A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata Készítette: Dr. Mező Ferenc Gimnázium 2017.09.01.
A 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 24. pontjáénak felhatalmazása alapján a tanulmányok alatti vizsgák ideje, részei, értékelése a Dr. Mező Ferenc Gimnázium e szabályzat szerint történik. I. Fogalom meghatározás A tanulmányok alatti vizsgák intézményünkben a következők lehetnek: osztályozó vizsga: a tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, ha - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, - tanulmányait magántanulóként folytatja, - engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, - 250 tanóránál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - egy adott tantárgyból az éves tanítási órák harminc százalékánál többet mulasztott. Különbözeti vizsga: iskolánk nem 9. évfolyamába belépő tanulók esetén, ha a helyi tantervünkben szereplő, a beiratkozás tanévéig tanult tantárgyak éves óraszámainak összege kevesebb, mint az iskolánk helyi tantervében szereplő összeg, a belépő tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie. Ugyancsak különbözeti vizsgát kell tenni a nem tanult tantárgyakból is. Javítóvizsga: a tanulónak javítóvizsgán kell számot adni tudásáról, ha legfeljebb 3 tantárgyból - tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, - igazolatlanul távol maradt az osztályozó vagy különbözeti vizsgáról, - az osztályozó vagy különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott. Pótló vizsga: amennyiben a tanuló az osztályozó, különbözeti vagy javítóvizsgáról igazoltan távol marad, pótló vizsgát tehet. A pótló vizsgát lehetőleg ugyanabban a vizsgaidőszakban kell letenni. Pótló vizsgát csak az elmaradt vizsgarészekből kell tenni.
II. Vizsgaidőszakok A tanulmányok alatti vizsgát a rendes vizsgaidőszakokban lehet letenni. Pótló vizsga letételére az igazgató a tanév tetszőleges időszakában rendkívüli vizsgaidőszakot szervezhet. A rendes vizsgaidőszakokban bármelyik vizsgafajta letehető. A rendes vizsgaidőszakok a következők: Őszi: Az aktuális tanév rendjében szereplő október-novemberi érettségi vizsgaidőszak magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsganapját megelőző második hét (öt tanítási nap), Félévi Az aktuális munkaterv által meghatározott félévi osztályozó értekezlet előtti 10 tanítási nap, Tavaszi Az aktuális tanév rendjében szereplő május-júniusi érettségi vizsgaidőszak magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsganapját megelőző második hét (öt tanítási nap), Év végi Az aktuális munkaterv által meghatározott év végi osztályozó értekezlet előtti 10 tanítási nap, Nyári Augusztus hónap utolsó 5 munkanapja. A rendes vizsgaidőszakok pontos dátumait az aktuális tanévre a szabályzat függelékében kell tanévenként meghatározni. III. A vizsgák követelménye, részei, az értékelés rendje A vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó tananyag. A vizsgák részeit és az értékelés rendjét a helyi tanterv alapján a munkaközösségek az alábbiak szerint határozták meg: III.1. Humán tantárgyak Történelmi, társadalmi és állampolgári ismeretek, etika, társadalomismeret, filozófia Az osztályozó, különbözeti, javító és pótló vizsga számonkérési módjai: írásbeli és szóbeli vizsgák. Az egyes vizsgarészeken elért eredmények 2/3 és 1/3 -os arányban kerülnek beszámításra az értékelés során. A vizsga teljesítményének százalékos értékelése: Magyar nyelv-és irodalom Az osztályozó, különbözeti, javító és pótló vizsga számonkérési módjai: írásbeli és szóbeli vizsgák. Az egyes vizsgarészeken elért eredmények 50-50%-os arányban kerülnek beszámításra az értékelés során. A vizsga elégtelen, ha bármely vizsgarész eredménye nem éri el a 12%-ot. A vizsga teljesítményének százalékos értékelése:
III.2. Természettudományok Matematika Az osztályozó, különbözeti, javító és pótló-vizsga is írásbeli és szóbeli részből áll, azzal a megkötéssel, hogy az osztályozó vizsga kivételével a szóbeli vizsgát csak abban az esetben kell letenni, ha a vizsgázó az írásbeli vizsgán legalább 12%-ot elért, de nem érte el a 25%-ot. Az írásbeli és szóbeli vizsgán elért eredmények 2/3 és 1/3 -os arányban kerülnek beszámításra az értékelés során 0% 24% elégtelen 25% 39% elégséges 40% 59% közepes 60% 79% jó 80% 100% jeles Informatika A 9. évfolyamon az osztályozó, különbözeti és javító vizsga szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll. A 10. 11. és 12. évfolyamokon az osztályozó, különbözeti és javító vizsga esetén is a vizsga csak gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsgateljesítmény százalékos értékelése: 0% 29% elégtelen 30% 49% elégséges 50% 69% közepes 70% 84% jó 85% 100% jeles Fizika Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén is írásbeli és szóbeli részből áll. A gimnáziumi tanulóknál az írásbeli vizsga 60%-os, a szóbeli vizsga 40%- os súlyozású. A vizsga elégtelen, ha bármely vizsgarész eredménye nem éri el a 12%-ot. Biológia Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén is írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli és szóbeli vizsgán elért eredmények 60%-40%-os arányban kerülnek beszámításra az értékelés során. A vizsga elégtelen, ha bármely vizsgarész eredménye nem éri el a 12%-ot.
Kémia Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén is írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli és szóbeli vizsgán elért eredmények 60% 40% os arányban kerülnek beszámításra az értékelés során. A vizsga elégtelen, ha bármely vizsgarész eredménye nem éri el a 12%-ot. Földrajz Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén is írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsgán teszt típusú feladatot kell megoldani. A szóbeli vizsga egy tétel kifejtéséből áll. Az írásbeli és szóbeli vizsgán elért eredmények 2/3 és 1/3 -os arányban kerülnek beszámításra az értékelés során. A vizsga elégtelen, ha bármely vizsgarész eredménye nem éri el a 12%-ot. Életvitel és gyakorlat Az osztályozó- és a különbözeti vizsga projekt és szóbeli részből áll. A szóbeli vizsgán a vizsgáztató tanár által megadott témában elkészített projektdolgozatot kell bemutatni. A projektdolgozatot legkésőbb a szóbeli vizsgát megelőző 3. napon le kell adni a vizsgáztató tanárnak. A javító és a pótló vizsga csak szóbeli vizsgarészből áll. Gazdasági ismeretek Az osztályozó- és a javítóvizsga is csak szóbeli részből áll.
III.3. Idegen nyelv Angol nyelv Az osztályozó, különbözeti, javító és pótló vizsga is írásbeli és szóbeli részből áll. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására legalább 20 perc gondolkodási időt kap. A vizsga elégtelen, ha bármely vizsgarész eredménye nem éri el a 12%-ot. A 11. 12. évfolyamokon az írásbeli és szóbeli vizsgán elért eredmények 60% 40% os arányban kerülnek beszámításra az értékelés során. Az előrehozott érettségi vizsga miatt letett osztályozó vizsga esetén a középszintű érettségi vizsga százalékos értékei érvényesek. Német nyelv Az osztályozó, különbözeti, javító és pótló vizsga is írásbeli és szóbeli részből áll. A 9. és 10. évfolyamokon az írásbeli és szóbeli vizsgán elért eredmények 80% 20% os arányban kerülnek beszámításra az értékelés során. A 11. 12. évfolyamokon az írásbeli és szóbeli vizsgán elért eredmények 70% 30% os arányban kerülnek beszámításra az értékelés során. A vizsga elégtelen, ha bármely vizsgarész eredménye nem éri el a 12%-ot. Francia nyelv Az osztályozó, különbözeti, javító és pótló vizsga is írásbeli és szóbeli részből áll. A vizsga elégtelen, ha bármely vizsgarész eredménye nem éri el a 12%-ot. 0% 39% elégtelen 40% 54% elégséges 55% 69% közepes 70% 85% jó Az előrehozott érettségi vizsga miatt letett osztályozó vizsga esetén a középszintű érettségi vizsga százalékos értékei érvényesek. Orosz nyelv Az osztályozó, különbözeti, javító és pótló vizsga is írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli és szóbeli vizsgán elért eredmények 80% 20% os arányban kerülnek beszámításra az értékelés során. A vizsga elégtelen, ha bármely vizsgarész eredménye nem éri el a 12%-ot.
Az előrehozott érettségi vizsga miatt letett osztályozó vizsga esetén a középszintű érettségi vizsga százalékos értékei érvényesek. III.4. Sport és művészetek Ének zene Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga is írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga a teljes vizsga 80% át, a szóbeli vizsga pedig a teljes vizsga 20% át teszi ki. A szóbeli vizsgára csak akkor mehet a tanuló, ha az írásbeli vizsgán legalább 20% ot ér el. Dráma Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga is írásbeli részből áll, amelynek során egy két részből álló feladatsort kell megoldani. A feladatlap két részből áll: 1. fogalmak, 2. esszé. A jelöltnek ismernie kell: drámaelméleti és színházelméleti alapfogalmakat, valamint a drámatörténetet a görög drámától a 20. századi alkotásokig. Mozgóképkultúra és médiaismeret Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga is csak írásbeli részből áll. A feladatlap esszé és tesztkérdésekből épül fel.
Művészetek Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga is csak szóbeli részből áll. A vizsga egy meghatározott művészettörténeti téma kifejtése. Vizuális kultúra Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga is gyakorlati és szóbeli részből áll. A gyakorlati vizsga egy meghatározott rajzi téma kidolgozása, megoldása. A vizsgarészen a teljes vizsga 50% a érhető el. A szóbeli vizsga egy meghatározott művészettörténeti téma kifejtése. A vizsgarészen szintén 50% érhető el. Mindkét vizsgarészen legalább 12% os eredményt kell elérni, ellenkező esetben az osztályzat elégtelen. Testnevelés Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga is csak gyakorlati részből áll. A vizsga négy részből áll: teljesítményszint felmérés, atlétika, labdajáték, torna. Mindegyik részen 25 % érhető el. Gyógytestnevelés Az osztályozó és a javítóvizsga is csak gyakorlati részből áll. A vizsga két részből áll: a tanuló felmentése okaként megjelölt betegség vagy sérülés ismertetése, annak gyógyulását elősegítő, illetve hátráltató mozgásformák ismertetése, és egy (a gyógytestnevelő tanár által összeállított) gyakorlatsor bemutatása. Mindkét részen 50 % érhető el.
Sportágismeret, sporttörténet, edzéselmélet, testnevelés-elmélet, sportegészségtan Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga is csak írásbeli részből áll. 0% 33% elégtelen 34% 49% elégséges 50% 65% közepes