EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.29. COM(2014) 681 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Második eredményjelentés a vízumliberalizációról szóló cselekvési tervnek Grúzia általi végrehajtásáról {SWD(2014) 334 final} HU HU
1. BEVEZETÉS Az Európai Unió (a továbbiakban: az EU) 2012. június 4-én vízumliberalizációról szóló tárgyalásokat kezdett Grúziával. 2013. február 25-én az Európai Bizottság vízumliberalizációról szóló cselekvési tervet nyújtott be Grúzia kormányának, amelyben meghatározta azokat a kritériumokat, amelyeket Grúziának teljesítenie kell, annak érdekében, hogy a biometrikus útlevéllel rendelkező állampolgárai vízummentesen utazhassanak a schengeni térségbe. 2013. november 15-én a Bizottság elfogadta első eredményjelentését a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv Grúzia általi végrehajtásáról. 1 A jelentés nagyon jónak értékelte a Grúzia által tett előrelépést a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv első szakaszába (jogalkotás és tervezés) tartozó kritériumok végrehajtása terén, és számos ajánlást fogalmazott meg. 2014. februárban, márciusban és májusban Grúzia frissített eredményjelentést nyújtott be. 2014 tavaszán értékelő misszióra került sor uniós tagállami szakértőkkel, akiknek a munkáját az Európai Bizottság szolgálatai, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és az EU Grúziában működő küldöttsége segítették. A misszió a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv 3. és 4. témakörére összpontosított, amelyet előzőleg nem értékeltek a helyszínen. Ez a második és végleges eredményjelentés a cselekvési terv első szakaszának Grúzia általi végrehajtásáról. 2 Megállapítja, hogy az első szakaszba tartozó kritériumokat hogyan teljesítették, és javasolja a második szakasz kritériumaira vonatkozó értékelés megkezdését, mely kritériumok a vonatkozó intézkedések hatékony és fenntartható végrehajtását érintik. A jelentést bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri, amely nagyobb részletességgel vizsgálja az itt leírt fejleményeket. Ezenfelül a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv követelményei szerint, az eredményjelentés elemzi a jövőbeni vízumliberalizáció lehetséges migrációs és biztonsági hatásait. A jelentés követi a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv szerkezetét. A vízumliberalizációról szóló cselekvési terv négy témakörének megfelelő szakaszokra bontva és figyelembe véve a 2013-as jelentésben tett ajánlásokat, az eredményjelentés leírja, hogy a grúz hatóságok miként tettek eleget a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv követelményeinek, a zárószakaszban pedig azt ajánlja, hogy az értékelés lépjen tovább a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv második szakaszába tartozó kritériumok végrehajtására. 2. A VÍZUMLIBERALIZÁCIÓRÓL SZÓLÓ CSELEKVÉSI TERV NÉGY TÉMAKÖRÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE 2,1. 1. témakör: Okmánybiztonság, beleértve a biometrikus azonosítókat 2014. május 29-én a grúz parlament elfogadta a biometrikus útlevelek konzulátusokon történő bevezetésére vonatkozó módosításokat. Ennek megfelelően, 2014. július 28. óta csak az ICAO szabványnak megfelelő útleveleket adnak ki a grúz állampolgárok számára. 2014. február 11-én szigorúbb feltételeket vezettek be a második útlevél kiadásával kapcsolatban. 2013. október 31-én elfogadták az igazságügyi minisztérium közszolgálati fejlesztési ügynökségének magatartási kódexét. Grúzia indikatív időkeretet tartalmazó tervet dolgozott ki, és pénzügyi forrásokat különített el a népesség-nyilvántartás digitalizálásának befejezése 1 COM (2013) 808 final. 2 Ez a jelentés a 2014. szeptember 25-i helyzetet tükrözi. 2
érdekében. 2014. május 29-én Grúzia módosította az utónév megváltoztatására vonatkozó jog korlátozásáról szóló törvényt, és a kérésnek megfelelően információt szolgáltatott a következőkről: az ujjnyomatok rögzítésére és tárolására vonatkozó releváns jogi eszközök, az útlevél-érvényesség meghosszabbításának tilalma, az egy személy egy okmány elvének végrehajtása, valamint az 1. témakör kritériumainak megfelelő személyesadat-védelmi rendszer. 2.2. 2. témakör: Integrált határigazgatás, migrációkezelés és menekültügy 2014. március 13-án a grúz kormány elfogadta az államhatár-igazgatási rendszer (2014 2018) stratégiáját, valamint 2014. május 6-án az azt kísérő cselekvési tervet. Az új stratégia hatékony kapacitásépítési komponenssel rendelkezik, és a zöld határt az egyik prioritási területeként határozza meg. Grúzia továbbra is együttműködik az uniós tagállamokkal, más országokkal és nemzetközi szervezetekkel. A térségbeli országokkal folytatott együttműködés további erősítése érdekében Grúzia a határmegbízottakra vonatkozó kétoldalú megállapodásokat dolgozott ki, amelyeket 2014 májusában megosztott Örményországgal és Azerbajdzsánnal. 2013 decemberében, a grúz belügyminisztérium és az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex) a 2013 2015-ös időszakra vonatkozó együttműködési megállapodást kötött. Grúzia tovább erősítette képzési programjait, többek között a menedékkérőkről és menekültekről szóló új képzési modullal egészítette ki az alapképzési tervet az őrszolgálati rendőrség tisztviselői és a határrendészeti tisztviselők számára. A képzéseket a 2013. évi rendőrségi törvény alapján nyújtották, és 2014 októberében a rendőrségi szabályozási törvényről szóló új mesterképzési program indult. A migrációkezelés területén 2014. szeptember 1-jén hatályba lépett a külföldiek és hontalanok jogállásáról szóló törvény. A kormány 2014. augusztus 26-án kidolgozta és jóváhagyta a kísérő szabályzatokat. 2014. szeptember 1-jén létrehozták a belügyminisztérium migrációs főosztályát. A mobilitási központ továbbra is az uniós finanszírozású, a visszatért migránsok hazaérkezés utáni reintegrációs segítségnyújtási átfogó programja projekten belül működik, de intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a belső menekültekkel foglalkozó minisztérium fokozatosan átvegye a központ irányítását. 2014 nyarán elkészült az ideiglenes elhelyezési központ az illegális migránsok számára. A migrációs kérdésekkel foglalkozó államtitkári hivatal (SCMI) továbbra is nyomon követi a 2013 2015-ös időszakra vonatkozó migrációs stratégia és cselekvési terv végrehajtását, és bevezeti a szükséges kiigazításokat és frissítéseket. 2014 szeptemberében az EU ösztönzőkre épülő megközelítésű többért többet programjának támogatásával, valamint a Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztő Központtal (ICMPD) együttműködve, az államtitkárság megkezdte a következő, 2016 2020 közötti programozási időszakra vonatkozó stratégia kidolgozását. Az egyesített migrációs elemzési rendszer kifejlesztésének meggyorsítása érdekében, 2014. februárban az SCMI-n belül munkacsoportot hoztak létre. A csoport nemzetközi szakértőkkel konzultált egy átfogó vitaanyagról, amely 2014 augusztusában készült el. A rendszer várhatóan 2016 közepén lesz működőképes. A tartózkodási időt túllépők riasztási 3
rendszere, amely már 2013 áprilisa óta vizsgálati üzemmódban működött, hivatalosan 2014 szeptemberében kezdte meg működését. A menekültügy területén Grúzia 2013. december 26-án módosította jogi keretét egy olyan módosítás bevezetésével, amely már a menekültügyi eljárás kezdetétől biztosítja az iratokat a menedékkérők számára. Egy további módosítás, amely 2014. szeptember 1-jén lépett hatályba, ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadását írja elő a menedékkérők számára. Grúzia tisztázta az ország területére való belépést követő 24 órán belüli menedékkérelmi kötelezettséget előíró rendelkezés végrehajtását: mindeddig nem volt olyan eset, amely során a határidőn túl beadott kérelmet elutasították volna. A menedékkérők ügyében felelős minisztérium kapacitásait megerősítették; további személyzet felvételére kerül sor a menekültstátusz meghatározására, és intenzív tanfolyamokat terveznek. A származási országra vonatkozó információkkal foglalkozó szervezeti egység működési kapacitásait is megerősítették. 2014 februárjában a grúz kormány biztosította a szükséges forrásokat, és megállapodást kötött az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR), valamint az Egyesült Államok Védelmi Együttműködési Hivatalával a Martkopiban működő befogadóállomás bővítéséről. 2014 nyarán befejeződtek a tervezési munkálatok, és 2014 kora őszén megkezdődik az építkezés. Grúzia vállalta, hogy erőfeszítéseket tesz adatgyűjtési kapacitásainak megerősítésére. A belső menekültekkel foglalkozó minisztérium az UNHCR-rel szorosan együttműködve, és az UNHCR pénzügyi támogatásával új elektronikus adatbázist alakított ki, amely várhatóan 2014 decemberétől lesz működőképes. A minisztérium megvizsgálta a menekültügyi határozatok elleni fellebbezésre vonatkozó eljárásokat, és módosítástervezeteket dolgozott ki, amelyeket 2014 márciusában megküldött az UNHCR-nek észrevételezésre. 2.3. 3. témakör: Közrend és biztonság Grúzia további eredményeket ért el a szervezett bűnözés megelőzése és az ellene folytatott küzdelem terén. 2013 októberében elfogadta a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló, 2013 2014-re vonatkozó nemzeti stratégiát, valamint 2013 novemberében az azt kísérő cselekvési tervet. A szervezett bűnözés elleni intézményközi koordinációs tanács aktívan nyomon követi mindkét okmány végrehajtását, és 2014 júliusában benyújtotta a végrehajtásról szóló első jelentését. Az emberkereskedelemről szóló jelenlegi jogi és politikai kerettel Grúzia kellően fel van vértezve a kérdés megfelelő kezelésére. Bevezetésre került a 2013 2014-es cselekvési terv, és az emberkereskedelemmel foglalkozó tanács jelenti az emberkereskedelem elleni küzdelem központi koordinációs mechanizmusát. A tanács kidolgozta a Bűnüldözés az emberkereskedelem miatt indított nyomozásokkal és büntetőeljárásokkal kapcsolatos ügyekre és az emberkereskedelem áldozataival és törvényes áldozataival való bánásmódra vonatkozó iránymutatást, amelyet 2014 júniusában eljuttattak minden illetékes bűnüldöző hatóságnak. A nemzeti áldozatkezelési mechanizmus, amely 2007 februárja óta van érvényben, biztosítja, hogy az emberkereskedelem valamennyi feltételezett és azonosított áldozatával az előírt jogi normákkal összhangban foglalkozzanak. 2006 óta az emberkereskedelem áldozatainak védelmére és megsegítésére létrehozott állami pénzalap felelős két áldozati menhelyért, az áldozatok védelmének, megsegítésének, a rehabilitációs intézkedéseknek és a kártérítések kifizetésének finanszírozásáért. A belügyminisztérium központi bűnügyi rendőrségi főosztálya az illetékes bűnüldöző szerv az emberkereskedelem terén folytatott vizsgálatok során. Ezenfelül 2014 januárjában regionális szolgálatot hoztak létre Adjara térségében. A képzés és a tájékoztató programok jelentős elemek Grúziának az emberkereskedelem 4
megelőzésére és az az ellen folytatott küzdelemre vonatkozó megközelítése terén, és azokat rendszeres jelleggel megtartják. A vízumliberalizációról szóló cselekvési terv második szakaszára tekintettel Grúziát arra ösztönzik, hogy fejlessze tovább a fenyegetések értékelésének jelentéstételi mechanizmusát, és a munkajog jelenleg folyó reformjával összefüggésben kezelje a munkaügyi felügyelőségi mechanizmus emberkereskedelemmel kapcsolatos problémáját. Létrejött a korrupció megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó jogi és intézményes keret. Általánosságban a jelenlegi jogszabályok jól kidolgozottak, megfelelőek és összhangban állnak az európai normákkal, amennyiben léteznek ilyenek. 2014. április 14- én hatályba léptek az új jogszabályi rendelkezések a visszaélést jelentő személyek védelméről. Szintén 2014 áprilisában, a korrupcióellenes intézményközi koordinációs tanács ad hoc munkacsoportot hozott létre az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) és az ENSZ Korrupció elleni egyezmény (UNCAC) ajánlásainak végrehajtásáról, amely ajánlásokat dolgozott ki a pártfinanszírozásról, amelyeket jelenleg az igazságügyi minisztérium vizsgál. A vagyonnyilatkozatok ellenőrzési rendszerének további javítása érdekében a közszolgálati hivatal széles körű kutatást és nyilvános konzultációt végzett a kérdésben, és 2014 őszén jogalkotási javaslatot terjeszt a kormány elé. Pozitív fejlemények történtek a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos területeken. Az új közszolgálati törvény jelenleg kidolgozás alatt áll. Kidolgozták az úgynevezett közszolgálati reformkoncepciót, és a kormány várhatóan 2014 őszén elfogadja azt. Jelenleg nincs sem erre szakosodott ügyész, sem szakosított intézmény az ügyészi hivatalon belül, amely a korrupciós esetekkel foglalkozik. A vízumliberalizációról szóló cselekvési terv második szakaszába tartozó kritériumok hatékony végrehajtásának megkönnyítése érdekében a grúz hatóságoknak ezért további óvintézkedéseket kellene megfontolniuk, amely biztosítja a főügyész függetlenségét, és szakosított ügyészi hivatalt vagy szakosított szervezeti egységet hoz létre a korrupciós esetekre. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése és az ellene folytatott küzdelem területén, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni intézkedések értékelését vizsgáló szakértői bizottság (MONEYVAL) által 2012-ben tett ajánlásokat követően Grúzia előkészítette a tiltott jövedelem legalizálása megelőzésének elősegítéséről szóló törvény szükséges jogszabályi módosításait. A kormány 2014 őszén felülvizsgálta a módosításokat, és azok elfogadása a tervek szerint a parlament 2014 őszi plenáris ülésén esedékes. A MONEYVAL által a terrorizmusfinanszírozásra vonatkozóan azonosított hiányosságokat 2013. novemberben kezelték, amikor a parlament módosította a büntető törvénykönyv releváns rendelkezését. A módosítások 2014. január 15-én léptek hatályba. Grúzia 2005-ben aláírta az Európa Tanácsnak a terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményét, és a megerősítési eljárás jelenleg is tart. 2013 decemberében létrehozták a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó stratégia és cselekvési terv kidolgozásával és végrehajtásának koordinációjával foglalkozó intézményközi tanácsot. 2014 márciusában a kormány elfogadta a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem 2014 2017-es időszakra vonatkozó nemzeti stratégiáját, valamint az azt kísérő cselekvési tervet. A pénzügyi ellenőrzési szolgálat (Grúzia pénzügyi hírszerző egysége) továbbra is működik. A szolgálat jelenleg még ideiglenes alapon sem illetékes a gyanús ügyletek felfüggesztésében, kivéve az olyan ügyleteket, amelyeket fel lehet használni terrorizmusfinanszírozásra. Előfordulhat, hogy Grúzia tovább kívánja mérlegelni ezt a kérdést a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv második szakaszának végrehajtásával összefüggésben. 5
Grúzia folytatja jogszabályi és szakpolitikai keretének konszolidációját a kábítószerfogyasztás megelőzése területén. 2013. december 4-én elfogadta a 2014 2015-re vonatkozó, kábítószerekkel kapcsolatos nemzeti stratégiát és cselekvési tervet. A dokumentumok figyelembe veszik az Európa Tanács Pompidou-csoportja által megfogalmazott ajánlásokat, és azok összhangban állnak az európai és nemzetközi normákkal. A finanszírozás tekintetében Grúzia nagymértékben támaszkodik a külső donorok segítségére, ami hosszú távon kérdéseket vethet fel a stratégia és cselekvési terv végrehajtásának fenntarthatóságát illetően. Grúzia 2013. márciusban aláírta és 2013. októberben megerősítette az Európa Tanácsnak a pénzmosásról, a bűncselekményekből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló 2005. évi egyezményét. 2014. áprilisban Grúzia csatlakozott a gyermekek nemzetközi védelméről szóló Hágai Egyezményhez, amely 2015. március 1-jén fog hatályba lépni. Grúzia 2009. márciusban aláírta az Európa Tanácsnak a gyermekek szexuális kizsákmányolással és szexuális visszaélésekkel szembeni védelméről szóló 2007. évi egyezményét, amelyet a parlament 2014. márciusban megerősített. 2013. márciusban aláírták a korrupcióról szóló büntetőjogi egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvét, amelyet 2013. júliusban megerősítettek. A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén Grúzia jogszabályi és intézményi kerete összhangban áll az európai normákkal. A vízumliberalizációról szóló cselekvési terv második szakaszában Grúzia információt szolgáltathat a kölcsönös segítségnyújtással kapcsolatos kérések kezelésekor rendelkezésre álló járási biztosítékokról. Grúzia szintén megfontolhatja a minőségi adatgyűjtésnek és az ügyészek és bírák képzésének további javítását. A bűnüldözési együttműködés tovább fejlődött az intézményközi elektronikus adatcsere (InterFlow) szoftver 2013 decemberében történő bevezetésével. A rendszert digitális aláírással látták el, gyors adatkeresést biztosít és lehetővé teszi a felhasználók számára a feladatok kezelését, a dokumentumok biztonságos módon történő valós idejű cseréjével. Grúzia előrelépett az adatvédelem terén, jogi és intézményi keretét tovább közelítve az európai normákhoz. 2014. augusztus 1-jén a parlament számos módosítást fogadott el a személyes adatok védelméről szóló törvényre és számos más törvényre vonatkozóan, melyek közé tartoznak a következők: a személyes adatok védelméért felelős biztos megbízatásának kibővítése a rendőrségi ágazatban az adatfeldolgozásra, a személyes adatok védelméért felelős biztosnak a magánszféra feletti felügyeleti hatáskörök megadása 2014. november 1-jétől, valamint a személyes adatok védelméért felelős biztos függetlenségének megerősítése. Továbbá 2014. május 2-án a parlament elfogadta a büntető törvénykönyv módosítását, amely büntethetővé teszi az adatvédelmi szabályok megsértését. 2014. január 10-én Grúzia megerősítette az Európa Tanács 108. számú egyezményének kiegészítő jegyzőkönyvét, amely 2014. május 1-jén lépett hatályba. A személyes adatok minisztériumon belüli feldolgozásáról és védelméről szóló belügyminiszteri rendelet 2014. március 1-jén lépett hatályba. A személyes adatok védelméért felelős biztos hivatala továbbra is működik. A hivatal 15 főt foglalkoztat, beleértve ügyvédeket, adatbiztonsági elemzőket, egy képzési menedzsert, valamint egy, a nyilvántartási-rendszer katalógusaiért felelős szakértőt. 2014 óta a hivatal saját költségvetési tétellel rendelkezik, és ez elegendőnek tekinthető a jelenlegi tevékenységek 6
finanszírozására. Mindazonáltal a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv második szakaszában, továbbá figyelembe véve a személyes adatok védelméért felelős biztos hivatala hatáskörének és feladatainak kiterjesztését, meg kell fontolni további pénzügyi források allokációját. Biztosítani kell azt is, hogy a személyes adatok védelméért felelős biztos hivatala megfelelő helyen működjék, tekintettel annak új feladatkörére, és különösen arra az igényre, hogy biztosítható legyen a nagyközönség hozzáférése. A vízumliberalizációról szóló cselekvési terv kritériumai mellett azonban a bírói kart és az ügyészséget érintő fejlemények relevánsak azok értékelésére vonatkozóan. 2014. augusztus 1- jén a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ajánlásaival összhangban a parlament elfogadta a Grúzia általános hatáskörű bíróságairól szóló alkotmányos törvény módosításáról szóló törvényt, amely a bírák életfogytig tartó kinevezésére vonatkozó eljárást szabályozza. A törvény 2014. augusztus 19-én lépett hatályba. Az ügyészségi szervekről szóló törvény 2013. évi módosításai fontos lépést jelentenek az európai normákkal való megfelelés biztosítása felé. A főügyészt azonban továbbra is Grúzia miniszterelnöke nevezi ki az igazságügyi miniszter javaslata alapján. 2.4. 4. témakör: Külkapcsolatok és alapvető jogok A külföldiek és hontalanok jogállásáról szóló törvény, amely 2014. szeptember 1-jén lépett hatályba, jogalapot biztosít a külföldiek beutazására, tartózkodására, átutazására és kiutazására vonatkozóan. A törvény meghatározza a külföldiek és hontalanok jogait és kötelezettségeit, a kiutasítás típusait és az ahhoz szükséges eljárásokat, valamint az érintett állami intézmények illetékességét. A szükséges jogi keret létrejött, amely biztosítja mind a grúz állampolgárok, mind a külföldiek számára a hozzáférést az úti és személyazonosító okmányokhoz. 2014. május 7-én hatályba lépett a megkülönböztetések minden formájának felszámolásáról szóló törvény (a megkülönböztetés elleni törvény). A törvény célja az, hogy megszüntesse a megkülönböztetés minden formáját Grúzia területén, illetve joghatósága alatt, valamint hogy biztosítsa, hogy mindenki egyenlő mértékben élvezhesse törvényben előírt jogait, fajtól, bőrszíntől, nyelvtől, nemtől, életkortól, állampolgárságtól, származástól, születési helytől, lakóhelytől, anyagi vagy szociális helyzettől, egészségi körülményektől, fogyatékosságtól, vallástól vagy meggyőződéstől, nemzeti, etnikai vagy társadalmi hovatartozástól, politikai vagy egyéb véleménytől vagy nézettől, szexuális irányultságtól, nemi identitástól, illetve minden egyéb októl függetlenül. A törvény alkalmazási köre széles és kiterjed a magánszektorra is. A törvény meghatározza a közvetlen és a közvetett megkülönböztetést, kiterjed a képzettársítás általi hátrányos megkülönböztetésre, és kifejezetten tiltja egy személy kényszerítését, biztatását vagy támogatását egy harmadik személy elleni megkülönböztetésre, valamint a többszörös vagy többdimenziójú megkülönböztetést. A törvény bevezeti a pozitív fellépés fogalmát is a nemek közötti egyenlőséggel és olyan konkrét esetekkel kapcsolatban, mint amelyek az anyasággal, a terhességgel vagy fogyatékosságokkal kapcsolatosak. A megkülönböztetés elleni törvény előirányozza az ombudsman egyenlőséggel foglalkozó szervként betöltött szerepének megerősítését, amely felelős a megkülönböztetés felszámolásáért, valamint az egyenlőség biztosításáért. A megkülönböztetés áldozatainak védelme és segítése érdekében az ombudsman közvetítőként jár el a felek között a megbékélés elősegítése céljából. Az új törvény a megkülönböztetés elleni fő jogorvoslatként a bírósági peres eljárást a hatáskörrel rendelkező bíróság előtt irányozza elő, annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a jogorvoslathoz való jobb hozzáférést, ezért számos módosításra került sor a polgári perrendtartás, a büntető törvénykönyv, a nemek közötti egyenlőségről szóló 7
törvény, az ombudsmanról szóló törvény tekintetében, hogy elősegítsék az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést a megkülönböztetéssel kapcsolatos esetekben. Miközben a megkülönböztetés elleni törvény, a jogi keret egyéb releváns aktusaival együtt szükséges jogalapot nyújt a vonatkozó kritériumok végrehajtásának biztosítására, különösen eljárási jellegű garanciákra lesz szükség a végrehajtási szakaszban annak érdekében, hogy a megkülönböztetés elleni védelem elegendően és hatékonyan biztosított legyen, és bármilyen eltérést a szükségesség és az arányosság elveivel összhangban alkalmazzanak. A vízumliberalizációról szóló cselekvési terv második szakaszában a megkülönböztetés elleni törvény végrehajtását szorosan nyomon fogják követni, és amennyiben szükségesnek ítélik, megfontolják további módosítások lehetőségét a civil társadalommal és nemzetközi szakértőkkel folytatott szoros konzultáció keretében. Grúzia kellően kidolgozott politikával rendelkezik az állampolgári integráció és a kisebbségi jogok védelme területén. A tolerancia és az állampolgári integráció nemzeti koncepciójának és a 2009 2014-re szóló cselevési tervnek a végrehajtása jelenleg folyik. 2013. júniusban a kormány magas szintű intézményközi bizottságot állított fel, amely az új nemzeti koncepció és cselekvési terv kialakításán dolgozik. Grúzia nemrégiben fokozta erőfeszítéseit a kisebbségi nyelveknek a hatóságokkal való kapcsolattartásban történő és a helyi földrajzi elnevezésekkel kapcsolatos használatának jogára vonatkozóan, és ennek során megkezdte az előkészületeket a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának aláírására és megerősítésére. 2014. április 2-án a grúz parlament állásfoglalást fogadott el, amely megerősíti a hontalanság csökkentéséről szóló 1961. évi ENSZ-egyezményt. Az egyezményhez való csatlakozásról szóló okmányt 2014. július 1-jén helyezték letétbe Genfben. A grúziai állampolgárságról szóló törvény, amely 2014. június 11-én lépett hatályba, összhangba hozza a hatályos jogi keretet az egyezmény elveivel. A parlament 2014. április 30-án jóváhagyta a 2014 2020 közötti időszakra vonatkozó nemzeti emberi jogi stratégiát, és a kormány 2014. július 9-én jóváhagyta az azt kísérő, 2014 2015-re szóló cselekvési tervet. A stratégia és a cselekvési terv azonosítja az emberi jogi prioritásokat, és ésszerűsíti a különböző kormányzati szervek tevékenységeit. A stratégia négy sarokkőre épül, az emberi jogok állam általi sérthetetlensége, az emberi jogok más személyek általi megsértésével szembeni védelem, olyan rendszer kialakítása, amely biztosítja, hogy az emberek érvényesíthessék jogaikat, az emberek jogaikról való tájékoztatása és 23 stratégiai fontosságú beavatkozási területet sorol fel. A cselekvési terv pontosítja a célokat, célkitűzéseket, a felelős szerveket, időkeretet és mutatókat. 3. ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS ÉS A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK A Bizottság a rögzített módszertannal összhangban, a Grúzia által nyújtott információk és vonatkozó jogi és szakpolitikai dokumentumok alapján értékelte a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv Grúzia általi végrehajtását. Értékelő misszióra került sor uniós tagállami szakértőkkel, akiknek a munkáját az Európai Bizottság szolgálatai, az EKSZ és az EU Grúziában működő küldöttsége segítették. A Bizottság nyomon követte továbbá a Grúzia által a vízumliberalizációról szóló cselekvési tervvel kapcsolatos területeken az EU és Grúzia közötti vízumkönnyítési vegyes bizottság, az EU és Grúzia közötti visszafogadási vegyes bizottság és az EU és Grúzia közötti, a jogérvényesüléssel, szabadsággal és biztonsággal, az emberi jogokkal és demokráciával 8
foglalkozó albizottság keretében elért eredményeket. Az EU és Grúzia közötti párbeszéd és együttműködés e bizottságok mindegyikében előrehaladottnak tekinthető. Az első eredményjelentésben és a jelen második jelentésben szereplő jogi és szakpolitikai fejlemények tanúsítják Grúziának a vízumliberalizációs párbeszéd iránti valós elkötelezettségét. A bevezetett reformok tartalmának és mértékének alapos elemzése alapján a Bizottság azt a következtetést vonhatja le, hogy Grúzia sikeresen teljesítette a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv első szakaszának kritériumait, és most a második szakasz kritériumait kell értékelni. A második szakaszban a Bizottság arra összpontosít majd, hogy értékelje a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv második szakaszára vonatkozó kritériumok végrehajtásának hatékonyságát és fenntarthatóságát. Ezenfelül a Bizottság továbbra is nyomon követi a jogi és politikai keret megfelelőségét, mint két egymással szorosan összefüggő kritériumot. A Bizottság továbbra is segíti Grúziát a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv végrehajtásában, és aktívan nyomon követi a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv kritériumainak teljesítését, hogy 2015-ben benyújthassa az Európai Parlament és a Tanács felé a további eredményekről szóló jelentését. 9