6 Diáksport 75192-2 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai 75195-2 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő, kisegítő tevékenységek Kiegészítő tevékenység: 75195-2 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő, kisegítő tevékenységek 70101-5 Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása 55141-4 Üdültetés Tevékenységek 2010. évi szakfeladat rend szerinti besorolása: Alaptevékenység: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv., a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv., valamint a sportról szóló 2004. évi I. tv. alapján 853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyamon) Idegen nyelvi előkészítő osztály Humán osztály Reál osztály Eurofakt osztály Emelt szintű biológia oktatás Emelt szintű történelem oktatás Kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, egyéni foglalkozás szervezése Érettségi szervezése Oktatási, nevelési módszertani feladatok végzése Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások szervezése (szakkör, érdeklődési kör stb.) Felkészítő (felzárkóztató, tehetséggondozó, speciális ismereteket adó) foglalkozások tartása Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenység: képességkibontakoztató és integrációs felkészítés 853112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam) (Fogyatékosság típusai: mozgás-, érzékszervi- (hallássérült) és beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, valamint organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek 9
(általános tanulási zavar, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, súlyos figyelemzavar, hiperaktivitás, súlyos magatartási zavar, mutizmus), autista gyermekek integrált gimnáziumi nevelése, oktatása) 855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 855922 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése (Fogyatékosság típusai: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, valamint organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek (általános tanulási zavar, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, súlyos figyelemzavar, hiperaktivitás, súlyos magatartási zavar, mutizmus) integrált kollégiumi ellátása) 552001 Üdülői szálláshely-szolgáltatás 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 562913 Iskolai intézményi étkeztetés (feltételeinek biztosítása) 562917 Munkahelyi étkeztetés 562914 Tanulók kollégiumi étkeztetése 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Kiegészítő tevékenység: 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 559099 Egyéb m.n.s. szálláshely-szolgáltatás 552001 Üdülői szálláshely-szolgáltatás 14. Intézmény vezetőjének megbízására vonatkozó szabályok: Az intézmény igazgatóját a közgyűlés bízza meg pályázat útján 5 év határozott időtartamra. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 15. Feladat ellátására szolgáló vagyon: Az önkormányzat által ingyenes használatba adott korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból: a 3095/1 hrsz-ú 2 ha 8628 m2 Andrássy u. 56. sz., a 1305/8 hrsz-ú 2569 m 2 Bükkszentkereszt, Völgy u. osztatlan közös tulajdonon 560 m 2 épület és környezete alatti ingatlan. Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlását a 19/2007. (V. 2.) önkormányzati rendelet szabályozza. A közgyűlés 478/1992. (XII. 18.) határozatával elfogadva; módosítva a 95/1994. (II. 24.), a 218/1995. (VI. 1.), a 82/1998. (III. 19.), a 127/2003. (II. 27.), a 240/2004. (IV. 29.), a 383/2005. (VII. 14.), a 154/2007. (III. 29.), a 462/2007. (IX. 20.), az 52/2008. (I. 24.), 280/2008. (IV. 24.), a 448/2008. (VII. 10.), a 112/2009. (II. 19.), a 267/2009. (V. 14.), valamint az 544/2009. (IX. 24.) közgy. határozattal. 10
1.2.2. Az intézmény gazdálkodási módja 1. Vállalkozási tevékenysége: nincs 2. Alaptevékenység érdekeltségi rendszere: Maradvány-érdekeltségű költségvetési szerv 3. A kötelezettségvállalás az igazgató kompetenciája. A beérkező számlákat az igazgató utalványozza, a gazdasági vezető ellenjegyzi, majd a könyvelő nyilvántartásba veszi az adatokat. A gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatait a munkaköri leírásuk, illetve a Gazdasági Szervezet Ügyrendje részletesen tartalmazza. 4. Az intézményben fenntartó által jóváhagyott, éves költségvetés szerint zajlik a gazdálkodás. A költségvetést a gazdasági vezető készíti el keretszámok alapján. Évközi változtatás előirányzat módosítással lehetséges. Negyedévente készül a fenntartó felé mérlegjelentés és forgalmi jelentés, félévente, évente pedig pénzügyi beszámoló. A Gazdasági Szervezet Ügyrendje szabályozza részletesen a jelentés és beszámoló készítés módját. 5. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszám: OTP Bank Rt.: 11733003-15345149-00000000 6. Általános forgalmi adó alanyisága: adómentes. 11
2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 2.1. Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelhessen, magas színvonalon láthassa el. Az egyes irányítási szintek ellátására adekvát képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező munkatársakat alkalmazunk. A racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. 2.2. Az igazgatótanács Az intézményben az összevonást követően igazgatótanács alakult. Az igazgatótanács tagjait a gimnázium és a kollégium dolgozói közössége egyenlő arányban választja. Létszáma abban az esetben, ha mindkét nevelőtestület megválasztja az igazgatót 5 fő, ha nem akkor intézményegységenként 3-3, azaz 6 fő. Vezetőjét (továbbiakban elnökét) első ülésén választja meg, megválasztásához a relatív többség is elégséges! A képviselők és az elnök megbízatásának ideje 5 évre szól. A képviselő és az elnök is bármikor indoklással vagy anélkül lemondhatnak megbízatásukról. A küldő nevelőtestület bármelyike megfelelő indoklással bármikor visszahívhatja képviselőjét az igazgatótanácsból. A lemondott vagy visszahívott igazgatótanácsi tag helyére lehetőség szerint 1, de maximum 3 hónapon belül új tagot kell választani. Az elnök visszahívásához a relatív többség is elegendő. Az új elnököt is lehetőleg 1, de maximum 3 hónapon belül meg kell választani. Az igazgatótanács tanévenként egy vagy két alkalommal, a saját maga által leginkább alkalmasnak tartott időben ül össze. Ezen felül bármikor tarthat rendkívüli ülést, ha szükségesnek tartja. Az ülések előkészítése az intézményvezető feladata. Az igazgatótanácsnak az intézmény működésére vonatkozó bármely kérdésben véleményező és javaslattételi (állásfoglalási) joga van. Állásfoglalásait az egyszerű többség elve alapján kell kialakítania. Állásfoglalásairól 8 munkanapon belül köteles értesíteni az intézmény minden dolgozóját az intézményen belül szokásos módon illetve belső fórumokon. Az igazgatótanácsnak jogában áll véleményt nyilvánítani olyan esetekben is, amikor az intézmény érdekeit intézményen kívüli tényezők sértik. Ilyen esetekben viszont állásfoglalásának egyhangúnak kell lennie. Az igazgatótanácsnak ellenőrzési funkciója nincs. Az igazgatótanács jogkörét a 138/1992.(X.8.) kormányrendelet 18.. (4) bekezdésének b) pontja alapján határozzuk meg. Az intézményegység-vezetői megbízatásról és a megbízás visszavonásáról az igazgatótanács dönt. Az intézményegység-vezető (esetünkben kollégiumvezető) kinevezése 12
pályázati eljárás útján történik. A pályázati eljárás előkészítése az igazgató feladata. A pályázati feltételek meghatározása, a pályázati kiírás az igazgatótanács döntési jogkörébe tartozik. A kollégiumvezető megbízása meghatározott időre szól. Ha az igazgatótanácsban van olyan tag, akit a döntés érint, akkor az érintettség nyilvánossá válásától kezdve az eljárásban, és a döntéshozatalban nem vehet részt. 2.3. A vezetőség A vezetőség tagjai: igazgató, kollégiumvezető, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető. A vezetőség félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek. Az intézmény vezetősége, konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. A vezetőség tagjai a heti vezetői értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. 2.3.1. A vezető személye Az intézmény vezetője csak a közoktatási törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény típusának megfelelő felsőfokú egyetemi végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény pedagógus és közalkalmazotti közösségének, az iskolai szülői szervezetnek, a diákönkormányzatoknak a véleményét. A fenntartó Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése, a munkáltatói jogkört a polgármester személye által gyakorolja 2.3.2. Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a közoktatási törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, - a nevelőtestület vezetése, - az intézmény alkalmazottai fölött a munkáltatói jogkör gyakorlása, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, - az intézményben folyó érettségi vizsgák rendeletben előírt felügyelete, 13
- a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a rendelkezésre álló költségvetés alapján, - az iskola gazdálkodásának felügyelete, irányítása, - a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, - a közoktatási intézmény képviselete, - együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével, és a diákmozgalommal való együttműködés, a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, - a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása, - a döntés az egyetértési kötelezettség megtartásával, - az intézmény működésével kapcsolatban döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy közalkalmazotti szabályzat (vagy a kollektív szerződés, ha van) nem utal más hatáskörébe, - a felnőttoktatás igény szerinti megszervezése, - a tankönyvrendelés szabályozása. 2.3.3. Az intézményvezető felelőssége Az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozó, általánosan nem helyettesíthető feladatok. Az intézmény vezetője (igazgatója) - a közoktatási törvénynek megfelelően egy személyben felelős az alábbiakért: - a szakszerű és törvényes működésért, - az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, - a tanárok és más alkalmazottak fölötti munkáltatói intézkedésért, - a pedagógiai munkáért, - a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, - a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért, - a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért, - az intézményben megszervezendő érettségi vizsgák előkészítéséért, az érettségi vizsgák törvényes és szabályszerű lebonyolításáért. 2.3.4. A kollégiumvezető megbízására vonatkozó szabályok. A kollégiumvezető feladatai A kollégiumvezetőt az igazgatótanács bízza meg pályázat útján, határozott időtartamra. Felette az egyéb munkáltatói jogokat is az igazgatótanács gyakorolja. 14
A kollégiumvezető az intézmény vezetőségének tagja, a kollégiumot képviseli s a jogszabályokban meghatározott keretek között minden hatáskörébe tartozó ügyben döntési jogosultsággal rendelkezik. A kollégiumvezető jogait és munkaköri kötelességeit az érvényben lévő közoktatási törvény és a minisztériumi rendeletek és egyéb szabályzatok határozzák meg. Kötelező erejűek számára a felsőbb hatóságok rendeletei és utasításai. 1. A kollégiumvezető tervezi, szervezi, irányítja, ellenőrzi és értékeli a kollégiumi nevelőmunkát. Feladatkörébe tartozik: a) a kollégiumi nevelőtestület munkájának összehangolása, b) irányítja, ellenőrzi és értékeli a kollégiumban folyó szakmai pedagógiai tevékenységet, c) előkészíti a kollégiumi nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, ellenőrzi a döntések szakszerű megszervezését és végrehajtását, d) az intézmény igazgatójával együtt gondoskodik a kollégiumi munka tárgyi, személyi és szervezési feltételeiről, e) tartja a kapcsolatot az iskolákkal és összehangolja a kollégium nevelési rendszerét és munkarendjét a gimnáziummal és a többi kapcsolatos intézménnyel, f) segíti az intézmény jogszerű és hatékony működését, g) részt vesz az intézményi vezetőségi megbeszéléseken, valamint a nevelési értekezleteken, h) heti rendszerességgel beszámol az igazgatónak a kollégiumban folyó munkáról, eredményekről stb., i) bármilyen rendkívüli esemény bekövetkezése esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, majd haladéktalanul értesíti az igazgatót. 2. A kollégiumi nevelési tervben, valamint a kapcsolatos iskolák nevelési és oktatási tervében megjelölt cél és feladatok tervszerű megvalósítása érdekében a kollégiumi nevelőtestület és a diákönkormányzat javaslatainak figyelembevételével elkészíti a kollégium munkatervét, kialakítja a kollégium egységes nevelési rendszerét, jóváhagyja a nevelőtanárok munkatervét. 3. Figyelemmel kíséri a kollégiumi közösségek életét, segíti öntevékenységüket, önkormányzati és érdekvédelmi feladataik megvalósítását, közreműködik az önkormányzati munka fejlesztésében. 4. Az igazgatóval történt egyeztetés után meghatározza a nevelőtanárok munkaidő és csoportbeosztását, véleményezi a kollégiumban történő főállású foglalkoztatást, a nevelők és dolgozók szabadságolási tervét. 5. A kollégiumvezető a munkaidejét úgy osztja be, hogy vezetői tevékenysége mellett minél több kapcsolatteremtési lehetősége legyen a tanulókkal. 6. A kollégiumvezető az érvényben lévő, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a közoktatási törvény rendelkezései alapján végzi munkáját. 15
7. A kollégiumvezető munkaideje heti 40 óra, kötelező heti óraszáma 10 óra, melyet a heti munkaidő-beosztásban rögzít. 2.3.5. Az igazgatóhelyettesek személye Az intézményvezető feladatait a gimnáziumban az igazgatóhelyettesek közreműködésével látja el. A határozatlan időre szóló vezető-helyettesi megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. Az általános igazgatóhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. Az általános igazgatóhelyettes irányítja közvetlenül a gimnáziumban a pedagógusok munkáját. Feladatainak teljes körű leírását munkaköri leírás tartalmazza. A szervezési igazgatóhelyettes koordinálja az intézmény napi feladatait, rendezvényeit, iskolán belül a tanórán kívüli eseményeket. Feladatainak teljes körű leírását munkaköri leírás tartalmazza. 2.3.6. A gazdasági vezető személye A gazdasági vezető szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkező személy lehet. A gazdasági vezető irányítja közvetlenül a gazdasági csoport és a technikai dolgozók munkáját. Feladatainak teljes körű leírását a munkaköri leírás tartalmazza. 2.4. Gazdasági csoport 2.4.1. Vezetője a gazdasági vezető. 2.4.2. Feladatai a következők: az éves költségvetés tervezése; az előirányzat felhasználás, módosítás; az intézmény üzemeltetése fenntartása, működtetése, beruházás; vagyonhasználat, vagyonhasznosítás; munkaerő-gazdálkodás; pénzkezelés; könyvvezetés; beszámolási kötelezettség; adatszolgáltatás. 2.4.3. Ezeket a feladatokat a gimnáziumra és a kollégiumra vonatkozóan egyaránt ellátja. 2.4.4.A kollégiumra vonatkozó ügyek egy részét és egyben a menzabefizetés intézményi szintű feladatait külön ügyintéző látja el. 2.5. Belső ellenőr A belső ellenőrzés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 232/2008. (IV.24.) számú közgyűlési határozata szerint, valamint a 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet szerint valósul meg. A belső ellenőrzést 7 intézménnyel kötött Együttműködési Megállapodás alapján 1 fő független belső ellenőr végzi, aki közalkalmazotti jogviszonyban áll. Tevékenységét igazgatói utasítás szerint, illetve az intézmény Belső Ellenőrzési Kézikönyve szerint látja el. 16
2.6. A nevelőtestület 2.6.1. A nevelőtestület tagjai A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, a gazdasági vezető, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. 2.6.2. A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. 2.6.3. A nevelőtestület felépítése az intézményben Az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégiumnak egy nevelőtestülete van. Ez a nevelőtestület azonban a gimnáziumi és a kollégiumi munkarend eltérése miatt két részből áll: a gimnáziumi és a kollégiumi nevelőtestületből. 2.6.4. A munkaközösségek és vezetőik Az azonos szakmai területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A szakmai munkaközösség tagjai közül ötévenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. Feladatkörüket munkaköri leírás szabályozza. 2.6.5. Az intézmény szakmai munkaközösségei Magyar nyelv és irodalom és a hozzá kapcsolódó tantárgyak (tánc és dráma, média) Történelem és a hozzá kapcsolódó tantárgyak (filozófia, társadalomismeret, emberismeret és etika, ének-zene) Matematika Angol nyelv Német nyelv és francia nyelv Biológia Földünk és környezetünk rajz és művészetek Fizika Kémia Informatika - könyvtár 17
Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kollégiumi 2.6.6. A kollégiumi szakmai munkaközösség - A munkaközösség vezetőjét az intézmény igazgatója bízza meg a munkaközösség kezdeményezése alapján. - A munkaközösség éves tervét a munkaközösség vezetője készíti el a kollégiumvezetővel való egyeztetés után. - A munkaközösség illetékességi körének megfelelően bármikor véleményezheti a kollégiumban folyó pedagógiai munka minőségét, javaslatot tehet munkánk javítására. - A munkaközösség-vezető megbízatása 5 évre szól, de többször is meghoszszabbítható. - Feladatkörét munkaköri leírás tartalmazza. 2.6.7. A munkaközösség vezetők jogai és feladatai A munkaközösség-vezetők részt vesznek a munkaközösség munkájának irányításában, ellenőrzésében. A munkaközösség-vezetőknek az általuk képviselt szak munkájával kapcsolatban javaslattételi joguk van. A munkaközösség-vezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól beszámol az intézményvezetőnek. Feladatkörüket részletesen a munkaköri leírásuk tartalmazza. Feladatkörüket részletesen a munkaköri leírásuk tartalmazza. 2.7. Egyéb - nem pedagógus - dolgozói csoportok 2.7.1. A titkárság Két személyből áll. Feladata az irodai ügyintézés ellátása munkaköri leírások alapján. Az igazgató közvetlen irányítása alá tartoznak, de annak utasítására bármely intézményi dolgozó részére kötelesek konkrét feladatok elvégzésére. 2.7.2.Rendszergazda, oktatástechnikus, laboráns Az igazgató közvetlen irányítása alá tartoznak. Szakmai munkájukat a munkaköri leírásban megnevezett munkaközösség-vezető irányítja. Igazgatói utasításra bármely intézményi dolgozó részére kötelesek konkrét feladatok elvégzésére. 2.7.3. Konyhai dolgozók, takarítók, portás, éjjeliőr A gazdasági vezető közvetlen irányítása alatt állnak. A konyhai dolgozók feladata a napi háromszori ételosztással /reggeli, ebéd, vacsora/ kapcsolatos feladatok ellátása, illetve az ebédlő épületének a takarítása. A takarítók feladata a gimnázium főépületének a takarítása. A portás feladata az Andrássy úti bejáratokon keresztül zajló személyforgalom figyelemmel kísérése 18
és a portai telefon kezelése. Az éjjeliőr hétköznapokon az egész intézmény éjszakai biztonságát felügyeli. 2.7.4. Karbantartók, udvarosok Az igazgató közvetlen irányítása alá tartoznak, annak távollétében a kollégiumvezető jogosult munkájukat irányítani. Számuk négy fő, közülük kettő a gimnázium karbantartója, egy a kollégium karbantartója, egy pedig udvaros. Feladataikat külön munkaköri leírás szabályozza. Igazgatói /kollégiumvezetői/ utasításra bármely intézményi dolgozó részére kötelesek konkrét feladatok elvégzésére. Munkájuk során kötelesek egymást kisegíteni, ha valamelyikük munkaterületén erre van szükség. 2.7.5. Kollégiumi takarítók, nappali portás Az intézményvezető és a kollégiumvezető közvetlen irányítása alatt állnak. A négy takarító közül kettőnek a lánykollégium, kettőnek a fiúkollégium takarítása a feladata. A nappali portás a fiúkollégium épületében dolgozik. Feladata a délelőtti órákban fogadni a telefonhívásokat illetve az esetleges vendégeket, szülőket, tanulókat, mivel 12 00 óráig nem tartózkodik nevelőtanár az épületben. Az öt dolgozó feladatát részletesen a munkaköri leírása szabályozza. 19
AZ INTÉZMÉNY SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE Igazgató Belső ellenőr Igazgató tanács Igazgatóhelyettes Igazgatóhelyettes Gazdasági vezető Kollégiumvezető Munkaközösség-vezetők Rendszergazda, oktatás technikus, laboráns Gazdasági csoport Gimnáziumi ügyek Kollégiumi ügyek Kollégiumi nevelők munkaközössége Szaktanárok Titkárság Konyhai dolgozók, takarítók, portás, éjjeliőr Karbantartók, udvarosok Kollégiumi takarítók, nappali portás Jelmagyarázat: Narancs vonal: Vezetőség Zöld vonal: Gimnáziumi nevelőtestület Kék vonal: Kollégiumi nevelőtestület A kettő együtt alkotja az Intézményi nevelőtestületet.
3. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 3.1. Az intézményvezetés működési rendje 3.1.1. A vezetők kapcsolattartási rendje, belső kommunikációja Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség minden hétfőn vezetői értekezleteket tart, melyről - vezetőségi döntés szerint alkalmanként - írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A tantestület és az intézményi közösség informálása érdekében az intézményvezetés minden hétfőn és kedden (tanítási időben) tájékoztatót tart a harmadik óra utáni szünetben, a gimnázium tanári szobájában. 3.1.2. A vezetők helyettesítési rendje 3.1.2.1. Az intézményvezető helyettesítése A vezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására az általános igazgatóhelyettes jogosult. Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén általános helyettese, az általános helyettes akadályoztatása esetén a szervezési igazgatóhelyettes, mindhárom együttes hiányzása esetén a kollégiumvezető helyettesíti. 3.1.2.2. A kollégiumvezető helyettesítése A kollégiumvezető feladatkörét távollétében a munkaközösség-vezető látja el, kivéve a kollégiumi élet érdemi ügyintézést nem kívánó időszakában (pl. hétvégéken, este, a villanyoltást követő időszakban, reggeli ébresztéskor). Ekkor a főügyeletes nevelőtanár oldja meg a felmerülő feladatokat. (Bármilyen rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a szükséges intézkedéseket megteszi, haladéktalanul értesíti a kollégiumvezetőt). A kollégiumvezető és a munkaközösség-vezető együttes távolléte esetén a vezetői feladatokat a főügyeletes nevelő látja el. 3.1.2.3. Az igazgatóhelyettesek helyettesítése Az igazgatóhelyettest távolléte esetén valamelyik munkaközösség-vezető helyettesíti az igazgató felkérésére.
3.1.2.4. A gazdasági vezető helyettesítése Tartós távolléte esetén csak az előírt szakmai végzettséggel rendelkező (más megoldás híján külső) szakember helyettesítheti. A napi teendőkben az Ügyrend szerint helyettesítjük. 3.1.3. A vezetők ellenőrző munkája Minden vezető folyamatos ellenőrzést végez saját munkaterületén a szervezeti felépítés alapján hozzá tartozó dolgozók esetében. A pedagógusok szakmai munkájának vezetői ellenőrzése óralátogatási terv alapján történik. Az óralátogatási terv minden tanévben része az éves munkatervnek. 3.1.4. Az intézményi önértékelésről, a teljesítményértékelésről és a minősítésről Az intézményi önértékelés, a teljesítményértékelés és a minősítés szabályozását az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) részletesen tartalmazza. Ennek egyes tanévekre vonatkozó konkrét feladatai a tanévre vonatkozó naptári tervben találhatók, amely a mindenkori éves munkaterv része. 3.2. Az intézményi közösségek jogai és kapcsolattartásuk 3.2.1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje 3.2.1.1. Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a Munka Törvénykönyve mellett a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályozza. Az alkalmazottak köre oktató-nevelő munkát végző pedagógusok, és a nevelő-oktató munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazottak. A pedagógusok és a gazdaságvezető alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. 3.2.1.2. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. 22
A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának elengedhetetlen feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. Az egyetértésre jogosultak részéről az egyetértés vagy egyet nem értés kinyilatkoztatása kötelező. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, - testületi jogkör esetén a testület az abszolút többség (50%+1 fő elve) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha legalább kétharmad része jelen van. 3.2.1.3. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: értekezletek, megbeszélések, tájékoztatók, egyéb fórumok. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető hívja össze akkor, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 3.2.2. A tanuló közösségek és kapcsolattartási rendjük 3.2.2.1. Az osztályközösségek, tanulócsoportok, nevelési csoportok a gimnáziumban Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott. Az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a felelős igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult - az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására - az osztályban tanító pedagógusok értekezletét összehívni, továbbá az osztályfőnök javasolja a tanulók jutalmazását és dicséretét. 23
Az osztályfőnököt távolléte esetén pótosztályfőnök helyettesíti. A pótosztályfőnök személyéről minden tanév elején az osztályfőnök dönt és erről tájékoztatja az igazgatót. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelvórák, emelt szintű oktatási formák, informatikai órák stb.). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja. A csoportszervezés függvénye az órabank felosztási lehetőségének is. 3.2.2.2. A nevelési csoportok száma, létszáma, összetétele a kollégiumban a) A kollégium férőhelye 192 fő. b) A kollégiumban 4-4 nevelési csoportot kell kialakítani, a hagyományoknak megfelelően, évfolyamonkénti bontásban. c) A nevelési csoport létszámának kialakításánál az arányos elosztásra kell törekedni. Egy csoportban lehetőleg 20-27 tanuló legyen. d) Egy nevelési csoportnak egy nevelőtanár, osztályfőnök vezetője van, akit a kollégiumvezető és a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bíz meg. e) A csoport tanulóinak neveltségi szintjéért, a nevelési felzárkóztatásért, a tanulmányi munkájukért elsődlegesen a csoportvezető tanár felel. f) A csoportvezető tanár köteles folyamatos kapcsolatot tartani az iskolai osztályfőnökökkel és az itt szerzett tapasztalatait be kell építeni nevelőmunkájába. g) Csoportfoglalkozások esetében előnyben kell részesítenünk a kiscsoportos és egyéni foglalkozásokat (főleg 11. és 12. évfolyamban). h) Az évfolyamok felelőst választanak, akik külső tagjai a diákönkormányzat vezetőségének, de szavazati joguk nincs. 3.2.2.3. Diákkörök Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja. Az a diákkör, amelyik az iskola helyiségeit vagy szabadtéri területét igénybe kívánja venni működésének engedélyeztetésére kérvényt nyújt be az intézmény igazgatójához. A diákköri kérvénynek tartalmaznia kell: - a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát, - az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény), - a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát. 24
Az igazgató a diákkör céljától és tagjainak magatartásától függően engedélyezi az iskola épületének házirend szerinti használatát. Az intézményben működő diákköröket a szervezési igazgatóhelyettes tartja nyilván. 3.2.2.4. A diákközgyűlés (iskolagyűlés), diákfórum Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Két tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy - a diákönkormányzat döntése alapján - a diákok küldöttei vesznek részt. Diákok képviselőjének kérésére a diákközgyűlés minden tanévben összehívható. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen az iskola igazgatója és a diák-önkormányzati vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak lehetőleg azonnal, de 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. 3.2.3. A diákönkormányzat és működése Az intézményben két diákönkormányzat működik: egy gimnáziumi és egy kollégiumi. 3.2.3.1. A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézményegység egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. A gimnáziumi diákönkormányzat a tanulóközösség által elfogadott és a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az intézményi SZMSZ mellékletében található. Az osztályközösségek vagy a nevelési csoportok a diákönkormányzat legkisebb egységei. Az intézményegységek teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott diák-önkormányzati vezetőség látja el. A diákönkormányzat ezen vezetőség útján gyakorolja jogait. 3.2.3.2. A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 25
A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: - egy tanítási nap igénybe vétele, - a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokban, - az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor, - a házirend elfogadásakor és módosításakor, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a tehetséggondozással kapcsolatos célok elérésében, - a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység megszervezésében, - az iskolai sportkör minimális órakeretének megállapításában. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: - saját működésére és hatásköre gyakorlására, - a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, - egy tanítás nélküli munkanap programjára, - tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, - vezetőinek, munkatársainak megbízására. 3.2.3.3. A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az intézmény helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanévre október 31-ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt. 3.2.3.4. Az iskolai diákönkormányzat és a gimnázium közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a DÖK képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával; eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. Az diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi és nevelőtestületi értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztály képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. 26
A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető heti fogadóórájának időpontja tanévenként változik. Az adott tanév intézményvezetői fogadóóráját az intézmény munkaterve tartalmazza. Az időpont közzététele az osztályfőnökök feladata. 3.2.3.5. A kollégiumi közösségek, a diákképviselők valamint a kollégiumi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje. 1. A kollégium a feladatát a diákközösség közreműködésével látja el. A közösségi életet a kollégiumi diákönkormányzat szervezetei irányítják. 2. Nevelési és egyéb értekezleteken, illetve olyan nevelőtestületi értekezleteken, amelyre a közoktatási törvény előírásainak megfelelően meg kell hívni őket, és véleményüket ki kell kérni, így: - kollégiumi felvétel és megújítás, - házirend, napirend elkészítése és módosítása, - jutalmazások és fegyelmi ügyek, - kitüntetések javaslattétele, - szülői értekezletek, - különböző diákrendezvények. 3. A véleménynyilvánítás fórumai - közgyűlés (rendkívüli közgyűlés), - jelölőgyűlések, - csoportmegbeszélések, - havi értékelések, - heti értékelések, - diákönkormányzat kibővített ülése, diák-önkormányzati ülés, - reszortfelelősök fórumai, - egyéni közlés. 4. A kollégiumi közösségi élet irányításának legfőbb szerve a közgyűlés. 5. A kollégiumi tagok érdekeinek képviseletére, az összes kollégistát érintő döntések meghozatalában való közreműködésre, a kollégiumi közösségi élet és munkarend kialakítására a döntések végrehajtásának megtervezésére és ellenőrzésére diákönkormányzatot kell létrehozni. 6. A diákönkormányzat 14 tagból áll, választásnál meg kell határozni a diákönkormányzat (röviden DÖK) tagjainak feladatait. A DÖK megbízatása egy évre szól. Tagjait tanulócsoportok delegálják, választják. Évente, a tisztújító közgyűlésen minden reszortfelelős köteles az évi munkájáról beszámolni. A DÖK tagjait a közgyűlés választja meg titkos szavazással és konkrét megbízatással. A DÖK havonta legalább kétszer ülésezik, ahol megbeszélik a feladatokat, elemzik és értékelik az előző időszakot. 27