már nem gyakorolhatók, egyátalában nem birnak azon fűrészek természetes létjogosultsággal. Ne ámítással igyekezzenek tehát az illetők hatni, hanem objectiv uton keressék az orvoslást. Különfélék. A Pesti Napló" egyik bírálata a magyar állam erdőségeinek leirásáról. A Pesti Napló" f. évi 211. és 218. számának mellékletén B. J. és B. K. jegyekkel e lapok szerkesztőjének fennebbi czim alatt megjelent művéről birálatot közöl, melyet e lapokban egész terjedelmében kiadni kívánunk azért, hogy t. olvasóink meggyőződhessenek arról, hogy névtelen biráló a tudás mily mértékével rendelkezik s hogy rosz akarat által vezetett toll is mily dicséretet mondhat az által, ha mindössze is csak annyi és olyan gáncsolni valókat talál, mint a minőkre az illető birálni kivánó a Pesti Napló"-ban kiadást nyert. Eddig azonban térszűke miatt nem lehetett e birálatot közölnünk, s miután jelen füzetünkben sem jutott tér, nem maradt más hátra, mint addig is, mig egész terjedelmében közölhetnők, itt, mint az erdészeti irodalom egyik történeti adatát a folyó 1886. évről feljegyezni, hogy az, a ki később is megismerni kívánja, lapunk jövő évi folyamában keresse; csupán azon egyet tartván a magyar sajtó szempontjából sajnálandónak, hogy a Pesti Napló" a forrás tisztaságát nem ismerve, bizonyára egészen jó szándékból tért nyitott egy oly szakbeli közleménynek, melynek tartalma a eritica mértékét nem üti meg, s ezenfelül még tért azoknak, kik mindent mi magyar, gyalázni kivannak! A P. Napló" másik bírálata, melyben a kérdéses munkát nagybecsünek jelzi, 1885. évi 352-ik számában olvasható. Az Erdészeti Lapok" első előfizetési felhivása. Lapunk ezen füzetével pályafutásának 25-dik évét fejezi be. Ugy hisz-
szűk tehát érdekes visszaemlékezésre nyújtunk alkalmat ha Illés Nándor főerdőtanácsos ur szívességéből egész terjedelmében közöljük azt a felhívást, melyet lapunk megalapítói 1861. végén intéztek a nagy közönséghez. E felhívás, mely ma már kétségkívül becses irodalom történeti adatnak tekinthető szószerint a következő: Előfizetési felhívás az Erdészeti Lapok" czimü havi folyóiratra"'.,e lapok czélja 1-ször. A magyar erdőszet megalkotására vezető eszközök minden oldalról való megvitatása". 2-szor. A magyar erdöszeti irodalom lépcsőnkénti életbeléptetése és ápolása". 3-szor. A megalkotandó magyar erdőszegylet utjának üdvös eszmecserék általi egyengetése". 4-szer. Az erdőszet körébe vágó tudományos és hasznos tapasztalatok és az erdöszeti magyar tanügyre vonatkozó értekezések közlése". 5-ször. Lehető gyarapítása azon állapot ösmeretének. melyben az erdei gazdaság összes ágai Magyarországban jelenleg léteznek s megismertetése azon akadályoknak, melyek azok kifejlésének útjában állanak. Egy szóval az okszerű erdöszeti gazdaság elveinek honunkban gyakorlati érvényre való emelése*. Ezen vállalat, ha sikerül, nemzeti életünk egy hatalmas hézagát fogja betölteni. Imádott hazánk területének ugyanis majdnem 33 százalékát erdők borítják, melyek közvetlen és közvetett jelentőségének roppant horderejéről a miveltek országában senkisem kételkedik, valamint arról sem, hogy ezek ész- és korszerű kezelésében rejlik a bölcsek köve, mely egyszer föllelve és alkalmazva, a nemzeti vagyont mérhetlenül szaporitandja". És mégis a hon erdöszeti gazdasága annyira el van hanyagolva, erdeink legtöbbjei oly kevéssé jövedelmezők,, ho- 65*
moksivatagjaink oly mérhetlen terjedséggel bírnak, hogy ezeket meggondolva komoly aggodalom szállja meg lelkünket s önkéntelenül ezen állapot oka után tudakozódunk". Ez pedig tagadhatlanul némely az általános polgárisodással összefüggő körülményeken kivül főkép abban rejlik, hogy e hon erdőbirtokosai és erdőszei sem szaknyelvvel, sem szakirodalommal, sem szakbeli tanodával s igy szakképzettséggel sem birnak; hogy a hon azon mostoha gyermekei, kiknek becsületességök és szakképzettségöktől függ a nemzeti vagyon ezen ágának áldásdús kifejlése, rokonaikhoz, a többi tudományok és iparüzletek magyar képviselőihez, szólni sem tudnak, üdvös eszmecserébe csak idegenekkel léphetnek". Miért is erdőszetünk érdekeinek kezelésére eddig aránylag csak igen kevés magyar szánhatta reá magát, a mi mindaddig úgy lesz a mig e tért nemzeti magyar erdőszet alkotása által fiaink számára el nem foglaljuk". A fönntebbiek mély érzetében azt hiszszük, hogy valódi magyar erdőszeti egyesület alakulván, ez leginkább vezethetne e viszszás állapot megszüntetésére". Ennek életbeléptetése azonban a mostaniaknál nyugodtabb viszonyokat igényel". Mi tehát addig is szaklapot indítunk, melynek szellemi és anyagi hő pártolására nagylelkű erdőbirtokosainkat, erdészeinket és egyéb ügybarátainkat ezennel felkérjük". E vállalat tiszta jövedelme első sorban a magyar erdőszeti műszótár, azután pedig a magyar erdőszeti tankönyvek, s végül a bővebb erdőszeti irodalom megalkotására fog fordíttatni. A szerkesztőség fáradalmait alólirtak minden legkisebb dij nélkül fogják viselni, egyedüli jutalmukat azon öntudatban keresvén, hogy mint a haza szegény napszámosai kötelességöknek megfeleltek. Hogy az
iránt a t. közönség nyugodt lehessen, nyilvánosan fogunk lapunk utján bevételeinkről és kiadásainkról a nemzetnek számolni, ebbeli számadásaink részletes okmányait pedig a megalakulandó magyar erdöszeti egyesület elejébe terjesztendjük a maga idejében megvizsgálás végett". E lap havonkint minden hó elsején fog két nyomott ívnyi terjedségben megjelenni". Előfizetési ára egy évre 5 frt. Előfizetni csak egész évre lehet". Az első számot 1861. Deczemberben adjuk". Az előfizetési pédzeket legkésőbb November végéig bérmentes levelekben a czim alatt kérjük megküldeni : Az Erdöszeti Lapok" szerkesztőségének Selmeczen". Selmeczen, Octóber 25-kén 1861. Felelős szerkesztők és kiadók: Divald Adolf, Vágner Károly, erdészeti mérnök és erdőrendező. a selmeczi erdöszeti academia segédtanára. A Quercus Széchenyiana (Qu. conferta X lanuginosa), melyet a nagynevű magyar család, különösen pedig a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi nagyméltóságú magyar minister tiszteletére nevezek igy, Aradtnegyében Ménes és Kladova között a gyalogút szélén nő, Qu. conferta, Qu. sessiliflora és Qu. lanuginosa társaságában. Itt a Qu. Széchenyiana alacsony, de elég bőven termő és egészséges fa. Levelét és sűrű szőrös ágait tekintve, a Qu. lanuginosa-hoz, vagyis a molyhos tölgyhöz hasonlít, gyümölcse, a makkcsésze pikkelyei, a megnyúlt bibeszár pedig olyan, mint a Qu. confertá-é. Ettől hosszunyelü, kisebb és kevés karéjú levelei, sűrűn szőrös ágai, valamint valamicskével apróbb pikkelyü makkcsészéje, a Qu. conferta X lanuginosa alakkörétől pedig ágainak állandó és sűrű szőrezete, a Qu. lanuginosá-éhoz hasonlóbb, kisebb és szöszösebb leve-
lei stb. különböztetik meg. Ennyivel jelzem rövideden a Qu. Sz éch enyi aná-t, melyet körülményesebben a Qu. Bedő-ivel*) pgyütt önálló munkában szándékom ismertetni. Borbás Vinczt. (To.) A württembergi állami erdők 1884. évi gazdasági eredménye. A stuttgarti osztrák-magyar konsulatus a württembergi állami erdők 1884. évi kezelésének eredményét, hivatalos adatok alapján összeálliva, a külügyi ministerium utján megküldte a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. ministeriumnak. Ezen jelentésből érdemesnek tartjuk átvenni a következőket : A württembergi állami erdők összes területe 1884. ápril 1-én 192.379 ha volt, a megelőző évben 337 ha-ral kevesebb. Ebből 2497 ha sarj- és középerdőüzemben, 180.881 ha pedig szálerdőüzemben kezeltetett. A szálerdőüzemben kezelt erdőkben a forda a következőleg volt megállapítva : 3.559 ha erdőre nézve...80 éves, 127.285,... 100 n és 50.037,... 120 n Ez utóbbi fordában kiváltképen a schwarzwaldi erdővidék fenyvesei kezeltettek. A szálerdőknél : a területnek 10%-a...101 120 éves, 15%-a... 80 100 J 16%-a... 60 80 17%-a... 40 60, 17%-a... 20-40 25%-a... 0-20 0 *) Lásd A magyar homokpuszták növényvilága" czimü munkában 54. és 108. lapján.
A fatermés a legközelebbi (első) 20 éves korszakban 13,283.000 m 3 -re, a második korszakban pedig 13,687.000 m 3 -re, tehát 3 / 0 -al többre van kiszámítva. Az 1884. évben termeltetett : 1. tömörfa (Derbholz)*)... 827.197 m 3, 2. rőzsefa**) 209.658 3. tuskófa 19.168 összesen. 1,056.923 m 3. A különféle faválasztékok termelésbérei átlagban, m-enként a következők voltak : 1. Egy m 3 lehántott fenyő szálfa termelése 87 pfenigbe, 2. le nem hántott fenyő szálfa termelése 75 3. Egy m s lomblevelű szálfa termelése.99 4. ürköbm. hasáb és dorongfa termelése 109 5. 100 köteg rőzsefa termelése..391 6. Egy ürköbméter tuskófa termelése. 170 került. A fa eladási átlag árai a következők voltak : 1. Egy m 3 tölgy szálfa... 25-94 márka, 2.. fenyő 12-79 3. ürköbm. bükk hasáb és dorongfa 6*19 4. Egy ürköbméter fenyő hasáb fa. 4*27 5. 100 köteg rőzsefa... 12*93 6. Egy q tölgy cserkéreg... 5"61 Beerdősittetett ugyanezen évben összesen 1746 ha terület, még pedig vetés utján 218 ha, ültetés utján pedig 1528 ha, a mely munkánál összesen 17 millió csemete használtatott fel, még pedig : l - 3 millió lomblevelű csemete és 15*7 millió fenyő csemete. *) Ez alatt, a tuskófát ide nem értve, a 10 cm-nél vastagabb fa értetik. **) 10 wn-nél vékonyab b galyak.
A csemetekertek összesen 213 ha területet foglaltak el. Az erdősítés átlagköltségei ^a-onként következők voltak : Egy ha vetés 42-32 márka, ültetés 63*97 1000 darab csemete elültetése pedig átlagban 8*05 márkába került. Az erdősítési költségek az összes erdőterületnek minden Aa-ját 1-49 márkával terhelték. Az erdők összes bevétele...9,502.629 márkát, a kiadások ellenben 4,307.346 tettek ki, ennélfogva tiszta jövedelem volt 5,195.2ö3 márka, a mely összegből minden ha-va. átlagban 27.01 márka esik, (1883. évben 26*26 márka). A bevételből 9,123.157 márka faanyagokért folyt be, a többi egyébb bevételt képezett. A kiadásokból a kezelő tisztek és védszemélyzet illetményei fejében. 1,210.639 márka, erdősítési költségek fejében... 311.085 útépítésekre 532.905 favágásra 1,596.102 és adó fejében..... 332.918 fizettetett. A vadkereskedés érdekében. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium a hazai vadkereskedelem előmozdítása érdekében a következő leiratot intézte az Országos Erdészeti Egyesülethez. A genfi consulnak a birodalom külügyministeréhez intézett jelentéséből arról értesültem, hogy a mult télen és tavaszon a nevezett consulátus kerületében nem csekély kereskedelem fejlődött ki oroszországi vadakkal, melyeknek nagyobb része Drezdán, kisebb része pedig Hamburgon át hozatik forgalomba. Foglyok, havasi-, siket-, nyirfajdok és császármadarak novembertől kezdve áprilisig részint természetes állapotban, részint megfagyasztva olcsó áron hozatnak ez uton az ottani piaczra.
Ezen oroszországi árukat Svájczban szépségük és izletességük, különösen pedig gyakorlatias csomagolásuk miatt dicsérik. A Drezdán át érkező szállítmányoknak elsőséget adnak a Hamburgon át érkezők fölött, mivel az utóbbiak elhanyagolvák és rosszabbul vannak csomagolva. A mult tavaszon 800 drb havasi fajdból (gelinottes blanches) álló - nem fagyasztott szállítmány, daczára annak, hogy 9 napig volt útban, egészen jó állapotban érkezett az ottani piaczra és csakhamar elkelt 2 3, egész 5 frankon. A fagyasztott vad télen át jól áll el 2 3 hétig. A csomagolásra vonatkozólag, mitől ezen üzlet jó eredménye legnagyobb mértékben függ, azt az értesítést vettem, hogy kosarakban jobban tartja magát a vad, mint ládákban. A kosarak belseje vastag nemez szövettel van kibélelve, a külső levegő behatolásának mérséklése végett finom szénaréteggel pedig a külső levegő behatolásának korlátozása és a rázkódás megakadályozása végett. A szénarétegre rakják a vadat, a mely előbb darabonként külön-külön papirzsákokba lett dugva. A vadat jó sűrűn egymáshoz kell fektetni, hogy a kosár tartalma mintegy öszszefüggő egészet képezzen, hogy tehát az egyes darabok a kosarak fel- és lerakása alkalmával ide-oda ne mozogjanak. A vadak fölébe ismét jó vastag finom szénából álló rétegeket tesznek s az egészet megint nemez szövettel takarják be, melyet a kosár bélésére és karimájára rávarnak. Ha már most meggyőződtek arról, hogy a kosár belsejében lévő egyes vadak rázás folytán ide- és tova nem mozoghatnak, a fedelet zsinegekkel lekötözik. Különben figyelmeztetni kell itt arra is az illetőket, hogy szállításnál nagy távolságokra a vadkereskedésben legnagyobb szerepet játsza a csomagolás jósága és a vad tisztasága.
Azon esetre, ha Magyarországon meg volna a hajlandóság a vadkereskedelem terén Oroszországgal versenyezni, kiviteli kereskedőink, mivel Oroszországgal szemben távolság tekintetében elsőségben állanak, a folyó év őszén és télen foglyokkal (természetes fagyasztott állapotban) kísérletet tehetnének. Ezen vadak párját Svájczban állítólag 5 6 frankjával fizetik részletárusitás alkalmával. Tájékozás végett a következő vadkereskedőket nevezhetem meg, a nélkül azonban, hogy ezen különben igen tisztességes czégek eljárásáért felelőséget vállalnék. Martin Leopold, rue Piere Fatio Genfben, Glaser fia Baselben. Franczia levelezés Genffel, valamint a román Svájczczal ajánlható. Ezen körülményeket saját hatáskörében való netáni közlés végett, van szerencsém tudomására hozni. Budapest, 1886. november 17-én. A minister megbízásából Rónai Antal. Nyilatkozat. Dr. Borbás Vincze egyetemi magántanár úr a Quercus conferta Kit., Qu. Haynaldiana Simk., Qu. Hungarica Hub., meg a Qu. spectabilis Kit. ismeretéről az Erdészeti Lapok" idei szeptember és október havi füzetében Fekete Lajos erdőtanácsos s erdőakadémiai tanár úrnak válasz gyanánt közölt czikke II. részében azt állítja, hogy a Qu. Haynaldiana a temesvári Vadászerdőben nehezen terem, magam se ezt, se a Qu. confertá-t nem láttam itt, más se tudott nyomába vezetni. A Qu. conferta a Vadászerdő gondnokságban levő Bruckenauban terem." Midőn egyrészt elismerem, hogy Dr. Borbás Vincze úrnak itt jártában, a Quercus confertá-t a Vadászerdőben nem mutathattam meg, mert itteni előjöveteléről magamnak sem volt eddigelé tudomásom, másrészt azonban kinyilatkoztatom, hogy azóta a Qu. confertának a Vadászerdőben
való előjöveteléről, néhány igen szép, teljes korú példány felfedezésével, volt szerencsém közvetlen meggyőződést szerezni. Ezen nyilatkozatommal tartozó kötelességemnek vélek eleget tenni Fekete erdőtanácsos úr ama határozott hivatkozása folytán, melylyel a Qu. confertának a Vadászerdőben való előjövetelét állította. Vadászerdőn, 1886. november 24-én. Vadas Jenő. Nyilvános köszönet. Midőn szerencsém van a t. tagtársak becses tudomására hozni, hogy a vadászerdei kir. erdőőri szakiskola részére Kugler Lajos m. kir. erdőtitkár ur egy, kiválóan erdészeti szempontból, szakértelemmel összeállított, herbárium "-ot, Len dl Adolf budapesti műegyetemi tanársegéd ur egy igen értékes rovargyüjteményt s végül Piso Cornél m. kir. erdész ur egy a Bedő Albert Erdőőr" czimü tankönyve szerint, erdőkáros és hasznos rovarokból összeállított rovargyűjteményt adományozni méltóztattak, nem mulaszthatom el a szakiskola részéről nevezett uraknak erdészeti tanügyünk fejlődése iránt tanúsított eme szives figyelmükért és érdeklődésükért, ez uton is legmelegebb köszönetemet nyilvánítani. Vadászerdőn, 1886. évi deczember hó 7-én. Vadas Jenő, kir. erdőőii szakiskolai ideigl. igazgató. Kitüntetések. Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar ministerem előterjesztésére az erdőgazdaság terén szerzett kiválóbb érdemek elismeréséül Bauer Károly nyugalmazott erdészeti titkárnak az erdőtanácsosi czimet díjmentesen, Bálás Vincze budakeszi főerdésznek pedig az erdőmesteri czimet adományozom. Kelt Gödöllőn, 1886. évi deczember hó 3-án. Ferencz József, s. k. Gróf Széhényi Pál, s. k.
Változások az erdészeti szolgálat körében. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister a következő erdőtiszteket nevezte ki. 1. A kincstári erdők kezeléséhez. Erdőmesterré: Marosi Ferencz erdőrendezőt, a lippai főerdőhivatalhoz; ellenőrködő főerdészszé: Michlbach János kezelő főerdészt, a nagybányai főerdőhivatalhoz; kezelő főerdészekké: Trauer Gusztáv erdészt, a lugosi erdőigazgatósághoz; Pech Dezső erdészt, a marosvásárhelyi erdőgondnoksághoz; Tölg Vilmos erdészt, a vinkovczei főerdőhivatalhoz; faraktárgondnokká: Ocsárd Károly erdészt, a gödöllői erdőhivatalhoz; erdészekké: Kárász István alerdőfelügyelőt, a soóvári erdőhivatalhoz; Chrenóczi Nagy Antal erdőőri szakiskolai segédtanárt, a beszterczebányai erdőigazgatósághoz; K o v á t s Géza faraktártisztet, a kolozsvári erdőigazgatósághoz ; Körős László erdőszámvivőt a lugosi erdőigazgatósághoz; Nádas Béla erdészjelöltet, a marosvásárhelyi erdőgondnoksághoz; Jákó Jenő ministeri erdészjelöltet a zsarnóczai erdőhivatalhoz; Benigny Gyula erdészjelöltet, a m.-szigeti erdőigazgatósághoz ; Dercsényi Kálmán erdészjelöltet az orsovai erdő hivatalhoz; faraktártisztté: Lonkay Antal ministeri erdészjelöltet a bustyaházai erdőhivatalhoz; erdészjelöltekké a következő I. osztályú erdőgyakornokokat : G a b n a y Ferenczet a lippai főerdőhivatalhoz ; Preiszner Nándort a lugosi erdőigazgatóságkoz; Szentimrey Dánielt a csíkszeredai erdőhivatalhoz; Glós Lászlót a bustyaházai erdőhivatalhoz; Missics Pált a m.-szigeti erdő-
igazgatósághoz; Bokor Róbertet a vinkovczei főerdőhivatalhoz; Horváthy Ferenczet az apatini erdőhivatalhoz. I. osztályú erdőgyakornokká, a következő II. osztályú erdőgyakornokokat: 0 r m a y Kálmánt a beszterczebányai erdőigazgatósághoz; Miskolczi Jánost és Lopussny Kornélt a szászsebesi erdőhivatalhoz; Nagy Györgyöt a zsarnóczai erdőhivatalhoz; G o r z ó Lászlót a bustyaházai erdőhivatalhoz ; Lehoczky Aladárt és Székely Mózest a m.-szigeti erdőigazgatósághoz; Bogdán Gézát a liptóujvári főerdőhivatalhoz; Székely Istvánt a soóvári erdőhivatalhoz; Rónay Antalt a m.-szigeti erdőigazgatósághoz; Roszinszky Jánost a szászsebesi erdőhivatalhoz; L i n s z k y Károlyt a beszterczebányai erdőigazgatósághoz; Bodnár H. Rikhárdot a bustyaházai erdőhivatalhoz; Kaufmann Bélát a zágrábi erdőigazgatósághoz; Lumnitzer Bélát az orsovai erdőhivatalhoz; Lator Istvánt a m.-szigeti erdőigazgatósághoz; Somoghy Lajost a beszterczebányai erdőigazgatősághoz; Borköles Józsefet a gödöllői erdőhivatalhoz; Páyer Sándort az ungvári főerdőhivatalhoz; G r é g e r Gézát a soóvári erdőhivatalhoz ; Temesváry Bélát a beszterczebányai erdőigazgatósághoz; Lehoczky Jánost az orsovai erdőhivatalhoz; Balaton Antalt a soóvári erdőhivatalhoz; Kovács Aladárt a beszterczebányai erdőigazgatósághoz; Kremnitzky Aladárt a kolozsvári erdőigazgatósághoz; Pál ka Gyulát a lippai főerdőhivatalhoz; Szigeti Rezsőt az ungvári főerdőhivatalhoz; Sző 11 ősi Rezsőt a liptóujvári főerdőhivatalhoz. II. osztályú erdőgyakorokká a következő végzett erdőakademiai hallgatókat és műszaki dijnokokat: Puskás Ferenczet a m.-szigeti erdőigazgatósághoz; Plech Józsefet a lugosi erdőigazgatósághoz; Ham rák Antalt a kolozsvári erdőigazgatósághoz; Lágler Gyulát a lippai főerdőhivatalhoz; Mike Imrét a kolozsvári erdőigazgatósághoz; Zsivánovics
Zsigát a zsarnóczai ei'dőhivatalhoz; Apáti Lászlót az orsovai erdőhivatalhoz; Kovács Gábort a zsarnóczai erdőhivatalhoz; Gábor Sándort és Doroszlai Gábort a lugosi erdőigazgatósághoz; Pollág Gézát a beszterczebányai erdőigazgatósághoz; Lohr Antalt a m.-szigeti erdőigazgatósághoz; ifj. Sugár Károlyt a kolozsvári erdőigazgatósághoz; Anca Demjént a soóvári erdőhivatalhoz. II. A királyi erdőfelügyelőségékhez. I. osztályú al erdőfelügy élőkké a következő II. osztályú alerdőfelügyelőket: Pruzsinszky Károlyt az ungvári erdőfelügyelőséghez; Sághy Kálmánt a szombathelyi erdőfelügyelőséghez. III. A selmeczi m. kir. erdőakademiához. Tanársegéddé: Halász Géza erdőgyakornokot. IV. A vadászerdei m. kir. erdőőri szakiskolához. Főerdészszé és igazgatóvá: Vadas Jenő erdészt. V. A kincstári erdőszámvevőséghez. I. osztályú erdőszámtisztekké a következő II. osztályú erdőszámtiszteket: Prúnyi Károlyt a zsarnóczai erdőhivatalhoz; Lengyel Ödönt a bustyaházai erdőhivatalhoz. II. osztályú erdőszámtisztekké a következő III. osztályú erdőszámtiszteket: Wolff Attilát az apatini erdőhivatalhoz; Solc Henriket a zágrábi erdőigazgatósághoz. III. osztályú erdőszámtisztekké : Strauch János végzett erdészeti akadémiai hallgatót és erdőszámvevőségi napidijast a beszterczebányai erdőigazgatósághoz; Domokos Sándor m. kir. erdőgyakornokot a soóvári erdöhivatalhoz; Cserei Gyula m. kir. erdőgyakornokot, az orvosai erdőhivatalhoz.