364.0.307 GÉPKARBANTARTÁS É S -JAVÍTÁS DECENTRALIZÁLÁSA VARGA ALFRÉD Az erdészeti faanyagmozgatásban foglalkoztatott gépek számának, LE-teljesítményének, értékének növelése mellett, a munkarend szerinti hasznos időalapok rohamos csökkenése tapasztalható. Ha példával akarom bizonyítani, elég, ha a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát erdőgazdasága gépjárműveinek évenkénti időalap-csökkenésére hivatkozom. Nyolc év alatt, amíg átlagosan évenként a gépek száma 8,7%-kal, LE-teljesítménye 12,2%-kal és bruttó értéke 16,4%-kal emelkedett, addig a munkarend szerinti hasznos időalap 3,9%-kal csökkent. A csökkenéshez a gépjavítások 2%-kal, gépenként 74 órával járultak hozzá. A karbantartás és javítás munkahelyektől távolabb eső, központi javítóműhelyre való túlzott centralizálása miatt a munkából néhány órás javítás is egész napos kiesést okozott. A karbantartás és javítás miatti kieső idő mérséklése céljából a központi, szombathelyi műhely mellett körzeti javítóműhelyeket alakítottunk ki. A körzeti műhelyek szerepét szerény technikaifelszereltség-növeléssel évről évre emeltük. A változást a körzeti javítóműhelyek szervezése előtti és ezt követő harmadik évben kapott adatok összehasonlításával mutatom be. A táblázatok összehasonlításával 33 857 kilométer megtakarítás mutatható ki. Javítás miatt megtett éves üres kilométer a) Körzeti javítóműhelyek szervezése előtt központi műhelyben történt javítás esetében: Munkahely Szgk. Tgk. Trakt. Rak.-g. Összes Kőszegi Erdészet 870 4 588 2170 496 8 124 Szombathelyi Erdészet 360 1 110 2 730 1 050 5 250 Körmendi Erdészet 64 1 652 2 272 2 752 6 740 Körmendi Fafeldolgozó 384 384 768 Körmendi Ládaüzem 732 1 024 960 2 716 Öriszentpéteri Erdészet 1 664 1144 2 066 520 5 394 Szentgotthárdi Erdészet 2 400 2 880 1 800 960 8 040 Szentgotthárdi Bútorüzem 860 860 Sárvári Erdészet 520 2 912 9 520 624 13 576 Káldi Erdészet 656 6 396 8 038 902 15 992 Janosházi Erdészet 816 1 326 8 364 1 93"8 12 444 Vasvári Erdészet 1 120 350 3 290 350 5 110 Vasvári Bútorüzem 700 210 910 Panfcaszi Fafeldolgozó 520. 1 870 2 390 Összesen: 9 202 24 302 42 004 12 806 88 314
b) Körzeti műhelyek szervezése után, a 3. évben történt javítással Közp. műhely, Szombathely 7 290 21 910 3 556 1 998 34 754 Körzeti m., Sárvár 540.1 200 5 040 1 290 8 070 Körzeti irt, Vasvár 390 1 230 4 020 1 890 7 530 Körzeti rn., Csáfcánydoroszló 212 670 2191 1030 4103 Összesen: 8 432 25 010 14 807 6 208 54 457 Ez a csökkenés 38,3%. A személygépkocsiknál 8,4, a traktoroknál 64,8, a rakodógépeknél 51,5 százalékos a megtakarítás. Csupán a tehergépkocsik esetében tapasztalható 2,9%-os romlás. A z okot itt a túlkoros Prága típusú gépkocsik túlzott meghibásodása szolgáltatta. Látható, hogy elsősorban a traktorok és rakodógépek javítását a körzeti javítóműhelyek. végezték Javítás miatt évente úton töltött idő a) Körzeti javítóműhelyek szervezése előtt központi javítóműhelyben történt javítás esetében: Munkahely Szgk. Tgk. Trafct. ftak.-g. Összes Kőszegi Erdészet 21 114 212 50 402 Szombathelyi Erdészet 9 28 273 105 415 Körmendi Erdészet 1 40 217 275 533 Körmendi Fafeldolgozó 10 38 48 Körmendi Ládaüzem 21, 102 96 219 Öriszentpéteri Erdészet 42 29 207 52 330 Szentgotthárdi Erdészet 60 72 180 96 408 Szentgotthárdi Bútorüzem 21 21 Sárvári Erdészet 13 72 952 63-1 100 Káldi Erdészet 16 157 804 90 1 067 J.ánosházi Erdészet 20 33 836 194 1 083 Vasvári Erdészet 30 8 329 35 402 Vasvári Bútorüzem 18 21 39 'Pankaszi Fafeldolgozó 52 187 239 Összesen: 233 602 4190 1 281 6 306 b) Körzeti javítóműhelyek szervezése után, a 3. évben történt javítással Javítóműhely Szgk. Tgk. Trakt. Rak.-g. Összes Központi m., Szombathely 182 548 356 200 1 286 Körzeti m, Sárvár 14 30 504 129 677 Körzeti m., Vasvár 10 30 402 189 631 Körzeti m.,.csákánydoroszló 5 17 219 1Ö3. 344 Összesen: 211 625 1481-621 2 938 Az úton töltött idő csökkenése 3 368 óra és ez 53,4%. Ez a veszteségidő-csökkenés 40,3 órával növelte a gépenkénti átlagos időalapot.
Egyszeri javítási Körzeti javítóműhelyek szervezése időráfordftás ó. előtt után (óra) közp. m. közp. m. közp. és feörz. m. 1 187 10 122 2 206 30 166 3 162 32 119 4 100 43 149 5 101 20 85 6 63 15 62 7 56 12 22 8 71 16 110 9 34 8 48 10 30 11 44 11 31 7 21 12 24 12 23 Ezek a mennyiségi sorok és az 1. függvény ábra mutatják a változásokat. A javítások gyakoriságának egyszeri javítási idő függvényében kimutatható trendek egyenletei: 1. függvénygörbénél Y = 24,00-0,87 x 2. függvénygörbénél Y = 25,20-0,90* 3. függvénygörbénél Y = 6,68-0,91x A z l 2 3 4 órás, egyszeri javítások száma a központi műhelynél jelentősen csökkent. Az ilyen időigényű javítások száma abszolút mértékben is kevesebb lett. db.... 200 i 497.3. évi központi műhelyben végzett javítások Z 1975. évi központi és körzeti műhelyben végzett javítások 2. tq76 évi központi műhelyben végzett javítások 1. ábra. Javítások száma az egyszeri időráfordítás A - - - - függvényében Í2 1+ ib '-8 20 22 2^ 26 28 30 A javítók száma az egyes műhelyeknél az alábbi me ^oszlást mutatja: Megnevezés Körzeti műhelyek szervezése előtt % után % Központi műhely, Szombathely 100 30,2 Körzeti javítóműhely, Sárvár 37,4 Körzeti javítóműhely, Vasvár 20,6 Körzeti javítóműhely, Csáfoánydöroszló 11,8
Az egyszeri javítási idők függvényében kimutatott, kumulált javítási idő (nap) (Javítási átfutási idő alatt a gép javításba való érkezése és javításból való távozása között, munkanapokban kifejezett időkülönbséget értelmezzük. Beletartoznak azok a munkanapok is, melyekben nem javítják a gépet.) Javítási idő óra Körzeti javítóműhelyek szervezése előtt után központi műhely közp. és körz. m. 1 189 37 2 208 84 3 175 72 4 108 92 5 117 51 6 88.. 35... 7 67 61 8 82 137 9 "49 33 10 43 36 11 45 22 12 37 32 13 34 17 14 31 33 15 27-23 16 27 g 70 17 40, 12 18 27 17 3 ' (6 fs 20 22 2$ 26 2B }Q 2. ábra. Javítások napok-, ban kifejezett átfutási * ideje az egyszeri időráfordítás függvényében A függvénygörbéket a 2. ábra szemlélteti. A kapott egyenletek: Körzeti javítóműhelyek szervezése előtt központi műhelynél Y = 39,8 0,917* Körzeti javítóműhelyek szervezése után központi és körzeti javító műhelynél Y = 26,7-0,940 x Az 1 4 órai, egyszeri időráfordítást igénylő javítások számánál is jobban csökkent a javítások miatti átfutási idő.
Javítási átfutási idő és a tényleges javítási idő viszonya Megnevezés Átfutási Tényleges Átfutási Tényleges idő (nap) jav. idő idő (nap) jav.idő körzeti javítóműhelyek szervezése előtt előtt után után Személygépkocsi 352 337 525 414 Tehergépkocsi 1062 990 1157 911 Traktor 1608 1436 968 832 Rakodógép 427 398 688 582 3449 3261 3338 2739 A javítási átfutási idő és a tényleges javítási idő különbözeteként kimutatható azoknak a napoknak a száma, amely napokon a gépen semmilyen javítótevékenység sem történt. Ezeknek a kieső napoknak a száma 288-ról 599-re emelkedett. A két napnál hosszabb átfutási idejű javításoknál, a javításból teljesen kimaradt napok mellett, olyan egymást követő javítónapok is mutatkoznak, melyekben a gépen csak 1 2 órai javítótevékenység volt. Amennyiben naponta legalább csak egy szerelő is dolgozott volna a gépen, a javítás miatti kieső időt tovább lehetett volna csökkenteni. Ilyen szemszögből átvizsgáltam az 1973. évi javításokat, s a javítások 512 nappal való rövidítésének lehetőségét találtam. A javítások időigény szerinti megoszlása, a kapcsolódó időmegtakarítás lehetősége felhívja a figyelmet a karbantartások, kis- és középjavítások további decentralizálására. Megnevezés Körzeti javítóműhelyek szervezése előtt % "tán % átlag % Éves -javítások száma: 1 4 órás 655 41 556 35 38 5 8 órás 291 18 279 17 18 9 órás 656 41 767 ' 48-44. 1602 100 1602 100 200 Éves javítások miatt kieső idő (nap): 1 4 órás 680 20 285 9 14 5 8 órás 348 10 284 8 9 9 órás 2421 70-2769 83 77 3449 100 3338 100 200 Az 1 8 órát igénylő javítások 56%-ához a kieső napok 23%-a tartozik. 9' óránál hosszabb, egyszeri javítási idejű igényhez a javítás miatti kieső idő 77%-a kapcsolódik.
A karbantartás és kisebb javítások kihelyezése kedvező körülményeket teremt a központi javítóműhelyek hatékonyabb foglalkoztatására. A középjavítások körzeti műhelyekhez történő kihelyezése mellett, a kisjavítások legnagyobb részét célszerű a közvetlen munkahelyre kihelyezni. 1 4 órát igénylő szerelői munka 70 80%-a, 5 8 órás javítási feladat 50 60%-a, kellő előképzés után, pótalkatrészcsomaggal rendelkező gépkezelő által is elvégezhető. Nagyobb képzettséget, jobb szerszámozottságot igénylő meghibásodásokat, felszerelt műhelygépkocsival rendelkező szerelő munkahelyen kijavíthatja. 1000 db, 1 8 órás, tört- vagy egész napos meghibásodás szakmai javítási igény szerinti megoszlását a következőkben mutatom be: Megnevezés 1 2 3 4 5 6 7 8 Össze; órai javítás gyakorisága db Világítás, villamosság 61 75 43 37 17 18 5 12 268 Hegesztés, lakatosm. 21 25 17 17 14 7 4 8 113 Fékjavítás 19 15 11 18 14 7 8 17 109 Adagoló, porlasztó 9 12 12 13 11 9. 4 8 78 Hidraulika 7 13 7, 9 12 7 2 13 70 Önindító-javítás 5 ' 7 7 15 5 3 4 46 Kormányszerkezet 3 8 8 8 3 3. 1 7 41 Dinamójavítás 7 7 6 7 3 4 3 3 40 Gyújtásjavítás - ^ 6 8 7 10 5 2 38 Futóműjavítás 2 6 8 9 3 4 2 34 Kardánjavítás 2 3 3 1 2 2 1 4 18 Ajtójavítás 3..2-2 r 3 1-2 2 15 Akkumülátorjavítás 2 9 3_ 2 ' 16 Kipufogójavítás 4 2 3 2 2 1 < 1 15 Hűtőjavítás 1 3 2 1-1 4 12 Munkahenger-javítás 1 1 2 5 1 1 1 12 Vízpumpajavítás 1 2 2 3 3 11 Tengelykapcsoló 2 2 2 2 2 10 Hengerfejtömítés 1 1 3 2 2 9 Ablaktörlő-javítás 2 1 5 1 9 Szelepállítás 3 2 2 7 Csapszeg 1 2 1 2. 6 Feszültségszabályozó 1 í 1 1 4 Famunka 1 1 2 4 Kerékagyszimering 1 2 3 Kompresszorjavítás 2 1 3 Vezérlésjavítás 1 1 1 3 Üzemanyagtartály 1 2 3 Rugóköteg-javítás 1-1 - 1 3 164 209 156 164 100 73 37 97 1000
A szakmai javítási igény százalékos megoszlásban is látható. A hasznos időalap növelése mellett a javítási költségek alakulása is a kisjavítások alkatrészcserés elvégzésére ösztönöz. Kimutatható, hogy a javítási idő függvényében, az egyszeri jayítási költség különböző a központi műhelyben, a körzeti műhelyben, a gép munkahelyén, felszerelt műhelygépkocsival rendelkező szerelő által végzett javításnál, a gép munkahelyén, pótalkatrész-csomaggal és kellő szakmai felkészültséggel rendelkező gépkezelő által végzett javításnál. Költségegyenletek: a) Tehergépkocsik esetében (lásd a 4. ábrát) 1. Gépkezelő által, helyszíni javításnál Y = 0,51 x + 5,05 2. Műhelygépkocsis szerelő által, helyszínen történő javításnál Y = l,09x+ 11,61 3. Körzeti javítóműhelyben történő javításnál Y = 1,13 x 4-13,66 4. Központi javítóműhelyben történő javításnál Y = 1,13x4-15,00 b) Traktorok esetében (lásd a 3. ábrát) 1. Gépkezelő által, helyszíni javításnál Y = 0,74 x + 7,39 2. Műhelygépkocsis szerelő által, helyszínen történő javításnál Y = 1,51 x + 23,32 3. Körzeti javítóműhelyben történő javításnál Y = 1,36 x + 25,06 4. Központi javítóműhelyben történő javításnál Y = 1,36 x + 22,88 Látható, hogy nagyobbak a költségcsökkentési lehetőségek a traktorok helyszíni javítása, mint a gépkocsiké esetében. A 3. ábrán a 2-es és 3-as egyenes a 27,42 óra. igényű javításnál metszi egymást. Ennél nagyobb időigényű javí- 1. gépkezelő altali helyszíni jav. 2. mühelygépkocsival ellátott szerelő áltat helyszíni jav. 3. körzeti jav. műhelyben történő jav. +. központi jav v műhelyben történő jav. 3. ábra. Traktorok javításának költségalakulása a javítási időráfordítás figyelembevételével 10 tz. «- «ZO Z2 U Z 2S SO
IO ii Í? a is 4s 4. ábra. Tehergépkocsik javításának költségalakulása a javítási időrajra- fordítás figyelembevételével tás olcsóbb körzeti műhelyben, mint ha azt gépkocsival rendelkező, körzeti szerelő a helyszínen végzi. Összegezésként megállapítható, hogy az anyagmozgatásban foglalkoztatott gépek számának növekedésével, műszaki állapotuk romlásával nő_a javítások száma, a javítások miatt kieső idő. Ez utóbbi csökkenti a gépek hasznos időalapját. A karbantartás, kisjavítás munkahelyre, középjavítások körzeti javítóműhelyekre, a nagyjavítás központi műhelyekre történő elosztása csökkenti a javítások miatti kieső időt, a javítások költségeit, növeli a gépek éves időalapját, teljesítményét, javítja az anyagmozgatás költséggazdálkodását. A javítások egy részének munkahelyekre bízása szükségessé teszi a gépkezelők szakmai felkészítését, pótalkatrész-készletekkel való ellátását. - Az egyes fák mellmagassági átmérője és magassága közötti viszony jelentősége ismét az érdeklődés előterébe került. Abetz rámutatott arra, hogy a h/d érték nem csupán egy állapotot jelez, hanem számos olyan következtetésre is módot ad, amely az egyes fák növekedésének és környezeti kapcsolatának összefüggéseire nyújt magyarázatot. Többek között megállapították azt, hogy az alacsony h/d érték a V" fák korai kiválasztásánál is követelmény, mert ezek vitalitása a későbbiekben többnyire nagy és állékonysága kedvező. Érteid professzor 10 különböző korú erdeifenyő-állományban vizsgálta a h/d értékeket. A faállományok kora 26 168 év között volt. Az átlagadatból megállapította, hogy: a mellmagassági átmérő és a h/d érték közötti összefüggés hiperbolikus. azonos mellmagassági átmérőjű fák h/d értéke fiatalabb állományokban alacsonyabb, idősebbekben magasabb, az átmérő és a h/d között rendkívül szoros a korreláció, míg a magasság és a h/d összefüggése laza. A h/d vizsgálatok támpontot nyújtanak a termőhely, az erősítési hálózat és a~kezelés (erdőnevelés) közötti kapcsolatok megbízható levezetéséhez is. Ezt igazolják VJiedemann 1948-ban készült fatermési tábláinak magas h/d adatai is. A sűrű, 1,3X0,4 m-es erdeifenyő-ültetési hálózat következtében a h/d érték mintegy 30 éves korig 100 fölött van. Az ismertetett néhány szempont arra is rámutat, hogy a gyakorlati fatermesztés során a fatömegen és minőségén kívül a fa alaki tulajdonságaira is figyelemmel kell lenni. A faterméstani kutatás feladata a különböző összefüggések levezetése (ALLG. FORST U. JAGDZTG. 19'79. 4. Ref.: dr. Sólymos R.)