Nők a Teljes Tudásért Alapítvány Alapító Okirata (a 14.Pk.60.213/2010/4. számú hiánypótlási felhívásnak megfelelően módosított részek, vastag, dőlt és aláhúzott betűtípussal szedve) Alulírott Bojtor Mária Margit (Győr, 1968.08.18., anyja neve: Bereczky Mária) 8649 Balatonberény, Kossuth L. u. 25. szám alatti lakos, természetes személy, mint Alapító a közhasznú szervezetekről szóló 1997.évi CLVI. tv. alapján közhasznúsági fokozatba tartozóan névvel székhellyel alaptőkével Nők a Teljes Tudásért 1011 Budapest I.ker. Fő utca 40. 2/1 350.000,-Ft (Háromszáz-ötvenezer forint) határozatlan időtartamra hozok létre az alábbiak szerint: a l a p í t v á n y t I. Az Alapítvány célja Az Alapítvány tartós és közérdekű célja, hogy független és non-profit szervezetként elősegítse, hogy a Maharishi Mahesh Yogi által közismertté tett, a védikus hagyomány részét képező Transzcendentális Meditációt (TM), a TM-Sidhi programot, és a Jóga-repülést minél több nő, édesanya, és leendő édesanya megismerhesse, és megtapasztalhassa annak jótékony hatásait az élet minden szintjén, s ennek következtében eljusson az ún. Teljes Tudáshoz, a tiszta, önviszonyuló transzcendentális tudat eléréséhez. A Transzcendentális Meditáció, a TM-Sidhi program és Jóga-repülés képessé teszi a nőket arra, hogy felelevenítsék önmagukban a Mother Divine (Isteni Anya) legmagasabb rendű kozmikus értékét, és ezáltal a környezetükbe a béke, a harmónia tápláló hatását sugározzák. Ez spontán módon javítja az egész nemzet tudatának minőségét, és egészséges, boldog, békés családokat, és ezeken keresztül harmonikus, békés nemzetet teremt. Teljes Tudás Alapú programok alatt összefoglalóan a Transzcendentális Meditációt (TM), a TM-Sidhi programot, és a Jóga-repülést kell érteni. A Maharishi Transzcendentális Meditáció technikája, egy világszerte több mint 5 millió ember által gyakorolt, egyszerű, természetes, erőfeszítés nélküli mentális technika, amit csukott szemmel, kényelmesen ülve gyakorolnak naponta reggel és este 15-20 percig. A technika során az elme egy egyedülálló pihenő, éber állapotba kerül, amelyben a test egy mély, az alvásnál is mélyebb pihenést tapasztal. Ebben a pihent állapotban az elme eléri az emberi tudat legegyszerűbb formáját, a tiszta, önviszonyuló Transzcendentális Tudatot. A Tiszta Tudat tapasztalása feleleveníti a teljes agy működését, kifejlesztve a rejtett alkotóképességet, miközben feloldja a felgyülemlett stresszeket, feszültségeket. Az eredménye: növekvő hatékonyság, sikeres és beteljesedettebb élet, a Teljes Tudás elérése.
2 A Transzcendentális Meditáció mindennapi tapasztalását követően haladó technikákat lehet felvenni, melyeknek rendszeres gyakorlása felkészít a TM-Szidhi programra. A TM technika megnyitja a tudatosságot Transzcendentális Tudatra, a TM-Shidhi technika kiműveli a gondolkodó és cselekvő képességet és nagymértékben fokozza a test és elme közötti koordinációt. A jógarepülés a TM-szidhi program egy technikája, amely megemeli a test és elme egységének a külső és a belső relatív mezőjének harmonikus együttműködését. Az Alapítvány nyílt, ahhoz az Alapító Okirat, és a vonatkozó jogszabályok elfogadásával bármely belföldi és külföldi természetes és jogi személy csatlakozhat. Az Alapítvány cél szerinti tevékenysége: II. Az Alapítvány cél szerinti tevékenysége Az Alapítvány a céljai megvalósítása érdekében elsődlegesen az alábbi nem vállalkozási célú, nonprofit tevékenységeket folytatja: -pályázatokat ír ki, amelynek célja annak elősegítése, hogy a Transzcendentális Meditációt (TM), a TM-Sidhi programot, és a Jóga-repülést minél több nő, édesanya, és leendő édesanya megismerhesse, -támogatja az olyan önszerveződő társadalmi csoportok létrejöttét, mint a hivatásos világbéke csoportok megalakulását, különösen a női csoportok létrejövetelét, amelyek együtt és egy helyen gyakorolják a Transzcendentális Meditációt, a Transzcendentális Meditáció Sidhi és a Jóga-repülés programot, hogy segítsenek koherenciát teremteni a nemzet tudatában. -felveszi a kapcsolatot a Teljes Tudás Alapú programokat gyakorló más Alapítványokkal, szervezetekkel -jótékonysági rendezvényeket, konferenciákat, találkozókat, ünnepségeket szervez, amelyek az alapítványi célokat beteljesítik, és összhangban vannak az Alapítvány adómentes, jótékonysági státuszával -programokat szervez a tudatfejlesztés,- oktatás-, egészség-, kultúra-, zene megalapozására és elterjesztésére (pl tudatalapú oktatási programokat, Maharishi Védikus Hang programokat, Maharishi drágakő-fényterápia programokat, Maharishi ajurvéda egyéni konzultációkat, Maharishi védikus rezgés technika programokat.) Ezen témákban kutatásokat végez. -szervezi a Transzcendentális Meditáció, Transzcendentális Meditáció Haladó Technika, Transzcendentális Meditáció-Sidhi Konzultáció és Felfrissítő Tanfolyamokat, valamint a Transzcendentális Meditáció-Sidhi Tanfolyam tanítását, megtartását helyi vagy távoktató tanfolyamok keretében. Ebben felhasználja a rádió, televízió, Internet által nyújtott lehetőségeket, és felhasznál más, egyéb kommunikációs technológiát. kulturális tevékenységet folytat, mellyel elősegíti ezen értékek fennmaradását, miközben támogatja a fokozatos társadalmi integrációt az Európai Unióba. Továbbá elősegíti az európai kulturális sokszínűség határon belüli fejlesztését, miközben a transz-atlanti kulturális kapcsolatokat is ápolja. -felhívja a közvélemény figyelmét a tiszta, önviszonyuló transzcendentális tudat elérésének jótékony hatásaira, illetve információkat közöl az ehhez segítséget nyújtó technikákról, a Teljes Tudás Alapú programokkal kapcsolatos nonprofit oktatási tevékenységet végez, illetve ilyen kiadványokat jelentet meg.
3 A fent részletezett elsődleges tevékenységeken keresztül nyújtott szolgáltatás igénybevételi módja ingyenes vagy kedvezményes. A kedvezményes szolgáltatás díja kizárólag a szükséges adminisztratív költségek erejéig terjedhet. Az Alapítvány nem folytathat olyan tevékenységet, amely meghiúsíthatja a jogosultságát vagy annak fenntartását céljai megvalósítására, közhasznú jellegének megőrzésére. Az Alapítvány vállalkozási tevékenységet csak elsődleges céljának, ill. a közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. 1.) Közhasznúság és közhasznúsági fokozat III. Közhasznúság, Nyilvánosság Az előzőekben megfogalmazott célok megvalósítása a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 26. c.) pontjában szabályozott - egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység (1.pont) - tudományos tevékenység, kutatás, (3.pont) - nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, (4.pont) - kulturális tevékenység, (5.pont) közhasznú tevékenység. Az Alapítvány közhasznúsági fokozata: közhasznú. Az Alapító fenntartja azonban a jogot, hogy a feltételek bekövetkezése esetén, az Alapítvány kiemelkedően közhasznú szervezetként történő bejegyzését kérje. Az Alapítvány - vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; - gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okiratban meghatározott tevékenységre fordítja; - közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása. 2.) Nyilvánosság A Kuratórium ülései nyilvánosak. A Kuratórium döntéseit, beszámolóit, így a későbbiekben részletezett felhasználási tervét, közhasznúsági jelentését, szolgáltatásai igénybevételének módját, mértékét, feltételeit, pályázatait, a működésére vonatkozó egyéb adatokat az Internetes honlapján közzéteszi. Ezáltal gondoskodik azok nyilvánosságáról.
4 IV. Induló és bővülő vagyon, annak bővítése, kezelése 1.) Az Alapítvány induló vagyona, jellege: Az Alapítvány induló vagyona az Alapító által az Alapítvány rendelkezésére bocsátott 350.000 Ft, azaz Háromszáz-ötvenezer forint készpénzben, melyet bankszámlán helyez el. 2.) Az alapítványi vagyon bővítése Az Alapítványhoz pénzbefizetésekkel, a célokat segítő eszközökkel, szolgáltatásokkal, ingó és ingatlan vagyontárgyakkal, vagyoni értékű jogokkal csatlakozhatnak. Az Alapítvány részére történő befizetések - a befizető szándéka szerint - növelhetik az Alapítvány alaptőkéjét, vagy közvetlenül konkrét alapítványi célok megvalósítását szolgálhatják. Az elfogadott céltámogatást elkülönítetten kell kezelni, és a meghatározott célra kell fordítani. A csatlakozók támogatásuknak az Alapítvány részére történő befizetésével, átadásával nem válnak Alapítókká, tehát olyan jogosítványokat és hatásköröket nem szerezhetnek, amelyek a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján kizárólag az Alapító Okiratot Alapítóként aláíró illetve az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személyeket, szervezeteket illethetne. Az Alapítvány, mint közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől a normatív támogatás kivételével csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az Alapítvány céljai elérése érdekében, de kizárólag ezeknek alárendelten, azaz másodlagosan a tartós közérdekű célok megvalósítása és a közhasznú tevékenység kifejtése érdekében gazdasági vállalkozási tevékenységet végezhet. Az Alapítvány működése során a gazdasági vállalkozási tevékenység aránya nem haladhatja meg a tartós közérdekű célok megvalósítása érdekében végzett, valamint a közhasznú tevékenységeket. Az Alapítvány nem vehet részt profitérdekelt gazdasági vállalkozásban. Ebben a körben - a fenti megszorításokkal - az Alapítvány I. és II. pontokban meghatározott céljai megvalósításához - Elfogad, megtart, befektet, újra befektet, igazgat bármilyen hozzájárulást, ajándékot, örökséget, hagyatékot, végrendeletet, letétet, letét maradványát, tőkét, bármilyen jellegű ingatlant; azokat hasznosítja, a bevételeket vagy az abból fakadó tőkét pedig az Alapító Okirat által meghatározott rendben elosztja. Az Alapítvány befektetési tevékenységet kizárólag a kuratórium által elfogadott befektetési szabályzat alapján végezhet. - Felvehet, elfogadhat e programokhoz kapcsolódó kölcsönöket, segélyt, valamint feltételekhez és megszorításokhoz kötött hozzájárulásokat, ajándékokat, kölcsönöket és adományokat. Ezeket bevételként kezelheti, a költségek fedezésére fordíthatja.
5 - Ugyanakkor kezelő szerve belátása szerint visszautasíthat bármely felajánlott hozzájárulást, ajándékot, kölcsönt és adományt, ha nincsen összhangban mindazokkal a célokkal, amiért az Alapítvány létrejött; - Alapíthat más szervezeteket; - Rendelkezésre bocsáthat vagy másodlagos tevékenysége körében árulhat oktatási termékeket, amelyek elősegíthetik céljainak megvalósítását; - Jótékonysági célzattal adományozhat, és segélyt nyújthat más hasonló célkitűzésű, ingyenes szolgáltatást nyújtó szervezetnek; Mivel az Alapítvány célja nem haszonszerzés, nem bocsáthat ki kötvényeket, nem fizethet jutalékot. 3.) A vagyonfelhasználás módja: Az Alapítvány bevételeit és vagyonát köteles az Alapító Okiratban foglalt céljai megvalósítására fordítani. Az Alapítvány az alapítványokra illetve a közhasznú szervezetekre mindenkor érvényes jogszabályi előírásoknak megfelelően gazdálkodik. Az Alapítvány céljainak megvalósításához az Alapítvány induló vagyona, valamint az induló vagyonát meghaladó vagyona tehát az induló vagyon hozadéka (kamat, osztalék. stb.) valamint a későbbi csatlakozók vagyoni hozzájárulásai és azok hozadéka használható fel. A gazdasági vállalkozási tevékenységből elért bevételeket az Alapítvány köteles tartós közérdekű céljának megvalósítása valamint közhasznú tevékenysége érdekében felhasználni. Az alapítványi vagyon felhasználása a célszerinti tevékenységek megvalósítására pályázatok kiírása, eseti támogatás folyósítása, és természetbeni juttatás nyújtása útján történik. Az Alapítvány támogatást egyéni kérelmek, vagy pályázatok alapján nyújthat. Az Alapítvány bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből az eset összes körülményeinek mérlegelésével megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
6 V. Az Alapítvány szervezete. 1.) A Kuratórium Az Alapítvány legfőbb szerve a jelen okiratban megjelölt, az alapító által felkért és kijelölt 4 (négy) tagú Kuratórium. Az első Kuratórium az alábbi összetételű: Schwarcz Mária (1134 Budapest, Csángó u. 6/A. II/62.) elnök Molnár Gabriella ( 1125 Budapest, Gyöngyvirág út 5/A) alelnök Kalóné Kertai Katalin tag (1149. Budapest, Kövér Lajos utca 56/b) tag Dr. Molnár Katalin (1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. B. lh. 4/17) tag Az Alapítvány képviseletére a kuratórium elnöke és az alelnöke jogosult. Képviseleti jogosultságuk önálló, kivéve a bakszámla feletti rendelkezést. Az Alapítvány bankszámlája felett az elnök önállóan, a többi kuratóriumi tagok közül ketten együttesen rendelkezhetnek. 2.) A Kuratórium hatáskörébe tartozik: - az Alapítvány szervezeti-működési szabályzatának megalkotása, - a vagyon felhasználásának meghatározása, - -az éves beszámoló elfogadása - az Alapítvány év végi mérlegének jóváhagyása, - a közhasznúsági jelentés elkészítése és közzététele, - új csatlakozók elfogadása, - céltámogatás elfogadása, - az Alapítvánnyal munkaviszonyban állók fölött a munkáltatói jogok gyakorlása, - az Alapítvány adminisztratív feladatainak ellátásáról való gondoskodás, - döntés minden olyan ügyben, melyben ennek hatáskörét az Alapító Okirat nem utalja más testület vagy személy ügykörébe 3.) A Kuratórium működése. Jegyzőkönyv és "Határozatok Könyve" A Kuratórium üléseit szükség szerint, de legalább évente két alkalommal, az első és harmadik negyedévben, a folyó év március 31. és november 30. napjáig tartja. Az ülés napirendjét írásban (postai úton vagy e-mailben) közölni kell az időpontját megelőzően legalább 10 nappal. A Kuratórium összehívására az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök jogosult. Soron kívül össze kell hívni a Kuratórium ülését, ha tagjai több, mint 50 %-a az elnöktől kéri. Ha az elnök ezt 30 napon belül elmulasztja, az indítványozók által a fenti szabályok betartásával összehívott ülés határozatképes. Az ülések nyilvánosak. A Kuratórium üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök vagy az általuk felkért tag vezeti. A Kuratórium határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. A Kuratórium a
7 határozatait - kivéve az éves beszámolóval, közhasznúsági jelentéssel kapcsolatosokat, amelyek az Alapító Okirat rendelkezése alapján mind a négy tag jelenlétével számított 3/4-es arányú többséget kívánnak - egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az ülésről jegyzőkönyv készül. A jelenlévők az ülés megkezdésekor jegyzőkönyvvezetőt és hitelesítőt választanak, akik az ülés befejezését követően a jegyzőkönyvet együttesen aláírják. A jegyzőkönyv tartalmazza készítésének helyét, idejét, a részt vevő személyek megjelölését, továbbá az ülésen elhangzott előterjesztéseket, hozzászólásokat, határozatokat, a szavazás eredményét, feltüntetve a támogatók és ellenzők számarányát, személyét. A személyesen megjelenésben akadályoztatott kurátor Internet útján bevonható a tanácskozásba, de szavazni csak a jelen lévő kurátorok jogosultak. A döntésekről a Kuratórium elnöke Határozatok Könyve megnevezéssel nyilvántartást vezet, ahol a jegyzőkönyv alapján feltünteti a határozat évenként újra kezdett sorszámát, meghozatalának évét, a sorszámot követő töréssel, keltét, a határozat szövegét, az érintettek körét, a döntés meghozatalánál az azt támogatók és ellenzők nevét. A döntést a meghozatalától számított 8(nyolc) napon belül az érintettel írásban közölni kell, amely történhet postai úton ajánlott küldeményként, vagy személyesen átvételi elismervény ellenében. Utóbbit teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és az aláírás hitelességét két tanúval igazolni. A jegyzőkönyveket és a Határozatok Könyvé -t a Kuratórium mindenkori elnöke 10 évig köteles megőrizni. Selejtezés előtt fel kell ajánlania az illetékes Levéltár részére, és ha ott az átvételt megtagadják, megsemmisítéséről intézkedhet. Az Alapítvány működésével kapcsolatos iratokba előzetes egyeztetést követően bárki betekinthet. A nyilvánosságot kizárólag a személyiségi jogok és az adatvédelem korlátozhatja. A határozat meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Az Alapítványnak a fentieket meghaladóan gondoskodnia kell olyan nyilvántartás vezetésről, melyből a kuratórium döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntését támogatók és ellenzők számaránya, (ha lehetséges, személye) megállapítható. Az Alapító felhatalmazza a Kuratóriumot, hogy a hivatkozott nyilvántartásokra vonatkozó, eddigieknél részletesebb, de a leírtakat tartalmazó, azokkal nem ellentmondó belső szabályzatát kidolgozza. 4.) A vezető tisztségviselők: Az Alapítvány vezető tisztségviselője: a Kuratórium elnöke, alelnöke és tagja 5.) A tisztségviselő megbízása megszűnik: - a tisztségviselő halálával, - lemondással, - az alapító általi visszavonással, amennyiben a tevékenységével a tisztségviselő veszélyezteti az Alapítvány céljait.
8 Ha a Kuratórium a tevékenységével az Alapítvány céljait veszélyezteti, az Alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelőként más szervet (szervezetet) jelölhet ki. 6.) Tisztségviselői összeférhetetlenség A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet, így az Alapítvány vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 7.) Nem lehet vezető tisztségviselő - Akit a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett, - Akit bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, - akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységben, - nem lehet a kuratórium elnöke, illetőleg a felügyelő-bizottság elnöke az, aki olyan gazdasági társaság vezető beosztású tisztségviselője, ahol az alapítványéhoz hasonló tevékenységet folytatnak. 8.) Kártérítési felelősség: A Kuratórium elnöke, tagjai más vezető beosztásban lévő személyekhez hasonlóan, az ilyen emberektől elvárható gondossággal kötelesek eljárni. A tisztségviselő által feladatköre ellátása során harmadik személynek okozott kárért az Alapítvány felel, de a tisztségviselő az Alapítványnak a polgári jog általános szabályai szerint, bírósági hatáskörbe tartozóan kártérítéssel tartozik, vagyis felel a jogellenesen (szándékosan vagy gondatlanul) okozott károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Nem terheli ez a felelősség azt a tisztségviselőt, aki a határozat ellen szavazott, vagy bizonyíthatóan az intézkedés ellen az elnöknek bejelentve tiltakozott. Teljes a kártérítési felelősség a bűncselekménnyel vagy szándékosan okozott, illetőleg elszámolási kötelezettséggel, leltárfelelősség szabályai szerint átvett dolgokban (készpénz, nagy értékű eszköz) bekövetkezett kárért, továbbá ugyanígy tartoznak visszatéríteni a jogosulatlanul felvett támogatásokat.
9 VI. Gazdálkodás 1.) Felhasználási terv és közhasznúsági jelentés A Kuratórium elnöke a meglévő vagyon és várható adományok, bevételek figyelembe vételével a lehetséges szolgáltatásokról, azok igénybevétele módjáról, az alapítvány működéséről évi felhasználási tervet készít, melyet a folyó év november 30. napjáig a kuratórium elé terjeszt. Ugyanígy az előző éves bevételek és kiadások mérlegét, elszámolást, az alapítvány működésére vonatkozó beszámolót, a közhasznúsági jelentést a kuratórium első, legkésőbb a folyó év március 31. napjáig megtartandó ülése elé terjeszti. A fentiek körében kidolgozza: - azokat a várható, nyilvános vagy előre meghatározott körben közzétett felhívásokat, illetve pályázatokat, amelyek az alapítványi célok elérését segítik, illetve a céloknak megfelelnek. Kidolgozza továbbá a pályázók összevetésére a pályázat értékelésének lényeges feltételeit (beleértve a benyújtási és értékelési határidőket, valamint a pályázat elbírálására hivatottak körét) megjelöli; - azoknak a pénzbeli és nem pénzbeli, az alapítótól, államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú célra vagy működési költségek fedezésére kapott juttatások, támogatások, adományok körét, melyek a pályázatoknál figyelembe vehetőek. - a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételeket; - azoknak a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági, vállalkozási tevékenységeknek körét, amelyekkel bevétel elérhető, - felkutatja a bevétellel járó cél szerinti tevékenységek, valamint a közhasznú tevékenységhez nyújtott támogatások körét. A költségek között tervezi és elszámolja: - a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségeket (ráfordítások, kiadások); - az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségeket (ráfordítások, kiadások); - a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségeket (ráfordítások, kiadások); - a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségeket (ráfordítások, kiadások); amelyeket bevételarányosan kell megosztani. Az Alapítvány éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik. Erre vonatkozó határozatát valamennyi kuratóriumi tag jelenlétével és a jelen lévők 3/4-os többségével hozza. Ennél kisebb szavazatarány mellet az éves beszámoló és közhasznúsági jelentés nem tekinthető elfogadottnak. A Kuratórium szükség esetén a terv, beszámoló és mérleg elkészítésével más, vagy külső személyt is megbízhat, aki a kuratórium felhatalmazása alapján jogosult és köteles az ehhez szükséges iratokat átvenni.
2.) Gazdálkodás és nyilvántartás, a kedvezményezett összeférhetetlensége 10 Az Alapítvány a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó, korábbiakban részletezett bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapító Okiratban meghatározott tevékenységére kell fordítania. Váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az államháztartás alrendszereitől a normatív támogatás kivételével csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az Alapítvány főként közvetlenül a II. pontban meghatározott tevékenységekre fordítja a vagyonát. Az Alapítvány vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. Az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja. Befektetési tevékenység folytatása esetén a kuratórium által elfogadott befektetési szabályzatot kell készítenie. Az Alapítvány 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállás törlését, ha a működése a közhasznúság megállapítása alapjául szolgáló feltételeknek nem felel meg. 3.) A közcélú adománygyűjtés szabályai Az Alapítvány nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével és csak írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Az adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. 4.) Joghatások Az alapítvány közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg. Az a közhasznú szervezet, amelynek az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása áll fenn, a kedvezmények igénybevételére nem jogosult.
11 VII. Záró rendelkezések 1.) Az Alapító Okirat módosítása. Az Alapító Okiratot csak az alapító módosíthatja. Az alapító vállalja, hogy semmilyen módosítást nem végez, vagy döntést nem hoz, amely nem támogatja Maharishi Mahesh Yogi az Alapító Okirat I. pontjában részletezett céljait és tanítását, olyan formában, ahogyan az a Stichting Global Mother Divine, a Nemzetközi Mother Divine Szervezet (bejegyezve Hollandiában, Roermond, 6063, Station 24) meghatározza. 2.) Az Alapítvány megszűnik, ha bíróság az Alapítványt megszünteti. A megszűnt Alapítvány vagyonát a hasonló célokat és feladatokat betöltő Stichting Global Mother Divine, a Nemzetközi Mother Divine Szervezet (bejegyezve Hollandiában, Roermond, 6063, Station 24) működésére kell fordítani. Az Alapítvány vagyona semmiképpen sem osztható fel a Kuratórium tagjai között, 3.) Az Alapítvány várható éves bevétele nem éri el az 5.000.000 Forintot. 4.) Záró rendelkezések Az Alapító Okirat érvényességéhez annak bírósági nyilvántartásba vétele szükséges. Az Alapítvány jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el. 5.) Irányadó jogszabályok Az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény rendelkezései irányadók. Budapest, 2010. július 8 Bojtor Mária Margit Alapító