NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK VÁSÁRLÁSA, TÁROLÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA 1) A kiskereskedelmi vásárlás szabályai: A III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer vásárlása és saját célú felhasználása szakképesítéshez, engedélyhez nem kötött. A II. forgalmi kategóriájú növényvédő szerek forgalmazásához, vásárlásához és felhasználásához engedély szükséges. II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási-, vásárlási- és felhasználási engedélyre jogosult: felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező személy növényvédelmi tantárgyból egyetemi vagy főiskolai képzés során vizsgát tett személy, növénytermesztő és növényvédelmi technikus, növénytermesztési, kertészeti és növényvédelmi technikus, kertész és növényvédelmi technikus, növényvédelmi és talajerőgazdálkodási technikus, növényvédő és méregraktár-kezelő szakképesítéssel, illetve növényvédő szak- és betanított munkás képesítéssel rendelkező személy, legalább általános iskolát végzett, 18. életévét betöltött és a miniszter által meghatározott növényvédelmi alaptanfolyamot követően eredményes vizsgát tett személy. 2) A növényvédő szerek felhasználására vonatkozó általános előírások Növényvédő szereket csak az engedélyezett módon, a munkaegészségügyi és a kémiai biztonsági szabályok maradéktalan betartásával szabad felhasználni. A felhasználás során a növényvédő szer engedélyokiratában és a címkéjén foglalt felhasználásra és növényvédelmi technológiára vonatkozó utasításokat maradéktalanul be kell tartani. 2.1 A növényvédő szerek felhasználására vonatkozó előírások többek között megtalálhatók: A növényvédő szer engedélyokiratában: hatályos kiadása a hivatalos alapokirat (általában az interneten elérhető) A növényvédő szer csomagolóanyagán Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok I-II. című kiadványban, az ún. Szerjegyzék-ben 1
A Szerjegyzék-et minden évben aktualizálják, de így is csak tájékoztatásra alkalmas, mert az évközben bekövetkező engedélyokirat-változásokat természetszerűleg nem tartalmazza. 2
2.2 Legfontosabb általános információk a növényvédő szerekről, azok felhasználásáról A korszerű növényvédő szerek szelektívek, ezért fontos tudatában lenni, hogy milyen kultúrában és milyen kártevők ellen kell védekeznünk. A szer nevével és hatóanyagával együtt, a csomagoláson feltüntetik hogy milyen kultúrában, mi ellen, és milyen dózisban használható. Már vásárlás előtt fontos tisztázni, hogy a szer adott területen történő felhasználása nem jelent-e veszélyt a méhekre ill. a vízi szervezetekre. A szállítás, a tárolás és a felhasználás miatt ismerni kell a szer méregjelzését, tűzveszélyességét, egyéb környezeti veszélyeit, ill. a balesetek megelőzéséhez, felszámolásához meghatározott teendőket. Ezek az alapinformációk a csomagoláson is szerepelnek, bővebb információkat a szerek biztonsági adatlapjai tartalmaznak. A biztonsági adatlapot vásárlói igény esetén a forgalmazó köteles ingyenesen, hatóanyagonként 1 példányban kiadni. A dózis meghatározza, hogy adott területre vagy felületre mekkora permetlé mennyiségben, mennyi hatóanyagot szükséges kijuttatni. A javasolt dózisnál alacsonyabb hatóanyag-kijuttatás nem biztosítja a megfelelő védelmet, a dózis feletti adagolás pedig módosíthatja a munka- és egészségügyi várakozási időt, feleslegesen terheli és a környezetet, és növeli a növényvédelmi költségeket. A túladagolás esetleg károsítja a permetezett növénnyel érintkező személyeket ill. a termést fogyasztókat. Munkaegészségügyi várakozási idő: időtartam, amelynek az állomány permetezése után el kell telni ahhoz, hogy, védőfelszerelés és egészségveszélyeztetés nélkül lehessen a permetezett növénnyel érintkezni. Jellemzően 0-8 nap. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: kötelezően betartandó időtartam a permetezés és a betakarítás között. Jellemzően 0-60 nap. Figyelem! A 0 nap várakozási idő meghatározása is csak azt engedi, hogy a permetezést követő napon lehet munkálkodni és/vagy betakarítani a területen! 3) Hatásmechanizmus Bár a csomagoláson nem tüntetik fel a gyártók a szerek hatásmechanizmusát. Költséghatékonyság miatt érdemes tisztában lenni vele, hogy növényvédelmi szempontból rizikósabb időszakokban, pl. intenzív növekedésfejlődés, hosszabb időtartamú kockázatos meteorológia viszonyok, megbízhatóbb a drágább szerekkel történő permetezés. A szisztémikus vagy felszívódó szer hatóanyaga felszívódik a növényi szövetbe és bejutva a nedvkeringésbe, tartós hatását nem csak a felszívódás helyén, hanem annak szűkebb környezetében is kifejti. Így az új hajtások is kapnak átmeneti védelmet. A mélyhatású szer hatóanyaga is felszívódik a növényi szövetbe, de hatását tartósan csak a felszívódás 3
helyén fejti ki, ezért az új hajtások a következő permetezésig védelem nélkül fejlődnek. A kontakt szerek nem szívódnak fel, hatásukat csupán növények felszínén fejtik ki, ezért eső után a lemosódásuk mértékétől függően megszűnik vagy labilissá válik a növények védelmi potenciálja. 4) Gyakori kérdés, hogy mikor érdemes permetezni? A modern növényvédő szerek hatékonyságát a permetezést követő 2-4 óra múlva lehulló csapadék már nem befolyásolja. Ezentúl a naplemente utáni, vagy kora reggeli permetezés általában kedvezőbb. Vannak szerek, melyek 25 C 0 fölött perzselnek, pl.. kéntartalmú szerek, tehát az erős napsütésben történő permetezést kerülni kell. Hasonló módon kerülni kell a szeles időben történő permetezést, mert nem csak nagyobb anyaghányaddal érhető el a megfelelő védelem, de sokkal nagyobb az elsodródás veszélye is. Gyomirtás esetén ez néhány napon belül látványosan is megmutatkozik, míg egyéb esetben, a kiskertekben csendes mérgezést okozhat, hiszen a szomszéd esetleg nem is tudja, hogy nem ehetné az érett gyümölcsét, mert az szennyeződött a szomszéd, pl. szőlőre szánt permetlevétől. 5) A permetlevek elő- és elkészítése A permetlevek általában növényvédő szerekből, egyéb, pl. tapadásfokozó, szerekből, lombtrágyából és vízből készülnek. Első fontos kérdés a víz megválasztása, kezelése. Általánosságban javasolt külső környezeti hőmérsékletű vizet felhasználni a permetlé készítésekor. Egyrészt hideg (15 C 0 -nál alacsonyabb hőmérsékletű) vízben nehezebben oldódnak a sók és az egyéb anyagok, másrészt a növény hőérzetének is kedvezőbb az állott víz használata. Fontos kérdés a víz keménysége is. Amennyiben nincs lehetőség gyűjtött esővíz felhasználásra, és kemény a víz, akkor javasolt azt 100 liternyi vízhez adagolt 4-6 dkg Trisóval lágyítani. Noha elméletileg 3 szernél többet 1 permetlé oldatba nem volna szabad bekeverni, általában, főleg intenzív növényfejlődési stádiumban ennél több szert tartalmaz a permetlé. Főleg költség- és időhatékonysági szempontok miatt, néha 5-6 szer is kerül időnként a permetlébe. Figyelembe kell venni, hogy amennyiben a permetlé koncentráció 5%-nál magasabb, akkor az oldott és csak részben oldott szerek kedvezőtlen egymásra hatása miatt csökken a permetezés hatékonysága. A jól összeállított permetlé csomómentes, leülepedésre kevésbé hajlamos. Ennek érdekében javasolt a bekeverést a por alakú szerekkel kezdeni, amit követ a folyékony halmazállapotú szerek hozzákeverése, s utoljára keverhető a permetlébe a lombtrágya. 4
Amennyiben 1 permetezőtartálynyi űrtartalomnál nagyobb mennyiségre van szükség. akkor javasolt a szükséges összes mennyiséget egy gyűjtőtartályban megkeverni. Természetesen minden szert külön-külön keverünk csomómentesre, és azután keverjük be a fent leírt sorrendben, a kezdetben csak vizet tartalmazó gyűjtőtartályba. A gyűjtőtartályból történő minden kivételezés előtt ajánlott felkeverni a permetlevet. Lemosószerek, pl. Agrokén, Tiosol, Bordóilé, stb., használatakor azonban szigorúan be kell tartani, hogy hozzájuk semmi más sem növényvédő szer, sem egyéb adalékanyag) nem keverhető! 6) Óvó rendszabályok A növényvédelmi permetezés minden esetben veszélyes anyaggal történő speciális munkavégzés. Éppen ezért, főleg saját egészségének védelme érdekében, a hobbi kertész számára is kötelező védőfelszerelés optimális esetben a védőruha, a kesztyű, a kalap, a csizma, a légzésvédő és a szemüveg. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a permetezés előtt és után 8 órával tilos alkoholt fogyasztani! A permetező szerek méregtartalma és tűzveszélyessége miatt nem kell különösebben indokolni, hogy permetezés előkészítő fázisától a permetezést követő kötelező tisztálkodásig tilos étkezni és dohányozni. A növényvédő szereket az élelmiszerektől teljesen elkülönítve, kulccsal zárható helyen tároljuk. A permetszereket gyári csomagolásukban tároljuk, s különösen kerüljük bármilyen ital flakonjába történő áttöltését, későbbi tárolását. Számos végzetes baleset történt már ebből. A permetezést követő alapos mosás és öblítést követően, lehetőleg a szerekkel együtt kell tárolni minden a permetezés előkészítéséhez és végrehajtásához beavatott eszközt és gépet. 7) Növényvédő szeres göngyöleg kezelése Lakossági felhasználásra kerülő 1 liternél, illetve 1 kg-nál nem nagyobb mennyiségű növényvédő szer csomagolására használt kiürített, tisztított csomagolóeszköz hulladékok települési hulladékként kezelhetők, ha szelektív gyűjtésükről és kezelésükről jogszabály nem rendelkezik. 8) Nyilatkozat Bár a jelen általános értelmű tájékoztatás jóhiszeműen, az aktuálisan rendelkezésünkre álló adatok és legjobb tudásunk szerint történt, az itt szereplő információkat azzal a feltétellel bocsátjuk 5
rendelkezésre, hogy semmilyen körülmények között nem vállalunk felelősséget olyan károkért, amelyek az itt szereplő információk használatából, vagy azokra való támaszkodásból keletkeztek. 6