Részlet a könyvből: Örökké Kiadó: L&L kiadó
Adatlap részletek a közösségi portálról Név: Bencze Virág (Emó) Magamról: LB forever! Klubtagság: Szombathely; Pop Art; Hippies; Luv Pete Wentz; AFC; Végzősök Név: Matsuda Okitsugu (Macu) Beszélt nyelv: magyar, japán, francia Magamról: Sayonara! Klubtagság: iphone; ipod; ipad; imacu; ijapan; ivégzős; iballagás; iszomorú Név: Zsidák Gábor (Gábor) Magamról: Jó volt megismerni titeket, jókat beszélgettünk! Klubtagság: Gáborok klubja; SzJG; Végzősök Név: Jacques Chatelain (Zsák) Beszélt nyelv: francia, magyar Magamról: Au revoir, mon ami! Klubtagság: Paris Je T aime; Desserts et fromages; L amour; Végzősök Név: Pósa Richárd (Ricsi) Kor: 19 Magamról: Nem csinálok semmit. De azt jól. Emó, csomagolj! Cortez, áj missz jú! Neményi! Te szerencsétlen! Hívj fel
Klubtagság: Szombathely; Korn; Bajnokok ligája RulZ; Narcissistic Cannibal; Csütörtöki filmpremierek; Végzősök Név: Szatmáry Kinga (Kinga) Magamról: Ha azt hiszed, hogy hiányozni fogsz, nagyon is tévedsz! Talán emeld fel a telefont, és nem szakad meg a kapcsolat, én meg talán felveszem. Klubtagság: ELTE; Céltudatos emberek; Akikről még hallani fogsz!; Aktivisták; Végzősök Név: Haraszti Róbert (Robi) Magamról: Tisztelt Szülő! A fia szörnyen neveletlen! Gondos tanárnő Tisztelt Tanárnő! Tudom. Harasztiné Klubtagság: I luv Máday; Szombathely RulZ; Szombathelyi csajok; Metál; Végzősök Név: Szenyor Máday-Nagy Zsolt (Zsolti) Beszélt nyelv: máday nyelvjárás Magamról: Búcsú Máday nénihez A búcsú oly drámai, Mint mikor elvesznek a fájljai, A módszere kissé spártai, De nem tudnám Önt bántani. Most elmegyek tanulni más tárgyait, De örökké szeretni fogom, Máday! (néni) Annyira fogsz hiányozni, Dave!!! Na, akkor Csoki! ; Máday tagozatos Máday gimnázium Klubtagság: I luv Máday; Így jártam anyátokkal; Végzősök Név: Bernáth András (Andris) Magamról: Tisztelt Szülő! A fia betegségre hivatkozva távozott az órámról! Kardos Kálmán
Tisztelt Tanár úr! A fiam valóban beteg. Elmebeteg. Bernáthné Klubtagság: Szombathely RulZ; Albérlő; I Luv Máday; Végzősök; Név: Felmayer Dávid (Dave) Magamról: Jó volt együtt, szevasztok! Te is nekem, Zsolti!!!!! Bankett-, ballagás- és osztálykirándulás- szervezésért hívj/üzenj/keress fel személyesen! Lementettem minden anyagot az elmúlt négy évből. Ha valakinek szüksége van rá, tudja, hol talál. Klubtagság: iphone; ipod; ipad; idave; iszjg; iballagás; iszomorú ivégzős Név: Antai-Kelemen Ádám (Cortez) Kor: 19 Beszélt nyelv: magyar, angol, francia, spanyol, portugál Magamról: Goodbye. Klubtagság: New Life Január 15., vasárnap Az egész úgy indult, mint egy normális péntek, a félév utolsó napján. Szokásosan felkeltem, szokásosan néztem ki, majd Cortez szokásosan értem jött. A Szent Johannához érve minden a szokásos módon történt, igazi félév van, wááá hangulat uralkodott, aminek Máday igazgatóhelyettes asszony szokásosan nem örült. Haller kiosztotta az ellenőrzőket, én pedig szokásosan nem kaptam meg, így mehettem le az igazgatóiba, hogy a tanulmányi verseny nyerteseként külön Borreltől vegyem át. Kinga szokásosan tombolt, amiért mindketten dupláztunk a versenyhéten, én pedig szokásosan reagáltam rá, vagyis sehogy. Átvettem az ellenőrzőm, amiben a szokásos kitűnő jegyeim szerepeltek, aztán kimentem a suli elé. És innentől a szokásos jelzőt felváltja a rémálom kifejezés, és utólag tudom csak, hogy a megszokott dolgok akkor jelentenek igazán sokat, amikor valami változás történik. Az egész hétvégémre, sőt, ha túl akarom dramatizálni, akkor mondhatom, hogy talán az egész életemre hatással lesz, ami azután történt, hogy kimentem az iskolából. Sose jutottunk át Zsoltiék garázsába bandázni, ahogyan egyébként minden pénteken megtesszük, és ahogyan előre megbeszéltük. Ugyanis Cortez szülei az iskola előtt vártak rá. Ami egyébként nem is lenne gond, még
normálisnak is tűnne a dolog, ha: 1. Nem élnének amúgy Amerikában; 2. Ha nem éppen Cortezhez jöttek volna, erősen azzal a szándékkal, hogy rábeszéljék a külföldi továbbtanulásra, amiről egyébként hallani sem akart, és ami miatt a téli szünet óta nem beszélt a szüleivel, amikor is megdöntötte a világ körül repkedési csúcsot, mivel elutazott, két óra alatt összebalhéztak, és már tetette is át a jegyét, és jött vissza. Igen, akkor tudtuk, hogy ennek még nagyon nincs vége, de annyira lekötött minket, hogy itthon van az ünnepekkor, meg aztán ott volt a szilveszter is, úgyhogy nem beszéltünk erről, csupán hagytuk, hogy az agyunk elrejtett zugában motoszkáljon, amíg ki nem tör onnan. És ez a kitörés pénteken történt meg. Virág és Ricsi, miután hazakísértek, tűkön ülve várták, hogy hívjam őket. A többiek Zsoltiéknál várták a fejleményeket. Cortez otthon volt, a szüleivel és a nagyszüleivel. Én meg A szobámban gubbasztottam, a telefonomat szuggerálva, várva a hívását. És akkor, ha ez még mind nem lett volna elég egy kellemes péntek 13-hoz, mintegy jelként, leborult a táskám az asztalomról, az egész tartalma pedig rám zúdult. Képletesen és a valóságban is. Igen, az a nagyalakú boríték is az ölembe hullott, amit az igazgatótól kaptam, azzal az utasítással, hogy adjam át a szüleimnek. És jó kamaszhoz méltó módon ki is bontottam. Ha a Cortez szülei hirtelen hazajöttek pofont jobb oldalról kaptam, akkor ideje volt odatartanom a bal oldalamat is. Úgy egál, nem? A borítékban az állt, hogy a Szent Johanna kiválasztott az ösztöndíjprogramra, szeptembertől szeretettel várnak a párizsi egyetemen. De nem volt időm felfogni. Ugyanis megszólalt a telefonomon a Basket Case, ami csak egyet jelent. Cortez hív. Ideges volt, folyamatosan hadart, én pedig nagyon koncentráltam, hogy követni tudjam. Az elmondása alapján egy igen kiadós vitán vannak túl, ráadásul belekeveredtek a nagyszülei is, ami miatt Cortez még idegesebb lett. Oké, és mire jutottatok? kérdeztem halk, a kelleténél vékonyabb hangon.