elektronikus szakmai folyóirat

2018. március X. évfolyam 3. szám E-tűzvédelem elektronikus szakmai folyóirat Tartalom A hónap témája n A tűzvédelmi hatósági eljárások áttekintése Az atomenergia alkalmazása során alkalmazandó speciális eljárási szabályokról Hatósági felügyelet a tűzvédelmi szakértői tevékenység végzése felett Tűzvédelmi hatósági feladatok az erdőtüzek megelőzésére Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény legfőbb változásai Aktuális n Szabadtéri tűzesetek megelőzése Összegezve a növényihulladék-tüzek megelőzése A biztonságos szabadtéri tűzgyújtás 10 alapszabálya Az erdőtüzek megelőzése Az erdőtüzek megelőzésének 10 alapszabálya

Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2018. március 7. Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Válassza az Optimum előfizetést és tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munka napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé seit az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon! A basic előfizetéshez tartozó webtartalom: a szaklap korábbi számainak archívuma 2012-ig Válassza az optimum előfizetést, és használja korlátlanul a webtartalmat: Szerkeszthető mintadokumentumok és segédletek Felkészülés a hatósági ellenőrzésekre Olvasói kérdések és válaszok gyűjteménye Kiegészítő szakmai anyag az új tűzvédelmi kötelezettségek a gyakorlatban témakörben A jelszavakat e-mailben küldtük el, illetve azok kérhetők az Ügyfélszolgálattól is. Ügyfélszolgálat Tel.: 06 (1) 273-2090 E-mail: ugyfelszolgalat@forum-media.hu A hónap témája A tűzvédelmi hatósági eljárások áttekintése Ebben a cikkben a Magyar Közlöny 2017/231. számában megjelent 489/2017. (XII. 29.) Kormányrendelettel (továbbiakban: rendelet) foglalkozunk. A rendeletben a tűzvédelmi hatósági eljárások különös szabályai találhatók meg, ennek oka, hogy jelentős változások történtek a közigazgatási eljárások általános szabályaiban. Az eddig már jól ismert Ket., azaz a 2004. évi CXL. tv. hatályát vesztette, és helyette lépett hatályba 2018. január 1-jétől az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: ÁKR). Az ÁKR előírásai és felépítése indokolta, hogy megszülessen egy olyan kormányrendelet, amely a tűzvé delmi eljárások ÁKR-től eltérő, illetve azt kiegészítő előírásait rögzítse. Hatály A rendelet hatálya kiterjed a tűzvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó első- és másodfokú hatósági és szakhatósági eljárásokra. Tehát minden eddig ismert engedélyezési, ellenőrzési stb. eljárás során figyelemmel kell lenni az általános előírásokon túlmenően a rendeletben foglaltakra is. Hiánypótlás Sokszor merült fel kérdésként, hogy hányszor lehet hiánypótlásra felhívni egy ügyfelet, ha az általa benyújtott kérelem nem felelt meg a jogszabályban foglalt követelményeknek. A hiánypótlási eljárásokra való felhívás gyakorlata általában úgy történt egy építési eljárást alapul véve, hogy a tervezővel való egyeztetést követően kiadásra került a hiánypótlási felhívás és ennek megfelelően a kiszabott határidőig azt benyújtotta. Előfordul azonban, hogy a hatóság által kiszabott határidőre nem tudja a kérelmező a kért dokumentu 2

mokat prezentálni. Sajnos, az ÁKR ebből a szempontból szigorúan fogalmaz: 44. [A hiánypótlás] Ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek a) nem felel meg, vagy b) megfelel, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges, az eljáró hatóság határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Fizetési kedvezmény A bírsággal sújtott ügyfeleknek némi könnyebbséget jelent a rendelet 3. (1) bekezdésének tartalma. Az utóbbi években, sok esetben a hatóságnak nem volt mérlegelési lehetősége egyes tűzvédelmet érintő hiányosságok fokozatos szankcionálására. Bevett gyakorlat volt, hogy az ellenőrző hatóság első esetben szignalizációt küldött az ügyfél részére, melyben felhívta a figyelmét a tűzvédelmi hiányosságok pótlására, ellenkező esetben bírság kiszabását helyezte kilátásba. A néhány éve hatályba lépett új tűzvédelmi bírságok szabályait tartalmazó rendelet, egy merőben más gyakorlatot követel meg. Bizonyos jogszabályi kihágásokat, hiányosságokat a jogalkotó a tűzvédelmi szabályok olyan mértékű megszegésének ítélte meg, hogy azokra nincs mérlegelési lehetősége az ellenőrzést végzőnek, hanem azonnali bírság kiszabására kötelezi a jogszabály. A kisebb gazdálkodó szervezetek számára a néhány százezer forintos bírságösszeg is jelentős terhet róhat adott esetben, és likviditási gondokat idézhet elő. A bírság befizetésének határideje lejárta előtt az ügyfél kérelemben kérheti az elsőfokú hatóságtól a határidő elhalasztását vagy részletekben történő teljesítési lehetőségét. Az indokolás, hogy valamilyen rajta kívül álló ok megakadályozza a határidőre történő teljesítést vagy az ahogy az előbb említettük aránytalan nehézséget jelentene számára. Nagyon fontos, hogy ez a kedvezmény nemcsak pénzbeli kötelezettségek, hanem meghatározott cselekmények teljesítése esetén is Kép forrása igénybe vehető. Ez utóbbi esetben a cselekmény teljesítési határideje legfeljebb az eredetileg meghatározott időtartammal hosszabbítható meg. Ez a kedvezmény hiánypótlási felhívás teljesítési határidejére nem alkalmazható. Az atomenergia alkalmazása során alkalmazandó speciális eljárási szabályokról Bár nem túl gyakran fordul elő, de az atomenergia alkalmazásával kapcsolatosan a tűzvédelmet érintően sajátos követelményekkel lehet találkozni. Az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos tűzvédelmi követelményekről és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésének módjáról szóló 5/2015. (II. 27.) BM rendelet előírásai alól a tűzvédelmi hatóság szintén engedélyezhet eltérést. Abban az esetben, ha az atomenergiáról szóló törvény szerint kivitelezett erőmű, reaktor vagy a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolóját, illetve a tároló létesítmény tűzvédelmét a Nukleáris Tűzvédelmi Szabályzatban, illetve a Radioaktívhulladék-tároló Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltaktól eltérően kívánja biztosítani, akkor az eltérés engedélyezési eljárás során tűzkockázat-elemzéssel alátámasztottan kell igazolnia, hogy a választott megoldás nem jelent kockázatnövekedést, valamint a tűzkockázat-elemzésben meg kell határoznia az indokolt és szükséges ellensúlyozó intézkedéseket. Ha más tűzvédelmi jogszabályban foglaltaktól eltérően kívánja biztosítani, akkor az azon jogszabályban megengedett engedélyezési eljárás során is ugyanígy kell eljárni. Működő, üzemelő atomerőmű létesítmények vonatkozásában, az illetékes tűzvédelmi hatóságnak 3 éves ciklusidejű átfogó ellenőrzési ütemtervet kell készítenie, éves bontásban. Az ütemterv tartalmazza: az ellenőrzés helyszínét, az érintett gazdálkodó szervezet megnevezését, az ellenőrzés időpontját a hónap megjelölésével, az ellenőrzési ciklusidőt. Az elkészített ütemtervet tájékoztatás céljából a hatóság megküldi az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH), illetve az adott létesítmény részére. A ciklusidő alatt a létesítmény teljes tűzvédelmi lefedettségének vizsgálatát végre kell hajtani. 3

Az atomenergia alkalmazására feljogosított engedélyesnek tájékoztatnia kell a tűzvédelmi hatóságot a következő évi főjavításokról és azok időtartamáról. Ezek során blokkonként évente egy alkalommal a hatóság célellenőrzés keretében vizsgálja a tűzvédelmi követelményeket. Új blokk vagy reaktor kivitelezése során a tűzvédelmi követelményeket a hatóság már a kivitelezés során ellenőrzi és figyelemmel követi. Kutatóreaktor, illetve a kiégett nukleáris fűtőelemek átmeneti száraz tárolója, valamint a tároló létesítmény területén a tűzvédelmi hatóság 3 évente tart átfogó ellenőrzést. Az ellenőrzés időpontjáról a hatóság a létesítményt, illetve az OAH-t tájékoztatja. Utóbbinak jogában áll az ellenőrzésen megfigyelőként részt venni, továbbá az ellenőrzésen tapasztaltakról, valamint az esetleges hatósági intézkedésekről a hatóságnak tájékoztatnia kell az OAH-t. Az atomerőműben, a kutatóreaktorban, a kiégett fűtőelemek átmeneti száraz tárolójában és a tároló létesítményben bekövetkezett tűzeseménnyel kapcsolatban lefolytatott engedélyezési vizsgálatról az OAH tájékoztatja az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot. A tűzvédelmi hatóság a lefolytatott tűzvizsgálati eljárás eredményéről tájékoztatja az OAH-t. Hatósági felügyelet a tűzvédelmi szakértői tevékenység végzése felett A tűzvédelmi hatóság ellenőrzési jogkört gyakorol a tűzvédelmi szakértők felett. A szakértő köteles az ilyen ellenőrzések során felvilágosítást adni, az általa készített szakvéleményeket, számításokat, nyilvántartásokat, egyéb dokumentumokat az ellenőrző hatóság számára biztosítani és átadni. A hatóság megtilthatja a szakértői tevékenység végzését és törli a névjegyzékből a szakértőt az alábbi esetekben: a bizonyítvány érvényességi ideje alatt nem tett sikeres vizsgát, bejelenti, hogy a szakértői tevékenységét nem kívánja tovább folytatni, hatósági nyilvántartásban szereplő adatainak változását felhívásra, ismételten nem jelentette be, tűzvédelmi szakértői tevékenység végzésének feltételei a felvételkor nem álltak fenn vagy később megszűntek, szakmai tevékenységére vonatkozó nyilvántartást nem, vagy nem a valóságnak megfelelően vezeti, szakmai tevékenységének ellenőrzése során, ha megállapításra került, hogy tevékenységét nem a hatályos jogszabályoknak, műszaki követelményeknek megfelelően végzi. Az esetleges megtiltásról vagy a névjegyzékből való törlésről a tűzvédelmi hatóság határozatban dönt, és ha a szakértő szerepel az igazságügyi szakértői névjegyzékben a döntésről értesíti az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságot is. A szakértői engedély kiadása napjától számított öt évig érvényes, a szakértőkről a hatóság nyilvántartást vezet. A tevékenység 5 éven túli folytatásának feltétele, hogy az érvényességi idő lejártát megelőzően a szakértő tűzvédelmi szakértői továbbképzésen vegyen részt, a szakterületének megfelelő érvényes bizonyítványt szerezzen és a tevékenység folytatását bejelentse. A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet 1. mellékletében található alábbi foglalkozási ágakban tevékenységet végzőknek az általuk tervezett, kivitelezett, karbantartott, beépített stb. termék magyar nyelvű ismertetőjét, alkalmazástechnikai leírását a hatóság felhívására kötelesek bemutatni, illet ve meglétüket igazolni. Ezen előírás az alábbi ágakra terjed ki: 4. Tűzgátló, füstgátló nyílászáró szerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 4

10. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 11. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők. 13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 15. Tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 16. Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők. A kivitelezést, karbantartást, javítást, telepítést és felülvizsgálatot végzőknek a gyártó által e tevékenységhez meghatározott eszközöket, anyagokat a hatóság felhívására kötelesek bemutatni, meglétüket igazolni az alábbi foglalkozási ágakban tevékenységet végzőknek: 4. Tűzgátló, füstgátló nyílászáró szerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők. 13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 15. Tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 16. Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők. Tűzoltó készülék karbantartási tevékenység végzését, továbbá az OKF azonosító jel használatát a hatóság megtilthatja: az adott tűzvédelmi szolgáltatási tevékenység folytatására való jogosultság megfelelő igazolásáig, amennyiben a szolgáltató OKF azonosító jelét, az e rendeletben foglalt kivételektől eltekintve, másra átruházza, amennyiben a tűzoltó készülék karbantartása során az OKF azonosító jel használata jogosulatlanul történik, amennyiben a karbantartó szervezet, az általa a karbantartó személyek vagy felülvizsgálók rendelkezésére bocsátott OKF azonosító jelekről, külön jogszabályban meghatározott részletes kimutatás vezetését elmulasztja, vagy a tűzoltó készülék karbantartásra vonatkozó jogszabályban, műszaki követelményben, gyártói javítási technológiában meghatározott előírások megsértése esetén. Az oktatásszervezési tevékenység végzését a hatóság megtilthatja, ha az adott szolgáltatási tevékenység folytatására való jogosultság megfelelő igazolásáig, amennyiben a szakvizsgabizottság elnöke, tagja felkérése nem a szakvizsgarendeletben meghatározott módon történt, amennyiben a vizsgabizottság elnöke egyben az oktatásszervező, vagy az oktatásszervező hozzátartozója, vagy az oktatásszervezővel folyamatos munkaviszonyban álló személy, amennyiben az oktatásról, a szakvizsgáról vagy a sikeres szakvizsgát tett személyekről a tűzvédelmi hatóság értesítése nem történt meg, vagy olyan tartalommal és módon történt meg, amely a szakvizsga rendelet előírásainak nem felel meg, amennyiben az oktatásszervező által kiállított szakvizsga-bizonyítvány vagy a szakvizsgáról felvett jegyzőkönyv nem felel meg a szakvizsgarendelet előírásainak, amennyiben a tűzvédelmi szakvizsgára felkészítő oktatás részben vagy teljesen elmaradt és a szakvizsga megtörtént, amennyiben a szakvizsga lefolytatása vagy a szakismeretek számonkérése nélkül történt meg a szakvizsga-bizonyítványok kiállítása, amennyiben az oktatásszervező az érvénytelen szakvizsga-bizonyítványt nem vonja vissza, vagy a viszszavonásról a hatóság értesítését elmulasztja, amennyiben olyan személyt engedett szakvizsgára, aki a szakvizsgarendelet képzettségre vagy gyakorlatra vonatkozó előírásainak nem felelt meg. 5

Tűzvédelmi hatósági feladatok az erdőtüzek megelőzésére Az erdő fekvése szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség ellenőrizheti a külön jogszabály alapján elkészítendő egyszerűsített védelmi terv meglétét. A területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség a tűzgyújtási tilalom időszaka alatt rendszeresen ellenőrzi az ezen időszakra vonatkozó szabályok betartását. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény legfőbb változásai 1 Hatályon kívül helyezte 2018. január 1-jétől a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény. Az eredetileg 2017. július 1-jétől hatályba lépő jogszabály bevezetése tolódott a gyakorlatba való átültetés bonyolultsága miatt. Az alábbiakban röviden bemutatjuk, milyen főbb újításokat tartalmaz a jogszabály. Az új eljárási törvény megalkotását az indokolta, hogy a Ket. szinte minden rendelkezése módosult, bővült a szövege. A régi jogszabály nem vált alaptörvénnyé, a sok módosítás miatt pedig átláthatatlanná kezdett válni. A joggyakorlatban ugyanakkor egyre több eljárás került ki a hatálya alól, így elvesztette általános érvényét. Az új törvény az átláthatóság, egyszerűség, illetve a dereguláció jegyében került megalkotásra. Az ÁKR az alábbi újításokat tartalmazza: egyablakos eljárás, közvetlen bírói jogorvoslat, sommás eljárás, automatikus döntéshozatali eljárás, tényleges általános szabályok létrehozása, melyektől szigorúbb az eltérési lehetőség, szellemi tulajdonnal kapcsolatos eljárások nem hatósági ügyek, szigorított ügyintézési határidők. Jogpolitikai újítások A területi közigazgatási szervezetek reformja (kormányhivatalok létrehozása) megteremtette a lehetőségét az úgynevezett egyablakos eljárásoknak. Ennek lényege, hogy egy központi hatóság segítségével az ügyfél kérelmét, legyen szó kis túlzással bármilyen ügyről, egy helyre nyújtja be. A központi hatóság pedig kapcsolatot tart az érintett hatóságokkal, beszerzi vagy elősegíti a kérelem teljesítéséhez szükséges hatósági döntéseket, ügyiratokat. Ennek lényege a bürokrácia csökkentése és az ügyfél szempontjából az ügyintézés és az azzal járó többlet költségek (pl. utazás) csökkentése. Jogorvoslati rendszer terén az ügyfelek fellebbezés benyújtása során bírói jogorvoslathoz is folyamodnak. Az ÁKR ezeket a hazai viszonyokat figyelembe véve, az ügyfélnek lehetőséget nyújt a bírósághoz való közvetlen forduláshoz. A jogalkotók szem előtt tartották a korrupciós kockázatok csökkentését, ezáltal a bírói jogorvoslat lehetőségét szélesítették. A cél az, hogy a döntési folyamatok átláthatóságának javulása és a bírói döntések publikálása kiszámíthatóbbá teszi a joggyakorlatot. A törvény lehetőséget nyújt arra, hogy döntés ellen benyújtott kereset alapján a döntéshozó hatóság saját hatáskörben orvosolja, módosítsa döntését. Sommás eljárás és automatikus döntéshozatali eljárás esetén továbbá az ügyfél kérheti a döntés közlését követő öt napon belül ügyében a teljes eljárás lefolytatását. Eljárási szabályok Az ÁKR megalkotása során kiemelt cél volt, hogy csak azok a szabályok kerüljenek megfogalmazásra, amelyek minden eljárásban közösek és az ezeken kívül eső eljárási szabályok ágazati, különös eljárási jogszabályok határozzák meg. Azonban a ténylegesen általános 1 www.ugyved.hu/tartalom/56/akr-vs-ket-avagy-milyen-valtozasok-allnak-be-2018-januar-1-tol-a-kozigazgatasi-eljarasi-szabalyokban 6

szabályoktól való eltérés lehetőségét ennek megfelelően az ÁKR szinte teljes egészében kizárja. Ügyintézési határidő Az ÁKR az ügyintézési határidők vonatkozásában lényegesen szigorúbb, mint elődje. Sommás eljárás esetén, míg a Ket. legfeljebb 60 napot írt elő, az ÁKR 8 napos határidőt szab az eljárás lefolytatására. Abban az esetben, ha az előterjesztett kérelem és mellékletei rendelkezésre állnak, nincs ellenérdekű ügyfél, akkor a hatóságnak azonnal, de legkésőbb 8 napon belül kell döntést hoznia. Minden eljárásban kötelezettség, hogy ha az ügyfél minden szükséges adatot beszolgáltat, rövid időn belül, akár azonnal el kell intézni ügyét. Az elektronikus ügyintézéssel összefüggésben bevezetésre került az automatikus döntéshozatali eljárás, amikor egy napon belül döntenie kell a hatóságnak. Ez abban az esetben alkalmazható, hogy a döntés nem igényel mérlegelést, nincs ellenérdekű ügyfél, illetve minden adat rendelkezésre áll és a döntés meghozatalát törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi. Nyilván ebben a kérdésben nagy hangsúlyt fognak kapni az ágazati jogszabályok. A Ket.-ben jól ismert először 30, majd 21 napos eljárási határidővel szemben, az ÁKR ún. bruttó ügyintézési határidőt állapít meg, amely alatt az ügyet érdemi döntéssel le kell zárni. Alapvetően hatvan nap áll a rendelkezésre, amely csak akkor nyújtható el, ha az ügyfél részéről valamilyen mulasztás vagy késedelem áll fenn. Ez utóbbi esetben indokolt a felfüggesztés, illetve az eljárás szünetelése. Az ügyintézési határidő a hivatalbóli eljárásokban és azon kérelemre induló eljárásokban, melyekben nincs helye függő hatályú döntés meghozatalának, gyakorlatilag objektívvé válik, ezekben ugyanis csupán a felfüggesztés és a szünetelés eredményezi az ügyintézési határidő nyugvását. A bonyolult ügyek szűk körében ágazati törvény ennél hoszszabb végső határidőt is megállapíthat. Az ügyintézési határidő a törvény alapján automatikus döntéshozatal esetén 1 nap, sommás eljárásban pedig 8 nap. 2 Aktuális Szabadtéri tűzesetek megelőzése A közelgő tavaszi tartós napsütésnek köszönhetően a növényzet növekedésnek, az aljnövényzet száradásnak indul. A száraz fű, avar, nádas könnyedén lángra lobbanhat, ha természetjárás, kerti munkavégzés vagy közlekedés során nem kellő körültekintéssel és odafigyeléssel járunk el. Az erdő- és avartűzesetek megelőzése nemcsak jól felfogott érdekünk a környezet és anyagi javak megóvása érdekében, hanem egyúttal jogszabályi kötelezettség is. A témakörben az alábbi jogszabályi környezet jellemzi a tevékenységet: A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény, A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbizto sításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet, Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet. 2 www.ugyved.hu/tartalom/56/akr-vs-ket-avagy-milyen-valtozasok-allnak-be-2018-januar-1-tol-a-kozigazgatasi-eljarasi-szabalyokban 7

Az egyes jogszabályokból az alábbi előírásokat kell figyelembe venni a szabadtéri tűzesetek kialakulásának megelőzése érdekében: 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a hívásfogadó központnak, a katasztrófavédelmi igazgatóság műveletirányító ügyeletének vagy a tűzoltóságnak (a továbbiakban: jelzésfogadó), vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (közös önkormányzati hivatalnak). Köteles a tűzoltással, műszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére az, aki a beavatkozást igénylő eseményt szándékosan okozta; a tűzoltásra vagy a műszaki mentésre vonatkozóan szándékosan megtévesztő jelzést adott; gondatlansága miatt téves automatikus tűzátjelzés keletkezett. A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat. A magánszemélyek kötelesek gondoskodni a jogszabályban meghatározott tűzvédelmi felülvizsgálatról és biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét. A magánszemélyeknek meg kell ismerniük a tűzesetek és a műszaki mentést igénylő balesetek, káresetek jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket. A magánszemélyek kötelesek gondoskodni arról, hogy a nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek a fenti tűzvédelmi ismereteket megszerezzék és tevékenységük során ne okozzanak tüzet vagy közvetlen tűzveszélyt. Az erdő- és a parlagtűz elleni védelme a tűzesetek megelőzése, a tűzoltás feltételeinek biztosítása a tulajdonos, a kezelő, illetve használó feladata. 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről A földhasználó köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. Ha az ingatlanügyi hatóság engedélyezte a termőföld más célú hasznosítását, a földhasználó vagy az igénybevevő köteles a termőföldet az első igénybevételig hasznosítani. A földhasználó köteles a termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni, ha ez az ingatlan más célú hasznosításának megfelelő területfelhasználást nem akadályozza, illetőleg nem korlátozza. Fenti előírásokat az ingatlanügyi hatóság rendszeresen ellenőrzi. Az ingatlanügyi hatóság a fenti kötelezettségek elmulasztása miatt a földvédelmi bírság megfizetésére kötelező jogerős határozatának egy példányát közli a mezőgazdasági igazgatási szervvel. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosi önkormányzat esetén a környezeti zajjal összefüggő szabályozás tekintetében a kerületi önkormányzat képviselő-testülete, egyéb környezetvédelmi előírásokkal összefüggésben, a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben, illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg. A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben más törvény hatálya alá nem tartozó egyes fás szárú növények védelme érdekében tulajdonjogot korlátozó előírásokat határozhat meg. 8

A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik a füstködriadó terv, a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása, a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölésével kapcsolatos eljárásban való közreműködés. 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről A levegővédelmi követelményeket az országos és regionális környezetvédelmi, illetve társadalmi, gazdasági programok, tervek, a területfejlesztési, terület- és településrendezési tervek, településfejlesztési koncepció kidolgozása során, valamint a helyi önkormányzatok környezetvédelmi programjaiban, a gazdálkodó szervezetek terveiben és a műszaki tervezésben érvényesíteni kell. Tilos a légszennyezés, a diffúz forrás környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő működtetése miatt fellépő levegőterhelés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék az elemi kár kivételével bármilyen okból kigyullad. Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos. Elrendelhető az avar és kerti hulladék nyílt téri égetési tilalma kén-dioxid-, nitrogén-dioxid-, ózon- vagy szén-monoxid-szennyezettség esetén. A környezetvédelmi hatóság a levegővédelmi követelményt megsértőkkel szemben levegőtisztaság-védelmi bírságot szab ki. A levegővédelmi követelmények megsértésének eseteit és az azokhoz kapcsolódó levegőtisztaság-védelmi bírságok jellemző mértékét az alábbi táblázat tartalmazza: Bármely anyag a jogszabályi előírásokat megszegve, illetve engedély nélkül háztartási tüzelőberendezésben történő égetése: Bármely anyag a jogszabályi előírásokat megszegve, illetve engedély nélkül a nyílt téren történő égetése: Vonalas létesítmény mentén növényzet, lábon álló növényzet, tarló, vagy növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése: A hulladék- és anyagtároló vagy hulladék öngyulladását, meggyulladását nem akadályozza meg, illetve az eloltásról nem gondoskodik (10 m 3 feletti mennyiség esetén): A hulladék- és anyagtároló vagy hulladék öngyulladásának, meggyulladásának meg nem akadályozása, illetve az eloltásról való nem gondoskodás (legfeljebb 10 m 3 mennyiség esetén): 300 000 Ft 100 000 Ft 500 000 Ft 500 000 Ft 100 000 Ft 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról Az alábbi táblázatban rögzített szabálytalanságok esetén a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező: Tűzvédelmi szabálytalanság Tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges Tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt idéztek elő Tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke (Ft) Tűzvédelmi bírság legnagyobb mértéke (Ft) 10 000 1 000 000 20 000 3 000 000 20 000 1 000 000 9

A tűzvédelmi hatóság az alábbi táblázatban rögzített szabálytalanságok esetén tűzvédelmi bírságot szabhat ki: Tűzvédelmi szabálytalanság Irányított égetés végzése a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül Szabadtéri égetés során az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre és az irányított égetésre vonatkozó tűzvédelmi előírások be nem tartása A tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt egyéb előírások megszegése A termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztásával a tűzesetek megelőzéséről nem gondoskodik Tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke (Ft) Tűzvédelmi bírság legnagyobb mértéke (Ft) 50 000 500 000 20 000 400 000 20 000 60 000 40 000 200 000 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet, vagy robbanást okozhat. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet az előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége. Ha az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző magánszemély azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző szükség esetén műszeres felügyeletet köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenységhez a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző, valamint a tevékenységet végző magánszemély, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végző személyek a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból kötelesek átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személynek, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végzőnek a munkavégzés helyszínét át kell adni tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjének vagy megbízottjának. Az átadás-átvétel időpontját az engedélyen fel kell tüntetni és aláírással igazolni kell. Az avar-, a tarló-, gyep-, a nád- és a növényi hulladékégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül. A lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos. Az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani. Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 hektár egybefüggő területen irányított égetést végezhet. Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelem tartalmazza: a kérelmező nevét és címét, 10

az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét, az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), az irányított égetés indokát, az égetéssel érintett terület nagyságát, az égetés folyamatának pontos leírását, az égetést végző személyek nevét, címét, az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát, a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását. A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező katasztrófavédelmi kirendeltséghez, 3000 Ft illeték egyidejű megfizetésével. Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani. Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal meg kell szüntetni. Az irányított égetés során a tarlóégetés, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetése csak az alábbiak szerint végezhető: a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos, a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani, tarlóégetés 10 hektárnál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni, a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani. A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani. A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani. A folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni. Összegezve a növényihulladék-tüzek megelőzése A tavaszi időjárás változása magában hordozza a szabadtéri tüzek kialakulásának növekvő kockázatát. A kialakult szabadtéri tüzek számos esetben veszélyeztethetnek lakóépületeket, erdőket, egyéb anyagi javakat. Ezért kiemelt hangsúlyt kell fordítani a szabadtéri tűzesetek megelőzésére mind a földtulajdonosok, mind a földterület-használók, mind a természetben munkát végzők vagy közlekedők, kirándulók részéről. Jelentősen csökkenthető a tűz kialakulásának kockázata, ha a földterületet mindenki tiszta rendezett, száraz növényzettől mentes állapotban tartja, ugyanis a szabadtéri tüzek kialakulásának legfőbb forrása a növényi hulladékok szabadtéri égetése. A levegő- illetve a környezet védelméről szóló normák általános esetben tiltják a növényi hulladék szabad téri égetését, ami alól azonban jogszabály adhat felmentést. Ilyen eset lehet a vágástéri hulladék égetése, vagy a természetvédelmi területen élő növények egészségügyi okból történő égetése. A települések belterületén a növényi hulladékok égetését az önkormányzat saját rendelete szabályozza. 11

Növényi hulladékot égetni tehát kizárólag az önkormányzati rendeletben meghatározott körülmények mellett, az ott felsorolt helyeken és időpontokban szabad. A mező- és erdőgazdálkodási területeken tervezett tarló-, nád-, gyepégetés esetén engedélykérelemmel lehet fordulni az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséghez. Mindig ügyelni kell arra, hogy a szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt nem jelenthet. A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem lehet, és veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani olyan eszközökkel és felszerelésekkel, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. A lakóingatlanok területén tehát kiemelt veszélyt jelent a kerti munkák során keletkezett növényihulladék-égetéssel történő megsemmisítése, illetve fokozott körültekintéssel kell eljárni a szabadtéri főzés, sütés, grillezés esetén is. Az erdőtüzek megelőzése Magyarországon évente több ezer helyen keletkezik erdőtűz, amelyek keletkezésének döntő többségét személyi gondatlanság okozta. A tavaszi és a nyári időszak minősül kiemelten erdőtűzveszélyes időszaknak. A tavaszi időszak addig tart, amíg a fák lombjai nem alakulnak ki, az aljnövényzet nem zöldül ki. A nyár erdőtűzveszélyes időszaka a júliusi, augusztusi hónapok. Ebben a két tűzveszélyes időszakban keletkezik az erdő tüzek közel háromnegyede. A biztonságos szabadtéri tűzgyújtás 10 alapszabálya 1. A növényihulladék-égetéssel történő megsemmisítése esetén lehetőség szerint az összegyűjtött égetnivalót egy gödörben kell elhelyezni, vagy körül kell árkolni az égetés helyét annak érdekében, hogy a tűz terjedésének kockázatát a minimálisra csökkentsük. 2. A szabadtéri sütőhely kialakításánál ügyelni kell arra, hogy környezetében éghető anyag ne legyen. 3. Szabadtéri tűzgyújtás esetén biztosítani kell, hogy legyen a tűz oltására alkalmas eszköz, anyag a tűzgyújtás közelében. 4. Tilos a tüzet őrizetlenül hagyni. 5. A tevékenység befejezése után meg kell győződni arról, hogy a tűz után nem maradt még izzó, parázsló anyag, (le kell locsolni az izzó, parázsló részeket és meg kell várni, amíg a füstölgés, gőzölgés megszűnik). 6. A szabadtéri tűzgyújtás során csak akkora tüzet szabad rakni, amelyet a rendelkezésre álló eszközökkel (víz, homok, lapát) el is lehet oltani. 7. A nyílt téren kialakításra kerülő sütőhelyek esetén különös gonddal kell kiválasztani a helyszínt, azaz figyelembe kell venni, hogy a szélirány és a szél erősségének változása a láng nagyságát, irányát jelentős mértékben befolyásolhatja. 8. Szabadtéri tűzgyújtás esetén olyan ruházatot kell viselni, ami a kialakításból adódóan nem tud belógni, belebegni a tűz közvetlen közelébe. 9. A főzéshez, sütéshez használt eszközöket stabilan kell rögzíteni, mivel a nem megfelelően rögzített és felboruló szerkezetből kiszóródó izzó faszén gyújtási veszélyt jelent a környezetére. 10. Szélcsendes időben szabad tüzet gyújtani és a megerősödő szél esetén el kell oltani. 12

Az erdőtüzek megelőzésének 10 alapszabálya 1. Tilos eldobni égő cigarettacsikket! 2. Erdőben csak a kijelölt helyen szabad tüzet gyújtani! 3. Gondosan el kell oltani a tüzet vízzel, illetve célszerű 5-10 centiméter földet rászórni a hamura. 4. Szélcsendes időben szabad tüzet rakni, amikor a szél nem tud elvinni izzó parazsat. 5. Be kell tartani a tűzgyújtási tilalom szabályait. Tűzgyújtási tilalom esetén az erdőkben beleértve a kijelölt tűzrakó helyeket is, valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belül is tilos tüzet rakni! 6. Soha nem szabad szabadtéri tüzet őrizetlenül hagyni. 7. Az erdőterületek tulajdonosai, kezelői rendszeresen gondoskodjanak az erdőtűz elleni védelméről, a tűzoltás feltételeinek biztosításáról! 8. Az erdőterületek tulajdonosai, kezelői rendszeresen gondoskodjanak az elszáradt növényzet elszállításáról! 9. Az erdőterületek tulajdonosai, kezelői rendszeresen gondoskodjanak a kijelölt tűzrakó helyek karbantartásáról, figyelmeztető-, tiltótáblák és biztonságos tűzgyújtás szabályait tartalmazó táblák kihelyezéséről. 10. Erdőterület közelében lévő tarló, avar, nád égetése előtt a területet védőszántással körbe kell keríteni, hogy a tűz az erdőterületre ne terjedjen át. Az egyik jellemző kiváltó ok a kora tavaszi rét-, tarlóés nádégetés. A gondatlanul meggyújtott és felügyelet nélkül hagyott tűz könnyen átterjedhet az erdőterületekre is. A tovaterjedést segítik a korábban felhalmozódott növényi részek, amelyek néhány nap alatt csapadékmentes időben gyorsan kiszáradnak és könynyedén lángra lobbannak és a tűz gyorsan terjed tovább. Az erdőtűz kockázata egyenes arányban van az időjárási viszonyokkal. Erdőtűzveszélyes időszakban tűzgyújtási, illetve látogatási tilalmat lehet elrendelni önálló erdőkben vagy akár az ország teljes területén. Tűzgyújtási tilalom esetén az erdőkben beleértve a kijelölt tűzrakó helyeket is, valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belül sem szabad tüzet rakni. Az erdő- és vegetációtűz elleni legjobb védekezés a körültekintő magatar tás, a könnyelmű felelőtlen tűzgyújtással, cigarettacsikk-eldobással egy erdőterület kultúráját 100 évvel is visszavethetjük az időben. A tavaszi és nyári időszakban akár naponta történnek kisebb-nagyobb erdő- és vegetációtüzek. Az erdőtűz által nemcsak a faállomány, hanem a teljes erdei növény- és állatvilág veszélyeztetett, a tűz pusztítását követően annak típusától és mértékétől függően az erdei ökoszisztéma csak hosszú idő alatt képes regenerálódni. Az erdőtüzek miatt előfordulhat, hogy autópályákat, fő közlekedési útvonalakat kell lezárni, illetve erdei lakó- vagy szállásépületek kitelepítésére kell intézkedni, de a kialakuló koronatüzek következtében nemcsak a teljes növényzet semmisül meg, hanem sok állatfaj is a tűz áldozatává válhat. 13

Cégre szabott munkavédelmi képzések A Munkavédelmi törvény utóbbi fél évben történt változásai, valamint a Munkavédelem Nemzeti Politikájának múlt évi elfogadása is mutatja, hogy az eddigieknél még hangsúlyosabb figyelem irányul a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés megvalósítására. Éppen ezért szigorodtak a munkavédelmi képviselő-választásra, vala mint a munkabalesetek kivizsgálására vonatkozó szabályok. Cégekre szabott helyszíni képzéseinkkel a munkavédelmi kötelezettségek elvégzésében szeretnénk segítséget nyújtani. A közelmúlt legsikeresebb MUNKAVÉDELMI képzései Kötelező munkavédelmi képviselő-választás A minimum 20 főt foglalkoztató munkáltatóknak már kötelező munkavédelmi képviselő-választást tar tani. Amennyiben Ön még nem tette lehetővé a képviselő-választást, úgy segítünk annak lebonyolításában és a procedúrához kapcsolódó adminisztrációs feladatok elvégzésében. Munkavédelmi képviselők alapképzése A megválasztott munkavédelmi képviselők a Munkavédelmi törvény 75. (1) bekezdés c) pontjában előírt 16 órás alapképzést végezhetik el, amely megfelelő szakmai alapot ad a képviselői tevékenység magas szintű elvégzéséhez. A munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésének gyakorlati lépései Az utóbbi években többször módosultak a munkabalesetekre vonatkozó előírások. Legutóbb 2018. március 4-től léptek hatályba új részletszabályok a munkabaleseti bejelentőlap kitöltésére vonatkozóan. A képzés során gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be a munkabalesetek bejelentésére vonatkozó tudnivalókat. A mentési terv összeállítása Rendkívüli események, váratlan helyzetek fordulnak elő az Ön cégében? Ezek veszélyeztethetik a munkavállalók nagyobb csoportját vagy súlyos következményekkel járhatnak (balesetek, egészségkárosodás)? Ha igen, Ön minden bizonnyal a Munkavédelmi törvényben előírt mentési terv elkészítésére kötelezett. A képzés segítségével elkészítheti saját mentési tervét az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos foglalkoztatás megvalósítása érdekében. Helyszíni MUNKAVÉDELMI képzések A kihelyezett képzésekről bővebb felvilágosítást ad Szabó-Auguszt Emőke, szeminárium- és konferenciamenedzser a +36 30 586 5402 telefonszámon vagy az emoke.auguszt@forum-media.hu e-mail címen. Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Tűzvédelem X. évfolyam, harmadik szám, 2018. március Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Sárközy Ágnes, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Rácz Eperke HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.tuzvedelemszaklap.hu Tördelés: B TEX 2000 Bt.