2. óra: A szerzői jogvédelem Áttekintő óravázlat 2.1 Az óra célkitűzései 2.2 A szerző vagyoni jogai A.) A vagyoni jogok jellemzői és átszállása B.) Öröklés és átruházás C.) Felhasználási jogok D.) Díjazás 2.3 A felhasználási módok A.) Többszörözés B.) A terjesztés joga C.) Nyilvános előadás joga D.) A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga E.) A sugárzásnak az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz való továbbközvetítése F.) Átdolgozás 2.4 A védelmi idő A.) Általános szabály B.) A főszabálytól eltérő 2.5 A munkaviszonyban alkotott műre vonatkozó sajátos szabályok A.) Elkülönítés és alapok B.) Sajátosságok 2.6 Jogeset-feldolgozások 2.7 Ellenőrző kérdések dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 1
2.1 Az óra célkitűzései 2.1 Az óra célkitűzései Az előadás négy fő témakört tárgyal. A szerző vagyoni jogai bemutatja e jogokat, átszállásuk, öröklésük és átruházásuk lehetőségeit, a díjazás kérdéseit vizsgálja. A felhasználási módok közül a többszörözés, a terjesztés joga, a nyilvános előadás joga, a mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga, az újrasugárzás, az átdolgozás és a kiállítás kerül közelebbi vizsgálatra: e körben fokozott figyelmet fordítunk az új technológiák (Internet, WAP) sajátos közegében felmerülő szerzői jogi kérdések közelebbi vizsgálatára is. A védelmi idő kérdését a főszabály, s a főszabálytól való számos kivétel ismertetésével járjuk körül. A munkaviszonyban alkotott műre vonatkozó sajátos szabályok részletesebb tárgyalását elsősorban az indokolja, hogy e szabályok sok hallgatónk számára az egyetem elvégzése után nagyon is gyakorlati kérdésekként merülhetnek majd fel: lényeges tehát, hogy tisztában legyenek a szolgálati jellegből adódó sajátosságokkal, a szerzői jog főszabályaitól való sajátos eltérések eseteivel. Az óra célkitűzése, hogy a hallgatók - úgy is, mint leendő szerzők, úgy is, mint szerzői alkotások leendő felhasználói - megismerjék a szerzői jogvédelem alapvető intézményi rendszerét, s az így megszerzett ismereteket később a gyakorlati életben is képesek legyenek alkalmazni. dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 2
2.2 A szerző vagyoni jogai 2.2 A szerző vagyoni jogai dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 3
2.2 A szerző vagyoni jogai A.) A vagyoni jogok jellemzői és átszállása - a vagyoni jogok meghatározott kivétellel nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át, és azokról lemondani sem lehet - főszabály szerint tehát az összes szerzői jog, mint egész nem ruházható át, de az egyes műveken fennálló egyes felhasználói jogok igen - kivételek: - szoftver - adattár - film - együttesen alkotott mű - reklámmű - munkaviszonyban alkotott mű - általában a szerző a vagyoni jogok alanya, de vannak alkotások, ahol a rendelkezési jog biztosítása érdekében vélelmeket állít a tv. - együttesen létrehozott mű: - munkaviszony: az átadással a vagyoni jogokat a szerző jogutódaként a munkáltató szerzi meg (szerződés rendelkezhet másként) akinek kezdeményezésére irányítása alatt létrehozták saját nevében nyilvánosságra hozta dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 4
2.2 A szerző vagyoni jogai B.) Öröklés és átruházás - a szerző vagyoni jogai örökölhetők, a megörökölt szerzői jogok tovább örökölhetők, róluk halál esetére rendelkezni lehet - a törvényes öröklés tárgyát képezik - róluk végrendeletben (dologi és kötelmi), hagyomány és meghagyás útján is rendelkezni lehet - szerződéses végintézkedés tárgyát képezhetik - a vagyoni jogokat öröklés útján megszerző személyek egymás javára is rendelkezhetnek - özvegyi haszonélvezet tárgyát képezheti - a vagyoni jogok a tv. által meghatározott esetekben átruházhatók, átszállnak - a jogszerző a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése esetén a vagyoni jogokkal rendelkezik - az átruházás díjköteles - átruházhatók: - szoftverek - adattárak - filmek - reklámozás céljára megrendelt művek dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 5
2.2 A szerző vagyoni jogai C.) Felhasználási jogok a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van A MŰ műpéldány anyagi formában nem anyagi formában minden egyes felhasználás engedélyezésére } történő bármilyen felhasználására - az Szjt. eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető - a szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához és a műben szereplő eredeti és jellegzetes alak kereskedelmi hasznosításához: az ilyen hasznosításra kizárólagos jogai vannak - merchandising - a hasznosításnak ez a módja nem szerzői jogi felhasználás, hanem, marketingcélú értékesítés - a felhasználási módok a tv szerint: - többszörözés - terjesztés - nyilvános előadás - nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként - a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánosság elé való továbbközvetítése - átdolgozás - kiállítás dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 6
2.2 A szerző vagyoni jogai D.) Díjazás - a szerzőt díjazás illeti meg: - vagyoni jogai átruházása és a felhasználás engedélyezése esetén - a munkáltató a szerző által rendelkezésére bocsátott jogot másra átruházza - a felhasználásra adott engedély fejében kapott díjazásnak főszabályként a felhasználáshoz kapcsolódó bevételekkel kell arányban állnia - a díj nem jelent kockázatmegosztást (de a szerződésben rendelkezhetnek erről) - főszabályként veszteség esetén is jár - a bevétel fogalma: az ellenérték (szerzői díj) törvényes alapját képezi, kiterjed a felhasználáshoz kapott szponzori és egyéb támogatásra is - a díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le - meghatározott esetekben a szerzőt akkor is megfelelő díjazás illeti meg, ha a felhasználás engedélyezése kizárólagos joga lenne (Szjt. 16. /5/). - nem áll fenn technikai lehetőség a felhasználási engedély adására - a szerzői jog kizárólag a díjigény formájában jelentkezik - a törvény kizárhatja az ilyen díjazásról való lemondás jogát dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 7
2.3 A felhasználási módok 2.3 A felhasználási módok dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 8
2.3 A felhasználási módok A.) Többszörözés - minden olyan rögzítés, amely a művet közvetve vagy közvetlenül érzékelhetővé teszi; anyagi hordozón való közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges rögzítést jelent - már egy másolat előállítása többszörözésnek tekinthető - többszörözés különösen: - nyomtatással megvalósuló mechanikai rögzítés - filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés - sugárzás vagy vezeték útján a nyilvánossághoz való közvetítés céljára való rögzítés - a mű tárolása digitális formában, elektronikus eszközön - számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában előállítása - az építészeti alkotások tervben rögzített kivitelezése és utánépítése - a többszörözést főszabályként csak a szerző jogosult engedélyezni - kivétel: a hangfelvétel-előállító - a díjazás különleges esetei: mechanikai jogdíjak, üres kazetta jogdíj, reprográfiai díj TÁRGYALNI A KÖZÖS JOGKEZELÉS ALATT FOGJUK dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 9
2.3 A felhasználási módok B.) A terjesztés joga - a mű dologi hordozón való hasznosításának alapesete - a mű eredeti példányának (képzőművészeti alkotás) - többszörözött példányának (könyv, kazetta) - a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele - forgalomba hozatallal - forgalomba hozatalra való felkínálással - jogkimerülés: fikció; a szellemi alkotásra vonatkozó terjesztési, egyszeri forgalomba hozatallal kimerülnek, a jog többé nem gyakorolható - belföldi forgalomba hozatalkor - a műpéldány átruházásával - az így forgalomba hozott műpéldány tekintetében (pl. antikváriumok) } Kivéve a: - bérbeadás - haszonkölcsönbe adás - behozatal jogát - haszonkölcsön: filmalkotás, hangfelvétel, szoftver a nyilvános könyvtári, ingyenes kölcsönbe adás - bérbeadás: az egyes műpéldányok jövedelemszerzési céllal történő bérbeadása (videotéka) - a szerző bérbeadási jogát átruházhatja a film- vagy hangfelvétel-előállítóra - továbbra is megfelelő díjazást követelhet, amit a közös jogkezelő útján érvényesít dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 10
2.3 A felhasználási módok C.) Nyilvános előadás joga - a nem anyagi formában való felhasználás jellegzetes esete - élő (személyes előadóművészi teljesítmény) - technikai eszközökkel (a mű érzékelhetővé tétele bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel filmvetítés, képernyőn való megjelenítés - forgalmilag a nyilvánossághoz kötődik - nyilvános az előadás, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen - vagy bármely más helyen történik, ahol a családon, annak tagsági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze - nem nyilvános előadás esetén a szerzőnek nem keletkezik díjigénye - kisjogos eladások: szórakoztató jellegű zeneszolgáltatás - már nyilvánosságra hozott zene- és irodalmi mű - nyilvános előadáshoz - a szerző engedélyét megadottnak kell tekinteni, ha a szerzői díjat a közös jogkezelő szervek befizették - kivételt képeznek a színpadi művek (a szerzővel kell megállapodni) ha tervezhető előre előzetes bejelentéssel díjfizetés ha nem tervezhető (utólagos) utólag, 3 napon belül dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 11
2.3 A felhasználási módok D.) A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga - sugárzás: a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és más technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével - a felhasználás: a vétel lehetővé tétele - a sugárzott műsort a műsorsugárzó szervezet állítja össze - műholdas sugárzás: ha az így sugárzott műsor a nyilvánosság számára közvetlenül fogható (Föld műhold Föld, megszakítatlan közvetítés) - kódolt sugárzás: a nyilvánosság körében csak azt követően fogható közvetlenül, ha a műsorhordozó jelet az erre megállapodással feljogosított közvetítő szervezet a nyilvánosság számára vételre alkalmassá teszi (dekódolja) - ismételt sugárzás: az ezt lehetővé tevő rögzítésben a szerző külön engedélye szükséges, a szerzőnek minden egyes ismétlés után díj jár - vezetékes nyilvánossághoz közvetítés: a sugárzásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell - on demand hozzáférhetővé tétel: a szerző kizárólagos joga, hogy művét (másként, mint sugárzással vagy vezeték útján) a nyilvánosság hoz közvetítse, s erre másnak engedélyt adjon a hozzáférés helyét, idejét a nyilvánosság tagjai egyénileg választhatják meg dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 12
2.3 A felhasználási módok E.) A sugárzásnak az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz való továbbközvetítése - a már nyilvánosság számára sugárzással érzékelhetővé tett műveknek újrasugárzással való ismételt, a nyilvánossághoz való közvetítése; sugárzott művek nem egyidejű, változatlan átvitele és az eredeti sugárzás megváltoztatásával való továbbközvetítése - A filmet későbbi időpontban másik tévé szervezet vetíti le - Az adásról kivonatot ad ENGEDÉLYKÖTELES A sugárzott mű egyidejű, vezetékes vagy más, hasonló módon való, változatlan továbbközvetítése kábeltelevíziós társaságok egyidejű továbbközvetítése - a kábeltelevíziós közvetítés: - a szerző hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha a továbbközvetítő a közös jogkezelő számára megállapított díjat befizette - kisjogos felhasználás: a jogdíj a csatlakozott háztartások számának függvénye - a jogosultak díjigényüket kizárólag a közös jogkezelés útján érvényesíthetik dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 13
2.3 A felhasználási módok F.) Átdolgozás G.) Kiállítás - körében a szerzőt kizárólagos joggal illeti meg a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása, a mű minden olyan meg változtatása, melynek eredményeként az eredeti műből származó más mű jön létre - díjköteles, a vagyoni jogok a szerzőt illetik - csak a képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotásokra vonatkozik - a műpéldány átruházása nem jelenti a szerzői jogok átruházását - a tulajdonos köteles tűrni, hogy a művet az arra jogosultnak bemutassák, és arról felvételt készítsenek (ha ez méltányos érdekét nem sérti) - a tulajdonos kiállítás céljára köteles a szerző rendelkezésére bocsátani (ha ez méltányos érdekeit nem sérti) - a kiállítás jogát harmadik személy kizárólag a szerző beleegyezésével gyakorolhatja, a szerzőt ezért díjazás illeti meg (kivéve: közgyűjtemények) - a szerzőt mindig megilleti a névfeltűntetés joga dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 14
2.4 A védelmi idő 2.4 A védelmi idő dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 15
2.4 A védelmi idő A.) Általános szabály - a szerzőt személyiségi és vagyoni jogai - életében - halálától számított 70 évig - illeti meg, részesülnek védelemben - az oltalmi idő kezdete: a szerző halálát követő év január 1-től B.) A főszabálytól eltérő - a közös mű: az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától 70 év - összekapcsolt művek: ha a közös szerzői alkotások részei önállóan is felhasználhatók, az idő számítása az utoljára elhunyt szerzőtárs halálától - ismeretlen szerző: - ha nem állapítható meg: az első nyilvánosságra hozatalt követő év 1. napjától számított 70 év - ha 70 éven belül felfedik: a főszabály érvényesül - folytatásban megjelenő mű: részenként 70-70 év - együttes mű: a mű első nyilvánosságra hozatala az irányadó - filmalkotás: a film utoljára elhunyt szerzőjének halála az irányadó - védelmi idő lejárta után: a szerző vagyoni jogaihoz igazodó terjedelmű jog illeti meg azt, aki jogszerűen ilyen művet nyilvánosságra hoz (25 év) - az új Szjt. védelmi időre vonatkozó szabályai visszaható hatályúak dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 16
2.5 A munkaviszonyban alkotott műre vonatkozó sajátos szabályok 2.5 A munkaviszonyban alkotott műre vonatkozó sajátos szabályok dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 17
2.5 A munkaviszonyban alkotott műre vonatkozó sajátos szabályok A.) Elkülönítés és alapok - ha a szerzői nem áll munkaviszonyban, a szerzői jogát a törvényes keretek között maga szerzi meg és gyakorolja - ha munkaviszonyban áll, alkotása más elbírálás alá esik, s meg kell vizsgálni, hogy a mű szolgálati jellegű vagy sem - az alapvető kérdés: az alkalmazott munkaköri kötelességei közé tartozott-e a meghatározott szerzői mű munkafeladaton kívüli létrehozása - más hasonló jogviszonyban létrehozott művekre is alkalmazni kell e szabályokat: - közszolgálat és közalkalmazotti viszony - bírák és ügyészek szolgálati viszonya - igazságügyi szolgálati viszony - fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyai - a munkaviszonyban megalkotott művekkel kapcsolatos jognyilatkozatokat írásba kell foglalni dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 18
2.5 A munkaviszonyban alkotott műre vonatkozó sajátos szabályok B.) Sajátosságok - vagyoni jogok átszállása: a mű átadásával (eltérő megállapodás hiányában) a vagyoni jogokat a szerző jogutódaként a munkáltató szerzi meg a személyi és vagyoni jogok ketté válnak - a szerző személyiségi jogai korlátozottan érvényesülnek: - a nyilvánosságra hozatal a szerző engedélye nélkül is lehetséges, ill. az átadással megadottnak tekinthető - nem illeti meg a szerzőt a visszavonás joga az integritás sérelme esetén - kérheti a névfeltüntetés mellőzését ( ha munkáltató változtatásaival nem ért egyet) - díjazás: ha a művet a munkáltató használja fel, külön díjazás illeti meg, szerződéssel ez a díjigény kizárható - díjazás más esetekben: ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad - a vagyoni jogokat másra ruházza - a szerzőt díjazás illeti meg, de szerződéssel ez a díjigény kizárható - munkáltatói jogutódlás: a többi vagyoni joggal együtt átszáll, a szerzőt külön díjazás nem illeti meg - fennmaradó szerzői jogok: a szerzőt megilletik azok a díjigények, amelyek az átruházást követően a tv. alapján fennmaradnak dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 19
2.6 Jogeset-feldolgozások 2.6 Jogeset-feldolgozások dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 20
2.6 Jogeset-feldolgozások A.) Szomorú vasárnap... A felperes az 1984. január 30-án benyújtott keresetlevelében a "címbitorlás" megállapítása mellett azt kérte, hogy a bíróság az alpereseket a "Szomorú Vasárnap" cím használatától tiltsa el, kötelezze őket nyilvános elégtétel adására, változtassák meg annak a könyvnek és színműnek a címét, amelyet az I. r. alperes írt és a II. és III. r. alperes adott ki, illetve tart műsoron. Az alperesek az érvényesített követelésből a jogalapot nem vitatták, csupán a címhasználat megváltoztatására irányuló igényt ismerték el, ezt meghaladóan a kereset elutasítását kérték. Az első fokú bíróság az ítéletében megállapította, hogy az alperesek a "Szomorú Vasárnap" cím használatával a felperes szerzői jogát megsértették. Kötelezte őket, hogy 15 napon belül a jogsértést a könyv borító lapján, címoldalán, valamint a címlapon: "Szomorú Vasárnap - emlékezés Seres Rezsőre" alcím betoldásával szüntessék meg. A felperes ezt meghaladó keresetét elutasította, és az alpereseket 2000 Ft perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett a keresetének teljes egészében helytadó döntés iránt. Az alperesek az első fokú ítélet helyben hagyását kérték. Az első fokú bíróság ítéletének a fellebbezéssel meg nem támadott részét a másodfokú eljárásban a bíróság nem érintette. A fellebbezés a következőkben kifejtettekre tekintettel nem helytálló. A perben nem volt vitás, hogy a "Szomorú Vasárnap" című verset a a felperes írta, majd ugyanezen címmel verses kötetét adott közzé, és "Szomorú Vasárnap - egy szerelem regénye" címmel regénye is megjelent. Az sem volt azonban vitás, hogy a "Szomorú Vasárnap" című és kezdetű versszöveg abban a megzenésített változatban vált rendkívüli módon és mértékben közismertté, amelynek dallamát Seres Rezső szerezte. A "Szomorú Vasárnap" szókapcsolat mind a hasonlóan kezdődő versnek, mind a megzenésített műnek közös, sajátos címévé vált. Helyesen állapította meg az első fokú bíróság, hogy az elbírált esetben a megzenésített vers olyan közös műnek minősül, amely önálló részekre szétválasztható, és ezekre az egyes részekre a társszerzőket önálló szerzői jog illeti meg [1969. évi III. Tv. (Szjt.) 5. -ának (2) bekezdése]. A szerzői jogok közé tartozik az is, hogy a mű sajátos címének felhasználásához a szerző hozzájárulására van szükség [Szjt. 13. -ának (1) bekezdése]. Az elbírált esetben a megzenésített változatból csupán a dallam szerzője - jogutóda - adott hozzájárulást a "Szomorú Vasárnap" cím felhasználásához, Seres Rezső életéről és munkásságáról készülő könyv és színmű címeként. A közös mű zenei részét alkotó társszerző jogutóda csak a zeneműre vonatkozóan gyakorolhatta volna jogait. A közös mű címe azonban egységes, önálló részekre nem választható szét. Ebből következően a közös mű címének a felhasználásához mindkét szerző hozzájárulására szükség lett volna. Helyesen foglalt állást tehát az első fokú bíróság abban a kérdésben, hogy a felperes hozzájárulása hiányában az alperesek részéről jogsértés történt, téves azonban az ítélet indokolásának az a része, amely - az ítéleti rendelkezéssel ellentétben - a "birtoklás"-t (jogosulatlan használatot) ezért nem tekintette megállapíthatónak, mert az egyik társszerző jogutóda a használatot engedélyezte. A felperes keresetében a szerzői jog megsértése miatt az Szjt. 52. -a (1) bekezdésének a) pontjaiban felsorolt igényeket támasztotta. Az első fokú bíróság a jogsértés megállapításán túl a további jogsértés eltiltásaként, illetőleg a sérelmes helyzet megszüntetéseként elégségesnek tartotta azt az intézkedést, hogy az alperesek által használt mű címének szövegét - kiegészítéssel - változtassák meg. Kérdés: Alkalmas volt-e az elsőfokú bíróság intézkedése a sérelmes helyzet megszüntetésére? dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 21
2.6 Jogeset-feldolgozások B.) A kert, mint műalkotás Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 60 000 forintot, ennek 1994. június 20-tól a kifizetés napjáig járó évi 20%-os kamatát és 82 200 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a "Sz. H." című folyóirat 15. száma közölte a M. L. által készített fényképfelvételeket, amelyek - a felperes nevének feltüntetésével - olyan lakóházakat, illetve kertrészleteket mutattak be, amelyeket a felperes tervezett és épített. Az alperes a korábban kiadásában megjelenő "É. Sz." című információs hetilap 1995. november 3-i számában közzétette a P. Kft. kertépítéssel kapcsolatos tevékenységét ajánló hirdetését, amelyhez illusztrációként a felperes tudta és hozzájárulása nélkül bemutatta a "Sz. H. " című folyóirat fenti számának azt a fényképfelvételét, amely a felperes által Z. T. t.-i lakos részére tervezett és kivitelezett kertet is ábrázolja. Az elsőfokú bíróság a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakértői véleménye alapján megállapította, hogy a perbeli fényképen ábrázolt kert, mint kertépítő művészeti alkotás egyéni, eredeti jelleget hordoz, így a szerzői jogról szóló 1969. évi III. tv. (Szjt.) 1. -a alapján szerzői jogi védelem alatt álló művészeti alkotásnak minősül. Az alperes azzal, hogy a felperes hozzájárulása nélkül e művészeti alkotást ábrázoló fényképfelvételt közzétette, felhasználta a felperes művét, és ezáltal megsértette a felperesnek az Szjt. 10. -ában védett szerzői személyhez fűződő, illetve az Szjt. 13. -ában védett felhasználói jogát. Ezért az Szjt. 52. -ának (2) bekezdése alapján, figyelemmel a Ptk. 339. -ának (1) bekezdésére, a Ptk. 355. -ának (1) és (4) bekezdésére, az alperest - a keresettel egyezően - 60 000 forint kártérítés megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében az alperes az ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének az elutasítását kérte. Álláspontja szerint a szakértő nem az alperes által közzétett közleményt, hanem a kert terveit minősítette. Így e hiányos szakvélemény alapján ítélet hozatalára nem lett volna lehetőség. Nem vette figyelembe az elsőfokú bíróság azt a körülményt sem, hogy az alperes által közzétett fényképfelvételen a felperes által tervezett és épített kertnek csak egy részlete szerepel, és a fénykép rossz minősége miatt az fel sem ismerhető. A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. Kérdés: Megalapozott volt-e a kertépítő igénye? dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 22
2.6 Jogeset-feldolgozások C.) Az hivataloknak paczkázásai... Az építészeti tervezők nevében fellépő Szerzői Jogvédő Hivatal felperes a keresetében a tervezők szerzői jogainak megsértése megállapítását és egyéb jogkövetkezmények alkalmazását kérte. Ezen belül a felperes ideiglenes intézkedés meghozatalával kérte eltiltani az alperest a perbeli épület homlokzata vonatkozásában megváltoztatott építészeti tervek további felhasználásától. Az elsőfokú bíróság - szakértői bizonyítás lefolytatása után - meghozott végzésében ideiglenes intézkedéssel eltiltotta az alperest a polgármesteri hivatal által jóváhagyott építészeti tervek további felhasználásától, az épület homlokzatára vonatkozóan. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a szerzői jogról szóló 1969. évi III. tv. (Szjt.) 10. -a alapján a szerző személyhez fűződő jogát sérti művének minden jogosulatlan megváltoztatása vagy felhasználása. A 9/1969. (XII. 29.) MM r. (Szjt V.) 7 - ának (1) bekezdése alkalmazásával megállapította, hogy jogosulatlan megváltoztatásnak minősül az építészeti alkotás vagy a műszaki létesítmény tervének a szerző hozzájárulása nélkül történő oly megváltoztatása is, amely a külső megjelenést, a rendeltetésszerű használatot vagy az üzemeltetést befolyásolja. A Szerzői Jogi Szakértői Testület kiegészített szakértői véleménye alapján megállapította, hogy az alperes K. I. tervező által készített homlokzati terveket - a tervező tervét meghatározó egyedi alkotáselemek teljes megváltoztatásával járó módon - a szerző előzetes hozzájárulása nélkül módosította. Ennek eredményeként egy teljesen más jellegű épület kerül kivitelezésre, amely az alkalmatlan homlokzatképzés miatt több milliárdos kárhoz is vezethet. Ennek megfelelően a Pp. 156. - ának (1) bekezdése alapján, tekintettel arra, hogy a jogvitára okot adó állapot fennáll, és ez a szerző károsodásához is vezet, helytállónak látta az Szjt. 52. -a (1) bekezdésének b) pontja szerint alkalmazható reparációnak ideiglenes intézkedéssel való elrendelését. Az elsőfokú bíróság végzése ellen az alperes fellebbezett, kérve annak megváltoztatását és az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezését. Az alperes fellebbezési álláspontja szerint, arra tekintettel, hogy a tervezők, így K. I. szerző is munkaviszonyban alkotta meg az alperes által utóbb megváltoztatott tervet, tervmódosítása - amelyet egyébként az építészeti hatóság írt elő - az Szjt. 14. -a alapján nem sértette a szerző személyhez fűződő jogát, és az Szjt. V. 32. -ának (3) bekezdésében írtaknak is eleget tett. Ezen túlmenően az eljárási szabályok megsértését, így a szakértői bizonyítás lefolytatásának módját is kifogásolta. A felperes az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az alperes az építési engedély alapját képező terv megváltoztatásával a munkaviszonytól függetlenül létrehozott díjnyertes pályázat terveit is megváltoztatta, amely sérti az alapvető szerzői jogokat. Kérdés: Megsértette-e a tervezők jogait a hozzájárulásuk nélkül elvégzett tervmódosítás? dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 23
2.7 Ellenőrző kérdések 2.7 Ellenőrző kérdések dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 24
2.7 Ellenőrző kérdések 1.) Melyek a szerző vagyoni jogainak fő jellemzői, s miként történhet meg ezek átszállása? 2.) Mit tud a szerzői jogok örökölhetőségéről? 3.) Melyek a szerző a felhasználás engedélyezésével kapcsolatos kizárólagos jogai? 4.) A felhasználás összefüggésében milyen díjazási igény illeti meg a szerzőt? 5.) Mi a többszörözés, mely módozatait ismeri? 6.) Mit jelent a terjesztés joga, mely esetekben beszélhetünk jogkimerülésről? 7.) Mit jelent a nyilvános előadás joga, szerzői jogi értelemben véve mi számít nyilvánosságnak? 8.) Mit jelent a mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga, s hogy érvényesül e jog az Interneten keresztüli hozzáférhetővé tétel vonatkozásában? 9.) Mit tud a sugárzással érzékelhetővé tett művek újrasugárzásával kapcsolatos szerzői jogi szabályozásról, s melyek ennek fő esetkörei? 10.) Milyen kizárólagos szerzői jogosítványokat biztosít az átdolgozás és a kiállítás joga? 11.) Mi a védelmi idő, főszabály szerint ez mit takar, s melyek a főszabály alóli főbb kivételek? 12.) Milyen eltéréseket állapít meg a szerzői jog a munkaviszonyban létre hozott művek és alkotóik vonatkozásában? dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 2. óra 25